Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány AZ ELEKTRONIKUS KORMÁNYZAT HELYZETE MAGYARORSZÁGON Budapest, Készítette: Bertalan Dávid

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az Internet története, fejlődése, gyakorlati haszna, felhasználási területek Az elektronikus kormányzat fogalma Az elektronikus kormányzat céljai: Szolgáltató állam megteremtése Állampolgárok kényelme Vállalkozói igények Költségek csökkentése Internet és e-government Magyarországon Az EU csatlakozás hatása az e-kormányzati fejlesztésekre eeurope akciótervek A 20 leginkább keresett szolgáltatás Az egységes Európa felé Az elektronikus kormányzat szintjei Első szint: Statikus portál Második szint: Dinamikus portál Harmadik szint: Interakciós szolgáltatás Negyedik szint: Tranzakciós szolgáltatás Az elektronikus kormányzat irányító szervei és jogállásuk Az elektronikus kormányzat infrastruktúrája, technikai háttere Kormányzati portál: Magyarország.hu Minisztériumi oldalak Befejezés: Az elektronikus kormányzat jövőképe A szolgáltató állam megteremtése A szolgáltató állam kiterjesztése Irodalomjegyzék

3 1. Bevezető Dolgozatom a kormányzati információs portálokkal foglalkozik. A témát azért választottam, mert állampolgárként érdekel, hogy az államapparátus hogyan használja az Internet által kínált lehetőséget a hivatal és ügyfél kapcsolatának egyszerűsítése, az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Érdeklődésemet ez irányban saját tapasztalatom indította el, amikor egyéni vállalkozásom bejegyzésének és indításának folyamatát végigküzdöttem az önkormányzat és a hatóságok ügyintézési útvesztőjében. Ismerve az Internet lehetőségeit, felmerült bennem a kérdés, miért ilyen bonyolult egy ügyet elintézni. Miért nem használják a hivatalok a számítógépes hálózat lehetőségeit, illetve miért kérik tőlem azoknak az adatoknak az igazolását, amely rólam korábban az államigazgatás munkája során keletkezett. Ráadásul ezek az adatok csak személyesen különböző helyszíneken, eltérő ügyfélfogadási időkben, több-kevesebb várakozás és magyarázkodás után szerezhetők be. Volt időm megfigyelni, hogy az ügyfélszolgálatokat felkereső állampolgárok többsége egy másik hivatal küldönceként jelenik meg. Kíváncsi lettem, hogy hol tart a közigazgatás az Internet adta lehetőségek használatában. Készülnek-e, és ha igen, hogyan készülnek az olyan informatikai szolgáltatások, amelyek nemcsak az egyes hivatalok belső igényeit, hanem az állampolgárok érdekeit is közvetlenül szolgálják? Milyen ügyeket lehet most, illetve a közeljövőben elektronikus úton intézni? Milyen kommunikációt folytatnak az illetékes hatóságok a felhasználókkal az elektronikus szolgáltatások megismertetése, elfogadtatása érdekében és a használat során? Más országok ezen a területen milyen szolgáltatásokat vezettek már be, hozzájuk képest hol tartunk mi? Dolgozatom készítésének ideje alatt robbanásszerű fejlődésen esett át a kormányzati munka elektronikus útra terelése. Ma már az említett vállalkozásom elindításához sok segítséget adna az elektronikus ügyintézés lehetősége. 4

4 2. Az Internet története, fejlődése, gyakorlati haszna, felhasználási területek A XXI. századot sokan az információ és a kommunikáció századának hívják A modern telekommunikációs eszközök megváltoztatták mindennapjainkat, felgyorsították életünket, eltörölték a távolságokat. Segítségükkel gyorsabban és egyszerűbben juthatunk hozzá a számunkra szükséges információkhoz. A mai világban az információ a legnagyobb gazdasági érték, mert aki először jut az információhoz, az dönthet először, és ez elengedhetetlen a versenyképességhez. A sok telekommunikációs innováció közül kiemelkedik az Internet, mely egyszerre egy szöveg, hang, kép és mozgókép továbbítására alkalmas kommunikációs eszköz, és egy világméretű tudástár rengeteg információval. Nincsenek földrajzi és politikai korlátai, mindenki, segítségével bárki hallathatja hangját, megoszthatja véleményét, élményeit és tudását a világgal. Technológiailag az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, mely lehetővé teszi, hogy számítógépek és számítógép hálózatok milliói egymással kommunikáljanak egy egységes hálózati nyelv, az Internet protokoll segítségével. Ennek az egységes nyelvnek a kifejlődése egységbe integrálta a már kialakult nagy kiterjedésű, de különböző rendszerű hálózatokat. Az Internet protokollt a hatvanas években fejlesztették ki az Egyesült Államokban katonai célokra. Az első hálózat, amely ennek a protokollnak a segítségével kötötte össze az egymástól nagy távolságokra lévő számítógépeket, az ARPAnet volt. Ezt a hálózatot arra tervezték, hogy egy nukleáris támadás esetén se semmisüljön meg a források teljessége, illetve a hálózatban ne keletkezzen pótolhatatlan kár. Az ARPAnet-be kapcsolt számítógépek egymással egyenrangúak, mindegyik gép szerver (kiszolgáló) is és kliens (ügyfél) is egyszerre. Így a rendszer működőképes marad akkor is, ha egyes elemei kiesnek. A felhasználók hamar rájöttek, hogy a rendszert nem csak katonai célokra lehet felhasználni, hanem szakmai és személyes kommunikációra is. Az emberek elkezdtek a hálózaton keresztül üzengetni egymásnak, kialakult az elektronikus levelezés. A világháló kezdett egyre szélesebb körben elterjedni, már nem csak a tudományos és kutatói, hanem a magán és üzleti szférákban is. De ahhoz hogy az Internet igazi médiummá váljon szükség volt egy látványos és könnyen kezelhető felületre. A svájci CERN laboratórium által 5

5 1989-ben kifejlesztett World Wide Web technológia alkalmasnak bizonyult erre a feladatra. A Web felület legfőbb előnye, hogy képes a szöveg mellet képi és hang információkat is tárolni egy dokumentumban, és hypertext technológiát alkalmaz. A hypertext lehetővé teszi a dokumentumok és a weboldalak közötti gyors navigációt, és az átfogó keresés lehetőségét. Használatához nincs szükség informatikai ismeretekre, ezért hamar az Internet legnépszerűbb szolgáltatásává vált. 1 Az Internet ma már egy virtuális élettér, hiszen lehet az Internet világában kommunikálni, tanulni, tájékoztatni, szórakozni, ismerkedni, dolgozni, eladni, vásárolni, hirdetni és még sok minden mást is. A világháló fejlődésével az életünk egyre több mozzanata lesz online. A kormányzás, a közigazgatás működése alapvetően eltér az Internet működésétől. Az Internetnek nincsenek országhatárai, nincsenek törvényei, központi irányítása. A fejlett világ országaiban a kormányzatok azonban igyekeznek élni az Internet által nyújtott lehetőségekkel, és a világháló előnyeit kommunikációjuk és szolgáltatásaik kiterjesztésére használják. A hivatali ügyintézés ugyan döntő mértékben íráson alapul (A szó elszáll, az írás megmarad), a kormányzás szempontjából az Internet ideális technológia. Az adatok, szövegek tárolása megoldott, a kapcsolatok lehetősége széleskörűen biztosítható, ugyanakkor ellenőrzött keretek között tartható. 1 Lengyel Veronika: Az Internet Világa 6

6 3. Az elektronikus kormányzat fogalma A modern, technikai és telekommunikációs eszközök használata az élet számos területén megkönnyíti az ügyek intézését. Nem kivétel ez alól a kormányzati szektor sem. Régen egy bonyolultabb ügy elintézése, amely több hivatal együttes munkáját igényelte, akár hetekbe is telhetett, mert a hivatalok összes adata, dokumentuma csak papíron volt elérhető, melyek kezelése és rendszerezése sok időt vett igénybe, és a hivatalok közötti adatcsere postai úton napokba telt. Az ügyfél heteket várt egy-egy ügyiratra, sorban állt, várakozott az igazolásokra, vitte azokat egyik hivatalból a másikba. A fejlett technika ma már lehetővé teszi az adatok digitális tárolását, mely leegyszerűsíti a keresést és a rendszerezést, és a villámgyors adatcserét. Az e-kormányzat egy újszerű hatalomgyakorlási és államigazgatási forma, amely a modern telekommunikációs eszközök felhasználása által hatékony ügyintézést tesz lehetővé. Két legfontosabb eleme a kormányzati hivatalok egymás közötti, és az állampolgárok és a hivatalok közötti elektronikus kommunikáció. Mindkét elem hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a hivatali ügyintézést. 2 Az elektronikus ügyintézés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, évi CXL. törvény alapján, a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézése, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelés lépéseinek összessége. Az elektronikus út azt jelenti, hogy az eljárás lefolytatása során az adatfeldolgozásnál, tárolásnál, továbbításnál vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközöket használnak. 3 A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, ha erről törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. 2 ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv 3 etananyag.magyarorszag.hu Elektronikus ügyintézés 7

7 Az elektronikus kormányzat technológiai korszakváltás, amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a kormányzati munka minőségi megváltoztatását, beleértve a szabályozási, szervezeti és humán dimenziókat is. Az állampolgárok ma már ismerik és használják a számítógépet a mindennapi munkájuk során. Az Internet, a számítógép használata általánossá vált széles körben, a mindennapi élet tapasztalatai megteremtették a számítógépes ügyintézés iránti közbizalmat. Az e-kormányzat meghatározása az ekormányzat 2005 Stratégia alapján: a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érintő reformja: a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása, intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek. 4 4 ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv 8

8 4. Az elektronikus kormányzat céljai: 4.1 Szolgáltató állam megteremtése Az elektronikus kormányzat meghatározó része szolgáltató állam kialakulásához vezető reformfolyamatnak, melynek célja, hogy a tekintélyelvű, bürokratikus logikájú államhatalom helyébe egy állampolgár központú, demokratikusabb és nyíltabb kormányzati rendszer lépjen, melyben az állam, mint szolgáltató jelenik meg. 4.2 Állampolgárok kényelme A szolgáltató állam és az elektronikus kormányzat a modern államigazgatás válasza a XXI. század kihívásaira. Az állampolgárok elvárják a kormánytól, hogy az tegyen valamit a bonyolult, nehézkes és bürokratikus közigazgatás reformja érdekében, hiszen ma már a fejlett telekommunikációs eszközök lehetővé teszik az ügyintézés hatékonyabbá, gyorsabbá és kényelmesebbé tételét. A két folyamat időben párhuzamosan zajlik, és az e-kormányzás által kialakított új technológiák nyújtotta lehetőségek felerősítik a bürokrácia átalakításának igényét. A szolgáltató állam és az e-kormányzás együttes megvalósítása gazdaságosan teszi demokratikusabbá az államot. 4.3 Vállalkozói igények A gazdasági élet szereplői számára ezek a reformok még fontosabbak, hiszen az üzletmenetet lelassítja, és rengeteg felesleges munkát igényel a korszerűtlen ügyintézés. Az Uniós csatlakozás után többen valós versenyhátrányba kerülhetnek, ha a külföldi versenytársaik olyan fejlett kormányzati szolgáltatásokat vehetnek igénybe hazájukban, amelyekre itthon még nincs lehetőség. 4.4 Költségek csökkentése A kormányzatnak az állampolgári és a vállalkozói igények kielégítése mellett költségvetési szempontból is fontos az e-kormányzat, hiszen egy hatékonyan működő közigazgatás jelentősen lecsökkenti az államháztartás költségeit. Az e-közigazgatás segítségével 9

9 csökkenthető a hivatali apparátus létszáma, a fejlett eszközöknek köszönhetően csökken a hivatalok közötti kommunikáció költsége. Az elektronikus kormányzati program megvalósításának hatékonyságát jelentősen javíthatja, ha elkülönült, intézményi fejlesztések helyett az informatikai bázisrendszereket összehangoltan fejlesztik, továbbá hogy több intézmény közösen használja az informatikai infrastruktúrát. Az elektronikus kormányzat elterjedése elől elhárultak az akadályok: - a technológiai feltételek rendelkezésre állnak, - a társadalom felkészült a technológia befogadására, - a kormányzati munka iránti állampolgári igények kikényszerítik a hivatali hozzáállás gyors változását, a demokratizálódás felgyorsítását. 5 5 ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv 10

10 5. Internet és e-government Magyarországon Magyarországon az elektronikus kormányzati munka első lépései a 80-as években, pénzügyi területen valósultak meg. A kormányzati munka más területeinek elektronizációjához be kellett következnie a rendszerváltásnak. A technológia biztonságos működéséhez szükséges minőségű számítógépes hálózat és nagysebességű átviteli rendszer nem állt rendelkezésre korábban. A technikai feltételek teljesülésén kívül a demokrácia hivatali nyilvánosságának követelménye, az állampolgárok közügyekbe beavatkozásának lehetősége az, amely elindította az 1990 utáni fejlődést július 5. A kormány létrehozza az Informatikai Koordinációs Tárcaközi bizottságot a Miniszterelnöki Hivatal részeként október 9. A kormány elfogadja az 1995 és 1997 közötti Nemzeti Informatikai Stratégiát 1999 A kormány nyilvánosságra hozza a Tézisek az információs társadalomról című dokumentumot december 31. A kormány kiadja a Magyar Válasz az Információs Társadalom kihívásaira című dokumentumot június 1. Megalakul az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) a Miniszterelnöki Hivatal részeként. Feladata, hogy fejlessze a kormány szolgáltató jellegét, és kielégítse a felhasználói igényeket május Megjelenik az Informatikai Kormánybiztosság Elektronikus Kormányzat Főcsoportja által kiadott Nemzeti Információs Társadalom Stratégia. A NITS elsődleges célja az elektronikus 11

11 kormányzás megteremtése. Kiemelt feladatként jelölte meg az egységes kormányzati háló és az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítását, a jogszabályi környezet megváltoztatását, az elektronikus aláírás feltételeinek megteremtését és az egységes hírközlési törvény megalkotását május 29. A magyar parlament elfogadja a digitális aláírásról szóló törvényt június Az Európai Bizottság által kiadott eeurope+ Akcióterv a közép- és kelet európai csatlakozó országokkal foglalkozik. A terv fő célja, hogy elősegítse az információs társadalom fejlődését a csatlakozó országokban, köztük Magyarországon július 10. Az IKB elindítja az Elektronikus Kormányzati Programot. A terv két legfőbb eleme az állampolgár-barát szolgáltatás, és a belső ügyletek hatékonyságának növelése december A Miniszterelnöki Hivatal elindítja Magyarország első e-kormányzati portálját az ekormanyzat.hu-t, ami az állampolgároknak és a vállalkozásoknak felhasználóbarát módon nyújt információkat és szolgáltatásokat december 18. A Parlament elfogadja az elektronikus kereskedelemről és az információs társadalmi szolgáltatásokról szóló törvényt Létrejön az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), ami átveszi az IKB hatásköreit. Az e-kormányzat feladatköre viszont a Miniszterelnöki Hivatalnál marad július 1. Megalakul a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB), melynek feladata a kormányzati szervek különálló informatikai fejlesztéseinek összehangolása. 12

12 2002. december 18. A Kormány elfogadja az új Információs Társadalom Stratégia alapelveit, ami meghatározza a jövőbeli feladatokat, és intézkedéseket. Szintén elfogadnak egy középtávú akciótervet a 2004 és 2006 közötti időszakra, és egy éves tervet 2003-ra július 18. A Miniszterelnöki Hivatalon belül megalakul az Elektronikuskormányzat-központ. Az új központ hatáskörébe kerül a központi kormányzat minden információtechnológiai vonzata szeptember Elindul az ekormanyzat.hu-t felváltó új kormányzati portál, a magyarorszag.hu. Az új portál egy közigazgatási portál és egy szolgáltatási platform egyben. A tervek szerint az oldalnak a jövőben több mint negyven interaktív szolgáltatást kell nyújtania, beleértve a lakcímváltozást, a jogosítvány meghosszabbítását, és a születési anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyeket november 19. A Kormány elfogadja a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), ami elektronikus közszolgáltatást, és az e-demokráciát kulcsfontosságú területekként kezeli. A Stratégia egyik kulcseleme az új ekormányzat 2005 Stratégia. A MITS az eeurope programmal és a Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) összhangban fogalmazza meg a feladatokat november 22. A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központja nyilvánosságra hozza az ekormányzat 2005 Akciótervet, és stratégiájának ütemtervét november 18. A Kormány elindítja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot (EKG), egy biztonságos közigazgatási kommunikációs hálózatot, és a magyarorszag.hu portál új változatát. Az EKG egy biztonságos, felügyelt, szélessávú kommunikációs infrastruktúra, ami egy kiterjedt, országos IP alapú hálózatot biztosít a magyar közigazgatási szektornak április 1. A Kormány bemutatja az Ügyfélkaput. Ez az átjáró lehetővé teszi, hogy a felhasználók biztonságosan azonosítsák magukat a kormányzati portálon, és elérjék a tranzakcionális e- 13

13 kormányzati szolgáltatásokat. Az átmeneti regisztráció segítségével számos szolgáltatást elérhetnek a felhasználók az Ügyfélkapun keresztül, de csak a hitelesített regisztrációval érhetőek el a valódi tranzakcionális szolgáltatások, amiket például az APEH nyújt a felhasználóknak július 4. A Parlament elfogadja elektronikus információ szabadságáról szóló törvényt, amelynek célja az átlátszó digitális államhoz szükséges jogi keretek megteremtése. A törvény meghatározza a közérdekű nyilvános adatok listáját, amiket közzé kell tenni az Interneten, kötelezővé teszi a rendeletek és törvények nyilvánosságra hozatalát, és kereső lehetőség biztosítását rendeli el, hogy ezeket az információkat egyszerűen lehessen elérni. A törvény kötelezi a minisztériumokat és az önkormányzatokat arra, hogy fórum lehetőséget biztosítsanak a weboldalukon, ahol az állampolgárok kifejthetik a véleményüket a nyilvánosságra hozott rendeletekről és törvényekről november 1. A közigazgatási eljárásról szóló törvény egy több évtizedes jogszabályt újít fel, melynek értelmében 2005 végétől az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek február 22. Budapesten az Andrássy út 55. szám alatt megnyílt a kormányzati Ügyfélközpont, ahol az ügyfelek a nyolc kihelyezett terminálon elektronikusan intézhetik hivatalos ügyeiket, időpontot foglalhatnak okmányirodába, regisztrálhatnak az Ügyfélkapun, igénybe vehetik a Kormányzati Portál szolgáltatásait, illetve hozzájuthatnak okmányirodai nyomtatványokhoz és információs füzetekhez. 7 6 egovernment Factsheet - Hungary History magyarorszag.hu 14

14 6. Az EU csatlakozás hatása az e-kormányzati fejlesztésekre. Az 1990 utáni magyarországi fejlődést minden téren, így az e-kormányzati fejlesztések terén is meghatározta az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvés. A nagyszabású fejlesztések hátterében általában Uniós források és programok állnak, az e-kormányzattal kapcsolatos törvények, rendeletek nagy része az Uniós jogharmonizáció eredményei. Ezek mellett az EU biztosítja az e-kormányzat legfontosabb európai szakmai fórumait, Magyarország és a többi tagállam az ezeken a fórumokon meghatározott irányelvek alapján alakítja ki saját Információs Társadalom politikáját, melynek tartalma Magyarország esetén az EU gyakorlatát követi. 6.1 eeurope akciótervek Az Európai Unió Információs Társadalom politikájának legfontosabb stratégiai dokumentumai az eeurope akciótervek. Az Európai Bizottság 1999 végén hozta nyilvánosságra az első eeurope programtervezetet, amelyet az eeurope 2002 és az eeurope 2005 követett. Olyan politikai dokumentumokról van szó, amelyek a politikai intézményrendszer támogatásával kívánják biztosítani, hogy Európa minden polgára, a közés a magánszféra egyaránt belépjen a digitális korszakba. Magyarország 2000 tavaszán jelezte csatlakozási szándékát az eeurope programhoz. 8 eeurope 2005 Az uniós irányelvek nemcsak az állampolgároknak nyújtandó szolgáltatások körét, hanem azok elérhetősége érdekében teendő feladatokat is kijelölik. Lépéseket tesz az egységes Európa megteremtése felé az egységes európai adathálózat, a hivatali adatcsere feltételeinek megteremtése felé. Az irányelvek a hivatali portálok értékelését is elvégezték, meghatározták a következő minőségi szintet is. 8 ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv 15

15 Az eeurope 2005 főbb célkitűzései: 2004 végéig a tagállamok elektronikus közszolgáltatásai legyenek interaktívak, és mindenki számára elérhetőek, széles sávú kapcsolattal és több platformon végére a közbeszerzések jelentős hányadát elektronikus úton kell bonyolítani, költség hatékony módon Közösségi Internet hozzáférési pontokat kell kialakítani (lehetőleg szélessávúakat), ahol szükséges az üzleti vagy a civil szektor bevonásával, hogy az állampolgárok könnyen elérhessék az Internet szolgáltatásait lakóhelyükhöz közel végére szélessávú kapcsolattal kell felszerelni a közintézményeket. Biztonságos hálózatot kell kialakítani a titkosított kormányzati információk hálózati forgalma érdekében. a pán-európai kormányzati szolgáltatások kiépítését elő kell segíteni, lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti közigazgatási hálózatok kapcsolódjanak az európai közigazgatási hálózathoz, a TESTA-hoz Elektronikus szolgáltatások segítségével promotálni kell az európai turizmust és kultúrát. Létre kell hozni az Európai Turizmus Portált Meg kell teremteni a titkosított kormányzati dokumentumok, adatok biztonságos elektronikus továbbításának feltételrendszerét A 20 leginkább keresett szolgáltatás Az Európai Unió március 4-én Online Availability of Public Services (A Közszolgáltatások Online Elérhetősége) címmel publikált jelentése a 20 leginkább keresett e- kormányzati szolgáltatás online elérhetőségét vizsgálta. A 20 leginkább keresett szolgáltatás az állampolgári, illetve a vállalkozói elvárások és igények összegzését adja, egyúttal egyfajta előírásként, megteremtendő normaként működik: Az egyes szolgáltatások benchmarkja négy minőségi mutató alapján történik, a szolgáltatás jellege szerint: - információs, tájékoztató; - egyirányú interakciót biztosító; - kétirányú interakciót biztosító;

16 - a teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító (ide értve a fizetést és a kézbesítést is) lehetővé tevő 10 A kutatás eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a húsz ügy online elérhetőségét tekintve, az utóbbi évek jelentős e-kormányzati fejlesztései ellenére mindössze négy ügyben (gépkocsik nyilvántartásba vétele, születési és házassági bizonyítványok, társasági adó, adatközlés a statisztikai hivatalnak) jobb az Unió átlagánál, és sajnos vannak olyan ügyek a 20 legkeresettebb ügy között, melyeket hazánkban egyáltalán nem lehet az Interneten elérni. A polgárok számára nyújtott szolgáltatások: 11 A POLGÁROK SZÁMÁRA NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Magyarország Eu átlag Jövedelemadó Álláskeresés Munkanélküliek járulékai Gyermekek utáni pótlékok Gyógyászati költségek Tanulói ösztöndíjak Útlevél Gépjármű vezető i jogosítvány Gépkocsik nyilvántartásba vétele Építési engedély kérelem A rendő rségnek tett bejelentések Közkönyvtárak Születési és házassági bizonyítványok Felső bb oktatásba történő jelentkezés Költözés bejelentése Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások Jövedelemadó - adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról 10 ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv Mellékletek, Kiegészítő Dokumentumok 11 Adatok, grafikonok: soccul/egov/egov_benchmarking_2005.pdf 17

17 Álláskeresés - munkaügyi hivatalok Társadalombiztosítási kifizetések - munkanélküliek járadékai - gyermekek után járó pótlékok - gyógyászati költségek 18

18 - tanulói ösztöndíjak Személyi dokumentumok - útlevél gépjárművezetői jogosítvány 19

19 Gépkocsik nyilvántartásba vétele - új, használt, importált autók Építési engedély kérelem A rendőrségnek tett bejelentések Közkönyvtárak - katalógusokhoz, keresési lehetőségekhez való hozzáférés 20

20 Születési és házassági bizonyítványok - kérelmezésük és kiadásuk Felsőbb oktatásba történő jelentkezés Költözés bejelentése - lakcímváltozás 21

21 Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások - pl. interaktív tanácskérési lehetőség a különböző kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések Az üzleti szférának nyújtott szolgáltatások: AZ ÜZLETI SZFÉRÁNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Magyarország Eu átlag Munkavállalók részére biztosított hozzájárulások Társasági adó Általános forgalmi adó Új társaság bejegyzése Adatközlés a statisztikai hivatalnak Vámnyilatkozat Környezetvédelem mel összefüggő engedélyek Közbeszerzés Munkavállalók részére biztosított hozzájárulások 22

22 Társasági adó - adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról Általános forgalmi adó - adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról Új társaság bejegyzése 23

23 Adatközlés a statisztikai hivatalnak Vámnyilatkozat - kérelmezése és kiadása Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek Közbeszerzés 24

24 6.3 Az egységes Európa felé IDA, IDABC programok Az Unió 1995/468/EK határozata alapján beindított IDA Program (Interchange of Data between Administrations, Közigazgatási szervezetek közötti adatcsere) alapvető feladata az EU tagországok közigazgatásai közötti, és az Uniós hivatalok és a tagországok hivatalai közötti elektronikus információcsere támogatása. Ez az információcsere az egységes piac szabályozásához és a közösségi politikák megvalósításához szükséges. Az IDA Program magyarországi koordinálását a KIETB keretén belül 2004-ben létrehozott KIETB IDA szakmai bizottság végzi. Az IDA program továbbfejlesztéseként a 2004/387/EK határozattal indult el az IDABC program. Az IDABC jelentése: Az európai e-kormányzati szolgáltatások eljuttatása a közhivatalokhoz, a vállalkozásokhoz és az állampolgárokhoz, közvetlen részvételi lehetőséggel (Interoperable Delivery of European egovernment Services to public Administrations, Business and Citizens). Az információs és kommunikációs technológiák lehetőségeit felhasználva bátorítja és a határokon túlnyúló közszolgáltatások eljuttatását az európai állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz, növeli a közintézmények közötti együttműködés hatékonyságát, és hozzájárul Európa versenyképességének növeléséhez. Működése során az IDABC ajánlásokat ad ki, megoldásokat dolgoz ki és szolgáltatásokat biztosít annak érdekében, hogy a nemzeti és az európai hivatalok, intézmények elektronikusan kommunikáljanak, és modern közszolgáltatásokat nyújtsanak a polgároknak és az üzleti szférának. A program ezen kívül finanszíroz olyan projekteket amik az Uniós politikák szükségleteivel foglalkoznak, és fejlesztik az intézmények közötti együttműködést Európa szerte. A tagországok hivatalainak köztisztviselői képviselve vannak az IDABC program vezető bizottságában és több szakértői csoportban. Ez teszi a programot a nemzeti e- kormányzati fórumok egyedülálló fórumává. 25

25 Korszerű információs és kommunikációs technológiák használatával, közös szolgáltatások és megoldások kifejlesztésével, és a közhivatalok közötti gyakorlati tapasztalatcserével az IDABC hozzájárul az eeurope céljához, az európai közszféra modernizálásához. Az IDABC egy közösségi program amit az Európai Bizottság Vállalati és Ipari Igazgatósága irányít. 12 TESTA Az IDA szolgáltatásainak telekommunkációs infrastrukturális eszköze a TESTA hálózat. A TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations, Közigazgatási Szervezetek Közötti Páneurópai Telematikai Szolgáltatások) az Európai Közösség saját zárt hálózata, amely elszigetelt az Internet hálózattól és lehetővé teszi a különböző minisztériumok tisztviselőinek biztonságos és gyors páneurópai szintű kommunikációját, és megfelelő megoldást kínál az információk hatékony kicserélésére a szigorú biztonsági előírások érvényesülése mellett. Technológiai szempontból TESTA egy zártkörű, IP alapú hálózat, amely az európai közigazgatási szervezetek biztonsági szempontjai szerint van kialakítva. Célja az európai politikák megvalósításához szükséges adatcsere távközlési szolgáltatásainak ellátása. Általános elérhetőségét tekintve hasonlít az Internet hálózatra, de a közigazgatási szervezetek közötti adatcsere követelményeihez van igazítva, és garantált teljesítményt nyújt. A TESTA hálózatok hálózata, amely az EuroDomain gerinc- és helyi domain-hálózatokból áll. A helyi domain-hálózatok lehetnek országos vagy regionális hálózatok, Európai Intézmények vagy Ügynökségek. Az EuroDomain a nyilvános Internet hálózattól elszigetelt hálózat, csak közigazgatási szervezetek férhetnek hozzá. A biztonságot fokozza az IPSEC technológia, amely megakadályozza a lehallgatást. A TESTA domain alapú módszer lehetővé teszi, hogy a nemzeti közigazgatási szervezetek felvegyék a kapcsolatot az európai információs forrásokkal, de úgy, hogy megtarthassák nemzeti autonómiájukat a hálózat megvalósításában. 12 ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv 26

26 A TESTA 1996-ban indult és 2000 elején fejlődésének második szakaszába lépett. A TESTA általános felhasználása gyorsan terjed, a teljes hálózati forgalom havonta átlagosan 30%-kal növekszik. A TESTA biztonságának folyamatos növelése azzal az eredménnyel járhat, hogy a kommunikációs infrastruktúra 2004 elején megkaphatja az akkreditációt és a lehetőséget az EU RESTRICTED minősítéssel ellátott információ átvitelére. A magyar Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) hálózata - Magyarország EU-hoz való csatlakozásának előkészítését szolgálva - már februárjában kapcsolódott az Európai Unió TESTA hálózatához. Magyarországon az intézmények jelenleg a TESTA hat alkalmazását használják: A menedékjogi kérelmek elbírálására illetékes hatóságok közötti információcserét biztosító kapcsolattartó rendszer (DUBLINET); Export/import engedélyek kezelésének integrált rendszere (SIGL); A menedékkérők és illegális emigránsok ujjlenyomatának nyilvántartását és összehasonlítását végző rendszer (EURODAC); Polgári védelmi és környezeti katasztrófahelyzetek európai hálózata(i) (PROCIV- NET); Újfajta élelmiszerek és élelmiszer-összetevők hálózata (NF-NET); Európai Közúti Balesetek Adatbázis (CARE2)