ABiatorbágy Kultúrájáért Alapítvány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ABiatorbágy Kultúrájáért Alapítvány"

Átírás

1 Tégy egy lépést... ABiatorbágy Kultúrájáért Alapítvány 1993-ban karolta fel azt a kezdeményezést, amely a Szent Vendel-kápolna megmentésére szólított fel áprilisában egy figyelemfelhívó kirándulást tettünk: Tégy egy lépést a kápolnáért tól minden õsszel Vendel-nap környékén meghirdetjük hagyományos természetjáró és helytörténeti sétánkat Szent Vendel-túra néven. Kiindulási pont a Szent Vendel téren lévõ Szent Vendel-szobor. A kirándulás útvonala: Viadukt, Iharos, Keserû-kút, Szent Vendel- (Szily-) kápolna. Rövid pihenõ után folytatjuk utunkat a Szarvas-hegy, Öreg-hegy, Madárszirt érintésével. A déli harangszó általában a Nyakaskõnél éri a kirándulótársaságot. Ebéd után a Kutya-hegyen át a biai református temetõben lévõ Szent Kereszt-templom romjai felé vesszük az irányt, majd fõhajtásnyi idõre megállunk Karikó János sírjánál. A Szily-kastély érintésével a Szentháromság-szobornál a délutáni órákban ér véget túránk. A kirándulás célja amellett hogy a szabad levegõn végzett séta során helytörténeti ismereteket is szerzünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet természeti, kultúrtörténeti értékeinkre, védendõ mûemlékeinkre. Hogy egyre többen mozduljunk meg, tegyünk lépéseket jó ügyekért... A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány nevében jó sétát, tudásban gazdagodó kellemes idõtöltést kíván Önöknek Horváthné Nagy Erzsébet Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány titkára 2

2 Egy honismereti kirándulás stációi Szent Vendel tér AVendel téren (korábbi nevén Wendelini Platz-on) keresztül folyik egy kis ér, egykor az állatok dák az állatvészek elkerülése érdekében védõszentjük szobrát. A kocsma közelsége miatt késõbb a szobrot áthelyezték mai helyére. Érdekessége az alkotásnak, hogy Vendelnek 11 ujjat faragtak ben Krisztiáni Sándor restaurátor újította fel a szobrot az önkormányzat megbízásából. Október 20. Vendel napja. a legendák szerint ír, mások szerint frank származású. A mesébe hajló hagyomány teszi meg királyfinak. Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt állítólag apátként halt meg a 7. század legelején. Régi attribútumát, a zarándokbotot a hívek és nyomukban az ikonográfiai ábrázolások pásztorbotnak értelmezték, megfelelõ legendát költvén hozzá. Vendel tisztelete hazánkban csak a 18. században bukkant föl a délnémet barokk hatására. Kultusza a nyugati birkafajták meghonosításával is összefügg, amelyeknek eleinte bevándorolt pásztoraik is voltak. A hazai Vendel-patrociniumok térképe a veszprémi egyházmegyében a legszínesebb. Sajátos, hogy a dunántúliak kivétel nélkül egykorú Rajna-vidéki parasztöltözetben ábrázolják. (Ilyen a mi Vendel-szobrunk is.) A Jászság és Kiskunság Vendel-szobrai magyar juhászként: ingben, gatyában, dolmányban, cifraszûrben, tarisznyával, zsírral letapasztott hajjal, illetõleg széles karimájú juhászkalappal tûnnek föl. A hazai Vendel ikonográfiának más jellegzetes megnyilatkozása, hogy a 18. század második felében készült falusi szószékeken a hagyományos Jézus, a Jópásztor-szimbólum helyett olykor Vendelt ábrázolják. A szobortól jól látszik Torbágy fõterének legmagasabb pontján álló, kívülrõl koraeklektikus jegyeket hordozó épület, a. A gótikus, 15. századi eredetû õsi templom szentélyének felhasználásával 1724-ben, illetve 1730 körül építették barokk stílusban. A 19. század végén eklektikus stílusban több ütemben átépítették, bõvítették. Homlokzata elé lépõ tornya elõtt nyeregtetõs, timpanonos elõépület áll, a hozzá vezetõ lépcsõ 1868-ban épült. Kõkeretes, 3

3 zárköves díszû, copf stílû fõkapuja fölött négyzetes ablak, a torony fölsõ emeletén négy téglányalakú az óralapokkal közös szemöldökpárkányba foglalt harangablak található. A toronytest fölött egykor sokszögû, vasbádog laterna volt, jelenleg gúla alakú, palával fedett. A hajó homlokzati falát körablakok díszítik. Oldalhomlokzatain a timpanonos, félkörszeletes ablakú kereszthajóknál alacsonyabb oldalfolyosókon körablakok vannak. A nyolcszög három oldalával záródó szentély két oldalán oratórium, illetve sekrestye található. A templom újabb felújítását a tetõ renoválását, fa mellékoltárainak restaurálását 2007-ben elkezdték. Elõtte áll egy. Az obeliszk alakú kõoszlopon az Atyaistent és Krisztust, fölöttük kõbaldachin alatt a Szentlélek galambját ábrázoló szobor. A pestis megszûnésének emlékére emelték a hívek 1739-ben, megújították 1845 körül és 1955-ben ben az önkormányzat restauráltatta, és környezetét is rendbe téve szentelték föl a torbágyi búcsú alkalmával. Már 1837-ben felmerült a Gyõrön át Budáig vezetõ vasútvonal terve, 1839-ben az építési engedélyt is megkapta a tervezet, ám megvalósulása mégis elmaradt ben épült meg a Budapest Kelenföld Újszõny egyvágányú vasútvonal. Az elsõ hidat ekkor építették. A Füzes-patak völgyét hidalja át méter szélességben és méter magasságban. Leggazdaságosabb megoldásnak szakkifejezéssel a két, 12 méteres kõboltozatú takaréküreges hídfõjû, 2 40,6 méter támaszközû, háromtámaszú vasszerkezetû híd kialakítását találták. A Füzes-patak környékének nedves talaja miatt a hídfõket és a pillért is 700 darab 12 méter hosszúságú facölöp alapra építették. A falazatépítést 1883-ban kezdték meg biai mészkõbõl. (A kõbányát utunk során érinteni fogjuk.) A falazatok közötti úgynevezett párhuzamos övû, többszörös rácsozású, felsõpályás, hegeszvas anyagú, többtámaszú áthidaló szerkezetet a Resicai Vasgyár készítette. A hidat 1884 júniusában próbaterhelték. A nagy mértékû oldalingások miatt rögtön megerõsítették a híd vasszerkezetét. (1903-ban már a fõtartókat is.) július 15-én adták át a forgalomnak a vonalszakaszt és az elsõ völgyhidat. Biatorbágy vízállomás volt már a vonal megnyitásakor is. Kútja nem volt, így a víztorony tartályába a Füzes-patakból egy gõzgép nyomta fel a vizet ben épült meg a vasútvonal második vágánya. A második híd falazatépítését március 14-én kezdték meg, s október 28-án már be is fejezték. A hídfõket már két kétnyílású kõboltozattal építették. Cölöpalapozást csak a Budapest felõli és a közbensõ pillérnél alkalmaztak. A folytacél áthidaló-szerkezetek anyagát a Diósgyõri Vasgyár készítette, a MÁVAG gyártotta és szerelte másfél hónap alatt. Így még az évben, december 20-án forgalomba is helyezhették. Ekkor kivitelezték amakulturális intézményünknek, a Faluháznak helyet adó egykori vasútállomás felvételi épületét is. 4

4 1931. szeptember 13-ára virradó éjjelen a másnapi búcsúra készülõ falu lakossága robbanás hangjára riadt. Az egyik sínszálat kiszakító pokolgépes merényletben 22-en veszítették életüket a bécsi gyorsvonat katasztrófájában. Az esetet a nagypolitika ürügyül használta ki a statárium bevezetésére. Még e hónapban a második híd szerkezetét nagyobb tengelyterhelésre megerõsítették ben villamosították a vasútvonalat. Ebben elévülhetetlen érdeme volt Kandó Kálmánnak és Verebély Lászlónak. Amíg Kandó megtervezte, és a tapasztalatok alapján tökéletesítette a fázisváltós próbamozdonyt, majd a késõbb róla elnevezett Magyar Örökség-díjas Kandó-mozdonyokat, addig Verebély energiagazdálkodási elképzeléseinek megfelelõen kiharcolta a vonali próbákat, majd a Budapest Hegyeshalom közötti fõvonal villamosítását. A vasút-villamosítás érdekében vállvetve egymás mellett dolgoztak, Kandó halála után Verebély fejezte be a mûvet. A világon az elsõ fõvonali, ipari frekvenciájú, egyfázisú vasút-villamosítás Kandó és Verebély közös alkotása. Az 1933-ban tartott vizsgálat kiderítette, hogy az elsõ híd vasszerkezete nem felelt meg a megnövekedett terhelésnek, cseréjérõl döntöttek. A Bicske utáni baroki völgyhíd szerkezetét pályakorrekció miatt elbontották, ezt megerõsítették, s 1934-ben a biatorbágyi híd áthidalására használták fel, miután az avult hídszerkezetet egyszerûen oldalirányban kitolták. Ezeket a munkálatokat is a MÁVAG végezte ben egy ritkán alkalmazott módszerrel erõsítették meg a hidakat. Egy harmadik, íves feszítõ övet szereltek fel, különösebben nagy forgalomkorlátozás nélkül ben a visszavonuló németek a hidakat aláaknázták, de szerencsére a magyar hídõrparancsnok megtévesztésként csak az alatta lévõ közúti hidat robbantatta fel ben Várkonyi Zoltán forgatott filmet a katasztrófáról és a merénylõ Matuskáról ben a vasútvonal pályakorrekciója miatt a hidakon a forgalom megszûnt, 1979-ben a teherszállítás is véget ért júliusában a MÁV Budapesti Igazgatósága a hidakat átadta a biatorbágyi községi tanácsnak ban ismét megfilmesítették a hírhedt Matuska-merényletet ben a MÁV a volt transzformátor-állomását megszüntette, az új pálya mellé építve új létesítményét. Az önkormányzat az alállomás elköltöztetésekor kapott összeget az életveszélyessé vált hidak felújítására fordította. Az elsõ hidat lezárva, s a másikat sétálóútnak kialakítva augusztus 20-án adta át a gyalogos-, s kerékpáros-forgalomnak. Hazánk fõvárosát Nyugat-Európával összekötõ vasútvonal melynek része Biatorbágy is számos kiemelkedõ történeti, technikatörténeti részlettel bír. A hidak mind történeti, mind technikatörténeti szempontból is érdekesek. Hazánk jelenlegi területének legnagyobb acélszerkezetû vasúti völgyhídjai, mûemléki védettségre érdemesek lennének. Keserû-kút Utunk következõ állomása a. Mivel a kútházat lerombolták, így most fedve van, nem ihatunk vizébõl. De lehet, 5

5 Szent Vendel-kápolna hogy jobb is, mert kedvezõ élettani (enyhén hashajtó) hatása meggyorsítaná lépteinket. A keserû-kút nevének megfelelõen a Budaörsi-medencét kitöltõ agyag mállásából keletkezõ keserûsós talaj- és rétegvizek (ilyenek az örsödi, õrmezei források a Kelenföldi pályaudvar közelében, pl. a Hunyadi János keserûvíz) egyik legnyugatibb megjelenése. A 19. század végén és a 20. század elsõ felében ez a kút volt a kiránduló-útvonalak célpontja több útikönyv szerint, kisebb nyaralótelep is épült az ivókúrára érkezõ nyaralóknak. Egyes források szerint a egy másik forrás is létezett, melynek vízét fürdõkúrára használták. A közelben volt a Szily család klasszicista stílusú vadászháza is. A szelídgesztenyékkel körülvett épülettõl nem messze, magasabb ponton kutat ástak, kõvel falazták ki az oldalát, ezt megfúrták, és vascsövön vezették le vizét fürdésre alkalmas betonmedencébe. A nyaralótelep minden bizonnyal a második világháború eseményei során amint a vadászház pusztult el. Atúra másik Vendelt érintõ stációja, a. Bia és Torbágy között, meredek, erdõs hegyoldalon, az Iharosban található, nyugatra tekintõ, klasszicista homlokzattal. Homlokzatát két falpillér, illetve két szabad oszlop által hordott triglifes architrávon ülõ, gyámkõsoros timpanon díszíti. A porticus tengelyében félkörös zárású, magas kapuzat. Két oldalán álló, ovális ablakok vannak, bujtatott vasráccsal. Tagolt ereszpárkánya, ívelt vonalú, fazsindellyel fedett kupoláján egykor négyoldalú bádoglaterna volt található. Belseje nyújtott kör alaprajzú, kupolaboltozatos tér, padló közepén Szily Antal 1833-ban készült sírlapja. A klasszicista stílusú kápolna empire oltára felett Szent Vendelt ábrázoló oltárkép függött. Az épület belsõ berendezése fából készült. A kápolna elõtt, a félkörös, rondella-szerûen kialakított terasz alatt egykor a Szily család sírboltja volt, ahol a család több tagja pihent. Történetérõl kevés írásos dokumentum áll rendelkezésre. Elsõ említését a torbágyi évi püspöki egyházmegyei látogatási jegyzõkönyvben találjuk. Ez a falun kívül, a szõlõk mellett mondja. A fõpásztor, Spetykó Ferenc kerületi esperest, bicskei plébánost bízta meg a kápolna felszentelésével. Ekkor lett védõszentje Szent Vendel. Építtetõje Szily József ( ) udvari tanácsos. A birtok melyen a kápolna is áll eredetileg a hügyei Farkas családé volt, az õ lányukat, Terézt vette nõül 1770-ben Szily József. Újabb dokumentum alapján feltételezhetõ az is, hogy az építést még a Farkas család kezdte meg, és Szily József fejezte be a kápolnától nem messze lévõ, hasonlóan klasszicista stílusban épült, azóta elpusztult erdei lakkal együtt. Noha a kápolnát õ építtette, mégsem itt, hanem a kistorbágyi templom sírboltjában nyugodott két, korábban elhunyt felesége mellett. A kápolnának bõvebb felszerelést fia, Szily Antal huszárõrnagy juttatott, ki késõbb a kápolna padozatában lett eltemetve. Erre utal a márvány sírfedlap. 6

6 ben és az utána következõ években a kápolna és belsõ felszerelése erõsen megrongálódott, oltárképe elpusztult. Sírboltját feldúlták. Az as években részlegesen helyreállították. Az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal 6913-as törzsszámon vette mûemléki lajstromba. Jelenlegi tulajdonosa a Magyar Állam, kezelõje a Pilisi Parkerdõ Rt. A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány 1993 óta tevékenykedik a Szent Vendel-kápolna helyreállításának elõsegítésében. Pályázatokból, önkormányzati és más támogatásokból, társadalmi munkákkal mintegy 10 millió forint felhasználásával sikerült ezt az épületet megmenteni az enyészettõl. A nagyszigethi Szily család története szorosan összefonódik a magyar történelemmel, a hazai mûvelõdéstörténettel. A család irataiban az elsõ említés egy keresztnév nélküli Szilyrõl szól, aki a törökök elleni harcban elesett 1663 után. Az õ unokája Szily Ádám ( ), a már említett Szily József apja. Szily József Pest vármegye alispánja, királyi tanácsos volt, majd 1803-ban udvari tanácsos lett, és Tolna megye fõispánja. Szily József unokaöccsének a fia volt a késõbbi Szily Kálmán ( ) természettudós, nyelvész, mûegyetemi tanár tõl 1905-ig az MTA fõtitkári tisztségét töltötte be. Nevéhez fûzõdik a Természettudományi Társulat újjászervezése, melynek fõtitkára is volt. Õ indította meg és szerkesztette a Természettudományi Közlönyt 1868-tól, és az Akadémiai Értesítõt ben megalapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, és folyóiratának, a Magyar Nyelvnek szerkesztõje lett. Fia, az ifjabb Kálmán ( ) szintén az MTA tagja volt. Mûegyetemi adjunktusként a rugalmasság elmélete címû tárgykört oktatta. Késõbb az egyetem rektora lett. A birtokszerzõ Szily József elsõ felesége három fiú és egy lány, második (Zarka Katalin) egy leánygyermeknek adott életet. Az elsõszülött II. József hõsi halált halt 1793-ban. A Szily család talán legérdekesebb alakja Szily Antal ( ) huszárõrnagy volt, aki az egyik csatában elvesztette fél karját. A 12-es Nádor-huszárok kötelékében részt vett a Napóleon elleni harcokban, katonai erényeit 1799 októberében kapitánnyá való elõléptetésével honorálták. Majd 1809-ben Lengyelországban hadakozott, s ezért a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte el, és õrnaggyá lépett elõ. És bár a Komárom megyei Szomoron hunyt el, a biai kápolnában kapott örök nyughelyet. Hogy nõtlen maradt, annak egyik oka, hogy nem sikerült tervezett házassága Brunszvik Terézzel, aki élete végéig nem ment férjhez. A Szilyek ezen ágának harmadik férfitagja Szily János Jakab ( ) a család nógrádi birtokain gazdálkodott, Nagyabonyban vette feleségül Csernyus Katalint 1809-ben, s ott is halt meg 1850-ben. Késõbb a birtokot öröklõ Szily Lotti (Karolina) Fáy Barnabás neje lett ben. A szakiskola mûemléképületét máig is Szily Fáy-kastélyként említjük. 7

7 Torbágy-erdõ ASzarvas-hegyen, Öreg-hegyen át a Madár-szirt és a Százlépcsõ miocén kori sziklapereméig vezet utunk tovább, mely során több régi (1847) pince mellett haladunk el, valamint az egykori kõbányánál, melynek kövei az Országház falait erõsítik, a Viadukt vasszerkezetét tartják, illetve számos környékbeli épületben megtalálhatók. E sziklavonulat a Tétény-Sóskúti fennsik az egykori Torbágy-erdõ nyugati pereme. Bia és Torbágy(erdõ) elsõ írásos említésben együtt szerepel egy 1192-ben keltezésû oklevélben. Ezzel Biatorbágy közelebbi környékünkön a legidõsebb településnek számít. A vonatkozó latin szövegrész a következõ: Magyarul: Emellett ismert Béla király névtelen jegyzõje, Anonymus Gesta Hungarorumában is Torbágy-erdõ említése. Fordításban: E sziklaperem része a Eltanakodhatunk azon a legendán, mely szerint az Ördöglovas Sándor Móric leugratott a Nyakaskõrõl. Pannon-tenger Az itt található középsõ-miocén kõzetek millió évesek. Ebben az idõszakban az Eurázsiai- és Afrikai-lemezek közötti õsi tengerág a Tethys egyre jobban összeszûkült, majd a folyamatosan emelkedõ hegyláncok több tengerágat választottak le róla. Ennek egyike volt a Paratethys, amely a Bécsi-medencét, a Kisalföldet, az Alföldet, Dél-Lengyelországot és az Erdélyi-medencét borította. Majd a hegységek kiemelkedésével a Paratethys lefûzõdött a Földközi-tengerrõl. Normál sósvizét a beömlõ folyók felhígították. Ekkor veszi kezdetét a Pannon-beltenger kialakulása. A kiédesedés folyamatát egy ún. átmeneti rétegsorban, a konkian rétegekben tanulmányozhatjuk. Erre már egyértelmûen félsósvízi felsõ-miocén rétegek települnek. A Paratethys végnapjaiban a beömlõ folyók töltögették medencéjét, vizének sótartalma fokozatosan csökkent. A Kárpát-medencét körülölelõ hegyláncok emelkedésével pedig végleg megszûnt a kapcsolata a környezõ tengerekkel. A felsõ-miocén idõszak legvégén, mintegy 5-8 millió éve egy olyan bennszülött faunával rendelkezõ beltó alakult ki, 8

8 amely a világ geológusai szerint egyedülálló. Ezt Pannon-beltónak nevezzük. Feltöltõdése kb. 2 millió évvel ezelõtt fejezõdött be. Ez látható a Csízgey-árokban, a Nyakaskõ oldalában látható rétegekben. A rétegeket alulról felfelé vizsgálva láthatjuk a mészhomokon heverészõ, iszapfaló életmódot folytató tengeri sünöket, osztrigákat. Felfelé haladva kagyló- és csigahéjak, kõmagok kavalkádja jelenik meg, amely jelzi a tenger ide-oda mozgató, sodró hatását. A szerencsésebbek az oly ritka tarisznyarák ollóit is megtalálhatják. Tovább haladva a fésûskagylók veszik át a szerepet, a szívkagyló mérete egyre csökken, jelezve, hogy közeledik a sótartalom-csökkenés pillanata. Éles átmenettel változik meg az õsmaradvány-tartalom, azok a fajok, amelyek nem bírták a sótartalom-változást, eltûntek, azok, amelyek igen, megmaradtak. Ezek a már említett konkian rétegek. A település szempontjából fontos a Pecten biaensis, amelynek fosszíliája a múlt században innen került elõ elõször. A kevés és kisméretû õsmaradvány rendkívüli nemzetközi jelentõséggel bír, hiszen Kókay József jeles magyar geológusnak többek között ezen fosszíliák alapján sikerült rekonstruálnia a Paratethysre ekkor jellemzõ õsföldrajzi képet. A konkian rétegek felett már felsõ-miocén mészkövet találunk jellegzetes félsósvízi faunájával. Ebbõl épül fel a Nyakaskõ, a Madárszirt és a Százlépcsõ túlnyomó része. minden bizonnyal nótaénekesként. Jó kapcsolatot ápolt a Férfikórussal is, november 21-i halálát követõen a Farkasréti temetõben õk énekkel is búcsúztatták. Hámory Imrét játékfilmrõl, televízióban játszott híradófelvételekrõl, archív mûsorokból, rádiós nótafelvételekbõl ismerhetjük. Orbán-kereszt és a Vladár család ACzöndör-kút érintésével jutunk el a hez, mely elszínezõdésérõl kapta nevét. Hajdanán szüretkor musttal locsolták meg a szõlõ és a bor védõszentjének megköszönve a termést. A legenda szerint innen ered vöröses színe. A másik nevezetes hely átellenben a kereszttel található. Itt lakott a Lakatos-kormány egykori igazságügy-minisztere, (*Bia, október 14. Bp., július 19.). Üldöztetése, kényszer-kitelepítése után itt élt néhány évig, s itt élt leánya is, Vladár Mária, a biai iskola irodalomtanára. A Vladár család Turóc megyébõl származik. Édesapja családjával együtt Sándor Móric biai uradalmában helyezkedett el, mint gazdatiszt. Itt született a kilenc gyermek egyikeként a Szily- (akkor Hámory-villa Akövetkezõ megálló a kutya-hegyi Orbán-, vagy közismertebb néven, a Vörös-kereszt. De elõbb még kis kitérõt tehetünk a zajgóról a Hámory-villához. (*Bakonytamási, június 6. Budapest, november 21.), az Operaház baritonista szólóénekese, sokáig élt, lakott, nyaralt, pihent nálunk Biatorbágyon, Bián. Visszaemlékezések szerint zeneakadémiai tanulmányai idején Bián lakott a Szent Anna, most Bajcsy-Zsilinszky utcában. A már befutott mûvész hétvégéit, nyarait a kutya-hegyi Hámory-villa lakójaként töltötte községünkben. A második világháborút követõ években megszüntették operaházi tagságát. Ezt követõen egyedüli lakása Bián, a Kutya-hegyen volt, itt is dolgozott. Az es változások Hámory Imrének is visszaadták az operaszínpadra lépés lehetõségét. A debreceni színház operatársulatához szerzõdhetett, majd 1956 után a fõvárosban énekelhette a fõszerepeket. Biát akkor sem hagyta el, és nemcsak társaságban énekelt, hanem fellépett a biai búcsú környékén tartott mûsoros rendezvényeken is 9

9 már Sándor Metternich tulajdonban álló) kastélyban. Iskoláit Bián, a református iskola magántanulójaként, majd Debrecenben és Budapesten végezte. Az elsõ világháború kitörésekor négy évet szolgált, egy évet Isonzó poklában töltött, ahol meg is sebesült ban állam- és jogtudományi doktori címet szerzett, majd bírói vizsgát tett. Jogi tanulmányait követõen bírósági fogalmazó, majd 1929-tõl az Igazságügy-minisztérium tisztviselõjeként a törvényelõkészítõ osztály vezetõje volt. Tevékenységéért akadémikussá, majd 1941-ben a Corvin Társaság koszorús tagjává választották. Szerteágazó egyházi szolgálatot is ellátott. A görög római kultúra forrásainak kétnyelvû kiadásait szorgalmazta, a Parthenon-klasszikusok szerkesztõbizottságának elnöke volt ben a debreceni tudományegyetem jogi kara honoris causa doktorrá avatta. Elnöke volt az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek és számos más társadalmi tömörülésnek. Közel egy évtizedig tanított Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási tanfolyamain. Számos jogi publikációt készített: A Lakatos-kormányban az igazságügy-miniszteri tisztet csak a kormányzó többszöri unszolására vállalta el azért, hogy támogassa az országnak a háborúból való kiválását. Személyesen vett részt a Gestapo által letartóztatott államférfiak: köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre, Baranyai Lipót, Laky Dezsõ, a fiatal Tildy Zoltán és Peyer Károly kiszabadításában és biztonságba helyezésénél. A kormányzó október 15-i proklamációja után menekülnie kellett. Ezért késõbb üldözték a nyilasok és a németek, majd a Rákosi-kormány, és bár a Népbíróság igazolta, a fordulat éve után megélhetését elvesztette ban a bányai evangélikus egyházkerület felügyelõje volt ben nyugdíját, akadémiai tagságát megvonták és Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, Tomorra telepítették ki családjával ban rokonai, ismerõsei közelébe Biára, a kutya-hegyi présházba költözhetett a család ban egy balesetben, gallyvágás közben egy ág bal szemének látását kioltotta, másik szemének a látóképessége is hamarosan elveszett ban végre sikerült egy újonnan épült társasházba Budapestre visszaköltöznie. Látásától megfosztva négy év alatt elkészítette a Visszaemlékezéseim címû önéletrajzot. Gyermekei rendezték sajtó alá apjuk halála után. Az Úr július 19-én szólította magához. Korábbi lakásukat nem kapták vissza. Emléktábláját annak a háznak a falán avatták, ahol életének utolsó éveit élte. Testvérei: Anna (*1880. április 20., Bia 1966, Bia) középiskolai tanár, költõ; Endre (*1888. szeptember 24. Bia február 27., Keszthely) egyetemi tanár, meteorológus, agrárgépész; Ernõ festõmûvész. Gyermekei dr. Vladár Pál (*1912. augusztus 9., Bp augusztus 18.) jogász és Mária (*1915. január 21., Bia december 1., Bp.), a biai iskola tanára. Szent Kereszt-kápolna Utunkat a falu legrégebbi helye, a református temetõben álló romjai felé vezet. Biatorbágy legrégibb építészeti emléke a 11. század végérõl származik. Elsõ 10

10 építési fázisában rotunda, körtemplom volt. Okleveles említése (1351) szerint Szent Kereszt tiszteletére emelték. A késõbbi századokban bõvítették. A 15. század folyamán nyerte el végleges formáját ben még látható részei szerint késõ román stílusú, sokszor átépítették. A templom körül temetkeztek Bia falu õslakói, akiknek faluja is a templom közelében helyezkedett el. Innen jól látható volt településünk elsõ ismert oklevelében is leírt a Torbágy-erdõ, Bia-föld (falu) és a Szelíd-tó (Sceledtou). E tavat 1660-ban Farkas Pál nógrádi vicekapitány (a terület akkori fele részben tulajdonosa) már halastóként említi: E tó idõvel elmocsarasodott, lecsapolták, 1875 táján Sándor Móric ménesét a tómedence rétjén legeltették. Majd 1922-ben alakították ki újra a halastavakat elõtt részvénytársaság üzemeltette a halgazdaságot. Az államosítás után a Tatai Halgazdaság lett a kezelõje, majd 68-tól a Tatai Állami Gazdaság. Ekkor kapta meg végleges formáját a tó, újabb 52 hektárral bõvült. A rendszerváltás után a százhalombattai székhelyû, állami tulajdonú Temperáltvízû Halszaporító és Kereskedelmi (Tehag) Kft. üzemeltette ben privatizációs pályázaton meghirdették és értékesítették. Atemetõben megállhatunk (*Bia, május 19. Bia, április 2.) sírjánál, s az út során szedett vadvirágcsokorral tiszteleghetünk a biai népköltõ emlékének. Az édesapa, Karikó Dániel aki ötéves kora óta siketnéma volt az apjától tanulta a kovácsmesterséget. Együtt laktak abban a házban, ahol a kis János május 19-én megszületett. A nagyapa az eszes kisgyermeket négyéves korában megtanította a betûk ismeretére ben beíratták a biai református iskolába. Az iskola elvégzése után készült a továbbtanulásra, de szüleinek szegénysége miatt ez az út lezáródott. Már 13 éves korában több alkalmi költeményt írt. Könyvkötõ inasnak szegõdött Budára. A honvágy erõs, beteg lett. Hazajött, napszámba járt. Ismert zsoltárdallamokra 120 éneket költött, amit saját maga be is kötött. Földmûveléssel foglalkozott, fuvarozott, esõs idõkben könyveket kötött krajcárokért. 16 éves volt, amikor jóakarók rábeszélésére bankót csinált, de már az elsõ nap rajtavesztett. Büntetése hat hónapi fogház. Sokat gyötrõdött tette miatt. A következõ évben elhatározta, hogy földjüket ami eddig ki volt adva maguk mûvelik. Apja 1870-ben meghalt ban feleségül vette Kuldóról Lázár Erzsébetet, aki hozzáillõ, szorgalmas, kedves feleség és anya volt. Gazdálkodott és fuvarozott. Könyvkötéssel foglalkozott, életérõl, falujáról naplót vezetett és verseket írt ben alakult meg az Olvasókör, melynek szervezõje, haláláig aktív tagja és jegyzõje volt ben a községi választásokon, mint az 1848-as függetlenségi párt tagja, bekerült a képviselõ-testületbe, és esküdtnek is megválasztották ben kiadták Võfélyi beszédeit ban dalárdát szervezett ben jelent meg a Vadon virágai címû verseskötetének 1. füzete ben következett a Násznagyi beszédek kiadása. Közéleti tevékenysége az 1890-es években bontakozott ki igazán: helyi bíró, törvénybíró, a Hitelszövetkezet könyvelõje, az egyház fõgondnoka, az óvoda felügyelõje, erdõválasztmányi tag, kerületi pártelnök és iskolaszéki tag volt ben jelenik meg a Vadon virágai címû kötet 2. füzete és a trieszti biztosítótársaság számára írt verse: Biztosításunk címmel ben kiadta Válogatott verseit ban a község terjeszkedése érdekében lépéseket tett ben verseit rendezte, átdolgozta, válogatta, és témánként öt kötetben írta össze. Többször rosszul lett, de folytatta a munkát. Januárban Földmíves népköltõ 11

11 és februárban még írta naplóját, de márciusra nincs bejegyzés, pedig vezette feljegyzéseit, és elkészítette az elsõ negyedévi mérleget április 2-án a Hitelszövetkezetben könyvelés közben érte egy újabb roham, mely még aznap halálát okozta. Egy munkás, harcos élet befejezõdött. Kialudt egy láng, mely addig világított. Vajon mivé lett volna élete, ha született tehetsége a tudás magaslatára emelkedhetik, és kiteljesedhet? Neve így sem vész feledésbe: a Karikó név mindig díszére vált Biának, s büszkesége lehet Biatorbágynak. Farkas Szily Fáy-kastély Atúra állomásainak egyik összekötõ pontja a. Itt ér össze a Szilyek története, de itt fonódik egybe a Vladár család sorsa is, hiszen itt volt jószágigazgató Vladár Gábor édesapja, s itt nevelte fel jónéhány tehetséges gyermekét. A biatorbágyi Szily-kastély építéstörténetéhez kapcsolódó dokumentumok az 1600-as évek elejére nyúlnak vissza, mikor is a Királyi Könyvek tanúsága szerint a kastély területe és a hozzá kapcsolódó birtokrészek a Fekete család kezén voltak. Mivel a család fiúágon kihalt, 1616-ban a birtokjog az Illés családra szállt ben. Hügyei Farkas (II.) Pál Eszterházy Miklóstól nádori adományt kapott Bia és Torbágy felére. Az akkori adományterület ig volt fiúágon a hügyei Farkas család kezén. A mai kastélyépület magja ebben az idõszakban épült. Mivel a család nem lakott a birtokon, 1689-ben megállapodtak Hochwart Mihály budai harmincadossal, hogy 18 esztendõre bérbe veheti a területet, és ott négy száz Foréntig jó pénzül épületet tehessen. Valószínûleg ekkor kezdõdött el a mai kastély elõdjének vagy egy részének építése. A Farkas család 1720-ban döntött úgy, hogy Biára költözik, a hétgyerekes család számára a meglévõ épület már szûkössé vált. Az épület egy kisebb kúriává bõvül között Hügyei Farkas János a kúriát tovább bõvíti, két új helyiséggel, egy nappalival, és egy hálószobával. Farkas Terézia házasságot kötött nagyszigeti Szily Józseffel 1770 szeptemberében. A várható vendégsereg számára a kúria már szûkösnek bizonyult. Egy rövid U szárú, kiskastéllyá bõvült, építészeti igényességét a kilenc oszlopra épített ív-pillérsoros tornác reprezentálta ben Farkas Antal a biai birtokrészét eladta Szily Józsefnek, és így került a kastély és a birtok a Szily család kezére. Szily József alispáni beiktatása nagy létszámú vendégsereg megjelenésével járt, így a kastély újabb bõvítése vált szükségessé. Ekkor nyerte el az épület a mainak megfelelõ méretét. Felesége 1779-es halála után 1781-ben házasságot kötött lukafalvi Zarka Katalinnal. Elsõ házasságából négy gyermeke, József, Antal, Karolina és János, második házasságából Mária nevû lánya született. Halála után végül Szily Karolina, özv. Fáy Barnabásné (erre utal a Fáy-kas- 12

12 tély elnevezés), megvásárolta Jánostól és gyermekeitõl a rájuk esõ részt, és ismét egy kézbe került a birtok ben a birtokot Sándor Móric vásárolta meg, és a Bajna Biai uradalom központjaként mûködtette a Vladár család vezetésével. Sándor Metternich Klementina hercegnõ vette át késõbb a birtokot. (Ekkoriban többször járt a birtokon a Szily család másik ágának leszármazottja, Kálmán, az MTA egykori fõtitkára.) A területet a 30-as években a zsidótörvények miatti kisajátításáig az Elek család birtokolta. Az 1950-es években gazdaképzõ iskolává alakították át. Elhaladunk a mellett, mely a biai fõutca hangsúlyos eleme. Erõsen tagolt homlokzatú épület, romantikus stílusban 1870-ben épült. (Ugyanezen a helyen állt elõdjét 1710-ben építették meg.) Eredeti karcsú tornyát az évi viharforgatag ledöntötte, alacsonyabban építették vissza. Szentháromság-tér Utunk meghirdetett végállomása a. A tér a közelben álló templom és a Szentháromság-oszlop révén kapta nevét. Az oszlopnak igen kalandos a története. A canonica visitatio-k, az egyházmegyei püspöki látogatások jegyzõkönyveiben az elsõ említést az évi torbágyi jegyzõkönyvben találjuk róla. (Bia filiája volt ez idõben Torbágynak.) A kápolna elõtt Szentháromság-szobor áll kõbõl, emelte Házl Ádám úr, örökösei gondozzák, megáldását Tótfalusi György esp. végezte. Az írás kápolnát említ, mert ekkor még a, feltehetõen a mai templom helyén álló, Szent Kristóf-kápolna ismert. A szobor eredetileg egy kettõs szobor mellékalakkal, mely nem egy oszlopon, hanem egy szoborházban állt. Sándor Antal báró 1784-ben a püspökhöz intézett levelében kéri, hogy a téren lévõ kettõs szobrot: egymásnak hátat fordító Szentháromság és Szent Szûz kis Jézussal s elõttük térdelõ Szent Domonkossal, formátlanságuk miatt eltávolíthassa. Szevolt János kistorbágyi plébános is állást foglal az ügyben, óhajtandónak találja a szobor fenntartását, ugyanakkor elismeri, hogy a szobor túl közel (14 ölre) esvén a báró restaurálás alatt álló kastélyához, annak kilátását akadályozza, kéri, hogy helyezzék át a szoborcsoportból a Szentháromságot más megfelelõ helyre. Kuthy Istvánnak a Biatorbágyi Krónikában is közzétett kézirata, az Egyházmegyei templomok mûvészettörténeti leírása nyújt még néhány részletet. A mai oszlop tetején ülõ Szentháromság barokk szoborcsoport: Atyaisten és Krisztus, felettük Galamb (1924-ben az orkánban eltûnt), bizonyosan az õsi szobormû maradéka. Hogy mikor [kb ben] és ki faragta, nem jegyezték fel. (...) 1873-ban a 18. századbeli szoborcsoportot, mely a mai plébániával szemben áll a budapest bicskei út- 13

13 fordulónál, Juhász Mihály és Borbála felesége új hatalmas, jó arányú kõoszlopra helyeztették. Errõl tanúskodott az alépítmény egyetlen feliratos táblája is. Tehát az eredetileg szoborházban álló kettõs szobrot elválasztották egymástól, majd mintegy kilencven évvel késõbb egy másik stílusú oszlopra helyezték. Az oszlopot állító Juhász Mihály kõfaragó volt. Egy vadászaton combnyaklövést kapott, az oszlopot felépülése után fogadalomból készíttette. A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány együttmûködési megállapodást kötött Biatorbágy Nagyközség Önkormányzatával a Szentháromság-oszlop helyreállítására. Az alapítvány pályáztatás után, a mûemléki hatóság engedélyeivel ellátott tervek alapján Módy Péter restaurátorral elkészíttette a kõanyagának kiegészítését, a hiányzó fémrészek (Szentlélek, glóriák) pótlását. Jeges András közremûködésével készült el a kovácsoltvas kerítés restaurálása. Az egész tér rendezése, oszloperdõ eltüntetése során az oszlopot új helyre, a körforgalmi tér közepére állították vissza 2006-ban. Feltehetõen a mai templom helyén bey Sanct Christophoro állott az a kifestett kastélykápolna, amely az akkori Promberger-féle kastély tartozéka lehetett, ahol a nyaranta Bián tartózkodó uraság Budáról hozott ferencrendi papjai tartottak istentiszteletet ban a kápolna fenntartását már az új tulajdonos; báró Sándor Antal vette át, aki 1784-ben jelentette be kastélya és a kápolna restaurálását. Végül is a kegyuraság különálló nagyobb kápolnát emelt 1800-ban, amelyet fatornya helyébe új kõtoronnyal 1823-ban építettek át mai alakjára. A megváltozott külsejû templom mestere feltehetõen Hild József volt, 1863-ban nyilvános templommá lett. Restaurálták ben, ben öntöttvas oszlopokon álló kórussal bõvült, 1924-ben mivel a tornádó ledöntötte a tornyát és 1928-ban is újra renoválták, 1934-ben az új harang beszerzése alkalmával tornyát megemelték, négy kis harangablakot nyitottak rajta. Itt található a mûemlék. A kutatások szerint Promberger Kristóf barokk kori kastélyának helyén épült. Az új tulajdonos Sándor Antal báró fia, gróf Sándor Vince építtette föl a kastélyt mai formájában 1823-ban. Fia, Sándor Móric gyermekei közül csak leánya érte meg a felnõtt kort, az õ házassága nyomán került a kastély a Metternich család birtokába. Feltehetõen a kastély Hild József egy korai mûve. Földszintes, a falu fõútvonalán északra nézõ cour d honneur-jének szárnyai az utca vonalára könyökölnek, középrésze klasszicista, a szárnyépületek empire kialakításúak. A díszudvar szélén íves nyílású kocsiáthajtók kapcsolják a melléképületeket a gazdagon tagozott központi épületrészhez, ami elõtt négyoszlopos oromzat áll. Ma egyik része iskola, a másik része használaton kívül áll. 14

14 Az utolsó stáció Atúra nem hivatalos de évek alatt szokássá vált végállomása az Andrész cukrászda. (Itt finom sütemények és kávé mellett beszélhetjük meg további tennivalóinkat.) Amíg sétánk során elérjük azt, elhaladunk a mellett, melyet 2005-ben restauráltatott az alapítvány helyi magánemberek, vállalkozások és az önkormányzat segítségével. Szent Vendel-túra Biatorbágy BIATORBÁGY KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVA 1991-BEN Kiadja: Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány Felelõs kiadó: Varga Péter elnök Írta és szerkesztette: Horváth Imre, Palovics Lajos ALAPÍTVÁNY Sokszorosította: Krónikás Bt., Biatorbágy IRODALOM Biatorbágy ezer éve. Helytörténeti olvasókönyv I. Biatorbágy, Beszélõ nevek. Helytörténeti olvasókönyv II. Biatorbágy, 2006 Kun László: A biatorbágyi sport száz éve. Helytörténeti olvasókönyv III (kézirat) Biatorbágy város Biatorbágy, 2007 Horváth Imre Palovics Lajos: Hírességeink, nagyjaink, példaképeink. Biatorbágyi Krónika, március Pest Megye Mûemlékei. Budapest, 1958 Horváth Imre: Egy honismereti kirándulás stációi. Biatorbágyi Krónika, szám Horváth Imre: Szent Vendel tizenegy ujja Krisztiáni Sándor elõadásáról. Biatorbágyi Krónika, április Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I II. kötet. Bp., Kuthy István: A torbágyi templom története 1 4. Biatorbágyi Krónika, szám Buskó András: Vasútépítés, vasúti katasztrófák Biatorbágyon és Herceghalmon. Horváth Imre: Hídépítések csinnadratta nélkül 100 éves Viadukt. Biatorbágyi Krónika, december Horváth Imre: 120 éves Viadukt. Biatorbágyi Krónika, augusztus Horváth Imre: 75 éves az elsõ magyar villamosított vasúti fõvonal. Biatorbágyi Krónika, október Sitkei Gyula: Hetvenéves az ötvenperiódusú vasútvillamosítás. Technikatörténet, 2003/3.; Dr. Horváth Tibor: 120 éve született Verebély László. Technikatörténet, 2003/7 8.; Magyar feltalálók és találmányaik Kandó Kálmán élete és munkássága Hámoriné Gál Éva: 130 éve született Kandó Kálmán. Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle, 1999/4. Dr. Nemeskéry-Kiss Géza: A Biatorbágyi Völgyhidak, Mélyépítéstudományi Szemle, 1985., Sínek világa, szám Dr. Nemeskéry-Kiss Géza: A Biatorbágyi Viadukt építésének története. Biatorbágyi Krónika, augusztus Horváth Imre: A Szily család s kápolnája. Biatorbágyi Krónika, július A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Budapest, Palovics Lajos: 90 éve született Hámory Imre. Biatorbágyi Krónika, június Kun László: Visszaemlékezés Hámory Imrére. Biatorbágyi Krónika, július Bolford Gabriella: Egy õsi tenger maradványai a Nyakaskõ lábánál. Biatorbágyi Krónika, szeptember október Anonymus: Gesta Hungarorum Boleratzky Lóránd: Dr. Vladár Gábor életútja és munkássága. A keresztyén igazság, 57. szám (2003) Hodosi Erika: Karikó János válogatott verseirõl. Biatorbágyi Krónika, május Horváth Imre: 100 éves Karikó-kötet. Biatorbágyi Krónika, szeptember Horváth Imre: Karikó-kötetek sajtó alatt. Biatorbágyi Krónika, április Karikó Erzsébet: Feljegyzések Karikó János életébõl. Biatorbágyi Krónika, január B. Boldizsár Brigitta: A kastély és birtokosai. Biatorbágyi Krónika, október B. Boldizsár Brigitta: A biatorbágyi Szily-kastély. Elõzmények, fénykor, utóélet a történeti források tükrében (kézirat) Bugár-Mészáros Károly: A biatorbágyi Szily-kastély hasznosítási tartalmi programja (kézirat) Nagy Iván: Magyarország családai, címerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Palovics Lajos: A Biai Római Katolikus Közösség. Biatorbágyi Krónika, július. Palovics Lajos: A biai Szent Anna-plébániatemplom belsõ tere. Biatorbágyi Krónika, július Palovics Lajos: Biai jobbágyok adója földesuruknak, Biatorbágyi Krónika, április Horváth Imre: A Szentháromság-oszlop és az országzászló. Biatorbágyi Krónika, április Horváth Imre: A Szentháromság-oszlop kalandos története. Biatorbágyi Krónika, március Hodosi Erika: A Sándor család. Biatorbágyi Krónika, október Kuthy István: A Szent Kristóf-kápolnától a Szent Anna-templomig: A biai Szent Anna-templom krónikája. Biatorbágyi Krónika, július Kuthy István: Templom, szobor, kápolna: A biai Szent Anna-templom krónikája: 2. rész. Biatorbágyi Krónika, augusztus 15

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A Pest Megyei Értéktárba javasolt biatorbágyi értékek

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A Pest Megyei Értéktárba javasolt biatorbágyi értékek Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Pest Megyei Értéktárba

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. január 28-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2016. (I.28.) határozata

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Csányi Kálmán (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Öt kápolna a Szent György-hegyen túramozgalom

Öt kápolna a Szent György-hegyen túramozgalom Öt kápolna a Szent Györgyhegyen túramozgalom Összeállította: Orbán Imre Ezen túrafüzet sporttárs tulajdona, aki a egyesület tagja. Lakcím:.. Anyja neve:. Születési idő:.. A túramozgalom teljesítését igazoljuk

Részletesebben

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE

EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE 2006 EGYEDI TÁJÉRTÉKEINEK KATASZTERE Készítette: Csima Péter, táj- és kertépítész mérnök Kabai Róbert, táj- és kertépítész mérnök Munkatársak: Gyenes Andrea Szente Viktória,

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez . 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez Felújított templom lépcső Készítette: Csepregi Ferenc Kisszékelyi kulturális

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

IV. BIATORBÁGY FOTÓPÁLYÁZAT

IV. BIATORBÁGY FOTÓPÁLYÁZAT IV. BIATORBÁGY FOTÓPÁLYÁZAT 2015 1 BIATORBÁGY kategória 2 I. díj Szabó Ferenc (Biatorbágy): Idővonal B A IV. Biatorbágy Fotópályázatra 75 pályázó, 380 alkotást nyújtott be. A zsűri a Kötetlen kategóriában

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

Családfa. Fleischl Adolf? 1920. Interjúalany. Nádas (Neuwirth) István 1920. Gyermekek. Nádas (Neuwirth )Péter 1946

Családfa. Fleischl Adolf? 1920. Interjúalany. Nádas (Neuwirth) István 1920. Gyermekek. Nádas (Neuwirth )Péter 1946 Családfa Apai nagyapa Góth Tivadar (Tódor) 1860-as évek 1942 Apai nagyanya Góth Tivadarné (szül. Neuwirth Netti) 1860-as évek 1945 Anyai nagyapa Fleischl Adolf? 1920 Anyai nagyanya Fleischl Adolfné (szül.

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Részletesebben

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletének módosításáról Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 215. évi költségvetéséről szóló 5/215. (II.27.) önkormányzati rendeletének módosításáról Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5/215. (II.27.) önkormányzati

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok

Részletesebben

Tatabányai bányaút 11/1. 1. Harangjáték. 2. Szent Borbála szobor

Tatabányai bányaút 11/1. 1. Harangjáték. 2. Szent Borbála szobor Tatabányai bányaút 1. Harangjáték 2004. évi Bányásznapon avatták fel Tatabánya központjában a Harangjátékot. Minden nap 14 órakor szólal meg a Harangjáték, hétköznapokon a Tisztelet a Bányász Szaknak,

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Túra hossza: 70 km Nehézsége: Közepes Terep: Dombvidék Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk(1). A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. Biatorbágy Város Önkormányzat Ingatlan és feladat felmérése

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. Biatorbágy Város Önkormányzat Ingatlan és feladat felmérése Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Biatorbágy Város

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2007. szeptember 12-i ülés Az ülés napirendje 1. Franz Schrotzberg (1811-1889): Ismeretlen nő (Mária Lujza) képmása, 1846, (Olaj, vászon, 127 cm x 94,5 cm, Védési száma: 63/94.

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Kedves Együttmûködõ Partnerünk!

Tisztelt Olvasó! Kedves Együttmûködõ Partnerünk! Akcióterületi terv Tisztelt Olvasó! Kedves Együttmûködõ Partnerünk! Az ebben a kötetben közölt dokumentáció összefoglalója annak a tervezési egyeztetési folyamatnak, mely Biatorbágy településközpontjainak

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Biatorbágy Város Képviselő-testülete 20/2007. (12. 31.) Ör sz. rendelete. A temetőkről és a temetkezésről I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

Biatorbágy Város Képviselő-testülete 20/2007. (12. 31.) Ör sz. rendelete. A temetőkről és a temetkezésről I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Biatorbágy Város Képviselő-testülete 20/2007. (12. 31.) Ör sz. rendelete A temetőkről és a temetkezésről Biatorbágy Város Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben