Képzőművészet Festészet, grafika ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Képzőművészet Festészet, grafika (1890 1948)"

Átírás

1 Képzőművészet Festészet, grafika ( ) Az itt tárgyalandó közel hat évtized három fontos korszak a magyar képzőművészet történetében. Összefügg mindez Magyarország történelmi helyzetével, másrészt a művészetek virágzása nem esik teljesen egybe a gazdasági-politikai prosperitással vagy válságkorszakkal. Az első két évtizedben Magyarország a soknyelvű, sokszínű dunai monarchia része, erős önállósodó törekvésekkel, teljesen önálló, orientációiban szabad választásokat követő kultúrával. Az Osztrák Magyar Monarchia széthullása után Magyarországon, valamint az emigrációban és a környező országok magyarlakta területein nehéz körülmények között folyik az értékőrzés, az egyetemes kultúrába való integrálódásnak, illetve a nemzeti kultúra megteremtésének kísérlete. A II. világháború után, még nehezebb körülmények között mindez folytatódik a polgárinak induló államban, szinte töretlenül a fordulat évéig, 1948-ig. Az európai képzőművészet minden fontos stílustörekvése jelen van ebben az időszakban Magyarországon a konzervatív tendenciáktól a nagy európai központokban született legfrissebb irányzatokig azonos idejű, vagy kicsit későbbi rokon szellemű alkotásokban. A modernség legerősebben a rajzművészetben és a sokszorosított grafikában jelentkezik igen korán, de nagyon frissen reagál az új felfedezésekre a festészet több műfaja (tájkép, életkép, portré, csendélet) és az építészettel összefüggő monumentális festészet egy része. A szobrászat (mindenekelőtt az emlékműszobrászat) inkább akadémikusan konzervatív, csak kísérleti ágaiban és szoborvázlatok műfajában, ritkán az enteriőröket díszítő szobrokban jut el a modern tér- és tömegformálásig. Ennek ellenére vannak nagy modern szobrászaink (Beck Ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni, Bokros Birman Dezső stb.). Minden évtizedben stíluspluralizmus figyelhető meg, mely egyéni teljesítményeken és közösségi műfajokban egyaránt érezteti hatását. A kiemelkedő művészegyéniségek személyes döntéssel választanak a stílustörekvések között, az átlag (s ez sokszor jó művészek százait jelenti, az I. világháború végéig különösen) tudatosan, vagy öntudatlanul igazodik a 19. századi hagyományhoz. A művészeti iskola külföldön körül (Bécsben, Münchenben, Párizsban, Düsseldorfban) elsősorban a nagy múltú akadémiát jelenti, ahol az akademikushistorizmus elveit oktatják, emellett megjelennek magyar növendékek magániskolákban és szabadiskolákban (például Barbizonban), ahol a realizmus és a naturalizmus, másutt a szimbolizmus, később az expresszionizmus, kubizmus szemléletét és módszereit ismerhetik meg. Magyarországon 1871-től rajztanárképző részeként működik a képzőművészeti akadémia, mesterkurzusok csak az 1880-as években indulnak.

2 A 19. század utolsó harmadában Magyarországon a historizmus volt a fontos művészeti intézmények (Képzőművészeti Társulat, Mintarajziskola, Magyar Tudományos Akadémia) előtérbe helyezett stílusa, a nagyközönség, a kritikusok és teoretikusok igényeinek megtestesítője. Nem tudtak elfogadni, átélni műalkotást, melynek nem volt történeti témája, összefüggése. A historizmus csúcspontja az 1896-os millenniumi ünnepségekkel összefüggő képzőművészet, igaz itt már látunk az akademikus-historikus festmények mellett (például Benczúr Gyula: Budavár visszavétele) a naturalista historizmusra is példát (Thorma János: Aradi vértanúk). Benczúr Gyula: Budavár visszavétele (1896) Európában a nagy és kisebb államok hivatalos művészetével azonos historizmussal szemben már az 1860-as években jelentkeztek mindezt elutasító tendenciák. Az impresszionizmus születése után néhány évvel ben Münchenben egy fiatal festő, Szinyei Merse Pál ( ) tudatosan elfordult minden historizmustól és a természet, a szabad levegőn megjelenő alakok, jelenetek szín és fény viszonylatai foglalkoztatták ban Szinyei már főművét festi, a Majálist. E műtől számíthatnánk a modern magyar festészet kezdetét, a látás forradalmának évszámát között plein-air (szabad levegő) festészettel próbálkozott Münchenben Liezen-Mayer Sándor ( ), Benczúr Gyula ( ), Wágner Sándor ( ). Kísérleteik abbamaradtak a historizmus fölénye miatt, Szinyei is visszavonult s csak az 1890-es évek végén jutott vissza a művészeti közéletbe, amikor a naturalizmus már általánosan elfogadott, s az impresszionizmus nem teljesen elutasított festésmód volt Magyarországon. A barbizoni realizmusnak, naturalizmusnak jeles mesterei voltak nemcsak Munkácsy Mihály ( ) és Paál László ( ) személyében, de ide sorolható például a korszakunkban fő műveit (tájakat, parasztportrékat) alkotó Mednyánszky László ( ), az alföldi tájat, parasztokat, pásztorokat festő Fényes Adolf ( ), Koszta József ( ), Tornyai János ( ). A fényképezéssel összefüggő naturalista életképeket alkotó Jules Bastien Lepage, Dagnan Bauveret művészete az 1880-as évektől lesz a Párizsba érkező fiatal magyar művészek egy csoportjának eszményképe. (Csók István , Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla ). A realizmus nagy magyar képviselője, Munkácsy Mihály bolondériának tartja a 19. század egyetemes európai festészetének legnagyobb felfedezését, az impresszionizmust és következményeit, tanítványai közül a legjelentősebb festő Rippl-Rónai József ( ) viszont 1890-től az impresszionizmus és posztimpresszionizmus tisztelője és sajátos egyéni követője lesz. Kortársa, a szabad levegő festését európai tanulmányútjai során megismerő Csontváry Tivadar ( ) viszont minden

3 fénymisztikája, szín-mozgás tanulmánya ellenére romantikus historikus történelmi tájképek műfaját műveli a jelentős 19. századi konzervatív tendenciát is követve. Az első magyar plein-air festőiskola, a nagybányai nyári művésztelep 1896-ban indult Münchenből hazatérő tanárokkal (Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly), nemzetközi és magyar tanítványgárdával. Csók István: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. (1890) Tornyai János: Bús magyar sors (1910 k.) Hollósy Simon: Parasztudvar szekérrel (1912) Nagybánya első nemzedékének tanárai kapcsolatot tartottak a szimbolista irodalommal (olvastak külföldi írókat, illusztrációkat készítettek Kiss József verseihez), vallották a naturalizmus elveit és ők is emelték be a magyar festészet témái közé egy magyar kisváros és környékének polgári életét. Rippl-Rónai furcsának találta szimbolikus-vallásos témáikat, Szinyei üdvözölte módszereiket, munkáikat, melyekben saját, két évtizeddel korábbi módszereinek követőit fedezte fel. Rippl-Rónait szülővárosának, Kaposvárnak kissé álmos, de mindenképp színes élete vonzotta már több mint egy évtizedes franciaországi tartózkodása alatt.

4 Tudatosan kimunkált, dekoratív képein, melyeken a posztimpresszionizmussal együtt a századvég minden művészeti ágban jelentkező {III-15.} stílusirányzata, a szecesszió (Art Nouveau) is éreztette hatását. Nemcsak Párizs környéki kisvárosi alakokat (pl. Kuglizók) festett, rajzolt Rippl-Rónai, hanem magyarországi falusi temetőt, Kossuth Lajos portréja alatt elmélkedő idős rokonát, kaposvári polgárokat, polgárasszonyokat. Öreganyám (1894) c. festményének finom előkelőségét festők és írók csodálták Rippl-Rónai egyik párizsi kiállításán. A Nabis (Próféták) körben lévő barátait (Denis, Vuillard, Bonnard) és szobrász barátját, Aristide Maillolt sok szép portréjuk megfestése után elhagyva a 20. század elején Rippl-Rónai hazaköltözött, Kaposvárott telepedett le és a budapesti művészeti életben ért el sikereket 1906-tól kezdve. Az irodalommal ő is kapcsolatot keresett, elsősorban a Nyugat köréből kerültek ki barátai, a Nyugat adta ki emlékezéseit, élete utolsó évtizedében impresszionisztikus portrét készített Móricz Zsigmondról, Babits Mihályról, Tóth Árpádról. Rippl-Rónai már korábban, az 1890-es évek végén Párizsban jeles magyar személyektől (pl. Andrássy Tivadar) megrendeléseket kapott Art Nouveau stílusú bútorra, hímzésre, edényekre, szőnyegre, de a legtöbb sikert mégis olajban és pasztellben készült portréival és zömében saját városát, környezetét megjelenítő életképeivel érte el. A jelenkor krónikásaként festett történelmi vázlatokat, pl. az I. világháború idején frontra igyekvő francia katonákról, internálásban végződő utolsó franciaországi látogatása idején, s megfestette IV. Károly király koronázását, amikor dúskált a koronázó templom a vörös függönyökben. Fő művei mégsem ezek a vázlatok, hanem kaposvári kertjének ábrázolása női aktfüzér kompozícióval, melyet egyetlen modellről festett, vagy szobája, felesége, rokonai és a mindenütt nyugodtan pihenő kutyái, a fehér vagy sárga falak és a barna bútorok. Rippl-Rónai kompozícióiban a 20. század első évtizedében tudatosan érezhetővé válik Gauguin tiszta, erős színvilágának hatása, bizonyos mértékig a 20. század első francia modern festőcsoportjának a Fauves (Vadak) körének ismerete is. Ettől függetlenül a festő annak vallja magát, aminek több magyar úttörő kortársa, impresszionistának és naturalistának. Irányzatot nem alapít, de egy budapesti szabadiskolában több jelentős kolorista festő a következő nemzedékből hosszabb-rövidebb ideig az ő tanítványa volt (Nemes Lampérth József, Mattis-Teutsch János stb.).

5 Rippl-Rónai József: Öreganyám (1894) Rippl-Rónaihoz hasonló jelentős festő Ferenczy Károly ( ), a nagybányai iskola legprogresszívebb professzora. Fő műveit a századforduló éveiben alkotja. Szabad levegőn festett életképei (Október), biblikus kompozíciói (Hegyibeszéd, Józsefet eladják testvérei), melyek szintén a gyönyörű nagybányai tájat mutatják, választékos fényábrázolással mutatják fel ember és természet harmonikus együttélésének hitét. Varázslatos látomás (Három királyok) és kisvárosi idill (Fehérruhás kislányok menete, Lovagló gyermekek) váltakozik egymással. Ferenczy Károly megfesti a nagybányai cigánysor lányait és gyerekseregét, önmagát és családját kertjében, a századforduló harmonikus polgári világát. Ferenczy Károly: Háromkirályok (1898) Ferenczy Károly: Plakátok előtt (1891) 1906-ban Ferenczy Károlyt tanárnak hívják a budapesti Képzőművészeti Akadémiára. Elfogadja a meghívást, ettől kezdve a természet megfigyelése mellett hagyományosabb kompozíciós szándék is felerősödik művészetében. Növendékei számára mindazonáltal nagy segítség tanítási módszerének viszonylagos modernsége. A harmadik európai rangú festő a század fordulóján Csontváry Tivadar. Kevés elismerő szót kapott életében, bár műveit kiállításokon láthatta Párizs és Budapest közönsége, sőt Berlinben {III-16.}is tervezett bemutatkozást. Későn indult pályáján, rövid ideig tanult Münchenben Hollósy Simon ( ) szabadiskolájában, Karlsruhéban és Párizsban a Julian akadémián. Sokat utazott Európában, valamint az akkor legkedveltebb keleti tájon, Egyiptomban, Szíriában és a Szentföldön. Kizárólag orientalistának nem nevezhető, hiszen sokszor festette hazája tájait, városait és az itáliai kisvárosokat, görög-római romokat. Távoli

6 vidékeken, így Szíriában a magyarság, illetve az elődeinek tisztelt hunok lába nyomát kereste. Óriásvásznakat, panorámaképeket festett olykor olyan történelmi tájakról, melyek szemlélete szerint megérdemelték a nagy méreteket: így a taorminai görög színházról, a Kárpátokról, Baalbek ókori romjairól, Mária kútjáról Názáretben. Kisebb méretben, de mégis monumentálisan jelent meg egy vásznán a mosztári híd, sétakocsizással újholdnál az athéni Akropolisz és az athéni korzó. Fő művének két, cédrusokról festett képét tartja a szakirodalom, ezeken ősi jelkép és természeti valóság értékvilága szintetizálódik tiszta tájképben, illetve kultikus jelenetet felidéző cselekményben. Világító színfokozatok, a nap égi útja hajnaltól éjszakáig, a természetes és mesterséges fény (Keleti pályaudvar, Villanyerőmű Jajcéban) viszonylatai foglalkoztatták a festőt. Emellett küldetése szerint meg kellett jelenítenie vásznain az isteni bölcsességet, a világteremtő energiát, a magyar nemzet hírét öregbítő tetteket és helyszíneket. A századforduló idején kevesen vállalkoztak ilyen típusú festői feladatokra. Nem véletlen, hogy Csontváry első felfedezése, festményei rangjához méltó fogadtatása csak az 1920-as években, második felfedezése pedig 1948 körül következett be Magyarországon. Csontváry sokat írt, de életében megjelent ismeretterjesztő írásai nem keltettek különösebb figyelmet. Voltak rokon gondolatai a művészettel az élet megváltoztatását munkáló gödöllői művészkörrel, valamint a rajzaiban, festményeiben, írásaiban különös álomvilágot teremtő szecessziós-szimbolista Gulácsy Lajossal ( ). Azonosítani azonban semmiképpen nem lehet őket. Igaz, Gulácsy is bejárta Európát, legjobban Itáliában és Párizsban érezte otthon magát. Firenzében Dantét kereste, Párizsban a 18. század rokokó világát, Watteau szigetét. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz Libanonban (1907) Visszatérve Budapestre Gulácsy Lajos az irodalmi-művészeti szimbolizmus legkitűnőbb rajzművésze és festője lett, aki főleg az angol preraffaelita festészet és grafika 1890 körül Párizst is elért szimbolista kifejezésmódját alakította át eredeti módon, világában sok kegyetlen és groteszk helyzetet, konfliktust is jelezve. Gulácsy festett virágünnepet, rajzolta, festette Dante és Beatrice földi találkozásait, megfestette Don Juan kertjét, rajzolta Flaubert regényalakjait és egy általa kigondolt földrészt, Nakonxipánt, ahol vigasság, öröm mellett félelmetes szenvedélyek uralkodnak. A szecesszió (Art Nouveau) több művészeti ágban uralkodó stílusának jele, hullámvonala az ő művein is jelen van, de nem válik programmá egyetlen kortárs irányzat sem.

7 Rendkívül kifinomult módon, az irodalmi és tárgyalkotó műfajokban egyaránt megfogalmazza művészettel átitatott életprogramját a gödöllői iskola. Ehhez a körhöz építészek, festők, grafikusok, iparművészeti tervezők és kivitelezők tartoztak. Gulácsy Lajos: Madame Bovary ismerőse (1911) Gödöllő művészetének fennmaradt emlékei a ma is álló kolónia olykor kicsit lepusztult művészlakásai és berendezésük, festmények magyar közgyűjteményekben, szőnyegek az Iparművészeti Múzeumban, egy a washingtoni Fehér Ház gyűjteményében, mesekönyvek, művészkönyvek finoman díszített bőrkötésben, gondosan választott papíron, kanyargó lapdíszekkel és mozgalmas illusztrációkkal. Emlékükre bukkanhatunk a budapesti Zeneakadémia Körösfői Kriesch Aladár az élet forrását ábrázoló falképén, s a marosvásárhelyi kultúrpalotában, ahol színes üvegablakok és falképek idézik az ősi múltat. Gödöllőnek sok híve, támogatója volt a magyar polgárságban, Gödöllőt támogatta a jó ízlésű kultuszminiszter, Koronghi Lippich Elek, viszont túlságosan halványnak, mesterkéltnek tekintette a gödöllőieket a hazai kritikában a filozófus-művészet eszményt tisztelő Fülep Lajos. Fülep kritikusi munkássága a historizmus éles bírálatával indult. A legnagyobb művészeti kiállítóintézmény, az 1896-ban új palotában megnyílt Műcsarnok termeiben járva Fülep elnéz az akadémiák követőinek művei mellett, de felfedezi és tiszteli a realisták között Mednyánszky László művészetét, a naturalista-szimbolisták között Ferenczy Károlyt és a különös ismeretlen Gulácsy Lajost. A kötetlenebb, kisebb kiállítóhelyiségekben (Nemzeti Szalon, Művészház) felfedezi és elemzi Rippl-Rónai József műveit, a fiatalabb nemzedékhez tartozó Tihanyi Lajost ( ). Fülep nagy művészpéldaképet állít a magyar festészet elé 1906 októberében A Szerda c. lapban. Párizsból küldött cikkében bemutatja az impresszionizmus tanulságait monumentális formában összefoglaló Paul Cézanne-t. Az életnek valami egyszerű, de nagy drámája. Így jellemzi Fülep Cézanne tájképeit, csendéleteit és önmagát, családjának tagjait ábrázoló portréit. ő a nagy arató, óriás marokkal rakja kévékbe a kalászokat. Fülep impresszionizmusellenes, de a posztimpresszionista összegező festészetet támogató kritikus, tagadja az

8 individualizmus jelentőségét a művészetben, új művészeti stílus, új kollektív életérzés eljöttét hirdeti 1908 körül. Nem áll egyedül ezzel ekkor. Teoretikusok és kritikusok vágynak rendre, állandóságra, egyensúlyra, törvényre, melyek a művészetben egy hasonló rend felé mutatnak, mint amilyeneket ők e társadalomban például állítanak. Mindezt úgy próbálják elérni olykor, hogy felhasítják a régi élet kulisszáit, tagadják a hagyományos értékeket és végletes formákból, harsány színekből, disszonáns hangokból formálnak rajzot, plakátot, festészetet. A nagybányai művésztelep telenként Párizsban időző hallgatói 1905 körül felfedezik a francia Fauves (Vadak) csoport elementáris színkontrasztokkal festett tengerparti kisvárosi tájképeit, és zöld-vörös-kék színfoltokból épülő emberarcait. ők is járnak a nagy hírű Cézanne- emlékkiállításon. A magyar Vadak [Czóbel Béla ( ), Galimberti Sándor ( ), Dénes Valéria ( ), Tihanyi Lajos ( ), Ziffer Sándor ( )] neoimpresszionistának, neósoknak nevezik magukat, tájképeik, csendéleteik súlyos és erős színei, darabos formái Nagybánya művészetének új korszakát jelzik. {III-18.} Néhányan közülük (Czóbel Béla, Tihanyi Lajos) csatlakoztak a modernizmus első tudatosan együtt fellépő csoportjához, melyet között Keresőknek, illetve 1911-től Nyolcaknak neveznek. Tagjai: Kernstok Károly ( ), Berény Róbert ( ), Czóbel Béla, Czigány Dezső ( ), Pór Bertalan ( ), Orbán Dezső ( ), Tihanyi Lajos, Márffy Ödön ( ). Ebben a csoportban jelen van a fauve hatás, melynek előzménye Paul Gauguin menekülése a tiszta, erős színek és fények utópikus szigetére. Ezzel együtt jelentkezik a Cézanne teremtette sokkal köznapibb és európaibb posztimpresszionizmus. A Nyolcak mégsem Cézanne-követő csendéletekben, tájaikban a legnagyobbak, hanem rendkívül izgalmas portréfestészetükben, ahol a formák nyers ereje szellemi értékek expresszív kifejezésével párosul. A Nyolcak tagjai ismerték a német expresszionizmus 1905-től bontakozó irányzatát, a kubizmust, sőt a futurizmust is. Mindezek az irányzatok olykor jelen voltak a magyar főváros kiállítóhelyiségeiben, kiadványaik eljutottak Magyarországra. A Nyolcak tagjai valamilyen elvi megfontolásból megmaradtak Cézanne és Gauguin követőinek. A 19. század festészetéből a klasszicista-szimbolista Hans von Marées és Ferdinand Hodler kompozíciós módszereit követi Kernstok Károly és Pór Bertalan. Jászi Oszkár a korszak baloldali politikusa a nagy nyugati demokráciák politikai avantgárdjának küzdelmeit állítja például a szociális reformokért, politikai változásért harcoló ellenzéki politikusok és követőik elé. A Nyolcak egykori tagjai egyéni életpályájukon haladva, illetve más művészcsoporthoz kapcsolódva vettek részt a forradalmi mozgalmakban, a társadalomformáló utópiák kidolgozásában. Mozgalmas, aktos kompozíciók, harsogó szín- és formavilágú portrék és csendéletek után plakátokat készítettek, melyek a szocialista eszmék, 1919-ben a Tanácsköztársaság érdekében agitáltak.

9 Berény Róbert: Weiner Leó portréja (1911) Czigány Dezső: Csendélet (1910) Magyarország gazdaságának, kultúrája sokarcúságának felbomlását hozta az I. világháború kitörése és négy hosszú esztendeje. A háború egy érlelődő társadalmi forradalom elfojtásának kísérlete Ady Endre versben fogalmazott jóslata szerint. A határok lezárása, Európa több részének elvesztése a művész-utazók számára új viszonyokat teremtett. Akik ellenséges országok alattvalói voltak, távozniok kellett Európa művésztelepeiről, nemzetközi művészi központjaiból. Magyar művészek számára ellenséges föld lett Párizs, Milano, Firenze, Moszkva. Mindebből érdekes módon nem művészeti hanyatlás, hanem elmélyedés, virágzás következett. Az idősebb nemzedék vallja, hogy a háború nagy méltóságteljes téma, melyből lehet alkotni realista festményt, grafikát. A háború éveiben drámai életképeket, portrékat és tájképeket fest Mednyánszky László, nem kevésbé jelentős rajzokat, festményeket készít Vaszary János ( ), Nagy István ( ). Egyikük sem a pillanat varázsát rögzíti a háborúból, hanem szenvedést, ember és állat értelmetlen halálát. A háborúellenes tiltakozást, az egyetemes európai kultúra eszméjét, művészeti és társadalmi forradalom várását egy fiatal írókból, költőkből, képzőművészekből álló kör tekintette fő célkitűzésének, a Kassák Lajos ( ) köré tömörült kör, mely jelentős lapokban és könyvekben jelenítette meg a lázadás, a tagadás, majd egy utópikus arányú új világ megteremtésének gondolatát. A Tett és ama c. lapokban ( között) szabadversek és expresszionista novellák mellett expresszionista, kubista, futurista grafikák, szoborreprodukciók jelentek meg címlapon és a lapok belsejében is. A modern {III-19.} művészeti irányzatok jelen voltak már születésük idején fontos magyar irodalmi és művészeti lapokban (Huszadik Század, Nyugat, Aurora, Szerda), s egy-egy nagy avantgárd seregszemle

10 is bemutatásra került a Nemzeti Szalonban vagy a Művészházban 1913-ban, de szavakban is megfogalmazott programmal tudatos követőjük nem volt 1916 előtt. A MA körében a plakát nyelvéhez akarta közelíteni a festészetet és grafikát a mozgalom vezére. Politikai plakátot csak 1919-ben, kereskedelmi plakátokat pedig az 1920-as években terveztek a kör festői és grafikusai, de tusrajzaik, rézkarcaik, fametszeteik, linóleummetszeteik a magyar grafikában a szecessziós formanyelv meghaladását az expresszionizmus, olykor a kubizmus megjelenését jelentették. A naturalizmus eleinte még uralkodott Ferenczy Károly egykori növendékein, Uitz Bélán ( ), Nemes Lampérth Józsefen ( ), de az ő útjuk is az expresszivitás formavilága felé vezetett. Szenvedélyes grafikai kompozíciókat készít tájképi és elvonatkoztatott figurális részletekből Mattis Teutsch János ( ), aki tájakat, alakokat megjelenítő pasztelljeiben és olajképeiben a MA kör legfestőibb festője is egyben. Nem kisebb tehetség a sűrűbb, anyagszerűbb színekkel expresszív naturalista tájképeket, portrékat, csendéleteket festő Nemes Lampérth József, s a munkásnőket, anyákat ábrázoló grafikáiba, festészetébe új klasszicista elemeket is beépítő realista-expresszionista Uitz Béla. A MA kiállításain találkozhatott a néző a Nyolcak egyik korábbi tagjával, Tihanyi Lajossal, az expresszionista portré mesterével (Fülep Lajos, Bölöni György, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső portréja), a MA lapjában jelent meg Berény Róbert Bartók-portréjának (1913) reprodukciója, mely már 1915-ben nagy sikert aratott egy nemzetközi kiállításon San Franciscóban. Tihanyi Lajos: Fülep Lajos portréja (1917) Nemes Lampérth József: Ravatal (1912) A MA kör ifjabb tagjai (Bortnyik Sándor , Ruttkay György ) a geometrikus absztrakció felé közeledtek 1918 körül. Háborús hangulatú

11 grafikájukat az új társadalom művészetével azonosítják. A polgári forradalom, majd a Tanácsköztársaság politikusai nem fogadták el ezt az azonosítást. Kassák Lajos 1919 nyarán levelet ír Kun Bélának a művészet nevében és elutasítja sommás ítéletét, amely szerint a MA körének művészete polgári dekadencia terméke. Egész Kelet-Közép-Európában ez az első eset, mikor a művészet forradalmának eszméi elváltak a kommunista rendszer intézményétől. A magyar aktivisták mert így is nevezte magát a MA köre egyik manifesztumuk szerint az életet felérző művészek voltak, később 1919 után expresszionista programjukat elhagyva, új jeleket és építményeket konstruáló művész lett a csoport több tagja (Kassák Lajos, Moholy Nagy László , Péri László ), akik egy új vizuális rendet képviseltek, melyet a konstruktivizmus stílustörekvésének is neveztek. Nemzetközi hírük a két háború között nyugat-európai művészkörökben és oktatási intézményekben (Bécs, Berlin, Weimar, Dessau) alapozódott meg. Magyarországon a periférián alkottak. Az expresszionizmus azonban elterjedt irányzat lett az as évektől. Igaz, Lyka Károly biztató szavain kívül kevés elismerést kapott a Párizsban, Belgiumban töltött tanulmányi idő után Edward Munch, Toulouse-Lautrec, Theodore Steinlein festészetét és grafikáját egyéni módon követő fiatal Egry József ( ), vagy a Rippl-Rónai szabadiskolájában Uitz grafikáit tanulmányozó Derkovits Gyula ( ), de 1930 körül már gyűjtők és kritikusok tisztelték művészetüket. Mindketten nagyon érzékenyek voltak koruk tragikus eseményeire, a háborúra, vérengzésekre, a szegények szenvedéseire. Személyes élményekkel együtt ábrázolták az evangéliumok jeleneteit, Krisztust a gyermekek között, az utolsó vacsorát, a siratást. Nem voltak egyedül ebben a szociális késő expresszionista irányzatban. Az emigrációba került művészek közül néhányan Bécsben, Berlinben, Weimarban és Dessauban őrizték ezt az expresszionista kifejezésmódot (Kernstok Károly: Utolsó vacsora, 1925; Uitz Béla:General Ludd sorozat; Nemes Lampérth késői tájképei), mások viszont felhagytak mindenféle lírával, siratással, s helyette harcos, harsány grafikát metszettek fába történeti témával (Derkovits: 1514 sorozat, 1929). Szatírát festettek, karcoltak rézbe, metszettek fába (Uitz, Bortnyik, Derkovits), vagy tiszta mérnöki szín-forma egyensúlyokat alkottak, mint Kassák Lajos nevezte 1921-es manifesztumában: képarchitektúrát. A ház, az épület alapegység volt már a szecesszió építészetében, azzal együtt élt minden képzőművészet. A polgári vagy parasztház helyett most nagy közösségi épületek eszmei szerkezetét dolgozták ki színes mértani formákkal. Az 1920-as évek közepére, kicsit visszalépve a realitások világába, utilitárius (alkalmazott) művészek lettek, tipográfusok, épületdíszítők, színpadtervezők. Akik nem járták ezt az utat, egyéni stílust dolgoztak ki az expresszionizmusból, naturalizmusból, kubizmusból, az áhítattal, meditációval teli tájkép, portré vagy elbeszélő kompozíció műfajában [Bernáth Aurél ( ), Egry József, Szőnyi István ( ), Aba Novák Vilmos ( ), Szobotka Imre ( )]. Néhány művésznél a diszharmóniákat összefogó vagy felváltó egyensúlyt a

12 klasszicizmus többszázados stílusának visszatérése teremtette meg. Az európai művészetben részben erre az útra tért a kubista téralkotás után Pablo Picasso ban, Magyarországon Uitz mellett ezzel kísérletezett közel azonos időben Dobrovits Péter ( ), Kmetty János ( ). Erősebb egyéniségek kerültek ki Nagybánya harmadik nemzedékéből, az ún. felsőbányai mesterekből (Korb Erzsébet , Szőnyi István, Aba Novák Vilmos, Patkó Károly és társaik), akik apokaliptikus hangulatú látomásokat festettek kisvárosi látképekben, miközben a reneszánsz-klasszikus hagyományt is követték körül a modern irányzatoknak is volt klasszicizáló vagy dekoratív változata. A neoklasszicizmus (Kontuly Béla , Molnár C. Pál , Aba Novák Vilmos) csaknem hivatalos stílus lett 1931 után a két háború közti Magyarországon, ahol konzervatív államalakulat éltette szűk területen a királyi Magyarország eszméit, s a különböző szélsőségek között egyensúlyt kereső politika látszatát. Amikor egyesség jött létre a konzervatívok és szocialisták között (1925), sokan hazatértek az emigrációból, s itthon akartak modern művészeti életet teremteni. Az állam az 1920-as évek végén Róma felé küldte a művészeket tanulni. A római iskola a mérsékelt modernség és agresszív hagyományosság képviselője lett. Az avantgárd irodalmi, művészeti kiadványai lapjain az építészetben és az iparművészet ágazataiban élt tovább. Mások a színpadművészetben éltették különös formáit, a hangok, színek, formák kavalkádját. Az I. világháború idején Svájcban keletkezett irodalmi és művészeti irányzat, a dadaizmus az 1920-as években jutott el Magyarországra, illetve a magyar emigrációhoz. Bécsbe, valamint a magyar utódállamok városaiba, Kassára, Aradra, Kolozsvárra. Ez az irányzat szembefordult minden klasszicizmussal, ehelyett álarcokat és bohócsapkákat öltött, különös állatokkal (Zöld szamár) együtt lépett fel, és kigúnyolta a hagyományos értékeket. Plakáttervek, {III-21.} az előadásokat ábrázoló fotók, színlapok az emlékei ennek a művészetnek (Molnár Farkas , Palasovszky Ödön , Bortnyik Sándor és társaik). Hagyományosabb párhuzamaik cirkuszt ábrázoló festményekben jelennek meg (Derkovits: Kintornások, 1926, Cirkuszi kikiáltók, 1933; Aba Novák Vilmos cirkuszképei). Egry József: Katonák a Balaton partján (1916) Kassák 1927-ben lezárta utolsó avantgárd folyóiratát, a Dokumentumot, melyben a konstruktivizmus legjobb képviselői voltak jelen a világ minden tájáról, és rövidesen új lapot indított Munka címmel, melynek köréhez több fényképész tartozott, mint festő. Ezek a fényképészek anyag-fény viszonylatokba helyezett munkavégzéseket éppúgy megörökítenek, mint a szegények életének egyszerű és megrázó dokumentumait. A Munka körből Kepes György (1906) és Trauner

13 Sándor (1906), akár az előző nemzedékből Moholy Nagy László, életük nagy részében külföldön alkottak, míg Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Sugár Kata itthon készítette szociofotóit. Ez a fényképészet hatott a filmművészetre, valamint a festészetre, Derkovits Gyula fénykép-kivágat jeleneteket fest realista politikus céllal. A magukat szocialista művészeknek nevező fiatal festők [Dési Huber István ( ), Sugár Andor ( ) és mások] 1930 körül a gyárak életének sematikus ábrázolása után a falvak, tanyák népének mindennapi életéről készítenek grafikát, festményt. Még a közömbös vagy más elveket valló gyűjtőket, kritikusokat is elismerésre ösztönözte ez a küldetéstudat. A szkeptikusabb művészek kisebb célokat tűztek ki (színes virágok festését, tájat, női aktokat), mint Czóbel Béla tette, vagy színes tájakat reggeli, esti fényben, mint Nagybánya követőinek több nemzedéke. A Munka kör fiataljainak egy része járt egy ideig a konzervatív és modernebb tanítási módszereket egyaránt felmutató Képzőművészeti Főiskolára, ahol a modernség mestere Vaszary János volt (amíg el nem távolították). Vaszarynak hosszú pályája minden korszakában és stílusában vannak mesterművei. Realista életképek és portrék után szecessziós szimbolista festményeket festett, expresszionista látomások és fauve színesség jellemzi műveit később körül Párizs modernista szintézisének, az art deco stílusának elsajátítója lett. A fiatalok számára nagyvilági férfi és festő volt, tiszta színhallású alkotó, aki elegánsan, könnyedén tanított. Vaszary legjobb növendékeit egy ideig körébe fogadta Kassák Lajos. A Munka kör két jelentős mestere Vajda Lajos ( ) és Korniss Dezső ( ). Nyugat-európai tanulmányút után az orosz avantgárd festészet és filmművészet konstruktivista ágának ismeretében a szürrealista, szimbolista költészet és képzőművészet értékeinek felismerésével új irányzatot teremtett, melyet konstruktív-szürrealista irányzatnak neveztek. A két elem ellentmondó eredetét vállalva fordultak közép-európai népművészeti motívumok, ősművészeti jelek, jelcsoportok felé, s azokat geometriai elvek szerint rétegezték a kép síkján. Az elképzelés tökéletes megvalósítója Vajda Lajos volt, aki népművészeten magyar kisvárosi és falusi barokk formákat is értett, aki tanulmányozta a szerb ikonokat, óceániai és prekolombián tárgyakat, és ezeket végtelenül finom ceruzarajzokon, később borzolt felületű pasztelleken vitte fel műveire. Korniss Dezső: Tücsöklakodalom (1948)

14 Vaszary János: Katonák egy kárpáti faluban (1915) Vajda Lajos 1929 körül újságkivágások fényképeinek merész egymásba építésével, kollázsokkal mutatta fel kora valóságát, háborút, kivégzést, Ázsia és Európa véres pillanatait. Későbbi műveiben is sok a szenvedés, ősi állapotok iránti nosztalgia. Hőseinek, Krisztusnak, szenteknek a keleti egyház hagyománya szerinti ábrázolásába bekerül egy-egy modern árnyék gesztusa, ismételten {III-22.} érződik az ördög jelenléte a világban gesztusokban, amorf szörnyek alakjában. Vajda Lajos: Szentendrei házak feszülettel (1937) Vajda a legnagyobb átérzője, legtisztább kifejezője Magyarországon az 1930-as évek sejtelmeinek, a fasizmus uralma felé tartó Európa tudatalattijának. Az a kisváros, mely Vajda rövid életének és munkásságának egyik ihletője volt, Szentendre, az es években az egyik legfontosabb művészeti központ Magyarországon. Volt hivatalos, neoklasszicista művésztelepe, s voltak művészek, akik a realizmus, szürrealizmus világát találták fel apró házaiban, különös kis utcái kanyargásában, ortodox templomaiban és temetőiben. A szentendrei körnek e csendes, sokáig ismeretlen ágában volt szocialista eszmék iránt érzékeny művész, mások csak külön világot alkotó posztexpresszionisták [Gadányi Jenő ( ), Paizs Goebel Jenő ( ), Gedő Ilka, Szántó Piroska (1913)], a konstruktivizmus magyar változatának megteremtői (Barcsay Jenő, Korniss Dezső) és a szürrealista világkép megtestesítői [Vajda Lajos ( ), Vajda Júlia ( ), Bálint Endre ( ), Ámos Imre ( ), Anna Margit ( )]. Szentendre legjelentősebb alkotóiból többen megérték az 1940-es éveket, sőt a háború végét is. Szentendre költői világában őserdők és világvégi tájak (Paizs Goebel Jenő), angyalok és cirkuszi mutatványosok (Ámos Imre), búcsúsok, lovak és madarak (Vajda Lajos) alakja idézi fel különös metamorfózisokban a kor félelmeit és vágyait. Szentendre e nem hivatalos művészeinek alkotásmódja összefügg egy tágabb művészeti szemlélettel, amelyet Kállai Ernő az avantgárd teoretikus-kritikusa bioromantikának nevezett. Ebben a

15 szerves világ megszüntethetetlennek vélt örök élete fogadja magába az emberi kultúra megnyilvánulásait, az ember nem társadalomformáló hősként, hanem fűszálak és egysejtűek rokonaként valósítja meg önmagát. A szürrealizmus európai mesterei közül ekkor válik ismertté Magyarországon Paul Klee, André Breton, Joan Miró. Barcsay Jenő: Munkáslány (1928) A nonfiguratív absztrakcióhoz közel járó Mattis-Teutsch János tájai, lélekvirágai (1920-as évek közepéig létrejött festményei, szobrai és grafikái) mellett az 1920-as években erős volt a mértani formákat előnyben részesítő absztrakció (Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László). Az 1930-as években újra az organikus absztrakció hódított teret, mindenekelőtt a szentendreiek művészetében. Az 1940-es években organikus és anorganikus formák szintéziséből teremt szürrealista ízű absztrakt festészetet Martyn Ferenc ( ), aki szobrásznak is jelentős, és Lossonczy Tamás (1904). Törekvéseiket elutasítják a hivatalos fórumok, kiállítási lehetőséget a sokféle erőt összefogó Szabadság és Nép tárlat (1941), valamint a háború után az Európai Iskola tárlatai jelentenek számukra. A történet sok szálon követhető nyomon. Nemcsak a szentendreiek jutnak közel a szürrealizmushoz. Álmok, félelmek, sejtelmek világát festi Farkas István ( ), aki sokáig Párizsban élt, közel került a kubistákhoz, majd a két háború közt hazatérve különös tájakat fest végtelenbe vezető lépcsővel, napégette sivataggal, tengerrel és tengerparti házakkal, melyek teraszán vagy környékén kísértetalakok sétálnak: vén matróz, öreg asszonyság, özvegyek fátyolban stb. Farkas István elégikus festészetében abszurdabb világ bontakozik ki, mint Gulácsy szimbolikus színpadán. A művész távoli rokona Chirico meditációra késztető világának, komorabb mint Salvadore Dalí festészete. A II. világháború kérlelhetetlen abszurduma zárta le ezt az életpályát. A zsidó származású művész maga ment a koncentrációs táborba, ahonnan soha nem tért vissza. Hosszú statisztikát lehetne készíteni azokról az írókról, kritikusokról, művészekről, akik közvetlenül vagy közvetve a háború áldozataivá váltak.

16 Farkas István: Alkonyi táj (1931) A művészet mindazonáltal hamar újraéled a háború túlélőinek környezetében, kamarakiállításokon, kiadványokban a lerombolt ország fővárosában és egyes vidéki színhelyeken (Szentendre, Esztergom, Hódmezővásárhely), nagy elhatározással szerveződnek a művészcsoportok. Naturalizmus és realizmus, a paraszti vagy a munkásélet bemutatása hagyományos eszközökkel, század eleji festőéletutak vége (Koszta József), a legrégebbi kifejezésmód. Ezen túl a posztimpresszionista, posztnagybányai festészet (Szőnyi, Bernáth Aurél, Szobotka Imre késői virágzása, Egry József fényvíziói balatoni tájakon, Czóbel Béla kertjei és virágcsendéletei, Gadányi Jenő őstelevényszerű motívumvilága, Anna Margit bohócai, Martyn Ferenc, Korniss Dezső színes absztrakciói) kap helyet az Európai Iskolában, időnként egy-egy gesztussal elvont művészek [Lossonczy Tamás (1904), Gyarmathy Tihamér (1915), Fekete Nagy Béla ( ), Zemplényi Magda ( )] kiválása a szétválás szándékát is érzékeltetve. Az Európai Iskola soha nem akart szakítani a progresszív magyar művészet tradíciójával olvassuk a csoport történetét feldolgozó monográfiában, tisztelte és példaképül választotta az olyan nagy magányos művészeket, mint Csontváry, Gulácsy, Vaszary, Farkas István, Derkovits Gyula, Dési Huber István. Természetes volt, hogy az idős Egry szerepelt kiállításaikon. Az Európai Iskola nem stílusirányzat volt, hanem a természettel különböző módon különös kapcsolatokat kereső művészek csoportosulása. Az Európai Iskola legprogresszívebb művészeinek eszményképe mégis Vajda Lajos, Ámos Imre tragikus hangvételű, erősen szürreális művészete, és a szobrászok közük Bokros Birman Dezső. Szétfolynak, torzulnak az emberi arc formái Bán Béla ( ) rajzain és festményein, Anna Margitnál játékos bábszínház-világban jelennek meg a gyerek és felnőtt maszkok, akik sokszor kegyetlen szerepeket játszanak. Az emberfej ábrázolásával foglalkoznak a korábban inkább tájakat ábrázoló Korniss Dezső festményei és rajzai. Illumináció sorozatában azonos formák rendszerévé alakítja a fejet, eltérő színekkel keres különböző jelentéseket ehhez a rendszerhez. Korniss az 1940-es évek végén fest absztrakt feszületet rongybaba testtel formált Krisztus-korpusszal, egyszerre áhítattal és destrukcióval. Árnyjáték figuráihoz hasonló boszorkányokat is fest valami ismeretlen színjáték bemutatására. Ünnepélyes szép alkotása, os Kántálók c. festménye, melyen színes fafigurák formájában vonul fel a három énekes. Főműve az 1948-ban festetttücsöklakodalom, amely Bartók Béla: Mikrokozmosz egyik darabjának festmény-feldolgozása. A tücsök és menyasszonya, a násznép, a vendégség feszes táncritmust érzékeltető színes mértani formákból mintázódik egy hosszanti síkra. A művész hasonló rendet

17 igyekszik formálni a képsíkon, mint a komponista a zenében. A kép a bartóki világ mélységét, erejét idézi, melyet nem változtathat mássá semmiféle szűkebb időtartamhoz kötött jelenség. Szőnyi István: Zebegényi temetés (1928) Az Európai Iskola egyes mesterei (pl. Bán Béla) néhány év múlva szakítottak szürreális absztrakt stílusukkal, s ismét realisták lettek, mások viszont (Korniss Dezső, Bálint Endre, Fekete Nagy Béla, Lossonczy Tamás, Barta Lajos, Lossonczy Ibolya) halálukig anyanyelvként beszélték az absztrakció és szürrealizmus nyelvét. Hasonló hűséget mutatott önmagához Martyn Ferenc, Gadányi Jenő, {III-24.}Rozsda Endre (1913). Az Európai Iskola írott kiadványai szellemi hátteret nyújtottak ehhez a magatartáshoz. Kállai Ernő, Hamvas Béla, Kemény Katalin, Pán Imre, Kiss Pál a kortársak művészeteszményeit közvetítették, Baudelaire, Apollinaire, André Breton, Picasso írásai az elődökét. Geometriai és biológiai formák, népzenei és ősművészeti párhuzamok, erőteljes, világos, átgondolt formateremtő szándékok így jellemzi Hamvas Béla az Európai Iskolát. Nem művészeti determináció, hanem köztörténeti fordulat eredménye, ahogy ez a művészközösség lassan kiszorul a művészeti életből, helyet adva a századforduló sematikusan átformált realizmusának. Szobrászat ( ) A festészettel ellentétben a szobrászok kevés kivétellel magános életpályákon igyekeztek megfelelni a kor társadalmi és művészeti kívánalmainak a tárgyalt korszakban körül erős volt a historizáló eklektika igénye az emlékműszobrászatban, míg a portréban, zsánerszoborban, éremművészetben jelentkezett a naturalizmus és a szecesszió. Utóbbinak az 1900-as párizsi világkiállításon már sikere volt, s szerepeltek szobrászaink a müncheni Jugend, majd a berlini Szecesszió kiállításain is. A jelentős magyar emlékművek készítői [Zala György ( ), Stróbl Alajos ( ), Fadrusz János ( )] azonban akadémikus-historizáló stílusban dolgoztak. A millennium Schikedanz Albert által építészeti keretbe foglalt történelmi emlékművének szobrait Zala György készítette. A Mintarajziskolában kezdett tanulmányok után Zala Bécsben és Münchenben tanult, s a francia akadémia előadásmódja sem volt idegen tőle. A magyar uralkodók történelmi sora éppen olyan hatásos gesztusokkal remekül mintázott felületekkel jelenik meg emlékművén, mint a kortárs történelem hőseként Andrássy Gyula

18 (lovas szobron 1893-ban), vagy később az 1930-as években Erzsébet királyné (1932), vagy Tisza István (1934). Amikor arra volt szükség (1919-ben) Zala a munkásosztály és parasztság hőseinek is mintázott szobrot a gyorsaságra való tekintettel papírmaséból és gipszből (Május 1-ei dekoráció). Zala méltatói szerint remekül mintázott, szobrászatában nem volt semmilyen személyes érzelem vagy mondanivaló. Szobrainak hatásos sziluettje (pl. az angyal alakja a millenniumi oszlopon) döntő tényező a historizáló Budapest látképein. Ahogy Zala Budapest szobrásza volt, úgy lett idősebb pályatársa, Fadrusz János a magyar vidék néhány kitüntetett városának történelmi emlékműtervezője és kivitelezője. Fadrusz Pozsonyban lakatosnak tanult, a fémművesség mestersége szobrászi munkáiban is jól látható. Prágában folytatta tanulmányait, a cseh akademizmus mesterei hatottak rá. A bécsi képzőművészeti akadémián fejezte be tanulmányait, mesterei Viktor Tilgner és Edmund Heller voltak. Az Országos Képzőművészeti Társulat 1892/93-as nagydíját egy feszülettel nyerte, majd ezután kapott megbízást szülővárosától egy Mária Terézia emlékműre. Lyka Károly ezt írta a lovas szoborról, mely 1928-ban elpusztult: Az első magyar szobor, melyben van epikai erő és nagyság. Ezután készült Fadrusz János és a kor historizáló, akadémikus szobrászatának főműve, a kolozsvári Mátyás király lovas szobor, mely a reneszánsz lovasszobrászat nagyjaitól (elsősorban Verocchio: Colleoni emlékműve) tanult komponálásmód biztonságát, erejét építi be a nagy magyar uralkodó szülővárosában felállított emlékműbe. Fadrusz kisméretű remeket készített a kompozícióhoz, külön kidolgozta {III-25.} az uralkodó fejét, antik hősöket idéző arcvonásait. A szobor elhelyezése miatt a kolozsvári Szent Mihály templom előtt áll egy nézetre van komponálva. A szobrot 1902-ben avatták fel, miután makettjét az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. Életpályája során Fadrusz számos emlékművet készített, de egyik sem érte el a kolozsvári Mátyás emlékmű rangját. A historizmus harmadik fontos szobrásza, aki emlékművek sorát alkotta, Stróbl Alajos volt. Liptóújváron született, egy sziléziai vasgyárban tanult díszeket mintázni, majd Bécsben az Iparművészeti Iskolában, később az Akadémián tanult. Caspar Zumbusch tanítványa volt. Már Bécsben készült Önarcképén realistanaturalista jegyek is jelentkeznek, ezek teljesednek ki igen szépen komponáltanyánk c. egészalakos ülő márványszobrán, melynek modellje a művész édesanyja (Magyar Nemzeti Galéria). Stróbl épületszobrászi feladatokat kapott Ybl Miklós Operaházán, ezek közül jelentős Liszt Ferenc realista szobra ben Stróbl Alajos már akadémiai tanár, 1893-ban készült Arany János-emlékműve a budapesti Múzeumkertbe. A költő ülő alakja ez volt Stróbl kedvelt elhelyezési módja ma is híven vall a mester jellemző készségéről. A két mellékalak, Toldi Miklós és Piroska ábrázolási előzményük nem lévén patetikusabb, sematikus szobor. Stróbl Alajos nagyvonalú, biztos historizmust művelt naturalizmussal vegyítve a budavári Mátyás-kút szikla, állat, ember alakjaiban ( ). Kellemes kútszobrászatot teremtett az ebben igen szűkölködő főváros egy kiemelt pontján. Számos emlékművét (Kossuth Mauzóleum) erősen bírálta a kortárs kritika,

19 mégis jelentős kultúraközpontot formáló objektum lett az egri Dobóemlékmű (1907), a nagykőrösi Arany-szobor ( ), a pesti Jókaiemlékmű ( ). Portréit még nem dolgozták fel igazán, pedig figyelemre méltó realista mű például Eötvös Lorándot ábrázoló portrészobra a Magyar Tudományos Akadémia képtárában. A nagy hírű historizáló szobrászok mellett jól felkészült márvány- és bronzszobrászok sora készítette a korszak Kossuth-szobrait tucatjával [Horvay János ( ), Róna József ( )], vagy készült az Erzsébet királyné szoborpályázatra, mely a kor egyik nagy vállalkozása volt a tragikus halált halt, szeretett királyné emlékének megőrzésére. Az utóbbiak egy részén már a századforduló egyetemes európai stílusának, a szecessziónak a komponálásmódja és életérzése uralkodott. A belga Georg Minne, a kiállításokról Párizsból és Budapestről egyaránt ismert orosz Antakolszkij, München és Bécs botrányosan izgalmas mestereként Max Klinger, a szociálisan elkötelezett Mennier, s mindenekelőtt az elegánsan drámai és impresszionista Auguste Rodin szobrászművészetének élménye terelte új utakra a fiatal magyar szobrászokat. Első óvatos kísérletként könyveli el a szakirodalom Kallós Ede Telcs Ede ( ) Márkus Géza ( ) Vörösmarty-emlékművét ( ) a róla elnevezett téren Budapesten, amelyen a szózatot éneklő tömeg jelenik meg a korszak kedvelt emlékműtípusa alsó részén. A polgári síremlék már több százada művelt műfajában 1900 után megjelennek épített kapuk, fák, vonagló aktok, a portrészobrászok azonosak a síremlékek készítőivel [(Telcs Ede, Ligeti Miklós ( ), Moiret Ödön)], a portréalanyok vonásai is hasonló elvek szerint stilizáltak (simára csiszolt arc, nyak, romantikus hajviselet, nyugalom, kevés szomorúság, időtlenséget kifejező tekintet: ilyenek Telcs Ede, Ligeti Miklós, Moiret Ödön portréi). A kisplasztika kedvelt műfaja, a népi és szociális zsáner több hagyományos, {III- 26.} akadémikus és realista elemet őriz, jelentős mestere csak az 1880-as években született, tehát feldolgozásunk szempontjából második-harmadik nemzedékből kerül be. Ez Medgyessy Ferenc ( ), a 20. század magyar szobrászatának egyik első jelentős személyisége. Medgyessy Ferenc először orvosi diplomát szerzett, majd között Párizsban tanult. Kortársainál kevésbé iskolásan kötődött a modern stílus előbb felsorolt mestereihez, rajtuk kívül bizonyára megnézte Honoré Daumier realista kisplasztikáját, Edgar Degas mozgást ábrázoló szoborvázlatait. Rippl-Rónai József barátjának, Aristide Maillolnak tiszta plasztikai értékeket kereső, mediterrán, ősi szépségideált elfogadó kisplasztikája is hathatott rá. Elfogadható az a megállapítás, hogy Medgyessy Ferenc az 1910-es években már főműveit alkotja Súroló asszony c. kisbronzában, Szoptató anyájában, Táncolók c. reliefjeiben, lovas szobor kisplasztikáiban. Egy-egy kompozícióját évtizedekig fejleszti. Medgyessy Ferenc ekkor nem törődik hivatalos megbízatásokkal, történelmi elvárásokkal. L art pour l art plasztikát készít, az emberi alak tömegelosztásával, mozgásainak törvényeivel,

20 jellemző tartásaival foglalkozik. Új módon kapcsolódik a klasszikus művészethez, a Louvre-ban görög klasszikusok reliefjeit, szobrait tanulmányozza. Fontos számára a primér szobrászi élmény, ezt nem elsősorban beállított modellek látványából, hanem a mindennapi életből meríti (Súroló asszony). Sokat rajzol, a század legszebb szobrászrajzai készítőinek egyike. A stilizálás és a valóság leképezésének egyensúlyát keresi. Ez jellemzi a különböző gyűjteményeket és tudományokat ábrázoló sokalakos emlékművét, a debreceni Déri múzeum előtt álló szoborcsoportot, mely Magyarország legszebb 20. századi emlékműve. Medgyessy Ferenc: Súroló asszony (1913) Egészen másképp nyúl a táncoló alakokat ábrázoló kisplasztikák alkotásához Kövesházy Kalmár Elza ( ), akinek életműve Medgyessyéhez hasonlóan több korszakon átível. A Hans Hildebrandot követő Hermann Hahn tanítványa volt, Rodin is hatott rá egy ideig, majd Firenzében reneszánsz kisbronzokat tanulmányozott. Később szecessziója egyéni jegyeket mutatott. Életrajzírója feljegyzi, hogy nagy hatással volt rá az egész Európában nagy érdeklődéssel fogadott amerikai táncművésznő, Isadora Duncan táncművészete. A táncosnő mozgásáról készült fényképfelvételeknél elvontabb formában, táncpedagógiai könyvek tanulmányozásáról is árulkodó módon készültek Kövesházy Kalmár Elza táncosnőszobrai, amelyeken bizonyos mértékig az Art deco 1925 körül létrejött szintetizáló szobrászata, illetve egyes esetekben az expresszionizmus is érezteti hatását. Ez az életpálya egyenletes, következetes és a szobrászat egyetlen tárgykörére koncentrál. Csak szobrászattal is foglalkozó festők (Vaszary János, Mattis Teutsch János) festett szobrai, absztrakcióhoz közeli kompozíciói jeleznek hasonló következetességeket. Beck Ö. Fülöp ( ) a 20. század legjelentősebb magyar éremművésze, aki a szobrászatban is alkotott főműveket. Szobrászsegédként kezdte pályafutását Zala György és Schikedanz Albert műhelyében, majd Párizsban az akadémián tanult. Ezt követően Münchenben élt, miközben a műiparban is dolgozott. Ismét Párizs után hazatért és az Iparművészeti Múzeumban az egyetemes szecessziót bemutató kiállításon szerepelt ben érmeit már külföldi múzeumok vásárolják. Többször visszatér Münchenbe, iparművészeti munkáival díjat nyer a milánói világkiállításon (1906). Kapcsolatba kerül a gödöllői művészteleppel, ő készíti a Nyugat emblémáját, Mikes Kelemen érmét. {III-27.} Beck Ö. Fülöp darabos,

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez IV. A 19. század második felének művészete. A realizmus. 10. osztály

Jegyzetek művészettörténethez IV. A 19. század második felének művészete. A realizmus. 10. osztály Jegyzetek művészettörténethez IV. 10. osztály A 19. század második felének művészete A realizmus A klasszicista és romantikus irányzatokkal szemben megerősödnek a realista törekvések - a művészek a valóság

Részletesebben

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Művészettörténet tantárgyból 2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből

Részletesebben

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE A C S JÓZSEF Az ötvenéves munkásságra visszatekintő művész tavaly októberben a párizsi X. Internacionális Szalonban állított ki, és bronzérmet kapott. Ugyancsak tavaly megkapta

Részletesebben

A dualizmus korának Magyaroszága

A dualizmus korának Magyaroszága A dualizmus korának Magyaroszága 1890-es évektől új problémák Gyakori kormányváltások (agrár kereskedelem) Ellenzék: önálló vámterület, magyar nemzeti bank ötlete O-MM Új ellentétek: (liberálisok, konzervatívok,

Részletesebben

54 211 08 0010 54 01 Általános festő Festő 54 211 08 0010 54 02 Díszítő festő Festő

54 211 08 0010 54 01 Általános festő Festő 54 211 08 0010 54 02 Díszítő festő Festő 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 25. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

IZMUS-retró Feladat a vizuális nyelv kreatív alkalmazásának témaköréből

IZMUS-retró Feladat a vizuális nyelv kreatív alkalmazásának témaköréből ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY IZMUS-retró Feladat a vizuális nyelv kreatív alkalmazásának témaköréből A feladat anyaga és eszközei: - rajzlapok - szabadon választott ábrázolóeszközök (számítógép,

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

Rejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig)

Rejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) Rejtőzködő művészet Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) PhD disszertáció tézisei Szeifert Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi

Részletesebben

A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA. Művészettörténet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II.

A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA. Művészettörténet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Művészettörténet I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA OM azonosító: 031202 MŰVÉSZETTÖRTÉNET I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927)

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927) GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA MŰVÉSZETI INTÉZETE (VOLT ERNST-MÚZEUM) BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. BERNÁTH AURÉL UJABB KÉPEINEK ÉS RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861 1927) VÁLOGATOTT MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS játék játszótéri felszerelés hangszer csengető óra konyhatechnika táblatechnika Taneszköz térkép labortechnika mikroszkóp vetítéstechnika hangtechnika video tv bútor " a teljesség igényével " 8002 Székesfehérvár,

Részletesebben

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihállyal Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihály New York-i művészeti szakértővel Mattis Teutsch János, Munkácsy Mihály, Moholy- Nagy László három példa olyan

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 21. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Palásti Renáta. önéletrajz

Palásti Renáta. önéletrajz Palásti Renáta önéletrajz Név: Palásti Renáta Születési idő: 1978 február 16. Telefon: +3620 559 5025 E-mail: palastirenata78@gmail.com Honlap: www.palastirenata.hu STÍLUSIRÁNYZAT A mai kor értő szemével

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát bemutatja Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát Budapest Néhány mondat a kiállítás születéséről... Az itt bemutatott képek Kovács Tamás Vilmos festőművész ezidáig műtermében lévő tájfestészetét

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens

54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Koszta József ma élõ mûvészekig mint Ujházi Péter vagy Dienes

Koszta József ma élõ mûvészekig mint Ujházi Péter vagy Dienes 68 A MÛGYÛJTÉS SZEMÉLYES ETIKAI ÉS ESZTÉTIKAI VÁLASZTÁS EGY ADOTT KORBÓL Doszpod József mûgyûjtõvel Ébli Gábor beszélget Közel harminc éve gyûjt a huszadik századi magyar festészetbõl. Gyûjteményének íve

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új Élete 1991. november 23.-án született Kiskohon ma Románia területe. Nehéz gyermekkora volt, hiszen árvaházba került. 1913-ban Andrássy József örökbefogadta. Cimfestő szakmát tanult, majd egyik tanára,

Részletesebben

MAPPÁK. A. 245 x 165 mm-es mappa 1) Mindenféle figurás rajzocskák,1980 85

MAPPÁK. A. 245 x 165 mm-es mappa 1) Mindenféle figurás rajzocskák,1980 85 MAPPÁK A. 245 x 165 mm-es mappa 1) Mindenféle figurás rajzocskák,1980 85 B. 330 x 250 mm-es mappa 2) Aggok háza, 1939-1944 23 paszpartúzott és 15 paszpartú nélküli rajz C. 375 x 245 mm-es mappák 3) Első

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 17. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Realizmus II. A városi műfaj

Realizmus II. A városi műfaj Realizmus II A városi műfaj A modern élet A főleg mezőgazdasági termelésen alapuló társadalom a XIX. századi Európában átalakul. Oka az ipari forradalom, ami a városi lakosság drámai növekedését eredményezte.

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A központi vizsgafeladatok az alábbi témakörök alapján kerülnek összeállításra: A művészetitörténeti korok, stílusok és stílusjegyeik Az egyetemes és a magyar festészet korszakai,

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS

Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS Merítés a KUT-ból X. JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS Barcsay Jenő, Dési Huber István Frank Frigyes, Ilosvai Varga István, Karikás Ilona, Kmetty János, Medveczky Jenő, Modok Mária, Paizs Goebel Jenő, Schubert Ernő,

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET / KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET

MŰVÉSZETTÖRTÉNET / KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET MŰVÉSZETTÖRTÉNET / KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből, és

Részletesebben

szonáta Van valami az emberben, ami

szonáta Van valami az emberben, ami E g y o t t h o n k l a s s z i k u s t é t e l e k b e n S z e r z Ô : T o r m a B e a t r i x f o t ó : D a r a b o s G y ö r g y Ôszi szonáta Van valami az emberben, ami I n t é r i e u r m a g a z

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLA 7-8. VIZUÁLIS KULTÚRA ISMERETANYAG. 52 dia

ÁLTALÁNOS ISKOLA 7-8. VIZUÁLIS KULTÚRA ISMERETANYAG. 52 dia ÁLTALÁNOS ISKOLA 7-8. VIZUÁLIS KULTÚRA ISMERETANYAG 52 dia ÉPÍTÉSZET 1a Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Forrás: https://hu.wikipedia.org ÉPÍTÉSZET 1b KLASSZICIZMUS korinthoszi oszlop Forrás:

Részletesebben

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG 407 Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG A 20. század, különösen az elsô világháborút követô idôszak sürgetô igénnyel vetette fel a lakáskérdést, ezen belül a környezet alakításának

Részletesebben

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 1. A gazdasági tevékenység lényege és területei. A kereskedelem feladatai és formái. A kereskedelem szerepe és kapcsolatrendszere a nemzetgazdaságban. 2. A piac fogalma.

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

LECHNER ÖDÖN ÉS KORA BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2014. ÁPRILIS 11. Irodalom: MŰVÉSZETI TÖREKVÉSEK EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

LECHNER ÖDÖN ÉS KORA BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2014. ÁPRILIS 11. Irodalom: MŰVÉSZETI TÖREKVÉSEK EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON LECHNER ÖDÖN ÉS KORA MŰVÉSZETI TÖREKVÉSEK EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2014. ÁPRILIS 11. Irodalom: Budapest lexikon Az építészet mesterei. Lechner Ödön (Holnap Kiadó) Az izmusok -sorozat

Részletesebben

Budapest látványossága, a Vigadó

Budapest látványossága, a Vigadó Budapest látványossága, a Vigadó I. Pályamunkánk témájaként Budapest látványossága, a Vigadó bemutatását választottuk. Ismertetésének eszközéül ez a dokumentum és a melléklete, egy általunk létrehozott

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium Rajz és vizuális kultúra Négy évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153.

Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153. Kubizmusról magyar nyelven (kronológiában): (munka alatt) Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153.htm Apollinaire,

Részletesebben

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein MAGYAR Erzsébet Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest magyar.erzsebet@ppk.elte.hu Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész, grafikus, egyházművész

Részletesebben

Vizuális alkotó gyakorlat Alapfok 1-6. évfolyam

Vizuális alkotó gyakorlat Alapfok 1-6. évfolyam Célok és feladatok Vizuális alkotó gyakorlat Alapfok 1-6. évfolyam A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése,

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Spira Veronika: Perlrott Csaba Vilmos életműkiállítás

Spira Veronika: Perlrott Csaba Vilmos életműkiállítás Spira Veronika: Perlrott Csaba Vilmos életműkiállítás MűvészetMalom Szentendre, 2015. június 6. szeptember 6. Kurátorok: Boros Judit, Sümegi György, Basics Beatrix, Jurecskó László (Miniesszék VI.) Perlrott

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS A" FELADATLAP I. Írja a megfelelő képek alá az alkotó nevét, és azt az irányzatot vagy

Részletesebben

MOST JELENT MEG ERNST-MUZEUM.

MOST JELENT MEG ERNST-MUZEUM. MOST JELENT MEG ERNST-MUZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto : Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST : Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet.

Részletesebben

KOGART MÚZEUMPEDAGÓGIA 2012. január - február

KOGART MÚZEUMPEDAGÓGIA 2012. január - február KOGART MÚZEUMPEDAGÓGIA 2012. január - február 2012 januárjától újszerű, minden korosztályt megszólító múzeumpedagógiai programmal várunk mindenkit az állandó és időszakos kiállításainkon. TANÁRI! - Pedagógus

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK HINCZ GYULA FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. DOMANOVSZKY ENDRE SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. ERDEY DEZSŐ SZOBRAINAK KIÁLLÍTÁSA KENDEZTE : ERNST ENDRE AZ ERNST-MÚZEUM KIADÁSA BUDAPEST, 1938 JANUÁR HÓ ELŐSZÓ Eredeti

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Kulturális Javak Bizottsága 2012. december 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Gerick, Joseph (Gerik József), id. (pozsonyi ötvös, 18. század

Részletesebben

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest olajfestmények Erdei út 70x50 cm, olaj, vászon Nytsz:10333 Zempléni táj 60x80 cm; olaj, vászon Nytsz:10334 Egy este Szentendrén 55x80 cm; olaj, vászon

Részletesebben

KEPTER. Ország Lili életművében rengeteg kapumotívumos művet találhatsz. A Keleti ikonosztáz (1968) ismétlődő motívumokból felépülő,

KEPTER. Ország Lili életművében rengeteg kapumotívumos művet találhatsz. A Keleti ikonosztáz (1968) ismétlődő motívumokból felépülő, ,, KEPTER A Keleti ikonosztáz (1968) ismétlődő motívumokból felépülő, vegyes technikával készült kép; ritmusát a vízszintes tagolás, a kapumotívumok és az azokban megjelenő, a sötét háttérből kivilágló

Részletesebben

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 65/1. Mérõ István (1873-1938) Tengerparti

Részletesebben

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) Gesztenyék,

Részletesebben

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1987 MEGYEI TÁRLAT katalógus, Savaria Múzeum, Sz.hely EGY ELFELEDET MŰVÉSZ - (G.Szigeti Magda kiállítása az Utcagalériában)

Részletesebben

I. A gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása

I. A gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása Beszámoló az OTKA 42782. sz. A Magyar Képzőművészeti Egyetem művészeti és könyvtári különgyűjteményeinek és történetének feldolgozása című kutatásának eredményeiről Programunk szorosan kapcsolódott az

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 55/1. Osváth Miklós (1935) Zsombék, 1983. technika: papír, akvarell méretek: 27 x 21 cm kikiáltási ár: 6.000 Ft leütési ár: 6.

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 55/1. Osváth Miklós (1935) Zsombék, 1983. technika: papír, akvarell méretek: 27 x 21 cm kikiáltási ár: 6.000 Ft leütési ár: 6. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 55/1. Osváth Miklós (1935) Zsombék, 1983.

Részletesebben

Művészetek 12. évfolyam - 32 óra

Művészetek 12. évfolyam - 32 óra Művészetek 12. évfolyam - 32 óra Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése 4 óra Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek

Részletesebben

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol IRODALOM TANMENETJAVASLAT - 8. osztály Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol Óra 1-2. (1-2. 3-4.

Részletesebben

MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam

MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam Készült az 55/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján. Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

KÉPES SZAKMAI BESZÁMOLÓ Világpolgárok Szentendrén Múzeumok éjszakája a festők városában Helyszín: MűvészetMalom Szenvedély és ráció - Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) életmű kiállítása ART FLOW Gyerekek

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13.

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 43/1. Újra élünk, lengyel film ofszet,

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Centenárium előtt a Szépművészeti Múzeum

Centenárium előtt a Szépművészeti Múzeum BAÁN LÁSZLÓ Centenárium előtt a Szépművészeti Múzeum Baán László Ma 99 éve, hogy 1906. december 1-jén Ferenc József császár és király látogatásával megnyitotta és átadta a székesfőváros közönségének a

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Rajz és vizuális kultúra középszint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

o csász. és kir. fensége főhercegnő udvari szallitója. PICK ADOLF BUDAPEST IV. KER., EGYETEM UTCA n. RAKTAR REGISÉGEK, VÉTELE ÉS ELADASA

o csász. és kir. fensége főhercegnő udvari szallitója. PICK ADOLF BUDAPEST IV. KER., EGYETEM UTCA n. RAKTAR REGISÉGEK, VÉTELE ÉS ELADASA o csász. és kir. fensége klotild főhercegnő udvari szallitója. PICK ADOLF BUDAPEST IV. KER., EGYETEM UTCA n. RAKTAR REGISÉGEK, BÚ- TOR ÉS MÜTARGYAKBOL. EGESZ GYŰJTEMÉNYEK VÉTELE ÉS ELADASA A NEMZETI SZALON

Részletesebben

Tisztelt leendő Partnerünk!

Tisztelt leendő Partnerünk! Tisztelt leendő Partnerünk! Hamarosan beköszönt az év egyik legszebb hónapja, december és magával hozza a karácsony és az ajándékozás örömét. Ha ilyenkor körbe nézünk, mindenhol ünnepi hangulatot találunk.

Részletesebben

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred)

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred) Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Mágikus világkép, totemizmus, fetisizmus, animizmus. Nem különülnek el a megismerésformák (tudományvallás-művészet-mindennapi megismerés)

Részletesebben

Székely Júlia. Publikációs jegyzék. Balassi Bálint énekei és komédiája. Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó, 2001, 74 p.

Székely Júlia. Publikációs jegyzék. Balassi Bálint énekei és komédiája. Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó, 2001, 74 p. Székely Júlia Publikációs jegyzék Könyvek és könyvrészletek Balassi Bálint énekei és komédiája. Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó, 2001, 74 p. A másik Bethlen Kata, in Eszmei és poétikai kérdések a régi

Részletesebben

Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra. 72óra

Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra. 72óra Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a Kifejezés, Képzőművészet fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe,

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 80/6. Berta Sándor (1929) Téli táj technika: farost, olaj méretek: 60 x 80 cm kikiáltási ár: 18.000 Ft leütési ár: 20.

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 80/6. Berta Sándor (1929) Téli táj technika: farost, olaj méretek: 60 x 80 cm kikiáltási ár: 18.000 Ft leütési ár: 20. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 8. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 80/6. Berta Sándor (1929) Téli táj technika:

Részletesebben