SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLAT

Átírás

1 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLAT 2011.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL...2 II. A LEGUTÓBBI FELÜLVIZSGÁLAT ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK...3 II.1. A TÁRSADALMI- ÉS A GAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI...3 II.1.1. A demográfiai változások...3 II.1.2. A gazdasági környezet változása...5 II.2. A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK...10 II.3. A JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI...11 III. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ELLÁTÓRENDSZER...12 III.1. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE...12 III.1.1. Az egyes ellátási formák...15 IV. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZER A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN...26 IV.1. A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ TERÜLETI KÖZPONTJAI...28 IV.1.1. Igal és Környéke Alapszolgáltatási központ...29 IV.1.2. Alapszolgáltatási Központ és Együtt Könnyebb Időskorúak Otthona...30 IV.1.3. Esély Alapszolgáltatási Központ...33 IV.1.4. Integrált Szociális Központ...35 IV.1.5. Mernyei Integrált Szociális Központ...36 IV.2. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI HÁLÓZAT A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN...38 V. INFORMÁCIÓK KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ELLÁTÓRENDSZERÉRŐL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK...42 V.1. KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, MINT ELLÁTÁSRA KÖTELEZETT...42 KÖTELEZŐ ELLÁTÁSOK...43 VI. INFORMÁCIÓK SOMOGY MEGYE ELLÁTÓRENDSZERÉRŐL, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK...46 VI.1. A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT, MINT ELLÁTÁSRA KÖTELEZETT...46 VII. ÖSSZEGZÉS...48 MELLÉKLETEK...49 JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

3 I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 92. (3) bekezdése értelmében A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben megalkotta a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, melyet a 105/2007. (XI.12.) sz. határozatával a Társulási Tanács elfogadott. A koncepció soron következő valójában csak 2009-ben esedékes - felülvizsgálatát azonban megelőzte egy 2008-ban elvégzett soron kívüli, melyet a Somogy Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága indítványozott január 30-i ülésén, felhívva a figyelmet arra, hogy az újabb revízió elkerülhetetlen a területszervezésben-, valamint a szociális ágazati jogszabályokban decemberében bekövetkezett, lényeges változásoknak megfelelően. 1 A 2008-ban, az említett felhívásnak eleget tevő aktualizált és újragondolt koncepciót a Társulási Tanács a 87/2008. (VIII.26.) sz. határozatával fogadta el. Mivel az Szt. szerint a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a társulás a törvény értelmében kétévente felülvizsgálja és aktualizálja, tekintet nélkül a 2008-ban soron kívül elvégzett aktualizálásra, a 2009-ben a törvényi előírásoknak megfelelően, a soron következő felülvizsgálat is lefolytatásra-, majd a Társulási Tanács 76/2009. (IX.01.) sz. határozatában elfogadtatásra került. Mivel a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás nem tart fent szociális intézményt, s a szociális szerveződésére is mindösszesen a mikro térségi, mikro - körzeti szintű intézményi társulások dominanciája a jellemző, így az esedékes, többé már nem törvényi előíráson alapuló, évi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót érintő felülvizsgálati eljárás során, figyelembe véve az önkormányzati feladatellátás kereteit meghatározó szociális törvény változásait, továbbá az ellátások iránti lakossági igényeket, a jelenleg szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi- személyi feltételeit; az aktualizálást elvégeztük, a változásoknak megfelelően módosítottuk, a vonatkozó legfrissebb adatokat összegyűjtöttük. Az elmúlt két évben magvalósított feladatokat és a jövőre vonatkozó elképzeléseket, terveket, célokat összefoglaltuk. 1 Somogy Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága: Előterjesztés a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezéséről 2

4 II. A LEGUTÓBBI FELÜLVIZSGÁLAT ÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK II.1. A TÁRSADALMI- ÉS A GAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI II.1.1. A demográfiai változások Megyei áttekintés: Somogy az ország ötödik legnagyobb megyéje. Területe 6036 km2, lakónépessége 334 ezer fő. A népsűrűséget tekintve a legritkábban (55 fő/km2) lakott megyék közé sorolható. Az ország 3135 településéből 245 Somogyban van. A Somogy megyei és ezen belül a kistérségi adatok tendenciái nem térnek el érdemben a regionálisan vagy országosan megfigyelhetőktől, azaz itt is a születésszám folyamatos csökkenése és a halálozás kismértékű ingadozása, illetve az ebből adódó népességcsökkenés látható. Születés és halálozás Somogyban, I. féléves adatok: élveszületés halálozás A természetes népmozgalom hatására az év első hat hónapjában 1182 fővel fogyatkozott a megye népessége, amely az előző év azonos időszakában regisztrált természetes népességfogyáshoz képest mintegy 10%-os növekedést jelentett. (Országosan is jelentős mértékben gyorsult a természetes fogyás üteme, 23,6%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.) 2 2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Somogy megye, 2011/2. KSH szeptember. 3

5 A kaposvári kistérség helyzete: A kistérséget összesen 54 település alkotja, ebből (Kaposvárt nem számolva) 11 az 1000 főnél nagyobb népességű, vagyis a térség egyértelműen aprófalvas (42 település 1000 főnél kisebb lélekszámú, a szeptember 20-i adatok szerint). A településtípusok szerinti lakónépesség megoszlás az elmúlt években a következő változást mutatta (minden évi szeptemberi adatok): Kaposvár MJV fő felett fő alatt Összesen: A kaposvári kistérség lakónépességének megoszlása település-kategóriák szerint: 21% 11% 68% Kaposvár MJV 1000 fő felett 1000 fő latt Mint a fenti táblázatból és diagrammból látszik a kistérség népességének több, mint két harmada a megyeszékhelyen él, miközben a legnagyobb számban jelen lévő kistelepülések mindössze a lakosság nagyjából egyötödét adják ráadásul a nagyobb települések közül is néhány (például Hetes vagy Mosdós) csak alig haladják meg az ezer fős határt. A változások ugyanakkor nem a népesség összesített számának változásában, de nem is (a rendre csekély, néhány ezrelékes mínuszt mutató) migrációs különbözetben mutatkoznak meg, inkább a kistelepülések demográfiai súlyának mintegy 20%-os növekedésében. Erre magyarázatul szolgálhat egyfelől a korfa változása, vagyis az elöregedés, másfelől pedig a gazdasági válság, és az annak nyomán súlyosbodó materiális egzisztenciális problémák, melyek jó eséllyel szorítják az alacsonyabb megélhetési költségeket ígérő kistelepülések felé a nehezebb anyagi helyzetben lévőket. 4

6 Népmozgalom: A (jelenleg rendelkezésre álló) 2010-es KSH-adatok alapján az élveszületések száma 833, a halálozásoké 1397, ez is az általános népességfogyási tendenciát erősíti. A belföldi vándorlási különbözet nem jelentős, együttesen mindössze -29, ám a sok, kis mértékben negatív különbözetű település mellett figyelmet érdemel Kaposvár es értéke, valamint a Kaposhomok Baté Mosdós vonalon mutatkozó kétszámjegyű többletek. Az ezer főre jutó természetes szaporodás/fogyás illetve a belső vándorlási különbözet, településtípusonként: Szaporodás/fogyás Belső vándorlás Kaposvár MJV - 3,58 1, fő feletti - 9,63-4, fő alatti - 9,22-4,56 Mint a fenti táblázatból is kiolvasható, a megyeszékhelyet nem számítva a népességfogyás és az elvándorlás hasonló mértékben sújtja a kisebb, de egymástól eltérő méretű településeket. A kistérségi átlagtól pozitív irányba legfeljebb egy-egy, Kaposvárhoz közeli vagy sajátos (pl. turisztikai) vonzerővel bíró település tér csak el, mint pl. Juta vagy épp Gálosfa. II.1.2. A gazdasági környezet változása A lokális gazdaság állapotát tekintve az egyik legfontosabb mérőszám a gazdasági vállalkozások száma június végén Somogy megyei székhellyel nyilvántartott gazdasági szervezetek száma megközelítette az 59 ezret. Jelentős többségük (73,2%) egyéni vállalkozás formájában működött, megyei részarányuk magasan az országos hányad (59,6%) fölött alakult. A munkavégzés jellegét tekintve folytatódott a korábbi évek tendenciája: az egyéni vállalkozók 32%-a főfoglalkozásúként, 42%-a munkahely mellett mellékállásban, míg 26%-a nyugdíjasként folytatott gazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezetek második legnagyobb csoportját jelentő társas vállalkozásokból Somogyban a vizsgált időszakban több mint 11 ezret számláltak. (Ez az összes bejegyzett gazdasági szervezet 18,7%-át jelentette, míg országosan ez az arány 32,6%-ot tett ki.) A társas vállalkozási formák közül a kft. a legelterjedtebb, ebből Somogyban 6826-ot, míg a második legkedveltebb társulási formából a betéti társaságokból 3540-et jegyeztek. A Somogy megyében nyilvántartott vállalkozások egyharmada (33,1%) a mezőgazdaság valamely területét jelölte meg főtevékenységének. Emellett a legtöbb vállalkozást magába foglaló nemzetgazdasági ágnak a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás bizonyult 16,3%-kal. A társas és az egyéni vállalkozások között azonban nagy különbség volt az ágazati szerkezetben. Míg az egyéni vállalkozások kétötöde (39,7%) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, illetve közel egyötöde (18,5%) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedett, addig a társas vállalkozások több mint ötöde (22,2%) a kereskedelem, gépjárműjavításban, százból 12,5 vállalkozás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén és egytizede (10,3%) az építőiparban volt bejegyezve. 3 Az ipari tevékenységhez kapcsolódó fontosabb adatok (Somogy megye, június 30.) Somogy Országos 3 KSH Statisztikai tájékoztató, Somogy megye, 2011/2 5

7 Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) Ipari termelés változása (előző év=100%) Ipari értékesítés változása (előző év=100%) Gazdaságilag inaktív népesség (előző év=100%) I. félévében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek Somogy megyei telephelyein a termelés folyó áras értéke megközelítette a 241 milliárd Ft-ot, ami volumenében 2%-kal volt több, mint a megelőző év azonos időszakában. Országosan hasonló szervezeti körben a kibocsátás volumene 8%-kal növekedett. A megyék közül egyedül Komárom-Esztergom mutatója jelzett mérsékelt, 3%-os csökkenést, két megyében stagnálást, míg a többiben 2 26%-os bővülést regisztráltak január júniusában Somogy a megyék sorában a 12. helyen szerepelt az egy lakosra jutó ipari termelést (758 ezer Ft) tekintve. A területi különbségeket jól érzékelteti, hogy a Magyarországon folyó autógyártás egyik meghatározó színterén Komárom-Esztergom megyében az előbbi érték ötszörösét teljesítették, míg a sort záró Baranyában alig felét. 4 Egy aprófalvas térségben természetesen a mezőgazdaság is alapvető fontosságú lehet (bár a kistérség lakóinak közel 70%- a városban, Kaposváron él) és ez a megye esetében is így van. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztésben a gabonafélék, elsősorban a kukorica dominál (melynek vetésterülete és mennyisége az országos átlagnál magasabb), ezzel együtt viszont a kalászosok, takarmánynövények és zöldségéfélék részesedése az országos átlagnál alacsonyabb (együtt kb. az összes termelés felét teszik ki). Az állattenyésztésen belül a sertéstenyésztés legjelentősebb, miközben a szarvasmarha-tartás (illetve annak növekedése) is az országos szintet meghaladó. II Infrastruktúra Somogy megye a és a kaposvári kistérség is jellegzetesen aprófalvas terület, és (részben) ennek következtében infrastrukturális szempontból az országos átlagnál kevésbé fejlett. A széttagolt településszerkezet egyik legkomolyabb hátránya a közlekedésben érzékelhető. A megyén belüli települések egymás közötti közösségi közlekedési kapcsolatai (melyek a különféle intézményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából különösen fontosak) sok esetben lassúak és nehézkesek, a megyeszékhely vagy kistérségi központ elérése hosszú várakozással és/vagy átszállással lehetséges. (Ehhez jön a megyeszékhely és a főváros elégtelen közlekedési összeköttetése, mind köz- mind vasúton. Hisz Kaposvárt nem érinti autópálya és bár a Budapest-Zágráb-Rijeka vasúti fővonalon fekszik, ez a vonal az adott szakaszon csak egyvágányú és rossz állapotú.) Szociális szempontból alapvető fontosságú még a lakossági/háztartási infrastruktúra, melynek néhány jellemző mérőszámát az alábbi táblázat mutatja (a kistérség vonatkozásában, 2010 év végi adatok szerint): Épített lakások száma 89 Lakásállomány 2010 végén Háztartási vilamosnergia-fogyasztók u.o. 6

8 Háztartási vezetékesgáz-fogyasztók Ivóvízhálózatba kapcsolt lakás Szenyvízhálózatba kapcsolt lakás Személygépkocsi Kábeltévés háztartás Egy óvodapedagógusra jutó gyerek 10.9 Egy általános iskolai pedagógusra jutó tanuló 10 Az adatokból kiolvasható, hogy a vezetékes ivóvíz ellátottság közel teljes (az általános tendenciákkal összhangban), a csatornázottságban vannak hiányok (különösen a kisebb településeken), bár a javulás a korábbi időszakhoz képest itt is megfigyelhető, míg az informatikai infrastruktúra már kifejezetten problémás (a kábeltévés háztartások indikátornál még 50% felett van az ellátottság aránya, köszönhetően a megyeszékhely térségi túlsúlyának), a szélessávú internet-elérés lehetőségét biztosító telefonvonal már csak a háztartások nagyjából 10%-ban fellelhető. (Bár e mérőszám érvényessége kérdéses, mert a hálózati kapcsolatok ma már számtalan más módon, pl. mobilnet, kábeltévé stb. segítségével működtethetők.) II Foglalkoztatás Megyei áttekintés: Somogy megyében 2011 első félévében a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél fő alkalmazásban álló szerepelt a nyilvántartásokban, 0,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Országosan ezzel ellentétes tendencia érvényesült, 0,2%-kal bővült az alkalmazottak köre. 5 Ezen adat elsősorban a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak 8,7%-os csökkenésével magyarázható. (Ez pedig különösen fontos lehet a kaposvári kistérség esetében, hisz a különböző költségvetési intézmények egy jelentékeny része koncentrálódik a megyeszékhelyen, illetve annak vonzáskörzetében.) A munkanélküliségi ráta Somogyban magasabb az országos, sőt a regionális adatnál is: - Országosan: 10,8% - Dél-Dunántúl: 11,8% - Somogy megye: 13,3% Míg országosan a munkanélküliségi ráta 2010 első félévéhez képest 2,7%-al csökkent, a megyében 7,6%-al nőtt! Jövedelem: A somogyi munkavállalók átlagkeresete Ft volt, míg nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset Ft-ra gyarapodott. (Eközben a dél-dunántúli régióban volt az átlagkereset) A havi nettó átlagkereset nominálisan 2,5%-kal ( Ft-ra) emelkedett, ezen belül a fizikai dolgozóké 2,6%-kal ( Ft-ra), míg a szellemi foglalkozásúaké mindössze 0,1%- kal ( Ft-ra) növekedett. Foglalkoztatás típusa: Jellemző a teljes munkaidős foglalkoztatás, a részmunkaidősök aránya mindössze 11% volt a vizsgált időszakban. 5 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Somogy megye, 2011/2. KSH szeptember. 7

9 A kaposvári kistérség helyzete: A megyei adatokon belül a kaposvári kistérség különféle mutatói valamivel pozitívabb képet mutatnak, köszönhetően nyilván a megyeszékhely (és megyei jogú város) centrális szerepének, az ott működő nagyobb vállalkozások és költségvetési intézmények pozitív foglalkoztatási hatásának. E mellet nem elhanyagolható tényező a könnyebben elérhető, sokszínűbb képzés is (melynek foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatása alapvető közhely), valamint a nagyobb városok, részben ehhez kapcsolódó, hosszú távú elszívó hatása is. A kaposvári kistérség összefoglaló foglalkoztatási adatai Év Lakónépesség Munkavállaló korú Gazdaságilag aktív 6 Nyilvántartott álláskereső A fenti táblázatban szereplő alapadatokból is látszik, hogy a foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetben érdemi elmozdulás az elmúlt években nem történt. Hasonló mondható el a település-kategóriák szerinti összevetés alapján is, hiszen a megyeszékhely, az 1000 főnél nagyobb, illetve az annál kisebb népességű települések esetén sincs számottevő változás A nyilvántartott álláskeresők, illetve az egy évnél régebben álláskeresők számának alakulás a kistérségben: Nyilvántartott álláskereső 1 évnél régebben A különböző típusú ellátásokat igénybe vevők száma az alábbiak szerint alakult, szeptemberében: Járadék típusú ellátás % 6 Becsült érték 8

10 Segély típusú ellátás % Rendszeres szoc. segély 0 0% RÁT/bérpótló % Összesen: % A fenti eloszlásokból is jól látszik, hogy a legnagyobb arányban a Rendelkezésre Állási Támogatás / Bérpótló juttatás a meghatározó kategória, ami a magas (tartós) munkanélküliség egyik jellemző indikátora. Az adott időszakban, az ilyen típusú juttatásokban részesülők száma meghaladta az egy évnél régebben állást keresőkét, és közel harminc százaléka volt az összes nyilvántartott álláskeresőének A munkanélküliségi ráta Somogy megyében (A KSH szeptemberi adatai szerint) 17%, vagyis ez a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest. E számmal Somogy a hetedik a megyék negatív rangsorában (a legrosszabb a helyzet Szabolcs- Szatmár-Beregben 24,6%-kal), és az országos átlag, vagyis 12,5% felett szerepel közepén átlagosan 17 álláskereső jutott egy betöltetlen álláshelyre, de lehetőségek az iskolai végzettség kategóriái szerint differenciáltak: a legtöbb munkaadó fizikai munkára keresett alkalmazottakat, ám mivel eleve a képzetlen között a legnagyobb a munkanélküliség, így relatív helyzetük a legrosszabb. Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Somogyban, 2011 közepén (kerekített értékek): 1 44% 31% 21% 4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképző, szakiskola érettségi diploma Kihívást jelentő csoportok a nyilvántartott álláskeresőkön belül, a kistérségben: 9

11 összes álláskereső % legfeljebb 8 általános % pályakezdő 50 év feletti 25 év alatti % % % Mint a fenti diagrammból is jól látható, a kistérségben az alacsony képzettségű álláskeresőké a legnagyobb azon csoportok közül, melyek munkaerő-piaci pozíciója, elhelyezkedési lehetőségei a leginkább problémásak. Ugyanakkor a megyei adathoz képest (lásd a z előző diagrammot) a helyzet kedvezőbbnek tűnik, ami a kistérség központi helyzetét tekintve nem is meglepő. Az általában is jellemző elöregedés miatt az 50 év felettiek arány jelenleg 24%, míg 2009-ben 21% volt, nominálisan magasabb regisztrált álláskereső-szám mellett is. Megyei szinten is (mint szinte bárhol) igaz, hogy a korcsoportok közül az évesek vannak a legnehezebb helyzetben, Somogyban ők alkotják a legnépesebb kategóriát 3100 fővel. II.2. A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A Kaposvári kistérség; június 29-ei megalakulása óta, az ország egyik legnagyobb statisztikai kistérsége. Nagyságból adódóan - illetve a térségek eltérő adottságai miatt - szükséges volt a mikro-körzeti szintű lehatárolás, melynek következtében a földrajzi fekvést is figyelembe véve, három mikro-körzet alakult, az önálló szerepkörű Kaposvár Megyei Jogú Város mellett. A célszerűségi okokból történő 3+1 -es rendszer szerint kialakított mikro-körzeti szintű lehatárolás, azóta többször is átszervezésre került, minduntalan magával vonva ezzel a Társulási Megállapodás módosítását is. Legutóbb a felülvizsgálattal érintett időszak szempontjából is releváns átszervezésre évben került sor, melynek következtében Igal nagyközség július 1-től város - helyébe, a Keleti-mikro-körzet új központjául Mosdós község lépett. A Nyugati-mikro-körzetben is történtek azonban változások, ahol jelenleg Osztopán község helyett Somogyjád község játssza a központi szerepet. Megemlítendő továbbá még az is, hogy Magyaratád község kiválva a Keleti-mikro-körzetből, a Nyugati mikro-körzethez csatlakozott. (A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás mikrokörzeti felosztását az 1. sz. melléklet szemlélteti.) 10

12 II.3. A JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI Az eredeti, a Társulási Tanács által 2007-ben elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció megalkotása óta eltelt időszakban a szociális törvényt több alkalommal módosították, és további változásai a közeljövőben is várhatóak. A módosítások egy része érintette a szociális szolgáltatásokat, így változtak az ellátási formák, a szolgáltatások köre, elnevezésük, tartalmuk, igénybevételük feltételrendszere, továbbá többször módosult a személyes gondoskodás megszervezésére kötelezettek köre is. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások január 1-jétől, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás január 1-jétől, az utcai szociális munka január 1-jétől nem képeznek többé kötelező önkormányzati feladatokat. 11

13 III. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ELLÁTÓRENDSZER III.1. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, az önkormányzatok, nem állami szervezetek és egyházi szervezetek biztosítják. Az Sztv. meghatározza az önkormányzatok által ellátandó, a személyes gondoskodás körébe tartozó kötelező feladatokat. A személyes gondoskodás magában foglalja: - a szociális alapszolgáltatásokat és - a szakosított ellátásokat. 1. sz. táblázat: A szociális szolgáltatások rendszerének bemutatása Szociális alapszolgáltatások Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás 12 Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás Hajléktalan személyek nappali ellátása Idős személyek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások Bentlakásos intézmény Tartós bentlakásos intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékkal élő személyek otthona Hajléktalanok otthona Rehabilitációs intézmény Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékkal élő személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

14 Lakóotthon Fogyatékkal élő személyek lakóotthona rehabilitációs célú lakóotthon ápoló-gondozó célú lakóotthon Pszichiátriai betegek lakóotthona - rehabilitációs célú lakóotthon Szenvedélybetegek lakóotthona - rehabilitációs célú lakóotthon Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Időskorúak gondozóháza Fogyatékkal élő személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Egyéb speciális szociális intézmény A települési önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége állandó lakosainak számától függően változik. Valamennyi települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást. A lakosságszámtól függően kötelezően biztosítandó szolgáltatások: fő felett családsegítés, fő felett idősek nappali ellátása, fő felett szenvedélybetegek-, pszichiátriai betegek-, fogyatékos személyek-, hajléktalan személyek részére nyújtott nappali ellátás, fő felett átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások, fő felett utcai szociális munka. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról. A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén - a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem 13

15 rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. A megyei önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjed. Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. 2. sz. táblázat: A települési önkormányzatok szociális szolgáltatási kötelezettsége az Sztv. szerint fő főnél főnél Szociális főnél több főnél több főnél több állandó lakos több több feladatok állandó állandó állandó alatt állandó állandó lakos lakos lakos lakos lakos Tanyagondnoki szolgálat fő között 600 fő alatt, Falugondnoki maximum 660 szolgálat főig Étkeztetés X X X X X X Házi segítségnyújtás X X X X X X Családsegítés X X X X X Nappali ellátás (Idős személyek részére) X X X X Egyéb nappali ellátás 7 X X X Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Utcai szociális munka Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás X X X X X X Közösségi ellátások X X X Támogató szolgáltatás X X X Megjegyzés: a táblázatban a vastagon szedett ellátási formák biztosítása jelenleg kötelező. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. 7 Pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali ellátása, továbbá a fogyatékkal élő és a hajléktalan személyek nappali ellátása 14

16 A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról önkormányzatok, illetve társulások közt létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. III.1.1. Az egyes ellátási formák III Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a szolgáltató segítséget nyújt az igénybe vevők részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A falugondnoki szolgáltatást bárki igénybe veheti szóban előterjesztett kérelemre. A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető. 2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, 15

17 - szenvedélybetegségük vagy - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. 3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják: - az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani. A szolgáltatást igénybe vevő személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti. 4. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítés keretében biztosítani kell: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, 16

18 - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha - a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A fővárosi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. Az adósságkezelési szolgáltatást megszervezheti önállóan, családsegítő szolgálat keretében vagy más intézmény, szervezet útján is. 5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A szolgáltatás igénybevételének feltétele a szociális rászorultság vizsgálata. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során, ha a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult - az egyedül élő 65 év feletti személy, - az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy - a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. 6. Közösségi ellátások 17

19 Közösségi ellátás: - a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, - a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, - és a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítják: - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében még biztosítják: - a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, - a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. 7. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), - az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-, szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, - egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, 18

20 - segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, - a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet - az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, - az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Ha a szociális rászorultság határozott ideig áll fenn, a határozott idő leteltét követő 60 napig a felülvizsgálat alatt álló személy számára továbbra is a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani az ellátást. 8. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítják az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. 9. Nappali ellátás Nappali ellátás: - a hajléktalan személyek nappali ellátása, - az idős személyek nappali ellátása, - a pszichiátriai betegek nappali ellátása, - a szenvedélybetegek nappali ellátása, - a fogyatékkal élő személyek nappali ellátása. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, - tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, - tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, - harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. 19