A hatósági közigazgatási eljárás elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak akadálymentesítése. 1. Fázis: Állapotfelmérés kritikai elemzés

Átírás

1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti jog tanszék, Elektronikus Akadálymentesítés Munkacsoport A hatósági közigazgatási eljárás elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak akadálymentesítése 1. Fázis: Állapotfelmérés kritikai elemzés A Munkacsoport vezetıje: dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens A tanulmány további szerzıi: dr. Pázmándi Kinga, PhD, egyetemi docens dr. Jóri András, tudományos munkatárs dr. Tóth Tímea, doktorandusz, egyetemi tanársegéd Budapest 2007

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 I. Az elektronikus ügyintézés szabályozási környezete... 7 I.1 A hatályos szabályozási modell kialakulása... 7 I.1.1 Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó hatályos szabályozás elızményei... 7 I.1.2 A évi, kormányrendeleti szintő szabályozás jellemzıi és a Ket. az elektronikus ügyintézésre vonatkozó koncepcionális megközelítése...10 I.1.3 Az elektronikus közigazgatási ügyintézésre vonatkozó másodlagos szabályrendszer kialakulása...14 I.2 Az elektronikus ügyintézés feltételrendszerének koordinációja, a központosított ügyintézési folyamatok informatikai hátterének biztosítása...16 I.2.1 Stratégia és koordináció, I.2.2 A központosított elektronikus ügyintézés feltételrendszerének megteremtése...18 I.2.3 A közigazgatási informatikai feladatok koordinációs-intézményi rendszerének változásai a 2006-os kormányzati átszervezések után...20 I.2.4 Továbblépés...25 II. Az elektronikus ügyintézés korlátozása, kizárása, egyes eljárásokban elektronikus úton gyakorolható eljárási mozzanatok...27 II.1 A Ket. kivételi konstrukciójának elvi alapjai...27 II.2 Önkormányzati és területfejlesztési ügyek...30 II.2.1 Anyakönyvi ügyek...30 II.2.2 Az állampolgárokra vonatkozó adatok nyilvántartásával összefüggı ügyek...32 II.2.3 Építésügy...36 II.3 Munkaügyi és szociális ügyek - a társadalombiztosítás nyugellátásai...37 II.4 Egészségügy...41 II.5 Pénzügyek...44 II.5.1 Adózás rendje, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség...44 II.5.2 Jövedéki- és energiaadó...47 II.5.3 Elektronikus árunyilatkozat adás- és feldolgozás...49 II.6 Gazdasági és közlekedési ügyek...51 II.6.1 Közbeszerzések...51 II.6.2 Iparjogvédelem...55 II.6.3 Egyéni vállalkozók...57 II.6.4 Közúti közlekedés...58 II.6.5 Egyes gazdasági tevékenységekkel összefüggı elektronikus eljárási lehetıségek...60 II.7 Oktatásügy...61 II.7.1 A közoktatás információs rendszerének kiépülése...62 II.7.2 Elektronikus felvételi eljárás a felsıoktatásban...63 II.7.3 Egyéb oktatási területek...65 III. Az elektronikus ügyintézés háttérszabályai...66 III.1 Elektronikus aláírás...66 III.1.1 Elektronikus aláírás, titkosítás, azonosítás és a nyilvános kulcsú infrastruktúra...66 III.1.2 Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény és novellája...68 III.1.3 Az elızetes minısítés és annak eltörlése...72 III.1.4 Az elektronikus aláírással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok...74 III.1.5 A nyilvános kulcsú infrastruktúra : a PKI titkosítási és azonosítási célú alkalmazásának szabályozása a magyar jogban...80 III.1.6 A titkosítás lehetıségélnek szabályozása a Ket.-ben...83 III.1.7 A KGYHSZ-re vonatkozó szabályozás...85 III.2 Adatvédelem...92 III.2.1 Az adatvédelmi jog sarokkövei Magyarországon...92 III.2.2 Az osztott információs rendszerek elve és az évi XX. törvény...94

3 3 III.3 A közérdekő információhoz jutás szabadsága III.3.1 Az magyar információszabadság-jog fı szabályai a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény szerint III.3.2 Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény III.3.3 A közzétételi listák, a közérdekő adatok központi elektronikus jegyzéke és a közadatkeresı rendszer III.3.4 A jogalkotási folyamat és a jogszabályok nyilvánossága ez elektronikus információszabadságról szóló törvényben III.3.5 A bírósági határozatok nyilvánossága III.4 A közadatok újrahasznosításának jogi szabályozása III.4.1. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv átültetésének helyzete III.4.2 A PSI-irányelv célja, hatálya és fogalomrendszere III.4.3 A hozzáférés és a további felhasználás viszonya III.4.4 A felhasználás iránti kérelem III.4.5 A díjazás kérdése; a kizárólagosságot biztosító szerzıdések szabályozása III.4.6 Felügyelı hatóság III.5 A közfeladatot ellátó szervek iratkezelése III.5.1 A hatályos szabályozás elızményei, jellemzıi III.5.2 A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl szól rendeleti szabályok III.6 Archiválás III.6.1 Az archiválási szolgáltatás törvényi és rendeleti szabályozása III.6.2 A Nemzeti Hírközlési Hatósági Hivatala által kibocsátott ajánlások III.6.3 A másolatkészítés rendeleti szabályozása IV. Az elektronikus hatósági ügyintézés IV.1 A hatósági ügyek elektronikus intézése IV.1.1 Az ügyek elektronikus úton való intézhetısége, mint ügyféljog és korlátai IV.1.2 Az elektronikus ügyintézés módozatai, személyes, ill. képviselı útján történı eljárás IV.1.3 Az ügyfél információs önrendelkezési jogának érvényesülése IV.2 A központosított elektronikus ügyintézés szervezeti, intézményi és mőködési feltételei IV.2.1 A Központi Elektronikus Szolgáltató rendszerre vonatkozó rendeleti szabályozás jellege, a szabályozással átfogott területek IV.2.2 A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerrıl szóló kormányrendelet hatálya, az ezzel összefüggı, alapvetı fogalmak IV.2.3 A központi rendszeren keresztül történı szolgáltatásnyújtás általános szabályai IV.2.4 A központi rendszer alap- és kiegészítı szolgáltatásai, a szolgáltatások igénybe vétele IV.2.5 Az elektronikus kormányzati gerinchálózat; csatlakozás az EKG-hoz IV.2.6 Az EKG szolgáltatásai, a szolgáltatások igénybe vételének szabályai IV.2.7 A kormányzati portál IV.2.8 Ügyféltájékoztatás, ügyféljogok IV.2.9 A Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás, a BEDSZ alapszolgáltatásai IV.2.10 A BEDSZ egyéb szolgáltatásai, dokumentumkezelés, a rendszer igénybevétele ügyfélkapu nélkül IV.2.11 A hivatali kapu IV.2.12 Mőködési rendellenességek és karbantartás IV.3 Azonosítás, viszontazonosítás, az ügyfélkapu létesítése és használata IV.3.1 Az ügyfélazonosítás módozatai IV.3.2 A viszontazonosítás IV.3.3 Az ügyfélkapu létesítése, a regisztráció szabályai

4 4 IV.3.4 Az ügyfélkapu létesítésére vonatkozó további, különös elıírások IV.3.5 Az ügyfélkapu használatának általános szabályai IV.4 Az elektronikus úton gyakorolható eljárási cselekményekre vonatkozó szabályok IV.4.1 A kérelem elküldése és fogadása IV.4.2 Az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályai IV.4.3 A hatóság döntése, az automatizált egyedi döntés, a döntés kézbesítése IV.4.4 Díjak, illetékek megfizetése IV.4.5 Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata; egyes papíralapú dokumentumok kezelésére épülı szabályok alkalmazása elektronikus dokumentum esetén IV.4.6 Üzemzavar IV.4.7 Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás IV.4.8 A hatósági szolgáltatás IV.5 Más elektronikus eszközök használata az elektronikus ügyintézésben V. Az alkalmazott informatikai eszközökkel, rendszerekkel szemben támasztott követelmények V.1 Internetes ügyintézés V.1.1 Alapvetı rendelkezések V.1.2 Az informatikai célrendszerre vonatkozó minıségirányítási követelmények V.1.3 A biztonsági követelmények teljesülését alátámasztó, további elıírások V.1.4 Konkrét biztonsági követelmények a rendszer üzemeltetésének összefüggésében V.1.5 Adat-és kezelési biztonság, a rendszer hozzáférési és fizikai védelme V.1.6 Az informatikai célrendszerek együttmőködése, szolgáltatásaik egységes használatának feltételei V.2 A közigazgatási hatósági eljárásban felhasználható elektronikus aláírással szembeni követelmények V.2.1 A rendeleti szabályozás alapvetı kérdései V.2.2 Az elektronikus aláírással szemben támasztott követelmének V.2.3 Egyéb rendelkezések V.3 A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményei V.3.1 A követelményrendszer felállítása, érvényesülése V.3.2 Felelısségi kérdések Összegzés és javaslatok

5 5 BEVEZETÉS A deregulációs program elsı fázisában a BME vállalta, hogy elkészíti a hatályos jogszabályi környezet feltárásával, kritikai elemzésével kapcsolatos munkaanyagot és javaslatot tesz az alapvetı módosításokra. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó joganyag tárgyalását az alábbiakban öt nagy fejezetbe rendezve kíséreljük meg. Az I. fejezet az elektronikus ügyintézés az utóbbi években kialakult szabályozási környezetének általános áttekintésére vállalkozik. Ezen belül külön foglalkozunk az elektronikus ügyintézés jogi és mőszaki feltételrendszerének koordinációjával kapcsolatos szervezeti-intézményi és szabályozási kérdésekkel, az ezekkel szemben támasztott a jövıbeni fejlıdést is nagyban meghatározó deregulációs követelményekkel. A II. fejezet a közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés lehetıségét biztosító elvi fıszabály és a kivételek rendszerének áttekintését célozza. Az egyes különleges ill. kivett elektronikus eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat munkánk második fázisában mutatjuk majd be, ahol egyben javaslatokat is teszünk egyes jogszabályok megfelelı módosítására, illetıleg a még hiányzó szabályozási elemek megalkotására. A III. fejezet annak a tágabb szabályozási környezetnek kritikus elemeire koncentrál, mely ugyan nem a Ket. és végrehajtási rendeletei által meghatározott, de az elektronikus hatósági ügyintézés feltételrendszerét közvetlenül érinti (elektronikus aláírás, adatvédelem, közérdekő információhoz jutás szabadsága, a közadatok újrahasznosításának jogi szabályozása, közfeladatot ellátó szervek iratkezelése), azzal párhuzamos, vagy kiegészítı vagy épp korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Kiemelt figyelmet szenteltünk az adatvédelem kérdéseinek, mely az ügyfélazonosítás kérdéskörébe ágyazottan az elektronikus ügyintézésre vonatkozó hazai jogfejlıdés szempontjából az egyik legkritikusabb problémakörnek tekinthetı. A IV. fejezet alapvetıen a Ket. szabályozási logikáját követve az elektronikus hatósági ügyintézés törvényi, rendeleti szintő szabályait mutatja be. Ezen belül tárgyaljuk az elektronikus ügyintézés igénybe vétele, mint ügyféljog lehetıségét, korlátait, a joggyakorlás lehetséges módozatait, a központosított elektronikus ügyintézés 2007-ben széles körően újraszabályozott - szervezeti, intézményi és mőködési feltételrendszerét, az azonosítással, viszontazonosítással, az ügyfélkapu létesítésével

6 6 összefüggı követelményeket illetıleg az egyes elektronikus úton gyakorolható eljárási cselekményekre vonatkozó különös elıírásokat. Az V. fejezet ugyancsak a Ket. és elektronikus végrehajtási rendeletei alapján - az elektronikus ügyintézésben alkalmazott informatikai eszközökkel szemben támasztott követelményeket ismerteti. E körben elsıdlegesen a - részletesen szabályozott - Internet igénybe vételével történı szabályokra, illetıleg a közigazgatási hatósági eljárásban felhasználható elektronikus aláírások kérdéseire fókuszálunk, de érintjük a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeire vonatkozó, ugyancsak 2007-ben elfogadott kormányrendelettel átfogott kérdéseket is. Az elektronikus ügyintézés megújítását célzó más, folyamatban lévı kormányzati kezdeményezések (különösen az e-közigazgatás 2010 Stratégia munkaanyaga, a magyar közigazgatásban a reformlépések összehangolására tett javaslat, az állami jogérvényesítés egyszerősítésére tett IRM-javaslat tervezetei) is tekintettel megtett folyamatban Fıbb kritikai megállapításainkat és a javaslatainkat a záró fejezetben összegezzük.

7 7 I. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYOZÁSI KÖR- NYEZETE I.1 A hatályos szabályozási modell kialakulása I.1.1 Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó hatályos szabályozás elızményei Az elektronikus ügyintézést korlátozó tényezık körében az egyik legjelentısebb kört (a megfelelı technológiai feltételrendszer s a közigazgatás személyi állományának informatikai felkészültségének hiányai mellett) a 2000-es évek elején az akkor hatályos jogszabályi környezet jelentette, mely a hagyományos, papíralapú ügyintézés elektronikus eszközökkel való kiváltását nem, vagy csak igen korlátozott mértékben tette lehetıvé. Közigazgatási eljárásjogunkban Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény módosításával lehetıvé vált - akár elektronikus forma rendszeresítése mellett is - a kérelem a közigazgatási szervhez elektronikus dokumentumban való benyújtása (Áe. 16. /1/ bek.). Megtörtént az elektronikus dokumentum iratkénti elismerése (Áe. 28. /3/ bek.), a határozat elektronikus dokumentumba foglalása (Áe. 43. /2/ bek.) és a határozat elektronikus dokumentumban való kézbesítése (Áe. 45. /1/ bek.). Az Áe. konstrukciója az elektronikus ügyintézést azonban csak akkor engedte meg, ha az adott eljárástípusra tekintettel azt ágazati jogszabály kifejezetten lehetıvé tette, illetıleg - az önkormányzati igazgatás terén - ha annak technológiai feltételei megvannak, s az önkormányzat illetékességi területére az elektronikus ügyintézést rendeletben tette lehetıvé (2001. évi XXXV. tv. 3. ). A közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában a szükséges jogszabályok megalkotására az Áe. biztosította ugyan a felhatalmazást (az ágazati miniszterek, illetıleg a helyi önkormányzatok a technikai lehetıségek függvényében egy-egy területen, saját illetékességi körükben lényegében bármikor bevezethetik az elektronikus ügyintézést), ám ilyen jogszabályok megalkotásának elısegítése érdekében nagyon kevés konkrét lépés történt (pl. a BM részérıl a közigazgatási szolgáltató rendszer felállítása, a rendszer mőködéséhez szükséges jogszabály módosítások elıkészítése). Az e-ügyintézési modell központi elemét az elektronikus aláírás alkalmazása képezte: A kormányzati elektronikus aláírási rendszer kiépítésével összefüggı egyes feladatokról és a kormányzati hitelesítés-szolgáltató felállításáról szóló 1026/2002. (III. 26.) Korm. határozat elıírta, hogy a jogi szabályozásnak biztosítania kell az

8 8 elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény szerinti minısített elektronikus aláírással és minısített idıbélyegzıvel ellátott elektronikus dokumentumok teljes körő elfogadását. A kormányhatározat - folyamatos határidı-tőzés mellett, a feladat elsı felelıseként a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı minisztert megjelölve - úgy rendelkezett, hogy az elektronikus dokumentumok közigazgatáson belüli és ezzel összefüggésben egyes hatósági eljárásokban való használatára vonatkozó, valamint az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályokat elı kell készíteni. A kormányprogram külön kiemelte az ügyfélkapcsolatok fejlesztésének célját: az önkormányzati és a központi közigazgatás, valamint az ügyfelek kommunikációjának modern alapokra helyezését: ennek megvalósítása az elektronikus levelezés széles körő felhasználása és az Internet biztosította lehetıségek kiaknázása felé bizonoyos jogi, adminisztrációs és technikai lépések is történtek ban az elektronikus ügyintézés problémájának megoldása - a közigazgatás megújulását célzó, jelentıs elméleti háttérre épülı, fı irányaiban már a kilencvenes évek derekán meghatározott reformtörekvésekkel, mindenekelıtt az államigazgatási eljárási törvény a korszerő követelményeknek megfelelı megújításával összhangban - egyrészt az alakuló nemzeti információs társadalmi stratégia központi elemévé vált, másrészt beépült a közigazgatási rendszer és szolgáltatások korszerősítésével összefüggı programokba is 1. A már folyamatban lévı törvényalkotási mun- 1 Lsd. A közigazgatás fejlesztésének évekre szóló kormányzati feladattervérıl rendelkezı 1057/2001. (VI. 21.) Korm. határozat (amelyet késıbb a közigazgatási szolgáltatások korszerősítési programjáról szóló 1113/2003. /XI. 11./ Korm. határozat váltott fel), A kormányzati elektronikus aláírási rendszer kiépítésével összefüggı egyes feladatokról és a kormányzati hitelesítés-szolgáltató felállításáról szóló 1026/2002. (III. 26.) Korm. határozat, A köztisztviselık továbbképzésérıl és a közigazgatási vezetıképzésrıl a január 1. és december 31. közötti idıszak középtávú tervérıl szóló 1020/2003. (III. 27.) Korm. határozat, A Magyar Információs Társadalom Stratégia készítésérıl, a további feladatok ütemezésérıl és tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló 1214/2002. (XII. 28) Korm. határozat, A versenyképes tudás feltételeinek javításával kapcsolatos további feladatokról szóló 1169/2002. (X. 10.) Korm. határozat, A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozat, A közigazgatási szolgáltatások korszerősítési programjának kormányzati koordinálásáról szóló 2124/2003. (VI.6)/ Korm. határozat, A közigazgatási szervek egységes iratkezelési szabályozásának koncepciójáról szóló 2205/2003. (IX. 4.) Korm. határozat, A közigazgatási rendszer korszerősítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX. 1.) Korm. határozat, A közigazgatási szolgáltatások korszerősítési programjáról szóló 1113/2003. (XI. 11.) Korm. határozat, A Magyar Információs Társadalom Stratégáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat, Az elektronikus kormányzat meg-

9 9 kához kapcsolódva is megjelentek egyes, az e-kormányzatot közvetlenül érintı, konkrét feladatszabások 2. Jogpolitikai igényő követelményként fogalmazódott meg az is, hogy az elektronikus kormányzásnak a központi közigazgatásban történı, megfelelı ütemő elterjesztése, az ekormányzat 2005 stratégia megvalósítása érdekében részletes elemzés kimunkálása szükséges az elektronikus ügyintézést korlátozó tényezık felszámolási lehetıségeirıl, az erıforrások koncentrálási módjáról, az elektronikus ügyintézés hatékony bevezetésének ütemezésérıl, a köztisztviselıi kar felkészítésének és a lakosság tájékoztatásának teendıirıl (2316/2003. Korm. h. 1. pont). A célkitőzések valóra váltását biztosítani kívánó elıkészítı munka megkezdıdött, s az új közigazgatási hatósági eljárási törvény megalkotásáról való döntés meghozatalával egyben új irányt is vett. A Kormányprogram a hatósági tevékenység egyszerősítését, a közigazgatási tevékenység minıségének és hatékonyságának javítását célzó, alapvetı célkitőzéseivel összhangban a feladat végrehajtására a felelıs tárcák kodifikációs bizottságot hoztak létre. E bizottság elıbb kidolgozta a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepcióját, amit a Kormány megtárgyalt, és a további munka alapjául elfogadott 3. A koncepció meghatározta a normaszöveg kidolgozásánál lényegesnek tartott szempontokat és az új szabályozás irányát, s definiálta az elektronikus ügyintézés szerepét is. A koncepció az új közigazgatási hatósági eljárási törvény megalkotásainak indokai körében figyelemmel volt Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékából adódó egyes lényegi vonzatokra is. Ezzel összefüggésben azt az alapvetı igényt állította, hogy miután a csatlakozási követelmények között szerepel a közigazgatás hatékonyságának, jogszerőségének javítása, a szabályozás korvalósításával összefüggı egyes szabályozási feladatokról szóló 2316/2003. (XII. 10.) Korm. határozat). 2 Vö.: A II. középtávú, ig szóló fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1012/2003. (II. 25.) Korm. határozat, Az egyes iparjogvédelmi és szerzıi jogi törvények módosításáról szóló évi törvényjavaslattal összefüggı egyes feladatokról szóló 2204/2003. (IX. 4.) Korm. határozat, A jogi segítségnyújtással kapcsolatos feladatokról szóló 2203/2003. (IX. 4.) Korm. határozat, A közbeszerzésekrıl szóló törvényjavaslattal összefüggı feladatokról szóló 2273/2003. (X. 31.) Korm. határozat, illetıleg a már elfogadott törvényekben biztosított jogalkotási felhatalmazottságok. 3 Lsd. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozat.

10 10 szerősítésekor tekintettel kell lenni a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és a közösségi jog elvárásaira is. Az elektronikus kormányzat megvalósításával összefüggı egyes szabályozási feladatokról szóló 2316/2003. (XII. 10.) Korm. határozat erre konkrét határidıt állapított meg: az elektronikus ügyintézés mielıbbi bevezetése érdekében elrendelte, hogy kell dolgozni, s március 31-ig a Kormány elé kell terjeszteni az elektronikus hatósági ügyintézés lehetıvé tételérıl szóló kormányrendelet tervezetét. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésrıl és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet megalkotásával lényegében párhuzamosan folyt a Ket. szakmai elıkészítése, s a jogszabály olyan megoldások bevezetésére törekedett, melyek már az új eljárási törvény koncepcióját tükrözték vissza. I.1.2 A évi, kormányrendeleti szintő szabályozás jellemzıi és a Ket. az elektronikus ügyintézésre vonatkozó koncepcionális megközelítése Az elektronikus közigazgatási ügyintézésrıl és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet - meghatározott ügytípusokban - az elektronikus közigazgatási ügyintézés lehetıségét az Áe. keretei között biztosította. A rendelet alapvetı célja az volt, hogy az információs társadalom felépítésének elısegítése és az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos egyes feladatok elektronikus ellátása, az elektronikus ügyintézés jogi feltételrendszerének egységes és biztonságos kialakítása érdekében az elektronikus úton, az internet, illetıleg más elektronikus csatornák igénybevételével történı közigazgatási szolgáltatások nyújtásának feltételrendszerét, eljárásait szabályozza. A rendeletben megjelenı szabályozási modell arra törekedett, hogy figyelembe vegye a közigazgatás szerveinek adott - informatikai ellátottságát, a kormányzati informatika körében megvalósult és a közeljövıben befejezıdı fejlesztéseket; számolt az ügyfelek informatikai, elektronikus ügyintézési felkészültségének sajátosságaival, a rendelet érvényesülését segíteni tudó, hatályos jogszabályi környezettel. A Korm. rendelet mindezekre tekintettel az elektronikus ügyintézés lehetıségét csak viszonylag korlátozott, az államigazgatási eljárásról szóló évi IV. törvényben kifejezetten lehetıvé tett eljárási cselekményekre nézve, alternatívaként nyitotta meg. A szabályozási modell az érintett szolgáltatásnyújtók együttmőködését, az ügyfél ügyintézési lehetıségét a kölcsönös elınyök és az információs önrendelkezési jog

11 11 alapján kívánta elısegíteni. Az esetleges adatkezelés kizárólag a szolgáltatás igénybevevıjének beleegyezésével történhetett, a felhatalmazásában meghatározott terjedelemmel, feltételekkel, az információkat kizárólag hitelesítési célból lehet felhasználni. E modellben az ügyfelek maguk dönthettek arról, hogy elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat kívánnak-e igénybe venni, a szolgáltatókat (egyes közigazgatási szerveket) azonban szabad döntésükön kívül elektronikus szolgáltatások nyújtására jogszabály is kötelezhette. Ha a szolgáltató vagy az ügyfél az elektronikus közigazgatási szolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét határozta el, a rendelet a jogaikra, kötelezettségeikre már számos olyan elemet írt elı, amelyek a rendszer biztonságos mőködését és igénybe vételét, a személyes adatok védelmét és a közérdekő adatok nyilvánosságát, a közigazgatási ügyek gyors és hatékony intézésének lehetıségét kívánták biztosítani. A rendeletben szabályozott, elektronikus úton gyakorolt közigazgatási szolgáltatás-nyújtási- és igénybe vételi lehetıségek alapvetıen az internet (és az elektronikus levelezés) kínálta adatátviteli- és megjelenítési technológiára épültek, amely akkor már széles felhasználói kör számára volt hozzáférhetı, nem zárta azonban ki más elektronikus kommunikációs csatornák (elsısorban a harmadik generációs mobiltelefónia) igénybevételének lehetıségét sem. A szabályozás figyelemmel volt az EU elektronikus kormányzatot érintı hatályos joganyagára, várható fejlıdésére, az elektronikus kormányzati megoldásokban jelentıs eredményeket elért tagállamok tapasztalataira, mőködı modelljeire. A Korm. rendeletben megjelenı szabályozás azonban - tudatosan - átmeneti jellegő volt: élettartamát a jogalkotó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályba lépéséig tervezte, s abban bízott, hogy a megszerzett tapasztalatok birtokában egy pontosabb, a még felmerülı szabályozatlan, vagy nem megfelelıen szabályozott kérdéseket is rendezı jogszabály válik majd kibocsáthatóvá. A Korm. rendeletben kialakított megoldások a magyar jogban akkor még hiányzó, de részben már elıkészítés alatt álló további jogintézmények (elektronikus archiválás, elektronikus ügyiratkezelés) megszületése után is olyan konstrukciót kínálhattak volna, mely a legnagyobb számban jelentkezı közigazgatási ügyek gyors elintézését biztosítani tudja. Az Európai Parlament által elfogadott, a helyes közigazgatási gyakorlat kódexének és az Európai Unió Alapjogi Kartájának elveit szem elıtt tartva készült el, s

12 12 került júniusában a Parlament elé a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tervezete. A Tervezet az elektronikus ügyintézés szabályozására vonatkozó, koncepcionális alapját annak felismerése képezte, hogy az elmúlt tíz évben ugrásszerően fejlıdött a közigazgatás informatikai bázisa, s így már nem pusztán a hatósági nyilvántartás elengedhetetlen eszközei az informatikai eszközök, hanem a hatóságok egymás közötti és az ügyfelekkel való kapcsolattartásának nélkülözhetetlen feltételét is képezik. A rendszer általánossá tételével és fejlesztésével azonban nem csak a gyors és pontos kommunikáció érhetı el: a Tervezet nem elhanyagolható elınynek tekintette azt is, hogy az ügyfél már az eljárás megindítása elıtt hozzájuthat olyan információkhoz, adatokhoz, amelyek birtokában már nem feltétlenül szükséges a hatóságot személyesen megkeresnie, csökkenthetı a hiánypótlások száma, a sorban állás az ügyfélszolgálati irodákon. Az egyszerő vagy kevésbé bonyolult ügyek feldolgozása gépesíthetı, az ügyintézıi tévedés valószínősége minimálisra csökkenthetı, így a rendszerben rejlı lehetıségek kiaknázása végsı soron jelentıs költségmegtakarítást eredményezhet. A szabályozási koncepció a fokozott biztonságú elektronikus aláírást tekintette az elektronikus kapcsolattartás alapvetı módjának, az ilyen aláírással nem rendelkezı ügyfelek esetében is lehetıvé kívánja tenni az ügyfél-hatóság kapcsolattartást, melynek feltétele az ügyfél azonosítása és egy központi elektronikus szolgáltató rendszer útján történı kommunikáció. Az elektronikus kommunikációval együtt járó ügyfélazonosítás a szabályozás alapvetı irányultsága szerint azonban nem járhatott együtt az azonosításon túli célt lehetıvé tevı adatbázis létrehozásával. Az elektronikus kapcsolattartásnak jellegébıl következıen olyan sajátosságai vannak, amelyek eltérı szabályozást igényelnek. Az informatikai eszközök a nap huszonnégy órájában képesek üzenetet fogadni, de átmeneti technikai zavarok is felléphetnek: fontos ezért rögzíteni az elektronikus úton érkezı dokumentumok hivatalos érkeztetésének idıpontját. Az üzemzavar a hatóság-ügyfél kapcsolatot, az egyes eljárási cselekmények idıben történı teljesítését akadályozza, amihez súlyos eljárásjogi jogkövetkezmények főzıdhetnek. Így az ügyfeleknek hiteles tájékoztatást kell kapniuk az üzemzavar idıtartamáról. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújthat. Ez a hatóságra vonatkozó közérdekő adatokon túl az ügyfél számára olyan többletismereteket tartalmaz, amelyek összhangban a Ket. alapelvével, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettséggel megkönnyítik az ügy megindítását, elin-

13 13 tézését és az ügyfél alapvetı eljárási jogainak érvényesítését. A tájékoztató szolgáltatás azonban nem pusztán az elektronikus úton, hanem a hagyományos módon intézhetı ügyekre is kiterjedhet. Az elektronikus ügyintézés a Ket.-ben megjelenı szabályai egyfelıl minden olyan kérdést érinteni kívántak, mely a szabályozás tárgyánál fogva törvényi szintő rendezést igényel (adatvédelem és információhoz jutás szabadsága, a fıszabály alóli kivételek lehetıségének szőkítése, alapvetı eljárási mozzanatok rögzítése, ügyféljogok és garanciák), másfelıl e rendelkezésekkel összhangban keretetet kívántak biztosítani a részletes, gyakorlatban is alkalmazható szabályozási környezet kialakításához. A Ket. modellje azonban az elektronikus aláírás elterjesztésére vonatkozó, máig tovább élı, irreális jogpolitikai elképzelésekkel, illetıleg az informatikai biztonság teljesíthetetlenül magas szintjének elıírásával olyan kényszerpályára terelete az elektronikus ügyintézésére vonatkozó jogalkotást, mely néhány területtıl eltekintve a gyakorlatban nem alkalmazott és nem alkalmazható szabálytömeg létrehozásához, végeérhetetlen szakmai vitákhoz vezetett. A koncepció irreális voltát az anyagiak hiánya határozta meg: sem a szükséges költségvetési források, sem a szőkös anyagi lehetıségekkel való hatékony gazdálkodás követelményrendszere nem került kidolgozásra. A feladatok végrehajtásában jelentıs hatásköri átfedések keletkeztek (mindekelıtt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal Eleketronikus Kormányzat Központja, kisebb mértékben a BM és a jogalkotásban érintett más szaktárcák - IM, GM között). A valóban lényeges kérdések nem szakmai alapon dıltek el, hanem a kormányzaton belüli mindenkori politikai-hatalmi erıviszonyok mentén éppen legerısebbnek tekinthetı tárca (leggyakrabban az IHM és az IM) álláspontja érvényesült. Egyes, a törvény alapján magas szintő és garanciákkal biztosított függetlenséggel rendelkezı szervezetek, kamarák (OIT, KBT, MKK) minden jogi és politikai eszközt megragadtak annak érdekében, hogy az egységesülı elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok rájuk ne vonatkozhassanak, a jelentısebb lobbierıvel rendelkezı minisztériumok, dekoncentrált szervek (MSZH, APEH) pedig minden érdekérvényesítı képességüket latba vetve elérték, hogy vonatkozásukban sajátos elektronikus ügyintézési eljárási rendek szülessenek, érvényesüljenek, illetıleg igen jelentıs költséggel saját informatikai rendszerek épüljenek ki. E folyamatnak a MeH igyekezett ugyan gátat vetni, az informatikai beszerzések koordinációját, a stra-

14 14 tégiákkal való összhangban való megvalósítást jogi eszközökkel biztosítani, e törekvések azonban lényegében eredmény nélkül maradtak. I.1.3 Az elektronikus közigazgatási ügyintézésre vonatkozó másodlagos szabályrendszer kialakulása A kodifikációs munka eredményeként megszületett, s a Parlament által december 20-án elfogadott A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi XCL. törvény az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszükségesebb mértékben rögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus hatósági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotása. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a Ket (1) bekezdésének b) pontjában foglalt, Az elektronikus ügyintézést lehetıvé tevı informatikai rendszerek biztonságáról, együttmőködési képességérıl és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a Ket (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekrıl szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet pedig az Eat a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került megalkotásra decemberében e rendeletekhez kapcsolódva az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az elektronikus ügyintézést lehetıvé tevı informatikai rendszerek biztonságának, együttmőködési képességének és egységes használatának támogatása érdekében, az elektronikus ügyintézést lehetıvé tevı informatikai rendszerek biztonságáról, együttmőködési képességérıl és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltak alapján hat témában (tanúsítványformátumok, idıbélyegzı-formátum, e-aláírás formátumok, aláírási szabályzatok, hitelesítési rendek és viszontazonosítás) tett közzé ajánlást. Az ajánlások az elektronikus aláírás közigazgatási hatósági eljárások elektronikus intézésében való egységes használatának érdekében készültek. Egy részük közzététele feltétele volt annak, hogy az NHH a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekrıl szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdésében foglaltak szerint hatósági nyilvántartásba tud-

15 15 ja venni a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelı hitelesítési rendeket, valamint az ezeket alkalmazó hitelesítésszolgáltatókat. A nyilvántartásba vétel és a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató mőködésének megkezdése után mind az ügyfelek, mind a hatóságok hozzájuthatnak a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelı elektronikus aláíráshoz. Az elektronikus ügyintézés jogi feltételrendszerének biztosítása nem képzelhetı el a nélkül, hogy az elektronikus dokumentumok, iratokkal szemben támasztott formátum-követelményekrıl, illetıleg az ilyen iratok - a papíralapú dokumentumokkal együttes, de azok elektronikus voltából adódó, speciális követelményekre is tekintettel levı - kezelésének szabályozásáról ne történjék rendelkezés. A Ket (3) bekezdés a) pontjával az informatikai és hírközlési miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok technológiai követelményeire figyelemmel a részletes technikai szabályokat: e felhatalmazás alapján született meg a Ket. negyedik elektronikus végrehajtási rendelete, Az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet. A Ket a módosította A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló évi LXVI. törvényt (Ltv.) is: a módosítás felhatalmazta a Kormányt arra, hogy az egységes közigazgatási ügykezelési szabályokat rendeletben állapítsa meg. Az Ltv. a évi CXLIX. törvénnyel történt módosítása az Ltv. új, 35/A. (1)-(3) bekezdésének beiktatásával a kormányt hatalmazta fel arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeit (lsd. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl szóló 335/2005. /XII. 29/) Korm. rendelet), a belügyminisztert, az informatikai és hírközlési minisztert, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterét pedig arra, hogy együttes rendeletben állapítsák meg a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott követelményeket. A felhatalmazás alapján megalkotandó rendeletet a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal, az ügyészségek tekintetében a legfıbb ügyésszel egyetértésben, valamint a közjegyzık és a bírósági végrehajtók és kamaráik tekintetében, az igazságügyminiszterrel egyetértésben kell kiadni.

16 16 I.2 Az elektronikus ügyintézés feltételrendszerének koordinációja, a központosított ügyintézési folyamatok informatikai hátterének biztosítása I.2.1 Stratégia és koordináció, A 2002-es kormányalakítást követıen Miniszterelnöki Hivatalról szóló, a MeH statútumát jelentı 148/2002. (VII.1.) Korm. Rendelet 1. sz. melléklet V. pontja az EKK-t irányító kormánymegbízott feladatköréhez tartozó felsorolás körében jelölte meg a kormányzati informatika koordinációjának eszközeit, a felügyeleti jogkört, az adat és tájékoztatáskérést, az EU integrációs feladatok szervezését, a célelıirányzatok kezelését, a KIETB elnöki tevékenységét, továbbá az egyetértési és véleményezési jogkört. Az e szabályozást felváltó, a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a MeH-hez telepített, a kormányzati informatikával összefüggı feladatokat pontosította, bıvítette, a MeH koordinációs szerepét pedig megerısítetette. A 2006-tól hatályos statutuum-rendelet 1. sz. Mellékletének 1. d. pontja szerint a miniszter ellátja a külön jogszabályban - a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárás rendjérıl szóló 44/2005. (III. 11.) sz. Korm. rendeletet - meghatározott, a közigazgatási informatikára vonatkozó ellenırzési és koordinációs feladatokat: A koordináció szükségességét a szigetszerő, széttagolt fejlesztések, a méretgazdaságossági szempontok érvényesülésének biztosítása, az egységes stratégiai szemlélet kialakítása, a fejlesztési projektek és céljaik összehangolt elıkészítése, és az EU 20 szolgáltatás megvalósítása is indokolja. Célja és feladata a szolgáltató állam megvalósításának összehangolása és gyorsítása, a költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás, és az Európai Unió tagállamaként való mőködés által támasztott követelményeknek való magas szintő megfelelés biztosítása. E célok elérése a kormányzati informatikai fejlesztésektıl megkövetelte a MITS és az ekormányzat 2005 Stratégia célkitőzéseivel való összhangot, a KIETB által elfogadott célkitőzéseknek, ajánlásoknak való megfelelést, a célszerőség, egységesség, harmonizáltság, költséghatékonyság, átláthatóság és ellenırizhetıség magas szintő biztosítását, és az informatikai biztonság elérhetı legmagasabb szintjének és a kormányzati informatikai rendszerek együttmőködtetésének lehetıvé tételét, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok, és az információs önrendelkezési jog érvényre juttatását.

17 17 A rendelet értelmében a kormányzati intézmények informatikai tevékenységüket érintıen a kormánymegbízott koordinációjával kötelesek eljárni, aki egyetértési illetve véleményezési jogot gyakorol az érintett szervek kormányzati informatikai stratégiája, éves kormányzati informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetése és ezek módosításai felett, valamint vizsgálja azok megvalósulását. A rendelet alkalmazásával összefüggı, idáigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapövetıen az önkéntes jogkövetésre építı, s megfelelı szankciókról nem gondoskodó szabályozási megoldás nem váltotta be a hozzá főzött reményeket. Az EU által az eeurope 2005 akciótervben meghatározott 20 alapvetı szolgáltatás megvalósításának koordinálása terén a MeH EKK tevékenységét segítette a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal létrehozott E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB), melynek összetételét és feladatait a 1054/2004 (VI. 3.) Korm. határozat szabályozta. Az EKOB a 2124/2003. (VI. 6.) Korm. határozat alapján létrehozott Koordinációs Bizottság irányítása alatt mőködött: fı feladata az E-kormányzat Stratégia és Programterv, valamint az Európai Bizottság COM/2001/0140 final közleményében ajánlott, az elektronikus kormányzás keretében a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó 12, illetve 8 alapvetı szolgáltatás mielıbbi megvalósítása lettek. Az ügykezelés felgyorsítására szervezı-összehangoló feladatokat látott el, biztosítva az erıforrások hatékony felhasználását. Az EKOB elnöke a kormányzati informatikáért, a szolgáltató államért felelıs kormánymegbízott; társelnökei a Belügyminisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára, tagjai az eeurope 2005 akcióterv 20 alapvetı szolgáltatásának megvalósításában érintett országos hatáskörő szervek vezetıi lettek. Az EKOB-ba képviselıt delegált az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Az elektronikus ügyintézést érintı összkormányzati koordinációs tevékenységét a Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (KIETB) segítette. A KIETB az 1991-ben a 3296/1991. kormányhatározattal létrehozott Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) jogutódjaként módosított elnevezéssel, módosított hatáskörrel és ügyrenddel mőködött. (A jogelıd ITB mőködésére vonatkozott még az 1039/1993. (V. 21.) Korm. határozat a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztéseinek koordinálásáról, az 1106/1995. (XI. 9.) Kormányhatározat a központi államigazgatás informatikai koordinációjának továbbfejlesztésérıl, valamint az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztésérıl szóló1066/1999. (VI. 11.) Korm. határozat is).

18 18 A KIETB-re érvényben levı szabályozást, valamint a tárcaközi bizottság feladatait a 1054/2004 (VI. 3.) Korm. határozat tartalmazta. Elnöke a kormányzati informatikáért, a szolgáltató államért felelıs kormánymegbízott, tagjai a minisztériumok, valamint a más fejezeti jogkörő központi közigazgatási szervek kormányzati informatikának az illetı ágazatra kiterjedı koordinációjával megbízott vezetıi voltak. A Kormány felkérésére KIETB-be képviselıket delegált az adatvédelmi biztos, a Magyar Tudományos Akadémia, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Állandó meghívott volt az Országgyőlés Hivatala, valamint az Állami Számvevıszék képviselıje. A tárcaközi bizottság a kormányzati informatikával, az elektronikus kormányzással, valamint az összkormányzati jelentıségő informatikai kérdésekhez kapcsolódó ajánlásokat adott ki. I.2.2 A központosított elektronikus ügyintézés feltételrendszerének megteremtése A 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozattal a kormány korábbi szándékát megerısítve (1122/2001. (XI. 22.) Korm. határozat) rendelkezett arról, hogy a kormányzati és közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek összekapcsolása, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetıségének biztosítása, valamint az elektronikus kormányzat megvalósítása érdekében ki kell alakítani az elektronikus kormányzat alapinfrastruktúráját képezı nagysebességő országos adattovábbító Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, és az ahhoz csatlakozó központi közigazgatási szervek részére nagysebességő külsı Internet-csatlakozást szükséges biztosítani. Döntött arról is, hogy a megvalósítandó hálózat zártcélú hálózatként mőködjön, és az EKG hálózatgazdája a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter legyen. Az EKG megyei informatikai végpontjaiként a Területi Államháztartási Hivatalokat (ill. késıbb Magyar Államkincstár megyei fiókjai) jelölte ki. Kijelölte továbbá az üzemeltetı szervezetet, és felhívta a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı minisztert, hogy gondoskodjon a Kopint-Datorg Rt. alkalmassá tételérıl, hogy a kormányzat informatikai mőködtetését biztosító információs és adatkommunikációs háttérszervezetté váljon. A határozat elfogadásával egyidejőleg módosításra került a zártcélú hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet. A rendelet szerint a központi közigazgatás budapesti és területi szervei kötelesek csatlakozni az EKG hoz, és az egyes minisz-

19 19 tériumok által mőködtetett zártcélú távközlı hálózatoknak az EKG-val kiváltható gerincszakaszai és megyei csomópontjai (néhány tételes kivétellel) szőnjenek meg. Az újonnan kialakítandó hálózatok esetében a gerinchálózati összeköttetéseket az EKGn keresztül kell megvalósítani. A rendelet módosításával párhuzamosan annak mellékleteként kiadásra került az EKG Hálózat Használati Szabályzata, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzat. Az ügyfélközpontú közigazgatást elıtérbe helyezı, a kormányprogramban is feladatként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése. Bár a Ket. alapvetıen biztosítja az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás jogszabályi feltételeit, az elektronikus kormányzás fogalma ennél lényegesen szélesebb körő szolgáltatásokat fed le (pl. a hatósági ügyintézés körébe nem tartozó egyéb elektronikus ügyintézés támogatása, tájékoztató szolgáltatások stb.). Ezek megvalósítása céljából a Kormány létrehozta a központi elektronikus szolgáltató rendszert amely együttesen magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenı szolgáltatásokat és ügyintézési lehetıségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetıit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu, a csatlakozott szervek számára a hivatali kapu létesítésének lehetıségét. A központi rendszer felügyeletét és üzemeltetését A Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatal látta el. E feladatok támogatását az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálását lehetıvé tevı, az egész országot átfogó, korszerő eszközöket alkalmazó, szolgáltató szemlélető elektronikus ügyintézési, ügyfél-tájékoztatási rendszer szolgálja. A központi rendszer ma egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szervek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyhez szabványosított felületeken csatlakoznak a kormányzati elektronikus szolgáltatások, továbbá lehetıséget biztosít az önkormányzati szolgáltatások csatlakoztatására is. A központi rendszer a még 2003-ban elfogadott ekormányzat 2005 stratégia szerint a hatósági közigazgatási ügyintézés követelményein túlmutató feladatokat is ki kell, hogy szolgáljon. A központi rendszer elemei közül az EKG között, a kormányzati portál 2002-ben már kialakításra került, az ügyfélkapu szolgáltatásai április 1. óta vehetık igénybe. A Ket-ben szereplı egyes feladatok végrehajtá-

20 20 sának biztosítása érdekében hozott 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat 5. pontjának megfelelıen megkezdte mőködését KÜK) is, amely belföldrıl a 189-es kék hívószámon, valamint Interneten keresztül a 189@ugyfelvonal.hu elektronikus levélcímen folyamatosan (napi 24 órában) áll az állampolgárok rendelkezésére. A központi rendszer keretein belül alapvetıen az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) biztosítja az alapinfrastruktúrát a kommunikációhoz és az együttmőködéshez. A kormányzati portál feladata a tájékoztatás és a bárki számára hozzáférhetı közérdekő szolgáltatások nyújtása. A kormányzati portál részeként mőködı ügyfélkapu az azonosítást igénylı közigazgatási, hatósági ügyek intézését, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások elérését biztosítja az állampolgárok számára; a hivatali kapu révén pedig a csatlakozott szervek hitelesen fogadni tudják az elektronikus üzeneteket, illetve a hivatalok elektronikus üzenetei a hitelesen azonosított ügyfelekhez eljuttathatók. A kormányzati portálon és az ügyfélkapun keresztül jelenleg már több száz szolgáltatás érhetı el. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeirıl szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelettel, illetıleg A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerrıl szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelettel a Ket szabályaival összhangban lefektetésre került az ügyfélkapu köré kiépült, központosított elektronikus ügyintézés alapvetı jogi és informatikai biztonsági feltételrendszere. E szabályozás szándékoltan és tudatosan egyfelıl többet nyújt, mint ami a Ket. alapján szükséges és elvárható lenne (rendelkezései a nem hatósági közigazgatási ügyintézés eseteire is alkalmazhatók), másrészt kevesebbet is: szabályai csak jelentıs továbbfejlesztéssel (és az e-ügyintézésre vonatkozó további követelmények deregulációjával) válhatnak alkalmassá arra, hogy a helyi, önkormányzati elektronikus ügyintézésben is alkalmazhatóvá váljanak. I.2.3 A közigazgatási informatikai feladatok koordinációs-intézményi rendszerének változásai a 2006-os kormányzati átszervezések után A Kormány a közigazgatás átalakításának elıkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1054/2006. (V. 26.) Korm. határozatában, illetıleg az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban döntött az Elektronikus Közszolgáltatások Központjának létrehozásáról. Az EKK létesítésének elıké-