ART LIMES DIKTATÚRA ÉS MÛVÉSZET TATABÁNYA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ART LIMES DIKTATÚRA ÉS MÛVÉSZET 2. 2004.2 TATABÁNYA"

Átírás

1 ART LIMES DIKTATÚRA ÉS MÛVÉSZET TATABÁNYA

2

3 TARTALOM II. RÉSZ REPREZENTÁCIÓK, ÁBRÁZOLÁSOK 5 Pogány Gábor: Szocialista realizmus, szocreal. Új Magyar Mûvészet Tereza Peti kova: A csehszlovák szocialista realizmus, (Szemelvények a kiállítási katalógusból) 27 P. Szabó Ernô: Mûvészet a falon innen és túl TÉMÁK ÉS MÛVEK 35 Reuben Fowkes: Az Új Férfi és az Új Nô a szocialista realista szobrászatban 43 Wehner Tibor: Kísérlet a hála esztétikai minôséggé avatására. Kisfaludi Strobl Zsigmond alig ismert budapesti-moszkvai Hála-szobra 50 Feledy Balázs: Az ötvenes évek szocreálja Mácsai István festészetében, különös tekintettel A szuhakállói bányászok megmentése címû képére (1953) 56 Varga Balázs: Fent és lent. Politika és ideológia az ötvenes évek elejének termelési filmjeiben SORSOK ÉS UTAK 67 Almási Tibor: Egy mûvészcsalád és a diktatúra 76 Banner Zoltán: Erdélyi leltár 84 Jasna Jovanov: Mûvészet és diktatúra. Mûvészeti irányzatok a Vajdaságban a 20. század végén

4

5 R E P R E Z E N T Á C I Ó K Á B R Á Z O L Á S O K 5 Pogány Gábor SZOCIALISTA REALIZMUS, SZOCREÁL ÚJ MAGYAR MÛVÉSZET Az ezredfordulóról visszatekintve a kommunista idôszakra, emlékezetünkben egyre inkább összemosódik a Rákosi- és a Kádár-korszak képe. Az abban az idôben a felszínen, a hivatalos kiállítóhelyeken látható mûvészeti produktumokat illetôen nekünk, akik átéltük, végképp az emlékezetünkre kell hagyatkoznunk; a fiataloknak meg csak néhány, emblematikus lexikon- és tankönyv-illusztráció áll a rendelkezésükre, ha ugyan érdekli ôket egyáltalán. Ha azonban a megszerezhetô korabeli dokumentumok mélyébe tekintünk, a kép élesebbé válik, emlékezetünk valamivel tisztább lesz (csak valamivel, mert az eredeti mûtárgyakhoz hozzáférni ma csaknem lehetetlen, néhány köztéren hagyottat kivéve). A ma hivatalos(nak tûnô) mûvészettörténet hét, illetve másfél oldalon tárgyalja az közötti, az akkori közönség által hozzáférhetô, tehát nem külföldön vagy a mûtermi polc számára készített képzômûvészetet. (Ha hivatalosnak tekintjük a Corvina Egyetemi Könyvtár sorozatában megjelent Andrási Gábor Pataki Gábor Szücs György Zwickl András: Magyar képzômûvészet a 20. században [Bp oldalak], illetve Beke László Gábor Eszter Prakfalvi Endre Sisa József Szabó Júlia: Magyar mûvészet 1800-tól napjainkig [Bp oldal közepétôl a következô oldal közepéig] c. könyvekben foglaltakat, hiszen ma ezeket használjuk az egyetemi oktatásban.) A mûvekrôl talán nem annyira, de a jelenségrôl érdemes egy kicsit bôvebben tájékozódni. A 20. század mûvészettörténetét és eszmetörténetét összevetve elsô pillantásra szinte érthetetlennek tûnik a szocreál egyeduralomra jutása a Szovjetunióban a harmincas években, hiszen az avantgárd fölbukkanásától fogva erôsen baloldali kötôdésû volt. Malevics, Lentulov, Liszickij, Tatlin személyes tragédiájukként élték át a stíl-realizmus zsinórmértékké válását, ôk hittek abban, hogy az új társadalomnak új, azaz avantgárd mûvészetre van szüksége (ahogy a náci párttag Emil Nolde is sérelmezte festészetének mellôzöttségét, sôt üldözését a Harmadik Birodalomban). A (mûvészet)történelem azután Európa szovjet zónájában megismételte önmagát: 1945-ben, s még utána is egy ideig a szereplôk számára egyáltalán nem tûnt egyértelmûnek, hogy merre halad az ország, s vele a mûvészet sorsa. A mûvésztársadalomnak éppen a legprogresszívebb, az avantgárd törekvésekhez a legközelebb járó része volt politikailag leginkább elkötelezve a baloldalon, ha ez nem is minden esetben jelentette ténylegesen a kommunisták melletti elkötelezettséget írja Kovács Péter. 1 A fordulatot, mint a politikai életben, az év hozta. Októberben Révai József, a Magyar Dolgozók Pártja fôtitkárhelyettese, népmûvelési miniszter nyitotta meg a Nemzeti Szalonban a szovjet festôk kiállítását, amelyben a magyar mûvészeket egyenesen fölszólította a szovjet példa követésére. 2 Két kivétel volt csak a keleti blokkban: Lengyelországban valamiért (ezt az ottani szakirodalomból kellene megtudnunk) nem volt általánosan kötelezô a szocreál, annyira, hogy az ötvenes évek végétôl a Lengyelország címû folyóiratból tájékozódtunk a modern mûvészeti törekvésekrôl. Az NDK-ban meg a szocreál formája volt más: mivel a nácik elfajzott mûvészet -nek nevezték és betiltották a többi modernista irányzat mellett az expresszionizmust is, emiatt a keletnémet elvtársak ezt minôsítették szocialistának, így jött létre a 1 Kovács Péter: Lenin a háztetôn. Emlékezés az ötvenes évek magyar mûvészetére Árgus, 1999/2. sz. 2 A beszéd újraközlése: Kritikák és képek. Szerk.: Láncz Sándor, Bp Corvina.

6 6 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK német expresszionizmus szocreál változata; amely jóformán csak a kommunista attribútumok használatában különbözött az 1933 elôttitôl. (Igen tanulságos volt erre nézve az NDK utolsó nemzetközi képzômûvészeti szereplése az évi Velencei Biennálén a házigazda város meghívottjaként, annak pavilonjában.) Az évi politikai fordulat (a szocialista alkotmány, a politikai pártok betiltása a Magyar Dolgozók Pártja néven egyesült Magyar Kommunista Párt és Magyar Szociáldemokrata Párt kivételével) a polgári élet egyesüléseit, így a mûvészeti társaságokat is megszüntette. A mûvészek egyetlen csúcsszervezetben egyesülhettek, ez volt a Magyar Képzômûvészek és Iparmûvészek Szövetsége, amelynek alapszabályában szerepelt a tagok által követendô mûvészi követelmény, a szocialista realizmus. (Javasoljuk a T. Olvasónak a Magyar Tudományos Akadémia évben kiadott Mûvészeti Lexikon R Z kötetében és az Enciklopédia Kiadó Kortárs magyar mûvészeti lexikon P Z kötetében lévô Szocialista realizmus, illetve Szocialista realizmus, szocreál címszavakat.) A fogalom egzakt megfogalmazásával a kulturális irányítás még évek múlva is adós maradt. Igaz, számos vitát folytattak errôl, de az eredmény mindig valami fáradt, megfoghatatlan ideológiai malaszt volt. Ma sem mûvészetelméleti vagy stílust jelölô fogalomként használják, csak annak jelölésére, hogy bizonyos mûtárgyak bizonyos idôben bizonyos helyen készültek, bizonyos elvárások alapján. Ebben a homogenizált helyzetben indította útjára a pártvezetés az egykori párizsi és hazai Szalonok mintájára a Magyar Képzômûvészeti Kiállítás évente megrendezni kívánt sorozatát. Egyértelmûen, de le nem írva, a régi Szalonok hivatalos jellegét kívánták föltámasztani, annak jelzéseként, hogy az a mûvészet, ami a Mûcsarnok falain látható, amit a zsûri (cenzúra) elfogad, tehát ami oda nem jut be, az nem mûvészet. A hely megválasztása ezt sugallta, az új elnevezést a kiállítások sorszámozása indokolta: a múltat végképp eltöröljük A kiállítás meghirdetését a Szabad Mûvészet 1950/1 2. számában egy témajegyzék követte, amely szerint Mûvészeinknek kíván segítséget nyújtani a rendezô bizottság az alábbi témajegyzék összeállításával. A témajegyzék azonban nem elôírás, csak tájékoztató, amelynek feladata elsôsorban a gondolatébresztés. 3 (Lásd a mellékletben.) A kritika azután a Szabad Mûvészetben, a Szabad Népben és más, ekkor már ugyancsak központilag vezérelt orgánumokban számon kérte, hogy hogyan is sáfárkodtak a mûvészek a dolgozó nép bizalmával. E kritikák olvasásánál azonban tanulságosabb, ha végignézzük azt a kiadványt, amely katalógusnak nem tekinthetô, hiszen mûtárgyjegyzék nélkül, utólag készült. Címe: ÚJ MAGYAR KÉPZÔMÛVÉSZET, így, csupa nagy betûkkel; alcíme: Az évben rendezett I. Magyar Képzômûvészeti Kiállítás anyagából, szintén csupa nagybetûkkel, de ezek kisebbek. Kiadó nincs megnevezve, csak felelôs kiadó (Kardos Miklós). A munkaszám a kolofonban 51-gyel kezdôdik, tehát a következô évben nyomtatták az Athenaeum nyomdában (felelôs vezetô: Soproni Béla). Ez a könyv jól dokumentálja nem a kiállítást a kort, amelyben készült. A belsô címlap utáni lapon a szöveg a névvel kezdôdik: RÉVAI JÓZSEF Népmûvelési Miniszter, az M. D. P. fôtitkárhelyettesének beszéde az I. Magyar Képzômûvészeti Kiállítás megnyitása alkalmából, augusztus 19-én (a párt-protokoll ismeretében meglepô, hogy elôbb miniszter és csak utána fôtitkárhelyettes). A szövegre még visszatérünk, most lapozzunk tovább. Az elsô három reprodukció természetesen Lenin, Sztálin és Rákosi portréjáról készült. Ezeken a képaláírás elôbb a személyiség nevét tünteti föl nagybetûvel, majd alatta kurzívval, kinek a mûve. Az összes többi képaláírás a mûvésznévvel kezdôdik. (Parányi gikszer, hogy Sztálin arcképét színesben is reprodukálták (négy színnyomású heliogravûr, fura nyomdatörténeti ritkaság; még hármat tartalmaz a birtokunkban lévô album), ezen a mûvésznév (Pór Bertalan) szerepel elöl. A kiadványban 42 festmény, 1 mozaik, 10 grafika, 28 szobor és 5 karikatúra (ez utóbbiakból egy plasztikai) kapott 3 Szabad Mûvészet 1950/1 2. sz oldal. (K. P. 7. sz. jegyzet)

7 POGÁNY GÁBOR 7 helyet. A képtáblákat követôen a mûvészek rövid életrajzait találjuk, amelyek stílusát is lehet nyugodtan szocreálnak nevezni. [Két példa e sajátos stílusra: Bernáth Aurél festômûvész (született 1895.). Thorma Jánosnak és Réti Istvánnak volt a növendéke Nagybányán. Bécsben és Berlinben absztrakt képekkel szerepelt, de ô maga volt az, aki késôbb ennek veszélyes voltát felismerte és éles kritikát gyakorolt az ún. absztrakt mûvészetek felett. A felszabadulás után a Mûvészeti Tanács tagjaként mûködött. Nemcsak képeivel, írásaival is komoly hatást ért el. Jelenleg MÉMOSZ székház falfestményein dolgozik. A Képzômûvészeti Fôiskola tanára. Kossuth-díjas, a Munkácsy-díj II. fokozatának kitüntetettje. Martyn Ferenc festômûvész (született 1899.). Tanulmányait a Képzômûvészeti Fôiskolán végezte. Réti és Rippl Rónai voltak a mesterei. Szinyei-ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Megjárta a szélsô formalizmusok útvesztôit. Jelenleg a realista ábrázoláshoz van visszatérôben. A Pécsi Képzômûvészek Csoportjának vezetôje. ] A képek átnézése után néhány mondatot érdemes újraolvasni a megnyitó beszédbôl:...azt reméljük és kívánjuk, hogy dolgozó népünk e kiállítás révén meglátja, hogy képzômûvészeink már neki dolgoznak, vagy igyekeznek neki dolgozni, az ô világát ábrázolni, az ô törekvéseit kifejezni. Mire alapítom ezt a reményemet és hitemet? Arra, ami új ezen a kiállításon. (A szónok itt elôször az új ember -rôl, az alkotó ember -rôl, azaz a munkaábrázolásról, majd a közérthetôségrôl szólt.) Új ezen a kiállításon harmadszor, hogy fiatal, friss tehetségek bukkantak fel, szinte az ismeretlenségbôl, a nép sûrûjébôl... (A reprodukált mûtárgyak némelyikének alkotója a kiállítás idejében még a Képzômûvészeti Fôiskola növendéke volt: Gera Éva, Illés Gyula, Kiss István, Marton László, Scholz Erik, Somogyi Árpád. A korabeli gyakorlat, egészen a közelmúltig, tiltotta a fôiskolai növendékek részvételét szabad beküldéses tárlatokon. Itt is nyilvánvalóan a konkrét mûvek bekérése történt.) Új a kiállításon negyedszer, hogy régi, érett, nagy tehetségû mûvészek jelentôs része komolyan fáradozik azon, hogy ábrázolásban, formában, kifejezésben közeledjék a realizmushoz, tehát hozzánk, a néphez (Az albumban három absztrakt elôéletû mûvész munkáját reprodukálták: Barta Lajos Boldog család c. szobrát, Hincz Gyula Szénlapátoló ceruzarajzát és Martyn Ferenc Benedek Jenô: Szovjet-magyar barátság, olaj

8 8 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK Kádár György: Illegális plakátragasztók, olaj Táncsics portréját. Barta és Martyn mentes maradt a szocreál bélyegtôl, Hincz a következô évtizedekben számos murális megbízást kapott.) Végül pedig: új ezen a kiállításon az, hogy az új feladatokkal való birkózás jegyében felbomlóban vannak a magyar képzômûvészet régi, egymással szembenálló, megkövesedett csoportjai, amelyek sokszor inkább klikkek voltak, mint valódi stílusirányzatok. Persze, látni még sok kiállított mûvön, ki tartozott a mûcsarnokiakhoz (Csorba Géza, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Herman Lipót, Udvary Dezsô, Vidovszky Béla, Vydai Brenner Nándor), ki a Gresham-csoporthoz (Berény Róbert, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Szônyi István, illetve a Nagybányahagyományok szerint Glatz Oszkár), ki a neoklasszicistákhoz (az u. n. Római Iskoláról van szó: Domanovszky Endre nota bene: ô még egyéb izmusokat is átélt és `50 után még át fog élni, Kerényi Jenô, Pándi Kis Lajos, Tar István), ki a szocialista csoporthoz (Bán Béla, Farkas Aladár, Varsányi Pál), az expresszionistákhoz vagy az absztraktokhoz (lehet, hogy a szónok ugyanazt a három föntebbi nevet két kategóriába is szánta.). A kötet reprodukcióit talán lehet véletlen statisztikai mintának tekinteni, mert bizonyos, hogy a képek beválasztása nem a mûvészi minôség, hanem utólag körülményesen rekonstruálható pártprotokoll szempontok szerint történt. A képanyag, a Mûcsarnok méretét ismerve, legfeljebb a tárlat egynegyede. A sorrend eleje érthetô: Lenin, Sztálin és Rákosi után két kép Ék Sándortól Budapest felszabadításáról, majd Benedek Jenô olajfestménye: Szovjet-magyar barátság. Utána ugyancsak tôle Mit láttam a Szovjetunióban? A következô lapon Mao Ce Tung mozaik portréja naprakész, hiszen egy évvel vagyunk a Kínai Népköztársaság kikiáltása után. Majd a proletár internacionalizmus jegyében újból egy Lenin portré következett; ezt követôen már esetlegesebb a sorrend: történelmi kép (Kádár György: Illegális plakátragasztók, rajta grafitti: Szabadítsuk ki Rákosi Mátyást! ), egy protokoll-festmény, amelyen Rákosi elvtárs TSZparaszt küldöttséget fogad (Pór Bertalan); majd Pór Bertalan: A Termelôszövetkezetek I. Kongresszusa küldötteinek fogadása a Parlamentben, olaj

9 POGÁNY GÁBOR 9 Aszódi Weil Erzsébet: Szerelôcsarnok, rézkarc szinte esetlegesen a témajegyzék alapján készült képek. Egy csendélet és két táj majdnem a festménysor végére került. A protokoll-sor elején lévô képek kivétel nélkül teátrálisak. Ék Sándor Felszabadításán a Móricz Zsigmond (akkor még Horthy Miklós) körtéren a géppisztolyos szovjet katonáktól kísért német hadifoglyok jobbra kifelé mennek a képtérbôl. Szent Imre herceg szobra bal hátul szintén kifelé néz. A szovjet katonák fölé diadalívszerûen magasodik egy ágyúcsô. Benedek Jenô Szovjet-magyar barátságán a két kétfôs csoport a szovjet katona és a kislány, a tömeget kiegészítve egy talicskával, és a földmûves házaspár keresetten kiegyensúlyozott, külön részei a képnek. A magasra helyezett alföldi horizont a statikusságot erôsíti. E képrôl találunk színes nyomatot is a kötetben: Benedek mintha Szinyei-Merse vagy a korai nagybányaiak színvilágával akarta volna minél derûsebbé hangolni a kompozíciót. Pór Bertalan képe a TSZ-küldöttek találkozásáról Rákosival olyan, mint egy megrendezett riportfotó, amelynek elexponálása elôtt a fotós beszól: kérném szépen egy kicsit oldottabban, természetesebben, de ez éppen nem mindenkinek sikerül. A munka-ábrázolások ilyenek is, meg olyanok is. Jó részük üzemi fényképek alapján készült; bár olykor ennek groteszk következményei lettek. Aszódi Weil Erzsébet Szerelôcsarnok c. rézkarcán a vasutas is pontosnak találja a 424A típusú gôzmozdonyt, de a vele foglalkozó munkások olyan kicsinyek, mintha a kazán kéménye tíz méter magasságban lenne; nem a monumentalitást emelô kontraszt ez, hanem a grafikusnô hibája, hiszen a bal háttérben lévô mozdonyon dolgozó munkás aránya a géphez helyes, azaz ez a figura nagyobb az elôtérben lévô alakoknál. Félegyházi László Bútorgyári sztahanovista, c. olajfestménye akár festôi-technikai bravúrnak is tûnhet: a munkás munkaruhája és a kezében lévô bútorlap erezete megfestésének aprólékos részletezése a Chicago-i hiperrealisták, pl. Richard Estes legjobb képeit idézi. A bútorlap és a figura gúlakompozícióját kiemeli a manierista módon sötétebb tónusban tartott háttér. Csekei Zoltán Traktorosbrigádján a figurák elrendezése, mozgá- Félegyházi László: Bútorgyári sztahanovista,

10 10 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK Csekei Zoltán: Traktorosbrigád, olaj sa keresett, a kézfogás az álló munkás és a gépen ülô traktorosnô között olyan ünnepélyes, mint a TV-híradófelvételeken a vadászgépek elstartolása az anyahajókról. A festô ezt a keresettséget oldaná a plein air színekkel, a Ferenczy Károlyra emlékeztetô, lombokon átszûrt napfénnyel. (A traktoroslány amúgy kötelezô emblematikus figurája volt ennek a tárlatnak, lásd a témajegyzék 69. pontját. A szobrászok közül Herczeg Klára és Somogyi Árpád is elkészítette.) Rozs János Úttörôk kompozíciója egy aktualizált elôkép-fragmentum: a nyitott szájú gyermekarcok Hollósy Simon Rákóczi indulóját idézik, annak festôi indulata nélkül. Ahogyan a könyvben, valószínûleg a kiállításon is alárendeltebb helyet kaptak az ôszintébb, protokollmentes, mûvészileg tényleg átélt alkotások. A reprodukciók között kevés ilyet találunk. Elsôként két bújtatott önarcképet említenék: Szentgyörgyi Kornél saját magát festette le Szénlapátolóként. Nem szembe néz, hanem enyhén jobbra. Talán csak akik személyesen ismerik, veszik (s tán vették akkor) észre a képen, hogy a festô a rendezôket, a szervezôket, a téma-ajánlókat neveti ki. Béres Jenô egy karakteres önportré-tanulmányt alakí- Rozs János: Úttörôk, olaj

11 POGÁNY GÁBOR 11 Szentgyörgyi Kornél: Szénlapátoló, olaj tott át Partizánná szénrajzán azzal, hogy kezébe egy puskát helyezett a rajzeszköz helyett. Vidovszky Béla, Szônyi István és Moldován István képeit festôi ôszinteségükért, a szakmai teljesítmény szintjéért kell kiemelni. Utóbbi kettô címe nyilvánvalóan alibi, csak a Moldován-kép zászlója gesztus a témajegyzék felé. A kötet fekete-fehér reprodukciói közül kiemelkedik Bernáth Aurél Festômûterem címû pasztellje. A két festôasztal csendéleti részletei, s a tábori állványon látható vászonkép, mint kép a képben festôileg tökéletesen azt az unott vállrándítást jelenti, amelyet Bernáth a témajegyzék -re tehetett. Mondhatta Révai a beszédében, hogy a régi csoportosulások idejét múltak, Bernáth és Szônyi semmit nem tettek festôi önbecsülésük rovására. Az I. Magyar Képzômûvészeti Kiállítás kritikai fogadtatása mai szemmel olvasva éppoly értékelhetetlen, mint a korabeli publicisztika többi része; nem a kiállított exponátumok tárgyszerû értékelését tették a kritikusok feladatává, hanem a pártközpont által elvártak számonkérését. Bernáth Aurél: Festômûterem, pasztell

12 12 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK A következô években is a Mûcsarnok volt a helyszíne a római számmal jelölt képzômûvészeti kiállításoknak ben már az ötödiket rendezték meg. Ezután került sor egy összegzô kiállításra 1955-ben, amely a Képzômûvészetünk tíz éve címet viselte. No persze, hogy tíz, hiszen ez az év a felszabadulás tizedik évfordulója volt. A tárlathoz készült egy kiadvány, amelyet szintén nem nevezhetünk katalógusnak, hiszen ebben sem volt mûtárgyjegyzék. (A mûtárgyjegyzék hiányát hajlamos vagyok azzal magyarázni, hogy a kiállításra kerülô mûvekrôl a megnyitó pillanatáig folyt a huzakodás a kulisszák mögött.) Találunk benne viszont egy szerzô nélküli szöveget Tíz év képzômûvészete címen, amelynek gondos olvasása segít a korszak bizonyos megértéséhez. Például, hogyan is lesz öt év kiállításaiból tíz? Honnan indult ki a magyar mûvészet és mivé lett? ez a legfontosabb kérdés, amelyre részben választ ad a kiállítás. (Azért csak részben, mert a formalista periódus idején készült mûvek nem kerülnek bemutatásra.) 4 Azért mégis bekerült két 1950 elôtt készült mû: Vedres Márk Kaszakalapáló címû, érzékenyen mintázott, s az öt évvel késôbbi témajegyzékbe beleillô bronz kisplasztikája 1946-ból, és Koffán Károly finom vonalú Csendélet fametszete 1947-bôl. A munkaábrázolások gyakori sutaságára két helyen is utal a szerzô: Az elmúlt években gyakorta elôfordult, hogy egyes mûvészek feladatukat a könnyebb oldalról akarták megközelíteni. Egyik-másik mûvészünk mûtermébôl éppen csak ellátogatott az életbe, lejegyezte a látnivalókat, anélkül, azoknak összefüggéseit igazán megértette volna. Az ilyen mûvésznek nagyon kevés mondanivalója lehet, legfeljebb az ügyes témaválasztásig juthat el. 5 Azután, bár éppen egy másik kiállításról szól, magyarázatot kapunk például a TSZ-küldöttek vagy a mozdonyjavítás hibáira: Az eredmény itt sem volt kielégítô, melynek oka részben az idôhiány, részben a mûvészi alkotómunkához szükséges élmény megszerzésének akadálya volt. A mûvészek kompozícióik elkészítéséhez szinte kizárólag fotográfiákra voltak utalva. Sokan nem tudván mást kezdeni, ezeket a fotográfiákat Koffán Károly: Csendélet, 1947 vitték át rajzba, olajfestménybe, vagy szoborba. Ennek az lett az eredménye, hogy a kompozíciókból éppen a tartalom hiányzott. Természetes, hogy ezek után a fotografizmus elleni küzdelem kezdôdött mûvészeti életünkben. A kellô elméleti felkészültség hiánya miatt gyakran nem tettek különbséget a fényképmásolat útján elôálló naturalizmus és a fénykép használatának segítô szerepe között. Elítéltek minden olyan alkotást, amely akár csak segítségül is hívta a fényképészek riportfelvételeit. A fotografizmus elleni küzdelem ellenszerének a festôiségért való harcot gondolták helyesnek mûvészeink. Ez aztán azt eredményezte, hogy sokan lemondtak az eddigi eredményekrôl, kárát látta ennek a realista ábrázolás is. A fotografizmus elleni harc tehát nem a tartalmasabb alkotások megvalósításáért való elmélyültebb alkotómódszert vonta magával, hanem egy bizonyos öncélú felfogás felelevenedését. 6 E szavak homályos örvénye nem csak a fényképhasználat si- 4 Képzômûvészetünk tíz éve, [Bp ] Mûcsarnok. 9. old. 5 Uo. 5. old.

13 POGÁNY GÁBOR 13 Bernáth Aurél: A munkásmozgalom kezdetei az építôiparban, 1951 kamlósságáról szól, hanem a szerzô, bár visszafogott, oldalvágása az elôzô évi, a haladó hagyományokról való vita gyôztesének: Az ötvenhármas enyhülés (Nagy Imre miniszterelnökségérôl van szó. P.G.) hamarosan hatással volt a mûvészetpolitikára is ben a Szabad Mûvészetben, a Csillag címû, a kultúrpolitika egészében is meghatározó szerepet játszó irodalmi folyóiratban és más lapokban széleskörû vita alakult ki az úgynevezett haladó hagyományok körérôl és a posztimpresszionizmus szerepérôl a magyar mûvészetben. Bernáth Aurél, a két világháború közti szolid, polgári értékeket vállaló és hirdetô magyar mûvészeinek a Gresham-kávéház asztalánál csoportosuló egyik vezéregyénisége személyes gyôzelemként könyvelhette el, hogy ettôl kezdve a posztimpresszionista stílus és iskola ugyanúgy a szocreál elismert forrásává és követhetô példájává lett, mint korábban Munkácsy Mihály XIX. századi realizmusa. Már csak a dolog érdekessége miatt is megjegyzendô, hogy ugyanekkor a greshamistákkal párhuzamosan mûködô egykori Szocialista mûvészek Derkovits Gyula nevével és festészetével fémjelzett expresszionisztikus tevékenységét a kultúrpolitika továbbra is mint formalista tévelygés -t utasította el. 7 A tízéves kiadványban is megnôtt a posztnagybányai képek száma: Rudnay Gyula Felhôs táj, Bernáth Aurél Szénagyûjtés, Szônyi István Fuvaros, Burghardt Rezsô Vihar elôtt, Elekffy Jenô Ôszi reggel a Dunán, Szobotka Imre Cséplés. (Elekffy 1953-as képén kívül mind 1954-bôl.) Az I. számú kiállítás legfôbb hiányosságát a történelmi képek alacsony számában látta a szerzô. (Annak a tárlatnak a díszalbumában a két Ék és a Kádár képen kívül csak még egy történelmi festmény volt: Kurucz Dezsô István Szántó Kovács János tárgyalása, amely a jelenetet hitelesen a hódmezôvásárhelyi Városháza dísztermében, de egyébként meglehetôs naivitással ábrázolta.) Szövegében ezért külön örömmel üdvözli a Kádár György Konecsni György páros mûvét 1951-bôl: Vihar elôtt. Ez a kép azután a magyar szocreál festészet emblematikus darabja lett, éveken keresztül lógott a Károlyi Palota (1957 elôtt ott volt a Fôvárosi Képtár) díszlépcsôházában. A kép festôi minden akadémikus fogást ismertek és alkalmaztak is a képen. A festménynek majdnem a bal szélén, a középvonalban ül Dózsa György parancsnok társaival. Az elôttük lévô papírlap (a haditerv?, a térkép?) a belsô fény forrása, amely a környezô csoportot megvilágítja. Ez a belsô fény egészen az elôtér jobb közepén álló baltás alakig elhatol. A belsô fény használatának módja a Georges de La Tour módszere, a kép alsó felének csoportfûzése idôsebb Pieter Brueghelre emlékeztet. A háttér osztottsága pedig már a romantikára: a sötét baloldallal szem- 6 Uo. 13. old. 7 Kovács Péter: i. m. 12. sz. jegyzet.

14 14 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK Kádár György Konecsni György: Vihar elôtt, 1951 ben a folyó és a fölötte lévô ég világosnak tûnik, és erôs távlatot nyit a túlsó part felé, ezzel egyfajta idôbeli feszültséget is teremtve. Kitûnô látványterv lehetne egy történelmi film tömegjelenetéhez. (A témajegyzék, úgy látszik, továbbra is mûködött. Az évi parasztfelkelésrôl Szabó Vladimir 1953-ban festett egy pannót, amely még az évben, a IV. Magyar Képzômûvészeti Kiállításon bemutatásra került. E képnek egészen más a fölfogása, a festôi megoldásai, a szelleme, mint Kádár-Konecsni munkájának. A gyülekezô, majd a hídon tova induló parasztok mintha népmesei szereplôk lennének, a kis híd a patakon nagyon szépen, harmonikusan osztja a kompozíciót. A világos, szinte pasztellszerû kolorit is a meseszerûséget szolgálja. Dózsa ezen a festményen idealizáltan, úgy jelenik meg, mint a kollektív népi emlékezetben Mátyás király vagy Szent László. A festmény azóta is számos tárlaton szerepelt, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria XX. századi állandó kiállításán látható. Festôi kvalitását soha senki nem vonta kétségbe, ugyanakkor vitathatatlanul a szocreál része.) [A szerk. megjegyzése Szabó Vladimir a Dózsa-témát már 1952-ben feldolgozta. Ezt a képét közöljük.] A III. Magyar Képzômûvészeti Kiállításon egy olyan történelmi kép vált emlékezetessé, amely csak közvetve az. Csernus Tibor Orlay festi Petôfit címû festményére akkor Munkácsy-díjat kapott, pedig még nem fejezte be a Fôiskolát. A kép egy ismert mûvészettörténeti és irodalomtörténeti jelentôségû mû szituációba helyezése. Petôfi Sándor 1849 júliusának elején, mielôtt Bemhez indult volna Erdélybe, néhány napot unokatestvérénél, Orlay Petrich Sománál töltött Mezôberényben. Akkor fes- Szabó Vladimir: Dózsa, 1952

15 POGÁNY GÁBOR 15 tette róla Orlay az ismert hosszúszárú pipás portré elsô változatát. Ennek elôkészületét, vagy inkább az erre való utalást látjuk a Csernus-képen. Itt nincs kép a képben motívum. Az enteriôr sem másolat, s Petôfi lábán csizma van, mint az Orlay által jóval késôbb festett második változaton. (Petôfi papucsban ült modellt, ahogyan azt az júliusi képen láthatjuk.) Csernus száraz, fanyar, manierista festésmóddal tényleges mûtermi hangulatot ad a képnek. Ez akkor valóban új stílus volt, szinte érthetetlen a Munkácsy-díjjal való kitüntetése. A IV. tárlaton is találhattunk mûvészettörténeti értékû darabot. Ekkor mutatta be Somogyi József a Martinászt, amely Sztálinváros jelképévé vált. (Ma is szerepel Dunaújváros címerében.) A darabos, de érzékeny realizmussal mintázott munkásalakot feszes konstruktív erôvonalakkal jellemezhetjük. Az emberalak függôlegesét metszi egy hiperbola, amely fent, a balkézzel kezdôdik, a balkaron átmegy a csípôre tett jobbkarra, és folytatódik a fölemelt, a plintusz kiemelkedésére helyezett ballábban. A hiperbolát és a függôlegest az acélkavaró rúd ferde egyenese köti össze egy feszültséggel teli zárt formává a bal kéztôl a teherhordó jobb lábfejig. Gondosan fölépített kompozíció, mégsem érezzük kiszámítottnak. E szobrot sokan tartják a korszak egyik legjelentôsebb mûvének. Ugyanezt mondhatnánk az V. tárlaton bemutatott Táncolóra, Medgyessy Ferenc bronzszobrára, amely a szobrász által kisplasztikában, terrakottából többször is elkészített, szép drapériájú nôalak végleges, bronz változata ben kerültek helyükre a Népstadion szoborparkjának utolsó darabjai. Plasztikailag talán a legizgalmasabb közülük a Felvonulók, Kerényi Jenô mûve, amelynek 1/5-öd méretû tanulmányát láthattuk a Mûcsarnokban. A három figura plasztikailag szinte önálló életet él, csak a virágos faág és a zászló drapériája köti össze ôket szoborcsoporttá, de egyáltalán nem esetlegesen. Az erôvo- Csernus Tibor: Orlay festi Petôfit, 1952

16 16 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK Somogyi József Martinász, 1953 nalak itt is határozott, konstruktív rendet mutatnak, amely azonban minden nézetbôl más és más. Az öt Magyar Képzômûvészeti Kiállítás forradalmi eredményeit bemutató Képzômûvészetünk tíz éve címû kiadvány szövegének ízléstelen hurráoptimista befejezését nem idézem. Az a világ a következô évben elmúlt, bár nem sokkal jobb jött helyette. Kovács Péter önjegyzetére, amellyel befejezi a Lenin a háztetôn cikket 8, válaszolnék egy gondolattal: ha tényleg igyekszünk kerülni a konkrét neveket és mûvek -et, akkor valóban kiiktatható a szocreál a magyar mûvészettörténetbôl, s ott állnak az üres évek, betöltésre várva. Ha viszont megnézzük a tárgyakat, lehet, hogy mûveket is találunk közöttük. Csak nagyon erôs mû maradhat fönt a rostán, mert nagyon húzzák lefelé a többi mûvek. Szônyi, Rudnay, Csernus, Somogyi, Medgyessy, Kerényi e korban készült mûvei éppúgy megvédik magukat, mint ahogy mostanában megvédte magát Bernáth Aurél falképe, a Munkásállam, pusztán azáltal, hogy lekerült róla a lepel. 8. Kovács Péter: i. m. 19. sz. jegyzet. Medgyessy Ferenc: Táncoló, 1974 Kerényi Jenô: Felvonulók, 1954

17 POGÁNY GÁBOR 17 Melléklet Szabad Mûvészet, 1950/1 2. szám) Szerk. megjegyzés: A szöveget illusztráló alkotások reprodukcióit általában a korabeli kiadványok alapján közöljük. A színes reprodukciók pl. négyszínnyomású heliogravûr formában találhatók az említett kötetekben.

18 18 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK Tereza Petišková A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA REALIZMUS (SZEMELVÉNYEK A KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUSBÓL 1 ) Elôszó A szocialista realizmus fogalmát általában az elsô kommunista állam kezdeti idôszakának szovjet típusú vizionárius kultúrájával kapcsolják össze. A szovjet mûvészet arculatát meghatározó politikai program egy humánus társadalom megteremtését ígérte, csakhogy ezt erôszak segítségével akarta véghezvinni. A központilag irányított szovjet mûvészetben a lelkesedéstôl és a jobb, szocialista jövôbe vetett hittôl áthatott monumentális forma vált tipikus kifejezôeszközzé. A Szovjetunióból eredô szocialista realizmust az ábrázolás módszerének reklámszerû leegyszerûsítése jellemezte, melynek révén a mûvészetet a lehetô legnagyobb tömegekkel akarták megértetni, s ugyanakkor a nevelésben és a propagandában betöltött szerepét is nyomatékosítani kívánták. A szocialista realizmus jegyében megszületett a jövôbeni társadalom idealizált képe, amely a becsületes munkást az osztályharc hôs katonájaként, a fejlett ipar alkotójaként, a nôt pedig az ô egyenrangú elvtársaként ábrázolta. Az agitációs feladatokat teljesítô és Sztálint a legfôbb istenségként ünneplô szovjet szocialista realizmus formai szempontból a 19. századi orosz realizmus gazdag hagyományaiból és a cári mûvészet esztétikájából merített. A 20. század elejének radikális orosz avantgárdjától mindenekelôtt egy célkitûzést vett át: a mûvészet és az élet közötti különbség eltávolítását. 2 A tematika szemszögébôl sematikus és gyakran egyhangú mûvészi produkció esztétikai kánon benyomását keltette. A szocialista realizmus monumentális mûveinek megalkotását az a törekvés motiválta, hogy e mûvek hosszú évszázadokon át fennmaradjanak. A különbözô mûfajok egybeolvasztása volt a cél, a mágikus archetípusokat pedig a politikai propaganda érdekében kellett felhasználni. A sztálini esztétikára ösztönzô hatást gyakorolt az antik kor és a reneszánsz mûvészete, nyilván annak okán, hogy Marx Károly és Engels Frigyes is csodálattal adózott e korszakoknak 3, s azért is, mert akkoriban a mûvészet összekapcsolódott a politikával. A szocialista realizmus fogalmát elôször valószínûleg egy író, Ivan Gronszkij használta a moszkvai írók évi kongresszusán. 4 Ezt követôen az 1934-ben megrendezett I. Össz-szövetségi Írókongresszuson hangzott el Maxim Gorkij és Andrej Alexandrovics Zsdanov felszólalásaiban. Ezen a rendezvényen Gorkij mindenekelôtt a típus kérdésének szentelte figyelmét. A típust különbözô ismétlôdô jelenségek kivonatának látta, amelyet a késôbbiekben felnagyítanak. Gorkij szerint a szocialista realizmus mûvészének azokban a hipotézisekben kell gondolkodnia, amelyek ezen a felnagyításon alapultak. Mindez ideig a szocializmus mellett álló szovjet írók vitáiban a proletár realizmus, a tendenciózus vagy történeti realizmus fogalmai bukkantak fel. 5 Andrej Zsdanovnak az 1934-es kongresszuson elhangzott, a Világ leghaladóbb irodalmáról címet viselô beszéde nem a mûvészeti vitát gazdagító hozzászólás volt, hanem ideológiai program. 6 Ezért vált irányadóvá az ötvenes évek cseh képzômûvészetében. A szocia- 1 A Csehszlovák szocialista realizmus (Československy socialistcky realismus ) címmel megrendezett kiállításra november 7. és február 9. között került sor a prágai Rudolfinum Galériában. (a fordító jegyzete) 2 Boris Groys: Stalinismus jako esteticky jev (A sztálinizmus mint esztétikai jelenség), Vy tvarné umění 3, 1992, o. 3 Karel Marx, Friedřich Engels: O umění (A mûvészetrôl), Praha, Jaroslav Sedlář: Realistické malířství 19. století (A 19. század realista festészete), Bratislava, 1979, 10. o. 5 lásd a 4. sz. jegyzetet 6 Andrej Alexandrovič Ždanov: O umění, Praha, 1949, o.

19 TEREZA PETIŠKOVÁ 19 Martin Sladky : V. I. Lenin a prágai konferencián, 1953 olaj, vászon 60x40 cm lista realizmus módszereit alkalmazó cseh mûvészek számára Václav Kopecky tájékoztatási miniszter tette kötelezôvé Csehszlovákia Kommunista Pártjának évi IX. kongresszusán. Zsdanov ellentmondásos alapelvei az emberi lélek mérnökének sztálini titulusára érdemesíthetô szocialista realista mûvész esetében a mesebeli okos leányzónak adott teljesíthetetlen feladatra emlékeztettek: úgy hozzon ajándékot a királynak, hogy mégse hozzon. 7 A homályos értelmû zsdanovi princípiumok az állam által kitüntetett mûvészeket is örökös feszültségben tartották amiatt, hogy nem fognak megfelelni a pontatlanul megfogalmazott állami elvárásoknak, s üldöztetésnek teszik ki magukat. A szocialista realizmus alkotói módszerének pontos definíciója tehát hiányzott, s ezt a hiányt a mûvészek közösségének manipulálására használták ki. A meghatározás pontatlansága többek között abból fakadt, hogy a mûvészettörténet és a politika területérôl kiragadott különbözô fogalmak 7 lásd a 6. sz. jegyzetet vegyültek egymással. Másfelôl viszont az összekapcsolásuk az akkori politikai hatalom azon szándékát tükrözte, hogy a mûalkotás esztétikai vonatkozásaiban éppúgy érvényesüljön a befolyása, mint az ország egész életében. A kilencvenes években több olyan kiállításra is sor került, amelyek révén visszapillanthattunk a szovjet típusú szocialista realista kultúrára és az egyes európai országokban kialakult totalitárius mûvészetre. Említsük meg legalább az Agitáció a boldogságért (Agitace ke štěstí) elnevezésû tárlatot, amelyet a prágai Rudolfinum Galériában láthatott a közönség 1994-ben, az ugyanezen évben megrendezett Mûvészet és diktatúra (Kunst und Diktatur) címû kiállítást s az 1996-os esztendô nagyszabású vállalkozását, a Berlin Moszkva címmel bemutatott seregszemlét. A Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiájának Mûvészettörténeti Intézetében egy tanulmány keretén belül feltérképezték a múlt század ötvenes éveitôl a hetvenes-nyolcvanas évekig tartó idôszak reprezentatív szerepet betöltô csehszlovák képzômûvészetének a történetét. Az ötvenes évek kutatása során szerzett ismeretek és a gazdag képgyûjtemények ösztönzô erôvel hatottak arra, hogy ezeket a mûveket a nyilvánosságnak bemutassák, s ugyanakkor a további a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma által támogatott kutatások kiindulópontjaivá váltak. Az ötvenes évek tanulmányozása rendkívül érdekes feladatnak bizonyult. Olyan idôszakról van szó, melyben a szociális haladás és a humánum társadalmának kiépítését akaró hazai baloldal törekvései és a szovjet befolyás különféle megnyilvánulásai áthatják egymást. Egyfelôl az ötvenes évek hivatalos képzômûvészetét gyakran a múlt egyes mozzanatai, mindenekelôtt a 19. századi nemzeti újjászületés kulturális hagyományai és szokásai inspirálták, másfelôl viszont a mûvészeti szövetségek akkor létrehozott szervezeti struktúrája Csehszlovákia kulturális életére a kilencvenes évekig döntô befolyást gyakorolt. A központosított szövetség a hivatalos mûvészeti élet legtöbb fontos eseményének helyszínéül a fôvárost, Prágát tette meg, s nem tanúsított különösebb érdeklôdést a

20 20 REPREZENTÁCIÓK ÁBRÁZOLÁSOK szlovák kultúra iránt. A korabeli szaksajtó ritkán tett említést az egyes alkotók nemzetiségérôl. [ ] A szocialista realizmus fogalmát az ötvenes évek Csehszlovákiájában a hivatalos, államilag támogatott kultúra szinonimájaként használták. E fogalom mögött a realizmushoz kapcsolódó ábrázolásmódok széles skálája rejtôzött. Egyaránt magába foglalta a szintetizáló modernista eljárásokat s azokat a próbálkozásokat, amelyek a modernizmus eredményeit új, a lakosság széles rétegei számára érthetô formákban igyekeztek megôrizni; emellett kifejezésre juttatta a szóban forgó stílus zsdanovi, sematikus felfogását is, amely Joszif Visszarionovics Sztálin politikai tevékenységével függött össze. A sztálini típusú szocialista realizmus a mi környezetünkben mindenekelôtt hatalmi erôvel ránk kényszerített behozatalt jelent. A szovjet módszerek átvételén alapuló következetes szervezôi munka révén érvényre is jutott, noha korlátozott mértékben. A sztálini szocialista realizmus szellemében megalkotott mûvek többsége magán viseli a tudatosan utánzott minta sajátságait, s híján van az egyéni mûvészi hozzájárulásnak; a figyelemre méltóbb munkák inkább kivételt Čumpelík, Čermaková, Schoř: Köszönettel és szeretettel, 1953 olaj, vászon, 202x145 cm Adolf Zábransky : A Vörös Hadsereg érkezése, 1955, sgrafitto, részlet

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Realizmus II. A városi műfaj

Realizmus II. A városi műfaj Realizmus II A városi műfaj A modern élet A főleg mezőgazdasági termelésen alapuló társadalom a XIX. századi Európában átalakul. Oka az ipari forradalom, ami a városi lakosság drámai növekedését eredményezte.

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Rejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig)

Rejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) Rejtőzködő művészet Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) PhD disszertáció tézisei Szeifert Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 65/1. Mérõ István (1873-1938) Tengerparti

Részletesebben

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) Gesztenyék,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13.

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 43/1. Újra élünk, lengyel film ofszet,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város Képviselő-testülete 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben a módositására kiadott 19/2009.(IX.25.), 16/2012.(V.31.)

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK HINCZ GYULA FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. DOMANOVSZKY ENDRE SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. ERDEY DEZSŐ SZOBRAINAK KIÁLLÍTÁSA KENDEZTE : ERNST ENDRE AZ ERNST-MÚZEUM KIADÁSA BUDAPEST, 1938 JANUÁR HÓ ELŐSZÓ Eredeti

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014

bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014 bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014 Turcsányi Antal festőművész 2014 Benedek Elek meseillusztráció I. 16x22 cm papír, ceruza Turcsányi Antal festőművézs 2014 Benedek Elek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943)

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta KÓHATI ZSOLT MAGYAR NEMZETI FILMARCHIVÜM Budapest 2001 \/\\ / BEVEZETŐ 9 FILMELMÉLET 15 BRESZTOVSZKY

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem MEGHÍVÓ A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Cigányságkutató Intézet Romano Instituto és a Phralipe Független Cigány Szervezet szeretettel meghívja a KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZEK AZ EMBERI

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 MŰVÉSZETTÖRTÉNET második forduló MEGOLDÓKULCS A" FELADATLAP I. Írja a megfelelő képek alá az alkotó nevét, és azt az irányzatot vagy

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 25. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

A három Mária. Aranyozott faszobor

A három Mária. Aranyozott faszobor E 94.77.1 A három Mária. Aranyozott faszobor K 94.56.1 A Sasfiók mellszobra. Márkus Emília ajándéka Gobbi Hildának. Edmond Rostand: A sasfiók Nemzeti Színház, 1942. február 21. Ferenc, reichstadti herceg:

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Ha ebbe az épületbe lépsz, immár százéves szándék megvalósulásának mozaikjait láthatod a falaink között, és örömmel látunk mindenkit itt, akik e bennünk élő szépnek

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Ha ebbe az épületbe lépsz, immár százéves szándék megvalósulásának mozaikjait láthatod a falaink között, és örömmel látunk mindenkit itt, akik e bennünk élő szépnek

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben