JobTown 5. sz. Útmutató Modul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JobTown 5. sz. Útmutató Modul"

Átírás

1 A szociális innovációról és vállalkozásról Többet tenni kevesebbel JobTown 5. sz. Útmutató Modul May december

2 2 Ezt a dokumentumot Ian Goldring, a JobTown URBACT hálózat vezető szakértője és a ProjectWorks egyesület igazgatója írta, a következők közreműködése mellett: Emma Clarence, vezető kutató a szociális innováció területén a Nestánál, Egyesült Királyság Joris van der Voet, ESADE Business School, Barcelona, Spanyolország Neil Woodbridge, Thurrock Lifestyle Solutions CIC, Egyesült Királyság A JobTown URBACT hálózat partnereinek közreműködésével: A szerző a következő címen érhető el: A JobTown 11 európai helységnek hálózata, melyet az európai URBACT program társfinanszíroz a fenntartható városi fejlődés támogatása érdekében. A JobTown hálózat azon az ötleten alapszik, hogy az ifjúsági munkanélküliséget, alulfoglalkoztatottságot és tétlenséget a gazdasági válságot megelőző szerkezeti problémáknak kell tekinteni (bár a válság súlyosan komolyan súlyosbította ezeket), tehát módszeres megközelítéssel kell szembenézni velük. A hálózat úgy tartja, hogy a munkahelyteremtő és lehetőségteremtő erőfeszítések a fiatalok számára, és a helyi fejlesztési stratégiák végül is ugyanannak az éremnek a két oldala. Az URBACT módszer alkalmazásával a JobTown minden társhelysége létrehozott egy Helyi Támogatási Csoportot, melyek a fenntartható helyi partnerségek kialakításának alapjául szolgálnak.

3 Tartalomjegyzék 3 Információk erről az Útmutató Modulról 4 A szociális innováció áttekintése 5 Választás és irányítás visszaadása - Egy szociális vállalkozás története 9 Költségvetési lefaragások és innováció az európai közigazgatásban 12 Záró megjegyzések 17

4 4 Információk erről az Útmutató Modulról A JobTown, egy fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó hálózat miért foglalkozik a szociális innovációval (SZI) és a szociális vállalkozásokkal (SZV)? A szociális innováció olyan igényekről szól, melyek nem lettek kielégítve vagy melyeket jobban ki lehet elégíteni. Fejlesztésről és modernizációról és nagyobb hatékonyságról és eredményességről van szó. Így, legalább ötletként, ez nagyon vonzó. A szociális vállalkozások azok számára érdekesek, akik a foglalkoztatás iránt érdeklődnek két alapvető ok miatt: A szociális vállalkozás egy potenciális eszköz, mely segíti az embereket a foglalkoztatásban vagy a munkanélküliség elleni küzdelemben, mivel különféle támogatásokat, foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatásokat stb. biztosít. A szociális vállalkozás néhány ember számára magában is a foglalkoztatás egy formája, valamint egy terjedő foglalkoztatási forma. A szociális innováció és a szociális vállalkozás stratégiákkal vannak összefonódva, hogy többet tegyenek kevesebbel, ami egy ügyes trükk, melyet a közigazgatások Európa szerte szívesen használnak. Mindannyiunkat érint az erőforrások szűkössége és a legtöbb európai közigazgatásnak szembe kell néznie gyakran akár súlyos költségvetési megszorításokkal is. A betekintés és a mások tapasztalataiból való tanulás üdvözlendő. Egyszerűbben fogalmazva, széles körben az emberek nem tudják hogy mi a szociális innováció és a szociális vállalkozás és mi nem. Ezt tisztázni kell. Mivel a szociális innováció és a szociális vállalkozás növekvő és terjedő tendenciák, az igény is egyre inkább nő és terjed, hogy jobban megértsük ezeket és együttműködjünk velük. Ez az Útmutató Modul három fejezetből áll, melyeket a októberében Aveiróban, Portugáliában, tartott a Szociális innovációról és vállalkozásról szóló JobTown Transnational Workshop-on résztvevő szakemberek írtak, valamint tartalmaz néhány záró megjegyzést is. A modul a szociális innovációról és a szociális vállalkozásról szóló általános áttekintéssel kezdődik, mely bemutatja lényegüket, a környezeteket, amelyekben fejlődnek, valamint a fejlődési folyamatuk tipikus roadmap-ját, a Szociális innovációs spirált. Ezt követi egy első kézből származó beszámoló egy sikeres szociális vállalkozás működéséről, annak konkrét és gyakorlati működéséről. Ez fontos, mert ezt a témát gyakran rendkívül absztrakt elemzések tartalmazzák, melynek következtében az ember azt mondja, ok, de mivel is foglalkoznak valójában? Végül, egy szervezeti változás-menedzsmentben jártas és az ESADE-nél, Európa egyik legkiválóbb pénzügyi iskolájában professzor és szakértő cikke következik arról, hogy a közigazgatások milyen különféle módszereket alkalmaznak a költségvetési megszorításokkal szembeni küzdelemben. Bemutatja a különféle módszerek eredményeit és kompromisszumait, saját javaslatait ezekkel a választásokkal kapcsolatosan, és bemutatja az alapvető paradoxonok artikulációját, melyek áthatják az egész folyamatot.

5 A szociális innováció áttekintése 5 Emma Clarence, Nesta A történelem során az egyének, a szervezetek és a kormányzatok felismerték a kihívások, melyekkel az embereknek és a közösségeknek szembe kellett nézniük, és arra törekedtek, hogy legyőzzék ezeket. Ezért a szociális innováció nem új jelenség. De ez egy olyan terület, mely egyre inkább érdekli a politikai döntéshozókat, mivel ők komplex rövid, közép- és hosszú távú kihívásokat hasonlítanak össze. A szociális innováció elősegítése és támogatása érdekében a politikai döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy miről van szó és hogyan lehet támogatni. Ezek a pontok kerülnek röviden elemzésre, valamint a társadalmi innováció két példája: az emberek segítik az embereket ötlet a közszolgáltatások átalakításához, valamint a a szociális vállalkozások és virágzásukhoz szükséges környezet. Mi a szociális innováció? A legegyszerűbben fogalmazva a szociális innováció felismeri és kielégíti az emberek és a közösségek kielégítetlen igényeit. A különféle módon végzendő munkalehetőségek módosították életmódunkat. A 19. századi szövetkezeti mozgalom kialakulásától az óvodák/iskoláskor előtti gyermekgondozás bevezetéséig a kormányzatok, az emberek és a szervezetek mindig ki akarták elégíteni az igényeket, le akarták küzdeni a létező kihívásokat és új módszereket akartak találni ezek leküzdésére. Az innovációk új ötletekhez, új munkavégzési formákhoz, új koncepciókhoz és termékekhez, új szervezetekhez és szervezeti formákhoz vezettek. Új gazdasági és szociális kapcsolatok teremtése által javult az emberek és a közösségek jóléte és élete. Néhány szociális innováció kisléptékű maradt, még mások elterjedtek és olyannyira szerves részei társadalmainknak, hogy fel sem ismerjük őket. Idővel néhány szociális innovációt felváltottak mások, mivel már kevésbé tudták kielégíteni az emberek és a közösségek igényeit, valamint mivel új igények jelentek meg. Ami lényeges az az, hogy annak ellenére, hogy a politikai menetrend fontos része, a szociális innováció önmagában nem cél. A szociális innovációknak hatékonyabbaknak kell lenniük azoknál, amelyeket helyettesíteni szeretnének. Ezért sok ötletre és kísérletre van szükség mielőtt egy szociális innováció sikeressé válik. A szociális innovációs spirál Nem lehet meghatározni, hogy pontosan hol fordul elő szociális innováció. Lehet szó egyetlen egy egyénről, aki felkap egy ötletet és szervezetté alakítja át, lehet szó kormányzatokról, melyek bevezetnek valamiféle újítást. A szociális innováció bárhol megvalósulhat, beleértve a magánszektort is. A szociális innováció spirálja a folyamat különböző szakaszainak hasznos illusztrációja. Emma Clarence, vezető kutató a szociális innováció területén a Nestánál, az Egyesült Királyságban. A szociális innováció folyamatát a spirál 6 átfogó szakaszra osztja: Tippek ezek a felismert kihívások vagy lehetőségek Javaslatok kidolgozott ötletek a tippek kezeléséhez Prototípusok és kísérletek az ötletek kidolgozásra, majd kipróbálásra kerülnek Fenntartás a kezdeti kísérletek után elsajátításra kerülnek a tanulmányok, az ötleteket jobban kidolgozzák és csatolják hozzájuk a tevékenység gazdasági és szociális fenntarthatóságával kapcsolatos problémák mérlegelését Felfutás melynek során a tevékenység elterjed vagy nő Rendszerszintű változás a szociális innováció széles körben elfogadottá válik és része lesz a mindennapi életnek Meg kell jegyezni, hogy a szociális innovációnak nem kell követnie egy adott sorrendet a spirál lépéseit illetően. Néhány közvetlenül a felfutási szakaszba kerülhet kísérleti és fenntartási folyamat nélkül, mint ahogy az pl. Angliában történt, amikor július 5-én elkezdett működni a National Health Service (Nemzeti egészségügyi szolgálat) és az orvosi, fogorvosi és optikai szolgáltatások szabadon használhatókká váltak. Gyakoribb, hogy a szociális innováció kisebb területeken, helységeken vagy közösségeken belül jön létre és innen terjed el. Nem minden szociális

6 6 Forrás: Murray, R., Caulier-Grice, J. and Mulgan, G. (2010), The Open Book of Social Innovation, The Young Foundation/Nesta, London. innováció vezet rendszerszintű változáshoz, és néhány sikertelen is lehet a felfutás során. Ennek ellenére a folyamatok, melyek a kihívások vagy lehetőségek felismeréséhez vezetnek, és a potenciális módszerek felkutatása ezek leküzdéséhez további ötleteket szülhetnek, melyek új ötletekhez és új munkavégzési módszerekhez vezethetnek. Szociális innováció és a közszféra Felismerve, hogy a közszféra nem tudhat mindent, elengedhetetlenül fontos, mivel a közszféra is támogathatja a szociális innovációt - mind belsőleg, a közszférában működő szervezeteken belül és külsőleg, a közösségeken belülről. A szociális innovációval kapcsolatos tippek számos formát ölthetnek - de a közszférán belül a bizonyítékok újragondolásával kapcsolatos fókusz, mi ez és hogyan kerül használatra, segíthet a módosítandó igények felismerésében. Ha megvizsgáljuk a szereplők széles körét az ötleteket generálásához és a szereplők széles köréből származó szaktudáshoz való hozzáféréshez, a közszféra is biztosíthat olyan tudást, tapasztalatot és információt, melyek hozzájárulhatnak új ötletek és új javaslatok fejlesztéséhez. Például, a szolgáltatást igénybe vevők nézőpontjának megszerzésére törekedve és arra, hogy megismerjük, hogy hogyan viszonyulnak és működnek együtt egy közszolgálattal, jobban megértjük, hogy mi működik és mi nem és hogy ezeket hogyan lehet javítani. Ugyanakkor, a közszférának túl kellene lépnie ezeken a konzultációs intézkedéseken a koprodukció kezeléséhez. A koprodukció magában foglalja az érdekeltek mozgósítását, beleértve a felhasználókat, hogy hatékonyabb szolgáltatásokat és jobb szolgáltatási mechanizmusok tervezése érdekében. Segítheti is az érdekelteket a szolgáltatásokon belül fennálló korlátozások megértésében. A koprodukció nem csak megtörténik. Ahhoz, hogy létrejöjjön, megfelelő környezet szükséges, és ennek kialakítása időt és erőfeszítést igényel. Az érdekeltek közötti bizalom kialakítása és helyreállítása ugyancsak fontos a szociális innovációhoz szükséges pozitív dinamika kialakításához. Ugyanakkor, intézkedéséket kell bevezetni az ilyen viselkedés ösztönzésére. Azok a finanszírozási rendelkezések, melyek leküzdik a silókat és megjutalmazzák azokat, akik célja az innováció, fontosak. Lehetővé tenni, hogy az emberek kreatív módon gondolkozhassanak és kihívhassák az intézményi akadályokat, és biztosítani számukra egy olyan környezetet, melyben az innovatív ötletek megbecsülésre kerülnek - még akkor is, ha végül sikertelenek -, szociális innováció esetén nagyon fontos. A szociális vállalkozások innovációs képessége nem csak a szervezeti formában rejlik - főleg, hogy a

7 társadalmi igények kielégítéséhez használni kívánják a termékek és szolgáltatások biztosítását és értékesítését, hanem abban is, amit a szervezetek közül sokan csinálnak. A munkaintegráló tevékenységektől a tisztességes kereskedelemig, a szociális vállalkozások innovatív módszereket dolgoznak ki a kihívások széles körének a leküzdéséhez. Két publikáció: Az URBACT publikálta a szociális innováció és a fiatalok munkanélküliségének egy hasznos feltárását, mely az alábbiakban elemzi ezeket az ötleteket: A városi fiatalság támogatása a szociális innováció segítségével: erősebbé válni együtt 1 Emberek segítenek egymásnak: Egy új régi szociális innováció 2 Az emberek hosszú ideig segítették egymást. A formális önkéntességtől az informális önkéntességig, a szomszédok ad hoc tevékenységéig nincs sok újdonság abban, hogy az emberek segítik egymást. Ugyanakkor a Nesta egy újabb munkája, Az emberek segítenek egymásnak, rámutatott arra, hogy visszaállítva a nyilvánosságot a közszolgáltatásokba hogyan lehet módosítani a közszférát. Egyre nagyobb az igény a személyre szabott közszolgálatokra, melyek megfelelnek az egyéni igényeknek. Ugyanakkor létezik némi érdeklődés a koprodukcióval kapcsolatos ötletek iránt, és van egy fókusz a felhasználó-központú tervezésen. A emberek mozgósítása céljából a közszolgáltatások átszervezése rendelkezik azzal a potenciállal, hogy gyökeresen megváltoztassa nemcsak a közszolgáltatások biztosításának módját, hanem azok hatékonyságát is. Például, egyre több bizonyíték van arra, hogy az orvosi kezelés, amennyiben ezt kölcsönös támogatás kíséri, sokkal hatékonyabban segít az embereknek a hosszú távú és krónikus betegségek kezelésében. Ez nem jelenti a szakemberek helyettesítését, de a szakemberek és a lakosság közös munkáját, mely jobb eredményt biztosít mindenki számára. A Nesta megbízást adott a lakosság által jelenleg végzett azon tevékenységek gazdasági értékelésére, melyek a közszolgáltatásokat támogatják az Egyesült Királyságban. Hivatalos adatok felhasználásával és egy, a Nemzeti Statisztikai Hivatal által alkalmazott modell segítségével az elemzés megállapította, hogy az intézkedés gazdasági értéke 34 milliárd volt, az állami kiadások mintegy 5%-a, vagy a GDP 2,2%-a. Az elemzésbe az alábbi tevékenységek kerültek bevonásra: Szabályos formális önkéntesség, melynek során az emberek időt fordítanak mások segítésére havonta legalább egyszer formális szervezeteken keresztül Szabályos informális önkéntesség, melynek során az emberek ingyenes segítséget nyújtanak nem családtagoknak havonta legalább egyszer Közösségi tevékenység, melynek során az emberek ad hoc segítséget nyújtottak egy közösségi esemény vagy projekt során. Amire a Nesta elemzése rávilágított az nemcsak az, hogy már jelentős tevékenység folyik, hanem az, hogy ez a hozzájárulás potenciálisan tovább növelhető. Az ilyen folyamatokat nem könnyű a közszolgáltatásokhoz szervező elvvé tenni. Ez fontos változást követel abban, hogy a közszolgáltatások miként látják szerepüket és abban, hogy miként végzik a tevékenységeiket: A közszolgálatok feladata elsősorban a források mozgósítása, semmint kezelése A könnyítésre kell összpontosítaniuk, semmint a szolgáltatásnyújtásra Figyelembe kell venni, hogy milyen források léteznek a közvetlen ellenőrzésükön kívül, melyek segíteni tudnak a jóléti célok nagyobb méretű kielégítésében. Szociális vállalkozások A szociális missziók finanszírozására piac-alapú tevékenységeket használó szociális vállalkozások és szervezetek nem újak, a századok során évtizedeken keresztül léteztek, de most a politikai döntéshozók egyre inkább érdeklődnek irántuk, pl. az Európai Bizottság szociális vállalkozást szolgáló kezdeményezésén 3 keresztül. A szociális vállalkozások ereje az erős, fenntartható és befogadó társadalmak létrehozását segítő

8 8 potenciális hozzájárulásukban rejlik. Gyakran helyi közösségekben gyökereznek és a szociális vállalkozások ki tudják elégíteni ezen közösségek igényeit és el tudnak jutni számos nehezen elérhető személyhez. Fontos felismerni, hogy a szociális vállalkozások fejlődési pályája mindig arra az országra jellemző, ahol ezek létrejöttek. Például, a szociális vállalkozási tevékenységek által alkalmazott jogi forma országonként eltérő. Ennek ellenére a szociális vállalkozások felismerhetők, ha figyelembe vesszük a legfontosabb jellemzőiket és olyan környezetbe kerülnek, mely lehetővé teszi a fejlődésüket. Ez a környezet országtól és kulturális sajátosságoktól függő, de azért felismerhetők közös elemek. A szociális vállalkozások szerepének megértése: Biztosítani kell, hogy a kormányzatok, a politikai döntéshozók és a lakosság megértse, hogy mik a szociális vállalkozások és mit szeretnének elérni. A kormányzaton belül különösen fontos, hogy biztosítva legyen a szociális vállalkozások hozzáadott értékének megértésének biztosítása. Egy segítő környezet biztosítása: Mint minden más üzlet, a szociális vállalkozásoknak is szüksége van támogatásra a fejlődéshez és növekedéshez. E támogatásnak azonban fel kell ismernie, hogy a szociális vállalkozásoknak egyszerre van szükségük a piaci működésre és a szociális igények kielégítésére. E célból a fonott üzleti támogatásra 4, beleértve az inkubátorokat, gyorsítókat, indulási és indulás utáni támogatást, valamint mentorálásra van szükség, melyek segítik a szociális vállalkozásokat a szükséges képességek megvalósításában, amelyek segítik őket az üzleti és társadalmi célok megvalósításában. Pénzügyi fenntarthatóság: A szociális vállalkozások gyakran nehézségekbe ütköznek a pénzügyi fenntarthatóság elérése során. A hagyományos pénzügyi intézetek gyakran nem értik az üzleti modelljüket, a közbeszerzés pedig gyakran egyes szolgáltatóknak odaítélt nagyobb szerződések felé hajlik, és ez megnehezíti a szociális vállalkozások versenyképességét. A szociális vállalkozásoknak a pénzügyi termékek egy eltérő skálájára van szükségük, mely lefedi a teljes életciklusukat. Innovatív pénzügyi eszközök, pl. szociális hatású kötvények és beruházások jelentek meg a szociális vállalkozások igényeinek a kielégítésére, de a politikai döntéshozóknak gondolniuk kell arra, hogy hogyan tudják használni a közbeszerzési eljárásokat a szociális igények kielégítésére. Minden elköltött fontot vagy eurót, legyen az stacioner vagy szociális ellátás, úgy kell tekinteni, mint egy lehetőséget, az emberek és a helyi közösségek igényeinek kielégítésére. A szociális vállalkozások nem csodaszerek a létező kihívások ellen. De értékelhető szerepet játszanak számos bonyolult probléma leküzdésében, mellyel az egyéneknek és a közösségeknek szembe kell nézniük. Egy olyan környezet teremtése, mely támogatja a szociális vállalkozásokat, létfontosságú, ha be tudják tölteni ezt a szerepet. Befejezés A kihívások a társadalmak növekedésével változnak. A demográfiai változások, a munkanélküliség, az egészségügyi ellátás egyre növekvő igénye és egy fogékonyabb közszolgáltatásért folyó nyomás jelentős nyomást gyakorolnak arra, hogy a közszolgáltatások mit tudnak megvalósítani. Nem tudjuk folytatni, mint eddig. Albert Einstein szerint az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen és ez jól ábrázolja annak fontosságát, hogy újra kell gondolni azt, amit csinálunk és új megoldásokat kell keresni. Megérteni azt, hogy mi a szociális innováció és hogyan lehet támogatni és ösztönözni, központi szerepet játszik ebben a folyamatban. 4

9 Választás és befolyásolás visszaadása - Egy szociális vállalkozás története 9 Mi egy Szociális vállalkozás és mi nem? Gyakorlatilag, hogyan működnek? Mennyiben különböznek az egyéb vállalkozási típusoktól vagy szociálisan orientált szervezetektől, pl. jótékonysági szervezetektől, egyesületektől, alapítványoktól. Segítséget kerestünk, hogy válaszoljunk ezekre a kérdésekre, és a Thurrock Council (a JobTown hálózat partner) bemutatott minket egy, a közösségükhöz tartozó vállalkozónak, aki jelentős személyes betekintéssel rendelkezik e téma területén. Felkértük, hogy magyarázza el, hogy a gyakorlatban hogyan működik a vállalata - amely szociális vállalkozás és üzleti szempontból sikeres is -, és hogyan jött létre, és hogy ossza meg velünk javaslatait azokkal, akik talán hasonló vállalkozásba szeretnének kezdeni. A nevem Neil Woodbridge és egy nagy, majdnem 100 alkalmazottat foglalkoztató, 2,1 milliós forgalommal rendelkező szociális vállalkozás vezérigazgatója vagyok. A vállalkozás a fogyatékkal élő embereket támogatja, hogy az általuk választott életet, a munkát is beleértve, élhessék a közösségben. Az embereket támogató modellünk igazgatókként 100%-os mértékben fogyatékkal élő személyek által ellenőrzött. Ez innovatív, olyan személyeket keres, akik a legtávolabb vannak a munka világától és megspórolja az önkormányzat pénzét (mi olcsóbbak vagyunk). Tehát miről is van szó valójában? Tulajdonképpen, számunkra mindez a szociális igazságosságról szól. Ha valaki az Egyesült Királyságban tanulási zavarokkal küzd, akkor nagyobb valószínűséggel lesz munkanélküli, mint a lakosság egy átlagos tagja. Ha férfi, akkor 13 évvel korábban halálozik el, mint egy fogyaték nélkül élő férfi, és ez a szám elképesztően 20-ra emelkedik a nők esetében. Hosszú évekig a tanulási zavarokkal küzdő emberek napközi otthonokban rothadtak el és életüknek nem volt semmilyen egyértelmű célja. A kezdeti időkben azt gondoltuk, hogy a helyi önkormányzat volt a legjobb helyzetben, hogy támogatási szolgáltatásokat nyújtson a Neil Woodbridge, Thurrock Lifestyle Solutions CIC legkiszolgáltatottabbak számára ben rájöttünk, hogy egy Közösségi érdekű társaság (Community Interest Company, CIC) 5 volt a tökéletes jogi forma arra, hogy lehetővé tegyük a szolgáltatásokat használók számára az ellenőrzést is. Egyfajta koprodukciós plusz modell. Képzeljük el, hogy az emberek, akiket a foglalkoztatási rendszerekkel támogatunk, átveszik a vezetést és saját igényeiknek megfelelően átalakítják. Számunkra egy fontos kérdés, hogy szociális vállalkozás vagy vállalati közösség voltunk-e. Hamarosan rájöttünk, hogy a szociális cél a vezető, de ezt a vállalkozás működtetésének gazdasága teszi lehetővé. A kapitalizmus természeténél fogva nem rossz - az számít, hogy az ember mit csinál a nyereséggel. Mi szerződéseket szeretnénk nyerni, hogy támogatni tudjuk a fogyatékkal élőket - de a profitot ezután visszajuttatjuk a közösségnek, amelyet szolgálunk. Innovációra van szükségünk a túléléshez, hatékonyan kell működtetni a dolgokat; ellentétben a régi helyi kormányzattal, melynek működése alatt minden év áprilisában több költségvetés érkezett függetlenül attól, hogy mit sikerült elérni. Egy egyszerű vállalkozási lecke. Ez valóban egyszerű, a bevételünknek meg kell haladnia a kiadásokat. 5 https://www.gov.uk/set-up-a-social-enterprise

10 10 Ezalatt, térjünk vissza a szociális misszióhoz - a fogyatékkal élőkkel. A régi Angliában létezett egy olyan hely, ahol a viktoriánusok pénzt adtak azért, hogy lássák a fogyatékkal és a mentális szükségletekkel élőket őrültként viselkedni. Ennek a London keleti részén lévő kórháznak Bethlam volt a neve. Az angol bedlam (bolondokháza) szó innen ered. Ahogy telt az idő, Kormányzatunk azt gondolta, hogy jobb volt az embereket biztonságos kórházakba zárni, majd a 60-as években rájöttek, hogy ezek a helyek olyan intézmények voltak, ahol gyakran történtek visszaélések és innen ered az a mozgalom, mely segíteni akart ezeknek az embereknek kiszabadulni. A 80-as évekre mindenki jogokról beszélt és az embereket a közösségekbe helyezte a Közellátási törvény alapján. A forrásokat elköltötték és egyre kevesebb embert tartottak kórházban. A 90-s évek Fogyatékosság diszkriminációról szóló törvénye ugyanazokat a jogokat biztosította az emberek számára, mint a többieknek és most a 2010-es Egyenlőségről szóló törvény biztosítja, hogy a fogyatékossággal élő emberek elismert védett tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken és számos modell áll rendelkezésre a társadalomban való támogatásukra. Ennek ellenére a fogyatékossággal elő embereket még mindig éri hátrányos megkülönböztetés és továbbra is magas a munkanélküliségi arányuk. A Kormányzatok minden jó szándéka ellenére még mindig úgy tűnik, hogy a fogyatékosság szociális modelljére a megértés hiánya jellemző. Másképp fogalmazva, a fogyatékosságot szociális konstrukcióként és nem inherens kisebbrendűségnek vagy valami gyógyítandó dolognak kell tekinteni. Akadályokat hoznak létre az emberek életmódra vonatkozó választásai ellen - beleértve a foglalkoztatást is. A Thurrock Lifestyle Solutions CIC vállalkozásnál azon akadályok megértését alkalmaztuk, melyekkel a fogyatékossággal élők szembesülnek és melyek megakadályozzák őket a tettekben - és mindez redményeken alapuló és megoldásorientált volt. Ezért nem fordítunk időt arra, hogy elmondjuk az embereknek, hogy nem tehetik ezt vagy azt, hanem megkérdezzük tőlük, hogy milyen eredményt szeretnének elérni és segítjük őket az akadályok felismerésében. Ezután, munkánk, hogy segítsünk nekik megtalálni azokat az eszközöket, melyekkel leküzdhetik ezeket az akadályokat és elérhetik céljaikat. Képzeljük ezt el a munkanélküliekkel - mondd el az erősségeidet, mondd el a céljaid. Írjunk egy tervet arról, hogy milyen támogatásra van szükséged ezek megvalósításához. Számunkra az emberek nem nehezen elérhetők, hanem nehezen hallhatók. Ez egy fontos különbség, ha valaki el kívánja érni az összes potenciális ügyfelet (mi így hívjuk a szolgáltatásainkat használó fogyatékossággal élő személyeket). Az egyik kedvenc mondásunk, hogy A közösség egy tapasztalat, nem pedig egy hely. Beszélj ügyfeleiddel és értsd meg, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek valójában - dolgozz velük, mint tapasztalattal rendelkező szakemberekkel és értsd meg a koproduktív munka előnyeit, ahelyett, hogy szolgáltatásokat kényszerítenél rájuk. A valóság az, hogy a kortárs és a gazdasági válság által viharvert Európában sok országban nincs elegendő kormányzati pénz a munkahelyteremtés válság megoldására. Erre egy nagy és potenciális válasz az Eszközfedezetű közösségi fejlesztés. Mi bevezettük ezt a Thurrock-nál és úgy találjuk, hogy a közösségtámogatás egyik módja az általa nyújtott erők és ajándékok értékelése, melyek segítségével megoldásokra lehet találni a támogatáshoz - a helyi kormányzatra való túlzott támaszkodás helyett. Könnyű kölcsönös függőséget létrehozni az állam és a közösség között ahelyett, hogy jobb megoldásokat keresnénk az általunk szolgált közösségen belül. Ezt a módszert Közösségi megoldásoknak nevezzük. 6 Lásd: A Ladder of Citizen Participation, by Sherry R Arnstein

11 Létezhetnek ilyen megoldások azokra a problémákra, melyekkel a közösségeidben kell szembenézni? A szociális vállalkozásunk létrehozása során rendkívül közel kerültünk Ügyfeleinkhez - hogy bevonjuk őket a döntéshozás minden szintjén és megtanítsuk őket a helyi politikákra. Ez nem volt egyszerű, mert könnyű felületes munkát végezni. Átvettük egy 60-as évekbeli figura, Sherry Arnstein 6 mondását és alapvető kérdését: ez egy üres rituális, vagy az emberek valóban rendelkeznek igazi hatalommal az eredmény befolyásolásához? Megtanultuk, hogy feltegyük mindig a kérdést: Az ügyfelek befolyásolják szolgáltatásaid eredményeit/alakját? A formád követi a funkciód és nem fordítva? Ezek a kérdések vezettek bennünket a vállalatunk megalapításához... Thurrock Lifestyle Solutions CIC 7. Soha nem gondoltunk arra, hogy létrehozzunk egy Szociális vállalkozást. Csak arra a következtetésre jutottunk, hogy az Ügyfelek átvehetik a vezérlést és megfelelő vállalkozást hozhatnak létre. A Közösségi érdekű társaság volt az a jogi forma, mely lehetővé tette számunkra az általunk kívánt eredmények támogatását: Erősítés Több munka A választás és a vezérlés maximalizálása A kormányzati pénz hatékony felhasználásának maximalizálása A haszon visszafizetése a közösség számára Elkezdtük a vállalkozást, sikerült megszereznünk az önkormányzati szolgáltatásokat. Az emberek támogatási termékeket vásárolnak tőlünk. Ezek közül néhány - pl. a lakossági lakókocsi (nyaralási szolgáltatásokhoz) vagy az átmeneti házunk, ahol az emberek az önálló életvitelt gyakorolják - innovatív. És versenyképes. Ha nem rendelkezünk a megfelelő termékekkel, akkor megszűnik a vállalkozásunk. Nem vagyunk egy jótékonysági szervezet - igazgatóink a jogokban hisznek és nem a jótékonyságban. Hetente több mint 3000 órát fordítunk támogatásra, és személyzetként olyan embereket alkalmazunk, akik korábban szolgáltatásaink felhasználói voltak. Íme, a történetünk vége. Egy vállalat, melynek igazgatói fogyatékossággal élő emberek. Ők a stratégiai vezetők. Ahelyett, hogy Ügyfeleink szolgáltatásaink passzív befogadói lennének, aktív állampolgárok a vezetésben. A támogatott személyek benne vannak a vezetésben vagy be fognak kerülni a vezetésbe? 11 7

12 12 Költségvetési lefaragások és innováció az európai közigazgatásban Bevezetés: Innováció a válság alatt A pénzügyi válság pénzügyi megszorításokat okozott számos európai közigazgatásban. Ez innovációra kényszeríti a közszervezeteket, mivel a válság felfedte a szerkezeti gazdasági hiányosságokat, melyek leküzdéséhez innovációra és reformra van szükség. Ugyanakkor, a pénzügyi válság még nehezebbé teszi az állami szervezetek számára az innovációt, mivel a rendelkezésükre álló források nagyon lecsökkentek. Jelenleg a közszervezetek megpróbálják korlátozni a költségeket és fenntartani és tovább javítani a közszolgáltatást. A többet tenni kevesebbel érdekében számos közszervezet alkalmaz költségvetési lefaragásokat. Ez a cikk: Azt elemzi, hogy a válság hogyan folyásolja be az innovációt a kormányzásban Felvázolja azokat a módszereket, melyeket az európai kormányzati szervezetek alkalmaztak a lefaragásokhoz Röviden bemutatja azokat a tényezőket, melyek lehetővé teszik a kormányzati szervezetek számára a lefaragások hatékony kezelését. Arról hogy a pénzügyi válság hogyan kapcsolódik az innovációhoz két általános nézőpont létezik: 1) A szükség a merevség atyja, azt részletezi, hogy a lefaragások bizonyos számú szervezés működési zavart ún. válság-szindrómát eredményeznek (Jick & Murray 1982) pl. csökkent erkölcs, több konfliktus és a döntéshozatal központosítása. Ezek a tényezők csökkentik az innovációt a szervezetben. Ezenkívül, a szervezet legjobb alkalmazottjai azok akik a legnagyobb valószínűséggel kreatív megoldásokat javasolnak - nagyon könnyen munkára találnak a szervezeteknél és ezért valószínűbb, hogy pénzügyi megszorítások esetén elhagyják a szervezetet. 2) Egy eltérő nézőpont, hogy a pénzügyi válság lehetőségnek tekinthető a modernizációhoz és az innovációk bevezetéséhez pl. a szükség az invenciók anyja vagy soha ne hagyj ki egy jó kis válságot. Ez a nézőpont azt állítja, hogy a megtakarítások szükségessége arra ösztönzi a szervezeteket, hogy innovatív megoldásokat dolgozzanak ki. A pénzügyi stressz a menedzsereket nagyobb kockázatvállalásra készteti és nagyobb vállalkozó szellemet vált ki belőlük. és ez pozitív hatással van az innovációra. Amikor elfogy a pénz, a társadalmi problémák kreatív megoldásai - melyek korábban el lettek utasítva, mert kivitelezhetetlenek vagy nem lehetségesek - hirtelen megvalósítható lehetőségekké válnak. Dr. Joris van der Voet, Institute of Public Governance & Management, ESADE Business School, Barcelona, Spanyolország A válságnak ez a két ellentétes víziója nem ad egyértelmű választ arra, hogy az innováció hogyan kapcsolódik a pénzügyi lefaragásokhoz. Ez a cikk azt tárgyalja, hogy a válság hatásai az innovációra a kormányzatban azoktól a stratégiáktól függnek, melyeket a közszolgálati menedzserek használnak a pénzügyi megszorításokhoz. Költségvetési lefaragások stratégiái A lefaragási stratégiák és tipológiák széles választéka (pl. Levine, 1979; Pollitt, 2010) két alapvető kategóriába sorolható be: 1) Az arányos módszer kisléptékű korlátozások bevezetése, melyet néha szalámitaktikának is neveznek 8. Elsősorban a reaktív, rövid távú módszer, melynek célja a költségvetés egyensúlyban tartása, e stratégia fő hajtóereje az saját tőke - ezért tisztességesen hangzik a dolgozók és a nagyközönség számára. Ennek megfelelően, politikai szempontból vonzó, mivel kevés nehéz vagy érzékeny politikai döntést igényel. 2) Célzott megszorítások stratégiai költségvetési megszorítások, melyeket a hatékonyságot féltő aggodalom vezérel, a 8 Hollandiában sajt szeletelés.

13 legkevésbé fontos vagy a legkevésbé hatékony szervezeti részt célozza meg vagy azokat a területeket, melyeken a legnagyobb hatékonyságjavulás érhető el anélkül, hogy veszélyeztetné a teljesítményt vagy a szervezet legitimitását. Vezetőségi szempontból ez a stratégia előnyösebb, mivel a szervezet hosszú távú jövőjére összpontosít. Levine (1979) érvelése szerint az arányosabb módszer előnyösebb megoldásnak tűnik a politikai szempontból, de nem jelent felelőségteljes irányítást - mivel lényegében egyfajta nem-döntéshozatalt támogató üzleti forma, és így csekély a szervezet jövőbeli pénzügyi helyzetére való pozitív hatás lehetősége. Ezenkívül. az arányos stratégia valószínűleg meghosszabbítja a pénzügyi stressz hatását a szervezetre és így a lefaragások negatív hatását az alkalmazottakra. Addig a célzott módszer negatív következményekkel járhat az alkalmazottak kedvére és konfliktust okozhat, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a lefaragások a szervezet nem hatékony területeit érintse - ezáltal forrásokat szabadít fel máshol a programok vagy tevékenységek innovációjára és modernizálására. Bár több bizonyítékra van szükség, a kutatók között némi egyetértés van arra vonatkozóan, hogy az arányos megszorítások ideiglenes megoldást biztosítanak a pénzügyi megszorításokra a költségvetés egyensúlyban tartásával, de csak kissé járulnak hozzá az innovációkhoz, melyekre azért van szükség, hogy a közszolgáltatások hosszú távon fenntarthatók legyenek. Ezért számos szerző hangsúlyozza azt, hogy még inkább stratégiai, hosszú távú és intelligens megszorításokra van szükség az innováció és a modernizáció támogatásához (Pandey 2010, Bozeman 2010, Overmans & Noordegraaf 2014). Az európai országokban lévő költségvetési lefaragások különbségeinek részletezése Milyen lefaragási stratégiákat használtak az európai kormányzati szervezetek a pénzügyi válsággal szemben? Egy három évig tartó összehasonlító kutatási program, a Coordinating for Cohesion for the Public Sector of the Future (COCOPS), egy közigazgatási tudósokból álló nemzetközi csoport vizsgálta meg ezt a kérdést egy nagyszabású felmérés segítségével a felső szintű vezetők szintjén (Hammerschmid et al. 2013). Az eredmények: Az európai felső szintű vezetők 43,4%-a támaszkodott valamilyen stratégiai lefaragási módszerre 30,1% használta az arányos módszert ábra: A felső szintű vezetők nézőpontja a lefaragási stratégiákat illetően Forrás: Kickert, Randma-Liiv & Savi (2013)

14 14 15,9% próbálta meg növelni a termelést, hogy elkerülje a pénzügyi korlátozásokat 10,6% nem vezetett be korlátozásokat Ezek az eredmények azt sugallják, hogy egy viszonylag nagy számú szervezet alkalmazott egy stratégiai módszert a lefaragásokhoz. Ugyanakkor, ahogyan az az 1. ábrán látható, jelentős különbség vagy az egyes európai országok között. Az Európán belüli eltérő gazdasági helyzetek nyilvánvalóan kulcsfontosságú tényezők, a célzott lefaragások viszonylag nagy része azokat az országokat érinti, ahol a pénzügyi válság nagyobb hatással volt, pl. Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban. Azokban az országokban, melyeket a válság kevésbé érintett, különösen Norvégiában, a közszolgálati menedzserek egyáltalán nem vezettek be pénzügyi megszorításokat. Az országok között lévő lefaragási stratégiák közötti különbségek megmagyarázásához egyéb tényezőket is figyelembe lehet venni. Ha a menedzserek stratégiai megszorításokat választanak, akkor a döntéshozatali autonómia egy fontos követelmény (Levine 1979). Ugyanakkor a közszervezetekben a menedzserek általában számos költségvetéssel kapcsolatos szabállyal és eljárással szembesülnek, melyek korlátozzák a stratégiai megszorítások bevezetésével kapcsolatos opciókat. A döntéshozatalban szembesülniük kell a politikusok interferenciájával is. A válság során azok a szabályok és eljárások, melyekkel a menedzsereknek szembesülniük kell és a politikusok interferenciájának mértéke is nő. Ezért a menedzserek általában nem tudják a stratégiai, hosszú távú stratégiákat választani a lefaragások kezelése során. Európában a COCOPS 9 projekt jelentős különbségeket tárt fel a menedzseri autonómia területén. A 2. ábra egyértelműen ábrázolja a különbséget egyfelől az angolszász és skandináv európai országok, másfelől pedig a déli és a kontinentális európai országok között. Az első csoportba tartozók viszonylag magas szintű vezetői szabadsággal rendelkeznek, míg a másik csoport tagjai, főleg Olaszország és Spanyolország alacsonyabb szintő vezetői autonómiával rendelkeznek. Ez azt sugallja, hogy néhány országban a menedzserek könnyebben vezethetnek be stratégiai megszorításokat, mint máshol. Azt, hogy a menedzserek milyen mértékben tudják használni a stratégiai lefaragási stratégiát egy másik tényezőtől is függ, és ez a teljesítmény információ. Stratégiai költségvetési megszorítások bevezetéséhez a menedzsereknek szükségük van vezetői információkra arról, hogy a szervezet mely részei hatékonyak és eredményesek és melyek nem. Valamint szükségük van a bevezetendő megszorítások hosszú távú hatásaival kapcsolatos információkra is. 2. ábra: A vezetői autonómia szintje (1 az autonómia legalacsonyabb szintjét - 7 az autonómia legmagasabb szintjét jelöli) Forrás: Hammerschmid et al. (2013) 9

15 15 3. ábra: A teljesítmény információ alkalmazása belső használatra (1 az autonómia legalacsonyabb szintjét - 7 az autonómia legmagasabb szintjét jelöli) Forrás: Hammerschmid et al (2013) Ezen információk hiányában a menedzserek nem tudják, hogy a szervezet mely részét kell megszüntetni vagy mely programot kell befejezni. Számos európai közszervezetben gyakran ezek az információk nem állnak rendelkezésre. A 3. ábra azt mutatja, hogy az európai menedzserek milyen mértékben használják a teljesítmény információt a belső vezetési problémák megoldásához. A legtöbb pontot azok az országok érték el, melyek az utóbbi évtizedekben határozott reformokat vezettek be és modernizálták a kormányzatot, pl. az Egyesült Királyság, Észtország. A diagram alján a kontinentális országok találhatók, melyek hagyományosabb, bürokratikus kormányzási modellekkel rendelkeznek, pl. Franciaország, Spanyolország, Németország. Ezek a különbségek azt mutatják, hogy a teljesítmény információk fontos magyarázatot adnak arra, hogy a menedzserek miért különböző mértékben vezetik be a stratégiai költségvetési megszorításokat. Befejezés A jelenlegi pénzügyi válság és következményei számos közigazgatást megszorítások bevezetésére kényszerítették. Ennek eredményeként a közszervezetek megpróbálják korlátozni a költségeket és egyidejűleg fenntartani vagy tovább javítani a közszolgáltatást (Pollitt, 2010). E kihívás leküzdése érdekében a közigazgatások megpróbálnak többet tenni kevesebbel. Míg a lefaragási menedzsment hagyományos definíciója a szervezeti változások irányítása az erőforrások és a szervezeti tevékenységek alacsonyabb szintű felhasználása felé, az igény, hogy többet tegyünk kevesebbel, azt mutatja, hogy a lefaragások kezelése a közszférában elválaszthatatlanul kötődik az innovációhoz.. Ez nem csak a kiadások csökkentését érinti, hanem az intelligens és innovatív megoldások találását is (Overmans & Noordegraaf 2014). Ezért ez a cikk azt tárgyalja, hogy a közszervezeteknek inkább a stratégiai és nem az arányos lefaragási stratégiákra kellene támaszkodniuk. Az intelligens költségvetési megszorításokra és a fokozott innovációra való törekvés során, a lefaragás szembesül a közszervezetekkel és az eredmény legalább 2 paradoxon, melyekre nem létezik könnyű megoldás: Az autonómia paradoxon: A stratégiai, intelligens költségvetési korlátozások közszervezetekbe való bevezetéséhez a menedzsereknek döntéseket kell hozniuk. Ugyanakkor a stratégiai döntéshozatal során a politika interferenciája és a tétovázás, valamint a közszférában a költségvetésre jellemző számos szabály és eljárás csökkentheti a menedzserek autonómiáját a stratégiai költségvetési döntések meghozatalában. Ezenkívül, az egyes országok

16 16 között jelentős különbségek vannak a vezetői autonómia tekintetében. Az információ paradoxon: A vezetői információ alapvető fontosságú a hosszú távon hatékony költségvetési megszorítások bevezetéséhez. De ezen információk gyűjtése időt igényel és drága. A paradoxon itt az, hogy a pénzügyi válság idején általában nincs idő és nincs pénz. Gyakran a valóság az, hogy akkor rendelkezünk vezetői információkkal, amikor nincs rá szükségünk, és amikor szükségünk lenne rájuk, akkor nem állnak rendelkezésre (Levine, 1979). Egy összehasonlító szempontból, nagy különbség van a modernizációt bevezetett európai országok és azon országok között, amelyek ezt kisebb mértékben tették meg. Nem létezik semmiféle egyszerű megoldás ezekre a lefaragási paradoxonokra, de az hogy tudunk a létezésükről és ismerjük az okaikat, az első lépés a leküzdésük felé. Hivatkozások: Bozeman, B. (2010). Hard lessons from hard times: Reconsidering & reorienting the managing decline literature. Public Administration Review,70(4), Hammerschmid, G., Van de Walle, S., Andrews, R, Bezes, P., Görnitz, A., Oprisor, A. & Štimac, V. (2013). Public Administration Reform in Europe Views & Experiences from Senior Executives in 10 Countries. COCOPS Jick, T.D. & Murray, V.V. (1982). The management of hard times: Budget cutbacks in public sector organizations. Organization Studies, 3(2), Kickert, W.J.M, Randma-Liiv, T. & Savi, R. (2013). Fiscal Consolidation in Europe: A Comparative Analysis. COCOPS Trend Report. COCOPS Levine, C.H. (1979) More on cutback management: Hard questions for hard times. Public Administration Review, 39(2), Overmans, J. F. & Noordegraaf, M. (2014). Managing austerity: rhetorical & real responses to fiscal stress in local government. Public Money & Management, 34(2), Pandey, S. K. (2010). Cutback management & the paradox of publicness. Public Administration Review, 70(4), Pollitt, C. (2010). Cuts and reforms Public services as we move into a new era. Society & Economy, 32(1), 17-31

17 Záró megjegyzések 17 A szociális innováció és a szociális vállalkozások száma folyamatosan nő. A gazdasági és költségvetési körülmények elkerülhetetlenül nyomást gyakorolnak a közszervezetekre, hogy a lehető legnagyobb előnyre tegyenek szert a szociális innovációból és a szociális vállalkozásokból. Az egyik legfontosabb kérdés, a közigazgatásokban az az, hogy hogyan lehet támogatni? Vagy legalább az, hogy ne álljon útba? Egy másik fő probléma a szociális innováció és a szociális vállalkozások korlátozásai. A közigazgatásokat érő és a források korlátozásából, a gazdasági válságból és a költségvetési megszorításokból fakadó nyomások arra kényszerítik őket, hogy kidolgozzanak valamiféle csodaszert ez ellen a könyörtelen prés ellen. A vágy érthető, de a szociális innovációtól és a szociális vállalkozásoktól nem lehet elvárni, hogy minden elsöprő vagy mindent gyógyító megoldást biztosítsanak. Egy másik fontos kérdés, hogy hány szociális vállalkozás szociális vállalkozás valóban? A szociális vállalkozásoknak rendelkezniük kell egy kereskedelmileg életképes üzleti modellel; valamilyen módon ki kell fejezniük pénzben a szolgáltatásaikat vagy termékeiket és rendelkezniük kell egy fenntartható bevétellel. Eltérő esetben inkább egy jótékonysági szervezetről vagy talán a társadalmi szereplők számára az állami hatóságok által nyújtott közszolgáltatásokról/intézkedésekről beszélhetünk, mintsem valami másról. Európában túl sok Szociális vállalkozásként bemutatott vállalkozás függ az állami támogatásoktól vagy más típusú juttatásoktól - és ez alapvető kérdéseket vet fel a fenntarthatóságukkal és a végső életképességükkel kapcsolatban. Ennek ellenére a szociális innováció és a szociális vállalkozások fontosak. És ezalatt tudatosaknak és kritikusoknak és - talán ami a legfontosabb - nyitottaknak kell maradnunk. A szociális innováció és a szociális vállalkozások a társadalom számára jelentős potenciális értékkel rendelkező új tendenciák, és így megérdemlik, hogy támogassuk őket és konstruktívan közelítsünk feléjük. A szociális innovációval foglalkozó szakemberek és támogatók sokat tehetnek azért, hogy segítsenek önmagukon szociális innováció és a szociális vállalkozások gyakorlatainak és eredményeinek konkrét bemutatásával és hasznosságuknak és hatásaiknak kihangsúlyozásával. Nagy érdeklődés van e történetek iránt.

18 URBACT is a European exchange and learning programme promoting sustainable urban development. It enables cities to work together to develop solutions to major urban challenges, reaffirming the key role they play in facing increasingly complex societal challenges. It helps them to develop pragmatic solutions that are new and sustainable, and that integrate economic, social and environmental dimensions. It enables cities to share good practices and lessons learned with all professionals involved in urban policy throughout Europe. URBACT is 300 cities, 29 countries, and 5,000 active participants.

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Duális szakképzés Magyarországon?

Duális szakképzés Magyarországon? Magyarországon? Nemzetközi és hazai empirikus tapasztalatok tudományos munkatárs Horn.Daniel@krtk.mta.hu MKT 52. vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. 09.05. Tartalom Nemzetközi nyomás Szakirodalmi tapasztalatok

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 15.4.2015 2014/2236(INI) JELENTÉSTERVEZET a Szociális vállalkozásokról és szociális innovációról a munkanélküliség leküzdése során (2014/2236(INI))

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Kórász Tamás igazgató, KPMG Tanácsadó Kft. 2013.11.12. Tartalom 1. Mit vár el egy KKV-vezető az informatikától? 2. A buzzword felhő

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

RURENER. Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu

RURENER. Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu RURENER Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu A jelen kiadvány tartalmáért a felelősség kizárólag a szerzőket terheli. Nem feltétlenül tükrözi az Európai

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben