Világirodalmi folyóirat Alapítva: október TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világirodalmi folyóirat Alapítva: 1956. október TARTALOM"

Átírás

1 Világirodalmi folyóirat Alapítva: október LI. évfolyam, szám szeptember október 1956 TARTALOM ALBERT CAMUS A magyarok vére SALVADOR DE MADARIAGA A magyar felkelés távlatai (Boros Attila fordítása) FÁZSY ANIKÓ 1956: az írástudók árulása FRANCES STONER SAUNDERS Majd ha piros hó esik (Lukács Laura fordítása) ANTHONY RHODES Budapesti jelentés GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ Magyarországon jártam (1965 novembere) Nagy Imre hős vagy áruló? (1958 júniusa) (Scholz László fordításai) WACŁAW LEWANDOWSKI Józef Mackiewicz az 1956-os magyar forradalomról (Bóka Anna fordítása) BARBARA TOPORSKA verse (Bóka Anna fordítása) MICHEL WINOCK A nagy vakság (Pelle János fordítása) HOWARD FAST Az író és a komisszár

2 ANN MARGRET DAHLQUIST-LJUNGBERG, BRITT LUNDBOHM REUTERSVÄRD, HULDA SEGLINGE versei (Kovács katáng Ferenc fordításai) ARNULF O/ VERLAND, FINN BJO/ RNSETH, HARALD SVERDRUP versei (Sulyok Vince fordításai) STÉPHANE COURTOIS A kommunizmus bűnei (Pelle János fordítása) A kommunizmus ugyanolyan gyilkos volt, mint a nácizmus Véronique Sales beszélgetése Pierre Hassner történésszel (Pelle János fordítása) KÜLFÖLDI SZERZŐINK A Nagyvilág támogatója: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram

3 Tűz, vér, láz, újság, boldog változás, Csupa teremtés lángol a szemekben, Örök tavasz, örök forradalom, Oh, ékeskedjél mindig ékesebben. ADY ENDRE

4 Ki a lázadó ember? Olyan ember, aki nemet mond. De jóllehet elutasít valamit, nem tagad; olyan ember, aki igent mond első mozdulatával. A szolga, akire parancsok záporoznak egy életen át, hirtelen úgy véli, elfogadhatatlan az új parancs. Mit tartalmaz ez a nem? Azt jelenti például, hogy túlontúl hosszú ideje tart ez már, eddig igen, de mostantól fogva nem, túl messzire ment, és azt is, hogy van egy határ, amelyet senki nem léphet át. A nem tehát egy határ meglétét állítja. A határnak ugyanez a képzete támad a lázadóban, amikor úgy érzi, hogy a másik túloz, jogait kiterjeszti egy bizonyos határvonalon túlra, ahol már egy másik jog néz fele farkasszemet és korlátozza. A lázadás ilyeténképpen egy törhetetlennek ítélt előrenyomulás kategorikus visszautasítására támaszkodik, a lázadónál pedig annak zavaros bizonyosságára, hogy ügye jogos, pontosabban arra az érzésre, hogy joga van hozzá... A lázadás mindig azzal az érzéssel jár, hogy valamiképp és valahol igazunk van. A fellázadt szolga ebben mond egyszerre igent és nemet. Állítja azt, amit a határon túl gyanít, és amit meg akar óvni, egyszersmind a határt is állítja. Konokul bizonygatja, hogy van benne valami, ami megéri, hogy..., ami követeli, hogy tartsanak tőle, jogféleséget szerez valamiféleképpen az őt elnyomó rendszer ellenébe, hogy ne nyomják el azon túl, amit már nem tud elviselni. A lázadásban, a betolakodásban érzett viszolygáson kívül megnyilvánul az ember teljes és spontán azonosulási lénye valamely részével. Az ember értékítéletet mutat fel, magától értetődően és oly érdektelenül, hogy ezernyi veszély árán is kitart mellette. Eddig hallgatott, átadta magát a kétségbeesésnek, amelyben a sors, habár igazságtalan, még elfogadható. A hallgatás elhiteti, hogy nem ítélkezünk s nem kívánunk semmit, s bizonyos esetekben valóban nem kívánunk semmit. A kétségbeesés, akár az abszurd, ítélkezik, és mindent kíván általában, de semmit különösen. Ezt jól kifejezi a csend. De abban a pillanatban, amikor megszólal, nemet mondva is valamit kíván és ítélkezik az ember. A lázadó, etimológiai értelemben, hirtelen megfordul. Eddig békésen baktatott az úr ostorcsapásai alatt. Most szembefordul vele. Az ajánlatost szembeszegezi a nem ajánlatossal. Nem minden érték von maga után lázadást, de minden lázadó mozdulat hallgatólagosan valamilyen értékre hivatkozik......a lázadó mozdulat az egyszerű elutasításnál messzebb juttatja. Túljut azon a határon, melyet ellenfele elé húzott, s most már azt követeli, hogy egyenlő félként kezeljék. Ami kezdetben az ember megtörhetetlen ellenállása volt, most az egész ember lesz, aki azonosul vele, teljes egészében ellenállássá változik. Lényének azt a felét, melynek tiszteletben tartását követelte, minden fölé helyezi és mindennél, még az életénél is drágábbnak nyilvánítja. Ez lesz számára a legfőbb jó. ALBERT CAMUS: A lázadó ember 830

5 Új tavaszi seregszemle Gyûlést gyûlés követ egyetemeinken és fõiskoláinkon. Gyûléseznek a budapestiek, a szegediek, a pécsiek, gyûléseznek a mérnökök, a bölcsészek, a jogászok és a képzõmûvészek. Ezeknek az ifjúsági gyûléseknek forró és viharos a hangulata, az áradó folyamhoz hasonlatos inkább, mintsem a mesterséges mederbe terelt patakhoz. Jó ez az áradás? Jó ez a tüzes lelkesedés? Valljuk be, hogy az elmúlt évek elszoktattak bennünket az ilyen tömegmegnyilvánulásoktól. A szektarianizmus, a sztálini hibák eltompítottál bennünk a fogékonyságot az elementáris erõvel megnyilatkozó tömeghangulat, tömegmegmozdulás iránt, s mai is akadnak, akik nem tudván szabadulni a régi beidegzõdésektõl, aggodalommal és bizalmatlansággal tekintenek ifjúságunk gyûléseire. Pártunk és lapja, a Szabad Nép odaáll az ifjúság mellé, helyesli ezeket a gyûléseire. Pártunk és lapja, a Szabad Nép odaáll az ifjúság mellé, helyesli ezeket a gyûléseket, és sok sikert kíván a fiatalság okos, alkotó tanácskozásaihoz. Szabad Nép, október 23. ALBERT CAMUS A magyarok vére Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házipapucsát, mint a futballszurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után. Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével nagylelkűsködhet. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták magukat. A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, megvizsgálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosítják a történelmet bontakozik az élet és meggyőzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas 831

6 (...) A Petõfi Kör vezetõsége október 22-én tartott vezetõségi ülésén figyelembe véve hazánk jelenlegi helyzetét, felhasználva az elmúlt hibákról elhangzott véleményeket, javasolja, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül hívják A budapesti Petõfi Kör javaslatai össze a hazánkban elõállt helyzetre való tekintettel pártunk Központi Vezetõsége ülését. Az ülés elõkészítésébe vonják be Nagy Imre elvtársat. Szükségesnek tartják, hogy a párt és a kormány tárja fel nyíltan az ország gazdasági helyzetét, vizsgálja felül II. ötéves tervünk irányelveit és dolgozzon ki hazai sajátságainkban megfelelõ konkrét építõ programot. Magyar Nemzet, október 23. mozgalma, melyet kultúrának nevezünk, s amely a szabad alkotás és szabad munka terméke. A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk! Munkások tüntetnek Budapesten

7 nagyon tévednek, akik azt hiszik, hogy most már úgy gyalázhatják a munkásosztályt és harcos pártját, ahogyan akarják hangzott el vasárnap a spanyolországi brigád megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Ezt a mondatot megelõzte az a megállapítás, hogy az egészséges bíráló hang ma számos helyen szóban, vagy sajtóban népi demokráciánk Tévednek azok, és vezetõ pártjának alapvetõ igazságait akarja kétségbe vonni. (...) A magyar újságírók hosszú esztendõk, de különösen néhány hónap óta marxista leninista világnézetük szilárd talaján, a XX. kongresszus és pártunk júliusi határozatának szellemében kemény és áldozatteli harcot folytatnak a demokratikus továbbfejlõdésért, a még nagyon is bõségben érvényesülõ visszahúzó erõkkel szemben. Ha akadt volna olyan újságíró, aki ilyen hangot ütött volna meg, úgy a párt kivetette volna õt magából, a kormány nyomban bírói eljárást indított volna ellene és az újságíró-társadalom megtagadta volna. Az újságírók felelõsen, a párthoz és a munkásosztályhoz híven látják el feladatukat... Népszava. A Magyar Szakszervezetek Központi Lapja október 23. SALVADOR DE MADARIAGA A magyar felkelés távlatai Hitler gyalázatos birodalmának bukása olyan hatással járt a világban, mint amikor süllyedni kezd egy óriási hajó: nyomában pokoli örvény nyílt meg, s körötte a változás roppant hullámai támadtak és átformálták Európa megszokott, régi arculatát. A változások túl mélyrehatóak voltak ahhoz, hogy jelentőségüket azonnal észlelni lehessen. A meglepett világ álmélkodva nézte, ahogy hihetetlen események rágják bele magukat a tényleges valóság szövetébe; a nyugati vezetők is tehetetlenül, pirulva nézték végig Sztálin szégyentelen működését, egész népek ellen elkövetett rablógyilkosságait. A sors kegyetlen játéka, hogy a történelemnek e válságos pillanatában éppen Churchill, Roosevelt és Sztálin állt a világhatalmak élén; mert ha a két angolszász vezető jobban megérti egymást, legyőzhetik a tébolyult grúzt, aki ekkoriban a vörös cárságot irányította, s legalább néhány emberöltő nyomorúságtól megkímélhették volna Kelet-Európát. Az angol annyi arisztokratikus cinizmust és kételkedést hozott magával a huszadik századba, hogy liberális nézeteit az amerikai nem hihette őszintének holott Churchill olykor a következetlenségig is elment az őszinteségben: liberális elme volt, ám erőszakos alkat; az országának vagyonos osztályából származó amerikai pedig olyannyira igyekezett kitárni karját a baloldal felé, hogy a kommunizmus szólamai mögött nem vette észre az embertelen valóságot, és olyan mélyen beleivódtak hazája előítéletei, hogy puszta létezését is képtelen volt megbocsátani a Brit Birodalomnak; nevetséges elfogultságában szentül hitte, hogy a Brit Birodalom nagyobb veszedelem az emberiség jövőjére nézve, mint a Szovjetunió. Ez volt az a rés a nyugatiak között, amelybe a vörös cár bele tudta nyomni elméjének tőrét. Sztálin elméje eléggé tompa volt az értésre, ám annál élesebb az ártásra; érzéketlen volt, lassú, amikor az összhang és az együttműködés érdekében kellett volna cselekedni, viszont fürge volt és elevenbe vágó, valahányszor a cselekvés vitát és megosztást jelentett. A Churchill és Roosevelt közötti egyenetlenség éppen kapóra jött neki: hamar belátta, hogy Churchill ósdi világhatalmi étvágyai és Roosevelt gyermeteg balos ábrándozásai egyaránt az ő malmára hajthatják a vizet. Az orosz kommunizmusból már Lenin kiirtotta az utolsó cseppig azt a liberális humanizmust, amely Marx számára még természetes volt. Marx a kommunizmust úgy 833

8 Szocialista demokráciát akarunk Tegnap délután fél három órakor a budapesti egyetemek és fõiskolák hallgatói kivonultak a Bem-szoborhoz, ahol hangot adtak a lengyel politikai események iránti rokonszenvüknek, tüntettek, a szocialista demokratizmus következetes megvalósítása mellett... A tüntetõk élesen támadták a szocialista kibontakozást gátló pártvezetést. Az egészségesen és fegyelmezetten in- duló tüntetésbe rossz elemek is keveredtek, amelyek a tömeghangulatot egy-egy jelszó erejéig szovjetellenes célokra próbálták felhasználni. Ezt nem látni, ettõl nem elhatárolódni súlyos hiba volna. (...) A tüntetõ tömegbe olyan elemek is keveredtek, akik fel akarták használni ezt az alkalmat arra, hogy ellenforradalmi céljaik érdekében megnyergeljék a szocialista demokratizmusért tüntetõ tömeg hangulatát. De az egész jelenség elemzésének alapmotívuma, hogy a párt hónapokon keresztül nem tudott az egészséges tömegkövetelések élére állni, s így a párt vezetése nélkül nyerhetett részben ellenzéki tartalmat ez a tüntetés. képzelte el, mint a liberális humanizmus kiterjesztését a merő szavak világáról a valóságos, gazdasági tények és erők világára. Lenin viszont a dolgok ilyetén felfogását egy burzsoá század érdektelen ábrándozásának tekintette. Ő Marxtól eltérően egy percig sem hitte, hogy a munkások a maguk erejéből fogják kivívni a munkásság felszabadítását; úgy döntött, hogy a munkásokat keményen belerugdossa a szabadságba akkor is, ha az elmaradozókat eközben úgy kell tarkón lőni. Halálakor utódja már készen találta egy Rettegett Iván-i uralom minden kellékét. A nyugati vezetők mindezzel tökéletesen tisztában voltak. Churchill, a politikai realitások iránti zseniális érzékével jól látta, hogy mi fog következni, és ha az első világháború végén, amikor a bolsevizmus katonai erővel történő eltiprását sürgette, az ő elgondolása erőt tudott volna venni a háborúba belefáradt Nyugatnak az orosz liberálisokat cserbenhagyó közönyén, akkor a Nyugat fél évszázad békességet szerezhetett volna egyetlenegy nehéz esztendő árán. A nyugati államférfiak jól tudták, hogy a kommunizmus Lenin s később Sztálin révén a világ reménységéből a világ két legszörnyűbb borzalmának egyikévé aljasult. Sem Rooseveltnek, sem Churchillnek nem volt oka kételkedni abban, hogy milyen sors vár azokra a népekre, amelyek a Sztálin vezette kommunizmus hatalmába kerülnek. A nyugati közvélemény viszont nem érzékelhette annyira a jövő egén tornyosuló fellegeket. A háborúba jóhiszeműen mentek bele. Szüleiknek ugyan még Woodrow Wilson azt mondta, hogy az első világháború volt az a háború, mely véget vetett minden háborúnak, mégis hittek vezetőik szavának, hogy a második világháborút a szabadságért vívják; és az a bátorság és önfeláldozás, amellyel ezek a nyugati nemzetek különösen az angolszász nemzetek a háborút vívták, nem csupán megérdemel minden elismerést, hanem fényesen bizonyítja: csakugyan szentül hitték, hogy a szabadságért küzdenek. A tartózkodás, amellyel az akkoriban kormányzati irányítás alatt lévő nyugati sajtó a nélkülözhetetlen keleti szövetséges árnyoldalait kezelte, valamint a hazafias álorca, amit Nyugaton a kommunista pártok magukra öltöttek, mihelyt Hitler nekitámadt a Szovjetuniónak, olyan kótyagosan kommunistabarát, oroszbarát elragadtatást váltott ki, hogy ha Oroszország élén akkortájt is csak egy Hruscsov-féle középszerű alak áll, a kommunizmus egyszerűen a választási urnák által meghódíthatta volna a világot. De ahogyan Hitler Ukrajnában elkövetett embertelenségei megkímélték Oroszországot attól, hogy lakossága tömegesen átálljon a felszabadítóknak tekintett németek mellé, úgy mentették meg a világot is Sztálin embertelenségei attól, hogy a Nyugat fátyolos szemmel a kommunisták karjába omoljon. 834

9 A néppel a szocializmus útján A Népszava szerkesztõsége ezúttal kinyilvánítja, hogy nem ért egyet Gerõ Ernõnek a rádióban október 23-án este elhangzott beszédével és azt provokációnak, a munkásosztály megcsúfolásának minõsíti. Ennek a beszédnek legveszélyesebb hatása, hogy az országban tapasztalható politikai feszültség csökkentése, a súlyos kérdések megoldása helyett az elmúlt évek unosuntalan ismételt frázisait ismételgeti. (...) kijelentjük, hogy nem vagyunk hajlandóak fejbólintva dolgozni olyan vezetés irányításával, amely Gerõ Ernõ módjára képtelen megoldani hazánk sorsdöntõ kérdéseit. A NÉPSZAVA SZERKESZTÕSÉGE A nyugati közvélemény hirtelen megzúdult csodálattal és jóakarattal tekintett az orosz hadseregekre és Oroszország népére, s ez tette lehetővé Sztálin számára, hogy a közös győzelmet kihasználja, és ezáltal fokról fokra elapassza az így szerzett erkölcsi tőkét. Mert miközben egyik gaztett a másikat követte, még a legelnézőbbek is kiábrándultak, bármennyire is nem akartak, s a Nyugat balos pártjai a mentségek sorozatával álltak elő, hogy kimagyarázzák a megmagyarázhatatlant, és további erkölcsi hitelt adjanak egy olyan embernek, akinek az erkölcsös cselekvés semmit sem jelentett. * Lengyelország lett az első áldozat. Lengyelnek lenni az egyik leghálátlanabb dolog a világon. Sok helyzetet el tudunk képzelni, amely kellemesebb, mint a németek és oroszok közé beékelve lenni. Lengyelország olyan, mint egy kötéltáncos. Más népek számára egy hibás lépés csak egy hibás lépés. Lengyelország számára a halál, vagy majdnem az. Lengyelországot már negyedszerre osztották föl; s jóllehet a második világháború előtt olyan vezetőkkel látta el magát, akik nem sok tiszteletet érdemeltek, e rossz választásért mégis a megérdemeltnél sokkalta súlyosabb büntetést kapott. Sztálin a maga legutálatosabb vonásait alkalmasint a Lengyelország második felosztásához vezető folyamatban mutatta meg a világnak. Miközben Hitler Varsót ostromolta, Sztálin visszahúzódott, sőt egyenesen megtagadta azt, hogy együttműködjön a hős nyugati pilótákkal ez az emberi történelem legsötétebb epizódja marad, a katyńi vérengzésekről nem is beszélve. A Szovjetunió fokról fokra ereszkedett alá az aljasság mocsarába, amelynek legalját talán a prágai puccs jelentette, ám ezekért az epizódokért végső soron csak a Szovjetunió és vezetője volt felelős. Ám akik Ivanov ezredes adott szavára azért jöttek elő búvóhelyükről, hogy a Szovjetunióval való együttműködés lehetőségéről tárgyaljanak, s a Ljubjankában kötöttek ki az ő elárulásuknak már a Nyugat is részese lett. Nevüket Anthony Eden még úgy említette, mint akik majd miniszterek lehetnek a lublini bizottságból, a Sztálin készséges eszközeinek gyülekezetéből szervezendő kormányban; majd miután eltűntek a süllyesztőben, s Molotov, aki napokig nem volt hajlandó magyarázatot adni, végül feltárta a hihetetlen valóságot a brit külügyminiszter előtt, akkor aztán nos, nem történt semmi. Innentől fogva Sztálin bízvást úgy érezhette: zöld utat kapott, és földgyaluját olyan mélyen tolhatja be Európába, amennyire csak tudja. A világnak ezt megelőzően már le kellett nyelnie a balti köztársaságok cinikus birtokbavételét, melyet a Szovjetunió a megnemtámadási szerződések útján vitt véghez. (Még ma is vannak olyan jótét lelkek, akik azt mondják, hogy megnemtámadási szer- 835

10 A magyar nép követelései Az egész magyar nemzet a magyar ifjúság mögött áll és teljességgel magáévá teszi a MEFESZ tizenöt pontját. A magyar munkásság, parasztság és értelmiség nem tûr megkülönböztetést soraiban, magát egységes nemzetnek tekinti. Teljes amnesztiát követelünk a magyar szabadságharcban fegyverrel részt vevõk számára. Õk a magyar nemzet hõsei. A magyar nemzet követeli az elmúlt korszak bûnös politikusainak: Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerõ Ernõ és társainak azonnali felelõsségre vonását, és ezekben az ügyekben nyílt tárgyalást. Különösen megbélyegzõ Gerõ Ernõnek a rádióban október 23-án este mondott beszéde, amely a magyar nép szabadságharcát ellenforradalmi akciónak nevezte és az abban részt vevõket fosztogatóknak, csõcseléknek bélyegezte. A magyar nép követeli az összes szovjet csapatok azonnal kivonását Magyarországról a békeszerzõdés értelmében. Minden néppel békében akarunk élni, de a teljes egyenjogúság alapján. A magyar nép követeli általános, egyenlõ és titkos választások azonnali megrendezését több párt részvételével. A magyar nép követeli, hogy a magyar föld, ipar és mezõgazdaság termékei, a magyar uránérc a magyar nép érdekében, a magyar nép rendelkezésére álljanak. Követeljük az összes politikai perek felülvizsgálatát és az ártatlanul elítélt politikai foglyok azonnali szabadonbocsátását. A teljes vélemény- és sajtószabadság azonnali biztosítását követeljük, és különösen követeljük a rádiónak a magyar kulturális élet vezetõ ellenõrzése alá helyezését. A rádió haladéktalanul szüntesse meg a magyar közvélemény félrevezetését. A zsarnokság és önkény féktelen kiszolgálóját, a magyar nép ellenségét, az államvédelmi hatóságot azonnal fel kell oszlatni. Különösen megbélyegezzük az államvédelmi hatóságnak a Parlament elõtt békésen tüntetõ tömeggel szembeni újabb fegyverhasználatát, melynek rengeteg áldozata van. Piros László belügyminiszter azonnal távozzék a kormányból. Követeljük az általános sztrájkot október 26-ra. Amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseinket, a sztrájkot meghosszabbítjuk. A magyar nemzet szabadságának és jogainak biztosítása érdekében követeljük, hogy a magyar honvédség arra méltó parancsnokok vezetésével a rendfenntartást Budapesten és az egész ország területén biztosítsa. Magyar Ifjúság Magyar Nemzet, október 26. ződést kellene aláírni a Szovjetunióval!) Azután pedig, hogy Lengyelországot egy csatlós állam rangjára fokozták le, gyakorlatilag egész Kelet-Európát átadták Sztálinnak. Ez a tény megdöbbentő módon került előtérbe akkor, amikor az Egyesült Államok a Marshall-tervvel próbált segítő kezet nyújtani az összetört Európának. E páratlanul szép államférfiúi lépésnek sem azelőtt, sem azóta nem volt párja. A segélyt a Szovjetuniónak is felkínálták. A Szovjetunió azonban visszautasította, s csatlósai közül egyedül Csehszlovákia, az utolsó, s talán még nem elég jól befogott igásló merte elfogadni. Ám Moszkvának csak egyet kellett mordulnia, s Prága máris visszavonta a Washington felé már éppen kinyújtott kezet. Akkor már a világ tudhatta, hogy ki az úr a házban. * Hát ezért vívták meg a háborút? Mi történt tulajdonképpen? A magyarázat egyszerű: mindennemű demokratikus külpolitika aranyszabályának puszta megfordítása. Ez az aranyszabály annyiból áll, hogy a stratégia nyilvános, a taktika titkos. A két angolszász államférfi viszont engedte, hogy a vörös cár elbolondítsa őket, és homlokegyenest ellenkező játékszabályt kezdtek követni: stratégiájuk lett titkossá, taktikájuk pedig nyilvánossá. Stratégiájuknak titkossá kellett lennie, mert sutba dobtak mindent, amiért népeik küzdöttek. Sztálin imádta a titkolózást. Ő abban érezte magát igazán elemében. Egyetlen terve sem állt volna meg a nyilvánosság napvilágában, s ezt ő maga is tudta. Roosevelt és Churchill viszont a világnak a demokrácia dolgában példát mutató társadalmak fiai voltak. Számukra a politika terén alapdolog volt az ország céljainak szabad és őszinte megvitatása. Hogy engedhették meg a vörös cárnak azt, hogy elnémítsa és az orruknál fogva vezesse őket? Először is ismerjük el, hogy az országaiknak tett rendkívüli szolgálatoknak köszönhetően mind a ketten roppant megbecsülést élveztek, ami a háború megpróbáltatásainak közepette vitathatatlan és ellenőrizetlen egyeduralommá alakult át. A háborús ügyeket jobbadán titokban intézik, így mind a ketten hozzászoktak ahhoz, hogy minden magyarázkodás nélkül hozzák meg döntéseiket. Azonfölül Anglia is meg az Egyesült Államok is emberöltők óta tagadhatatlanul világhatalmi szerepet játszott. Maga 836

11 Ma délre megalakul a széles, nemzeti egységen alapuló új kormány! AZ ÍRÓK KÖVETELÉSE: teljes amnesztia, az ÁVH tegye le a fegyvert! Magyarok! Magyar fiatalok! Követeljük: 1. Az ÁVH azonnal szüntesse be a tüzet! 2. Teljes amnesztiát a harcolóknak, a katonáknak! 3. A szovjet csapatok vonuljanak vissza állomáshelyeikre! 4. A rend fenntartását a magyar néphadsereg biztosítsa! 5. Nagy Imre azonnal alakítson nemzeti egységkormányt! Álljon az új kormány a nemzeti mozgalom élére! 6. Minden üzemben válasszák meg a munkástanácsokat! A MAGYAR ÍRÓK ÉS MÛVÉSZEK Népszava, október 26. Woodrow Wilson, akitől a szabadon megkötött szabad szerződések szólama eredt, olyan erélyesen és oly gátlástalanul forgatta Latin-Amerikában a nagybotot, hogy Theodore Roosevelt bízvást megirigyelhette volna. Sem Roosevelt, sem Churchill nem úgy ment hát Teheránba és Jaltába, mint akik a titkos diplomáciának és a hatalmi politikának még hírét sem hallották. Ám lényegében maga Sztálin határozta meg a dolgok lefolyását. Végtére is a Wilson elnök által megfogalmazott, de már előtte is számos európai és az afrikai Smuts tábornok által is pedzegetett új diplomácia, a szabad szerződések, a nyílt viták és a világbíróság diplomáciája csak a közrend a királyi béke angolszász hagyományának kiterjesztése az országról, az állampolgárok társaságáról a világra, mint a nemzetek társaságára. Az orosz kommunistáknak ez ugyanolyan elfogadhatatlan volt, mint a parlamenti demokrácia elvei és gyakorlata. Lenin, aki az alkotmányozó nemzetgyűlést minden teketória nélkül szétkergette, éppen olyan vígan szétkergette volna a Népszövetséget is. Sztálin még ennél is csúnyábbat mívelt: csatlakozott a Népszövetséghez. Amikor pedig észrevette, hogy nem válnak be a számításai, kirúgta Litvinovot, s Molotovra bízta a külügyek intézését ami olyan volt, mint egy hentest küldeni a vegetáriánusok egyletébe. Teheránban és Jaltában Sztálin a leplezetlen, nyers ököljog politikáját alkalmazta két kartársával taktikában még szövetségeseivel, stratégiában viszont ellenségeivel szemben. Azok pedig mind a ketten némi fogékonyságot tanúsítottak a fertőzés iránt. Gátlástalan kollégájuknak nem bírtak ellenállni, s titkos összejöveteleiken a továbbiakban a hatalom szelleme uralkodott. Későbbi moszkvai értekezleteik során maga Churchill tett Sztálinnak félig cinikusan, félig naivan javaslatot a háború haszonmegosztásos felszámolására százalékos arányban meghatározott befolyási övezetek alapján. Befolyási övezetek! Már maga a kifejezés azok közé a diplomáciai fügefalevelek közé tartozik, amelyek a legkülönfélébb disznóságok takargatására és fölfedésére egyaránt alkalmasak. A befolyás angolszász értelmezése korántsem hasonlított az 837

12 838

13 839

14 Az ÁVH azonnal rakja le a fegyvert! Minden magyar állampolgárnak elege van a drága testvérvér kiontásából. Minden magyar állampolgár, minden becsületes hazafi követeli az alábbiakat: Az Államvédelmi Hatóság rakja le a fegyvert azonnal megindított megbeszélés alapján a rendtartásért felelõs szervek rendõrség, honvédség kezébe. A fõváros népe bántatlan elvonulást biztosít még azoknak is, akik órákkal elõtte testvéreikre, fiatalokra, magyar dolgozókra sortüzet nyitottak. Akik viszont nem akarnak az országban maradni, azok szervezzék meg a szovjet harckocsikkal Keletre való kivonulásukat. Nem akarunk több vért, nyugalmat, békét, országunk felvirágoztatását szolgáló alkotó munkát, becsületet, igazságot akarunk. Ennek pedig elsõ feltétele: a fegyverek lerakása, hogy a világ millióinak szemében ne üljön gyászkönny egy sír körül, hol nemzet süllyedt el. Amíg ezt nem teljesítik, amíg mindennemû fegyvert ott nem lát, Budapest népe sem az üzemekben, sem a hivatalokban, sem az üzletekben nem kezdi meg a munkát. A FORRADALMI IFJÚSÁG oroszra, még kevésbé a kommunistákéra, még kevésbé Sztálinéra. Churchill és Roosevelt talán minden rettenetes tapasztalat ellenére azt képzelték, hogy befolyás -on Sztálin olyasmit ért, mint amit az Egyesült Államok gyakorolt Latin-Amerikában, vagy Anglia Kis-Ázsiában. Ha ezt hitték, nemsokára megtudhatták, mekkorát tévedtek. * A Nyugat jószerivel föl sem eszmélt, amikor Európa keleti fele már rács mögött volt. Annyira hozzászoktunk már, hogy a kelet-európaiakat a vasfüggöny rácsain keresztül lássuk, hogy már alig tudjuk elképzelni, milyen is lehetett Európa, mikor még szabad volt; s még nehezebb azt is tudatosítani magunkban, hogy a Nyugat szolgáltatta ki őket a tömlöctartóknak. Sztálin nagyon is realista volt (a szó legrosszabb értelmében) ahhoz, hogy a teheráni és jaltai titkos tárgyalások eredményeiben bízzon. Ő mindig a körülményekhez igazodott. A körülmények pedig pontosan úgy alakultak, ahogyan kívánta. Eisenhowertől megkapta a Prága felé tartó Pattonnak adott megállj parancsot; megkapta, hogy a szövetségesek visszavonultak az előre megállapított határvonalra, amely átvágta Németországot; s ami a legszomorúbb, azt is megkapta, hogy a szovjet hadseregnek átadják azokat a szerencsétlen oroszokat, akik dezertáltak, mert a szabadságot választották. Sztálin úgy láthatott hozzá eladdig szabad országok fosztogatásának, hogy tudta, nem kell tartania semmitől. Sztálin nem volt erős. Hadserege kifáradt, hadfelszerelése csaknem használhatatlan volt. Egy háborút nem bírt volna megvívni. A Nyugat viszont beleunt a háborúskodásba; az amerikai katonák hazakívánkoztak; Eisenhower pedig odahaza megnyugtatta honfitársait, hogy az oroszok békét akarnak. Az oroszok semmit nem akartak, de mindegy is volt, akár akartak valamit, akár nem. Sztálin intézett helyettük minden akarást, és ő valóban békét akart a varsói békét. * Így kezdődött Európa tudathasadása, amely 1956-ig egyre mélyült. Az új helyzet a kelet-európaiak szemszögéből mindenekelőtt abnormális volt. Erőszak és csalárdság teremtette, a leninizmus sztálinizmus két legfőbb fegyvere. 1 A kelet-európaiak 1 A marxizmus valódi filozófia, a leninizmus sztálinizmus nem az. A marxizmusnak leninizmussal történő elegyítése (még akkor is, ha a sztálinizmusról már célszerűen megfeledkeznek) sértés Marxra nézve.

15 Jelentés a budapesti helyzetrõl Budapesten az ellenforradalmi csoportok ereje megtört. Péntek este 10 óráig a fegyveres felkelõk nagy számban tették le a fegyvert a honvédség csapatai elõtt. Sokan fegyvereiket eldobálták és beszüntették a harcot. Ma az ellenforradalmi elemeknek három góca maradt. Ezek felszámolása folyamatban van... Szabad Ifjúság, október 27. úgy érezték: ez a helyzet oly kirívó ellentétben áll mindazzal, amit a Nyugat jelképez, hogy a Nyugat bizonyára nem fogja sokáig tűrni, előbb-utóbb véget vet ennek az iszonytató rémálomnak. A nyugat-európaiakat viszont a lelkifurdalás gyötörte. Mindenféle elképzeléssel és álokoskodással próbálták magukat megnyugtatni: Tudja, azok a kelet-európaiak igazából soha nem is ismerték a szabadságot. Mindig is rabszolgaéletet éltek, hol ez, hol az igázta le őket. Ez volt a kényeskedő lelkiismeret kedvenc altatószere. Az orosz lelket marcangoló félelemről szóló nevetséges dajkamese volt a másik altatószer, amelyet a sajtó éppoly sűrűn adagolt a nyugati közvéleménynek. E szerint a mese szerint Oroszország valósággal reszketett a félelemtől, hogy Németország megint rátámad, vagy hogy Anglia és Amerika az ő rovására fogja majd kiélni hírhedett agresszív hajlamait. Így hát, Oroszország félelmeit lecsillapítandó, bele kellett törődnie a Nyugatnak abba, hogy Oroszország egyik nemzetet a másik után kebelezi be, a nemzeti függetlenség és az egyéni szabadság utolsó morzsáját is elvonván azoktól. * Mindezt egy világraszóló békemozgalom örve alatt vitték végbe. A lépéseket, amelyekkel ezeket az országokat a Szovjetunió szép sorjában bekebelezte, belpolitikai ügyeknek nyilvánították. Egyetlen idegen országnak sem állt jogában, hogy beleavatkozzék abba, ami Varsóban, Bukarestben vagy Szófiában folyt; mindannyiszor ezt hangoztatták, mikor a helyi kommunisták hol kisebb, hol nagyobb orosz nyomás mellett átvették a hatalmat az orosz megszállás alatt lévő országokban. Az oroszok azonban soha nem bírták egészen elhinni, hogy a Nyugat eltűri ezt a banditizmust, s megerősítendő a Teheránban és Jaltában kapott biztosítékokat, lármás békerivalgással harsogták tele a világot, amiben örömmel nyújtott nekik segítséget számos nyugati jótét lélek a Lenin által hasznos hülyék -nek nevezett fajtából. Ha a nyugati kormányokban lett volna valami lankadt beavatkozási szándék azon az alapon, hogy Teheránt, Jaltát és Potsdamot ők nem így értették, azt a békerivalgással sikeresen megbéníthatták. De azonfölül még egy céljuk volt vele, és azt is sikeresen elérték. Míg folyvást a békét harsogták, a szabadságról mindenkinek elterelték a figyelmét. Igaz gondolták az emberek, hogy most egy évszázad rabszolgaság vár a kelet-európaiakra, de legalább mindannyian békességben élhetünk. * 841

16 Szocialista Forradalmi Bizottmány alakult Debrecenben egy órán belül eltávoztak a városból a szovjet csapatok Kedden este Debrecenben is véres események játszódtak le. A békésen tüntetõ fiatalok, munkások kitörõ lelkesedését államvédelmista golyók fojtották vérbe. Másnap csoportosulási tilalmat rendeltek el s falragaszok hirdették, hogy azzal szemben, akit este öt óra és reggel hat óra között az utcán találnak fegyvert használnak. A debreceni lakosság elkeseredése óriási volt. Több üzemben, hivatalban beszüntették a munkát, különösen akkor került nagyfokú munkabeszüntetésekre sor, amikor szovjet csapatok, tankok, nehéz ütegek tûntek fel a város utcáin. Egyfelõl ennek az elkeseredésnek, másfelõl a budapesti ifjúság hõsies és gyõzelmes harcának eredményeként a minap Szocialista Forradalmi Bizottmány alakult Debrecenben. A bizottmány elnökének, Szabó István egyetemi tanárnak elsõ ténykedése volt, hogy kéréssel fordult a Debrecenben állomásozó szovjet alakulatok parancsnokához: a rend, a nyugalom érdekében mielõbb hagyják el a város területét. A szovjet csapatok a kérésnek egy órán belül eleget tettek. Igazság, október 27. Kelet- és Nyugat-Európa lelki beállítódása fokról fokra eltávolodott egymástól. Keleten, bár egyik csalódás a másikat követte, mindig tovább parázslott a szabadság reménye; nyugaton viszont egy beletörődő, bár olykor keserű és szégyenkező kétkedés volt terjedőben. A Nyugat olyan engedékennyé vált, hogy még a vasfüggöny botrányát is szó nélkül hagyta, holott az a kudarc beismeréseként önmagában is rikoltó cáfolata a kommunizmusnak. Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben csaknem kitagadta a szervezetből a kelet-európai kommunista rezsimeket; s mikor Sztálin a berlini blokáddal próbált ráijeszteni korábbi szövetségeseire, nem volt hiány Nyugaton a törülköző bedobását sürgető hangokban. Szerencsére Amerika erélyes kezekben volt akkortájt: légihidat szerveztek, és Sztálin kénytelen-kelletlen felhagyott a megfélemlítésre tett próbálkozással. A nyugati politika azonban továbbra is tétovázó maradt. A Szovjetunió által elkövetett atrocitások egész sorát kellett volna elítélni az ENSZ-ben, mint például a San Franciscóban aláírt Alapokmány vérlázító megsértését. Ám a Nyugat szemlátomást nem látta be, hogy a Szovjetunió teljes erkölcsi hitelvesztését okvetlenül napvilágra kellene hozni. Ahelyett, hogy kiállt volna a kelet-európai népek mellett és a szovjet pártvezérek ellen, a Nyugat politikája mindinkább a szovjet vezetőség kegyeinek kereséséből állt. Csakhogy ez a szovjet vezetőség kilenc-tíz európai országot tartott rabszolgaságban az orosz pénzzel és orosz fegyverekkel támogatott kommunista pártok közreműködésével. A tárgyaljunk az oroszokkal politikája így szükségképpen a kelet-európai népek ügyének nyílt mellőzéséhez, majd ugyanilyen nyílt elárulásához vezetett. Az új politika, a mosolyogjunk az oroszokra vagyis a Szovjetunió kommunista pártjára politikájának népszerűsítését a nyugati sajtó vállalta magára, s a változás ennek folytán a két Európa közötti szakadék további mélyülését idézte elő: keleten még mindig pislákolt a remény, míg nyugaton mindjobban terjedt a nemtörődömség. * Az eltávolodás odáig fajult, hogy a két oldalon szinte már fizikailag is egészen másként érzékelték az eseményeket. A Nyugat a kommunizmust a vasfüggöny túlsó, keleti oldalához tartozó dologként érzékelte, amelyet egy függőleges fal választ el tőlünk ez egyfajta egymásmellettiség élménye volt. Keleten viszont úgy érzékelték a kommunizmust, mint ami a fejünk fölött van, reánk nehezedik, mintha valami vízszintes acélmennyezet választaná el tőlünk, vagyis a fent és a lent viszonylatában fogták fel. 842

17 Így kezdõdött: Október 25-én az ÁVH-s pribékek fél 11 és fél 1 óra között vérfürdõt rendeztek budapesti dolgozók tízezrei között, akik azért vonultak a magyar Parlament elé, hogy ország-világ fülébe kiáltsák: Nem vagyunk fasiszták! Nem vagyunk banditák! Nem fosztogatunk! Hazudik a rádió és tollnoka: Kalmár György!...és így folytatódott Az október 25-i parlamenti tüntetés A Himnusz hangjaira odagyülekezett háziasszonyok, gyerekek, öregek, minden rendû magyar között voltam a Rákóczi-szobor elõtt, körülbelül ötven méterre a magyar nép igaza mellé állított szovjet tankokat körülvevõ több tízezres fegyvertelen, könnyes szemû és ökölbe szorított kezû tömegtõl, amikor a Nádor utca sarkán megjelent egy lezárt fedelû tank. Néhány pillanat múlva a Földmûvelésügyi Minisztérium tetején és felsõ emeletén megbúvó ÁVH-sok géppisztolytüzet zúdítottak a békés tüntetõkre. Vad, rendetlen futás kezdõdött. Az asszonyok, lányok, öregek, munkások, fiatalok ezrei a Parlamenthez, a Földmûvelésügyi Minisztérium árkádjai alá, mi magunk pedig a Rákóczi-szobor talapzata mögé, majd a Nádor utca sarkát képezõ Állami Ellenõrzési Minisztérium falához futottunk. A 2-es villamos síneinél voltunk, amikor a rézsút hátunkban álló tank nehéz gépfegyverével tüzet nyitott ránk. Körülbelül an ekkor már az épületek falához értünk. A többiek megrémülve feküdtek el a síneken, a mellette lévõ kis füves parton, a szobor mögött. Betörtük az ÁEM ajtajának ablakszemeit. Éppen ideje volt: a Földmûvelésügyi Minisztériumból zúdulni kezdett ránk a tûz. Berohantunk kb. 30-an több súlyos sebesülttel. Magyar honvédtisztek vezetésével behoztuk és elsõsegélyben részesítettük a borzalmasan összeroncsolt sebesülteket. Közben le kellett fogni a családtagokat, akiknek hozzátartozójuk kinn rekedt. Végül órák múlva elérkezhettek hozzánk a hõs mentõosztagok. Elrakhattuk a sebesülteket, és számba vehettük a halottakat... Az ÁVH-sok még ekkor is tüzeltek ránk... Igazság, október 27. S hogy a titkosrendőrség veri az ajtót az éj közepén, a börtönök, a kínzások, a koncentrációs táborok, az emberek megalázása és lealacsonyítása az emberalattiság szintjére a keletiek mindennapos gyötrődését, minden éjszakai iszonyatát emlegetni merő illetlenség lett volna Nyugaton. Amott folyvást jelen van, emitt szót se róla. A vasfüggöny képe ilyenformán bizonyos értelemben éppen hamissága miatt lett olyan közkedvelt olyan rövid idő alatt így mind a két oldalnak megfelelt. Egy képzelt határt alkotott, amellyel a kelet-európaiak a Szovjetunió hatalmába kerültek. Ez a képzelt határ érvénytelenítette az igazit, amelynek a felső része függőleges volt, elhatárolván a Nyugatot a Szovjetunió uralkodó kommunista pártjától, ám keleten vízszintesen húzódott a két ellenség: az alul lévő népek és a felül lévő kommunisták között. Ez utóbbi ellenségesség volt a helyzet leglényegibb jellemzője, s ezt takarta el a nyugati szemek elől a vasfüggöny látomása eltakarva egyúttal az akkori katonai helyzet két legdöntőbb elemének egyikét is, tudniillik azt, hogy háború esetén a kelet-európaiak minden bizonnyal fellázadnának. Ennek köszönhetően, no meg mivel akkoriban a Szovjetuniónak még nem volt atombombája, rejlett némi aggodalom a szovjet békemozgalom mögött. Manapság már jóval kevesebbet hallani a békéről. Ez az aggodalom nem volt alaptalan. Viszont jótékony árnyat vetett arra, hogy merő tettetés a másik aggodalom, a német ellentámadástól való félelem, amely Lengyelország s a többiek leigázásának indokát szolgáltatta Sztálin számára. Németország le volt győzve, s hogy Sztálin valójában nem egy újabb német birodalom elleni sorompóra gondolt, azt az bizonyítja, hogy foggal-körömmel igyekezett megakadályozni a kelet-európai 843

18 E végzetes napok után legyen elsõ szavunk a gyászé, a bánaté és a szégyenkezésé, mikor ifjaink, népünk fiainak tetemei, sebesültjei elõtt állunk. Bánatos szívvel és szégyenpírtól égõ arccal, lehorgasztott fejjel állunk elõttük és fojtogató haraggal tör ki tokunkon a kiáltás, a fájdalmas felhördülés: ennek nem kellett, nem lett volna szabad soha megtörténnie! október Mert nyílt szóval mondjuk meg: az október 23-án este megindult mozgalomból nem szükségszerûen következett az ötnapos budapesti utcai harc, tankok, ágyúk, gépfegyverek bevetésével. Békés rokonszenvtüntetés indult a lengyel nép bátor harca iránt a békésen tüntetõ tömegek provokálta egy példátlan konoksággal megszerkesztett, kihívó beszéd és a kirendelt karhatalmi erõk egy részének ma még fel nem derített eredetû magatartása. Ami október 23-án este a rádió elõtt és október 24-én délelõtt az Országház elõtt történt, az ordít a felelõsségrevonás után és ez a felelõsségrevonás nem maradhat el... Népszava, október 29. országok mindennemű föderációját. Nyilvánvaló, hogy az Oroszország és Németország közötti ütközőállamok föderációja elsőrangú sorompót képezett volna bármely Oroszország elleni német támadással szemben. Sztálin mégis a Németországtól való félelemmel szándékozta igazolni (?) a kelet-európai szabadság irgalmatlan eltiprását, holott ez az érv akkor sem állta volna meg a helyét, hogyha őszintén gondolja. A körülmények elég ellentmondásosan alakultak. A saját maga által létrehozott helyzet ingatagsága nyugtalanította Sztálint, nehogy a keleti harag és a nyugati méltatlankodás együttesen kirobbantsák a háborút, még mielőtt elkészülne az atombombával. Egy képzelt veszedelemtől való tettetett aggódás jegyében egy valóságos veszedelmet vett a nyakába. Ez a helyzet már önmagában is éppen elég bonyolult volt, ám a résztvevők különböző csoportjait mozgató meggyőződések még tovább bonyolították a dolgot. A politikát a meggyőződések mozgatják; a társadalmi élet fordulatait, meg-megindulásait és megtorpanásait csakis az őket mozgató meggyőződések fényében lehet megérteni. Három csoportot kell figyelembe vennünk: a keleti uralkodókat, a keleti alullévőket, s a nyugatiakat. A keleti uralkodó csoport gyakorlatilag a Szovjetunió kommunista pártját jelentette, amelynek a csatlós államok kommunista pártjai akkoriban csak kapcsolt részeit képezték. Ezt a csoportot leninista sztálinista meggyőződés hajtotta. Hogy marxista mennyiben volt még, azon lehet vitatkozni. Hogy a három próféta tanításai közti különbségeknek mennyiben volt tudatában, szintén vita tárgya lehet. Mivel azonban Sztálin nemigen szenvedhette az elhajlókat, abban bizonyosak lehetünk, hogy az orosz kommunista pártot a sztálinizmusba vetett szilárd hit éltette bármi lett légyen a sztálinizmus, és ez a párt eltökélten hitte, hogy a sztálinizmus a leninizmus logikus és tudományos eredője, miként a leninizmus is a marxizmus logikus és tudományos eredője. Miután a szovjet kommunista párt erre a hitre alapozódott, és ezzel igazolta mindenhatóságát és gaztetteit, ez a hit lett az egész építmény sarokköve. Az acélmennyezet alatt, amely a kommunista fejeseket áldozataiktól, a kelet-európai népektől elválasztotta, éppen olyan sokféle eltérő nézetet és meggyőződést lehetett találni, mint Nyugaton a marxizmustól a liberalizmusig, a konzervativizmusig, a reakcióig, sőt a fasiszta szélsőségig. Ám a szovjet zsarnokság nyomása leegyszerűsítette ezt a bonyolultságot, színpompáját egységes szürkévé préselte, s a szürkeséget csak a remény halvány pírja élénkítette. A reménység és kétségbeesés közötti nyugtalan hánykódásában alighanem ez volt a legegyszerűbbik csoport. * 844

19 A Pravda legutóbbi számában tudósítójának cikkét közli a magyarországi eseményekrõl. A cikk címe: A népellenes kaland összeomlása Magyarországon. Ez tévedés. Ami Budapesten történt, az nem népellenes, sem kaland, s nem is omlott össze. Öt napig robbantak a bombák, szóltak a halált osztó gépfegyverek, öt napig vérzett és szenvedett ez a balsorstépte város és mégis, mégis, száz halálon át is az igaz hazaszeretet, a demokratizmus eszméi égtek a szívekben, a szocialista demokrácia jelszavai szóltak a leghangosabban, nem az ellenforradalomé! Szabadságot akar Pest és Buda forradalmi népe, népszabadságot, önkény, terror és félelemmentes életet, több kenyeret és nemzeti függetlenséget. Ez volna hát Válasz a Pravdának a népellenes kaland?! Ami összeomlott, s valóban népellenesnek nevezhetõ: az a Rákosi Gerõ klikk uralma. A cikk továbbá azt állítja, hogy a pesti nép megmozdulását, a felkelést az angol és amerikai imperialisták aknamunkája váltotta ki. Nyugodtan elmondhatjuk: Budapest egész másfélmilliós lakosságát bántja és sérti a Pravdának ez a megállapítása. Testben vagy lélekben Budapest nagy része ott volt a keddi tüntetésen s mindvégig együtt érzett vagy egyetértett a nagy népmegmozdulás alapvetõ, hazafias és demokrata céljaival. (...) S ha már errõl szólunk: még egy megjegyzést hadd tegyünk a Pravda sajnálatos cikkére. Igaz, napokig dúlt az áldatlan testvérháború, s most már, hisszük, véget ér. Büntetni kell majd büntetni azokat, akik hatalmukat féltve és életükért rettegve felidézték ezt a harcot, akik védtelenekre adtak tûzparancsot a parlament elõtt. Büntetni kell a forradalmi hullámba sodródott, börtönökbõl szabadult bûnözõ elemeket is. Büntetni kell majd, de ez más, mint amirõl a Pravda ír. A magyar nép harcát nem tudta, s ma már nem is akarja senki felszámolni! Ez a harc meghozta, ha drága áron is, a maga gyümölcsét, meghozta a nagy szabadságeszmék gyõzelmét, s ezzel, csakis ezzel meghozza végre e véráztatta földön a fegyverek csendjét, a békét, s új, szép, többé már nem véres harcaink és alkotó munkánk kezdetét. Molnár Miklós Szabad Nép, október 29. Eközben a Nyugat megosztott és bonyolult volt, mert az általa élvezett szabadság a színek és árnyalatok, tehát a gondolkodás- és viselkedésmódok szélesebb skáláját tette lehetővé. A legáltalánosabb, ha talán nem is uralkodó felfogás a háborúból őrződött meg a nyugatiak többségében, akik vagy maguk is küzdöttek a háborúban, vagy megélték és valami elmosódott emberbaráti, liberális meggyőződéstől vezetve támogatták a háborús erőfeszítéseket. Mindenkinek szabadságot, mindenkinek békét, mindenkivel szemben jóakaratot tanúsítani az átlagos nyugatiak zömét ez a beállítottság jellemezte. Ez a csoport azt kívánta, hogy a kommunisták térjenek vissza a keresztényi józan belátásra, s végre essünk túl ezen a lidércnyomáson. E közbülső, népes, ám nem túl hangos csoporttól jobbra és balra már bonyolultabbá váltak a dolgok. Pontatlan, sőt nagyon pontatlan megközelítésben a két szárnyat leginkább kommunistabarátnak és kommunistaellenesnek mondhatnók. Gyakran ragasztják rájuk a jobb és bal címkéit, ezek azonban semmit sem mondanak a lényegről. Csupán fölösleges bonyodalmakkal és ellentmondásokkal terhelik a dolgot, ezért jobb, ha elhárítjuk őket. A kommunistabarát szárnyon első hely illeti meg a nyugati kommunista pártokat, már csak azért is, mert jog szerint ők igényelhetik maguknak elsőként a hasznos hülyék lenini titulusát. Párizsban hallottam az anekdotát az egyszeri férjről, aki igen csúnyácska nőjét egy ízben egy másik férfi karjában kapta. Nézze, uram szólt a férj, hogy én, akit a törvény köt, ilyesmit cselekedjek, megmagyarázható; de ön, aki szabad? A történet remekül illik a nyugati kommunistákra. Tény az, hogy bármilyen megfontolásból (ha egyáltalán létezett olyan), indíttatásból vagy okból is, de milliók döntöttek úgy Nyugaton, méghozzá főként a katolikus országokban, hogy kommunisták lesznek. E különös emberek számára a koncentrációs táborok, a sztálini vérfürdők, a népek megerőszakolása, a kivégzések és kínzások vagy megannyi kapitalista hazugsággá, vagy a káprázatos forradalom elősegítésének megannyi szent és sérthetetlen eszközévé lényegültek át. Ezek az emberek valóban és nyíltan a Nyugat ellenségének a szövetségesei voltak; s a Nyugat persze megtűrte őket, jóllehet odaát a Kelet ellenségének a szövetségeseit már régen kiirtották. Utánuk következtek a társutasok. A nyers hatalom hasznos hülyéi. Akiket szükség 845

20 846

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Az európai társadalomfejlõdésrõl szóló mû egyik vázlata*

Az európai társadalomfejlõdésrõl szóló mû egyik vázlata* KOVÁCS GÁBOR 300 A nyugati emberiségnek a XVII XVIII. század óta az a meggyõzõdése, s ami még fontosabb, a tapasztalata is, hogy valahonnan valahová, valami kezdetlegestõl, valami tökéletlentõl valami

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

AMERIKA HANGJA. Irta: Ehrenburg Uija

AMERIKA HANGJA. Irta: Ehrenburg Uija AMERIKA HANGJA Irta: Ehrenburg Uija Ez év februárja óta a newyorki rádió orosznyelvű híreket közöl; a műsor címe:*» Amerika hangja«. Newyork az új hallgatókhoz fordulva kijelenti:»marshall külügyminiszter

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

1956 a szabadságharc katonapolitikája

1956 a szabadságharc katonapolitikája KIRÁLY BÉLA 1956 a szabadságharc katonapolitikája Király Béla hadtörténész az MTA külsô tagja 1912-ben született Kaposvárott. Tanulmányait 1930 1935 között a Ludovika Akadémián, 1940 1942 között a Honvéd

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

TARI ISTVÁN. Hamis hősök kora

TARI ISTVÁN. Hamis hősök kora TARI ISTVÁN Hamis hősök kora Az 1914-es szarajevói merénylet röviden szólva államalapító emberölés volt! Az a század eleji merénylő, szerb gyilkos egy új állam, birodalom megalapítását készítette elő szörnyű

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Totális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban

Totális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban Totális rendszerek: a kommunizmus Szövetségbe forrt szabad köztársaságok: A Nagy Oroszország kovácsolta frigy, A Szovjet hatalma és egysége éljen: Sok nép így akarta s megalkotta így! Refrén: Szálljon

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Vajda Kornél Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Aki olyasféle cikk megírására vállalkozik, mint amilyet az alábbiakban prezentálunk az olvasónak, jól teszi, ha hosszas mentegetõzéssel, magyarázkodással

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd

Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom. Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Ismeretlen kisfiú naplója: Magyar forradalom 1956 Isten áldd meg a magyart! 1956. X. 23., kedd Kronológia: 12.53-kor a rádió bejelenti, hogy a délutánra tervezett tüntetést betiltották, 14.30-kor azonban

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben