CCI-szám: 2007HU16UPO001

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CCI-szám: 2007HU16UPO001"

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Verzió: EKOP_070703_HU.doc Oldalszám összesen: 85

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 GLOSSZÁRIUM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETELEMZÉS Az operatív program kiterjedése Hatékonysági és minőségi problémák a közszolgáltatások előállításában Az elektronikus közszolgáltatások helyzete A kormányzás és a belső munkafolyamatok informatikai támogatása A Közép-magyarországi régió Területi különbségek A korábbi programok tapasztalatai SWOT-elemzés Potenciálok Stratégia Illeszkedés a stratégiai környezethez A program cél- és prioritásrendszere Horizontális célok érvényesülése Társadalmi partnerség Kapcsolat más operatív programokkal A program ex-ante értékelésének megállapításai Hivatalos nyilatkozat az Elektronikus Közigazgatás OP stratégiai környezeti vizsgálatáról Prioritási tengelyek prioritási tengely: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása prioritási tengely: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) prioritási tengely: kiemelt fejlesztések prioritási tengely: az operatív program megvalósításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) a konvergencia régiókban prioritási tengely: az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) a Közép-magyarországi régióban Pénzügyi tábla Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott intézkedésekkel való összefüggés Az Operatív program végrehajtó rendelkezései MENEDZSMENT Stratégia és koordináció /85

3 7.1.2 Koordinációs eljárások A Regionális versenyképességi források speciális menedzsment és koordinációs aspektusai Irányító Hatóság (IH) Közreműködő szervezet Az OP lebonyolítása során használt eljárások A végrehajtás adminisztratív kapacitása Monitoring és értékelés Monitoring Értékelés Pénzügyi irányítás és ellenőrzés Igazoló Hatóság feladatai Pénzügyi irányítás szabályai Kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata Az Európai Uniós támogatások ellenőrzése Információ és nyilvánosság biztosítása Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések Közösségi politikák és horizontális elvek Fenntarthatóság, esélyegyenlőség és partnerség, Állami támogatások, Közbeszerzések Fenntarthatóság, esélyegyenlőség és a diszkrimináció tilalma Állami támogatások Közbeszerzés Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések a Bizottság és a tagállam között Nagyprojektek számú melléklet: az operatív program indikátorai számú melléklet: a tervezett beavatkozások kategorizálása /85

4 GLOSSZÁRIUM ASP-központ Különböző alkalmazási és kapcsolt szolgáltatások nyújtására alkalmas központ B2B Vállalkozások között B2C Vállalkozások és ügyfelek között Back-office Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szervezeti egység Civil szervezet A társadalom önszerveződése útján létrejövő nem kormányzati és nem nyereségorientált szervezet, ide sorolandók az egyházak is Egyablakos ügyintézés Különböző szervezetekkel kapcsolatos, egy helyen történő ügyintézés e-kormányzat Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a központi közigazgatásban e-közigazgatás Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a közigazgatásban Elektronikus azonosítás Olyan infokommunikációs technológia (pl. elektronikus kártya, digitális aláírás), amely egyértelműen, hitelesen és biztonságosan képes személyeket azonosítani Elektronikus ügyintézés Távközlési csatornán (jellemzően interneten) keresztül történő írásbeli ügyintézés Elektronikus ügyintézés (szolgáltatási) szintjei Elektronizálás Front-office G2B G2C G2E G2G IKT, illetve IT Információs társadalom Első szint: tájékoztatók tölthetőek le az ügyintézéshez, elektronikus formában Második szint: űrlapok tölthetőek le az ügyintézéshez, elektronikus formában Harmadik szint: a tájékoztatók és űrlapok elektronikusan kitölthetők és benyújthatók Negyedik szint: az ügyintézés teljes egészében elektronikus úton történik Elektronikusan tárolt, illetve továbbított információvá alakítás Az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő szervezeti egység Állami szervek és vállalkozások között Állami szervek és ügyfelek között Állami szervek és alkalmazottak között Állami szervek között Információs és kommunikációs technológia (a két rövidítés szinonimaként kezelendő) Olyan társadalom, amelynek alapvető erőforrása az információs és kommunikációs technológia 4/85

5 Innovatív kezdeményezés Jó kormányzás Kormányzati szerv Közigazgatás Közigazgatási szerv Közigazgatási szolgáltatás Közös információs jószág Közösségi hozzáférés Központi adatbázisok Közszolgáltatás Kísérleti jellegű projekt, amely sikeres működése esetén jó gyakorlatként terjeszthető Az Európai Bizottság értelmezése szerint a kormányzás akkor jó, ha az nyitott, partnerségi, felelős, eredményes és koherens Központi közigazgatási szervek köre Az állami funkciók közül a hatósági, biztonsági, szakpolitika-alkotási (pl. jogszabályok előkészítése) és azok végrehajtását ellátó szervek összessége Olyan állami szerv, amelyet szakpolitikai, jogalkotási és döntéselőkészítési, illetve hatósági, jogalkalmazási feladatok ellátására hoztak létre Közigazgatási szervek által végzett szolgáltatás Közpénzből előállított vagy közérdekű információ Nyilvános informatikai hálózathasználati lehetőség Az államigazgatás által közpénzből fenntartott adatbázisok Olyan szolgáltatás, amelynek elérhetőségéért az állam felelősséget vállalt Közszolgáltatásokhoz A közszolgáltatások tényleges igénybevételének lehetősége történő hozzáférés Szolgáltató állam Államfelfogás, amely szerint az állam feladata elsősorban közszolgáltatások nyújtása Tudásalapú társadalom Társadalom, amelynek alapvető erőforrása az egyéni és közösségi tudás Ügyfél Állami vagy egyéb szervezettel kapcsolatba kerülő személy, illetve szervezet 5/85

6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Célok és stratégia Az operatív program átfogó célja a közigazgatás teljesítményének a javítása. A program tárgya a közigazgatásnak a modern kor igényeinek megfelelő, az információs társadalom lehetőségeire is építő fejlesztése. Versenyképesség-növelési célunk érvényesítése érdekében összhangban az állampolgárok és a vállalkozások növekvő elvárásaival az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú megközelítés lép. A kormányzati folyamatok átszervezésével, egyszerűsítésével, majd ezt követően infokommunikációs eszközökkel történő támogatásával hatékonyabbá kívánjuk tenni az állam működését, hogy ugyanannyi szolgáltatást kevesebb erőforrással tudjon ellátni. Az operatív program magában foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, továbbá az összes infokommunikációs eszközön keresztül nyújtható közszolgáltatás közös elemeként az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. Az átfogó célt az alábbi két specifikus cél megvalósítása szolgálja: - javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, továbbá - növekedjen a működési hatékonyság. A célok teljesülését az alábbi indikátor méri: a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása a program hatására. Az állami szerepvállalás minősége és hatékonysága hatással van mind az üzleti környezetre, a vállalatok versenyképességére, mind pedig a lakosság életminőségére, így az állami funkciók ellátásának az átalakítása segíti a lisszaboni célkitűzések megvalósítását. Fejlesztések A hatékonyan működő, ügyfélközpontú szolgáltató állam kiépítésének érdekében szükséges a megfelelő intézmények, folyamatok összhangjának megteremtése, a különböző adatbázisok konszolidációja, a jogszabályi és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével azok összekapcsolása, vagy az adatmegosztás, adatkapcsolat lehetőségének biztosítása, valamint ha kell, a szolgáltatások átalakításával a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, új szolgáltatások létrehozása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése, és a szolgáltatás nyújtásához illetve igénybevételéhez kapcsolódó költség- és időszükséglet minimalizálása. Ehhez szükséges a közigazgatás belső folyamatainak és szervezetének átszervezéséhez kapcsolódva az informatikai háttér megújítása, valamint kialakított szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez. A prioritási tengelyek ezen logika mentén kerültek kiválasztásra hozzátéve, hogy a kormányzási hierarchia sajátosságából valamint technikai okokból adódóan a Középmagyarországi régiót külön prioritásban kell kezelni. A program további részét képezik a sikeres megvalósítást támogató technikai segítségnyújtási prioritási tengelyek is. Az Elektronikus közigazgatás operatív program rendelkezésére álló teljes összeg (folyó áron, a 15%-os magyar társfinanszírozással együtt) euró. 6/85

7 Prioritási tengelyek 1. prioritás: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása 2. prioritás: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) Támogatási összeg (euróban) Százalékos megoszlás ,7% ,5% 3. prioritás: kiemelt fejlesztések ,9% 4-5. prioritás: technikai segítségnyújtás (konvergencia és KMR együttesen) ,9% Mindösszesen: % Az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását jelentősen segíti a jelen program keretében kialakuló, távolról (otthonról) elérhető non-stop ügyintézés -t (24 órás ügyintézést) lehetővé tevő környezet, mellyel megszűnnek az ügyintézés tér és időbeli korlátai. Ezzel növekszik az ügyintézés hatékonysága és a felhasználók elégedettségi szintje. Partnerség Az Elektronikus közigazgatás operatív program stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen került véglegesítésre. 7/85

8 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. AZ OPERATÍV PROGRAM KITERJEDÉSE Az Elektronikus közigazgatás operatív program a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak és szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációjára törekszik. Az operatív program Magyarország egész területére terjed ki. Mint azt az Új Magyarország Fejlesztési Terv, vagyis az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2007 és 2013 közötti felhasználásához szükséges magyarországi Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (a továbbiakban Új Magyarország Fejlesztési Terv, vagy röviden ÚMFT név alatt utalunk az NSRK-ra) dokumentuma adatokkal alátámasztotta, az egy főre jutó GDP a 1059/2003/EK rendeletet 1 módosító 1888/2005/EK rendeletben nevesített magyarországi régiók közül a Közép-magyarországi régió kivételével a többi hat régió egyikében sem érte el a releváns viszonyítási időszakban az uniós átlag 75%-át, így azok a 1083/2006/EK rendelet értelmében a konvergencia célkitűzés alá esnek. A Közép-magyarországi régió túllépte a jelzett küszöböt, így a 1083/2006/EK rendelet szerinti regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az Európai Bizottság, a 1083/2006/EK rendelet 32. cikkely (1) bekezdése alapján elfogadta, hogy jelen operatív program a konvergencia célkitűzés mellett a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés alá eső Közép-magyarországi régióra is kiterjedjen az alábbi okok miatt: - hasonló működési hiányosságokkal néz szembe a magyar közigazgatás mindkét célkitűzés alá eső régiókban, így alapvetően hasonló beavatkozásokra van szükség. - a nyújtott közigazgatási szolgáltatások gyakorlatilag azonosak az egész országban, így az alapul szolgáló fejlesztések is ugyanazok. - ugyan az államigazgatás tekintetében a döntések a Közép-magyarországi régióban születnek meg, s azok végrehajtása a területi szinteken azaz főként a konvergencia régiókban történik meg, célszerű a politikaalkotási ciklus két említett szakaszát egységesen, egy programon belül kezelni, ha javulást kívánunk elérni; - mind a kormányzás, mind pedig az ügyintézés és végrehajtás tekintetében országos rendszerek kiépítésére van szükség, s miután a közigazgatás központja a Közép-magyarországi régióban található, így bizonyos rendszerszintű fejlesztéseknél működtetési, pénzügyi, esetleg biztonsági szempontok miatt indokolt, hogy e rendszerek központjai is a központi régióban legyenek (például takarékosabb, ha egyes fejlesztések a már létező rendszerekre épülnek, s e rendszerek központjai jellemzően az ország fővárosát is adó Közép-magyarországi régióban találhatók). 1 Ez az uniós jogszabály határozza meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját (NUTS). 8/85

9 2.2. HATÉKONYSÁGI ÉS MINŐSÉGI PROBLÉMÁK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon a társadalom és a gazdaság szereplői megtanultak alkalmazkodni az egyre élesebb nemzetközi verseny követelményeihez. Ugyanakkor szinte változatlan formában és módon működik a közigazgatás és az önkormányzás másfél évtizede kialakult szervezete. Ennek következménye, hogy míg a magyar gazdaság egyre modernebb és versenyképesebb, a közszolgáltatások az igényekhez képest rossz minőségűek és hatékonyságúak, s azokat sok időráfordítással és drágán lehet igénybe venni. 30% 25% 20% 15% 10% 1. számú ábra: nemzetközi összehasonlító grafikonok a közszféra egészéről, illetve a közigazgatásról Foglalkoztatottak a nemzetgazdaság Kiadások a GDP-hez képest egészéhez képest 5% HU teljes közszféra EU-15 teljes közszféra HU közig EU-15 közig 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HU közig EU-15 közig CZ közig HU teljes közszféra EU-15 teljes közszféra CZ teljes közszféra Megjegyzés: a nemzetközi közszféra adatai az CZ teljes közszféra CZ közig adósságtörlesztési ráfordításokat is tartalmazzák, míg a magyarok nem Forrás: Eurostat Forrás: magyar adatok PM, nemzetközi adatok Eurostat A teljes közszférán belül a közigazgatás szűkebb halmaza is gyakorlatilag változatlan nagyságú maradt az elmúlt években. Ez ugyanúgy igaz az EU15 országaira, mint Magyarországra. A kettő összevetéséből azonban kiderül, hogy míg a foglalkoztatottak tekintetében a magyar közigazgatás nagysága megfelel az EU15-ök adatainak (bár kissé magasabb a V-4-ekéhez képest), addig a GDP-ből ráfordított kiadások aránya magasabb az EU15-ök átlagánál (s közel azonos a V-4- ekével), még akkor is, ha Magyarországon 2001 és 2004 között drasztikusan csökkent a közigazgatásra fordított kiadások GDP-ben kifejezett mértéke (5,5%-ról 3,8%-ra 2 ). Azóta ez a mutató újra emelkedett. A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, ellenben arányaiban magasabb költséggel működik, tehát további költséghatékonysági tartalékokkal rendelkezik. A közszektort általában jellemző trendek felvázolását követően meg kell vizsgálni az operatív program szempontjából releváns közszolgáltatások, illetve a közigazgatási szolgáltatások állapotát, kiemelt tekintettel az infokommunikációs szempontokra. A hatékonysági problémák mellett a közszolgáltatások rendszerének minőségi kihívásokkal is szembe kell néznie: Az állampolgárok, illetve a vállalkozások igényei növekszenek, ami a felesleges adminisztráció csökkentésére, s a szükséges ügyintézés gyorsabbá tételére irányul. 2 Forrás: PM 9/85

10 Az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy az adójukból gyűjtött állami forrásokat az érdekükben és minél hatékonyabban használják fel, s ehhez járul még az átláthatóság, a demokrácia és a részvétel lehetősége iránti fokozódó igény. A befektetéseket, illetve a gazdaság hatékonyságát is jelentősen növelné egy gyors és megbízható ügyintézést biztosító közigazgatás. A befektetők úgy tartják, hogy Európában észak-nyugatról dél-keletre növekszik a bürokrácia, csökken a hatékonyság igaz, csökken a bérszínvonal is. A tőlünk keletre, dél-keletre fekvő országok olcsóbb munkaerejéből adódó versenyhátrányunkat ellensúlyozhatná a hatékony közigazgatás. A uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges államreform végrehajtásához is elengedhetetlen a közigazgatási szolgáltatások megújítása. A hatékonyságot és minőséget leginkább érintő terület az online elérhető közszolgálati folyamatok és a belső folyamatok elektronizáltsága. Mindkettő aránya ma viszonylag kicsi. Továbbá a közszolgáltatások és a közigazgatás eddigi, extenzív fejlesztéséből is adódóan az infokommunikációs alkalmazásrendszerek heterogenitása és az adatbázisok erős széttagoltsága is alapvető hatással van mind a működés hatékonyságára, mind pedig a használat intenzitására AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A közigazgatásban használt informatikai rendszerek jelentős része nem képes az általa kezelt adatokat az ügyfelek, illetve más szerv számára elérhetővé tenni. Az, hogy a közszolgáltatások nyújtása zárt keretek között, elkülönült közintézményekben zajlik, két problémát vet fel: 1. A meglévő, elavult programok és megoldások cseréjét az érintettek nem merik felvállalni, ebben egyáltalán nem is érdekeltek. A közhasznú tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátok. 2. Az elektronikus szolgáltatásokhoz nem kapcsolódik saját pénzügyi tervezési folyamat, a szolgáltatásból, az adatvagyonból származó bevételek és a kapcsolódó kiadások összekeverednek a működési költségvetéssel. Ezért az sem egyértelmű, hogy milyen adatokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása térülne meg a társadalom, vagy akár az intézmény szintjén. A szolgáltatások kialakításánál pusztán az előírásokra támaszkodnak az intézmények. A fenti két probléma oka alapvetően a nem megfelelő szabályozás, valamint a magánszektorra jellemző verseny és hatékonysági kényszer hiánya. Az elmúlt időszakban a magyar közigazgatás lépéseket tett a nyilvánosság, s ezáltal az egyenlő esélyű, demokratikus információ-hozzáférés biztosítása és a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása irányába. Korábban több szereplő között oszlott meg az elektronikus szolgáltatásokért való a kormányzati felelősség, de júliustól már a Miniszterelnöki Hivatalban összevontan jelennek meg ezen feladatok. A Miniszterelnöki Hivatalban jelenleg is folyó, a közigazgatási informatika területét érintő szabályozási tevékenység a fenti problémák okának felszámolását megcélozva a megfelelő szabályozási környezet kialakítására törekszik. A megfelelő szabályozás kialakítására irányuló törekvés egybevág az Államreform operatív programnak a minőségi jogalkotás megalapozására irányuló célkitűzésével. Az elmúlt néhány évben több ponton tapasztalható előrehaladás. 10/85

11 - A szolgáltató állammal összefüggő elektronikus szolgáltatásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) tette állami feladattá, amelynek eredményeként felgyorsult az elektronikus szolgáltatások kiépítése. - Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) bázisán felépült a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, ami egyúttal biztosítja a kapcsolatot az EU intézményrendszere felé. - A kormányzati portálon keresztül elérhető ügyfélkapu elindítása jelentős lépésként értékelhető, akárcsak az állampolgárok számára jól érzékelhető egyes közigazgatásiönkormányzati folyamatelemek elektronizálása. A leggyakrabban elektronizált folyamatok közé tartoznak a helyi adózással és a vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági ügyekkel kapcsolatos folyamatok. - Komoly előrelépés tapasztalható az országos szintű adózás elektronizálása terén. Több vállalkozói szegmensben már kötelező az elektronikus adóbevallás benyújtása. - Az európai elektronikus térben leggyakrabban keresett 20 (Magyarországon 27) közszolgáltatás kezdeti szintű elektronizálása megtörtént, s ma már a szolgáltatástípusok fele teljes körűen el is intézhető a Kormányzati Portálon keresztül. Ezzel a tagországok ezen szolgáltatások elérhetősége, elektronizáltsága alapján felállított rangsorában a középmezőny elejére kerültünk. 1. számú táblázat: a 20 alapvető közszolgáltatás közül az online elérhetők aránya (százalékban) Magyarország EU EU Észtország Csehország Lengyelország Forrás: Eurostat Az elért eredmények döntően az összehangolt ügyféloldali fejlesztéseknek köszönhetőek. Az eredmények azonban korántsem elegendők, mert Magyarország mind az elektronikusan elérhető ügytípusok számát, mind az elektronikusan teljes mértékben lebonyolítható ügyeket tekintve elmaradással küzd. Egy felmérés szerint 3 a vizsgált területi államigazgatási szervek szolgáltatásainak mintegy kétharmada nem érhető el elektronikusan. Az ügyféloldali területen elért sikerek mellett a háttérrendszerek megfelelő szintű fejlettségének és interoperabilitásának hiányából fakadóan a legnagyobb kihívás az integrált szolgáltatások kialakítása és a szolgáltatások többcsatornás elérhetőségének biztosítása. E feladatokat a központi elektronikus szolgáltató rendszer már elért eredményeire építő, koordinált koncepció mentén lehet teljesíteni. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása puszta lehetőség marad, ha az ügyfelek nem tudnak élni vele. Márpedig Magyarországon ebből a szempontból kedvezőtlen a helyzet; a 15 év felettiek internet használatát tekintve Magyarország a 25 EU tagállam között a középmezőny alsó részében foglal helyet. 3 Forrás: Kopint Datorg, /85

12 2. számú táblázat: az internetet hetente legalább egyszer használó személyek aránya (%) Magyarország EU EU Svédország Egyesült Királyság Szlovákia Olaszország Csehország Forrás: Eurostat Az Európai Bizottság évente figyelemmel kíséri, hogy a 20 alapvető közszolgáltatás kapcsán milyen mértékű az elektronikusan lebonyolított kapcsolat. A vizsgált 28 európai ország sorában, 2006-ban Magyarország a 14. helyet foglalja el, ami igen nagy mértékű (9 helyezésnyi) előrelépést jelent az azt megelőző helyzethez képest. Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy ez a mélységi kínálat mennyire találkozik az ügyfelek keresletével. A bizonyos szegmensekben kötelező elektronikus adóbevallás miatt az elektronikus közszolgáltatások vállalati használata mind összességében, mind az egyszerűbb szolgáltatások esetében meghaladja az európai átlagot. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar gazdasági szereplők az uniós átlaghoz képest kisebb mértékben használják ki a teljes körű elektronikus ügyintézésben rejlő lehetőségeket (2. ábra). 3. számú táblázat: a vállalkozásokon belül az e-kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya EU EU Magyarország 45 Forrás: Eurostat 2. számú ábra: az elektronikus kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya, a vállalkozások százalékában, az elektronikus kormányzati szolgáltatások típusa szerint 2005-ben EU25 EU15 Magyarország teljeskörű elektronikus ügyintézés infromációszerzés űrlapletöltés kitöltött űrlapok beküldése Forrás: Eurostat 12/85

13 Az elektronikus kormányzati szolgáltatások egyéni felhasználói alacsonyabb mértékben élnek e lehetőséggel, mint a vállalkozások, s Magyarország lemaradása is jelentős mind az EU15-ökkel, mind az EU25-ökkel való összehasonlításban (4. számú táblázat). E körben az érzékszervi képességeikben korlátozott felhasználók még további hozzáférési hátránnyal küzdenek. Hozzá kell fűzni, hogy sem az EU, sem a magyar adatok nem kedvezőek a szolgáltatás egyik szintjén sem (3. ábra). 4. számú táblázat: az elmúlt 3 hónapban az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat felhasználó személyek aránya EU EU Magyarország Forrás: Eurostat 3. számú ábra: az elmúlt három hónapban internetet használó személyek által igénybe vett elektronikus közigazgatási szolgáltatások aránya 2004-ben EU-25 EU-15 Magyarország 0 információszerzés hivatalos űrlapok letöltése kitöltött űrlapok beküldése Forrás: Eurostat A társadalmi felhasználás növekedésének egyik gátja, hogy a rendelkezésre álló alkalmazásokat sem a vállalkozások, sem pedig az állampolgárok nem ismerik széles körben, és nem rendelkeznek a használathoz szükséges készségekkel. Ráadásul az alkalmazások használata sem mindig egyszerű. Az alacsonyabb felhasználói érdeklődést részben az is magyarázza, hogy a szolgáltatások kialakítása elsősorban nem társadalmi igény vezérelten, hanem központi programok mentén, kötelezési jelleggel történt. A társadalmi felhasználás növekedését, s ezáltal az információs társadalom fejlődését célzó elektronikus közigazgatási szolgáltatás- és tartalomfejlesztést alapvetően befolyásolja az intézmények, illetve a teljes intézményrendszer informatikai helyzete. A közigazgatási intézmények által használt alkalmazások színvonala és szerkezete eltérő. Az elérhető adatok szerint mind az internet, mind pedig az intranet használata az államigazgatásban, illetve a nagyobb települések önkormányzatainál elterjedtebb. 13/85

14 Eközben az ellátandó feladatok mennyisége gyorsan növekszik. Az elmúlt években többek között éppen a gazdasági növekedés hatására az egy évben lebonyolított elsőfokú ügyek száma folyamatosan emelkedett, s mára megközelítette a 30 milliót. Az elektronikus megoldások terjedését az alábbi tényezők is akadályozzák: A szélessávú internet-hozzáférés lehetősége széles körben megoldatlan. Ezért különösen nagy a jelentősége a közösségi hozzáférés lehetőségének (pl. teleházak, e-magyarország pontok). Ezen a téren van mire alapozni, hiszen a kistelepülési közösségi hozzáférés mára elérte a kritikus méretet. Az állampolgárok bizonyos rétegeinek (nyugdíjasok, fogyatékossággal élő emberek, vidéken élők) lehetőségei és tudásszintje a számítógép-kezelés és az online ismeretek terén korlátot jelent az elektronikus ügyintézésben való részvételben. E mellett a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos ügyfél elégedettségi felmérések azt mutatják, hogy a társadalom közel 25-30%-a mutatkozik azonnal nyitottnak az elektronikus ügyintézésre, a többiek inkább kivárnak. Az ügyfelek még kevés tényleges igényeikhez illeszkedő szolgáltatást érhetnek el elektronikusan (például bevallást tehetnek elektronikusan, amire elsősorban az államnak van szüksége, de járulékszámlájuk állapotát nem kérdezhetik le). Gyakorlatilag a közszolgáltatások korszerűsítésének minden területe igényli a korszerű informatikai hátteret. Az operatív program szempontjából fontosabb néhány terület helyzete röviden a következő: Az Európai Unióban immár egyre szélesebb körben gyakorlattá váló egységes vészhelyzetkezelési modell Magyarországon még csak formálisan valósult meg. A veszélyhelyzet-kezelési feladatokat ellátó szervezetek között nem megfelelő az infokommunikációs kapcsolat. Nincs egységes bevetési, illetve tevékenység-irányítási rendszer, amely a veszélyhelyzet-kezelés során hatékony döntés-előkészítést és támogatást biztosítana. Ugyanígy nem megfelelő a bűnüldöző és hírszerző szervek közötti információcserét biztosító infokommunikációs rendszer, amely ma papíralapú és lassú. Az elektronikus adórendszer az elmúlt években komoly fejlődésen ment át. Ennek eredményeként például 2004-ben már az összes adózó 49%-a, illetve a vállalkozások, egyéni vállalkozók 63%-a töltötte le az adóbevalláshoz alkalmazható nyomtatványokat az internetről. E számok is azt mutatják, hogy az adózással kapcsolatos szolgáltatások az EU többi tagállamához hasonlóan nálunk is a legkeresettebbek közé tartoznak. A fejlesztések azonban akkor válhatnak igazán az állampolgárok mindennapját megkönnyítő rendszerré, ha az ügyfelek igényeinek megfelelő szolgáltatások is elérhetővé válnak (például járulék-számla lekérdezés), és lehetővé válik a befizetések elektronikus úton történő lebonyolítása is. Az EU felé vállalt kötelezettségek (konvergencia program) teljesíthetőségének kritikus területe az államháztartás pénzügyeinek kezeléséhez kapcsolódó informatikai háttér megújítása. Jelenleg sok szigetszerű rendszer csak meglehetős késéssel követő jellegű információt tud nyújtani, ami nem teszi lehetővé a pénzügyek kézben tarhatóságát. Az ügyfélkapcsolati oldalon történtek látványos fejlesztések (például elektronikus adóbevallás), de ténylegesen az így beérkező adatok az állami szintű gazdálkodáshoz aktuális információt a háttérrendszerek fejletlensége miatt nem tudnak nyújtani. Mindezek alapján a továbblépés előtt rendbe kell rakni a kritikus háttérrendszereket, azok érdemi információ feldolgozó és szolgáltató képességét kialakítva. Az okmányirodai rendszer ügyfélkapcsolati oldalának kifejlesztésével a Kormányzati Portálon keresztül létrejött a hatóság és az ügyfél közötti, regisztráción nyugvó elektronikus ügyindítási lehetőség. A rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfél az okmányirodában elintézhető bármely ügy intézése céljából az interneten keresztül időpontot foglaljon az 14/85

15 okmányiroda ügyintézőjénél. Az ügyek többségénél azonban az elektronikus fizetés lehetőségének a hiányában csak távoli célkitűzés a negyedik szintű szolgáltatások biztosítása. Amíg az elektronikus befizetés meg nem oldódik, addig ez a szolgáltatás sem jelent igazán jelentős előrelépést az ügyfél szempontjából. Az ügyek elektronikus benyújtásának kialakítása ügyenkénti megközelítésben igen költséges, ezért is lassú az elektronikus út terjedése. Jelentősen csökkenthetők a költségek a belső szabványokhoz illeszkedő ügykezelési, iratkezelési rendszerek bevezetésével, s ehhez kapcsolódva központi ügyfélkapcsolati szolgáltatások erősebb kihasználásával, amihez azonban a központi szolgáltatások továbbfejlesztése szükséges A KORMÁNYZÁS ÉS A BELSŐ MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA Az elektronikus közigazgatás kiépítését célzó eddigi programok eredményei magukon viselik az extenzív fejlesztés jegyeit. A nem átfogóan kezelt, hanem egyedi-helyi igények alapján történt infokommunikációs fejlesztések párhuzamosságokhoz, szigetszerű, nem interoperábilis alkalmazások bevezetéséhez vezettek. Ennél fogva az eddig elért eredményekre építve ekormányzati portál, az önkormányzatok okmányirodáinak Internetes Közszolgáltató Rendszere (XR) és egyéb fejlesztések célszerű a közigazgatás intenzív, a hatékonyságot jobban szem előtt tartó fejlesztése, ami biztosítja a központilag kidolgozott szabványok átfogó alkalmazását. Ennek eredményeként egymással kommunikálni tudó alkalmazások jöhetnek létre a közigazgatásban. Általában megállapítható, hogy az infokommunikációs technológián alapuló alkalmazások integráltságának szintje alacsony, és nem terjedtek el a korszerű adatbáziskezelőalkalmazások. Számos esetben a korszerű technológia mellé nem társul a megfelelő felhasználási ismeret az alkalmazó részéről. Ezen körülmények egyaránt negatívan befolyásolják a jelentős kormányzati működési költségmegtakarítási potenciál kiaknázását, és az állampolgárok számára különösen vonzó ügyintézési hatékonyságnövekedést. Az elektronikus megoldások terjedését az említetteken kívül további tényezők is akadályozzák: A változtatásokkal szemben nagy az ellenállás a közigazgatás különböző szintjeinek szereplői között, ami nehezíti az elektronikus kormányzat kialakulását. Az állam nem proaktív az állampolgárok igényeinek kielégítésében, ezért a szolgáltatási szükségletek sincsenek jól meghatározva. Miközben hatályban vannak az információs társadalom alapjait jelentő jogszabályok, lassú a legújabb vívmányok alkalmazását lehetővé tevő jogalkotás, holott a technológia gyors fejlődése miatt rugalmas környezetre volna szükség. Ugyanakkor az ellentéte is igaz: számos jogi lehetőség a kapcsolódó fejlesztések elmaradása következtében pusztán írott szöveg maradt. Esetenként az informatikai fejlesztési elképzelések nem kellően mérlegelik a jogszabályok módosíthatóságának korlátait, s emiatt az egyébként szükséges informatikai projektek indítása is hosszan elhúzódik. Nem kapott kellő figyelmet az intézményi kultúra átalakítása, a közigazgatásban foglalkoztatottak felkészítése az elektronikus kormányzásra. Az eljárások nem standardizáltak a jelenlegi folyamatokat, így nem szabad elektronizálni. 15/85

16 Az OECD 2006-os jelentése 4 az alábbi fő megállapításokat tette a kormányzati e-kormányzás politikával kapcsolatban. Magyarország sikeresen fejlesztette az Európai Unió eeurope programja által figyelt 20 szolgáltatást, eredményesen üzembe állította a kormányzati gerinchálózatot, valamint az ügyfélkaput, ami által rendelkezésre áll a szükséges elektronikus infrastruktúra, továbbá biztosított az osztott szolgáltatások esetleges nyújtásának módja. Az elektronikus kormányzati fejlesztésekben nem tisztázott a vezető szerep, az irányítás a központi kormányzat számos intézménye között oszlik meg. Noha a központi kormányzat indított egyes közös projekteket, kevés példa van a horizontális együttműködésre, és az ily módon biztosított gördülékeny szolgáltatásra. A vonatkozó erőfeszítéseket túlságosan jogi szemlélet vezérli, amelyben ugyan előírás a központi kormányzati intézmények, valamint a kormányzat alsóbb szintjei számára, hogy végrehajtsák az e-kormányzati kezdeményezéseket, de anélkül, hogy összehangolnák a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, a szükséges készségeket és az intézkedések ütemezését. Több jel is utal arra, hogy a kormányzat úgy tekint az államigazgatás reformjára és az e-kormányzás kifejlesztésére, mint két egymástól független vállalkozásra. Úgy értelmezi az IKT-k közigazgatáson belüli fejlesztését és működtetését, mint az ügyfelek online szolgáltatásokkal való kiszolgálását, nem pedig úgy, mint a közszektor folyamatai és a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony átalakításához szükséges modernizációs intézkedéssorozat egyik összetevőjét. Az elektronikus kormányzati beruházásokat hatékonyan kell megvalósítani. Az e- kormányzás sikeres megvalósítása érdekében a magyar kormányzatnak felül kellene vizsgálnia az e-kormányzati beruházásokról alkotott képét üzleti esettanulmányok és a vállalati architektúrák megismerésével, valamint fejlesztenie kellene a végrehajtást az értékelés és monitoring eszközeivel. A évi közigazgatási informatikai adatfelmérés eredményeiről szóló jelentés az alábbi főbb megállapításokat tette: A legfőbb hiányosság a szervezeti szintű informatikai stratégia és az informatikai terv hiánya. A vizsgált szervezetek harmada, sőt a minisztériumok fele nem rendelkezett informatikai stratégiával, illetve tervvel. A szervezetek nagy része nem ismeri, vagy nem alkalmazza a kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítéséről szóló ajánlást, így a rendelkezésre álló informatikai stratégiák is igen eltérő képet mutatnak. Az elmúlt években a felhasznált informatikai keretek összege kis mértékű csökkenő tendenciát mutatott. Ennek elsődleges oka az elmúlt időszakban végrehajtott költségtakarékossági intézkedések hatása, ami természetesen az informatikai fejlesztéseket is jelentősen érintette. A jövőt illetően azonban már ismét emelkedés prognosztizálható. A projektek száma ugyan várhatóan jelentősen visszaesik, azonban ez a tendencia kismértékben már az előző években is megfigyelhető volt. E folyamat eredményeképpen a keretek növekedésével párhuzamosan az egy projektre jutó érték jelentősen emelkedik. Jól érzékelhető tehát a projektek koncentrálódásának tendenciája. Hasonló koncentráltság figyelhető meg a projekteket megvalósító intézmények tekintetében is: a keretek nagyobb része feletti rendelkezés egy viszonylag szűk intézményi 4 OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 2006 június. 16/85

17 körhöz kapcsolható. Ez a szűk intézményi kör rendelkezik az összes informatikai keret 65-75%-ával, és jól érzékelhető, hogy az intézményi koncentráció évről évre lassan növekszik, azaz ezen viszonylag szűk intézményi körhöz tartozó intézmények együttes keretösszege fokozatosan bővül a többi intézmény keretösszegének stagnálása mellett. Az informatikai fejlesztések jelentős része tehát egy aránylag szűkebb intézményi körhöz kötődik. A projektek célját illetően is átrendeződés figyelhető meg a fejlesztésekre költött kereteken belül. Szembetűnő az informatikai eszközök kategória arányának változása az elmúlt időszakban, a korábbi csökkenés után ismét növekvő tendencia figyelhető meg. A hálózatok fejlesztésének részesedése fokozatosan csökkenő arányt mutat, az internet terület stabilizálódni látszik, ugyanakkor a stratégiai tervezés és az audit területen fokozatos növekedés tapasztalható. A szoftver területen egy jelentős bővülést követően erős visszaesés figyelhető meg. Az ügyvitel kategóriánál pedig a szoftver kategóriával pont ellentétes arányváltozásokat tapasztalható, visszaesését követően igen számottevő lesz a súlya a projektcélok között. Az elmúlt évek gyakorlatából levonhatjuk azon következtetést, miszerint a nem igényvezérelt fejlesztésekre, a statisztikai adatgyűjtésekben szereplő tételekre koncentrálva az eddig rendelkezésre állt forrásokkal látványos, de a közigazgatás működési hatékonyság javulása szempontjából megalapozatlan fejlesztések voltak elérhetők. A közigazgatás és a társadalom működésében minőségi változást eredményező fejlődéshez a fejlesztések új szemléleti alapokra helyezésére, illetve a munkafolyamatok szélesebb körű elektronizálására, s az ehhez szükséges forrásokra van szükség. A magyar államigazgatás által kínált elektronikus szolgáltatások bővítése, illetve fejlesztése kapcsán komoly különbségek észlelhetőek mind a mennyiséget, mind a színvonalat illetően. Ennek csökkentéséhez szükség van a szabályozási oldal szerepének növelésére. Amennyiben sikerül összkormányzati szinten is megvalósítani a közös érdekeltségen alapuló központi koordinációt, akkor az intézményi e-kormányzati stratégiák és tervek a lehető leghatékonyabb módon határozzák majd meg a kialakítandó e-szolgáltatások körét és tartalmát, a szükséges szabályozást, az informatikai hátteret, az egyéni és szervezeti tudásmenedzsmentet és a szükséges uniós együttműködést. Míg a központi közigazgatás elektronikus szolgáltatói helyzete viszonylag egységes, az önkormányzatok sokkal heterogénebb képet mutatnak. Ez alól az okmányirodák jelentik a kivételt, mert egységes elveken és hálózatokon alapuló szolgáltatást biztosítanak. A legtöbb önkormányzatnak jelenleg nincs érvényben lévő, informatikai fejlesztési terveket is tartalmazó, közös e-közigazgatás bevezetési stratégiája, és a kistérségi szintű stratégiakészítés iránti igény is csak az elmúlt években alakult ki. E nélkül pedig nem vagy nehezen tudnak eredményes fejlesztéseket megvalósítani. Az önkormányzati fejlesztéseknél fontos szempont a központi közigazgatási rendszerekkel való együttműködési képesség követelménye. Az önkormányzatok informatika állapota a következőkkel jellemezhető: - az önkormányzatok csaknem mindegyike rendelkezett legalább egy számítógéppel, az ellátottság mértéke a hazai önkormányzatokat tekintve 96% 5 ; a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 44%-ában van belső számítógépes hálózat, s ugyane kör 63%-a használ elektronikus bankszámlakezelő rendszert; 5 Forrás: Az önkormányzatok IKT használata és elektronikus szolgáltatásai országosan, reprezentatív felmérés magyarországi önkormányzati hivatalok körében, Központi Statisztikai Hivatal, 2005 december 17/85

18 - az önkormányzati hivatalok 92%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezen belül növekszik a szélessávú kapcsolatok elterjedése (az önkormányzatok 53%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel); - nem terjedt el az elektronikus dokumentumkezelő rendszerek, illetve a nyílt forráskódú szoftverek használata; - a dolgozók informatikai továbbképzésében a hagyományos képzési formák dominálnak ben az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai 11%-kal vagyis az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek a 2004-es 1,5 milliárd forinthoz képest. A kiadásokon belül az informatikai szolgáltatások képviselték a legnagyobb részt. Igen nagy tételt jelentenek a vezetékes telefonnal kapcsolatos kiadások, amelyek 3,52 milliárd forintot tettek ki 2005-ben A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Az eddig leírtak alapvetően igazak a Közép-magyarországi régió közigazgatására is azzal a különbséggel, hogy a régió speciális helyzete miatt a problémák súlya is másnak tekinthető. A régióban él a lakosság csaknem egyharmada, s mivel itt található az ország fővárosa, így az ország közszolgáltatásait kiszolgáló központi egységek is itt vannak telepítve. A régió által megtermelt jövedelem csaknem fele közvetlenül a közszolgáltatások formájában kerül előállításra. A régió gazdaságában ezért a közszolgáltatási profil súlya nagy, és az is marad. Budapest az országos szintű közszolgáltatások központja, és a közigazgatási hierarchia csúcsa. Ennek megfelelően az önkormányzati tevékenységet nem számítva Budapesten igen jelentős a back-office típusú kormányzati tevékenységek kiterjedtsége is. Mindez azt jelenti, hogy a régió elektronikus közszolgáltatásainak és állami háttérfolyamatainak fejlesztésében igen nagy potenciál rejlik: a nagyméretű, komplex államszervezési projektek megvalósítására; az államháztartás folyamatainak nagymértékű racionalizálására, és hatékonyságuk javítására; az egyablakos, gördülékeny, belső állami együttműködéseken alapuló szolgáltatások létrehozására TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A közigazgatás infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága tekintetében kifejezetten területi okokra visszavezethetők különbségek alapvetően nincsenek. Kimutatható, hogy az államigazgatáson belül egyes területi szervek, illetve az önkormányzati szférán belül tendenciaszerűen a kisebb települések polgármesteri hivatalai gyengébb eszközellátottsággal bírnak mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, mint az államigazgatás központi szintje, illetve a nagyobb városok hivatalai. Ez azonban nem a területi elhelyezkedéssel, hanem részint a költségvetési lehetőségekkel, részint más tényezőkkel áll összefüggésben. Ugyanakkor területi különbségek kimutathatók az elektronikus ügyintézés társadalmi közegében: a háztartások és kisebb részben a vállalkozások otthoni internet-elérése szorosabb összefüggésben van az egy főre jutó jövedelmi helyzettel, s ezen keresztül a földrajzi elhelyezkedéssel. Erre azonban jelen operatív program közvetlenül nem tud hatni. 18/85

19 2.5. A KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI A Magyar Kormány 2003-ban fogadta el a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A MITS célrendszere két pilléren nyugszik; ezek a tág értelemben vett folyamatok korszerűsítése, illetve a front-office szolgáltatások modernizálása. Ennek megfelelően dolgozták ki az ágazati stratégiákat, így az elektronikus kormányzat stratégiáját is. A MITS céljait megvalósító programok csak részeredményeket értek el, melyek nem álltak össze egy átfogó stratégiának megfelelő, sikeresen fókuszált fejlesztéssé. Az elektronikus közigazgatás kiépítésénél az adott intézményi struktúrából is adódó párhuzamosságok miatt a források egy része nem hatékonyan került felhasználásra. Általában a korábbi elektronikus közigazgatási fejlesztések rövid távon gondolkodtak és egy-egy cél azonnali megvalósítására összpontosítottak. Ilyen volt például az EU 20 közszolgáltatások online elérhetőségének a biztosítása, ahol egy-két év alatt az érintett szolgáltatások a hozzáférés oldali fejlesztésekkel online elérhetővé váltak ugyan, azok érdemi kihasználhatósága ellenben nem sokat javult, mert a kapcsolódó ügyfeldolgozást segítő háttérfejlesztések rendre elmaradtak. Ezzel a gyakorlattal szakítani szükséges, mert azonnali eredményeket fel tud mutatni, de nem biztosított azok hosszabb távú fenntarthatósága. A jelzett stratégiai dokumentumok végrehajtása érdekében az államigazgatás terén kiépült a kormányzati infrastruktúra alapját képező Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat. Ezen a központi rendszeren ma két alapvető szolgáltatás érhető el. A kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) keresztül ma 264 közszolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató vagy információkereső szolgáltatás érhető el. Ezt 2005-től egészíti ki az ügyfélkapu, amelyen keresztül az adatvédelmi szabályok betartása mellett lehetőség nyílik a személyazonosításhoz kötött közigazgatási ügyek elektronikus indítására, illetve intézésére ban már több mint 110 ezer állampolgár regisztráltatta magát az ügyfélkapun. 6 A kormányzati portál és az ügyfélkapu működése alatt összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások nyújtásának legmegfelelőbb módja az egykapus ügyintézési rendszer. Ráadásul ebbe könnyen beilleszthetők az újabb és újabb szolgáltatások. A központi rendszer szolgáltatásait már az önkormányzatok is egyre nagyobb számban veszik igénybe. Ennek megfelelően az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztésének a középpontjába a központi rendszer megerősítése került. A tapasztalatok egyúttal azt is mutatják, hogy megfelelő elektronikus szolgáltatások csak akkor nyújthatók, ha a központi rendszer fejlesztése mellett az egyes ügyfajták feldolgozását lehetővé tevő szakrendszeri back-office fejlesztések is megvalósulnak. Az önkormányzatokat, mint célcsoportot az I. NFT keretében megvalósult Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) 4.3 intézkedése célozta meg. Az intézkedés két komponense: az önkormányzatok információ szolgáltató tevékenységének fejlesztése és az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása. A tapasztalatok szerint csak gyenge koherencia figyelhető meg közöttük. A jelzett intézkedés értékelésénél látni kell, hogy a célcsoport fejlesztési elképzelései nehezen mérhetők, mert a célirányos támogatások igényt teremtenek, és nem igényt elégítenek ki. A célcsoport szükségleteit és fejlesztési elképzeléseit tompítja, valamint a megvalósítás kockázatát nagyban növeli a támogatási intenzitás 87,5%-os mértéke. 6 Adatok forrása: Összefoglaló a kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás terén végzett tevékenységekről és eredményekről ( ), MeH EKK misc.meh.hu/binary/7854_beszamolo_honlapra_2006_06_08.pdf 19/85

20 Mindkét pályázat esetében gondot okozott, hogy az önkormányzatok az esetek többségében úgy pályáztak a különböző rendszerek megvalósítására, hogy nem voltak tisztában azzal az adatvagyonnal, aminek a felhasználásához a pályázatokban a projektek definiálva lettek. A projekttervben előbb megjelent az informatikai rendszer megvásárlása, és csak ezt követte az adatvagyon felmérése, és az arra alapuló önkormányzati adatvagyon hasznosítási koncepció kialakítása. Ennek elsődleges oka, hogy a pályázók többségének pénzügyi helyzete addig nem engedte meg egy költséges adatvagyon felmérés elvégzését, amíg a pályázati támogatás bizonytalan volt. A GVOP 4.3 intézkedés főbb támogatási kritériumai közé tartozott, hogy főnél kisebb lakosságszámú települések önállóan nem pályázhattak. Az önerő alacsony aránya a magyar önkormányzati szektor valóságos erőforráshelyzetét tükrözte. A lakosságszám elvárt mértéke arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy társulva pályázzanak, ami segítette a közigazgatási reform egyes elemeinek elterjedését, illetve ösztönözte a szervezeti centralizációt és a műszaki egységesítést. A megvalósult pályázati programok eredményei a magyar önkormányzatok 20 %-át érintette, illetve a magyar lakosság %-át. A megcélzott szolgáltatási szint általában a második vagy a harmadik, ami teljesíthetőnek tűnik. A pályázók a negyedik szintű szolgáltatást több okból is teljesíthetetlennek tartják: a jogi szabályozás tele van ellentmondásokkal, nincsenek sem hazai, sem nemzetközi tapasztalatok, az informatikai megoldások egyáltalán nem vagy csak nehezen integrálhatóak, a beszállítói oldalon sincs még meg a megfelelő tudás, s valós felhasználói igény nagysága sem egyértelmű. Az I. NFT kapcsolódó intézkedései hatásainak értékelése azt mutatja, hogy a hivatali szinten széttagolt intézmények esetében a projektek a szervezet munkájára vannak közvetlen befolyással, míg a lakosság földrajzi elszigeteltsége esetében a hatások a felhasználói oldalról is jelentkeznek. Az időbeli dimenziót is figyelembe véve megállapítható, hogy míg a hivatali működés hatékonyságában bekövetkező változás a rendszer, vagy a rendszer egyes moduljainak üzembe helyezését követően elég gyorsan érzékelhető, addig a lakosságra gyakorolt hatások feltehetően több év múlva jelennek csak meg. Közvetlenül fellépő pozitív hatásként értékelhető az önkormányzati IT stratégiák megjelenése, és az IKT val támogatott munkahelyek minőségi növekedése. Utóbbival kapcsolatban a hivatalok dolgozóinak informatikai kultúrájában, hozzáállásában bekövetkezett pozitív változás figyelhető meg. A megvalósítás jelenlegi állapotában költségcsökkentési hatás még nem jelentkezik, továbbá a várható fenntartási és üzemelési költségek tekintetében sem egyértelmű a megítélés. Az önkormányzati hivatalok a belső működési hatékonyság növekedésére számítanak, azonban egyre inkább az látszik, hogy a megnövekedett feladatmennyiséget csak ezáltal fogják tudni ellátni. A fejlesztésektől mind a hivatalon belüli, mind a kifelé irányuló kommunikáció gyorsulását és hatékonyságát várják, amit alátámaszt a hivatalok dolgozóinak informatikai képzettségében, hozzáállásában bekövetkezett pozitív változás is. Közvetett hatásként a tervezés elősegítette a folyamatok ésszerűsítését, a rendszer működése pedig biztosítani fogja az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget. A GVOP végrehajtása tekintetében ugyanakkor látni kell, hogy az alapvetően a településeknek szóló pályázati konstrukció hatására több esetben nem volt biztosított a fejlesztések értékarányossága, vagyis az ügyfeleknél lecsapódó haszonhoz képest aránytalanul nagyobb volt a beruházás összege. További gond, hogy egymással kommunikálni nem képes, szigetszerű megoldások jöttek létre, jellemzően leképezve az IT-piac kínálati oldalát. Összegzésként kijelenthető, hogy a GVOP és pályázati kiírások teljesítették eredeti céljaikat, illetve a prioritás átfogó célját, az elektronikus közigazgatás fejlesztését. Ugyanakkor szükséges tanulni az elkövetett hibákból, így az önkormányzatok felé az e-közigazgatás fejlesztése egy központi program része kell, hogy legyen a jövőben, és központilag kidolgozott szabványok 20/85

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett

KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett A Közép-Magyarországi régió egészségügyi informatikájának fejlesztése című konstrukció B komponenséhez Kódszám:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Tanulmány az önkormányzat ügyfélközpontúvá történő átalakítására

Tanulmány az önkormányzat ügyfélközpontúvá történő átalakítására Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/B-2008-0016 Tanulmány az önkormányzat ügyfélközpontúvá történő átalakítására Budapest Főváros XVI.

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24. digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben Amiről szó lesz Az európai uniós támogatásokat szabályozó főbb normák - pénzügyi szempontból

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS)

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS) INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS) ELŐADÁS TARTALMA - SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSOK - TÁMOGATÁS MENEDZSMENT INFORMATIKAI MEGOLDÁSA A 272/2014. (XI. 5.) KORM.

Részletesebben