Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 4. szám április

Átírás

1 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 4. szám április

2 Mindent értve, vagy reménytelenül? összezavarodva Az egészségügy kátyúkkal teli országútján szinte minden évben újra kezdjük életünket. Új szabályozók, új reformok, új ötletek, új nagy ívû elképzelések teszik próbára a betegeket és az egészségügyi ellátásban dolgozókat egyaránt. Az igazságosság, növekedés, stabilitás hármas célkitûzésének figyelembevételével, mivel lendületben az ország, a száz lépés politikájának keretében tovább megyünk azon a pályán, amelyet számunkra kijelölt a konvergencia program. A fentiek figyelembevételével nem kis meglepetést okozott (vagy nem okozott?) a még ki sem nevezett pénzügyminiszternek tulajdonított hír, miszerint a gyógyszerkiadások megfékezésére 10 Mrd Ft-ot kívánnak megtakarítani. Vajon mibôl és hogyan?! Az eredeti (alultervezett) tervbôl, vagy a tényleges folyamatokból számolható és a piaci volumenbôl adódó, 2005 elsô hónapjaiban az idôarányos keretet már jóval (7 Mrd Ft-tal) túllépô, reálisan magasabb összegbôl? A hosszú- és/vagy rövid távú megszorító intézkedések gyakorlata jól ismert a gyógyszerellátás területén tevékenykedôk számára. Közismert az a kormányzati ciklusokat átívelô hagyományôrzô gyakorlat is, hogy a gyógyszerköltségvetés tudatosan alultervezett, így már a tervezésekor kódolt a bukása. Talán nem véletlen, hogy akaratlanul is eszünkbe jut Horatius híres mondata: A szerencsétlenségek közepette derül fény a zsenialitásra, a jólét elrejti azt.. Mindenesetre az elmúlt évek gyakorlatában ez tûnik visszaigazolódni. Az egészségügyi és gyógyszerellátás az elmúlt évtizedek során még idôlegesen sem jutott nyugvópontra, a folyamatos átalakítási (reform) kísérletek még sosem fejezôdtek be. Bár a rendszerváltás óta mindegyik kormány szándékába vette átalakítását, az ad hoc, fôként takarékossági célú módosításokon kívül, átfogó megújítását nem sikerült véghezvinni. A betegek és az egészségügyi ellátásban dolgozók egyaránt elégedetlenek, az ellátórendszerbe vetett bizalmuk kimúlt. A fenntartó is elégedetlen. Úgy gondolja: sokkal drágább az ellátás, mint amennyiért racionálisan meg lehetne oldani. Elcsépelt közhely, hogy az egészségügy egyszerre szûkölködô és pazarló. Ezért folytonosan megszorító intézkedéseket foganatosít, még akkor is, amikor már tovább nem szorítható a derékszíj, mert elfogyott a derék. Érdemes lenne végre elgondolkozni azon a közismert tényen, amit az Állami Számvevôszék jelentése is megerôsít, hogy az egészségbiztosítási rendszer jelen formájában aligha tartható fenn, ugyanis finanszírozhatatlan. Igazából az egészségügy egészét kellene áttekinteni, és ennek során szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a lehetséges átalakítás elsôdleges szempontja nem a költségvetési megtakarítás. A búvópatakként napjainkban újra elôelôtörô gyógyszer liberalizációs elképzelésekkel kapcsolatosan is jó lenne végérvényesen tudomásul (vagy legalább figyelembe) venni, hogy a gyógyszerhez történô kontrollálatlan és könnyített, több csatornás hozzáférés fokozott egészségkárosodást és a gyógyszerfogyasztás növekedését okozza. Az egészségügyi ellátás és egyben a költségvetés tehernövekedést indukáló hatásai miatt így a liberalizáció sem az egészség-, sem a gazdaságpolitikai célokat nem szolgálja. Egyelôre azonban úgy tûnik, hogy változatlanul a cselekvés látszatának fenntartása, a hosszú távú hangzatos célok és a kis lépések rövidlátó politikája van érvényben. Mindezek után ha azt hiszed, hogy mindent értesz, akkor reménytelenül össze vagy zavarodva (Walter Mondale). Dr. Samu Antal Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: gyogyszertar@gmrt.hu ISSN Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt Bp., Huba u. 10. Telefon: info@gmrt.hu Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 1

3 Egy törvénytervezet margójára Gondolatok egy új gyógyszertörvény kezdeményezése kapcsán Néhány hónappal ezelôtt, az újonnan hivatalba lépô egészségügyi miniszter több alkalommal kifejtette, hogy a kapcsolatok helyreállítására és a beszélô viszony megôrzésére kapott felhatalmazást az új kormányfôtôl. Ezért hivatali idejében nem kezdeményez olyan változásokat, amelyek a jelenlegi gyógyszerellátó rendszer lényegi átalakítását célozzák. Ilyen értelemben nyilvánult meg a Gyógyszertár ez évi elsô számában megjelent írásában is. Megnyilatkozásai során azonban nem titkolta el, hogy a gyógyszerpiaci rendtartásról megkezdett jogalkotó munkát folytatni kívánja. Ehhez kapcsolódóan került többször is szóba a különbözô fórumokon, hogy a gyógyszerészi szolgáltatások bôvítése a gyógyszerészi gondozással, továbbá a költségtakarékos támogatáspolitika, s ezen belül a generikus program elôtérbe helyezése olyan reálisan vállalható célkitûzés a jelenlegi parlamenti ciklus hátralévô idejére, amiben az állami szervek és a gyógyszerész szakma megfelelô kompromisszumokkal segítheti a gyógyszerellátás feltételrendszerének és színvonalának javulását. A fentiek ugyan nem jelentettek elvi elhatárolódást azoktól az ultraliberalizációs kezdeményezésektôl, amelyek tavaly a gyógyszerpiaci rendtartás megalkotásának örve alatt a gyógyszerpiac újraszabályozásának a programját hirdették meg, hanem sokkal inkább célszerû hatalomgyakorlási megfontolások eredményének lehetett betudni az irányváltást, mégis okkal reménykedhettünk a miniszteri megnyilatkozások komolyságában. Már csak azért is, mert az új kormány programja az elôdjéétôl eltérôen, amely a gyógyszerpiaci liberalizációt tûzte ki célul egy szóval sem említette a gyógyszereket és a gyógyszerellátást. Hinni akartunk az ígéretnek és a kormányprogram hallgatagságának, bár számítani lehetett arra, hogy a gyógyszerpiaci rendtartás meglepetéseket tartogathat, valamint az informális híradások szerint az egyik minisztériumban az elmúlt idôszakban is folyamatosan napirenden voltak a jelenlegi struktúra átalakítását célzó törekvések. Az elmúlt hetek történései és egy új gyógyszertörvény tervezete azonban gondolkodóba ejtettek: lehet, hogy az elmúlt hónapok csöndje nem a gyógyszerbéke jele, hanem az erôgyûjtés idôszaka volt? A továbbiakban elsôsorban ennek a tervezetnek néhány elvi jelentôségû részletével kívánok részletesebben foglalkozni. I. Érték-e még az egységes gyógyszerár? Kezdôdött azzal, hogy hosszabb idô óta vita folyik a gyógyszeralapanyagok, a galenikumok és a magisztrális gyógyszerkészítmények árképzésérôl és ma úgy tûnik: egyre kisebb esély van az egységes alapanyag- és magisztrális gyógyszerárak megôrzésére. Folytatódott azzal, hogy a MOSZ márciusi siófoki konferenciáján a tárca szakfôosztályának vezetôje az elôttünk álló jogalkotási feladatokról szóló beszámolójában utalt az OTC gyógyszerek árainak képzésében várhatóan bekövetkezô változásokra. Majd néhány héttel késôbb véleményezésre kaptunk egy olyan új (az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló) jogszabály-tervezetet, ami lehetôvé kívánja tenni, hogy a nem támogatott (közfinanszírozásban nem részesülô) gyógyszerek fogyasztói árából a közforgalmú gyógyszertárak a kiskereskedelmi árrés mértékéig kedvezményt adjanak. A javaslat a gyógyszertári törvény 13. (2) bekezdésének a módosításával kívánja a kérdést rendezni. A tavalyi viták még a gyógyszerügyekben kevésbé járatosak számára is egyértelmûvé tették, hogy a szakma és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt (NEK) alkotó szervezetek az egységes gyógyszerárakat a jelenlegi rendszer alapvetô és meghatározó elemének tartják és mindenfajta árliberalizációs törekvés ellen tiltakoznak. Sôt, a gyógyszerészek az elôzô egészségügyi miniszter által tavaly április 1-én végrehajtott 15%-os árcsökkentéssel járó készletátértékelési veszteséget is (morogva ugyan, de) tudomásul vették, a gyógyszerárak liberalizálását célzó parlamenti elôterjesztés hírére azonban radikális tiltakozó akciók szervezésébe kezdtek. Amikor tehát a minisztérium az OTC gyógyszerek egységes árainak megszüntetésére tett javaslatot, számolnia kellett azzal, hogy a szakma nagyon érzékenyen reagál és a NEK tavalyi fellépésére emlékezve a kérdés politikai aspektusait is végig kellett gondolnia. Az egységes gyógyszerárak vonatkozásában az idôrôl idôre megújuló vita ellenére lényegében társadalmi, politikai és szakmai konszenzus van. A politika korábban többször hangoztatott elvárása ugyanis, hogy a gyógyszerpiaci intézkedésekkel a kis vidéki településeken élôk gyógyszerhez jutását segíteni kell, a korábban lefolytatott viták és modellezések során pedig egyértelmûvé vált, hogy az egységes fogyasztói gyógyszerárak megszüntetése a forgalmazás struktúrájának a jelenlegi egészségpolitikai célkitûzésekkel ellentétes irányú változását vonná maga után. A kistelepüléseken mûködô gyógyszertárak képtelenek lennének a nagyobb forgalmú, városi gyógyszertárakéhoz hasonló árképzési gyakorlatot kialakítani s ennek negatív következménye lenne, hogy (1) a vidéken élôk esélyegyenlôsége tovább romlana, (2) a szükségszerû forgalomcsökkenés pedig a preferált vidéki gyógyszertárak mûködési zavarait fokozná. A javaslat várható következményeit tehát a kezdeményezôk valószínûleg nem modellezték, mint ahogy vélhetôen bevezetésének körülményeit és feltételeit sem gondolták végig. Közvetve erre utal a javaslat szövegezése és indoklása is. A tervezet szövege szerint ugyanis a kedvezményadás lehetôsége csak a közforgalmú gyógyszertárakat illeti, a fiók- és kézigyógyszertárat, továbbá az intézeti gyógyszertár zártforgalmú részlegét nem Nyitott tehát a kérdés, hogy kinek a javaslatára és milyen megfontolásokból került az új gyógyszertörvény javaslatába a gyógyszertári törvény vitatható színvonalú és az alapvetô egészségpolitikai célokkal nem harmonizáló módosítása? II. Egyáltalán, kell-e új gyógyszertörvény? Apropó! Új gyógyszertörvény? Alapvetô törvényeink közül talán a legfiatalabb az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerekrôl szóló évi XXV. törvény, közkeletû nevén a gyógyszertörvény. A megalkotása már nem a strukturális átalakítás feltételeinek rögzítését és jogi környezetének biztosítását célozta, hanem az éveken át tartó átalakulási folyamat lezárása után került elfogadásra ban már túljutottunk az importliberalizáción, a gyárak privatizálásán, a nagykereskedelem kialakulásán és a patikaprivatizáción is. Hatályban volt a gyógyszertári törvény, az új egészségügyi és tb törvény, négy éve köztestületként mûködött a kamara. Sarkalatos, rendszerváltó szakmai törvényeink sorában ez volt a legutolsó és mégis könnyen lehet, hogy néhány évi tündöklés után eltûnik a sülylyesztôben és egy újabb váltja fel. 2 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

4 A tervezet a jelenleg hatályos emberi felhasználásra kerülô gyógyszerekrôl szóló évi XXV. tv. helyett tehát új törvényt javasol megalkotni az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl. Ezt azzal indokolja, hogy (1) a gyógyszertörvényt túl sok helyen kell módosítani, továbbá (2) kibôvül a gyógyszertörvény a gyógyszerek reklámozásával kapcsolatos szabályozással, illetve (3) egyidejûleg más törvények is módosításra kerülnek. Elfogadva, hogy az uniós elôírások változása miatt korrekciókat kell végrehajtani és megértve a gyógyszerreklámozással kapcsolatos alapvetô szabályok gyógyszertörvény-beli rögzítésének igényét, még mindig kérdéses, hogy miért szükséges a gyógyszertörvény lecserélése? A gyógyszertörvény 1998-as elfogadtatása során kiemelt szempont volt az uniós normáknak való megfeleltetés, ezt magában a jogszabályban is rögzítették. Uniókonform jogszabály a gyógyszertörvény. Kétségtelen tény, hogy változott egy uniós direktíva, de kérdéses, hogy az uniós tagországok ne elégednének meg a szükséges módosításokkal, és valószínûtlennek tûnik, hogy emiatt az összes uniós ország hirtelen lecserélné eddig hatályban volt gyógyszertörvényét. Teljesen új jogszabályra van szükség? Talán amiatt kerül sor új jogszabály megalkotására, mert a kapcsolódó törvénymódosítások (pl. gyógyszertári törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló évi LXXX tv.) ezt indokolják? Ha igen, szerencsétlen az a jogalkotási gyakorlat, ha egy törvény szükséges korrekcióját felhasználva számos más jogszabályt is módosítanak, fôként, ha erre a szabályozásváltozáshoz nem közvetlenül kapcsolódó okok miatt kerül sor. Felvetheti bárki, hogy a törvény lecserélése csupán presztízsszempontból kellemetlen (bár az sem szerencsés, hogy egy alaptörvény címében szerepel az és egyéb a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló szövegrészlet). Azonban egybehangzó álláspontok szerint a törvénycsere azzal jár, hogy a hatályos gyógyszertörvény felhatalmazása alapján megalkotott összes rendeletet hatályon kívül kell helyezni és az új felhatalmazásoknak megfelelô új rendeleteket kell alkotni. S ha minden igaz, mindezt október 30-ig, hiszen az uniós módosítások átvezetésének határideje ekkor jár le. És az mégsem járja, hogy egy eddig szabályozott területen jogalkotási problémák miatt joghézag keletkezzék Mi lesz itt? III. Költségvetési és finanszírozási szabályok a gyógyszertörvényben? A javaslat a gyógyszertári és a gazdasági reklámtörvényrôl szóló törvényeken kívül kezdeményezi a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló évi LXXX tv. módosítását is, azzal a céllal, hogy a tb alapokról rendelkezô költségvetési törvényben a gyógyszertámogatásra fordítható összeg egy meghatározott értéknél (a tervezet szerint az elôzô évi terv 105%-ánál) ne lehessen kevesebb, továbbá a túlköltekezés következményeit az állam és a gyógyszergyárak megosztva viseljék. Ez utóbbi a tervezet szerint azt jelenti, hogy az éves terv 9%-ot meg nem haladó túllépése miatti többletterhet az állam és a gyárak megosztják egymás között, a 9%-on felüli túllépés viszont már teljes egészében a gyárakat terheli. Túllépve azon, hogy vajon a gyógyszertörvény a legalkalmasabb jogszabály a költségvetési jellegû kérdések szabályozására, a közfinanszírozás prognosztizálhatóvá tételére, valamint az állam és a gyárak közötti felelôsség-megosztásra, a törekvés elôre mutató. A választott módszer azonban hagy némi kívánnivalót maga után. Miért mondom ezt? A évi eredeti elôirányzat 284 MrdFt, aminek az idôarányos túllépése jelentôs és egyes becslések szerint év végéig több tízmilliárdos hiány is prognosztizálható os bázisként a tervezetben mégis csak alig nagyobb összeg: 298 MrdFt szerepel, ami várhatóan kevesebb lesz az idei tényleges támogatás-kiáramlásnál. A bázis elfogadása esetén drasztikus túllépés prognosztizálható 2006-ra, majd az egymást követô években egyre jobban elszakadhat a 2006-os bázisból évenként 5%-os növekménnyel számolt és törvényben rögzített, elôzô évi terv a tényleges támogatási igénytôl. A (támogatott) gyógyszerforgalom értéke változatlan árak mellett is folyamatosan növekszik. Ennek a mértéke több éves tapasztalat alapján elérheti az évi 8%-ot, az oka pedig (1) az új, drágább gyógyszerek forgalomba kerülése, (2) forgalmi átstrukturálódás a drágább gyógyszerek irányába, (3) a lakosság elöregedése és (4) a romló általános egészségi állapot. Mivel a támogatás növekedés tervezett automatizmusa a változások követésére nem elég, így a szabályozás kompenzáló intézkedések hiányában (1) a lakossági gyógyszerterhek fokozott ütemû növekedését vonhatja maga után, illetve (2) mennyiségi és minôségi alulgyógyszerezéssel járhat, (3) az évek során a hiány nagyfokú kumulálódására lehet számítani. Ennek anyagi következményeit úgy nem etikus a gyárakra hárítani, hogy (1) 9%-os túllépés felett a túllépés finanszírozása teljes egészében a gyárakat terheli, (2) a támogatás kiáramlást befolyásoló intézkedéseket (támogatásba vont gyógyszerek köre, támogatási arány alakulása, gyógyszerforgalom volumenére ható intézkedések, gyógyszerrendelés szabályainak változtatása stb.) a kormány a gyáraktól függetlenül kezdeményezheti, továbbá (3) a gyógyszerforgalmat esetlegesen befolyásoló egyéb tényezôk (pl. járványok, politikai intézkedések) sem prognosztizálhatók. IV. Alanyi jogon nagykereskedô gyárak? A tervezet a gyógyszertörvény eddigi szabályozásától eltérô módon engedélyez alanyi jogú gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet saját termékei vonatkozásában a gyártóknak. Eddig a gyártó a gyártási engedély alapján (lényegében alanyi jogon) a saját termékeivel a fekvôbeteg gyógyintézet intézeti gyógyszertára számára végezhetett csak önálló nagykereskedelmi tevékenységet, a tervezet ezt a jogot a gyártási engedély részeként az összes egészségügyi szolgáltatóra kiterjeszti anélkül, hogy a nagykereskedôkkel azonos szakmai, személyi és tárgyi feltételek kötelezô meglétére bármiféle utalás is lenne V. Szabályozatlan intézeti gyógyszerellátás? A jelenlegi gyógyszertörvényben használt közvetlen lakossági gyógyszerellátás és intézeti gyógyszerellátás fogalmak a tervezet szerint megszûnnek, helyettük megjelenik a lakossági gyógyszerellátás, amibe az eddigi közvetlen lakossági (értsd közforgalmú gyógyszertári) és az intézeti gyógyszerellátás is beletartozik. Ez legalább két problémát vet fel. (1) A két fogalom úgy válik közössé, hogy a két tevékenység szakmai, szervezeti és gazdasági tartalmát illetôen meglévô markáns különbségek továbbra is fennállnak. Miért és meddig? kérdezheti az örök gyanakvó. (2) Ismerve azokat a folyamatokat, amelyek az intézeti gyógyszerellátás gazdasági és irányítási rendszerében az utóbbi években elindultak, az intézeti gyógyszerellátás definiálásának hiánya beláthatatlan következményekkel járhat, még akkor is, ha a tervezet felhatalmazó rendelkezései között az intézeti gyógyszerellátás közvetlen szabályozására vonatkozó passzus is szerepel A gyógyszertörvény módosításával, újra alkotásával a közeljövôben bizonyára sokat fogunk foglalkozni. A szakma valamennyi szervezete megtette az észrevételeit és megfogalmazta a javaslatait. A MOSZ is részletes beadványban fejtette ki álláspontját. A szakma véleményével remélhetôen érdemben foglalkoznak. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, újabb változat készül, amelyben az itt megfogalmazott és a most szóba nem került, de a beadványokban szereplô és szintén lényeges kérdések is megnyugtató módon rendezôdnek. Higgyünk abban, hogy a miniszter beváltja korábbi ígéreteit. De addig is, tartsuk szárazon a puskaport. Hankó Zoltán Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 3

5 Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Siófok, október 6-9. A soron következô GYOK-ot október 6 9 között, Siófokon a Hotel Ezüstpart-ban rendezi a MOSZ a G-Management Rt. szervezésében. Az elmúlt napokban a kongresszus elsô értesítôjét, amelyben a programelôzetes, a jelentkezési lehetôségek és egyéb hasznos információk is olvashatók, a gyógyszertárak megkapták. Várjuk észrevételeiket, jelentkezésüket. Tisztelt Kolléganôk és Kolléga Urak! Az elmúlt több mint egy évtizedre visszatekintô ôszi magángyógyszerészi kongresszusok rendezvénysorozata szervesen összefonódott Siófok városával és az Ezüstpart szálloda komplexummal. A komoly hagyományokkal és sikerekkel rendelkezô kongresszusunk helyszíne a szálloda menedzsmentje más irányú elképzelései miatt az elmúlt év ôszén megkérdôjelezôdött. Tudtuk, hogy a kialakult helyzet nem kis fejtörést fog számunkra okozni, hiszen egy GYOK formátumú és volumenû rendezvény lebonyolítására alkalmas számításba jöhetô helyszínnel, mind a mai napig országos szinten rosszul állunk. Szerencsénkre a Hotel Ezüstpart tulajdonosai idô közben felülvizsgálva korábbi álláspontjukat három csillagos színvonalon újra megnyitották szállodájukat. Ezzel lehetôvé vált, hogy hagyományôrzô gyakorlatunknak megfelelôen a már megszokott feltételek között ebben az évben is a Hotel Ezüstparton szervezzük meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kongresszusát. A GYOK rendezvényei szerkezetének meghatározásakor, a program összeállításakor nagymértékben támaszkodtunk az elmúlt idôszak gyakorlatára. A több éve útjára indított és akkreditált továbbképzéseink egyik legsikeresebb területének tekinthetô gyógyszerészi gondozás, nemcsak szakmai, hanem kormányzati, politikai megítélését tekintve is az érdeklôdés homlokterébe került. A jövô gyógyszertárának minden valószínûség szerint egyre inkább nôni fog egészségügyi kognitív szolgáltatásokat nyújtó jellege. Ebben igen jelentôs feladat hárul a holisztikus gyógyszerészi gondozást végzô gyógyszerészekre, akik a gyógyszerek racionális felhasználásának segítésén túl széles körû egészségügyi felvilágosítást nyújtanak és támogatják a lakosság egészségtudatos életvitelét. Az elkövetkezô évek kiemelt feladatai közé fog tartozni a gyógyszerészi gondozás szakmai, tárgyi, személyi és anyagi feltételrendszerének megteremtése, annak a mindennapi gyógyszerészi gyakorlatban történô bevezetése. Ezért kongresszusunk fô témájának A gyógyszertár, mint egészségcentrum címet adtuk. Hagyományainknak megfelelôen természetesen foglalkozunk aktuális egészségügyi, gazdasági és szakmapolitikai kérdésekkel. Külföldi elôadóink tolmácsolásában nemzetközi kitekintést teszünk. Szakmai programjainkat kiállítások, szórakoztató és kikapcsolódást segítô események teszik teljessé. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége és a rendezôbizottság nevében minden kedves gyógyszerész kollégát és érdeklôdôt tisztelettel és szeretettel várunk a GYOK rendezvényein. Dr. Samu Antal elnök BEKÖSZÖNTÔ A kongresszus elsô értesítôje a napokban került postázásra. Kérjük, figyelje postaládáját! A rendezvénnyel kapcsolatos, részletes felvilágosítást a kongresszus szervezôitôl kaphat az alábbi címen: G-Management Rt Budapest, Huba utca 10. Telefon: (1) , (1) , (1) , (1) , fax: (1) info@gmrt.hu Interneten keresztül a illetve honlapokon tájékozódhat. Felhívás A Budapesten idén végzô gyógyszerészhallgatók diplomaosztó ünnepségének méltó megrendezéséhez leendô kollégáink segítséget és támogatást kérnek. Átutalásaikat az Alapítvány Az Orvosi Szakkollégistákért (1074 Budapest, Hársfa u. 59/b) címére, a számlaszámra küldhetik. Adószám: Kérjük támogatóinkat, hogy az átutalás közleményeként tüntessék fel a diplomaosztóra szót. Soltész Zsuzsa V. éves gyógyszerészhallgató Semmelweis Egyetem 4 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

6 A gyógyszertár, mint egészségcentrum Gyógyszerészek Országos Kongresszusa október október 6. (csütörtök) október 8. (szombat) Kiállítás megnyitó A kongresszus megnyitása Megemlékezés az Aradi vértanúkról Gyógyszerészi gondozás elméleti és gyakorlati szakmai program október 7. (péntek) A gyógyszertár mint egészségcentrum Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben Elôadások és fórum meghívott külföldi elôadók részvételével A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tisztújító közgyûlése Szakmapolitikai nap A gyógyszerellátás szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben Kitüntetések átadása Pályázatok értékelése Plenáris elôadások Fórum Aktuális egészségpolitikai kérdésekrôl a gyógyszerészi reprezentációk részvételével Fogadás a kongresszus résztvevôi számára október 9. (vasárnap) Szakmapolitika, egészségpolitika, társadalompolitika A kongresszus zárása és megállapítások Satellite: A MOSZ Ifjúsági Fóruma Könyvelôk Klubja Életmû Pályázat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a gyógyszerellátás szervezése, a gyógyszerészeti tudományok mûvelése során elért kimagasló eredményeinek elismeréseként a GYÓGYSZERÉSZETÉRT elismerést és kitüntetô címet adományozza. A kitüntetett gyógyszerészi tevékenysége, szakmai életmûve jelentôs mértékben hozzájárult a magyar gyógyszerészet célkitûzéseinek megvalósításához és nemzetközi elismeréséhez. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1996-ban döntött úgy, hogy elismerésben kívánja részesíteni a szakma legkiválóbbjait. Teszi ezt az elnökség azon megfontolásból, hogy ezúton is felhívja a figyelmet azokra a kollegákra akik az aktuális politikai széljárástól függetlenül mutatnak példát életükkel, szakmai tudásukkal. részesülô szakmánk becsületéért és az önálló (s egyben önfenntartó) magángyógyszerészi státusz eléréséért és megszilárdításáért tevékenykedjen. Ilyen példaértékû helytállást nem csak a táraasztal mellett lehet kifejteni, hanem a magángyógyszerészetet körülvevô társadalmi környezetben sok olyan szakmai terület található, ahol jelentôs ráhatással lehetnek életünkre. A jelölteket elbíráló kuratórium különösen fontosnak tartja, hogy az elismerésben A díj átadására minden évben az októberi MOSZ Kongresszuson kerül sor. Az Életmûdíj kuratóriumának nevében kérem, hogy június 30-ig tegyenek javaslatot és jelöljenek arra alkalmas gyógyszerészeket a Díjra. A jelölésüket pár soros indoklás kíséretében kérem beküldeni a MOSZ Irodába, a borítékon feltüntetendô: Életmû. Jelölteket várunk a gyógyszerészet minden területérôl, de fontos, hogy a magángyógyszerészet kialakulásában és fejlesztésében is legyen érdeme a jelöltjüknek. Dr. Varga Imre a Gyógyszerészetért életmûdíj kuratóriumának elnöke Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 5

7 A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE idén ismételten meghirdeti a év PATIKÁJA címû pályázatot A Pályázat célja olyan gyógyszertári modell kialakításának elôsegítése, amely berendezésében és felszerelésében megfelel a jogszabályban rögzített elôírásoknak, a gyógyszerkészítés és -kiadás szabályainak, esztétikai és gazdaságossági követelményeknek, eleget tesz a gyógyszertárral szemben támasztott megváltozott igényeknek, különös tekintettel a magas szintû betegtájékoztatás, a gyógyszerészi gondozás megvalósítására. Pályázati feltételek Valamennyi teljes forgalmú gyógyszertár pályázhat a cím elnyeréséért (az eddigi nyertesek kivételével). A Pályázat beadásának határideje: szeptember 1. A Pályázat benyújtásának helye: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba utca 10. A Pályázatot hagyományos módon, papíron vagy elektronikus adathordozón (floppy vagy cd) esetleg a MOSZ címére (mosz.gyogyszeresz@axelero.hu) elküldve lehet beadni. A Pályázat tartalmazza: A gyógyszertár történetét rövid bemutatást a gyógyszertár létesítésének körülményeirôl, a vonzáskörzetébe (lehetôség szerint térképvázlattal) tartozó populáció számáról és összetételérôl, a házi- és szakorvosi háttérrôl. A gyógyszertár bemutatását munkatársakat, a gyógyszertár alaprajzát és funkcionális egységeinek kapcsolatát, a lehetôleg színes dokumentumfotót a gyógyszertár külsô homlokzati és belsô megjelenésérôl. A gyógyszertár tevékenységét bemutatást az átlagos napi forgalomról, gyógyszer (vényköteles, vény nélküli) és gyógytermékek forgalmazási arányairól, bemutatást a házi gyógyszerészi tevékenység szellemi és technikai lehetôségeirôl. Hogyan valósítják meg a gyógyszerészi gondozást, vagy milyen elképzelésük van ennek megvalósítására. Ajánlás A gyógyszerellátásban alkalmazott informatikai rendszer/ rendszerek tapasztalatai, különös tekintettel a gyógyszer-információs lehetôségek ismertetésére. Az orvos gyógyszerész beteg kapcsolatrendszer mûködtetésének tapasztalatairól szóló tájékoztatás. Speciális feladatok bemutatása (AUV., gyógyászati segédeszköz, fiókgyógyszertár stb.). A Pályázatot a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Vezetôsége által felkért kuratórium bírálja el. Eredményhirdetés a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán, Siófokon. Pintér László az Év patikája kuratóriumának elnöke Felhívás a MOSZ Ifjúsági Fórumán való részvételre! Kedves Kolléganôk és Kollégák! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2002-ben alapította a MOSZ Ifjúsági Fórumát azzal a céllal, hogy felkaroljuk a pályakezdô, fiatal gyógyszerészeket, és segítsük ôket jövôjük alakításában. Szeretnénk, ha velünk öregekkel együttmûködve belelátnának szakmai, szakmapolitikai tevékenységünk mûhelytitkaiba, hogy majdan legyen kiknek nyugodt szívvel átadni a stafétabotot. Szeretnénk minél több fiatal arcot látni rendezvényeinken, megismerkedni velük és gondolataikkal, munkájukkal, problémájukkal. Kölcsönös együttmûködés kialakítására törekszünk, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymástól, változó gazdasági környezetünkben pedig szükségünk van egymásra. A MOSZ Ifjúsági Fórum feladata sokrétû, de minden esetben a fiatalokkal foglalkozik. Az Ifjúsági Fórum Elôadói Versenyét immár két alkalommal, az októberi konferencián sikeresen megrendeztük, amelyen nagyon színvonalas, érdekes elôadásokat hallhattunk. Ebben az évben is meghirdetjük ezt az elôadói versenyt, azon 35 év alatti fiatal gyógyszerészek számára, akik közforgalmú gyógyszertárban dolgoznak és pályamunkájukkal a mindennapi gyógyszertári gyakorlatból merítenek felvetéseket és megoldásokat. Jelentkezési határidô: június 1. A pályamunkák leadási határideje: szeptember 1. Az elôadói versenyt a MOSZ siófoki konferenciáján rendezzük meg októberben. Minden érdeklôdô jelentkezését ill. kérdését várom: a 06/ as telefonon, vagy a rixer@emitelnet.hu címen. Várunk Benneteket! Rixer Mária MOSZ Elnökség tagja Ifjúsági Fórum Elnöke 6 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

8 Gyógyításra váró közgyógy Néhány hónappal ezelôtt látott napvilágot egy kormánykoncepció, amely a közgyógyellátás rendszerének a megreformálására tett javaslatot, átfogó áttekintést adva a jelenlegi helyzet kialakulását megelôzô folyamatokról, a jelenlegi helyzet értékelésérôl és a javasolt változásokról. A javaslat a jogosultság feltételeit, a finanszírozás módját és az ingyenesen igénybe vehetô gyógyszerek körét illetôen is komoly változásokat kezdeményezett azzal, hogy a változtatásokat idén elô kell készíteni, de érdemi korrekcióra csak a 2006-os választásokat követôen kerülhet sor. A tervezetben foglaltakat némiképp felülírva és megelôzve, április 1.-tôl jogszabályi elôírás alapján megkezdôdött a közgyógy igazolványok patikai kontrollja és elôkészítés alatt áll az igazolványok cseréje. Tekintettel a téma horderejére, a koncepciónak a közgyógyellátottakra vonatkozó megállapításait és a tényleges helyzetet elemzô írás jelent meg egy korábbi számunkban. Most pedig három újabb reflexiót közlünk, várva olvasóink további hozzászólásait, támogató vagy esetleg vitatkozó észrevételeit. Gondolatok a közgyógyellátási rendszer reformjáról A közgyógyellátási rendszer több évtizeden keresztül próbálta biztosítani a szociális helyzetük és/vagy egészségi állapotuk miatt rászorulóknak térítésmentesen a gyógyszerrel, segédeszközökkel való ellátását. A rendszernek kettôs feladatot kellett ellátnia, egyrészt szociális támogatást biztosítani, másrészt az egészségükben megromlott rászorultak állapotának javítását. A jelen idôszakban ez még égetôbb szükségként jelentkezett, tekintettel a lakosság elöregedésére, valamint a szegények létszámának növekedésére. Sajnos a feladat egyik felét sem sikerült megoldania a rendszernek. A szociális támogatási elv nem csupán a rászorultak részére biztosított segítséget, finoman szólva olykor-olykor célt tévesztett! Vagyis a joghézagokkal teletûzdelt jogszabály a mercédeszes szegénynek is lehetôvé tette a jogosultság megszerzését (különösen az utóbbi 15 évben). Ezt eredményezik a nem pontosan körülhatárolt szabályok a jogosultság meghatározásakor. Az egészségügyi állapotra épített támogatás is több területen sérült, hiszen a rászoruló beteg egy nagyon szûkre szabott és részben korszerûtlen készítményekbôl álló listából kapja a térítésmentes gyógyszereket, de éppen ezek következményeként sérült az orvos gyógyításhoz kapcsolódó szabadsága is. Nem volt és még most sincs átjárhatóság biztosítva a közgyógy és az Eü 100 között. Lényeges hiba, hiszen ez utóbbi a betegséghez kötött támogatási kategória! Ez minden e betegség csoportba tartozó embernek alanyi jogon jár!!! A közgyógyellátási rendszer jelenleg az emberek alkotmányos jogát sérti. Ezek az anomáliák tették szükségessé a rendszer megváltoztatását. Ezt kellene megoldania a közgyógyellátás reformjáról szóló jogszabálynak, mely koncepció formájában véleményezésre már ki lett adva. Sajnos jelenleg a jogszabály-gyártás idôszakát éljük, amikor a mennyiség számít csupán és nem a bölcsesség, azaz nem érvényesül az a latin mondás, mely szerint a megfontolásban légy csiga, tettekben madár (Coclea in consiliis, in facto esto volucris). A reform lényeges része a biztos alapok lerakása, ugyanis e nélkül a felépítmény légvár lesz csupán. Már utaltam a joghézagokra és a jogszabály-gyártás felgyorsult ütemére, ami magában hordozza a hibázás lehetôségét és egyre inkább valóságos voltát. A lehetôség adott volt, a bölcsesség hiányzott! A TAJ bevezetésekor senkinek nem jutott eszébe a közgyógy igazolványok öszszerendelése a TAJ számmal. Több elôadáson elhangzott, hogy régi igazolványokra melyeknek tulajdonosai elhunytak váltanak ki gyógyszert (TAJ szám nélkül). Az OEP-nek a Népesség nyilvántartótól be kellett volna szerezni a kétes igazolványokra vonatkozó adatokat. Könnyebbé vált volna a mostani helyzet. Minden mozzanat, újszerû lépés a költség csökkentését szolgálja hangoztatják. Ezzel szemben 1 éves lejárati idôvel adják ki az új igazolványokat, amiket a lejárat után kicserélnek. Az évenkénti csere a költségek nagymértékû emelkedésével jár (komoly anyagi és személyi konzekvenciái lesznek). A hibázás lehetôsége is emelkedik (minél több a csere, annál nagyobb a tévesztés lehetôsége). Az igazolványok cseréjének másfél évre való elhúzódása is hibák forrása lehet. Egy chipkártyás megoldás (leolvasóval) mind az ellenôrzés, mind az érvényesítés lehetôségét magában hordozza. Nem lenne ennyire túlbonyolítva, mint az alanyi jogcímen kiadott igazolványok már megkezdett cseréje. Úgy érzem, hogy az így megerôszakolt rendszer drága, rossz (hibalehetôségei vannak) és korszerûtlen. A jogszabály alkotója és az OEP ebben az ex-lex állapotban a gyógyszertárakra bizonyos hatósági jogköröket testál és on-line rendszerek telepítésével szeretné az ellenôrzés hatékonyságát biztosítani. Ha csupán a közgyógy rendszer ellenôrzésére Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 7

9 szolgálna, de a megismert tervezet egyik mondata így hangzik: A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy az OEP és a gyógyszertár közötti mindennemû adatforgalmat kezelje. Ez azért már több, mint a csendôr szerep a közgyógy igazolványok esetében. A patikus a jelenlegi jogszabály dömpingben olyan lövészárokban próbálja ellátni feladatát, ahol az ellenség (beteg, vevô) és a saját vezérkar is tûz alatt tartja. Életbe lépett, de betarthatatlan jogszabály (FoNo VII.) szerint kell végezni a munkát, várható az on-line rendszerrel kibôvített közgyógy-jogszabály, amely tulajdonképpen nem is tartozik a gyógyszertárra, hiszen a közgyógy nem gyógyszerellátási, hanem szociális probléma. Ez a jogszabály minden téren kiszolgáltatottá teszi a patikust és vállalkozását is, hiszen az a közgyógyellátás jogosultságát is köteles leellenôrizni, s ha téved, az OEP nem téríti meg a kiadott gyógyszer árát a patikának. A szankcionálás tehát erôsödik, de csak az utolsó láncszemnél. A pénz megmarad a kasszánál, így sem az igazolvány kiállítója, sem a felíró orvos nem károsodik. A közgyógyellátás rendszerének megreformálását a jogalkotó önkritikájával kellene kezdeni: megtett-e mindent a jelenlegi káosz elkerülése érdekében (Népesség nyilvántartó, adategyeztetés, kártyák kiszûrése). Tisztázni kellene, hogy milyen célt határozott meg, s egyáltalán, mi a tulajdonképpeni cél: csak a költségcsökkentés vagy az egészségi állapot javítása (is)? Stabil, hosszú távú megoldást szeretne alkalmazni (chipkártya), vagy újabb hibalehetôséget akar benne hagyni a rendszerben és a szankcionálást szeretné erôsíteni? Az önkormányzatok elbírálási rendszerét egységesíteni kell: jogilag tiszta helyzetet kell biztosítani a jogosultság azonos módon történô elbírálásához. Az önkormányzati (jegyzô) és az Elektronikus pénztárcával a többlet adminisztráció ellen A közgyógyellátás a gyógyszerfinanszírozás egyik neuralgikus pontja, ahol az ellentmondások és feszültségek sora keletkezett. Átalakításának gondolata már több évvel ezelôtt felvetôdött, hiszen a rendszer hibái régóta ismertek. Az egyre bôvülô gyógyszerválasztékkal szemben a közgyógyellátási listán zömében korszerûtlen készítmények eléggé szûk köre szerepel változatlan összetételben. A közgyógyellátottak gyógyszerfogyasztása ugyanakkor volumenét tekintve ebbôl a listából és a rajta nem szereplô támogatott készítményekbôl, egyénekre lebontva többszöröse a nem közgyógyellátott lakosságénak. Az esetleges gyógyszerfelírási visszásságok mellett ez azért arra utal, hogy a rossz szociális helyzetû népesség egészségi állapota nagyon kedvezôtlen. A probléma megoldása átfogó intézkedéseket igényelne. Jelenleg az igazolványcsere és a jogosultság szempontjainak felülvizsgálata került napirendre. Használatban vannak még ugyanis február 26. elôtt kiadott igazolványok, melyeken még nem tüntették fel a TAJ számot, ezeket április 30.-ig bevonják. A 49/2005 (III.23.) Korm. rendelet ellenôrzési kötelezettséget állapít meg a gyógyszer kiadója számára a közgyógyellátási igazolvány vonatkozásában: vizsgálni kell a nevet, a TAJ számot és az érvényességet. A közgyógyellátáshoz kapcsolódó, eddig is jelentôs munkával járó gyógyszertári feladatok sora tehát tovább bôvül. Nem kevés adminisztrációs terhet jelentett eddig is a közgyógyellátottak nyilvántartásának vezetése, a gyógyszerköltség igazolások kiállítása, mely utóbbiért akár anyagi kompenzációra is igényt tarthatnánk. egészségügyi rendszer (orvos) nyilvántartási kötelezettségeit úgy kell szabályozni, hogy ne legyen benne joghézag. Az Eü 100 és a közgyógy átjárhatóságát szabályban kellene rögzíteni. A támogatás alapja a rászorultság elve legyen és minden beteg esetében személyre szabott és betegségeihez igazodó legyen a keretösszeg. A szakmai protokolloknak megfelelôen lehessen gyógyítani (ne kelljen régi, korszerûtlen készítményeket alkalmazni), a várható keretet gondosan végig kell számolni. A gyógyszertárak pedig biztosítsák a gyógyszerellátást, tanácsadással, gondozással segítsenek a betegnek és az eddigiekhez hasonlóan szûrjék ki a hibákat. Ehhez viszont nem kell on-line rendszert kiépíteni. Leírt fejtegetésem gondolatébresztônek szántam és nem teljes körû elemzésnek. Benkô Zsolt A jogszabály szerint a jogosultság ellenôrzése céljából a hatósági nyilvántartásba való betekintést az OEP-Gyógyszertár online kapcsolat fogja biztosítani. A közvetlen számítógépes kapcsolat azonban nemcsak ezt a célt szolgálná, hanem ellenôrizhetô lenne az elképzelés szerint megállapítandó (havi 12 ezer forintos?) gyógyszerkeret felhasználása is. A rászorulók részére így a teljes terápiás választék térítésmentesen rendelkezésre állna. Térítési díjat akkor kellene fizetniük, ha az adott hatástani csoportból nem a legolcsóbb készítményt választanák. A mostani kb. 710 féle gyógyszerrel összevetve ez kétségtelenül elônyös lenne a részükre és a magasabb színvonalú ellátás irányába mutatna. A jogosultság ellenôrzésének az átmeneti idôszakban a patikába be nem jelentkezett beteg esetében van elsôsorban jelentôsége, hiszen saját pácienseinkrôl napra kész nyilvántartást vezetünk. A felíró orvosnál kellene megtörténni az ellenôrzésnek, hiszen az utalványozásért ô felelôs más jogcímek esetében is. Korábbi elképzelés, amely szerint a közgyógyellátási igazolványt felváltó bankkártyaként mûködô u.n. elektronikus pénztárca állna a betegek rendelkezésére, számomra elfogadhatóbb megoldásnak tûnik. A települési önkormányzatok által a jogosultaknak kiadott kártyák az egészségpénztári kártyákhoz hasonlóan bankkártyás fizetô eszközként lennének a gyógyszertárakban használhatók. Ezzel a megoldással a visszaélések várhatóan elkerülhetôk lennének. Természetesen ez fontos szempont a rendszer átalakításánál, ám ugyanilyen lényeges, hogy a változás során a rászorulók érdekei ne sérüljenek. Nem utolsó sorban pedig a gyógyszertárakat se terhelje feleslegesen az új rendszer. Dr. Fülöp Gyula 8 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

10 Gondolatok a közgyógyellátás jelenlegi helyzetérôl Ezután egy évig szabad a vásár: ami a listán van, az a betegnek ingyen jár. Az igazolvány kiállítása után a települési önkormányzat jelent a TB felé és térítést fizet három napon belül, nevezetesen a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 75%-át utalja át a MEP-nek (évente és fejenként kb jó magyar forintot. Még a zárójelben is csak zárójelben jegyzem meg: ennyi pénzért, ha önkormányzat lennék, boldog, boldogtalan kapna igazolványt, fôleg abban a tudatban, hogy a közgyógy igazolványra jutó támogatás többszöröse az átlagnak ). Hol van a helye a gyógyszerésznek jelenleg? Kiállíthat egy igazolást a gyógyszerek áráról, természetesen ingyen. Meghitelezi a támogatás összegét, természetesen ingyen. Tegyük csak kötelezôvé az ellenôrzést, s máris van alapja a gyógyszertár szankcionálásának. Nincs hatásunk a felírásra, nincs hatásunk az igazolvány érvényességére, mégis nekünk kell konfrontálódni a beteggel, a TB-vel, az orvossal, szinte már hiányzik a körbôl az önkormányzat Ezek után kérdés, hogy milyen módon kellene átalakítani a közgyógyellátást? A válasz: a lehetô legegyszerûbbre! Az egészségbiztosító ne vállaljon fel szociális tevékenységet és minden szereplô csak a saját tevékenységéért vállaljon felelôsséget. Tehát: Hazafelé tartva betértem egy benzinkúthoz. Még nem konkurenciát látva bennük, mosolyogva intettem a kutasnak, majd én megtankolom az autómat. Meglepetésemre, mielôtt elkezdhettem volna a tankolást, hozzám lépett és kérte, mutassam be az autóm érvényes forgalmi engedélyét és a jogosítványom, mert egyébként nem kapok benzint. Értetlenkedésemre a válasz csak egy kifüggesztett fehér lap, amin tájékoztattak, hogy ha ezután tankolni akarok, mindig mutassam meg a jogsit és a forgalmit, mert a BM Igazg. Rend. így szeretné kiszûrni a sok lejárt forgalmit használó, rosszhiszemû autóst. Na ekkor riadtam fel a rossz álmomból. Persze, ha úgy vesszük, a rossz álom nem most kezdôdik, hanem folytatódik, csak egy kicsit jobban megizzaszt. Mi a helyzet jelenleg a közgyógy igazolvánnyal? A kérelmezô elmegy a polgármesteri hivatalba, majd a háziorvoshoz, ahol kap egy listát a rendszeresen szedett orvosságairól. Következô lépés: betér a gyógyszertárba és megkéri a gyógyszerészt, adjon igazolást arról, hogy mennyibe kerül az egyhavi gyógyszere. A gyógyszerész kiszámolja, igazolja, átadja az igazolást, az eredetit megôrzi két évig. A beteg a kapott igazolással visszatér az önkormányzathoz, ahol eldöntik, kaphat-e közgyógy igazolványt. Ha igen, a jegyzô kiállítja az igazolványt. Ezután az igazolvánnyal rendelkezô személy térítésmentesen jogosult a TB által támogatott egyes gyógyszerekre, segédeszközökre stb ( kiemelés tôlem). Halkan kérdezem, hogyan kerültek a listára a nem TB támogatott gyógyszerek, ha meg a TB támogatás megléte vagy nem léte lényegtelen, akkor miért nevesítjük a TB-t? A fenti vázlatból is látszik, hogy mennyire torz rendszert próbál szabályozni az április 1.-tôl ránk köszönt jogszabály-módosítás. A TB fizeti azt a támogatást, amit az önkormányzat engedélyez a betegnek csak jót akaró háziorvos javaslata alapján, amit a gyógyszertár mûködtetôje hitelez meg a rászorultaknak. A közgyógy-ellátás rendszere megérett a változásra, ezt minden szereplô és a mindenkori kormány is elismeri. Mégis, a március 17.-én született módosítások teljes mértékben alkalmatlanok a rendszer átláthatóvá tételére és egyszerûsítésére. Nem változtat a kérelmezés procedúráján, a támogatás rendszerén, a támogatás magánvállalkozók általi hitelezésén. Ellenben az igazolványt kiállító hatóság (önkormányzat) helyett az OEP lesz a hatósági nyilvántartás vezetô (?). A hitelezô vállalkozó lesz az OEP rendôre.(?) Mindezek mellett semmi szerep nem jut a háziorvosnak és az engedély kiállítójának, az önkormányzatnak! De problémám nemcsak a rendelet hiábavalóságával van. Keserûséggel tölt el az a nagyfokú arrogancia, ami áthat egyrészt a rendelet idôzítésébôl, másrészt a fordított logika alapján való szankcionálásból. Március 17.-én születik egy rendelet, aminek a hatályossága április 1. Igen rövidre szabta a felkészülési idôt a rendeletalkotó. Ez a dátum vonatkozik a betegre és a gyógyszertárra. Az önkormányzatoknak eleve április 30. a határidô a régi TAJ nélküli igazolványok cseréjére, a gyógyszertárban viszont már április 1.-tôl kötelesek vagyunk csak általános támogatással expediálni! Mit tegyen az a beteg, aki március elején váltotta ki a gyógyszereit és csak április elején, a patikában szembesül azzal, hogy a visszavonásig érvényes igazolványa már érvénytelen? A fordított logika: ha a közgyógy rendszer reform elôtt áll, akkor reformáljuk meg! Elektronikus pénztárca? Személyre szabott keret? Hol van az igazi reform? Ha ez a rendszer mûködött tízegynéhány évig, talán kibírtuk volna még azt a kis idôt, amíg egy igazán jó rendszer kialakul Ez a rendelet csak konzerválta a mostani állapotot és még bonyolultabbá tette. 1. A TB felejtse el a közgyógylistát. Támogassa a különbözô patikaszereket, hogy milyen módszerrel, az legyen az ô dolga. 2. Az orvos, ha szükséges javasoljon terápiát. Az orvosi programoktól elvárható, hogy képesek legyenek árakat nyomtatni akár a receptre, akár egy igazolásfélére (hiszen manapság is erre készítjük az igazolást). Ezt felhasználva: 3. Az önkormányzat ha úgy ítéli meg támogassa a rászorulókat. Nem is szükséges igazolvány, GPRS, miegymás!!! Annak a kidolgozása, hogy az önkormányzat milyen módon juttatja a támogatást a rászorultaknak, az önkormányzatok feladata lenne. Az évi III. törvény mint a neve is mutatja a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szól és többek között ide tartozik a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, különbözô átmeneti, temetési pénzbeli segélyek, köztemetés. A felsorolásból látható, hogy az egyes önkormányzatok fel vannak készülve arra, hogy a rászorultaknak pénzbeli támogatást juttassanak, pénztár áll rendelkezésre, alkalmazottak, akik ezzel foglalkoznak Ha a fenti rendszer mûködne, minden szereplô tisztában lenne a saját feladatával. Az orvos a gyógyszerek rendelésénél figyelembe tudná venni a térítési díjakat, a beteggel közösen választaná ki a legmegfelelôbb hatékonyságú és árú gyógyszert. A gyógyszertárban a beteg megkaphatná a gyógyszereit akár általános térítéssel, akár az önkormányzat által kibocsátott személyre szóló kártyával, csekkel vagy pénzzel. A TB mentesülne a listakészítés nyûgétôl és nem kéne feleslegesen mindenféle GPRS rendszer beiktatásával rabolni saját maga és a szolgáltatók idejét és energiáját. Az önkormányzat felelôsen dönthetne a támogatásról. És nem utolsó sorban a gyógyszerész végre csak azzal foglalkozna, amire hivatása szólítja. Koma József gyógyszerész Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 9

11 A gyógyszerforgalmazás évi adatai A világ gyógyszerforgalma 2004-ben 518 milliárd dollárt tett ki. Ha a évi 341 milliárdos forgalomhoz hasonlítjuk, dinamikus fejlôdést láthatunk, noha a fejlôdés üteme az utolsó években már lassult (2001/2000: 14%, 2002/2001: 11%, 2003/2002: 10%, ill. 2004/2003: 9%). A The Economist címû brit gazdasági lap a világ gyógyszerforgalmának fejlôdési ütemét a korábbi 10%-os, ill. ennél nagyobb értékekkel szemben 2004-ben már csak 8,6%-ra prognosztizálta. 1. ábra A világ értékben vett gyógyszerforgalmának várható alakulása idôszakban 8,6% Magyarországon 2004-ben a nagykereskedelmi áron vett forgalom 414,9 milliárd forintot tett ki, ami országosan 6,0%-os növekedést jelent, 4,5%-os infláció mellett. Amennyiben szembeállítjuk az utolsó három év patikai csatornán vett 18-19% körüli növekedését az elmúlt év 5,2%-os patikai növekedésével, akkor megállapíthatjuk, hogy ezen a téren nem csak Európában, de már a világban is otthon vagyunk, hiszen azt a növekedést, illetve azt a növekedési színvonalat közelítjük, ami az európai piacra jellemzô. (2. ábra) Százalék 5,7% 4,1% 4,3% 4,4% 3. ábra A 2004-es árbefagyasztás hatása magánpatikai csatornán (nagykereskedelmi ár, millió forint) Forrás: The Economist (A évi fejlôdési ütem az IMS adatai alapján ténylegesen 7,1% volt, 1,5%-al elmaradva a The Economist 8,6%-os prognózisától.) Ez a csökkenô tendencia várhatóan a 4%-os szintnél fog megállni az évtized vége felé. (1. ábra) A növekedés ütemének lassulásához hozzájárulnak az árcsökkentések, a szigorodó ellenôrzések, a generikus program elôtérbe helyezése. Többek között ez utóbbi is az egyik eleme annak a költségcsökkentô politikának, amit elsôsorban az Európai Unión belül nagyon erôteljesen megfigyelhetünk. 2. ábra millió forint Országos forgalom magánpatikai és kórházi csatornán (nagykereskedelmi ár, millió forint) Patika Kórház Becslések szerint, ha nem történt volna meg 2004-ben a 15%-os árbefagyasztás negyed éven keresztül a támogatott készítményekre és háromnegyed éven keresztül a nem támogatott (OTC) készítményekre, akkor 11,2%-os növekedés következett volna be a patikai piacon. Ez magasabb érték, mint a tényleges 5,2%, az elôzô három év 18%-os átlagához viszonyítva azonban jelentôs visszaesés. Ebben már mindenképpen érzôdik a terápiás fix támogatás bevezetése és a generikus készítmények által generált árcsökkentés hatása, ami szintén 2004-nek egyik a korábbi évekhez viszonyítva erôteljesebb jellemzôje volt. (3. ábra) 4. ábra Az árbefagyasztás miatt elmaradt többletforgalom, ill. árréstömeg (kisker. árszinten 23,2 milliárd Ft) Forrás: IMS Forrás: IMS Forrás: The Economist 10 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

12 Az árbefagyasztás miatt a patikai gyógyszerpiac összességében mintegy 23,2 milliárd forintnyi forgalomtól esett el. Ez a következôképpen oszlott meg: 18,5 milliárddal lett kisebb a termelôi áras árbevétel, közel 1,2 milliárddal a nagykereskedelmi árrés-tömeg, és valamivel több, mint 3,5 milliárddal lett kisebb a kiskereskedelmi, vagyis a gyógyszertári árrés-tömeg. (4. ábra) A dobozforgalmat tekintve megállapíthatjuk, hogy 1993-hoz viszonyítva jelentôsebb változás nem ment végbe: általában évente 300 millió doboz gyógyszer fogyott a gyógyszertárakban, valamint 30 millió doboz a kórházakban. (5. ábra) 5. ábra millió doboz A kórházi és patikai dobozforgalom alakulása Magyarországon kitevô árrés-százalék változás az új ( 850 Ft-os ) rendelet következtében. Ennek az értéknek a kialakulásához természetesen szintén hozzájárul a 15%-os árbefagyasztás: az alacsonyabb termelôi árhoz magasabb árrés-százalék járul. 7. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 20,2% 8,3% A patikai forgalomból a termelôi áras forgalom, a nagy- és kiskereskedelmi árrés-tömeg megoszlása 71,5% kisker. árrés tömeg nagyker. árrés tömeg forgalomtermelôi áron 15,3% 79,6% ,2% Forrás: IMS Forrás: IMS A nagykereskedelmi árrés területén 2004-ben nem történt változás; elmondhatjuk, hogy a folyamatos csökkenés tovább is folytatódott, noha a degresszivitásból következô csökkenés üteme itt is kisebb lett. Ha megnézzük a kiskereskedelmi árrés alakulását 2000-tôl kezdve, folyamatos, ám egyre mérséklôdô ütemû csökkenést tapasztalhatunk 2003-mal bezárólag. A január 1-vel életbe lépett új kiskereskedelmi árrés rendelet azonban megállította, sôt megfordította ezt a tendenciát: ha a nagykereskedelmi árra számított árrés-százalékot nézzük, azt látjuk, hogy a 2003-as 16,7 %-ról 2004-re 18,0 %-ra növekedett a kiskereskedelmi átlagárrés. (6. ábra) Ennek következtében 2004-re kis mértékben megváltozott a gyógyszerek átlagos árösszetétele. Míg 2003-ban azt mondhattuk, hogy egy 1000 forint értékû gyógyszerbôl 804,5 forintot tett ki a termelôi ár, a kis- és nagykereskedelmi árrés együttesen pedig 195,5 forintot, addig 2004-ben, a kiskereskedelmi árrés növekedése következtében kis mértékben növekedett (20,43%-ot tett ki) az árrés, és 79,57%-ra csökkent a termelôiár-tartalom. (7. ábra) A patikai gyógyszerforgalomban a közép-magyarországi régió Budapest és Pest megye súlya csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 0,4%-kal (31,5%-ról 31,1%-ra) 2004-ben 2003-hoz képest, míg a többi régió esetében a változás mindössze 0,1-0,2%- os volt. (8. ábra) 8. ábra A patikai gyógyszerforgalom regionális megoszlása kiskereskedelmi áron, (2003.) 6. ábra A nagy- és kiskereskedelmi árrés alakulása Forrás: IMS és KSH Nagykereskedôi árrés Változás Kiskereskedôi árrés Változás Forrás: IMS Ha elvégzünk egy modellszámítást: mi lett volna, ha nem változott volna meg 2004 januárjától a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelet, akkor azt tapasztalnánk, hogy 2004-ben is tovább folytatódott volna az elôzô évek csökkenô trendje. Ebben a hipotetikus esetben, 2004-ben 16,6 %-ot tett volna ki a nagykereskedelmi árra vetített kiskereskedelmi árrés. Itt is megfigyelhetô a csökkenés dinamikájának változása: míg elôzô évben 17,3-ról 16,7-re csökkent az árrésszázalék (-0,6%), addig 2004-ben 16,7-rôl mindössze 16,58-ra (-0,12%) csökkent volna. Ehhez jött hozzá az 1,44%-ot Összegzésképpen 2004-rôl elmondhatjuk, hogy az ismert, már sokszor értékelt kormányzati beavatkozások és változások a piac valamennyi szereplôjének tevékenységére rányomták bélyegüket a hatások egy része viszonylag könnyen számosítható. Vannak azonban s talán ezek jelentôsége még nagyobb olyan hatások, amelyeknek nincsen, vagy csak nehezen található meg a mérôszáma: ezek közül kiemelkedik a készletezés kérdése (a készlet le-, majd felértékelôdése) és a kiszámíthatóságba vetett bizalom megingása a gyógyszerforgalmazás valamennyi szereplôje részérôl. Dr. Feller Antal kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes Hungaropharma Rt. Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 11

13 Gyógyszerész délután Kecskeméten A kecskeméti Aranyhomok Szálloda Széchenyi termében március 18-án rendezte a MOSZ Bács-Kiskun megyei szervezete az elsô megyei gyógyszerész délutánt. A megye minden személyi jogos gyógyszerészét meghívtuk, akik örömmel vették a szakmai délután megrendezésének ötletét. Végül is 35 fôt láthattunk vendégül. A MOSZ elnökség több tagja is megtisztelte rendezvényünket, így megjelent dr. Samu Antal elnök, dr. Mikola Bálint alelnök, dr. Fodorné dr Novák Alexandra és dr. Simon Kis Gábor elnökségi tag. A megye hivatalai és a társszervezetek képviseletében jelen volt az ÁNTSZ részérôl Zatykóné dr. Cseh Ildikó megyei tiszti-fôgyógyszerész és dr. Kraszkó Károly, a társadalombiztosítás megyei szervezetétôl Vaskútiné Balázs Mária fôosztályvezetô és Komáry Kázmér az OEP volt fôtanácsosa, továbbá a kamara képviseletében dr. Szûts József megyei elnök, az MGYT részérôl pedig Benkô Zsolt, a Társaság Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke. Meghívott elôadó-vendégünk volt Antal Csaba országos tiszti-fôgyógyszerész, Filepné Kelemen Rita az EüM osztályvezetôje és Potornai Lajos OEP-fôtanácsos. Elôször Antal Csaba Az ÁNTSZ és a gyógyszertárak kapcsolatai címmel tartott tájékoztatót. A tiszti-fôgyógyszerész úr az ÁNTSZ általános feladatairól, majd az ÁNTSZ tiszti gyógyszerészi hálózata által lefolytatott államigazgatási eljárásokról (pl. az ellenôrzésekrôl, nyilvántartásokról, mûködési engedélyek kiadásáról), a gyógyszerellátás szigorú követelményrendszerérôl (törvények, Ph.Hg., módszertani levelek), a tiszti gyógyszerészek hatósági feladatairól (pl. gyógyszertár áthelyezés, gyógyszertár felállításának szükségessége) szólt. Filepné Kelemen Rita A gyógyszerrendelés szakmai szabályai címû tájékoztatóját meghallgatva ismerkedhettünk meg a szabályozás EU direktívákhoz igazításának menetével, a folyamatban lévô jogharmonizáció feladataival, pl. az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek közösségi kódexével kapcsolatban. A forgalombahozatali engedélyek kiadását új elvek szerint kell megoldani és a galenikum fogalom is rövid idôn belül kikerül a jogszabályokból. Szólt a 44/2004-es ESZCSM rendeletrôl, aminek a megalkotása során már teljes körûen figyelembe tudták venni az EU hatályos direktíváit. Potornai Lajos tájékoztatójában négy témát érintett: az árkérdést, aminek aktualitását az alapanyagok ármeghatározása adja (ezt követi a FoNo árak meghatározása), a gyógyszerészi gondozást, amit a miniszter úr is támogat, de az OEP-nek is érdeke a bevezetése, bár még nem tisztázott, hogy mennyi pénzt kell erre fordítani az OEP-nek; a közgyógyellátást, amelynek a rendezése évek óta húzódik. Az adatok szerint sok a jogosulatlan igénybevétel, amit többek között az igazolványok fokozott ellenôrzésével és cseréjével akarnak csökkenteni. Ezzel egyidejûleg új nyilvántartási szisztémát kell kiépíteni. A gyógyszertáraknak április 1-tôl ellenôrizni kell az igazolványokat, össze kell vetni a TAJ számokkal (egyelôre manuálisan), de az OEP on-line rendszer kiépítését tervezi, aminek a segítségével központi adatbázisból lesznek ellenôrizhetôk az igazolványok. Az elôadó hozzászólásra reagálva megígérte: a médiában hangsúlyozottan felhívják a betegek figyelmét arra, hogy a közgyógy igazolványt tartsák maguknál! A vényellátásról szólva kifejtette, hogy december 31-ig várhatók az új receptek és a Pro Familia vények használatát még egy évvel meghosszabbítják (2006. december 31-ig ). A délután kettôkor kezdôdött programot este fél hétkor tudtuk befejezni, tekintettel a felszólalásokra, a pergô és izgalmas vitára. A program végén mindannyian egyetértettünk abban, hogy a gyógyszerészeknek saját maguknak kell kidolgozni a számukra legmegfelelôbb szakmai szabályokat, majd ezeket kell elôterjeszteni. Ehhez persze összefogás és egyetértés szükséges! Ez az alkalom is igazolta, hogy a gondolatébresztô szakmai összejövetelekre és a vitadélutánokra nagy szükség van. Ezért Bács-Kiskun megyében az ilyen rendezvényeknek hagyományt szeretnék teremteni, melyhez ezúton is kérem a megyei szakmai szervezetek segítségét. Rixer Mária a MOSZ Bács-Kiskun megyei szervezet elnöke Vélemény a Kormány gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosítására irányuló tervezetérôl Nagyon érdekes, hogy alig múlt el egy év a gyógyszerpiac liberalizációjáról szóló elôzô évi elképzelések óta, az új kormány ismét elôvette, a gyógyszerfutár, valamint a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerek kiskereskedelmi árrésébôl a gyógyszertár adjon kedvezményt témákat, a gondolatokat apró lépésekben adagolva, hogy azokat az új gyógyszertörvénybe be is tudja emelni. Úgy látszik, nem tettek le arról, hogy a jól mûködô gyógyszer-kiskereskedelmet szétzilálják. Még meglepôbb, hogy a siófoki gyógyszerész konferencián, Hamvas fôosztályvezetô úr, a kiskereskedelem árrésébôl adandó kedvezmény mellett a gyógyszerfutárról nem beszélt a készülô új törvény ismertetésénél, majd alig egy hétre rá, a médiában a két tervezetrôl együtt nyilatkozott. 12 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

14 Ezért minden erônket mozgósítani szükséges, hogy a jelenleg még biztonságosnak mondható ellátást biztosító gyógyszer kiskereskedelmet megvédjük. Miért van az, hogy minden terhet a kormány a gyógyszertárakra, illetve a lakosságra próbál ráterhelni? Az extraprofitot termelô gyógyszer gyártók ugyanakkor kényük, kedvük szerint alakítják a piacot. A gyógyszergyártó negyedévenként emelheti a nem támogatott gyógyszerek termelôi árát, ugyanakkor az új törvény szerint, a patikus (az ebbôl eredô) kiskereskedelmi árrését adja oda a betegnek! Hatástanulmányokkal, modellezéssel rá kell mutatnunk, hogy az extraprofit a gyártói oldalon termelôdik! Igénybe kell vennünk a médiát! A betegek tudomására kell hozni, hogy a tervezett módosítások a kis- és közepes forgalmú gyógyszertárak megszûnéséhez fognak vezetni! Kedvezményt adni csak a nagy forgalmú, jelenleg is láncként mûködô gyógyszertárak fognak tudni, a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak tönkre fognak menni. A beteg nem azért kényszerül majd hosszú utakat megtenni, hogy olcsóbban szerezze be a gyógyszert, hanem azért, mert helyben, vidéken, a gyógyszertár tönkre fog menni. A médiában alá kell támasztanunk, hogy a nem támogatott gyógyszerek kiskereskedelmi árrése teszi lehetôvé, hogy a kisvagy közepes forgalmú gyógyszertárak jelenleg még mûködni tudnak. Ha ez nem lesz, akkor ezek a patikák sem lesznek, csak patika láncok, amelyek a kezdeti árengedmények után monopol helyzetüket kihasználva egekig drágíthatják a gyógyszerek árát. Természetesen gondoltak már erre is az illetékesek! Ha nem lesz vidéken patika, majd jön a gyógyszerfutár, akitôl a beteg majd postán, telefonon, interneten rendelhet gyógyszert. Jön a Somody -féle gyógyszerfutár cég és mindent megold. Nekünk is meg kell a kamarával együtt szondáztatnunk a közvélemény kutató cégen keresztül a lakosság véleményét, hogy ne csak az jelenjen meg a köztudatban, amit a kormány szeretne, hanem a valóság is. Hiszen a betegeket csak akkor tudjuk a mi oldalunkra állítani, ha látják, hogy amit a kormány akar, kinek az érdekeit szolgálja, és károsultak lesznek, ha mindez megvalósul. Rá kell világítani, hogy miért nem érdeke a kormányzati köröknek, hogy az extraprofitot termelô könnyítse meg a lakosság terheit! Mért onnan akarnak elvenni, ahol már úgy sincs? Kinek a céljait szolgálja, ha a gyógyszertárak tömegesen tönkremennek? Úgy látszik, alig pár hónapig tartott az új kormány békekötése. Ha az elkövetkezôkben valamitôl is szavazatokat remélnek, bizonyára nem az ésszerûség és nem a kompromisszumkeresés lesz a módszerük, hanem az, hogy a cél érdekében a demagógia talaján mindent megtegyenek. Kétezer gyógyszertár nem jelent gondot, hogy a mérleg nyelvét hová billentse, de gondot jelenthetnek a gyógyszertárban nap, mint nap megjelenô betegek, akiknek tudniuk kell, hogy a tervezet az Ô bôrükre számít. Az a dolgunk, hogy ezt tudatosítsuk bennük, amíg nem késô. Dr. Dobos Józsefné a MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke Gondolatok a gyógyszerár liberalizáció kapcsán Induljunk ki abból, hogy a patikába beteg emberek is járnak. Van egy erôteljesen ár-érzékeny réteg (ôk többnyire abból a korosztályból kerülnek ki, akik végig dolgozták a szocializmus 40 évét). Gondolom joggal várják el, hogy ugyanazt a gyógyszert minden gyógyszertárban ugyanannyiért tudják beszerezni. Ez ugyanúgy jogos igényük, mint ahogy egy vállalkozónak is jogos elvárása, hogy amivel kereskedik legyen az papírtermék, vagy gyógyszer abból tisztes haszna legyen. Bajt okoz, ha a politikát belekeverjük a gazdasági döntésekbe. Úgy gondolom, minden állampolgárnak alapvetô joga, hogy bizonyos dolgokhoz azonos feltételekkel és azonos áron jusson hozzá. Arról persze vitatkozhatunk, hogy a bizonyos dolgok köre mit takarjon. Szerintem a gyógyszernek és az orvosi ellátásnak ide kell tartoznia, ugyanúgy, ahogy az energiának is És ezután beszéljünk a szakmánkról, konkrétabban a budapesti patikákról. Alapvetôen háromféle helyzet lehetséges (ami még árnyalható lenne): gyógyszerész a tulajdonos, szakmai befektetô a tulajdonos, pénzügyi befektetô a tulajdonos. Sajnos Budapesten a privatizáció alkalmával az igazán frekventált helyen lévô nagy patikák nem gyógyszerészi tulajdonba kerültek (ugyanis a licittel annyira felverték az árakat, hogy azzal egy patikus nem tudott versenyezni). Ráadásul a nyertes pályázók törekedtek arra, hogy lehetôleg friss nyugdíjasokkal társuljanak. Ezek a gyógyszerészek aktív idejükben a gyógyszertári központ óvó szárnyai alatt dolgoztak, gazdasági vénájuk, költségérzékenységük nem volt. És valljuk be, belefáradtak az elmúlt évek történéseibe. Már szabadulni akarnak a patikából és nem a vállalkozást akarják megtanulni. Ôket már az motiválja igazán, hogy normálisan el tudjanak menni nyugdíjba és lehetôleg perek nélkül szabaduljanak meg beltagságuktól. Hogyan kapcsolódik egymáshoz a budapesti gyógyszertárak sajátos tulajdonosi szerkezete és a nem egységes gyógyszerár? Milyen érdekek vannak itt a háttérben? Sokfélék és erôsek Azt senki se higgye el, hogy a szabad áras OTC gyógyszer jó a betegnek (vagy olcsóbb). Ezt az újságírók talán elhiszik, de aki benne van a szakmában, az a veszélyeket is látja. Ha mindent lecsupaszítunk és csak a gazdasági racionalitást nézzük, kristálytiszta a kép: sok éve mondjuk, tudjuk, hogy a nagy hal megeszi a kis halat. Miért próbálják mégis mindenféle maszlaggal ezt az alapigazságot elfedni? Igen. Nagyon sok az érdekellentét és ôsidôk óta tudjuk, hogy oszd meg és uralkodj. Amíg egymással vitatkozunk, addig a politika azt csinál, amit akar, és ezt mindig ki fogja használni! Rajtunk múlik, hogy elvérzünk, vagy megerôsödünk ebben a harcban. Dr. Elek Marita Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 13

15 Várható informatikai fejlôdési irányok, kihívások a gyógyszertárakban A gyógyszertárak jelenlegi helyzete az informatika területén A gyógyszertári rendszerek jelenleg nagyrészt DOS alapú technológiával mûködnek. DOS technológiának tekintem azokat a rendszereket is, melyek Windows operációs rendszer alatt futnak egy vagy több gépen, de a felhasználói program DOS-ban készült. A DOS rendszerek már régóta elavultnak tekinthetôk, ezért mindenütt megindult a cseréjük az újabb, modernebb technológiára. Ez várhatóan még 2-3 évig el fog tartani, mivel elkerülhetetlen a 4-5 évnél idôsebb eszközök fejlesztése. A fejlôdés elmaradása már érzékelhetô kárt jelent a régi rendszerek felhasználóinál, mivel anyagi szempontból is hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik olcsóbban, kedvezôbb feltételekkel tudják az új többlet szolgáltatásokat és lehetôségeket kihasználni. A gyógyszertár jelenleg a következô informatikai kapcsolatokkal rendelkezik: OEP elszámolás Az OEP elszámolás az egyik legfontosabb kapcsolat a gyógyszertár szempontjából, mégis az OEP a nyolcvanas évek technológiai szintjén, floppy lemezen biztosítja az adatkapcsolatot. Mondanom sem kell, hogy nem teljesül az adatbiztonság, titkosság stb. A legtitkosabb, legbizalmasabb adatok az egészségi állapotra vonatkozóak, ám ezek a floppyn bárki által megtekinthetô, módosítható formában találhatók meg. Egyszerûen hihetetlen, hogy hatalmas informatikai háttérrel, beruházásokkal a napi gyakorlatban, pont az egészségügyi ellátást finanszírozó szervezettôl nem látunk elôrelépést. Ennek következménye a hektikus gyógyszerár közlés és magam részérôl ide sorolom a FoNo VII. körüli problémákat is. Jelenleg sincs mindenki számára egységesen elérhetô elektronikus formátumú közhiteles gyógyszertörzs a gyakorlatban. Nagykereskedôk A nagykereskedôkkel nagyon régóta hatékony az együttmûködés. A modemes kapcsolat jól mûködik. Viszont az itt alkalmazott technológiai szintet is túlhaladta az idô. Nem is annyira a nagykereskedôk igénylik a továbblépést, hanem a gyógyszerészek üzleti érdeke. Banki átutalások Egyre többen igénylik az elektronikus banki utalás lehetôségét. A bankok ehhez kész szoftvereket biztosítanak. A gyógyszertári rendszerektôl ma már egyértelmûen elvárható, hogy a számlák adatait át tudják adni a banki programoknak, ezzel egyszerûsítsék az átutalás folyamatát. Természetesen ma már minden rendszergazdánál ez is megoldott probléma. Rendszergazda A rendszerek folyamatos, hibamentes üzemeltetése szempontjából a legfontosabb a rendszergazda és a gyógyszertár gépeinek kapcsolata. Ezt többféle adatkapcsolati módszerrel oldják meg a rendszergazdák. Léteznek még floppys vagy cd-lemezes megoldások, de lassacskán jellemzô lesz a modemes kapcsolat, internet, Intranet használata. Programok technológiája A jelenlegi állapotban a patikák 6-8 %-a már korszerû környezetben mûködik, fejlettebb távfelügyeletet és adatellátottságot, gyorsabb rendszergazdai reagálást élvezve. A várható informatikai változások várható elônyei A változás sohasem lehet öncélú, tehát nem a számítástechnika, hanem a gyógyszertár érdekeit kell szolgálnia. Az informatikának a gyógyszertár mûködési környezetéhez szükséges hatékony fejleszthetô eszközöket, korszerû szolgáltatást, hátteret kell biztosítania. Az informatika alatt nem szabad csak a patikán belüli megszokott számítógépet érteni. A gépek földrajzi távolságától, elhelyezkedésétôl függetlenül ma már közvetlen adatcsere végezhetô. Fizikai megvalósítására számtalan lehetôség adott. Így már más szakmai területekkel, partnerekkel közös szolgáltatási rendszert lehet kiépíteni, együttmûködést lehet megvalósítani. Ehhez pedig a számítógép szerves részének kell tekinteni a kommunikációs lehetôségeket. Elvárások az új rendszerekkel kapcsolatban Az új rendszerekkel kapcsolatban elvárások is megfogalmazandók. Szabványos, biztonságos adatfelületekkel kell tudni adatot cserélni. Ezek a szabványok már Magyarországon is léteznek. Ilyen az ERECEPT vagy kórházi területen az EKÓRLAP. Ezeknek a rendszereknek az új szabványokhoz kell igazodniuk, hogy széles körben elterjedhessenek. Adatbiztonság és adatvédelem megbízhatóságának növekedése Az adatvédelem és adatbiztonság ma már nem informatikai szlogen, a gyógyszerészek követelik. Az adatvédelem azt jelenti, hogy illetéktelen nem férhet hozzá az adatokhoz, programtól függetlenül nem módosíthatja azokat, továbbá csak a jogosultsági rendszer függvényében van joga egyes adatok megtekintéséhez vagy módosításához. Az adatbiztonság elsôsorban a mûszaki meghibásodások miatti adatvesztésekre vonatkozik. Egyre lényegesebbek ezek a szempontok. A rendszergazdai munka magasabb szintje A rendszergazdai munka magasabb szintje ma azt jelenti, hogy a rendszergazda a költségek jelentôs növekedése nélkül gyorsabb, jobb, biztonságosabb szolgáltatást tud nyújtani, a távolságtól függetlenül azonnal segíthet, szinte a gyógyszerész mellé ülhet és támogathatja a gyógyszerész munkáját. Továbbfejleszthetôség Mivel a gyógyszertár mûködési környezete állandóan változik, fejlôdik, a programok legyenek gyorsan, alacsony költséggel továbbfejleszthetôek, módosíthatók. Új lehetôségek a gyógyszertárakban OEP adatszolgáltatás A jövô várható fejlôdési lépéseinél a legbizonytalanabb terület az egészségügyi kormányzat a mi szempontunkból az informatikai koncepciók hiánya miatt. Nem azt mondom, hogy nem születtek hangzatos programok, de mit látunk belôlük a gyakorlatban? Itt a fejlôdési irányokról igazán csak olyan szavakat lehet mondani, hogy talán, esetleg stb. Nagykereskedôk A nagykereskedôk már jelenleg is sokrétû elektronikus szolgáltatásokat nyújtanak a pa- 14 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

16 tikai rendszergazdákkal együttmûködve. A fejlôdés már itt is feszegeti a jelenlegi megoldásokat. Küszöbön állnak azonban azok a lehetôségek, melyek az egységes cikktörzsre alapozva az egész megrendelési folyamatot megváltoztatják. Sokkal szorosabbá válhat a patika kapcsolata a nagykereskedôkkel, az aktuális ajánlatok, kedvezmények még hatékonyabb kihasználására nyílik lehetôség. Banki átutalások A bankoknál várható változás, hogy az interneten üzemelô banki programokkal is mûködjön együtt a rendszergazdák programja. Nyilván minden rendszergazda sikeresen meg fogja oldani ezt a kihívást is. Itt viszont már gondoskodni kell a biztonságról, csak megfelelôen védett internet kapcsolat mellett lehet a gyógyszertárat összekötni az internettel. Rendszergazda A rendszergazdával a korszerû rendszerbôl adódóan gyökeresen megváltozhat a kapcsolat. Felügyeleti szolgáltatási tartalomban már ma is sokkal gyorsabb, hatékonyabb és új lehetôséget tud nyújtani mindenki. Nyilvánvaló, hogy a rendszergazdák informatikai szintjének is sokkal kvalifikáltabbá kell válnia. Az adatbázisok, programverziók, frissítések az ország bármely pontjára néhány órán belül eljuthatnak. A szolgáltatás tartalmának egyik rendkívül jelentôs fejlôdési iránya egy korszerû informatikai rendszernél, hogy a hibakezeléseket valódi távfelügyelettel az ország bármely pontján ugyanolyan gyorsan lehet megoldani, a több száz kilométerre lévô számítógépes rendszergazda néhány percen belül szinte teljes körû hibaelhárítási tevékenységet tud végezni. Ezek azok a megoldások, melyek tartósan kedvezô költségek mellett tudják biztosítani a felügyeletet. Új informatikai partnerkapcsolatok Háziorvos Két megoldási lehetôség adott. Az on-line, amikor folyamatos adatkapcsolat van és a felírás pillanatában azonos törzsek alapján történik a visszajelzés pl.: magisztrális készítmény elkészítési idôpontjára, vagy a gyógyszer várható beérkezésére, hiány esetén. Természetesen egy orvoshoz több gyógyszertár is kapcsolódhat és egy gyógyszertárhoz több háziorvos is. Az adatkapcsolat technológiai megvalósítása (kábel, telefon, ADSL, internet stb.) részletkérdés. Másik megoldás a Extravonalkód alkalmazása, amikor az orvosi rendszer a vény felírásakor a gyógyszertárban rögzítendô adatokat vonalkóddá konvertálja. Igazi elônye nem a rögzítés megspórolása, hanem a gyógyszerkiadás biztonságának a növelése. Egészségbiztosítók A következô években a ma még kicsi volument képviselô egészségbiztosítók is megjelennek a gyógyszertárban azzal az igénynyel, hogy a kártyájuk terhére történô vásárlásnál a tranzakciókról kontrollálás mellett elektronikus formában is küldjön információt a gyógyszertári számítógépes rendszer. Természetesen senki nem gondolkodhat komolyan floppy lemezekben. Könyvelôk Rendkívül nagy lehetôség a könyvelôkkel való informatikai együttmûködés. Itt a patika jelenlegi tevékenységének számítógépes kezelése közben többletmunka nélkül úgynevezett automatikus kontírozással könyvelési tételek keletkeznek. Ezek elektronikus formában is átadhatóak lesznek a könyvelôk számára. Az információk visszacsatolására is hasonló módon nyílik lehetôség. Nagy feladat, de rendkívül hatékonynyá válhat. Beteg Egyre több patika megjelenik az interneten, tevékenységükrôl, szolgáltatásaikról, ajánlataikról helyeznek el információt honlapjaikon. A betegsarok kialakítása során is várható, hogy a gyógyszerész informatikai támogatást igényeljen munkája során. Az informatika az elmúlt másfél évtizedben szerves része lett a patikai munkának. Nélkülözhetetlenné vált! A szolgáltatás nemcsak a számítógépet és a programot jelenti, hanem a területre specializálódó cégek szolgáltatását, partnerségét a felhasználókkal. A jövôben ez a tendencia még hangsúlyozottabban fog megjelenni, gyorsabban, biztonságosabban, kedvezôbb feltételekkel ajánlott szolgáltatások formájában. Bagi Zoltán Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 15

17 Gyógyszerészek e-kommunikációja Az idén tíz éve, hogy a hazai gyógyszerész-szakmában is megjelentek az elsô honlapok. Az utóbbi években gyógyszerészként végzett szakemberek számára már természetes az ek napi átnézése, információ-igény esetén elsôként az internethez fordulás, ami a középkorosztálynak még a jaj dehogy érek én rá ilyesmire kategóriába tartozik. Pedig ha valahol, akkor itt igaz csak igazán a szlogenné vált hirdetés-szöveg: Lemarad, ha kimarad. Jelenleg nincs hiteles adat arra, a gyógyszerészek hány %-a rendelkezik ma internet-kapcsolattal ben ez az adat egy felmérés szerint 50 % fölött volt. Több szakmai forrásból származó becslés alapján ma, 2005 elején, szinte minden gyógyszertárban vagy a tulajdonos otthonában van internet-hozzáférés, a mindennapos használat azonban nem éri el az orvosokra becsült arányszámokat. Ezek az NIB Research Intézet kutatásai szerint a következôk: a háziorvosok fele, az onkológusok 82%-a, a pszichiáterek 60%-a, a neurológusok 54%-a, a kardiológusoknak pedig 68%-a használja rendszeresen az internetet, leginkább szakmai és levelezési szándékkal. E-kommunikáció Az alapkérdéshez visszatérve nézzük át röviden, mit értünk e-kommunikáció alatt? A kis e-betû jelzi, hogy speciális elektronikus, azaz az internet, mint közvetítô közeg segítségével történô kommunikációról van szó. Mit értünk a másik elemen, a kommunikáción? Többféle meghatározás létezik. Eszerint: a kommunikáció gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történô kifejezésének és értelmezésének a képessége, annak alkalmazása a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidôs tevékenységekben. Egy másik megközelítés szerint a kommunkáció: tájékoztatás, közlés, információcsere; összeköttetés, kapcsolati érintkezés; az emberi kapcsolatok összetartó ereje. A fentieket elfogadva a témakör szempontjából az alábbiakban összegezhetô a kommunikácó lényege: két, vagy többoldalú kapcsolat teremtés, kapcsolattartás, tájékozódás, tájékoztatás, vélemények nyilvánítása, cseréje, ütköztetése. Ma már a közforgalmú gyógyszertárakkal napi szintû kapcsolatban álló gazdasági, társadalmi, tudományos, vagy akár civil szervezetek szinte 100%-a kommunikál ben és %-a valamilyen szinten saját internetes megjelenéssel is rendelkezik. Felkészült egyéb internetes kommunikációra is, saját honlapja, egyes esetekben hírlevél-szolgáltatása is van. A gyógyszerészek tehát szakmai, hatósági, érdekképviseleti, kereskedelmi, gazdasági partnereik bármelyikével elektronikus kapcsolatot tudnak teremteni, tudnak velük e-kommunikálni. I. táblázat Gyors nem teljeskörû áttekintés Szervezet Honlap Fórum elérhetôsége Hatóságok OGYI info@ogyi.hu OEP sajto@oep.hu Egészségügyi Minisztérium info@eum.hu x ÁNTSZ gyogyszeresz@oth.antsz.hu Szakmai szervezetek MGYT titkarsag@mgyt.hu Betegszervezetek Ld. a MOSZ-Portál Betegszervezetek menüpont alatt Orvos-társaságok Ld. a MOSZ-Portál Orvos-társaságok menüpont alatt Érdekképviselet MGYK hivatal@mgyk.hu X MOSZ info@magangyogyszereszek.hu X MAGYOSZ info@magyosz.org Innovatív Gyógyszergyártók igy@aipm.hu Egyesülete Gyógyszer nagykereskedôk php-gynsz@nextramail.hu Szövetsége Kereskedelmi partnerek HUNGAROPHARMA hph@hungaropharma.hu PHOENIX Pharma info@phoenix.hu MEDIMPEX trade@mpx.hu TEVA-HumanTrade* info@webpatikus.hu Gazdasági partnerek Ld. a MOSZ-Portál Termék-szállítók, Berendezés-kellék szállítók, Rendszergazdák, Pénz- Tôke, Marketing, Egészségpénztárak (A mi érdekünk ) menüpontok alatt * Megjegyzés: on-line nagykereskedelmi értékesítés Vegyük sorra a kommunikációs módozatokat a gyógyszerészek szemszögébôl: Kapcsolat-teremtés kapcsolattartás kapcsolat Az kapcsolat ma már rutinszerû. Ha az ember kap valakitôl egy névjegyet, 10 esetbôl 8 alkalommal a névjegyen cím is szerepel. Az I. táblázatban összefoglalt honlap-kapcsolatok minôsége egymástól mindkét pozitív és negatív irányba rendkívüli mértékben eltérhet és el is tér. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyszerész, ha akármelyik szervezet bármelyik munkatársával egyszer már kapcsolatba került, ne tudna az illetôvel ben a továbbiakban kommunikálni. És ez a legfontosabb. Több szempontból: az ember jobban meggondolja amit leír, kevesebb szóval törekszik a lényeg megragadására. A legolcsóbb és egyben dokumentálható vélemény az . Nem véletlen, hogy ez a kommunikációs forma mondható a legelterjedtebbnek. Ma már egyszerûbb és olcsóbb t küldeni valakinek, mint felhívni. 16 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

18 Kapcsolatteremtés honlapon keresztül Az a gyógyszerész, aki 1 1 szervezettel, céggel, annak honlapján keresztül akar kapcsolatot teremteni, könnyen elveszhet az erdôben. A fenti táblázatban lévô honlapok összegyûjtésekor komoly problémát okozott egyik-másik (nem kis) szervezetnél, az cím felderítése. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az adott szervezet bár lehet, hogy biztosított más csatornát a honlapon (pl. üzenetküldô formátumú oldalt a honlapon belül) a felhasználóinak arra, hogy kapcsolatba kerüljenek vele, arra nem helyezett súlyt, hogy akár az impresszumban (ha egyáltalán van neki), vagy egy Elérhetôségek menüpont alatt egy info@ hu címû elérési lehetôséget biztosítson. Így a felhasználó valamelyik ügyfélszolgálatos kislány asztaláról juthat el az illetékeshez. Sajnos az OEP honlapján pl. a MEP-ek címlistáján csak telefon- és faxelérés van, de a szakminisztérium is ebbe a körbe tartozik. (Szomorú látni, hogy ahányszor váltás történik a minisztérium élén, annyiszor változik a honlap kinézete, tartalma, többnyire nem elônyére.) Tájékozódás Ami a tájékozódást illeti, jelentôs elônyben vannak azok a kollégák, akik már rutinszerûen használják az internetet, mint e-kommunikációs technikát. Aki tehát tudja, hogy az információt annak jellegétôl függôen 1-1 gyógyszergyár honlapján találja-e meg, vagy a Google keresôt, esetleg valamelyik szakmai keresôt kell használnia, netán valamelyik egészségügyi portálon fogja az információt megtalálni, nyerô helyzetben van. Tekintsük át közel sem teljes körûen ezeket az információs forrásokat (2. táblázat). 2. táblázat Információs források Szervezet Honlap Minôsítés elérhetôsége Kulcszavas keresôk Google magyar ***** Vizsla 24 **** Kurzor *** Szakmai keresôk Linkcenter gyógyszer szerkesztés alatt Egészségügyi szakmai keresôk Ld. a oldal jobb menüpontjában Szakmai keresôk címszó alatt eü.-i lap.hu gyûjtemény Gyógyszergyárak Astra Zeneca Bayer EGIS Richter TEVA Egészségügyi, ill. gyógyszerportálok PharmaNet Med-Courier HáziPatika Docindex/Gyógyszer-információk Szervezet Honlap elérhetôsége Minôsítés A kulcsszavas keresôket leginkább mindennapi információk keresése esetén használjuk. Ha például le kell cserélni a klíma-berendezést, vagy el akarunk utazni valahová stb... Szakmai keresôket akkor érdemes alkalmazni, ha gyógyszerszakmai szervezetet keresünk, vagy egy-egy betegséggel, tünettel kapcsolatos kérdéskörbe tartozik az, amire kíváncsiak vagyunk. A gyógyszergyárak és az egészségügyi portálok többségének szakmai adatbázisához csak regisztráció útján lehet hozzáférni. Ennek során többnyire kérnek valamilyen kamarai, vagy a képzettséghez kötôdô azonosítót a gyógyszerésztôl. Ez utóbbi körben viszont a cég által a honlap regisztrált részén nyújtott információk az alapinformációktól kezdve alkalmazási elôírat a kutatási eredmények közléséig terjedhetnek. Tájékoztatás Ha a közforgalmú gyógyszerész szemszögébôl nézzük az e-kommunikációs folyamatot, akkor a tájékoztatás címszó alatt egyértelmûen a gyógyszertári honlapokról beszélünk. Ma Magyarországon különféle itt nem részletezett okokból a gyógyszertárak az internetes cég-megjelenítés, prezentáció vesztesei. Az érdekképviseleti szervek (vélt, vagy valós) információvédelmi, ill. szakma-etikai okokból az internetet a kezdeti idôben olyan eszköznek tartották, amely révén ellophatóak a patika féltôen védett adatai. Az internetes gyógyszerkereskedelem pedig a halálos bûn kategóriájába tartozott, tartozik. Nem csoda tehát, ha Magyarországon az európai gyakorlathoz viszonyítva nagyságrendekkel kevesebb gyógyszertár él az e-kommunikációs tájékoztatás internetes módszerével, sokkal kevesebb patikának van saját honlapja, mint pl. osztrák, vagy német kollégáiknak. Nem is beszélve az interneten történô szabályozott gyógyszer-forgalmazásról. Pedig az Európai Unióba való belépéssel egyidejûleg talán hasznosabb lett volna az érdekképviseleteknek a mielôbbi szabályozást, önszabályozást szorgalmazni, hiszen az EU jogszabályok nem tiltják ezt, a magyar szabályozás viszont nem egyértelmû a kérdésben. Vélemény-nyilvánítás, véleménycsere, vélemény-ütköztetés Az egész e-kommunikációs folyamat egyik leglényegesebb, közösség-szervezô eszköze az internet. Szakmai internetes oldalakon, portálokon, azok fórumán lehet a mindennapok során a kollégákat leginkább érdeklô témákban véleményt nyilvánítani, cserélni, ütköztetni. Általában kritikus helyzetekben pezsdülnek meg a fórumok, így van ez a gyógyszerész-szakmában is. Amikor a szakmát veszély fenyegeti, egyre többen megszólalnak, azok is, akik esetleg korábban csak rendszeres csöndesen figyelô olvasói voltak a fórumnak. A két évvel ezelôtt a GVH tanulmánnyal kezdôdött szakmai vita ma is tart, kicsit más tartalommal, de aktuális. A közforgalmú gyógyszerészek egyik csoportja a PharmaNet fórumát használja, sokan a Kamara fórumán nyilvánítanak véleményt, s remélhetôleg a MOSZ-Portál fórumának sem kell túl sokáig várnia az aktivizálódásra. Nem az a lényeg, hogy hol, hanem az, hogy a vélemények felszínre kerüljenek, hogy az egyik kolléga véleményével hatni tudjon a másik véleményére, s kialakulhasson egy egységes szakmai álláspont, amire a jelenlegi ismét némileg feszült helyzetben nagy szükség van. A Gyógyszerész Kamara honlapján az év eleje óta 11 új téma indult, 1-1 témához átlagosan hozzászólás érkezik. A PharmaNeten szintén 11 témához szóltak hozzá a kollégák, némileg kisebb aktivitással (egy témához átlagosan kevesebb mint 10 hozzászólás érkezett). A cikkíró nem ismeri a fórumok regisztrált látogatóinak számát, a hozzászólások azonban jórészt ismert nevekhez kötôdnek. Ennek figyelembe vételével jó közelítéssel becsülhetô, hogy a közforgalmú gyógyszerészek mintegy 15-25%-a rendszeresen olvassa a fórum-beírásokat, véleményt azonban csak 5-8% nyilvánít. Az ebben a kommunikációs formában rejlô lehetôségek kihasználásának fontosságát úgy vélem, még nem ismerte fel a szakma. E cikk írója szívbôl reméli, a fentiek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közforgalmú gyógyszerészek még nagyobb kedvvel és intenzitással kommunikáljanak elektronikusan. Offenbeckné dr. Sólyi Ilona Alias: OSYNA Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 17

19 A gyógyszerészek és szakasszisztensek lehetséges feladata a dohányzásról leszokás támogatásában és a tanácsadásban Kihívások az új évezredben A XXI. századi Magyarország elsô évtizedeinek egyik legnagyobb járványos méreteket öltött szenvedélybetegsége a dohányzás. A népegészségügyi méretû problémára népegészségügyi választ kell adni ahhoz, hogy valós megoldás születhessen. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja évi prioritásai között az elsô helyek egyikén szerepel a dohányzás visszaszorítása, amely egy komplex megelôzô és leszokást támogató programcsomagot jelent. A program egyik alapeleme a már motivált leszokni vágyó páciens támogatása döntésének megerôsítésében és egy rövid tanácsadással a helyes idôpont és szükség esetén a megfelelô gyógyszeres terápia kiválasztása. Ezt azonban csak egy nem szakma specifikus terápiás tanácsadással lehet megvalósítani. Az alapellátó hálózat minden tagja: a gyógyszerész, az orvos, a fogorvos, a védônô, a szakasszisztens, egyformán fontos résztvevôje a programnak. Különösen igaz ez a kistelepülésekre, ahol sokszor kizárólag a gyógyszerész és a gyógyszertári szakasszisztens van abban az ideális helyzetben, hogy tanácsoljon. Ehhez azonban folyamatos képzés szükséges, mert egyetemi évei alatt a gyógyszerész nem tudta elsajátítani azokat a készségeket, amelyek egy rövid és mégis hatékony tanácsadás kivitelezését tennék lehetôvé. A leszokás támogatása csak hazánkban számít újdonságnak, három kontinens számos országában végeztek és végeznek ma is napi gyakorlati munkájuk során a gyógyszertárakban ilyen irányú munkát. A legelsô modellkísérletek több mint egy évtizede az USA-ban kezdôdtek, ahol már 1996-ban 6500 gyógyszertár képzésével és bevonásával javasolták a teljes leszokást. Az eredmények átütôk voltak: 10 hónapos követéssel a páciensek 33 %-a még mindig füstmentesen élt. Ezek alapján Ausztráliában, Finnországban, Angliában, a Svájci Gyógyszerészek Társaságának szervezésében 616 svájci gyógyszertárban, Észak-Írországban (Belfastban) és még Kaliforniában a parti ôrség dolgozóinak is széles körû kampány indult a gyógyszertári leszokás támogatás propagálására. Mindenütt igen szép eredményekkel. A XXI. század új kihívásokat hozott számunkra, a gyógyszerész társadalom és a gyógyszertárak már nem csupán a hagyományos funkcióikat kell, hogy betöltsék, hanem élére kell állniuk olyan kezdeményezéseknek, melyek a populáció egészségét, életminôségét nagyban javítják. Ez egyben lehetôséget is nyújt arra, hogy rehabilitálják a szakmát abban, hogy egyes vélekedésekkel szemben nem pusztán kereskedôk, hanem felelôs diplomás egészségügyi szakemberek. A dohányzással összefüggô betegségek Az Egészségügyi Világszervezet a világ népességének egészségi állapotáról szóló évi jelentésében (World Health Report, 2000) többek között a következôket írja: A dohányzás jelenleg a betegségek és idô elôtti halálozások legfontosabb, megelôzhetô okai közé tartozik. Két dohányzóból egy idô elôtt hal meg a szenvedélybetegség következtében. Több mint 25 olyan betegség van, amely dohányzással egyértelmûen összefüggésbe hozható: közöttük találunk rákos betegségeket, szív-érrendszeri, illetve légzôrendszeri betegségeket. A születéskor és az egyes korcsoportokban várható élettartam jelentôsen (6 12 év) eltér a nem dohányzó és a dohányzó nôk és férfiak esetében. A dohányzás jelentôsen csökkenti a légzésfunkciós értékeket, miközben megjelennek a klinikai tünetek: a reggeli köhögés, bô köpetürítés, amelynek a hátterében az idült bronchitis és tüdôtágulat áll. Az idült légúti betegségek kórfejlôdésében a dohányzás mintegy 90%-ban vesz részt. A halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzásban eltöltött évekkel, valamint a füst beszippantásával, a beszippantás mélységével. A dohány és a nemdohányzók Akik dohányosok között élnek, a füstben 1 2 kivétellel ugyanazokat a kémiai anyagokat lélegzik be, mint a dohányosok, és az aktív dohányzás által kiváltott betegségek elôfordulása is gyakoribb. A dohányosok között élô nemdohányos családtagok annyi másodlagos füstöt szívnak be, mintha ôk maguk napi 1-2 cigarettát szívnának el. A másodlagos dohányfüst (vagy passzív dohányzás), különösen a csecsemôkre és a kisgyermekekre ártalmas. A dohányzó ember magatartása A nikotin a szervezet hozzászokásait többféle hatás együtteseként fejti ki. A hozzászokás fajtái közül az egyik a kémiai hozzászokás. Kevesebb, mint 8 másodperc alatt éri el a dohányzó ember agyát a belélegzett nikotin, 20 másodpercen belül szétterjed a testben, s amikor a dohányzó ember vérében a nikotinszint a kívánt szint alá csökken, akkor érez nikotin éhséget. Ez a napi fogyasztástól függôen meghatározott idôszakonként, percenként jelentkezik. A nikotin általában 24 órán belül lebomlik a szervezetben, de több héten keresztül tart az a folyamat, amíg a szervezet kitisztul. A dohányzás érzelmi függéssel is kapcsolatos. A dohányzást a stressz legyôzésére használják sokan. Azok a nôk, akik abbahagyják a dohányzást, gyakran dühöt és agressziót éreznek, mivel korábban dohányzásukat használták arra, hogy a negatív érzéseket elnyomják. Sok dohányos a cigarettázást a napi rutin megszakítására, szünetek beiktatására használja. Fontos tudni, hogy a dohányosok egyszerre szeretik és gyûlölik a cigarettát és ugyanígy viszonyulnak függésükhöz is. 18 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

20 A cigarettázást ébresztésre és relaxációra is felhasználják a nap különbözô idôszakaiban. Azért nehéz a dohányzást abbahagyni, mert a függôség a dohányzó emberben már viszonylag rövid idô alatt kialakul. Ennek részben az az oka, hogy a cigaretta beépül a mindennapok tevékenységébe, rutinjába: bizonyos alkalmakkal, helyzetekkel a rágyújtás automatikusan együtt jár. Ilyen például a kávéivás, az étkezés utáni relaxáció, várakozás során az unalom elûzése, a társas élet különbözô alkalmai, különösen, ha az alkoholfogyasztással járnak együtt. A dohányzó ember hamar megtanulja, hogy feszültség oldására, fáradtság leküzdésére, éhségérzés csillapítására bevált és egyszerû módszer a rágyújtás. Mindezek együtt jelentik a pszichés függôséget. A gyógyszerészek, a gyógyszertári szakasszisztensek szerepe a leszokás támogatásában Nemzetközi adatok alapján a dohányosok számára az igazi segítséget az egészségben dolgozó gyógyszerészek, orvosok, fogorvosok, szakdolgozók jelentik. Ennek több oka van: az egészségügyi szakembereknek áll rendelkezésre a legtöbb orvosi, statisztikai adat a dohányzás okozta megbetegedésekrôl, halálozásokról, a gyógyszerészek, az orvosok ismerik a kiegészítô terápiát nyújtó gyógyszereket, gyógynövényeket, a szakember által nyújtott tanácsban jobban bízik a páciens, mint bárki más tanácsában, a szakember akkor találkozik a pácienssel, amikor az legjobban rászorul a támogatásra és ilyenkor a leginkább nyitott is a változásra, a szakember személyre szabott tanácsadást tud nyújtani, ismerve betege anamnézisét, jelenlegi egészségügyi problémáit, hetente több mint 300 pácienssel találkozik, ezek közel 40%-a dohányos, a receptekbôl pontosan látható a már kialakult krónikus betegség(ek) megléte, és ezek alapján célzott tanácsadást lehet nyújtani. Kívánatos, hogy ha a gyógyszerész végzi a leszoktatás irányítását, tevékenységébe vonja be munkatársát, mivel az egészségügyi szakdolgozók szerepe itt (is) kulcsfontosságú. Ezzel részben önmagát is tehermentesítheti. Rábízhatja munkatársára a dohányzási szokások kikérdezését, feljegyzését (dokumentáció). Hasznos, ha a gyógyszerésszel történt megbeszélés után még a szakasszisztens is beszélget a kérdésrôl a pácienssel, így kiderülhet, ha esetleg valamit nem értett meg, nem világos, hogy mik a teendôi stb. Sok beteg könnyebben kommunikál a szakdolgozóval, mint a gyógyszerésszel, jobban megnyílik elôtte, jobban megérti a nyelvét. Az egyes dohányzás leszokást segítô módszerek hatékonysága (6 hónapnál hosszabb füstmentességet vizsgálva) Módszer Célcsoport Hatékonyság 1. Írott ismertetô brosúra Segítséget keresô dohányosok 1 % 2. Rövid szokványos tanácsadás Dohányosok, akik a háziorvoshoz, az orvostól vagy szakorvoshoz mennek 2 % Közepesen súlyos erôs dohányosok, Személyes, intenzív akik le akarnak szokni 7 % 3. magatartásorvoslási tanácsadás Terhes anyák 7 % Kórházban fekvô dohányosok 4 % 4. Proaktív telefonos tanácsadás Leszokni vágyó dohányosok, akik a személyes találkozáson nem vettek részt 2 % 5. Nikotin tartalmú rágógumi Közepesen erôs és erôs dohányos, aki korlátozott magatartásorvoslási tanácsadást is kap 5 % Közepesen erôs és erôs dohányos, aki intenzív magatartásorvoslási tanácsadást is kap 8 % 6. Nikotin tartalmú tapasz Közepesen erôs és erôs dohányos, aki korlátozott magatartásorvoslási tanácsadást is kap 5 % Közepesen erôs és erôs dohányos, aki intenzív magatartásorvoslási tanácsadást is kap 6 % 7. Bupropion Közepesen erôs és erôs dohányos, aki intenzív magatartásorvoslási tanácsadást is kap 9% 8. Intenzív magatartásorvoslási tanácsadás + bupropion Közepes vagy erôs dohányosok % Forrás: Robert West, Ann Mc Neill: Smokon cessation guidelines for health professionals: an update ( A négy T A dohányzás elleni harc, azaz a dohányzásról leszokás támogatás lépéseit több mint egy évtizeddel ezelôtt az angolszász szakirodalomban publikálták elôször, négy A néven, melyet Intézetünk négy T -re magyarosított: TUDAKOZÓDJ a dohányzási szokásokról! TANÁCSOLD minden dohányosnak, hogy hagyja abba! TÁMOGASD döntésének meghozatalában! TEVÉKENYEN ELLENÔRIZD lehetôség szerint folyamatosan! A dohányzás abbahagyását segítô farmakológiai eszközök A legelterjedtebb a nikotinpótló terápia. A nikotin a felelôs az addikcióért, ezért az ettôl történô fokozatos elválasztás az egyik bevált módszer. Hatékonyságát és biztonságosságát több mint 180 vizsgálatban dohányos részvevô eredményei igazolják. Nikotinpótlásra használatos a rágógumi, a tapasz és a szopogatócukorka. Mindegyik gyógyszerforma 18 éves kor után javasolt, általában 3 hónapig tart egyegy kúra. A nikotinpótlás megkezdésekor abba kell hagyni a dohányzást! Amennyiben a 3 hónapos kúra nem elegendô az absztinencia megtartásához, akkor tovább is biztonsággal használhatók, amit az egyéves idôtartammal végzett vizsgálatok bizonyítanak. A nikotinpótlást nemcsak a dohányzás abbahagyásához használják egyes országokban (pl. Franciaország), hanem rizikócsökkentôként is bizonyos idôszakokban. Azoknál a betegeknél, akik kórházba kerülnek, mûtét elôtt állnak, légzési problémákkal küzdenek vagy pl. oxigén terápiában részesülnek és nem bírtak korábban leszokni a dohányzásról, nikotin tartalmú tapaszt használnak, mert addikciójuk miatt egyik percrôl a másikra nem hagyhatják abba a dohányzást, rá nem gyújthatnak, az elvonási tüneteket okozó nikotint pedig alacsony mennyiségben pótolni kell. A WHO legfrisebb ajánlása, hogy azok a terhes nôk vagy szívbetegek, akik le szeretnének szokni a dohányzásról és pusztán akaraterôvel nem sikerült, használják a nikotinpótlást, mert így kevesebb nikotin jut a szervezetükbe mint dohányzáskor, és a dohányfüstben található egyéb káros anyagoktól is mentesülnek. A másik gyógyszercsoportnak összetételét (szerkezetét) tekintve semmi köze a nikotinhoz, annál több a depresszióhoz. A depresszió és a nikotinfüggôség között ugyanis sok rokon vonást fedeztek fel, a kettô nemegyszer együtt is jár, ez indította el az ilyen irányú kutatásokat. Különbözô hatásmódú depresszió elleni gyógyszerekrôl igazolódott is, hogy az alkalmazásuk mellett kellemetlen megvonási tünetek nélkül lehet leszokni a dohányzásról. Az újabban bevezetésre került egyik ilyen készítmény a vényköteles Welbutrin (bupropion). Gyógyszertárban recept nélkül kapható, gyógyszernek nem minôsülô készítmény a Nicobrevin kapszula. 4 hatóanyaga van: (1) egy enyhe szedatívum, (2) a kinin, ami alfa-adrenerg blokkoló és hatásával csökkenti a nikotin iránti sóvárgást, továbbá enyhe étvágycsökkentô hatása is van, (3) a kámfor, ami légzésjavító tulajdonsága és légúti szekréció serkentô hatása révén segíti a leszokni vágyókat, továbbá (4) az eukaliptusz olaj, ami expectorans hatású légzésjavító. Terhes nôknek és szoptató anyáknak tilos használni kinin tartalma miatt! Nikotint nem tartalmazó kapszula, ezért azoknak lehet alternatíva, akiknek a nikotin kontraindikált, vagy akik nem hajlandók gyógyszert használni, de valamilyen patikaszer segítséget mégis igényelnek. Dr. Gyenes Monika, fôiskolai adjunktus Semmelweis Egyetem, EFK, Népegészségtani Intézet Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 19