A szociális pályázatok perspektívái Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szociális pályázatok perspektívái Magyarországon"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet A szociális pályázatok perspektívái Magyarországon SZAKDOLGOZAT Jámbor Zsuzsa 2013

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Szociális vállalkozások Fogalmi meghatározás Tágabb értelmezés Európai Bizottság A szociális vállalkozások általános jellemzői, sajátosságai Jogi forma Nonprofit jelleg Források Szociális vállalkozások nemzetközi viszonylatban Foglalkoztatottság Fejlődési lehetőségek Magyarországi helyzetkép bemutatása Nonprofit szektor Szociális vállalkozás, mint a gazdaság új szektora Magyarország szociális pályázati rendszere Uniós források szerepe a gazdálkodásban közötti Nemzeti Fejlesztési Terv közötti Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Pályázatok megoszlása A Miskolci Apostoli Exarchátus bemutatása Megalakulásának története... 30

3 3.2 Felépítése Egyházközségek Oktatási- és nevelési intézmények Legfontosabb tevékenységek Pályázatírás Az Exarchátus cigánypasztorációs tevékenysége A tanoda projektek, valamint a TÁMOP /2 pályázat bemutatása Magyarországi roma gyerekek szociális problémái Tanodák jelentősége Korábbi évek tanoda pályázatai TÁMOP /2 Tanoda típusú programok Pályázat célja Támogatás összege és intenzitása Pályázók köre Fontos indikátorok Egyéb releváns információ Esettanulmány A pályázat megvalósítása Javaslatok, fejlesztési lehetőségek Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék Mellékletek... 85

4 Bevezetés Szakdolgozatom átfogó témáját a Magyarországon működő szociális vállalkozások növekvő fontosságára helyeztem, melyen belül arra kerestem a választ, hogy milyen támogatottsági módszerek, illetve pályázati lehetőségek a legmegfelelőbbek a szélesebb körben való megismertetésükhöz és elterjedésükhöz, nem utolsó sorban a tevékenységük által a társadalom szociális helyzetének javításához. Témaválasztásomat az indokolta, hogy a bázisszervezetnél eltöltött közel két év ráébresztett a szociális tevékenységek eddig elmaradott támogatottságára, az ebből adódó fenntartási nehézségekre és arra, hogy az egyedüli jövőbeli fejlődési lehetőségek kiaknázása mind társadalmi mind gazdasági szempontból fontos az egész országnak. Hazánk szociális helyzete vészesen romlik, mely folyamat megfékezésének egyik kulcsa véleményem szerint a szociális vállalkozások pályázati úton történő támogatottságának növelése. Kutatásomat nehezítette a téma szakirodalmának szűk terjedelme, mely visszavezethető az alig pár évtizede történt megjelenésére. Ezen felül azonban a szociális vállalkozások jelentősége a megjelenés óta nagy léptékkel terjed hazai és világ szinten egyaránt. Ebből kifolyólag próbáltam rávilágítani az Európai Unió által biztosított források lehívásának jelentőségére, amely támogatottság szempontjából a legfontosabb kulcsintézkedés. Szakdolgozatom öt fejezetből épül fel. Az első fejezet a szociális vállalkozói és nonprofit szektor átfogó bemutatásáról szól, a rendszerben való elhelyezkedéséről, fogalmi kialakulásáról, növekvő jelentőségéről, valamint a Magyarországon és Európai Unióban betöltött jelentős szerepéről. A fejezetben leírtak hitelességét felhasznált statisztikai adatokkal és több forrásból felhasznált szakirodalommal támasztom alá. 1

5 A második fejezetben a témám elméleti alapjainak szűkítése végett a hazai szociális pályázatok rendszerét ismertetem, különös figyelmet fordítva az Európai Uniós csatlakozás után szükségessé vált Nemzeti Fejlesztési Tervek létrehozására. Az alig 10 éves témát átfogó bemutatásomat mind a két hazai forráslehívási időszakból nyert statisztikai adatokkal ismertetem. A harmadik fejezetben a bázisvállalatomat, a Miskolci Apostoli Exarchátust mutatom be, kezdve kialakulásától a felépítésén át, egészen a széleskörű hálózati rendszeréig. A rövid általános bemutatást követően térek ki az Egyház legjelentősebb szociális tevékenységére, a cigánypasztorációra, bemutatva azt a szociális tevékenységet, ami valóban támogatottságra szorul Magyarországon. A negyedik fejezetben, alapot adva a cigánypasztorációs tevékenységek kiszélesítésének, értékelem azokat a tanoda projekteket, amelyeket a hazai szociális pályázati rendszer is egyre szélesebb körben és nagyobb forrásösszegekkel támogat. Ezt követően, a dolgozatom gyakorlati részének alapot adó TÁMOP /2 pályázat alapvető sajátosságait foglalom össze, hogy az eddigiekben feltárt elméleti ismereteket összekapcsolhassam a gyakorlati tapasztalataimmal. Az ötödik és egyben utolsó fejezetben egy esettanulmány formájában mutatom be mindazt a gyakorlatban, aminek keretét az előző fejezetek elméleti összefüggései jelentik. Ebben az esettanulmányban egy részben általam megvalósított, cigánypasztorációs tevékenység pályázati úton való létrehozását mutatom be. A fejezet végén a pályázatírás során nyert tapasztalataimból teszek javaslatokat a szociális pályázati rendszer működésének és fejlesztési lehetőségeinek szélesítésére, az esetleges hibák kiküszöbölésére. Dolgozatom befejezéseként átfogó összegzést készítek a dolgozat célját képező területek feltérképezéséről és arról, hogy a kutatásom eredménye miként érte el a kitűzött célt. 2

6 A szakdolgozat során statisztikai adatok alapján elemzem a bemutatott területeket. Mindezek mellett számos hazai és nemzeti szakirodalom, folyóirat, kormányzati intézkedést és rendeletet használtam fel a dolgozat megírásához. 3

7 1. Szociális vállalkozások Szakdolgozatom elméleti alapjainak ismertetéseként az alábbi fejezetben a szociális vállalkozások fogalmát, illetve a nonprofit és azon belül szociális szektor jellemzőit és sajátosságait ismertetem. Ezt követően adatokkal alátámasztva mutatom be, hogy a szektor hogyan és miként alakult ki, illetve van jelen napjainkban is, az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. 1.1 Fogalmi meghatározás A szociális vállalkozások definíciójának tisztázását fontosnak érzem már a dolgozat legelején, hiszen ez a néhány sorban leírt meghatározás a továbbiakban bemutatott fejezetek olvasásához elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egységes, kerek mondatban meghatározott definíció a szociális vállalkozásokra speciálisan nem született meg. Az alábbi definíciót a NESsT EUROPE Nonprofit Kft alkotta meg, mely szervezet tekintetében a társadalmi vállalkozásokat szociális vállalkozásoknak tekinti. 1 Társadalmi vállalkozás: Olyan tudatosan tervezett és működtetett vállalkozói tevékenység, ami társadalmi problémák innovatív megoldására jött létre. Kettős cél vezérli: a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javításán túl célja jelentős társadalmi hatás kifejtése. Mindezt folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül éri el. 1 Társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon NESst, 2011: 5. oldal 4

8 1.1.1 Tágabb értelmezés A NESsT EUROPE Nonprofit Kft. egy olyan pénzügyi és készségfejlesztési támogatást nyújtó nemzetközi szervezet, ami 14 éve tevékenykedik Közép- és Kelet-Európa, valamint Dél-Amerika 10 országában ben készített kiadvánnyal célja volt a magyar szociális vállalkozások és az általánosan vett nonprofit szervezetek fenntarthatósági és működési környezeti helyzetének bemutatása. 2 A kutatásában részt vevő szervezetek által megállapított értelmezésben a szociális vállalkozások fogalmi meghatározása több területre is kiterjed. A nonprofit és forprofit szektor ismeretének hiányában az általános megítélés szerint a nonprofit szektorban tevékenykedő vállalkozások egyetlen céljának a társadalmi problémák feltérképezését és megoldását, míg utóbbinak a teljes mértékben üzleti célú, profit orientált tevékenységet tekintik. Ez azonban téves információkra enged következtetni, hiszen ahogy az alábbi ábrán is jól látható, mind a két szektornak egyaránt kötelessége és érdeke az üzleti és társadalmi célú tevékenységek elsajátítása és alkalmazása működésük során. A társadalmi vállalkozások az üzleti és a nonprofit szektor metszetében helyezhetők el 1. Ábra Forrás: NESst, 2011: 6. oldal 2 Társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon NESst,

9 A szociális vállalkozások fogalma különböző jelentésekkel gazdagodott, ahogy a fogalmat használók által szélesedett tevékenységének meghatározása. Ez a fenti ábrából is visszavezethető, hiszen a régen hitt, csak és kizárólag társadalmi célú tevékenységeket ma is sokan egyetlen tevékenységnek tekintik a nonprofit szektor sajátjaként. Ez természetesen csak részben igaz, amit az idővel bővülő fogalmi meghatározás is tisztázni kíván Szivárványgazdaság Petheő Attila doktori disszertációjában [2009] különböző szempontok szerint szemléltette Leadbeater [1997] szivárványgazdaságát, mely a szociális vállalkozások széles körű meghatározását igazolja. 2. Ábra Forrás: Petheő, 2009: 93. oldal A szivárványgazdaság ezen értelmezésben, átláthatóan ábrázolja a szociális vállalkozások elhelyezkedését a teljes rendszerben. A tevékenységek területe igen széles skálájú, hiszen mind az állami, a piaci és a civil szféra, illetve ezek kombinációi egyaránt tartalmaznak lehetőséget a szociális vállalkozások kialakítására és működtetésére. Fogalmának egységes meghatározása éppen ezen okokból nehézséges. 6

10 1.1.2 Európai Bizottság Az Európai Bizottság a szociális vállalkozások meghatározásaként nem szolgál egy általános formával, hiszen figyelembe veszi, hogy a nemzeti szintű szabályozás minden országban más és más, egymástól lényegi elemekben különböző. 3 Ahhoz azonban, hogy közelebbi ismeretekkel rendelkezzünk, 2011-es közleményében Szociális vállalkozáson az alábbi vállalkozást érti: - amelynek esetében közérdekű szociális vagy társadalmi cél szolgál a gyakran magas szintű szociális innovációban megnyilvánuló kereskedelmi tevékenység alapjául - amelynek nyereségét elsősorban a szociális cél elérése érdekében forgatják vissza - és amely küldetésének megfelelő demokratikus vagy részvételi alapelveken, illetve a társadalmi igazságosság célkitűzésén nyugvó szervezeti felépítéssel vagy tulajdonrendszerrel rendelkezik. 1.2 A szociális vállalkozások általános jellemzői, sajátosságai A szociális vállalkozások döntő többsége kis- és középvállalkozás, azonban a forprofit KKV-kal szemben több akadály tárul eléjük az alapítás és működés során. Legnagyobb problémájuk a piaci ismerethiányból adódik, mely visszavezethető a vállalkozói ismeretek és az alapmódszerek hiányára. Ezen felül számos nehézséggel kell megküzdeniük a finanszírozás és működtetés során egyaránt. 4 3 Európai Bizottság Közleménye Kezdeményezés a szociális vállalkozásokért, 2011, 2. oldal 4 Andor László Szociális vállalkozások az Európai Unióban,

11 1.2.1 Jogi forma Számos, egymástól eltérő jogi formával rendelkezhet, így a szociális vállalkozások lehetnek: 5 - profitorientált vagy nonprofit vállalkozások - egyesületek - alapítványok - szövetkezetek - önkéntes szervezetek - önsegélyező egyletek Nonprofit jelleg Alapítói okiratban, illetve szabályzatban lefektetve kell alkalmazni a szociális vállalkozások nonprofit jellegéből adódó sajátosságait. Ilyen sajátosságnak számít, hogy: 6 - a vállalkozás nyereségét, illetve nyereségtöbbletét a törvény szerint meghatározott (közfeladatot ellátó) tevékenységébe köteles visszaforgatni - saját tőke növelése csak abban a formában lehetséges, ha a vállalkozás megszűnésekor oszthatatlan alapra ruházzák át a tulajdonosok között - nem lehetséges a működésből származó nyereségnek és többletnyereségnek, a forrásoknak és tartalékoknak a felosztása sem a tagok, igazgatók, sem az alkalmazottak és egyéb munkatársak között - a kifizetések igen korlátozottak, így nem haladhatják meg egy rokon, ugyanazon ágazatban tevékenykedő, vállalkozás kifizetéseit. 5 KSH-Statisztikai tükör 2012/76 6 Frey Mária Szociális Gazdaság Kézikönyv,

12 - az előző pont szabályozása igaz az anyagi eszközökre is, amelyeknél a ráfordítás a szociális vállalkozások megfelelő tőkésítéséhez szükséges - meghatározott százalékot nem haladhatja meg Ahogy a fenti felsorolásból is kiderült, fontos az, hogy ebben a szektorban is kellő figyelmet kapjanak az üzleti szempontok. Napjainkban a profit kifejezés alatt sokszor a nonprofit szektor által elérhetetlen vállalkozási tevékenységet feltételezik. Ez azonban nagy tévedés, hiszen számos lehetősége van egy szociális vállalkozásnak is az önfinanszírozás kialakítására: - tárgyi eszközök bérbeadása - termékértékesítések - befektetési alapokba helyezett megtakarítás - szolgáltatási díj felszámítása - tagsági díj szedése - szellemi termékek értékesítése Források Egy szociális vállalkozásnak is számos forrása van (elsődlegesen állami), amely főként attól függ, hogy az adott szervezet magán vagy állami tulajdonban van. Ezek együttes áttekintése végett az alábbi bevételi források válnak lehetségessé számukra. 7 1) cél szerinti (közhasznú - szociális) tevékenységből származó bevétel - tagdíj - adomány, támogatás - saját tulajdonban lévő eszközök befektetése - egyéb cél szerinti tevékenységből származó - egyéb bevételek (pl. normatíva támogatás) 7 Szilágyiné Tóth Szilvia A nonprofit szervezetek számvitele és adózása,

13 2) vállalkozási tevékenységből származó bevételek - tulajdonban, illetve használatban lévő ingatlanok, tárgyi eszközök bérbeadása - az alapító okirat szerinti vállalkozási tevékenységből származó bevételek - egyéb reklámtevékenységből származó bevétel - minden, jogszabály által nem kedvezményezettnek tekintett bevétel Az alábbi ábrán a magyarországi nonprofit szektor támogatottságának százalékos megoszlását láthatjuk a évben. 1.3 Szociális vállalkozások nemzetközi viszonylatban A szociális vállalkozások fogalmának megjelenése alig pár éve vette kezdetét. A végzett tevékenységek és működések ugyan már korábban is jelen voltak, a szakirodalom alig több mint 12 éves múlttal rendelkezik, hiszen a legelső ennek számító könyv a 2001-ben megjelent Borzaga-Defourny A szociális vállalkozások című munkája volt. 8 Szerepéről és potenciájáról azonban még ma sem rendelkezünk sok adattal, illetve információval. Megjelenésétől számítva azonban támogatottsága és a gazdaságban, valamint társadalomban betöltött szerepe jelentősen nőtt Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság kérdése az egyik legfontosabb minősítő ismérv, hiszen mind az Európai Unió mind a Világ számos más országa folyamatosan küzd a munkanélküliség problémájával. Nem mellékesen a GDP értékét is jelentős mértékben befolyásolja. Ezen okokból tartom fontosnak, hogy először is a foglalkoztatottság alakulása szempontjából ismertessem az Európai Unió szociális vállalkozásait. 8 Petheő Attila István A vállalati társadalmi felelősségen túl: A szociális vállalkozás, PH.D értekezés,

14 A CIRIEC 9 által végzett felmérés alapján az Európai Unióban 8880 ezer teljes munkaidős állást regisztráltak az 2000-es évek elején. Ez akkoriban a foglalkoztatottak 7,9%-át, és az unió összes munkanélküli létszámának 39%-át tette ki. Országonként azonban más-más eltérések mutatkoztak: Szociális vállalkozások foglalkoztatási szerepe Országok Foglalkoztatottság (%) Görögország, Portugália 12,5 Olaszország, Svédország, Németország, Belgium, Franciaország, Ausztria, Finnország, Spanyolország, Egyesült Királyság 4-8 Dánia, Írország, Hollandia 12,5-14,3 Forrás: Frey Mária Szociális Gazdasági Kézikönyv, 2007 (saját szerkesztés) 1. Táblázat A foglalkoztatottak aránya a szociális vállalkozások területén Dániában, Írországban és Hollandiában igen magas volt, ám nem kevéssel maradt el tőlük Görögország és Portugália sem. Ez az arány a szociális vállalkozások fogalmának megjelenésekor magas értéket képviselt, ami azóta folyamatosan növekedett. A többi, nagy és jelentős államnak számító nemzet, kezdetben alacsony foglalkoztatottsági aránnyal rendelkezett ezen a területen, amely visszavezethető a kereskedelemben betöltött jelentős szerepükre. A Európa Bizottság felmérése alapján napjainkra ez az arány addig nőtte magát, hogy az uniós vállalkozások 10%-át szociális vállalkozások jelentik és ebből adódóan az általuk foglalkoztatottak száma már túlérte a 11 millió embert Centre Interntional de Recherces et d Information sur I Economie Publique, Sociale et Coopérative Az Európai Unió szociális gazdasága 10 Európai Bizottság Sajtóközlemény, december 7. 11

15 A szociális vállalkozások százalékos gyakorisága a társadalomhoz viszonyítva 2009-ben 3. Ábra 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Nyugat-Európa Kelet-Európa Forrás: Global Entrepreneurship Monitor Report on Social Entrepreneurship Exacutive summary (saját szerkesztés) A szociális vállalkozások kimagasló aránya egyértelműen bizonyítja a szektor folyamatos fejlődését és a társadalomban betöltött fontos szerepét. Ennek tekintetében tartja fontosnak az Európai Unió intézkedéseiben megjelölni a szociális vállalkozói szektor támogatottságának növelését Fejlődési lehetőségek A szociális vállalkozások szerepének jelentősége folyamatosan növekszik, mely növekedésben fontos szereppel bír az Európai Unió Európai Bizottsága. Az elmúlt évtizedekben az Európai Bizottság számos intézkedésében kezdeményezte a nonprofit szektor támogatásának bővítését. A szociális vállalkozásokat érintő legjelentősebb lépése a 2011-ben Kezdeményezés a szociális vállalkozásért című közlemény kiadása, mellyel célja volt a A szociális vállalkozásokat, mint a szociális gazdasági és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása. 12

16 A Közlemény kialakításában jelentős szerepe volt egy 2009-ben végzett tanulmánynak (GEMRSE 11 ), mely az alábbi becsléseket tartalmazta: Szociális vállalkozási tevékenységben résztvevők aránya Országok Lakosság részaránya (%) Belgium 4,1 Finnország 7,5 Franciaország 3,1 Olaszország 3,3 Szlovénia 5,4 Egyesült-Királyság 5,7 Forrás: Európai bizottság Kezdeményezés a szociális vállalkozásért, Táblázat A 2009-es becslések alapján az adatok kiegyenlítettek, egyedül Franciaország és Olaszország alacsony, és Finnország - többi tagállamhoz képest elért magas arányszáma bír jelentőséggel Az Európa Bizottság Terve Az Európai Bizottság közleményében ismertetett tevékenysége 11 kulcsfontosságú intézkedést tartalmaz, melyekhez kritériumként állította, hogy a év végéig szükséges az elindításuk. 12 Minden kulcsintézkedést kategóriába sorolt, hogy struktúrájában jól láthatóak és elkülöníthetőek legyenek az egyes célterületek. 11 Global Entrepreneurship Monitor Report on Social Entrepreneurship Európai bizottság Kezdeményezés a szociális vállalkozásért,

17 1) Finanszírozás javítása - Magánfinanszírozás megkönnyítése: cél ezzel a magánjellegű befektetések ösztönzése, amely által a pénzügyi megtérülések segítése elérhetővé válik 1. számú kulcsintézkedés: az európai szabályozási keretre vonatkozó társadalomtudatos befektetési alapokat 2011 végéig elő kell terjeszteni 2. számú kulcsintézkedés: mikrohitelhez való hozzáférés elősegítése a as időszakban - Az európai pénzalapok mozgósítása: tagállamok ösztönzése a szociális vállalkozások dinamikusabb és hatékonyabb finanszírozására 3. számú kulcsintézkedés: európai pénzügyi eszköz létrehozása 90 M euró értékben 4. számú kulcsintézkedés: ERFA és ESZA elszámolási rendszerek része legyen a szociális vállalkozásokba történő befektetés 2) A szféra láthatóbbá tétele - Ágazat részletes megismertetése és az ehhez szükséges eszközök kifejlesztése: megfelelő eszközként szolgálhat a címkézés és a tanúsítás 5. számú kulcsintézkedés: a szociális vállalkozások sajátosságainak és piacának feltérképezése 6. számú kulcsintézkedés: 4-es és 5-ös számú kulcsintézkedésekhez nyilvános adatbázist kell létrehozni 7. számú kulcsintézkedés: átfogó ismeretanyag elsajátítása a szociális vállalkozásokat érintően - Cégvezetői jártasságok és hálózatba szerveződés terjesztése: a folyamatos fejlődés innováció elengedhetetlenül fontos 14

18 8. számú kulcsintézkedés: elektronikus tájékozódási és megosztási felület létrehozása; uniós ifjúsági programok terjesztése (pl. Erasmus) 3) Jogi környezet javítása - A szférában alkalmazható társulási jogi formák kidolgozása: a jogi formák kidolgozása elősegíti a vállalkozó szellemet 9. számú kulcsintézkedés: szövetkezetek jogi formáiról szóló rendelet egyszerűsítése; európai alapítványok szabályozására javaslatot kell tenni; biztosító egyesületekről tanulmányt kell készíteni - Közbeszerzés: egyértelművé kell tenni a közbeszerzések érvényesíthetőségének irányát 10. számú kulcsintézkedés: alaposan megfontolt kiválasztási kritériumokat kell felállítani a közbeszerzések tárgyában és forrásában - Állami támogatások: differenciálni kell a szolgáltatásokra kapott támogatások felhasználását 11. számú kulcsintézkedés: a szolgáltatásokra kapott állami támogatások felhasználási szabályzatát egyszerűsíteni kell Az Európai Bizottság Közleményének kiadását követően, a Brüsszelben megtartott konferencián felkérte az Európai Unió tagállamait, hogy a tervben meghatározott célok elérése végett együttesen ösztönözzék az unió állampolgárait és szervezeteit a szociális vállalkozások ismeretének terjesztésére, bővítésére. Ezen felül kért minden tagállamot és azon belül érintett gazdaságfejlesztési szervezetet és kamarát, hogy mindenki saját nemzetére formálva ösztönözze a szociális vállalkozásokat a foglalkoztatásba történő bevonásra, és a hálózatszervezésre, nem utolsó sorban segítse őket stratégiájuk kialakításában. 15

19 1.4 Magyarországi helyzetkép bemutatása A szociális vállalkozások jelentős része a nonprofit szektorhoz tartozik, mely tendencia Magyarországra is jellemző. Ezen okból fontosnak tartom, hogy általános hazai jellemzésként ismertessem az ország nonprofit szektorának alakulását Nonprofit szektor Hazánkban a nonprofit szektorban tevékenykedő szervezetfajták széles választéka áll rendelkezésre, ám ahhoz, hogy ezek struktúráját átláthatóbbá tegyük egy egyszerű koordináta rendszerben történő ábrázolás nyújt megfelelő segítséget. Nonprofit szektorba tartozó szervezetfajták 4. Ábra Forrás: Fülöp 2002: 173. oldal Az ábra alapján megkülönböztetünk állami, üzleti, civil és nonprofit, illetve ezek közös érintkezéséből létrejövő szervezeteket. Ennek értelmezésében azt gondolhatnánk, hogy egy szakszervezet, esetleg közhasznú társaság nem tekinthető nonprofitnak, ám ez a valóságban nem igaz. 16

20 Számos egyházi szervezet, alapítvány és egyesület is lehet egyben közhasznú, amennyiben alapító okirata ezt tartalmazza, és hivatalos engedéllyel rendelkezik. Mégis, a kimondottan nonprofit szektorhoz tartozó szervezetek az állami, illetve civil szféra vonatkozásából kerülnek ki zömmel Szabályozása Magyarországon a nonprofit szektor szabályozását az 1990-es évektől kezdődően érdemes megemlíteni. Bíró Endre Hol tartunk? [2010] című kiadványában a hazai jogi szabályozást 4 korszakra osztotta fel 1987-től 2009-ig. 13 A kezdeti szabályozási intézkedések igen kedvezőek voltak, amelyek a nonprofit szektorban tevékenykedő egyesületek és alapítványok tömeges növekedését eredményezték. A kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ahogy a mindenkori kormány nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a szektornak, így kialakult egyfajta lereagáló törvényhozói magatartás. A szervezeti formák szabályozottsága elengedhetetlenül fontos lépésnek bizonyult, hiszen a rendszerváltás után a szabályozás területe igen megosztott volt. 13 Bíró Endre Hol tartunk?,

21 Nonprofit szektor szervezeti formáinak szabályozottsága a rendszerváltás után Szervezeti típusok Alapítványok Magánjogi alapítványok Közalapítványok Társadalmi szervezetek Egyesületek Köztestületek Érdekvédelmi szervezetek Kölcsönös segélyegyletek Egyházi szervezetek Szolgáltatásokat nyújtó közcélú szervezetek Jogilag szabályozott X X X X 3. Táblázat Jogilag nem szabályozott X X X X Forrás: Harsányi László A nonprofit szektor szabályozásának vitás kérdései, 1992 Az 1990-es évektől tekintve 6 jelentős törvényt emelhetünk ki a nonprofit szektor szabályozásában: 1) évi XCII. törvény: részben vagy egészben állami fenntartású szervezetek jogilag elkülönült formáinak fontosságát idézte elő 2) Közhasznú Szervezetekről Szóló évi CLVI. törvény: szervezeti formák megjelenését szabályozta, ezen felül elősegítette a szektor adó-, és pénzügyi problémáinak megoldását 3) évi CVI. és évi CXIV. törvények: az előző évek tapasztalatából és törvényekből levonható következtetésekből született törvényi szabályozások, amelyek ugyan tisztáztak bizonyos jogköri kérdéseket, ám az egyik legfontosabb, működési és közhasznúsági szabályozást nem tisztázták. 4) Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény: célja a szektor pályázati támogatások által történő megerősítése és fejlődésének elősegítése 5) Gazdasági társaságokról szóló évi (Gt.) törvény: egyik legjelentősebb törvény, hiszen ez tette lehetővé a nonprofit gazdasági forma cégformába történő bejegyzését 18

22 6) Közpénzügyi évi CLXXXI. törvény: az állam és a civil szféra közti kapcsolatok ellenőrizhetőségére és tisztázására irányuló szabályozás Napjainkban jelentős szabályozási törvénynek a évi CLXXXI. civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és ez ezzel összefüggő szabályokról szóló törvényt érdemes megemlíteni, mely a nonprofit szervezetek alapításának, nyilvántartásba vételének szabályozását tisztázza A nonprofit szektor fejlődése A szektor napjainkig tartó folyamatos fejlődése mind a tevékenységi területek, mind a foglalkoztatottság területén megmutatkozik. Tevékenységi területek: A nonprofit szervezetek száma Magyarországon jelentős növekedésnek indult a rendszerváltást követően. Visszavezethető ez a tendencia a legtöbb tevékenységi területre, de azokra kimondottan, amelyek korábban állami monopóliumnak számítottak. Igaz volt ez az oktatásra és az egészségügyre, hiszen ezeken a területeken a fejlődést jelentős mértékben visszaszorította a szocialista rendszer. 19

23 Nonprofit szervezetek számának növekedése tevékenységi területek szerint Ábra Forrás: Kuti 2008 A már említett oktatás és egészségügy egyenletes növekedése egyértelműen látszik, míg azok a tevékenységi területek, ahol a fejlődés már a rendszerváltás előtt is érezhető volt, nem mutatott olyan lendületes növekedést. Megállapítható továbbá az is, hogy a 2000-es évek környékén ezek a tevékenységi területek rendre visszaestek a fejlődésben, ám az Európai Unióhoz való csatlakozás után, 2004-től a növekedés ismételten megmutatkozott szinte minden területen. Foglalkoztatottság: A foglalkoztatottságot érintő statisztikai elemzés Magyarország tekintetében is szükséges, hiszen ez jelenti a mai gazdaság egyik problémáját. Nem mellékesen megjegyzendő, hogy a szociális vállalkozás feltörekvő szektorának jelentőségét is a foglalkoztatottság színvonalának növelése miatt kívánja az ország és az Európai Unió is előtérbe helyezni. 20

24 A nonprofit szervezetek főállású foglalkoztatottjainak száma 4. Táblázat Főállású foglalkoztatottak Jogi forma száma (fő) Alapítvány Közalapítvány egyesület Egyesülés Köztestület Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet Közhasznú, nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény Összesen Forrás: KSH-statisztikai tükör 2012/76 A vizsgálat 10 éves időszak alatt jelentős változások mentek végbe a nonprofit szektor foglalkoztatottságában. Összes jogi formát tekintve fővel több a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2000-hez képest, ami közel 86%-os növekedést jelent. A legjelentősebb növekedés a közhasznú, nonprofit gazdasági társaságoknál érezhető, hiszen a tíz év alatt elért közel 279%-os növekedés, ami a teljes növekedés kb. 97%-át jelentette. Meg kell említeni azonban a visszaesést is, amely a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek esetében jelentős. Ez a tendencia az évek során végbement szerkezeti átalakulások következtében alakulhatott ki. 21

25 Források A nonprofit szektor forrásainak feltérképezése lényeges, hiszen azzal, hogy nem elsődlegesen üzleti tevékenységet végez, fenntartása több problémával jár, mint az üzleti szférában tevékenykedő vállalkozások működtetése. A nonprofit szektor bevételeinek részaránya források szerint Ábra 17% 1% 42% Állami támogatás Magántámogatás 25% 15% Alaptevékenységből származó bevétel Gazdálkodási bevétel Egyéb bevétel Forrás: Statisztikai tükör: A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2011 (saját szerkesztés) A támogatási forrásokat növekvő sorrendben vizsgálva megállapítható, hogy a magántámogatások százalékos értéke ugyan elmarad a többihez képest, de a mai magyar társadalmi helyzetet tekintve ez az eredmény nem elhanyagolható. Ehhez igen közel eső értéket produkált a gazdálkodási bevétel, ami természetesen a nem elsődlegesen üzleti célú sajátosságra vezethető vissza. Az alaptevékenységből származó bevételek aránya nem mutatott különösebb említésre méltó eredményt, rangsorában hozta az elvárható eredményeket. Az állami támogatás, ahogy már az előzőekben is említettem, magasan az élen áll a támogatási források listájában. Ez köszönhető természetesen az uniós forrásokból származó pályázatoknak, amelyek döntő többsége a civil szférának, 100%-os támogatottsággal van odaítélve. 22

26 Az alábbi ábra által pontosabb képet kapunk a források szervezetek közötti csoportosulásáról is. A nonprofit szervezetek forrásainak megoszlása 2011-ben (millió Ft) 7. Ábra ,0 állami támogatás , ,0 magántámogatás ,0 0,0 alaptevékenység bevétele gazdálkodási tevékenység bevétele egyéb tevékenység bevétele Forrás: KSH adattábla, 2011 (saját szerkesztés) Napjainkban az állami forrás az egyik legjelentősebb működési és fejlesztési forráshoz jutási lehetőség Magyarországon. Ez különösképpen igaz a nonprofit gazdasági társaságokra, amelyek támogatási forrásaik 52%-át köszönhetik az államnak. Ennek jelentős része a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nyújtott pályázati forrásokból vezethető vissza. A magántámogatások mértéke igen elmaradott az alap- és gazdálkodási tevékenységek bevételeihez képest. Egyedül az alapítványok részesülnek említést érdemlő magántámogatásból. Ennek a területnek az ösztönzése rendkívül fontos a szociális vállalkozások foglalkoztatottsághoz való hozzájárulásának érdekében, amely Magyarországnak is fontos célja. 23

27 1.4.2 Szociális vállalkozás, mint a gazdaság új szektora A szakdolgozatom egyik alapvető célja, hogy a szociális vállalkozások folyamatosan növekvő jelentőségét megismertessem és rávilágítsak a társadalomban és gazdaságban betöltött fontos szerepükre. Ez a folyamat egész Magyarországon és az Európai Unióban is kezdetét vette, amelyet mi sem bizonyít jobban, minthogy napjainkban is egyre több konferencia kerül megrendezésre e területen. Az egyik legjelentősebb a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és annak Morálteológiai Tanszéke által, 2012 tavaszán megrendezett konferencia volt, szociális (társadalmi) vállalkozások témában. 14 Számos vendégelőadó fejtette ki véleményét és adott igazat a téma prioritásának. Ilyen előadók voltak pl. Helen Alford, domonkos rendi szerzetesnővér, Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Proactive Management Consulting Kft. tulajdonos ügyvezetője és a Napra Forgó Nonprofit Kft. alapítója, Héjj Tibor, nem utolsó sorban pedig a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke, Horkay Nándor. Az előadók a konferencia átfogó témáját érintő szociális vállalkozások jelentőségét szakmai tapasztalatukkal és a témára való közvetlen rálátásukkal bizonyították. Előadásaik során kitértek arra, hogy a szociális vállalkozások sok kiaknázatlan és kihasználatlan lehetőséggel rendelkeznek, amit Magyarországnak is érdeke feltérképezni és előtérbe helyezni. Az előadók rendre kitértek a téma egyik legátfogóbb részterületére, a szociális vállalkozások által történő foglalkoztatottság szintjének növelésére. Mindezekkel bizonyítva azt a tényt, melynek bemutatása dolgozatom célja, hogy a szociális vállalkozások támogatása és központi figyelemmel kísérése nagyon fontos a jövőre nézve. 14 (Letöltés ideje: ) 24

28 2. Magyarország szociális pályázati rendszere Az elméleti alapok ismertetését követően a dolgozat következő fejezetben az Európai Uniós források szétosztásában jelentős szerepet játszó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több éves pályázati tevékenységét és tendenciáit tekintem át a szociális területen tevékenykedő vállalkozások szemszögéből. A fejezetben kitérek a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kiemelkedő szerepére. Ezzel az a célom, hogy bemutassam az első fejezetben tárgyalt szociális vállalkozások hazai pályázati rendszerben elfoglalt helyét, valamint a szociális vállalkozások állami támogatásának jelentőségét. 2.1 Uniós források szerepe a gazdálkodásban Hazánk uniós csatlakozása a nonprofit szektor területére is jelentős hatással bírt, ugyanis a PHARE program, majd az Európai Strukturális Alapok által nagy mennyiségű támogatási lehetőségre és összegre tett szert közötti Nemzeti Fejlesztési Terv A os Fejlesztési Terv keretén belül rendelkezésre álló uniós források lehívása nagy lehetőséget teremtett a Humánerőforrás Fejlesztési Terv (HEFOP), illetve a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) keretében. A kiosztott forrásokat tekintve a HEFOP keretében közel 200 milliárd, míg a ROP keretében 8 Mrd forintnyi támogatás került kiosztásra. 15 A megvalósult programokat tekintve az egyházi és civil szférának 80 megvalósítandó program állt rendelkezésére. 15 (Letöltés ideje: ) 25

29 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv A jelenleg is hatályban lévő Nemzeti Fejlesztési terv keretén belül a vállalkozások projektmegvalósítási rendszerében az Új Széchenyi Terv a felelős. Ez a terv 7 kitörési pontot tartalmaz, amelyek egyik szakdolgozatomat érintő - legfontosabb célja a foglalkoztatottság növelése és a hátrányos helyzetűek társadalomba való beilleszkedésének elősegítése. Az idei Fejlesztési Terv nonprofit szférát leginkább érintő területe a Társadalmi Megújulás Operatív Program, amely 4 milliárd eurós forrással rendelkezik A szociális gazdaság segítése A Terv keretében alkalmat biztosítottak a szociális gazdaságban tevékenykedő szövetkezeteknek is, amelyet konkrétan a Szövetkezz 2007 és a Kooperáció nevű pályázatokkal tettek lehetővé. Míg az előbbi a szociális szövetkezetek létrehozását, addig utóbbi a létrejövő szövetkezetek szakmai támogatását és fejlesztését jelölte meg célterületként. A szövetkezetek érdekében kiírt pályázati projektekre 2011-ig 695 millió Ft-os támogatási összeg állt rendelkezésre. Ennek felhasználása sikeresen megtörtént, hiszen több mint 250 szociális szövetkezet jött létre. 16 A szociális gazdaság segítése végett a szövetkezetek támogatásán túl különböző foglalkoztatási programokkal is célul tűzték ki a szféra segítését. Véleményem szerint a foglalkoztatási projektek keretében beadott pályázatok megfelelő és hosszú távú segítséget nyújthatnak abban az esetben, ha azt egy megalapozott tervezői munka előzi meg. A tervezés alatt értem a reális és megvalósítható pénzügyi feltételek és következtetések alapos kidolgozását és nem utolsó sorban a fenntarthatóság megteremtését. 16 (Letöltés ideje: ) 26

30 Ezeknél a projekteknél felmerülhet az a tipikus probléma, hogy az adott szociális vagy éppen nonprofit vállalkozás nem a tevékenységéhez kapcsoltan alakít ki egy adott pályázati projektet, hanem olyan projekteket hoz létre, amelyek a pályázatnak ugyan megfelelnek, ám a vállalkozás működési és tevékenységi környezetének egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben. Ebbe a hibába - tapasztalatom szerint - nagyon sok, nem csak nonprofit szektorban tevékenykedő, de üzleti alapú vállalkozás is beleesik. Azzal azonban sokan nincsenek tisztában, hogy a kapott pénz elnyerése határozati formában - a pályázás legegyszerűbb része. Számos olyan pályázati kiírás létezik Magyarországon, ahol nem szükséges sem önerő, sem likvid tőke az összeg elnyeréséhez, sőt még igazolás sem arról, hogy hogyan és miként fogja előfinanszírozni a pályázó szervezet a megnyert projektet. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a pályázati összeg elnyerésén és a projekt megvalósításán túl van egy nagy buktató a felkészületlen és gyakorlatlan szervezeteknek, ami maga a fenntarthatóság. A legtöbb pályázatban egyfajta indikátorszámként jelenik meg, amely nagy átlagban 3 és 5 év közötti (pályázat célterületétől és méretétől függő) fenntartási időszakokat jelöl meg. Ennek nem betartása olyan mértékű büntetési összegekkel jár, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoznak, főleg a szociális szervezetekben, amelyek nem, vagy korlátozott számban rendelkeznek önálló forrással. A szociális vállalkozások számára jó lehetőséget teremt a as időszak, hiszen széles uniós támogatási forrással rendelkezik, ám a pályázás folyamatának egy igen alapos tervezési folyamaton kell átesnie ahhoz, hogy a kívánt célt el lehessen érni. A pályázásból adódó nehézségeknek azonban meg kell, hogy említsem a másik oldalát is, hiszen nem minden esetben a rutintalan pályázó szervezet a hibás a nem megfelelően kivitelezett projektekért. Magyarországon a szociális vállalkozásokat segítő pályázatok jó lehetőséget biztosítanak, ám a kiírásokban ismertetett kritériumok igen szűk teret engednek a források felhasználásának. Ebből kifolyólag nem kell meglepődnünk azon, ha bizonyos esetekben a pályázni kívánó szervezetnek szükséges olyan területekre is terveznie, amelyek tevékenységei közé nem, vagy csak nagyon kis mértékben tartoztak. 27

31 2.2 Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A szociális vállalkozásokat leginkább segítő terület a Nemzeti Fejlesztési Terven belül a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Ahhoz, hogy átfogóbb képet kaphassunk róla, az alábbiakban ismertetem az elsőszámú prioritásait: - A foglalkoztatottság javítása és fenntarthatósága - A hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének javítása - A humán erőforrás fejlesztése - A munkavállalók és cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése - Mobilizáció a foglalkoztatottság és az integráció reformja érdekében 17 Ahogy már az előző fejezetekben is kitértem rá, ennek az Operatív Programnak a legfőbb célja, hogy növelje a foglalkoztatottak számát elsődlegesen a szociális területeke - és hogy ez által elősegítse a hátrányos helyzetben lévőek felkarolását, és hogy életszínvonaluk javítására, életcéljuk kijelölésére és elérésére sarkallja őket Pályázatok megoszlása TÁMOP keretében közötti időszakban eddig lezajlott pályázási statisztika Beérkezett pályázatok száma ebből támogatott pályázatok száma ebből kifizetett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg ebből megítélt támogatási összeg ebből kifizetett összeg db db 8697 db Ft Ft Ft 5. Táblázat Forrás: https://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1 (saját szerkesztés) (Letöltés ideje: ) 17 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Területi forrásallokációs vizsgálatok (tematikus füzet) 28

32 A táblázat bemutatja az előző fejezetben leírt tapasztalataimat, miszerint a benyújtott pályázatok támogatási határozat szerinti elnyerése csak egy kezdeti lépés, ami sok következményt és még annál is több felelősséget von maga után. Strukturális alapokból származó támogatások felhasználásának megoszlása a benyújtott pályázatok által (db) 8. Ábra GOP KMOP TÁMOP KEOP ÉMOP TIOP Forrás: https://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1 (saját szerkesztés) (Letöltés ideje: ) GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program KMOP Közép-Magyarországi Operatív Program TÁMOP - Társadalmi Megújulás Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program ÉMOP Észak-Magyarországi Operatív Program TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Gazdaságfejlesztési Operatív Program jelentősége nem meglepő, hiszen Magyarországon a KKV szektor az egyik legjelentősebb terület a foglalkozatás és a gazdaság területén. A szakdolgozatom egyik központi témáját érintő Társadalmi Megújulás Operatív Program áll a lista 2. helyén, mely a fentiekben taglalt jelentőségére vezethető vissza. A szociális vállalkozások szempontjából ugyancsak érintett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program is jelentős, hiszen prioritása között szerepel a szociális szféra segítése. 29

33 3. A Miskolci Apostoli Exarchátus bemutatása Szakdolgozatom témáját az a bázisszervezet adja, ahol már közel két éve dolgozom megbízott pályázatíróként. A témámat adó szociális vállalkozások közé tartoznak az Egyházak, illetve azok egyéb tevékenységei, mely bázisszervezetemről is elmondható. Ebből a célból az elemzésben bemutatom a szervezet megalakulását, felépítését, széles hálózati rendszerét, majd külön alfejezetben ismertetem az Egyház legkiemelkedőbb szociális tevékenységét, a cigánypasztorációt. Ennek jelentősége a dolgozatom gyakorlati részének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. 3.1 Megalakulásának története 1900-as évek elején, történelmi események sorozataként Apostoli Kormányzóság szervezése vette kezdetét térségünkben. Első jelentős feladat volt a székhely kiválasztása, mely természetesen Miskolcra esett. A Borsod-Abaúj Zemplén megyében működő görögkatolikus egyházközségek, és az őket összefogó, miskolci székhelyű Apostoli Exarchátus 2011 tavaszáig a nyíregyházi székhelyű Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartoztak. Ennek szükségessége az Exarchátus saját püspök nélküli működéséből adódott március 5.-én azonban XVI. Benedek pápa, Dr. Orosz Atanáz dámóci szerzetest, kinevezte a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchájává. Ezzel együtt az Exarchátus irányítása alatt álló területet kiszélesítették, hogy a politikai és közigazgatási határok megegyezzenek Borsod-Abaúj Zemplén megye határaival. Ennek folyamán a Hajdúdorogi Egyházmegyétől 29 egyházközség került át a Miskolci Apostoli Exarchátus irányítása alá, melyet hozzáadva a már meglévő egyházközségi parókiáinak számához (33), napjainkban is 62 egyházközség működik a fenntartása alatt. A Miskolci Apostoli Exarchátus több mint 2 éve végzi fokozatosan szélesedő tevékenységét, mely növekedés a hívek és a fenntartás alatt álló oktatási és nevelés intézmények számában is megmutatkozik. 30

34 3.2 Felépítése A megalakult Exarchátus önálló egyházkormányzati egység, mely azt jelenti, hogy saját - püspökkel - helynök(ök)kel - konzultori testülettel - papi szenátussal - bizottságokkal - esperesi kerületekkel rendelkezik. A Miskolci Exarchátus székhelye Miskolcon, az alig egy éve átadott Püspöki Székházban van, ahol helyet kaptak a gazdasági és egyéb fennhatóság alá tartozó hivatalok. Ebben a központban zajlanak az intézmények és egyházközségek gazdasági és szakmai fenntartásával kapcsolatos ügyintézések Egyházközségek Fenntartása alá 62 egyházközség (parókia) tartozik, melyek Borsod-Abaúj Zemplén megyében helyezkednek el. Az egyházközségek külön esperesi kerületekhez tartoznak. Az egyházközségek önmagukban is hálózatot alkotnak, hiszen az alájuk tartozó filiákban (kisebb, szomszédos községekben elhelyezkedő egyházközségek) is a központi egyházközségek parókusa (papja) látja el a kötelezettségeket. (1. számú melléklet) 31

35 3.2.2 Oktatási- és nevelési intézmények A Miskolci Apostoli Exarchátus fenntartása alá 2011-ig összesen 3 oktatási és nevelési intézmény tartozott, ám ezeknek a száma az önálló igazgatás óta 10-re növekedett. A gyerekek nevelése és oktatása minden korosztályt érint, hiszen bölcsőde, óvodák, általános iskolák, középiskolák és felsőoktatási szakkollégiumok helyezkednek el a megyében. A hálózat részletes lebontását a 2. számú melléklet tartalmazza. Minden egyes nevelési és oktatási intézményt tekintve, összesen kb gyerek és fiatal felnőtt tartozik az Exarchátus fenntartása alá. 3.3 Legfontosabb tevékenységek Az Egyház tevékenységeinek ismertetése azért fontos, hogy ezzel is bemutassam a szociális területeket érintő intézkedéseinek összességét. Az alábbiakban felsorolt és a későbbiekben ismertetett szociális intézkedések egyaránt alapot szolgáltatnak a szakdolgozat gyakorlati részének megvalósításában. - Egyházkormányzat konzultori testület, szentszéki bíróság, bizottságok és nyugdíjalap működtetése. - Előző alfejezetben ismertetett 10 oktatási-nevelési intézmény (+ 2 tagintézmény) szakmai és gazdasági fenntartása, valamint koordinálása. - Parókiák és szervezőlelkészségek tevékenységi programjainak irányítása. - Zarándoklatok szervezése, zarándokok fogadása. - Egyházaknak, egyházi intézményeknek és egyéb nonprofit szervezeteknek való könyvelés, gazdasági tanácsadás, pályázatírás. - Nevelési tanácsadás, továbbképzés: o cigány többségű területeken működő lelkészek, pedagógusok és intézmények számára 32

36 o egyházközségi kisközségek keresztény vezetői képzése o öregedés művészetére megtanító lelki képzés o házas hétvége - Karitász szeretetszolgálat központ a rászorulók megsegítésére. Hazai és külföldi adományok gyűjtése és szétosztása. a tevékenység kibővítéseként a szociális tevékenység eszköztárának megteremtése: szociális otthon, hálózat létrehozásával. - Magányosan élő idősek és kisfalvakban élő rászorulók érdekvédelme, ezzel kapcsolatos jogi tanácsadás. - Gyermek és ifjúsági programközpontok működtetése. - Lelki segélyszolgálat. - Előadások szervezése kulturális, szociális és egyházi témakörben. - Közéleti fórumokon való részvétel egyházi és politikai vezetőkkel. - Mi Családunk címmel havi folyóirat kiadása, amely a családi életről, házasságról, nevelésről szól. Mindezek mellett tartalmazza a lelkiélethez és ünnepekhez kapcsolódó írásokat, egyházmegyei programokat Pályázatírás Az Exarchátus pályázatírói részének ismertetését elengedhetetlenül fontosnak tartom a dolgozat gyakorlati részét képező tevékenységek megvalósításának ismeretében. 18 Miskolci Apostoli Exarchátus belső szervezeti anyag 33

37 A szervezet Gazdasági Hivatalában kap helyet belső pályázatírói csoportja. Jelenleg 2 főből áll, pályázati szaktanácsadóból és pályázatíróból. Az Exarchátus saját, valamint fenntartása alatt álló egyházközségek, szeretetszolgálatok, és oktatásinevelési intézmények számára készítenek pályázatokat, projektmegvalósításokat. Számos alkalommal, egy-egy nagyobb horderejű projekt megvalósítása külső szakértők általi megbízással megy végbe, ám ekkor is természetesen kapcsolattartóként, illetve információszolgáltatóként segédkeznek az előkészületekben és a megvalósításban egyaránt. Az előző fejezetben bemutatott, Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében kiírt pályázatokra tekintettel az alábbiakban ismertetem az Exarchátus néhány, ez irányú pályázati tevékenységeit az elmúlt 2 évben. A Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP pályázatai 6. Táblázat Pályázat kódszáma Célterülete Támogatás összege (Ft) TÁMOP Óvodafejlesztés a Görögkatolikus szellemiség jegyében TÁMOP /1 Egészségre nevelés a Szent Miklós Óvodában TÁMOP /2 Egyházi oktatási programok támogatása TÁMOP A-11/2 Közoktatási intézmények szerepbővítése TÁMOP C-12 Tanoda-programok támogatása Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus belső szervezeti anyaga A pályázatok megírását és a megvalósításhoz kapcsolódó tervek elkészítését és lebonyolítását a pályázati szakreferens és jómagam, mint pályázatíró készítettük el. 34

38 3.4 Az Exarchátus cigánypasztorációs tevékenysége Cigánypasztoráció: A roma közösségek célirányos lelki gondozása a katolikus egyházon belül. 19 Az Exarchátus területén a cigányság többsége hátrányos helyzetű. Egészségi állapotuk aggasztó, társadalmi beilleszkedési nehézségekkel küzdenek, melynek leküzdésében kell őket segíteni. A cigány többségű aprófalvak száma növekszik, a külső segítségnyújtás egyre indokoltabb. A cigány családok a falvakban általában szétszórtan, illetve szegregáltan, telepeken élnek. A munkanélküliség aránya a falvakban élő roma lakosság körében 85-90%, az Exarchátus alá tartozó Rakacán és Rakacaszenden ez az arány majdnem 100%. 20 A cigány kisebbség, sok esetben többség, ezen belül az iskolás korosztályok helyzete szinte minden vonatkozásban válságos. Ezen etnikai csoport esetében a hátrányos helyzetet meghatározó tényezők igen koncentráltan és egymást erősítő módon vannak jelen. Tömegeik élnek a létminimum alatti, vagy ahhoz közeli szinten. Szegregációs, képzettségi és területi-települési tényezők következtében az átlagosnál nagyságrendileg nagyobb a munkanélküliség, az iskolázás tekintetében lemaradásuk óriási mértékkel bír. A cigánypasztoráció egyik fontos módja az emberi segítségnyújtás, amely fejlődésüket segíti. Az Exarchátus szellemi-lelki segítségnyújtást végez és tervez végezni a továbbiakban is a cigányság szemléletváltása érdekében. Elsődleges fontos feladat a munkahelyteremtés támogatása. Az Exarchátus képzéseiben az óvodáktól kezdve egészen az egyetemi szakkollégiumig igyekszik részt vállalni a cigánypasztorációs tevékenységekben. Fontos, hogy az általános képzések része legyen a tudatos és vallásos életre nevelés is. Az alapképzéseken felül a Miskolc-tapolcai egyetemei szakkollégium biztosítja a 19 (Letöltés ideje: ) 20 Ádám Anetta, Makkai László, Péter Mónika Görögkatolikus Cigány Szakkollégium 2011/2012-es Évkönyve,

39 speciális felkészítést a cigányokkal való foglalkozása, a kölcsönös együttműködés segítésére. A cigánypasztorációs tevékenységekhez hozzá tartozik a különböző közösségek létrehozása abból a célból, hogy a résztvevők emberi méltóságukat és elfogadottságukat erősítsék. Ilyen közösségek pl. intenzív vallásismereti kurzusok, bibliaórák, énektanulás, énekkar, evangéliumi történetek dramatizált előadása, bábozás, kézműves tevékenységek, nyári táborok, családi napközi működtetése, munkaközösségek létrehozása. Ennek a szociális területnek a fejlesztése azonban nagy erőfeszítéseket és még annál is nagyobb forrásokat követel meg. Az Egyház, nonprofit szervezet lévén, nem tudja bevételeiből ezt a funkciót ellátni, így mindössze két lehetősége maradt. Az első, ha olyan formában végzi a cigánypasztorációs tevékenységét, mint a Kollégium (oktatási és nevelési intézményként), amely által az államtól normatíva támogatásban részesül. A másik lehetőség pedig, ha más állami támogatásra nem jogosult, megfelelő pályázati források lehívásával lehetőséget teremt magának a szociális problémák megoldására. Ilyen forráslehívás és lehetőség a cigánypasztoráció keretében a tanodák létrehozása. 36

40 4. A tanoda projektek, valamint a TÁMOP /2 pályázat bemutatása Az előző fejezetben már említett tanoda projektekre, mint szociális lehetőségre világítok rá abból a célból, hogy dolgozatom központi kérdésének, miszerint hogyan is lehet a szociális vállalkozások jelentőségét szélesebb körben ismertetni, egy általam megfelelőnek vélt megoldását mutassam be. Így az alábbiakban a tanoda típusú projektek jelentőségét és felépítését szemléltetem, kitérve a korábbi évek tapasztalataira. Ezt követően röviden ismertetem az Új Széchenyi Terv keretében 2012-ben kiadott (szakdolgozatom lényegi részét képező) TÁMOP /2 Tanoda pályázatot, és annak A, valamint C komponensét. 4.1 Magyarországi roma gyerekek szociális problémái Hazánkban a halmozottan hátrányos helyeken élő gyermekek döntő százaléka roma kisebbséghez tartozik, kevés kivétellel ugyan, de többségük kimarad az iskolából, nem tanul tovább és tanulmányi teljesítése is a bukás szélén áll. Ilyen esetekben gyakran esünk abba a hibába, hogy elsődlegesen és egyedül a szülőket, a gyermekeket körülvevő családot hibáztatjuk az eredményekért. Ez azonban sok esetben nem igaz. Véleményem szerint hazánkban a közoktatásnak is sokkal koncentráltabbnak és egyénre szabottabbnak kellene lennie, hogy ne merüljenek fel radikális különbségek. Egy roma családból származó gyermeknek sokkal nehezebben megy a beilleszkedés egy iskolába, hiszen ott nem olyan körülmények veszik körül, mint amit előtte megszokott. A rendszer viszont elvárja, hogy a gyermek alkalmazkodjon ehhez, amit, ha nem tesz meg, a rendszer szelektálja és esetleg kisegítő iskolába, vagy csökkentett képességűek közé sorolja. Ez viszont számos esetben nagy hiba. A rendszernek is kell, hogy tudjon alkalmazkodni a más kultúrájú és habitusú gyermekekhez. Ám ez az alkalmazkodás nem egyenes út a csökkentett képességűekhez való besoroláshoz. 37

41 Az éremnek természetesen két oldala van, hiszen Magyarországon a statisztikák is azt mutatják, hogy a kisegítő osztályokba járó tanulók jelentős százaléka roma származású gyermek. Ebből kifolyólag nem lepődünk meg a fentiekben taglalt általánosításon sem. Ezeknek a gyermekeknek azonban sokszor nem a teljes tanulmányi időszakon keresztül van szükségük a felzárkóztatásra. Számos esetben csak a kezdeti nehézségek leküzdésére van szükségük, amelyek megfelelő segítséggel orvosolhatóak is lennének. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy még a mostaninál is több, speciálisan erre a területre képzett tanárok végezzék a gyermekek felzárkóztatását. Egy gyerek, ha érzi, hogy sikerek érik, kitűnik valamiben és nem csak azt hallja magáról, hogy mi mindenhez nem ért, mi mindenhez rossz ő, akkor igenis látszódni fog a fejlődés és a tanulni akarás. Ez a folyamat pedig magával vonzza a továbbtanulást, szakmák elsajátítását és társadalmi (szociális) színvonal növekedését. Ennek a gyökeres és mind két fél oldali átalakuláshoz nem csak rendszerbeli, de minden egyes ember belső meggyőződésbeli változtatására van szükség. 4.2 Tanodák jelentősége A Tanoda meghatározásáról az évi LXXIX. törvény 95 (1) Az oktatásért felelős miniszter közoktatás fejlesztéssel kapcsolatos feladatának (m) bekezdése szól, miszerint: hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda) kidolgoztatása, elterjedésének támogatása 21 A tanoda lényegében egy olyan intézmény, amely a hátrányos helyzetű tanulók segítésére specializálódott. Célja, hogy programjaival segítse a roma kisebbség munkaerőpiaci elhelyezkedését és a társadalomba való beilleszkedését. 21 (Letöltés ideje: ) 38

42 Elsődlegesen olyan roma gyermekek támogatására jött létre, akiknek nem áll rendelkezésére semmilyen továbbtanuláshoz megfelelő feltétel, akár iskolai, akár családi oldalról tekintve. Mindamellett, hogy a gyermekeket segíti a továbbtanulásban, társadalomba és munkaerőpiacra való beilleszkedésben, a tanodáknak elsőszámú feladatuk, hogy segítsék a gyerekek felkészítését a nem tanoda típusú iskolákban való viselkedésre és kultúrára. Éppen ezért a tanodák szakmai programja igen széles és átfogó rendszerű. A tanodában tanuló gyermek nem iskolában érzi magát, mindamellett, hogy reál és társadalomtudományi területen is képzésben részesül, hanem egyfajta otthonként, családias környezetben van lehetősége kibontakoztatnia képességeit és felkészíteni azt a jövőbeni terveinek megvalósítására. 4.3 Korábbi évek tanoda pályázatai Ahogyan már a 2. fejezetben is említettem, a os Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nagyobb összegű forrás lehívása vált elérhetővé a szociális területen tevékenykedő vállalkozásoknak a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretén belül. Ennek az operatív programnak volt része a HEFOP/2004/2.1.4 Modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében 22 és a HEFOP/2005/2.1.4B pályázati program Tanoda programok támogatása 23 címmel. Ezek voltak a magyarországi pályázati rendszer első jelentős lépései a szociális területen tevékenykedők támogatása végett. Mind a két pályázat hasonló elemekkel rendelkezett, de sok lényegi elemben azonban különbözött egymástól. 22 (Letöltés ideje: ) 23 (Letöltés ideje: ) 39

43 - HEFOP/2004/2.1.4: A 2004-ben kiadott pályázat elsődlegesen a konvergencia régiókban támogatta a hátrányos helyzetű, roma származású gyermekek fejlesztését az által, hogy számukra specializálódott tanodák létrehozását írta elő. Másodlagosan pedig a már akkor is élő tanodák működési támogatását jelölte meg célul. Ennek a pályázatnak a keretében összesen 92 projektet nyújtottak be, amik közül 23 tanoda került megvalósításra HEFOP/2005/2.1.4B: Az előző után alig egy évvel, 2005-ben kiadott pályázat, az előző évből levont következtetések által, kisebb változtatásokkal került kiadásra a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül. Lényegi változtatás abban nyilvánult meg, hogy nem csak a hátrányos helyzetű gyerekek, hanem kimondottan a halmozottan hátrányos gyerekek segítése volt a cél. Ezen felül olyan apróbb eltérésekben különbözött, mint pl. a működő tanodákat nem csak működésükben, hanem fejlesztésükben és új, széles skálájú programok kialakításában ösztönözte. A 2005-ös kiírás sokkal részletesebben taglalta a megvalósítandó tevékenységeket és feltételeket a 2004-hez képest. - TÁMOP-3.3.5/A/08/1: A os Nemzeti Fejlesztési Terv után egyik jelentős pályázatot emelhetjük ki a tanodák életében, a 2008-ban kiadott TÁMOP-3.3.5/A/08/1 Tanoda programok támogatása címmel. 25 Az előző tanoda programhoz képest az irányvonal azonos maradt, csak még a meglévőnél is szélesebb és részletesebb pályázati kiírást tartalmazott abból a célból, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a legmegfelelőbb szakmai ellátásban részesüljenek. 24 Tárki-Tudok A tanoda típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése, (Letöltés ideje: ) 40

44 Tanodák számának megoszlása között 7. Táblázat Alapítás éve Tanodák száma (db) Megoszlási arányuk (%) Összesen Forrás: Tárki-Tudok A tanoda típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése, 2009 (saját szerkesztés) Magyarországon már egészen az 1994-től kezdve beszélhetünk tanodákról. A számuk, támogatottság hiányában egészen 2003-ig igen elenyésző volt. A hazánkban 2007-ig valaha működött tanodák számát tekintve az első 10 évben mindössze csak 28%-uk létezett és végezte működését. Ezekben az években átlagosan 1,4 db tanoda/év volt az átlag. A következő, Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiadott pályázatok szempontjából már jelentősebbnek mondható a fejlődés, hiszen 2 év alatt az összes tanodák számának a 30%-a alakult meg, ami évente 7,5 db tanoda/év átlagot produkált. Ez az eredmény az előző 10 évhez képest 1/5 annyi idő alatti ~5,4-szeres növekedést jelent tól a tanodák számának növekedése még inkább felgyorsult, ami köszönhető annak, hogy a 2005-ben kiírt tanoda pályázat megvalósítása ebben és a 2007-es évben vált esedékessé. A tanodák 42%-át ebben a két évben hozták létre, ami átlagban 10,5 db tanoda/év-et jelent. Ez a növekedés 1,4-szeres a höz képest és 7,5-szerese az első 10 évnek. Az 1994-től megfigyelhető folyamatos fejlődés egyértelműen tükrözi az uniós források felhasználását és azt, hogy a pályázati kiírások évről évre koncentráltabbak és szélesebb megvalósítási környezetet biztosítanak. 41

45 Nem mellékesen megjegyzendő, hogy az előzőekkel szemben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a tanoda-programok és szakmai előírások szélesítésével a megvalósítás is sokkal bonyolultabbá és nehezebbé vált az előző évekhez képest. Ez az erősen strukturáltság folyamata a közötti Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül kiírt TÁMOP /2 Tanoda pályázatra is igaz. Tanodák fenntartó szerinti megoszlása 2008-ig 9. Ábra 8% 4% Roma civil szervezet 11% 48% Nem roma civil szervezet Települési önkormányzat 29% Cigány kisebbségi önkormányzat Egyház Forrás: Tárki-Tudok A tanoda típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése, 2009 (saját szerkesztés) Fontos, hogy szót ejtsek még arról, hogy a tanoda programok keretében milyen fenntartással működnek az intézmények. A fenti ábra alapján kapunk egy sorrendet a 2008-ban és előtte működő tanodák fenntartói megoszlásáról. A civil szervezetek döntő többsége az, ami elsőként észrevehető, hiszen az intézményeknek közel 50%, nem meglepő módon, roma civil szervezetek, közel 30%-át pedig nem roma civil szervezetek irányítják. Civil szervezetek csoportjában ez a megoszlás ~62% és ~38%, ami még inkább tükrözi a roma civil szervezetek döntő számú jelenlétét. A települési és cigány kisebbségi önkormányzatok, illetve az egyházak száma fenntartóként, a civil szervezetekhez képest elenyésző, ám napjainkban számuk, a tanoda pályázatok által, folyamatos növekedésnek indul. 42

46 4.4 TÁMOP /2 Tanoda típusú programok Ahhoz, hogy a szociális vállalkozások jelentőségének növelésében szerepet játszó tanoda típusú programok pályázati úton való megvalósítását a gyakorlatban is szemléltessem, szükség van arra, hogy az aktuális pályázatot a kiírásnak megfelelően pár alpontban bemutassam. Ezek az alapinformációk elengedhetetlenül szükségesek a továbbiak olvasásához és megértéséhez július 12-én A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Tanoda típusú programok támogatása címmel pályázat jelent meg az Új Széchenyi Terv keretében Pályázat célja Az előző évekhez képest a pályázat lényegi elemei azonosak, miszerint célja a tanodákban tanuló halmozottan hátrányos gyerekek felzárkóztatása a széles és kibővített tanodai programok megvalósítása által. Ez által lehetőséget biztosít meglévő tanodák fejlesztésére és újak indítására. Fontos, hogy a gyerekek olyan légkörben tudjanak tanulni, ahol kibontakoztathatják képességeiket és személyiségüket úgy, hogy közben semmilyen ártó szándékú benyomással, viselkedéssel nem találják szembe magukat, hogy épülő jellemük fokozatosan fejlődhessen. Lényeges, hogy a gyerekek tehetségét elő lehessen keresni és azt fejleszteni mind a tanulás mind a készségfejlesztések és egyéb foglalkozások által. A fejlődések által a pályázat célja, hogy a tanodákban tanuló gyermekek továbbtanulását elősegítse, így kritériumként is állítja a gyerekek tanulmányi eredményeinek javulását és bizonyos százalékuk elé az érettségit nyújtó intézményben való továbbtanulást. Az elsődleges célcsoport az osztályos tanulók köre. 26 (Letöltés ideje: ) 43

47 4.4.2 Támogatás összege és intenzitása Források és támogatott pályázatok számának alakulása 10. Ábra Forrás: ,- Ft Minimális támogatás: 162 db * ,- Ft Várható átlag: 112 db * ( ,- Ft) Maximális támogatás: 54 db * ,- Ft Forrás: TÁMOP /2 pályázati kiírás (saját szerkesztés) A rendelkezésre álló forrás ,- Ft. A támogatás összege teljes mértékben, azaz 100%-osan vissza nem térítendő támogatás, mely egy projektre összegben meghatározva minimum ,- Ft, maximum ,- Ft lehetséges. Ebből adódóan e pályázat keretében maximum 54 tanoda projekt támogatható, de a kiírás szerinti támogatott projektet várható száma: db Pályázók köre A lehetséges pályázók között több, civil nonprofit szervezet pályázhat, melyek közül dolgozatomat érintő legfontosabb az Egyház Fontos indikátorok Az indikátorok felsorolását abból a célból tartom fontosnak, hogy megfelelő információt nyújtsak a dolgozatom elmélettel összefüggő gyakorlati részének megértésében és elmélyítésében. 44

48 - a tanodában tanuló gyerekek 30%-a roma származású kell, hogy legyen - 50%-uk a megjelölt célcsoporthoz tartozzon (5-12. évfolyam) - 70%-uknak halmozottan hátrányos helyzetűnek kell lennie - 70%-uknak nagymértékű javulást kell produkálniuk - 50%-uknak érettségit adó intézményben kell, hogy továbbtanuljanak - a működtetés során a gyerekek maximum 30%-a, a pedagógusok maximum 15%-a morzsolódhat le - minimum 20, maximum 28 hónap áll rendelkezésre a működtetésből Egyéb releváns információ Jelen pályázat esetében két konstrukció is kiírásra került, amely dolgozatom szempontjából fontos információval bír. A és C pályázati konstrukció lett megkülönböztetve, amelynek szükségessége a megvalósítás helyszínéből adódik. Míg az előbbi a nem halmozottan hátrányos térségek, addig az utóbbi a már fentiekben is ismertetett halmozottan hátrányos térségek tanodáit és szervezeteit jelöli meg pályázói területnek. Fontos, hogy egy szervezet csak 1 konstrukcióban vehet részt. 45

49 5. Esettanulmány július 3-a óta dolgozom megbízott pályázatíróként a Miskolci Apostoli Exarchátusnál. A szakmába való beletanulásnak és elsajátításának ez az elmúlt, közel 2 éve alapot jelentett arra, hogy az előző fejezetben már ismertetett Tanoda pályázatot munkatársammal együtt előkészítsem és megírhassam. Az alábbi fejezetben egy esettanulmány formájában szeretném ismertetni az általunk végzett pályázatírói tevékenységet, ezzel is bizonyítva szakmai tudásomat és a rövid idő alatt szerzett tapasztalatomat. Ugyanakkor ezzel az esettanulmánnyal szeretném bebizonyítani, hogy napjainkban a szociális vállalkozásoknak ez a fajta jövőbeli perspektívája megfelelő keretekkel és lehetőségekkel rendelkezik a fejlődéshez és foglalkoztatottság növeléséhez vezető úton. A fejezet végén a pályázatírás során nyert tapasztalatokat alapul véve teszek javaslatokat és fejlesztési lehetőségeket a szociális pályázási rendszer működésére 5.1 A pályázat megvalósítása július 12-én Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Tanoda típusú programok támogatása címmel pályázat került kiírásra. Munkakörünkhöz kapcsolódik természetesen, hogy a naponta frissülő pályázati kiírásokat folyamatosan nyomon kövessük, és az érintetteket tájékoztassuk az aktuális lehetőségekről. A pályázat megjelenését követő 2. napon figyeltünk fel a jelen pályázati kiírásra, melyben rögtön a megvalósítandó lehetőségeket láttuk. A hivatalos eljárás szerint alapos áttanulmányozás és összefoglaló megírása után a pályázati lehetőséget előterjesztettük a Püspök felé, akinek elsődleges véleménye a legfontosabb a továbbiakra nézve. 46

50 A Miskolci Apostoli Exarchátus a 3. fejezetben bemutatott cigánypasztorációs tevékenységéből és természetesen általános tevékenységi köréből kiindulva úgy döntött, hogy a halmozottan hátrányos helyen élőket, és elsősorban roma kisebbségi gyerekeket nem elég a szakkollégiumokban segítenie, hanem szélesebb, sokkal korábbi fejlődési stádiumukban kell hatással lenni az életükre. Erre az aktuális tanoda pályázat az egyik legmegfelelőbb lehetőséget biztosítja, így felső utasításra július végén megkezdtük az előkészületeket. Előkészületek Az első fontos lépés volt, hogy a Püspök összegyűjtötte melyek azok a területek (egyházközségek), amelyek pasztoráció szempontjából a legfontosabbak. Ezt követően kategorizáltuk őket, és leellenőriztük pályázási lehetőségeiket. Helyszínek kiválasztása Pályázat lehetséges településinek listája táblázat Település Kistérség Hátrányos Halmozottan Nem Kiírás hátrányos hátrányos Rakaca Edelényi igen C Rakacaszend Edelényi igen C Felsőregmec Sátoraljaújhelyi igen C Homrogd Szikszói igen C Felsővadász Szikszói igen C Gadna Szikszói igen C Szuhakálló Kazincbarcikai igen C Sajópetri Miskolci igen A Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag

51 A pályázatunk benyújtását úgy terveztük, hogy az Exarchátus, mint fenntartó pályázik egyházközségeinek, amely lehetőséget biztosít a könnyebb adminisztrációs tevékenységekben, és a pályázás teljes menetében. Az első 7 egyházközség hátrányos és halmozottan hátrányos térségben való elhelyezkedésével ez egyértelműen megvalósíthatóvá vált a pályázat C konstrukciójának keretében. Azonban a Sajópetriben lévő egyházközség, amely szakmailag elengedhetetlen fontossággal bír, területéből adódóan a Miskolci Kistérséghez tartozik, amely nem a hátrányos területek egyike Észak-Magyarországon. Ez által nem volt más lehetőség, mint a Sajópetri Görögkatolikus Egyházközséget az A konstrukció keretében kellett megvalósítanunk. Ezzel viszont együtt járt, hogy az egyházközségnek önmagának kellett pályáznia, hiszen az Exarchátus részt vállalva a C konstrukcióban már nem adhatta nevét az A -hoz. - Előzetes költségvetés A lehetséges települések és az egyházközségek tisztázása után a vezetőség tájékoztatása céljából készítettünk egy előzetes költségtervet, hogy a tanodák számára lebontva, illetve a pályázati kiírásban szerepelő fizetési ütemezéssel kapcsolatban világos képet adhassunk a költségek alakulásáról. Számos tényezőt figyelembe kellett vennünk, mint az előlegek kihasználásának lehetőségét, azoknak időbeli feltételeit, illetve az ebből adódó önköltségek alakulását. A költségvetés áttekintése után az Exarchátus szabad utat engedett az ekkor még 8 lehetséges tanoda kialakítására. 48

52 Egy tanodára jutó költségek becslése (Ft) 9. Táblázat 1 Előkészítés Pedagógusok óránként Ft-os bérrel számolva, vagy 3 fő Ft/hó 3 Állandó felügyelő hónapra 6 órában ,- Ft/hó 4 Segítő hónapra 6 órában ,- Ft/hó 5 Asszisztens hónapra ,- Ft/hó heti 8 órában 6 Szakmai-, pénzügyi-, az összes projektnél ők lesznek, így ,- valamint Ft/fő/projekt hetente 10 óra projektvezető 7 Utazási költség szakmai vezető hetente látogatja a tanodákat, pedagógusok, hospitálók költsége 8 Szakmai programok kirándulás, zarándoklat, színház, stb. 9 Tábor főre 3 kísérővel, 5 napra 2 alkalommal ,- Ft-al számolva 10 Étkezés főre 500 Ft-al 2*37 hétre számolva 11 Nyilvánosság biztosítása tábla a projekt elején, 2 tábla a végén 12 Eszközök beszerzése maximum 6%-ban kérhető 13 Fenntartás, irodaszer, bank maximum 5%-ban kérhető Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag 49

53 Költségtervezet a tanodák száma alapján (Ft) 10. Táblázat Összköltség 25% előleg 2014 októberétől kb. 6 hónapig finanszírozandó összeg 1 tanoda tanoda tanoda tanoda tanoda tanoda Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag A pályázati kiírásban megfeleltek szerint a projektek 70%-os pénzügyi teljesítésénél el kell kezdeni az előleg elszámolását, ami azt jelenti, hogy 2014 júniusa után lesz csak felhasználható az előleg. Visszatérítés már nem történik, illetve az utolsó 5%- ot meg kell őrizni. A tervezett kiadások és az igénylések miatt ez a finanszírozandó rész több mint 5%, ami projektenként ,- Ft. Ez a megvalósítandó 8 tanodára nézve már ,- Ft, ami 2015 novemberében és decemberében felmerült költségeket érinti. A költségekkel 2016 márciusáig kell elszámolni, így ez az összeg jó esetben 6 hónap után kerül vissza. Amennyiben az Exarchátus pályázik, mint fenntartó, úgy az eszközbeszerzést kötelesek vagyunk közbeszereztetéssel végezni, viszont ha az egyházközség külön pályázik, mint Sajópetri esetében, akkor nem kötelező a közbeszerzés lefolytatása és az erre szánt, kb ,- Ft-os összeget át lehet csoportosítani. 50

54 Helyszínek véglegesítése Augusztus elején, az egyeztetéseket követő napokban az Edelényi Kistérség megkereste az Exarchátus, hogy megkérje, Rakacán és Rakacaszenden ne indítsunk tanodát. Az okuk az volt, hogy tanoda típusú intézményt akartak a térségben létrehozni, de a pályázatuk kritériumában szerepelt, hogy adott kistérségben ilyen típusú tevékenységet nem folytathat senki. Így engedtünk a kérésnek, és azóta is, mint közreműködők segédkezünk az Edelényi Kistérség pályázatában. Az Exarchátus neve alatt futó így már 5 pályázat a későbbiekben még 1 településsel csökkent, pontosan Szuhakállóval, amely településen az előzetes felmérések alapján kiderült, hogy nem állna rendelkezésre elegendő létszám a tanoda elindításához. A végleges egyházközségeket átstrukturáltuk, így augusztus közepén már az alábbi listával dolgozhattunk tovább: Exarchátus fenntartása alatt: - Felsővadász, mely Felsővadász és Gadna ellátását biztosítja - Homrogd, mely a homrogdi és selyebi gyerekeket érinti - Felsőregmec Önállóan: - Sajópetri A sajópetri parókus hivatalos levélben kérte ezt követően az Exarchátust, hogy pályázatának megírását vállaljuk el, melyet természetesen meg is tettünk. Nyilatkozatok és helyzetfelmérési dokumentumok kiküldése A véglegessé vált települések és egyházközségek után következő lényegi lépésünk volt, hogy a pályázat által is előírt roma kisebbséghez tartozó önkéntes nyilatkozatokat kitöltessük a szóban forgó érintettekkel. 51

55 A Miskolci Apostoli Exarchátus tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek többségi hovatartozására, minden benyújtott tanoda pályázatában 2 kivétellel, 100%-ig roma gyerekek nevelését és taníttatását tűzte ki célul a projektek keretében. Ezeknek a nyilatkozatoknak a limitje 30 db volt, így korábbi tapasztalatainkból kiindulva minden egyházközségből 40 db-ot kértünk be, figyelembe véve a 30%-os lemorzsolódási indikátorszámot is, mely 30 gyerek esetében 9 főt jelent. Következő feladatunk a települések tényleges helyzeteinek felmérése volt, melyet egy általunk előre elkészített formanyomtatvány keretében küldtünk el az egyházközségekhez. Ez a több oldalas nyomtatvány a megvalósíthatóság több területére is kiterjedt, illetve adott tájékoztatást a fontosabb feltételekről. Az adatokat egyszerűsített, táblázatos formában készítettük el, hogy megválaszolása se okozzon sok időt és gondot, és nem utolsó sorban figyeltünk arra, hogy a felmérések kiértékelése a mi szemszögünkből is egyszerűbb egy azonos formanyomtatvány használatával. A roma kisebbségi nyilatkozatok és a helyzetfelmérő dokumentáció kitöltésére minden egyházközségnek 2 hetet, azaz augusztus végét jelöltük meg határidőnek. 52

56 Pályázathoz szükséges felmérési ív 11. Táblázat Megnevezés Létszám (fő) Ebből roma (fő) Hátrányos helyzetű (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű (fő) Mely településről Részt vevő a projektben (fő) Milyen tevékenységgel vesz részt 0-3 év 6-10 év 1-4 évfolyamon tanulók száma van napközis (igen / nem) ha igen, akkor hány fő év 5-8 évfolyamon tanulók száma van napközis (igen / nem) ha igen, akkor hány fő 2014/2015 tanévben végzős 8-os tanulók Közülük hány fő fog érettségit vagy minőségi szakképzést adó intézményben továbbtanulni minimum 50% év 9-12 évfolyamon tanulók száma év ebből 9-12 évfolyamon tanulók száma 53

57 felsőfokú szakképzésben tanulók felsőfokú (egyetem / főiskola) képzésben résztvevők év munkanélküliek tanodai fejlesztésekben részt vett Útravaló ösztöndíj programban részt vett MACIKA ösztöndíj programban részt vett Arany János ösztöndíj programban részt vett Roma szakkollégiumi programban részt vett Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag 54

58 A helyzetfelmérésben ezen felül kitértünk a gyerekek iskolai eredményére, és az országos átlaghoz viszonyított arányukra, valamint több táblázatos felmérési ívet készítettünk a tanodáknak helyet adó épületek felszereltségéről is. (3. számú melléklet) Ezeket természetesen úgy készítettük el, hogy számunkra is egyértelmű adatokkal szolgáljanak a rendelkezésre álló eszközök, illetve azok minőségei. A felmérés végén az alábbi fontos tényezőkre hívtuk fel a figyelmet: - A Tanoda programban diák vehet részt 1000 fő feletti települések esetében pedig diák - Minimum 180 főt kell megszólítani, azaz a szülőket is érdemes bevonni a tanodák programjába Ezen felül kértük az egyházközségeket, hogy saját meglátásuk alapján fejtsék ki gondolataikat az alábbi témákban: - A megvalósítás helyszínén elérhető, és a pályázat során bevonható tanulók célcsoportonkénti száma, arányának bemutatása - A projekt megvalósítási területén a célcsoport(ok) szükségleteinek, helyzetének bemutatása - Lehetséges együttműködő partnerek felsorolása. Települési önkormányzaton kívül még minimum 5 szervezet szükséges, ez lehet: közoktatási intézmény, gyermekotthon, lakásotthon, menekülteket befogadó állomás, cigány önkormányzat, stb. - A célcsoportra irányuló programok jelenlegi kapacitásának, illetve azoknak a szolgáltatási igényeknek a bemutatása, melyek a hátrányok leküzdésében segítik az iskoláskorú gyermekeket. Program javaslatok felsorolása. 55

59 Meg kell kérdezni, hogy mind gyermekek, mind a szülők milyen típusú közösségi programokban vennének részt. (családi nap, sportfoglalkozás, színházlátogatás, zarándoklat, stb.) - Milyen képességfejlesztő, iskolaidőn kívüli bentlakásos programok kerüljenek megvalósításra, és miért. - Szakmai megvalósítókra és segítőkre javaslatok írása lehetőleg roma származásúak); ezen felül humán, reál és nyelvtanárokra javaslatok írása és bemutatása, valamint a lehetséges személyekkel való konzultáció után önéletrajzok kérése - Végezetül egy SWOT elemzést kértünk minden egyházközségtől, hogy ők hogyan látják a belső és külső környezet okozta következtetéseket. Természetesen felmérési ívünkben nem SWOT-elemzés néven illettük a kidolgozandó területeket. Kiértékelés és szakmai, valamint pénzügyi koncepció kidolgozása A helyzetfelmérésekre kiküldött formanyomtatványok visszaérkezése után szeptember 1-től belevágtunk a tanodák szakmai és pénzügyi háttereinek kidolgozásába. Első lépésként, ahhoz hogy a szakmai koncepciót megfelelően ki lehessen dolgozni, helyszíni látogatást tettünk a os Nemzeti fejlesztési terv keretében elindított és 5 évig működtetett tanodák egykori vezetőinél, hogy tapasztalataikat átadva segítsenek nekünk mind a szakmai, mind a pénzügyi konstrukció, és az általánosságban vett működtetés területén egyaránt. Ilyen tanodákat működtető egyesületek voltak: - BHIM-RAO Szendrőlád - Volt állami Gondozottak Országos Egyesülete - Tiszadob 56

60 Szakmai koncepció A szakmai koncepcióhoz a témában már jártas és nagy tapasztalattal rendelkező munkatársainkat jelöltük ki a feladatok részbeni elvégzésére. A Miskolc-tapolcai Görög Katolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium Cigány Szakkollégiumának vezetője és szakmai vezetője, a Hajdúdorogi Egyházmegye cigányügyi referense, az Exarchátus pedagógiai szaktanácsadója, valamint mi, pályázatírók közös együttműködéssel kezdtük kidolgozni a tanodák szakmai koncepcióit, mely munkálatok egészen október elejéig elhúzódtak. A koncepció első fejezetének már részletesen kellett tartalmaznia a tanoda projektek elsőszámú céljait, részcéljait. Példa (Felsőregmec): A projekt elsődleges célcsoportja az ott tanuló gyermek, elsődleges célja pedig a programban résztevők azon kompetenciáinak fejlesztése, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az élet kihívásaira minél sikeresebb válaszokat adjanak, az életben való boldoguláshoz alapvetően szükségesek. Közvetlen célunk, hogy a tanodánkba járó gyermekek szeressenek tanodába járni, magukénak érezzék az intézményt, értsék és elfogadják a közösen felállított célokat, szabályokat, munkatervet. Ez a fajta kötődés lehet az egyik legfontosabb motiváció, mely alapját képezi mindenféle fejlesztő munkának. Távlati célunk, hogy a diákjaink felnőtt korukban a munkaerőpiac aktív szereplői, a társadalom elfogadott tagjai legyenek, akik képesek világos értékek mentén rövidebb és hosszabb távú célokat megvalósítani. Ennek érdekében a program átfogó céljai: - Hozzájáruljunk az oktatásban a szociokulturális különbségekből fakadó hátrányok leküzdéséhez. - A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának segítése. A hátrányos helyzetűek, többségében roma fiatalok mind sikeresebb iskolaválasztásának és beiskolázásának elősegítése. - A hátrányos helyzetűek, többségében roma fiatalok munkaerő-piaci lehetőségének javítása. 57

61 - Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. - Kompetencia-alapú pedagógiai fejlesztő-környezet kialakítása. - Hálózati együttműködés intézményekkel és egyéb, a célok megvalósítása szempontjából fontos szereplőkkel (különös tekintettel a szülőkre, családokra). - Megőrizni az otthoni kultúra értékeit, támogatni a programban résztvevők identitásának fejlődését. - Közvetíteni a keresztény szellemiséget. Ezen átfogó célok megvalósítását az alábbi részcélok segítik: - Nyitott, biztonságos és elfogadó keresztényien szeretetteljes szellemiségű tanodai légkör megteremtése, mely nem iskolaként működve segíti elő a tanulók iskolai sikereit. - Egyénre szabott fejlesztési és oktatási célok meghatározása. - Tehetséggondozás mellett szükség estén felzárkóztatás - Gazdag tanulói tevékenységrepertoár feltételeinek kiépítése. - A programban résztvevők kulcskompetenciáinak fejlesztése. - A kompetenciafejlesztés mellett emocionális fejlesztés, szociális érzékenység kialakítása. - A résztvevők szeressék a tanodát, szívesen járjanak oda, a tanodai és iskolai lemorzsolódási arány minimális legyen. - A bevont tanulók iskolai eredményeiben javulás mutatkozzon. - A bukási arány körükben 0% legyen. - A programban résztvevő tanulók egyre nagyobb számban válasszanak érettségit adó vagy hiányszakmát képző középiskolát. A szakmai koncepció további része már kimondottan a célok megvalósításához köthető pedagógiai koncepciókat tartalmazta, illetve azt, hogy a tehetséggondozás és hátránykompenzálás hogyan is fog zajlani a megvalósítandó tanodákban. Ezek kidolgozás már ránk, pályázatírókra tartalmában nem vonatkozott, hiszen pedagógiai szaktanácsadási területen nem vagyunk érintettek. 58

62 A szakmai koncepció azonban tartalmazott egy mellékletet, amelyben helyet kaptak a felmérés által visszaérkezett adatok. Ennek feldolgozás és rendszerbe foglalása természetesen a mi feladatunk volt. A melléklet legelső része, hogy az adott települést demográfiai, gazdasági és természeti szempontból is alaposan kielemezzük. Ezt követően az egyházközség cigánypasztorációs tevékenységének a bemutatására tértünk át, hogy a tanodák megalakításának szükségességét e szempontok szerint is meglapozhassuk. Következő mellékleti részt a visszaérkezett gyerekek iskolai adatai tették ki. Példa (Felsőregmec): Tanoda célcsoportok Jelentkezett Jelentkezett roma Javasolt tanodás Javasolt tanodás roma 12. Táblázat Alsós (1-4) Felsős (5-8) tanulók tanulók Összesen Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag A szakmai koncepció mellékletének befejező részét pedig a pedagógusok megnevezése, szakmai tapasztalatai és az együttműködési megállapodások jelentették egy szintén táblázatos formában, melyben kitértünk az együttműködő felekre, illetve az együttműködés tárgyára annak feltételeire. 59

63 A szakmai koncepció fontos részét képezte az alábbi feltételeknek való megfelelés: - olyan tanárokat kellett találni az elvégzendő feladatokra, akik szakmailag és emberileg is megbízhatóak (nem utolsó sorban vallásosak), hiszen a lemorzsólódás százaléka náluk mindössze 15% - a segítő területen lévő dolgozónak roma származású embert kellett alkalmazni és figyelni arra, hogy 4 órában lehessen foglalkoztatni, hogy a segélyét emellett is meg tudja kapni Együttműködési megállapodások A pályázat feltételét képező együttműködési szándéknyilatkozatok kötése igen fontos tényező, hiánya esetén a pályázatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Amennyiben viszont a pályázat nyer, a szándéknyilatkozatok alapján szükséges megkötni a megállapodásokat. A pályázati kiírás számos feltétellel rendelkezik az együttműködő felekről és magáról az együttműködés tárgyáról. Ezeknek eleget téve, egységesen minden egyházközségünk érdekében az alábbi szervezetekkel egyeztettünk: - Hajdúdorogi Egyházmegye által működtetett Magvető Tanoda - Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - településeken lévő Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatokkal - Szalonnai Sport és Községfejlesztő Egyesület - Miskolci apostoli Exarchátus a Sajópetri Görög Katolikus Egyházközséggel és fordítva is - Görög Katolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium Miskolci Görögkatolikus cigány Szakkollégium - Volt Állami gondozottak Országos Egyesülete - helyi önkormányzatok, általános és középfokú iskolák, valamint azok alapítványai és egyesületei - Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézete 60

64 Pénzügyi konstrukció A következő és egyben minket, pályázatírókat érintő legfontosabb rész a pénzügyi koncepció kidolgozása volt. Erre 2012 október elejétől október végégig kerítettünk sort, hogy minden egyes beszerezhető eszközre, amelyek szükségesek a tanoda programok indításához megérkezzenek a bekért árajánlatok. Az előzetes költségtervünk alapján a vezetőség elfogadta a koncepciót és megkezdtük a részletesebb és árajánlatok által számolt költségvetés elkészítését. A pályázati kiírás mellékletei között, mint általában, szerepelt egy excel formátumú költségvetési tábla, amely a projekt minden területére kiterjedően, költségfajtánként adott lehetőséget a tervezésre. A költségek pontos megtervezésénél figyelembe kellett vennünk, az alábbi tényezőket: - Minden egyes egyházközség bérli azt a helyiséget, ahol a tanodát működtetni szeretné, ez egy esetben térítésmentes bérlés, ám a többi projekt esetében fontos a költségek közé számítani. Továbbá figyelembe kellett vennünk az éppen aktuális bérleti díjak adózási rendszerét, mely január 1-től változott. - A pályázat feltételeihez tartozik, hogy a rezsikeret mindössze 1,5 M Ft, ami nagyon alacsony a teljes működtetésre nézve. A bérelt épületek közül kettőben a bérleti díj tartalmazza a rezsi költségeket is. - A pályázat nem támogatja a fogyó eszközöket így ezeket mind önköltségként kell, hogy elszámoljuk. - Béren kívüli juttatásokat csak cafeteria rendszerben engedi a pályázat betervezni. - Sajópetriben kimondottan nehéz a helyzet, mert a bérelt épület teljes mértékben üres, így minden szükséges eszközt be kell, hogy szerezzünk a tanoda működéséhez. 61

65 - Hideg-étkeztetést kell vállalnunk (ami az előző évekhez képest már egy új elem a pályázatban), mert a meleg-étkeztetés kialakításához ANTSZ engedély szükséges, amely megszerzésének folyamata igen hosszadalmas. - Az Exarchátus neve alatt futó pályázatok, illetve a Sajópetri saját nevében beadott pályázata esetében is a projektmenedzser egyházi jogi személy. Az ő esetükben viszont a törvény szerint vagy egyházi jogi személyként, vagy alkalmazottként lehetnek bejelentve és biztosítva, együtt semmiképpen sem. A pályázat ugyanakkor megköveteli az alkalmazotti formában történő foglalkoztatást, így az átsorolásukra és további bérszámításukra már új összegekkel kell számolnunk. A költségvetési táblák kitöltésével és a képletek alapján történt kiszámításával (4. számú melléklet Sajópetri), egy összesítést végeztünk a felmerülendő költségekkel kapcsolatban. Ezek a táblázatok végül a vezetőség elé mentek elfogadtatás és időpont egyeztetés céljából. Sajópetri első 3 havi költségei (Ft) 13. Táblázat Települések Minimális költségek, segítő, Projekt tagok, tanárok tanoda vezető, parókus és uzsonna munkabérei, bérleti díjak - 1 hónapra Sajópetri Felsőregmec Felsővadász Homrogd Összesen Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag 62

66 A tanodákban résztvevő gyerekeket és szüleiket úgy tájékoztattuk, hogy a tanoda én indul, hiszen a pályázat i beadása esetén a januári döntés megszületése optimálisnak mondható. Amennyiben el indítjuk meg a tanodákat, úgy a 3 hónapot biztosan az Exarchátusnak kell megelőlegeznie. A projektmenedzsment költségével együtt, összesen ,- Ft-ot. amennyiben csak a minimális bérköltségeket és fenntartást ütemezzük, akkor ,- Ft 3 hónapra a tanodák finanszírozására szükséges összeg. Az Egyházközségek minimális költségeinek megoszlása az egyes tételekre (Ft) minimális költség segítő bérköltsége 3 hónapra szakmai vezető bérköltsége 3 hónapra tanodavezető bérköltsége 3 hónapra erkölcsfejlesztő bérköltsége 3 hónapra 14. Táblázat Sajópetri Felsőregmec Felsővadász Homrogd Összesen uzsonna bérleti díj tanárok bérköltsége 1 hónapra rezsi Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag 63

67 Pályázat beadás A vezetőség elé vitt szakmai és pénzügyi konstrukció teljes körű elfogadása után következett a pályázat beadása. Ez a kiírásban is szereplő, kitöltő program segítségével lehetséges, ahogy minden egyéb dokumentum csatolása is, amit a pályázat előír. A kitöltő program a pályázat kiadásának kezdetén nem állt rendelkezésre és a tájékoztatások szerinti időpontokban sem került feltöltésre, ami miatt a beadási határidőt is legalább négyszer módosították. E csúszások miatt is engedhettük meg magunknak, hogy az eredeti benyújtási időszak alatt (2012. október 8-tól november 8-ig) a pénzügyi konstrukciót véglegesítsük. A végleges benyújtási időszak október 8-tól november 30-ra változott. - Elektronikus program kitöltése A kitöltő program megjelenésének csúszása sem volt egyetlen indok a késedelmekre, ugyanis a megjelenés után sem működött 100%-osan. Ebből kifolyólag igen rövid idővel a benyújtási időszak vége előtt volt rá lehetőségünk, hogy feltöltsük az adatainkat és kitöltsük a programot. A program kitöltése nem egyszerű feladat, hiszen nagyon összetett elemeket tartalmaz mind szakmailag, mind pénzügyileg. Ám egy előre megfelelően elkészített szakmai és pénzügyi konstrukció birtokában nem okozott nagy nehézségeket és fejtörést. Leginkább azzal volt problémánk, hogy mind a 4 tanoda projektjét fel kellett, hogy töltsük a megadott határidőig. A program 24 oldalas adatlapja képezi a lényeget, amely egységesen tartalmaz szakmai és pénzügyi működtetéssel kapcsolatos terveket és táblázatokat. Ezen felül a program keretében sikerült feltöltenünk minden pályázati útmutató által előírt dokumentumot. Az előírások szerint a kitöltött program által generálható fájlt és az összes szükséges mellékletet CD-re másolva postára adtuk november 21-én. 64

68 - Egyéb, felmerülő probléma A pályázatok benyújtása nem ment teljesen gördülékenyes, ugyanis a pályázati kiírást olvasva, még júliusban feltűnt nekünk, hogy a pályázók körének megjelölésében az Egyház után, 551-es, 553-as, 554-es gazdasági formakód szerepelt, amely utóbbi kettő már nem létezik a törvény szerint. Ennek az eltérésnek a következménye a jövőre nézve lehet, hogy nem enged minket a program pályázni, így levelet írtunk a problémaink jelzése végett. A fenntartó KSH száma ig 552 majd ezt követően 555-re változott a 21/2012 (IV.16.) KIM rendelet alapján. A 2011 CCVI sz. törvény értelmében a fenntartó, azaz a Miskolci Apostoli Exarchátus = 3. A belső egyházi jogi személy 11. (1) Az egyház belső egyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége vagy szervezete jogi személy (a továbbiakban: belső egyházi jogi személy). (2) Nem minősül belső egyházi jogi személynek az egyház belső egyházi szabálya szerint egyházi jogi személyiséggel nem rendelkező, az egyház által létrehozott, jogszabály alapján jogalanyisággal rendelkező szervezet. (3) A belső egyházi jogi személyt az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője kérelmére nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a belső egyházi jogi személyeket az adott egyház szerveként tartalmazza. (4) A (3) bekezdés alapján nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét az egyház egészének, illetve legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a miniszternél bejelentett képviselője vagy az egyház belső egyházi szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja. 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról 65

69 2. melléklet a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelethez A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása. Az 55-ös alá az alábbi KSH besorolások tartoznak. 55 Egyházi szervezet 551 Egyház 552 Egyházi intézmény 555 Nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy 559 Egyéb egyházi szervezet A rendelet alapján a kitöltő programban szereplő 553 és 554-es nincs is, továbbá a kitöltő program a jogszabályban szereplő 555-ös t nem is engedélyezi. A probléma hosszú időn keresztül, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságától kezdve, egészen a NAV-ig mindenkit érintett, míg végül a program javításával lehetségessé váltak a pályázási feltételeink és sikeresen benyújthattuk a pályázatainkat. Hiánypótlás Hiánypótlást kaptunk december 19-én, amely mindössze annyit tartalmazott természetesen a gazdálkodási formakódok miatt hogy a NAV-hoz kellett Új bejelentés címen gazdálkodási formakódot bejelenteni a 12T201-es adatlapon. Így az Exarchátus fenntartása alatt lévő Egyházközségeknek 555-öt, mint Nyilvántartásba vett jogi személyt, Nevelési és oktatási intézményeinek pedig 552-t, mint Egyházi intézményt kellett bejelentenie. A benyújtott pályázataink érdemi részei nem tartalmaztak nagyobb problémákat, a projektjeink befogadásra kerültek. 66

70 Értesítések március 29-én a Sajópetri Görög Katolikus Egyházközség nevében benyújtott tanoda pályázatunkról érkezett értesítés, miszerint a pályázati összeget, 100%-ban elnyertük. Támogatási határozat 1. Kép Forrás: Miskolci Apostoli Exarchátus TÁMOP /2 pályázati anyag Az Exarchátus saját nevében beadott 3 tanoda pályázatáról még nem érkeztek információk a befogadási küszöb átlépésén kívül. 67

71 Mind a 4 tanoda projektünk keretében változtatnunk kellett a 2013.január 01-i indításokon, hiszen a határozatok döntő többsége még most sem érkezett meg. Összegzés Tanoda projektjeink előkészítése jelentős erőforrásokat mozgatott meg. Első és legfontosabb mozzanata a tanoda működési feltételeinek megteremtése volt: - Ki kellett választani a tanoda helyszínét. A helyszínek kiválasztásának kritériuma, hogy a cigánypasztoráció keretében tudjuk biztosítani a gyerekek fejlődését. - Ki kellett választani a tanodák leendő munkatársait. Igaz, hogy periférikus helyen valósul meg a projekt, de a megfelelő szakképzettségű és elkötelezettségű szakembereket sikerült megnyernünk a projekt érdekében. - Elvégeztük az igényfelmérést. A pályázat elkészítése előtt szándék-, és igényfelmérést végeztünk, munkatársaink megkeresték az érintett családokat a lehetőségekről való tájékoztatás céljából. - A felmérések alapján elkészítettük a helyzetelemzést, ami minden egyes tanodaprogram alapját képezi. - Felkerestük a lehetséges együttműködő partnereket és megkötöttük a szerződéseket. - Elkészítettük a tanodák szakmai és pénzügyi programját. A pályázati összeg elnyerése arra enged következtetni, hogy a pályázatírás során végzett tevékenységeink megfeleltek az előírtaknak. Ezeknek a jövőbeli megtartására is szükségünk van, melyek egy jól megalapozott megvalósítási terv keretében kivitelezhetőek. A szociális pályázati rendszerek kiírásai már egyre inkább konkretizáltabbak, így ez a folyamat strukturálása szempontjából könnyebbé vált az évek során. Azonban azt is meg kell említeni, hogy a centralizáltabb és több feltétellel rendelkező szociális pályázatok egyben nehezebb megvalósítással is rendelkeznek, hiszen számos, eddig nem létezett kritériummal gazdagodtak. Ezeken felül, a hazánkban folyamatosan változó törvényi szabályozások folyamatos nyomon követése sem egyszerűsíti a helyzetet. 68

72 A fentiek együttes figyelemmel kísérése és betartása, valamint alkalmazása során olyan mértékű előrelépéseket érhetünk el a szociális helyzetek javítása végett, amely még több uniós forrás lehívását eredményezheti a jövőre nézve, ezzel is elősegítve a szociális vállalkozások pályázati úton történő támogatásának növelését. 5.2 Javaslatok, fejlesztési lehetőségek Ahhoz, hogy a szociális vállalkozások segítése érdekében még több uniós forrásra lehessen szert tenni pályázatok útján, véleményem szerint a rendszer egyszerűsítése adhatja az egyik megfelelő lehetőséget. Számos olyan esettel találkoztam, amikor a pályázati rendszer bonyolultsága miatt nem került egy nagyobb összegű projekt kifizetésre. Ez természetesen nem csak a rendszer hibája, amire a későbbiekben ki is fogok térni. A pályázatírás során szerzett tapasztalatok alapján számos, újra és újra jelentkező problémával találtam szemben magam, ami a hazai pályázati rendszer hiányaira vezethetők vissza. Erre vonatkozóan javaslataim a következők: 1. A pályázati útmutató egyszerűsítése Egyrészt a pályázati kiírások ismertető és útmutató része rendkívül hosszú, annak ellenére, hogy a os Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatokéhoz képest az utóbbi években jelentősen lerövidült. Számos olyan információt tartalmaz, amelyek megjelenése ugyan törvényileg van szabályozva, ám a pályázat szempontjából nem elsődleges információ (pl. több oldal hosszú fogalomtár). Ezzel is elvéve a helyet olyan releváns és elengedhetetlen információk megjelenítésétől, amelyekre csak utalás található a kiírásokban (pl. törvényi, jogszabályi előírás az elszámolható költségekről, vagy éppen a nem elszámolhatóakról). Ebben az esetben a pályázónak kell utánajárnia, hogy egyáltalán a projektelképzelésének eleget tesz-e a kiírás, potenciális félnek számít-e a forráslehívásban. 69

73 Ezekre a problémákra azonban megfelelő segítséget nyújt a PAFI (Pályázatfigyelő) internetes oldal, amely minden egyes Magyarországon megjelenő pályázati kiírást tartalmaz a legfőbb információk ismertetésével. Ennek az oldalnak a használása a pályázati ismertetők szempontjából nagy segítséget jelenthet, főleg abban az esetben, ha a pályázni kívánó szervezetnek nincsen tapasztalata a rendszer működését illetően. 2. A kitöltő program egyszerűsítése A pályázati kiírásokon túl további problémát jelenthet az esettanulmányomban is említett kitöltő program. Jómagam is jártam már úgy, hogy egy pályázat olyan program használatát írta elő, amely nem volt teljesen kompatibilis az általam használt számítógéppel, ám a használati útmutatóban erről nem ejtettek szót a program készítői. A kompatibilitásból adódó probléma azonban (sajnos) nem a telepítéskor és megnyitáskor jelentkezett, hanem a kitöltés során. A rendszer és a program összeférhetetlensége miatt egy szempillantás alatt elveszett egy több napos munka. Számomra nem volt végzetes az esemény, hiszen mint a legtöbben, akik ezzel foglalkoznak, én is több mint egy héttel a beadási határidő előtt elkezdtem a program kitöltését, aminek végül meg is látszódott az oka. Többszöri telefonos egyeztetés során sikerült értesülnöm arról, hogy az adott program legújabb frissítését még nem sikerült belső informatikai problémák miatt feltölteni, így várjak türelemmel. A kitöltő programok véglegesítése és folyamatos szinten tartása így véleményem szerint elengedhetetlenül fontos eleme kellene, hogy legyen a rendszernek. A kitöltő programok másik nehezítő tényezője még, hogy a program által generált fájlok kiterjesztése csak és kizárólag a programmal nyitható és szerkeszthető, amely ugyan a pályázati elbírálás során biztonságot nyújt, de a program kiiktatása után már nem ad lehetőséget a megtekintésre. Ezért tartanám jó ötletnek, ha a programon belül lehetne olyan funkciót használni, amely átkonvertálja a fájlokat egy program nélkül is olvasható fájllá. 70

74 3. A kifizetések késésének megszüntetése A rendszer további nagy hiányossága véleményem szerint a folyamatosan késő kifizetések. Ez igaz a határozatokra is, amelyek időn túli megérkezése a teljes pénzügyi tervet felboríthatják. Egy előre megtervezett és kialakított pénzügyi tervet nagyon nehéz 100%-osan betartani, ám ha a kifizetések késéből adódóan még nem várt önköltségek is felmerülnek, akkor előfordulhat, hogy likviditási gondok miatt a pályázó szervezet elesik a további forrásoktól. A kiküldött határozatok és az összegek is számos alkalommal eltérnek az ígért időpontoktól, amelyek sok gondot tudnak okozni. Azonban, ha a pályázó szervezet nem tudja időben leadni pl. a hiánypótlását, akár érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül a pályázata. Véleményem szerint két megoldás is lehetségessé válik. Egyrészt a pályázati rendszereknek kellene rugalmasabban kezelnie a határidőket és az ezekből adódó fellebbezéseket rendszerint elfogadniuk, másrészt a rendszer általi határidők betartása a nem várt problémák kiküszöbölésére is megoldást nyújthat. 4. Reális projektötlet és megvalósítási terv A szociális pályázati rendszerekben fellépő problémáknak azonban meg kell említeni a másik oldalát is. Nem minden a hibás kiírás és a nem működő program. Ha egy szervezet a kiíráshoz nem teljesen azonosuló projektötlettel és megvalósítási elképzeléssel rendelkezik, akkor a pályázás során nagyon sok problémával fogja magát szembetalálni. Ez azonban csak az egyik része, hiszen lehet a projektötlet 100%-ban megfelelő, ha nincs rendesen eltervezve és időrendbe foglalva az elvégzendő feladatok összessége akár a pályázatírás, akár a megvalósítás szakaszában. 71

75 5. Szociális pályázatok szélesebb korosztályt érintő terjedelme A kimondottan szociális tevékenységet folytató szervezetek körében a pályázatok ugyan nagy számmal állnak rendelkezésre, ám a tevékenységi kör függvényében nagyon szűk és egyirányú a célterületben megjelölt korosztály. Az esetek többségében, a teljes mértékben vissza nem térítendő támogatások pályázati úton történő kiosztás, gyerekekkel foglalkozó szervezetek között történik. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében leginkább iskolák, nevelőintézetek, óvodák, családi napközik, fogyatékos és sérült gyerekekkel foglalkozó intézetek pályázhatnak. A jogi személyiséget tekintve a pályázók köre ennél szélesebb, ám a pályázat célterülete kimondottan a gyermekekre koncentrálódik. Természetesen a másik véglet, a nyugdíjasok is sok támogatásban részesülnek, ami elengedhetetlenül fontos az ország szemszögéből, hiszen statisztikai adatokkal alátámasztottan, elöregedő társadalom vagyunk. A két végpont között azonban ott a középosztály. Ennek a rétegnek a szociális támogatottsága nem kap véleményem szerint megfelelő támogatást a pályázatok útján. A lehetőségek bizonyos mértékben számukra is adottak, de közel sem olyan széles választékban, mint a gyerekek és a nyugdíjasok részéről. A szociális támogatásra szorulók nem csak gyerek-, de felnőttkorban is igénylik a fejlesztési lehetőségeket, amelyek a megfelelő eszközök hiánya esetén nem kivitelezhetőek. 6. Tanácsadás hiánya Magyarország pályázati rendszerében számos alkalommal találkozhatunk olyan kiírásokkal, amelyek által tanácsadást vehetnek igénybe az egyes szerveztek, vállalkozások. Ezek a pályázatok azonban profitszerzés érdekében szolgáltatják a tanácsadást, amelyek elsősorban a Gazdasági Operatív Program keretében célszerűek. Ennek köre minden esetben a mikro-, kis- és középvállalkozások szektora. 72

76 Egy szociális vállalkozásnak eltekintve a nyereségérdekeltségtől ugyanolyan szüksége lehet arra, hogy külső segítség által kapjon irányítási és működési tanácsadást, mint egy forprofit szervezetnek. Azért, mert bevételét általában nem szolgáltatások útján nyeri, még ugyanúgy fenn kell tartania működést és továbbfejlesztenie tevékenységét. Ennek hiányát általában a pályázási és egyéb fejlesztési tevékenységek irányába való tapasztalatlanság eredményezi. Véleményem szerint a szociális vállalkozásokat segítő, tanácsadási szolgáltatásokra irányuló uniós pályázatok, nagy fejlődési lehetőséget jelentenének a szektor életében. 73

77 Összefoglalás A szociális vállalkozások növekvő jelentősége nő. Fontos szerepet töltenek be a gazdaság számos területén, a foglalkoztatástól, egészen a társadalmi élet javításáig. Ezek, az adatokkal is alátámasztott, tendenciák Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt fellelhetőek. A szektor kialakulása nem régre nyúlik vissza, hiszen a speciálisan erről szóló szakirodalmi megjelenés is alig 10 éves múlttal rendelkezik. A jelentőségük azonban megkérdőjelezhetetlen, hiszen a nonprofit szektor részeként Magyarországon a foglalkoztatottak számát tekintve az elmúlt 5-10 évben ~88%-os növekedést értek el. A szociális vállalkozások jelentőségének felismerése hazánkban és az unióban is egyre elfogadottabb tény, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az Európai Unió Bizottsága által tett intézkedések egyike a 2011-ben kiadott közleménye Kezdeményezés a szociális vállalkozásokért címmel széles körben próbálja meg intézkedéseivel megismertetni és támogatni a szektort. A közleményben ismertetett terv szerint a szféra finanszírozásának javításával, a köztudatban való elmélyítéssel és a jogi szabályozásokkal egyaránt célul tűzte ki a szociális vállalkozások támogatását. Ezeknek az irányelveknek és a betartása, és a részüket képező kulcsintézkedéseknek a támogatása minden egyes Európai Uniós tagállamnak kötelessége, így hazánknak is. A több oldalról érkező, a szociális vállalkozások körét kiemelni kívánó intézkedések hazánkat is arra sarkallja, hogy mind támogatottságban, mind a megfelelő működési feltételek megteremtésében segítse a szektor fejlődését. Erre is szolgál példaként az a tény, hogy hazánkban egyre több konferenciát szerveznek a szociális vállalkozások új szektorának megismertetése céljából. Magyarországon egy szociális vállalkozást a nonprofit szektor részeként helyezünk el a rendszerben. A nonprofit szektor támogatottságát tekintve megállapítható az a tény, hogy a szektor szervezeteinek forrása közel 50%-ban az államtól származik. 74

78 Ez a tényadat visszavezethető arra, hogy hazánkban igen sok nonprofit szervezet működik állami fenntartás alatt, és így a támogatottságának többsége normatív működési támogatás. Ez azonban csak az egyik összetevője a magas aránynak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében Magyarországnak, ahogy a többi tagállamnak is, Nemzeti Fejlesztési Tervet kellett létrehoznia. Ennek célja, hogy az uniós forrásokat megfelelő formában és módon tudják szétosztani az országban. A források szétosztásának jelentős része a pályázatok útján válik elérhetővé a vállalkozások számára. Ez a tendencia a szociális vállalkozásokra is igaz, ahol a támogatottság nagyobb összegű forrásban és szélesebb körű formában történő lehívása fontosabb, mint bármelyik másik forprofit szervezetnél. Náluk ugyanis nem minden esetben rendelkezik a működés önálló bevétellel, ám a fejlesztéseket és a folyamatos fennmaradást valamiből biztosítaniuk kell. A pályázatok ez irányú fontosságából kiindulva tértem is rá szakdolgozatom fő mondanivalójára, hogy a szociális vállalkozásoknak, a szociális tevékenységekre irányuló, uniós forrásból kiírt pályázatok jelentik az egyik legnagyobb segítséget és lehetőséget mind az életben maradáshoz, mind a fejlődési lehetőségeik kihasználásához. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében belül, Magyarország pályázati rendszerében már 2004 óta találkozhatunk olyan szociális vállalkozásokat támogató lehetőségekkel, amelyek tanoda-program néven váltak ismertté. Ezek a tanodatípusú programok olyan 5 éves működtetésű intézményeket fednek le, amelyek célja főként a roma kisebbségi gyerekek tovább tanulásának és a társadalomba való beilleszkedésének elősegítése. Eszközeik jelentősége abban áll, hogy az állami és egyéb fenntartású iskoláknál megszokott környezetet családiasabbá és közvetlenebbé teszik, a gyerekek fejlődésének megkönnyítése érdekében. A tanoda-programokra helyezett hangsúlyt azért tartottam fontosnak, mert a bázisszervezetemet képviselő Egyház egyik kiemelkedően fontos tevékenységének számít a roma kisebbségi gyermekek felzárkóztatásaként a cigánypasztoráció. Ez az egyház által képviselt tevékenységrendszer fejlődésre és támogatásra szorul, 75

79 amelyhez speciális segítséget nyújt az előbbiekben említett tanoda-programok pályázati úton történő megvalósítása. Szakdolgozatom érdemi és egyben gyakorlati részét a bázisvállalatomnál, részben általam végzett tanoda-pályázat megvalósításának részletes bemutatása képezi. A pályázat megírásával és a megvalósításához köthető tervezés elkészítésével arra próbáltam meg rávilágítani, hogy az összeg elnyerése után megfelelő lehetőségek állnak rendelkezésünkre a szociális szféra javításának érdekében. Ahhoz azonban, hogy minden a megfelelő módon és keretek között működjön, számos olyan külső feltételnek kell teljesülnie, ami napjainkban még problémákkal küzd. Ezek javítására a két év alatt szerzett tapasztalataimat felhasználva tettem javaslatot. A pályázati rendszer Magyarországon számos általános problémával küzd, melyek kiküszöbölése könnyíti a folyamatos működést. Ilyen megoldásra váró probléma, hogy a pályázati kiírások rendkívül hosszúak, és számos olyan információt tartalmaznak, amelyek másodlagos értékkel rendelkeznek. A kiírások átstrukturálásával, sokkal ésszerűbb és lényegi adatokat tartalmazó dokumentumokat lehetne létrehozni, amelyek segítségével egyértelművé válhatna egy pályázó szemszögéből, hogy potenciális indulónak számít-e vagy sem. A rendszer további hiányosságára hívtam fel a figyelmet, amely az esetleges pályázatokat érintő kitöltő programokat érintette. Ezek a programok a pályázatok döntő többségében megbízhatatlanok, folyamatos frissítéseket igényelnek, és kitöltésük nem várt problémákat generálhat. Ebből kifolyólag tartom jó ötletnek, ha egy egységes, véglegesített program keretében nyújtanának lehetőséget a pályázatok elektronikus úton történő benyújtására. Ahhoz, hogy a pályázat benyújtása után minden rendben és időben végezhető lehessen, szükségesnek tartanám a kifizetések összegének időben történő kiutalását és az engedélyek megadásához szükséges határozatok időbeni kiküldését. Ezek napjainkban hetekkel, akár hónapokkal is túlnyúlhatnak az ígért dátumon, ami a pályázó szervezet részéről akár nem várt költségekkel is járhat. 76

80 A pályázati rendszer általánosságban vett hibáinak másik oldalát alapul véve világítottam rá arra, hogy véleményem szerint mennyire fontos lenne az, ha olyan pályázó szervezetek igényelnék az összegeket, ahol megfelelő szaktudás és tapasztalat áll rendelkezésre a projekttervezés területén. Mind a pályázat megírása, mind a megvalósítás és közben esedékes monitoring jelentések megtétele gördülékenyen zajlana. A pályázatok kimondott szociális hiányosságait megvizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a támogatott célcsoport korosztálya rendkívül szűk és egyoldalú. A gyerekek és a nyugdíjasok pályázatok által történő támogatottsága jelentősen magasabb a középosztályénál, ahol szintén fontos lenne az uniós források felhasználása. További problémának véltem felfedezni a szociális pályázatok keretén belül, hogy mennyire kevés tanácsadásra irányuló pályázat áll a szektor rendelkezésére. Az uniós források tanácsadásra történő felhasználása, az esetek többségében a KKV szektorban lehetséges, amely egyoldalú tendencia nem igazságos az ugyanúgy megélhetésért és fejlődésért küzdő szociális vállalkozásokkal szemben. Szakdolgozatom úgy vélem elérte célját, hiszen sikerült bemutatnom a kitűzött területet tágabb és szűkebb értelemben is, valamint gyakorlati megvalósítással egybekötve ismertetnem a szociális vállalkozások támogatásának egyik lehetséges kimenetelét, illetve annak jövőbeli perspektíváit. 77

81 Summary In the introductory part of my thesis I have tried to highlight the growing importance of social enterprises and the fact that this emerging sector, which is important in many areas of the economy, from employment up to improve society. These trends are true for Hungary and the European Union as same.. The development of the sector is unquestionable, as part of the nonprofit sector in Hungary in terms of number of employees over the past 5-10 years have achieved ~ 88% increase. Hungary is a social enterprise is inserted as part of the nonprofit sector in the system. However, given the non-profit sector found support in the fact that the source of sector organizations, nearly 50% comes from the state. As a consequence of the European Union, Hungary, as in other Member States also had to set up the National Development Plan. The reason is that EU funds can be distributed in the country in an appropriate form and manner. A significant part of the distribution of resources is available through the applications for businesses. This trend is also true for social enterprises, where the greater amount of source retrieval and wider form of support is more important than any other for-profit organization. They can not always have the self-operation revenue, but the development and ongoing maintenance in need of something to achieve. Within the framework of the National Development Plan, the application system of Hungary since 2004, we can find opportunities to support social enterprises which have become known as the study hall program. These types of programs, study hall, a five-year-run institutions to cover, mainly aimed at helping the roma minority children continue to learn and integrate them into society. Significance of the means to measure up to state-run schools and other familiar environment more direct and make it easier path to the development of children. Placed in a study hall programs, emphasis is considered important because of the Church's representative base my body is extremely important activity of a minority of roma children in cigánypasztoráció act. This is represented by the Church's 78

82 activity system development and support needs, which can help achieve specific study hall programs mentioned above by tender. Meaningful and practical in one of my thesis is a detailed description of the study hall-tender, their shares in implementation. Preparation of the proposal writing and implementation planning related to that tried to point out that, after obtaining the proper amount of options available to do in order to improve the social sphere. However, to work in all the right ways and frames, a number of external conditions must be fulfilled, which today still has problems. These improvement over the two years I have used my experiences suggest how to solve the problems raised can be addressed. I took all the Hungarian application system, all applicants without any experience more careful and systematic activities in this framework. I believe my thesis has achieved its purpose, as I have shown in the target area is wider and narrower sense, and practical implementation is not described in combination with one of the possible outcomes of support for social enterprises, and its future prospects. 79

83 Irodalomjegyzék Könyvek: Ádám Anetta, Makkai László, Péter Mónika Görögkatolikus Cigány Szakkollégium 2011/2012-es Évkönyve, Készült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság IX- ÁJ/760/2/2011. számú támogatásának jóvoltából. Frey Mária A nonprofit szektor szabályozásának vitás kérdései, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest Fülöp Sándor A civil-nonprofit szektorba tartozó szervezetfajták. ELMA Egyesület, Budapest, 2002 (173. oldal) SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Tanodakönyv, Budapest, 2005 Folyóiratok, cikkek, tanulmányok: Andor László Szociális vállalkozások az Európai Unióban, _28_2012_szeptember_ pdf (Letöltés ideje: ) 80

84 Az Európai Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Kezdeményezés a szociális vállalkozásért, Brüsszel, 2011 (2. oldal) PDF (Letöltés ideje: ) Bíró Endre Hol tartunk? A civil nonprofit szervezetek jogi szabályozásának problémái, Jogismeret Alapítvány, (Letöltés ideje: ) Budapest Corvinus Egyetem Kertésztudományi Kar Kertgazdaság 2011/1 Szociális szövetkezetek a vidékfejlesztésben (Letöltés ideje: ) Európai Bizottság Sajtóközlemény, december 7. 21) Érmeháló Szociális vállalkozások: új szektor a gazdaságban, (Letöltés ideje: (Letöltés ideje: ) Harsányi László A nonprofit szektor szabályozásának vitás kérdései, szektor_magyarorszagon.pdf (Letöltés ideje: ) 81

85 Kuti Éva Stratégiai cselekvésen innen, illúziókon túl, Civil szemle, 2008/4 (Letöltés ideje: ) Miskolci Apostoli Exarchátus belső szervezeti és TÁMOP /2 pályázati anyaga Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Területi forrásallokációs vizsgálatok (tematikus füzet), Budapest, 2011 NESsT Europe Nonprofit Kft. - Társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Kézikönyv sorozat, Budapest, 2011 (5-6. oldal) Petheő Attila istván A vállalati társadalmi felelősségen túl: A szociális vállalkozás, PH.D értekezés, Budapest, 2009 (93. oldal) (Letöltés ideje: ) Statisztikai tükör A nonprofit (közhasznú) gazdasági társaságok szerepe a magyar nonprofit szektorban, VI. évfolyam 76. szám (Letöltés ideje: ) Statisztikai tükör A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2011, VI. évfolyam 105. szám (Letöltés ideje: ) 82

86 Szabó Mátyás, Dr. Petheő Attila GEM 2009 Magyarország Jelentés a szociális vállalkozások magyarországi helyzetéről, Budapest, (Letöltés ideje: ) Szilágyiné Tóth Szilvia A nonprofit szervezetek számvitele és adózása, szakdolgozat, Debreceni Egyetem, (Letöltés ideje: ) Tárki-tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. A tanoda-típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése, Kutatási Beszámoló, Budapest, (Letöltés ideje: ) os Nemzeti Fejlesztési Terv Programértékelése (Letöltés ideje: ) Egyéb internetes linkek: Cigánypasztoráció fogalma (Letöltés ideje: ) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR Nyílt közvélemény tájékoztató Operatív programok https://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1 (Letöltés ideje: ) 83

87 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TÁMOP-3.3.5/A/08/1 Tanoda programok támogatása pályázat (Letöltés ideje: ) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TÁMOP /2 Tanoda típusú programok támogatása pályázat (Letöltés ideje: ) Szociális és Munkaügyi Minisztérium HEFOP archívum elist&iid=1, (Letöltés ideje: ) elist&iid=1 (Letöltés ideje: ) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Letöltés ideje: ) Külföldi irodalom Global Entrepreneurship Monitor Global Report, port_-_edit_feb_2012.pdf (Letöltés ideje: ) Global Entrepreneurship Monitor Report on Social Entrepreneurship Exacutive summary (Letöltés ideje: ) 84

88 Mellékletek 1. számú melléklet A Miskolci Apostoli Exarchátus Egyházközségeinek rendszere Miskolci Apostoli Exarchátus Borsodi Főesperesség Zempléni Főesperesség Borsodi Esperesi Kerület Csereháti Esperesi Kerület Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület Miskolci Esperesi Kerület Sajóálfalai Esperesi Kerület Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület 11 db egyházközség 12 db egyházköszég 11 db egyházközség 5 db egyházközség 11 db egyházközség 12 db egyházközség egyházközségek filiái egyházközségek filiái egyházközségek filiái egyházközségek filiái egyházközségek filiái egyházközségek filiái 85

89 2. számú melléklet A Miskolci Apostoli Exarchátus oktatási és nevelési intézményeinek rendszere Szent Milós Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi - Miskolc óvoda és bölcsőde Angyalkert Görögkatolikus Óvoda - Kazincbarcika Örömhírvétel Görögkatolikus Óvoda - Sárospatak Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola - Miskolc Miskolci Apostoli Exarchátus óvoda és általános iskola Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda - Homrogd Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Edelény Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Tagintézmény - Selyeb Rakacaszendi Görög Katolikus Általános Iskola és Óvoda - Rakacaszend Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola - Miskolc középiskola Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola - Edelény egyetemi kollégium Görög Katolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium - Miskolc-Tapolca Bacsinszky András Görögkatolikus Cigány Szakkollégium - Miskolc- Tapolca 86

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése

Részletesebben

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentés Címe: 1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Bírósági végzés száma: 61194 Statisztikai száma: 18023099-9499-569-01 Közhasznúság fokozata:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

DUETT Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 51. 2012. évi Közhasznúsági jelentése

DUETT Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 51. 2012. évi Közhasznúsági jelentése DUETT Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 51. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Mezőkövesd, 2013. május 31. Bolykó István ügyvezető A DUETT

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése Tartalom 1. A SZERVEZET ALAPADATAI... 2 2. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ... 3 3. KIMUTATÁS

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Projekt adatlap. a Környezet és Energia Operatív Program

Projekt adatlap. a Környezet és Energia Operatív Program Projekt adatlap a Környezet és Energia Operatív Program A Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A komponens c. pályázati felhívásához

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2013. évi Közhasznúsági jelentése

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Bakonycsernye 2014..május 14. Szabó János elnök Közhasznúsági jelentése a 2013-as esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1, a számviteli beszámolót 2, költségvetési támogatás felhasználását 3, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, 4, a cél

Részletesebben

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat ./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzata, mint alapító a Kerekegyházi Bóbita Óvoda a határozat

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2012. évi Közhasznúsági jelentése

Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Bakonycsernye 2013.május 24. Surányi Gábor elnök Közhasznúsági jelentése a 2012-es esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: KÖRNYÉSZ Oktató, Környezeti Nevelő és Hagyományőrző közhasznú Egyesület 2011.03.15. 1 I. Általános kiegészítések 1.Az Egyesület bemutatása elnevezése: KÖRNYÉSZ Oktató,

Részletesebben

MOVE NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2011

MOVE NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2011 MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI E. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 19282604-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 1025 Suli Harmónia-2007 Gyermekeket Segítő Alapítvány 8767 Felsőrajk, Szabadság utca 46 2010. Fordulónap: 2010. december 31.

Részletesebben

Könnyített elbírálású projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Könnyített elbírálású projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program I. Könnyített elbírálású projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2300 Ráckeve, Kossuth u. 73. Telefon: 06/66/640 304, Fax.: 66/640 305 www.citycollege.hu E mail: citycoll@gmail.com Adószám:

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A L A P Í T Ó OKIRAT

A L A P Í T Ó OKIRAT A L A P Í T Ó OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) 1.) Az intézmény megnevezése: Zalakomári Általános Iskola Az intézmény székhelye: 8752 Zalakomár, Tavasz u. 15. Az intézmény törzsszáma: 666600 Az intézmény

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám: Bejegyző szerv: Regisztrációs szám: 18160525-1-42 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG PK.60.991/1997 BOKOR, HAZAI RÁSZORULÓK ALAPÍTVÁNY 1163 Budapest, GORDONKA utca 7. 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2014. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (alakuláskori nevén) 2004. június 22. napján meghozott,

Részletesebben

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96. Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

MEGSZÜNTETŐ OKIRAT. 5. A megszüntetésre kerülő költségvetési szerv megszűnésének ideje:

MEGSZÜNTETŐ OKIRAT. 5. A megszüntetésre kerülő költségvetési szerv megszűnésének ideje: 152/2004. (XII. 9.) MÖK határozat 2/A. sz. melléklete 2004. december 31-i hatállyal az államháztartásról szóló Nevelési Tanácsadó (OM azonosító: 200108) 8400 Ajka, Ifjúság u. 9. a.) A jogelőd megszűnésének

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

2009. évi közhasznúsági jelentés

2009. évi közhasznúsági jelentés Alapítva: 1986 M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ SZERVEZET Székhely: 1221 Budapest Leányka u. 34. III/21. Adószám: 19004909-2-43 Telefon/Fax: (1) 229-3542 Levélcím: Segítő Kéz Iroda

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Csillogó Gyermekszemek Alapítvány 4100 Berettyóújfalu Vass Jenő u. 8. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Gálné Tóth Klára elnök 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ A Csillogó Gyermekszemek Alapítvány

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006.

Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18951987-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Apk.60.007/1994. 8900 Zalaegerszeg, Apáczai. Cs. J. tér 5/A. 2006. Fordulónap: 2006. december 31. Beszámolási időszak: 2006.

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18188394-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 60953/2005 EgÉszsség, PRevenció, BizTonság, Életmód, Közbiztonság (ÉRTÉK-REND) Alapítvány 1161 Budapest, Baross utca 191 A Közhasznúsági

Részletesebben

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület FAKULT Egyesület 2023 Dunabogdány, Hegy u.7. Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület 2008. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E 1 Dunabogdány, 2009. május 20. Tóth László FAKULT Egyesület

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 6720. Szeged Tisza Lajos krt. 12. Adószám: 18376926-1-06 Cégjegyzékszám: 06-09-013703 KSH szám: 18376926-8532-599-06 2011

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 21384095-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-920431 Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. 1088 Budapest, Rákóczi út 21. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Melléklet a 283/2010. (VII. 13.) sz. Ökt. határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében foglaltak, az államháztartás működési rendjéről

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben