Területi kohézió április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területi kohézió 2009. április"

Átírás

1 Területi kohézió április

2 TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETÉS...2 I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TERÜLETI BEOSZTÁS RENDSZEREI TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK, KISTÉRSÉGEK VÁLTOZÓ SZEREPE, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A JOGSZABÁLYI ADOTTSÁGOK...13 II. BARANYA MEGYE ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI- GAZDASÁGI JELLEMZŐI...16 III. A BARANYAI, KISTÉRSÉGI MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI...25 IV. BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACÁNAK SWOT-ANALÍZISE...29 V. BARANYA MEGYE KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMAI A PÉCSI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM BEMUTATÁSA SELLYEI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM BEMUTATÁSA...32 ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK

3 Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat decemberében pályázatot nyújtott be Baranya paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor tanulmány formájában. A következőkben a területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) alprojektünk megalapozását szolgáló tanulmány olvasható. 2

4 I. Történeti áttekintés 1. A területi beosztás rendszerei Az Európai Unió területi beosztási rendszere egy ötfokú hierarchikus rendszer, amelynek legfelsőbb szintje az egyes országok döntése szerint, vagy egy egész ország, vagy azon belül a nagy régiók. A második kitüntetett szint a régió, amelyhez kötődik a Strukturális Alapok egész támogatási rendszere, a támogatást igénylő pályázatok, programok, projektek benyújthatósága. A harmadik szint megközelítőleg egy megyényi területet jelent elsősorban a Kohéziós Alaphoz kötődik. A további két szintet az EU lokális szintnek tekinti, a negyedik szint létrehozásával kapcsolatos döntést a tagállamokra bízza, míg az ötödik szintet egységesen a település jelenti. Az 1059-es, május 26-i Európai Parlament és Tanács rendelete határozta meg a NUTS rendszer írásos szabályait. Tulajdonképpen az eddigi gyakorlatot erősítette meg, bizonyos érdekes kitételekkel, módosításokkal, az alábbi elvek mentén. A NUTS rendszer kialakítása az összehasonlítás a stabilitás, a népességszámon alapuló számbavételen alapszik, illetve figyelembe kell venni az adott tagállam politikai, történelmi, szociális, gazdasági, geoföldrajzi sajátosságait is. A 3. cikkely 2. pontja határozza meg a NUTS szinteket. A rendelet 3 szintet határoz meg. NUTS-1 szinten fő, NUTS- 2 szinten fő, NUTS-3 szinten fő létszámban fogalmazza meg a népességszámot. A magyar statisztikai régiók (NUTS-2), a megyerendszer (NUTS-3) teljes mértékben megfelel ezeknek az értékhatároknak. Az 5. cikkely 4. pontja határozza meg azt, hogy a tagállamok 3 évente, a 3. év második naptári félévében kérhetik a módosítást, ez a módosítás a következő év utáni év elején lép életbe. A tagállamnak biztosítania kell a megfelelő statisztikai adatokat az újraértelmezett beosztásnak megfelelően. A NUTS-1 szintet eddig úgy értelmeztük, mint állami szint, ez már részben Írország, Dánia, Svédország esetében igaz, valamint a kisebb tagállamoknál, 3

5 mint pl. Luxemburg, vagy csatlakozás előtt álló Cuprus, Málta, Szlovénia), a NUTS-1-et nem állami szintként értelmezi Finnország (két NUTS-1 térséget határoz meg), ugyancsak két NUTS-1 térséget határoz meg Ausztria, Portugália három NUTS-1 térséget, Hollandiában négy NUTS-1 térség található. A magyarországi viszonyokat véve figyelembe Debrecen, Szeged és Pécs lát el hiánytalanul (?) regionális szerepkört, mindhárom városban felsőoktatási intézmények kínálnak bizonyos választékot (tudományegyetemek, orvosképzés, műszaki főiskolák, agrár felsőoktatás, stb.) regionális egészségügyi központokkal, több tudományos intézettel, irodalmi folyóiratokkal rendelkeznek, a gazdasági szolgáltatások választéka széleskörű. A tercier szektor keresőinek aránya 50 % felett van. 1 Összességében úgy ítélhető meg, hogy a gazdasági, társadalmi, közigazgatási regionális központ szerepkörének betöltéséhez szükséges fontosabb feltételekkel - Budapesten kívül országhatáron belül elsődlegesen öt város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) rendelkezik. Mellettük a régiók számától függően - elsősorban Székesfehérvár, Szombathely, Szolnok, esetleg Kecskemét és Nyíregyháza vehető számításba regionális adminisztratív vagy önkormányzati központként. 1 Beluszky Pál: A magyarországi településrendszer fejlődése Magyarország település környezete Magyar Tudományos Akadémia Budapest. 65. oldal 4

6 A statisztikai régióknak (NUTS 2) az alábbi városok a természetes központjai régió megye javasolt régióközpont Közép-Magyarország Budapest, Pest Budapest Közép-Dunántúl Fejér, Komárom-Esztergom, Székesferhérvár Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr Dél-Dunántúl Baranya, Somogy, tolna Pécs Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc Észak-Alföld Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok Debrecen Dél-Alföld Bács-Kiskun, békés, Csongrád Szeged 2. Történelmi előzmények, kistérségek változó szerepe nemzetközi kitekintés A kistérség, a kistérségi igazgatás nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében. A XIX. században, a Kiegyezés utáni törvénykezés eredményeképpen jött létre az államigazgatási járás, amely a II. világháborúig lényegében zavartalanul funkcionált. A háború utáni időkből figyelemre érdemes Bibó Istvánnak a magyarországi közigazgatási reformmal kapcsolatos néhány témánkhoz közeli gondolata, mint például: "Az önkormányzati életnek éppen az az egyik jelentősége, hogy a kisközségi egységeken és azok vicinális látókörén túlmenő politikai, művelődési, gazdasági és kulturális távlatokat nyisson meg. Ezt a távlatot a falusi és tanyai lakosság egy olyan egységen találhatja meg, amely elég kicsi ahhoz, hogy politikai, gazdasági és kulturális síkon szélesebb kitekintésű közösségi vállalkozások színhelye legyen. Ilyen 5

7 színhelyként nyilvánvalóan az a legközelebbi városias, vagy azzá fejleszthető központ kínálkozik, ahová a környék lakossága mindennapi életéből való túlságos kiszakadás nélkül egynapi fordulóval bejár vagy bejárhat hivatalos ügyeit intézni." Bibó a megoldást egyrészt a járási önkormányzatok, másrészt a nagyhatárú, tanyás mezővárosokhoz kapcsolódó városkörnyéki közigazgatás létrehozásában látja. A utóbbi esetben egy-egy község közigazgatásilag nem egy járáshoz, hanem egy városhoz kapcsolódna. A városkörnyéki igazgatás létjogosultsága elsősorban az alföldi tanyás körzetekben van meg, ahol a mezővárosok egész környékük valóságos közigazgatási központjává válhatnak. Hasonló hatások vannak az aprófalvas településszerkezetnél is. Tudjuk, hogy a Bibó nevével fémjelzett - a közigazgatás városkörnyéki alapú - reformjára nem került sor ig a régi közigazgatás szervezeti rendszere több tekintetben érintetlen maradt. Alapvető változást az 1949-ben elfogadott Alkotmány, - mely a járást a demokratikus centralizmus jegyében beillesztette a tanácsi hierarchiába, - majd ezt követően az első tanácstörvény hozott. A tanács és szerveinek működése igazodott a települések rendszeréhez, valamint az állam területi tagozódásához. A kisközségi szintig kiépített, szétaprózott települési közigazgatásról azonban már az 50-es évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy működtetése gazdaságtalan, irányítása nehézkes. Felmerült tehát az integráció szükségessége, részben településegyesítések, részben a közös tanácsok létrehozása útján. Az 1970-es években kidolgozott településfejlesztési koncepció már a körzetközponti települések fejlődését állította előtérbe ben a járási tanácsok megszüntetésével, helyüket az elsősorban adminisztratív feladatokat 6

8 ellátó járási hivatalok foglalták el. A járási hivatalok január 1-től ugyancsak megszűntek, és ezzel megszűnt a járás is, mint közigazgatási egység. A megszűnt járási igazgatást - a kétszintű közigazgatásra való fokozatos áttérés jegyében, mint átmeneti megoldás - a városkörnyéki igazgatás váltotta fel. Ebben a rendszerben a fajsúlyosabb és speciális szakértemet igénylő ügyek intézése nem a községi tanácsok egységes szakigazgatási szervénél, hanem a városi tanácsok szakigazgatási szervénél történt, ún. városkörnyéki referensi rendszerben, ahol egy település adott igazgatási ügyét egy ügyintéző intézte. A városkörnyéki igazgatás a rendszerváltozásig működött. A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő évektől foglalkozik a szakirodalom. A kistérség, mint a megyénél kisebb közigazgatási térség gyökerei az előbbiek alapján, - azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Az, hogy az utóbbi időben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, különösen kettő tényezőre vezethető vissza: 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önállóságból származó eufória, az egyes területeken bekövetkezett látványos fejlődés azonban eltakarta az egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési autonómiát a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. (Megye ellenesség) Az önkormányzati rendszer szétaprózottsága azonban az ellentétes irányú érdekkényszerek miatt hosszabb távon csak jelentős pazarlás mellett inhatékonyan tartható fenn.. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodott a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. Felerősítette a folyamatot a 7

9 területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Egyre erősebben hat a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka uniós csatlakozásunkkal függ össze. A decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerülnek megoldásra. A csatlakozás kiemelt jelentőséget ad a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Az Európai Unióban a kistérségi együttműködési formák sokfélesége jellemző. A francia modell a területi önkormányzati struktúrára épül. A szétaprózott településszerkezetből adódóan jelentős hangsúlyt kapnak az önkormányzati rendszerbe szervesen illeszkedő települési együttműködési formák. A települések közötti három szintű együttműködési törvény szabályozza, melynek elemei: Települési közösségek: a kevésbé urbanizált, homogén, összefüggő földrajzigazdasági egységet alkotó települések együttese. Jellemzője a 3,5-50 ezer főig terjedő népesség, a falusias településszerkezet. Tevékenységük homlokterében a hátrányos helyzet mérséklése áll. A második elem az agglomerálódott térségi közösségek szintje. A magyar szóhasználat szerint, ez az urbanizált kistérségnek felel meg. Településszerkezetére jellemző, hogy legalább egy, 15 ezer fős lélekszámú 8

10 várossal rendelkezik, folyamatos beépítettségű, és lakóinak száma legalább 50 ezer fő. A francia modell harmadik eleme a nagyvárosi térségi közösség, mely léptékénél fogva természetesen nem kezelhető kistérségi formaként. Itt olyan összefüggő, urbanizált területről van szó, amely folyamatos beépítettségű, és több, mint 50 ezer fő lakossal rendelkezik. A hatékony és működőképes konstrukció kialakítása a nagyvárosok körzetében összehangolt működést tesz szükségessé. Olaszországban a francia példához hasonlóan, de gyengébb hatáskörrel működnek: Nagyvárosi körzetek, helyi területi testületként, képviselőtestülettel. (Nagyvárosi Tanács, önálló hivatalokkal). Létezik az ún. Hegyi Közösségek, amelyek a rendkívül elaprózott település struktúrájú térségekben működnek. Fő céljuk a speciális problémák megoldása, a fejlesztések összehangolása, segítése. A Területi Közösségek létrehozatalának országszerte megvan a lehetősége. Ezek a fejlesztési források igénybevételének lehetőségéhez kötötten működnek. Régiónként eltérő módon, gyakran különösen a vidékfejlesztés területén önszerveződő helyi csoportokra támaszkodva valósítják meg a fejlesztéseket. A Strukturális alapok igénybevételéhez pedig esetenként maguk a régiók jelölik ki a kistérségeket, rendelkezésükre bocsátva a Regionális Operatív Programból egy meghatározott keretösszeget, programjuk végrehajtására. Spanyolországban nincs törvényben szabályozott erős kistérségi rendszer. Az érdemi hatásköri súlypont az állam (a központi igazgatás) és a régiók (autonóm tartományok) között van. Az uniós programdokumentumokban szereplő, jóváhagyott és támogatott tevékenységekre aktuális jelleggel helyi 9

11 akciócsoportokat hoznak létre. A programok alkalmazásához minden akciócsoport rendelkezik egy ügyintéző szervvel. Írországban erős állami szerepvállalás mellett azokon a területeken jöttek létre és működtek eredményesen a fejlesztési régiók, ahol valamilyen szempontból válsághelyzet alakult ki. (Példaként említhető a tengeren túli légi átkelésben jelentőségét elveszítő és új profil kialakítására kényszerülő Shannon régió.) Az ország hosszú és nehéz strukturális átalakulása után, a 90-es évekre Európa egyik leggyorsabban fejlődő területévé vált. Ez az es uniós tervezési periódusban megvalósuló rendkívül koncentrált, kevés prioritásra épülő támogatási politikának, valamint a helyi sajátosságokra és hagyományokra építő területpolitikának volt köszönhető. Ez utóbbiban kapott helyet a kistérségi léptékű gondolkodás, elsősorban a turizmus, a helyi ipar, a helyi szolgáltatások programozott fejlesztése révén. A nemzeti szint, a régiók szintje és a megyék mellett azonban a kistérségek nem váltak általánossá és szervezetté, mert ez már a közigazgatási szintek elaprózottságát jelentette volna. A kormányprogram célkitűzései a decentralizáció megvalósítása, az autonómia és az integráció erősítése és ennek keretében a kistérségek létrehozása. A program nyomán számos koncepció, elképzelés látott napvilágot. A járások, majd a városkörnyéki beosztás megszűnése után mint ahogy az előzőekben jeleztük jelenleg nálunk nincs általános kistérségi közigazgatási beosztás. Ez elsősorban a feladat- és hatáskör telepítéseknél okoz gondot, ugyanakkor e helyzetből előny is származik, amely jelzi a követendő útirányt. Az önkormányzatok szabad társulása alapján az elmúlt év alatt ugyanis tényleges kistérségi kapcsolatok, együttműködések alakultak ki. Ugyanakkor ténylegesen több, eltérő funkciót ellátó kistérség létezik egymás mellett, mint statisztikai, területfejlesztési és egyéb társulásos, illetőleg államigazgatási kistérség. A fentiekből következik, hogy az egységesítés érdekében szükséges 10

12 a kistérséget intézményesíteni oly módon, hogy a területileg stabilan lehatárolt, több alapvető funkció ellátására képes és saját szervezetrendszerrel rendelkező komplex jellegű közigazgatási egység legyen. A kistérség jelenleg, mint térszerkezeti egység statisztikailag meghatározott. A Központi Statisztikai Hivatal által 1994-ben bevezetett rendszerre a megyéknél kisebb területi egységek különböző szempontú statisztikai megfigyelése miatt volt és van szükség. A KSH meghatározta a statisztikai kistérség fogalmát, és lényegében ezt a definíciót vette át az 1996-ban megszületett területfejlesztési törvény is. Az egyik leglényegesebb kérdés a kistérség, mint földrajzi és mint közigazgatási egység fogalmának meghatározása. A feladat megoldása természetesen elkerülhetetlenné tette a jelenlegi, statisztikailag meghatározott kistérségi beosztás áttekintését, felülvizsgálatát. A rendszer folyamatban lévő módosítására árhatóan évben került sor. A KSH a felülvizsgálat során a következő alapelveket kellett érvényre juttatni: - A statisztikai kistérségi rendszer meghatározó alapelve, hogy maradéktalanul lefedi az ország, a régió (megye) területét, minden település tartozik egy, és csak egy kistérséghez. Ebből az következik, hogy a statisztikai kistérségi rendszer, illetve a területfejlesztési önkormányzati társulások területe nem azonos. A teljes területi egyezőséget néhány megyében az biztosítja, hogy az önkormányzati társulásokat a kistérségi rendszer figyelembe vételével szervezték. Természetesen van lehetőség a két területi rendszer harmonizálására, a az alapelveket jelentősen nem sértő kompromisszumok a statisztikai kistérségek oldaláról is elképzelhetők a rendszer korrekciója során. 11

13 - A statisztikai kistérségi rendszerben többi központú vonzáskörzetek is léteznek, amelyekben egynél több centrumtelepülés gyakorolja a központi funkciókat. - A statisztikai kistérségek száma kisebb a városok számánál, mert közülük egyesen nem rendelkeznek valós vonzáskörzettel és nem képesek a környező településekre kiterjedő szolgáltatásokat biztosítani. A városok száma folyamatosan növekszik, a városi cím odaítélése azonban most már kizárólag kis népességszámú, hiányos intézményrendszerű településeket érint, melyek nincsenek abban a helyzetben, hogy egyedül ellássák egy kistérség lakosságát az alapfokú ellátást meghaladó szolgáltatásokkal. Elképzelhető néhány kisebb kistérség megszüntetése, összevonása. - A statisztikai kistérségi rendszernek mind a területfejlesztési törvényből, mind a támogatási rendszer működtetéséből, mind pedig a statisztikai alkalmazásából fakad funkciói teljesítéséhez, stabilnak kell lennie. - A statisztikai kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátásnak kapcsolatrendszerét kifejező vonzáskörzet, az együtt élő, egymásra utalt települések területi egysége. A kistérségek tehát a centrum-periféria elvén meghatározott területi egységek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen kistérségek különböző méretűek lehetnek, és egy nagyméretű központ és környéke természetszerűen nagyobb területet, nagyobb népességszámot jelent, mint egy kisebb település környéke. - A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő rendszer. Egy kistérség a földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, ellátási, esetleg kulturális és egyéb kapcsolatokra épül, ezeken alapul. 12

14 3. A jogszabályi adottságok Az említett évi XXI. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény, illetve a társulások támogatásáról szóló 65/2004. (IV.1.) rendelet tartalmazza a legújabb szabályozás rendelkezéseit. Ezek közül kiemelném 2 a kistérségi fejlesztési tanácsot, mely a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében tevékenykedik. 2 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 5.. h) 1 kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. Megállapította: (az évi XXI. tv.) (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Megállapította: (a évi XXV. Tv. 6..) 10/A.. 4 (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. 10/C.. 5 (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásban együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel. (2) A kistérségi fejlesztési tanácsa a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembe vételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembe vételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására. i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben 10/D.. 1 A kistérségi fejlesztési tanács munkájában a) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere. A kistérségi fejlesztési tanácsoknak lehetőségük van szakmai munkaszervezet felállítására. A működéssel kapcsolatos feladatokról szóló szabályozás mellett a törvényben a tanácsok működési költségeinek biztosításáról szóló rendelkezések is megjelennek. Az új 10/G.. Rendelkezése összekapcsolja a kistérségi területfejlesztési feladatokat a többcélú kistérségi társulás intézményével, továbbá alapvetően rendezi ezen intézmény és a kistérségi fejlesztési tanács viszonyát. A rendezés alapvető vonása, hogy a kistérségi területfejlesztési feladatokat alapszabályként a valamennyi települést magába foglaló többcélú kistérségi társulás látja el. (Indoklás) A évi CVII. Tv. (A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról) 10.. (1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint a társulás i tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munka szervezet) közreműködésével látja el. (2) A munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai. 13

15 A szabályozás szerint a kistérségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását munkaszervezet látja el. A munkaszervezet formájának meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvény lehetőséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségi társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munka szervezetének formáját. Így lehetőség van arra, hogy a hivataltól elkülönült munka szervezet vagy a székhely település önkormányzata képviselőtestületének hivatala lássa el a tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését. Az évi XXI. tv. alapján, illetve a évi CVII. Tv. alapján az önkormányzati közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális kerete a kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, amely abban az esetben biztosíthatja a funkciókat, ha meghatározott térségben működik. E többcélú társulás a kistérségbe tartozó települési önkormányzatok döntése alapján jön létre. A törvény megfogalmazza, hogy egy kistérségben egy többcélú kistérségi társulás alakítható. Természetesen más társulások a jövőben is létrehozhatók, de ezen új típusú a kistérség egészére kiterjedő társulásból, jellegére tekintettel csak egyet lehet alakítani. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a szabályozás változása nem érinti a jelenleg működő társulásokat, azok átalakításnak jogi kényszere nincs. Baranya megye statisztikai kistérséget lefedő Kistérségi Társulások Statisztikai kistérséget átfogó Kistérségi társulás megnevezése Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Szentlőrinci Többcélú Kistérség Társulása Székhely címe 7370 Sásd, Szent I. u Szentlőrinc, Pécsi út

16 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Siklós Többcélú Kistérségi Társulás Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Komlói Többcélú Kistérség Társulása Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás 7700 Mohács, Széchenyi tér Sellye, Dózsa György u Siklós, Köztársaság tér Pécsvárad, Gyenes T. u. 6/ Szigetvár, Zrínyi tér Komló, Városház tér Pécs, Perczel M. u

17 II. Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya megye népessége Baranya fős lélekszáma (2008) az ország lakosságának 3,94%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája. Annak ellenére, hogy az élveszületések számában kedvező elmozdulást következett be az elmúlt 3 évben, a pozitív hatást a halálozások száma (amely jelentősen túlszárnyalta a születésekét) sajnálatos módon ellensúlyozta. Ennek következtében a népességfogyás mérséklődő ütemben, de tovább folytatódott. A belföldi és a nemzetközi vándorlás egyenlege is negatív eredményt mutat, szemben pl. a dinamikusan fejlődő Győr-Moson-Sopron, Fejér megye adataival. Baranya megye kistérségei, települései Baranya megye az ország legdélebbi része, az ország területének 4,8%-a. A megye 301 települése közül 12 város, 289 község. Ezek közül 252 település, vagyis a falvak 83,7%-a 1000 főnél kisebb lélekszámú. Ezen belül is 205 falu azaz a községek 68%-a a törpe falvak kategóriájába tartozott (országosan nem éri el az egyharmadot a részarányuk) 3, a falusi népesség 35%-a lakott ilyen 500 fő alatti kis településen. 3 A KSH évkönyv

18 A települések népességnagyság-csoport szerinti számának és lakosságának megoszlása ,7% ,3% ,3% 0,7% ,3% -499 fő alatt 13,1% ,5% ,6% -499 fő alatt 68,1% ,2% ,8% ,1% ,3% ,1% Baranya megye kistérségei Baranya megye települései a KSH kistérségi körzetei szerint Sásd Komló Pécsvárad Kom lói kistérség: 19 település Mohác si kistérség: 43 település Pécsi kistérség: 39 település Pécsváradi kistérség: 19 település Sásdi kistérség: 27 település Sellyei kistérség: 35 település Siklósi kistérség: 53 település Szigetvári kistérség.: 46 település Szentlőrinci kistérség.: 20 település Baranya összesen:: 301település Szigetvár Szentlőrinc Pécs Mohács Kiskassa Bóly Sellye Harkány Siklós 17

19 Az ország 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszeréből 9 található Baranyában. A kistérségek felosztása a települések közötti valós munkahelyi, oktatási, egészségügyi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatokon alapul. A megye 301 településéből a legtöbb, 53 (17,6%) a Siklósi Kistérséghez tartozik, de a népesség még egy tizede sem lakik itt. A második legtöbb települést vonzó központ a szigetvári, ahova 46 község tartozik (15,3%), a 27 ezer főt kitevő lakosság 6,9%-a a megyeinek. Harmadik a Mohácsi Kistérség, amely 43 községében és városában a második legszámosabb népességgel rendelkezik. Az 51 ezer fő itt élő 12,8%-át teszi ki a megyei lakosságnak. Csak a Pécsi Kistérségben laknak ennél többen, ahol a 39 település magába foglalja a megyeszékhelyet is. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, több mint 150 ezres lakosságával. Ennek következtében közel 186 ezren, a megye népességének 47%-a, ebben a centrum helyzetű kistérségben él. A kistérségek megoszlása a települések száma és a népesség szerint Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári népesség (fő) település szám (db) % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A kistérségek között a népesség változása és a migráció egyértelmű kapcsolatot mutat az egyes térségek gazdasági-foglalkoztatási helyzetével, ebből adódó népességmegtartó képességével. A lélekszám csökkenése a legnagyobb a sellyei kistérségben, amelynek előidézője elsősorban a nagymértékű belföldi elvándorlás, míg a természetes fogyás a megyei átlag alatti. A sásdi körzetben hasonló a helyzet, de ebben térségben a magas elvándorlás népesség-csökkentő 18

20 hatását erőteljesen fokozza a kedvezőtlen élveszületések és halálozások negatív egyenlege. demográfiai folyamat: az Baranyában egyedül a Pécsi Kistérség bevándorlási különbözete pozitív. A demográfiai folyamatok is kedvezőbbek, mint a többi kistérségben megfigyeltek, ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege a Pécsi kistérségben is negatív maradt. Baranya megye néhány adata kistérségenként (2008) Kistérségek Terület km 2 Népesség fő Népsűrűség Fő/km 2 Munkavállalási korú népesség, fő A munkavállalási korú népesség Komlói ,1 Mohácsi ,4 Pécsi ,7 Pécsváradi ,6 Sásdi ,8 Sellyei ,1 Siklósi ,5 Szentlőrinci ,1 Szigetvári ,1 Megye összesen ,4 Forrás:KSH A megye összlakosainak valamivel több mint kétharmada az úgynevezett munkavállalási korú népesség, kisebb differenciát mutatva a megyeszékhely és a vidék népességének korösszetételét vizsgálva. A Pécsi Kistérségben a legalacsonyabb az aktív korúak részaránya, amely Pécs város kedvezőtlen lakosság-összetételére vezethető vissza. A többi kistérségben kedvezőbb ez a 19

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3. sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Preambulum Dunaújvárosban és környékén a helyi társadalmi-gazdaság fejlődéséhez, a területi hátrányok csökkentéséhez, a foglalkoztatási szint növelés érdekében

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben