Területi kohézió április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területi kohézió 2009. április"

Átírás

1 Területi kohézió április

2 TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETÉS...2 I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TERÜLETI BEOSZTÁS RENDSZEREI TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK, KISTÉRSÉGEK VÁLTOZÓ SZEREPE, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A JOGSZABÁLYI ADOTTSÁGOK...13 II. BARANYA MEGYE ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI- GAZDASÁGI JELLEMZŐI...16 III. A BARANYAI, KISTÉRSÉGI MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI...25 IV. BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACÁNAK SWOT-ANALÍZISE...29 V. BARANYA MEGYE KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMAI A PÉCSI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM BEMUTATÁSA SELLYEI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM BEMUTATÁSA...32 ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK

3 Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat decemberében pályázatot nyújtott be Baranya paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor tanulmány formájában. A következőkben a területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) alprojektünk megalapozását szolgáló tanulmány olvasható. 2

4 I. Történeti áttekintés 1. A területi beosztás rendszerei Az Európai Unió területi beosztási rendszere egy ötfokú hierarchikus rendszer, amelynek legfelsőbb szintje az egyes országok döntése szerint, vagy egy egész ország, vagy azon belül a nagy régiók. A második kitüntetett szint a régió, amelyhez kötődik a Strukturális Alapok egész támogatási rendszere, a támogatást igénylő pályázatok, programok, projektek benyújthatósága. A harmadik szint megközelítőleg egy megyényi területet jelent elsősorban a Kohéziós Alaphoz kötődik. A további két szintet az EU lokális szintnek tekinti, a negyedik szint létrehozásával kapcsolatos döntést a tagállamokra bízza, míg az ötödik szintet egységesen a település jelenti. Az 1059-es, május 26-i Európai Parlament és Tanács rendelete határozta meg a NUTS rendszer írásos szabályait. Tulajdonképpen az eddigi gyakorlatot erősítette meg, bizonyos érdekes kitételekkel, módosításokkal, az alábbi elvek mentén. A NUTS rendszer kialakítása az összehasonlítás a stabilitás, a népességszámon alapuló számbavételen alapszik, illetve figyelembe kell venni az adott tagállam politikai, történelmi, szociális, gazdasági, geoföldrajzi sajátosságait is. A 3. cikkely 2. pontja határozza meg a NUTS szinteket. A rendelet 3 szintet határoz meg. NUTS-1 szinten fő, NUTS- 2 szinten fő, NUTS-3 szinten fő létszámban fogalmazza meg a népességszámot. A magyar statisztikai régiók (NUTS-2), a megyerendszer (NUTS-3) teljes mértékben megfelel ezeknek az értékhatároknak. Az 5. cikkely 4. pontja határozza meg azt, hogy a tagállamok 3 évente, a 3. év második naptári félévében kérhetik a módosítást, ez a módosítás a következő év utáni év elején lép életbe. A tagállamnak biztosítania kell a megfelelő statisztikai adatokat az újraértelmezett beosztásnak megfelelően. A NUTS-1 szintet eddig úgy értelmeztük, mint állami szint, ez már részben Írország, Dánia, Svédország esetében igaz, valamint a kisebb tagállamoknál, 3

5 mint pl. Luxemburg, vagy csatlakozás előtt álló Cuprus, Málta, Szlovénia), a NUTS-1-et nem állami szintként értelmezi Finnország (két NUTS-1 térséget határoz meg), ugyancsak két NUTS-1 térséget határoz meg Ausztria, Portugália három NUTS-1 térséget, Hollandiában négy NUTS-1 térség található. A magyarországi viszonyokat véve figyelembe Debrecen, Szeged és Pécs lát el hiánytalanul (?) regionális szerepkört, mindhárom városban felsőoktatási intézmények kínálnak bizonyos választékot (tudományegyetemek, orvosképzés, műszaki főiskolák, agrár felsőoktatás, stb.) regionális egészségügyi központokkal, több tudományos intézettel, irodalmi folyóiratokkal rendelkeznek, a gazdasági szolgáltatások választéka széleskörű. A tercier szektor keresőinek aránya 50 % felett van. 1 Összességében úgy ítélhető meg, hogy a gazdasági, társadalmi, közigazgatási regionális központ szerepkörének betöltéséhez szükséges fontosabb feltételekkel - Budapesten kívül országhatáron belül elsődlegesen öt város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) rendelkezik. Mellettük a régiók számától függően - elsősorban Székesfehérvár, Szombathely, Szolnok, esetleg Kecskemét és Nyíregyháza vehető számításba regionális adminisztratív vagy önkormányzati központként. 1 Beluszky Pál: A magyarországi településrendszer fejlődése Magyarország település környezete Magyar Tudományos Akadémia Budapest. 65. oldal 4

6 A statisztikai régióknak (NUTS 2) az alábbi városok a természetes központjai régió megye javasolt régióközpont Közép-Magyarország Budapest, Pest Budapest Közép-Dunántúl Fejér, Komárom-Esztergom, Székesferhérvár Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr Dél-Dunántúl Baranya, Somogy, tolna Pécs Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc Észak-Alföld Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok Debrecen Dél-Alföld Bács-Kiskun, békés, Csongrád Szeged 2. Történelmi előzmények, kistérségek változó szerepe nemzetközi kitekintés A kistérség, a kistérségi igazgatás nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében. A XIX. században, a Kiegyezés utáni törvénykezés eredményeképpen jött létre az államigazgatási járás, amely a II. világháborúig lényegében zavartalanul funkcionált. A háború utáni időkből figyelemre érdemes Bibó Istvánnak a magyarországi közigazgatási reformmal kapcsolatos néhány témánkhoz közeli gondolata, mint például: "Az önkormányzati életnek éppen az az egyik jelentősége, hogy a kisközségi egységeken és azok vicinális látókörén túlmenő politikai, művelődési, gazdasági és kulturális távlatokat nyisson meg. Ezt a távlatot a falusi és tanyai lakosság egy olyan egységen találhatja meg, amely elég kicsi ahhoz, hogy politikai, gazdasági és kulturális síkon szélesebb kitekintésű közösségi vállalkozások színhelye legyen. Ilyen 5

7 színhelyként nyilvánvalóan az a legközelebbi városias, vagy azzá fejleszthető központ kínálkozik, ahová a környék lakossága mindennapi életéből való túlságos kiszakadás nélkül egynapi fordulóval bejár vagy bejárhat hivatalos ügyeit intézni." Bibó a megoldást egyrészt a járási önkormányzatok, másrészt a nagyhatárú, tanyás mezővárosokhoz kapcsolódó városkörnyéki közigazgatás létrehozásában látja. A utóbbi esetben egy-egy község közigazgatásilag nem egy járáshoz, hanem egy városhoz kapcsolódna. A városkörnyéki igazgatás létjogosultsága elsősorban az alföldi tanyás körzetekben van meg, ahol a mezővárosok egész környékük valóságos közigazgatási központjává válhatnak. Hasonló hatások vannak az aprófalvas településszerkezetnél is. Tudjuk, hogy a Bibó nevével fémjelzett - a közigazgatás városkörnyéki alapú - reformjára nem került sor ig a régi közigazgatás szervezeti rendszere több tekintetben érintetlen maradt. Alapvető változást az 1949-ben elfogadott Alkotmány, - mely a járást a demokratikus centralizmus jegyében beillesztette a tanácsi hierarchiába, - majd ezt követően az első tanácstörvény hozott. A tanács és szerveinek működése igazodott a települések rendszeréhez, valamint az állam területi tagozódásához. A kisközségi szintig kiépített, szétaprózott települési közigazgatásról azonban már az 50-es évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy működtetése gazdaságtalan, irányítása nehézkes. Felmerült tehát az integráció szükségessége, részben településegyesítések, részben a közös tanácsok létrehozása útján. Az 1970-es években kidolgozott településfejlesztési koncepció már a körzetközponti települések fejlődését állította előtérbe ben a járási tanácsok megszüntetésével, helyüket az elsősorban adminisztratív feladatokat 6

8 ellátó járási hivatalok foglalták el. A járási hivatalok január 1-től ugyancsak megszűntek, és ezzel megszűnt a járás is, mint közigazgatási egység. A megszűnt járási igazgatást - a kétszintű közigazgatásra való fokozatos áttérés jegyében, mint átmeneti megoldás - a városkörnyéki igazgatás váltotta fel. Ebben a rendszerben a fajsúlyosabb és speciális szakértemet igénylő ügyek intézése nem a községi tanácsok egységes szakigazgatási szervénél, hanem a városi tanácsok szakigazgatási szervénél történt, ún. városkörnyéki referensi rendszerben, ahol egy település adott igazgatási ügyét egy ügyintéző intézte. A városkörnyéki igazgatás a rendszerváltozásig működött. A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő évektől foglalkozik a szakirodalom. A kistérség, mint a megyénél kisebb közigazgatási térség gyökerei az előbbiek alapján, - azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Az, hogy az utóbbi időben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, különösen kettő tényezőre vezethető vissza: 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önállóságból származó eufória, az egyes területeken bekövetkezett látványos fejlődés azonban eltakarta az egyre nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési autonómiát a legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás dezintegrációját eredményezte. (Megye ellenesség) Az önkormányzati rendszer szétaprózottsága azonban az ellentétes irányú érdekkényszerek miatt hosszabb távon csak jelentős pazarlás mellett inhatékonyan tartható fenn.. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések különböző formái, megszaporodott a legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. Felerősítette a folyamatot a 7

9 területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Egyre erősebben hat a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka uniós csatlakozásunkkal függ össze. A decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerülnek megoldásra. A csatlakozás kiemelt jelentőséget ad a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Az Európai Unióban a kistérségi együttműködési formák sokfélesége jellemző. A francia modell a területi önkormányzati struktúrára épül. A szétaprózott településszerkezetből adódóan jelentős hangsúlyt kapnak az önkormányzati rendszerbe szervesen illeszkedő települési együttműködési formák. A települések közötti három szintű együttműködési törvény szabályozza, melynek elemei: Települési közösségek: a kevésbé urbanizált, homogén, összefüggő földrajzigazdasági egységet alkotó települések együttese. Jellemzője a 3,5-50 ezer főig terjedő népesség, a falusias településszerkezet. Tevékenységük homlokterében a hátrányos helyzet mérséklése áll. A második elem az agglomerálódott térségi közösségek szintje. A magyar szóhasználat szerint, ez az urbanizált kistérségnek felel meg. Településszerkezetére jellemző, hogy legalább egy, 15 ezer fős lélekszámú 8

10 várossal rendelkezik, folyamatos beépítettségű, és lakóinak száma legalább 50 ezer fő. A francia modell harmadik eleme a nagyvárosi térségi közösség, mely léptékénél fogva természetesen nem kezelhető kistérségi formaként. Itt olyan összefüggő, urbanizált területről van szó, amely folyamatos beépítettségű, és több, mint 50 ezer fő lakossal rendelkezik. A hatékony és működőképes konstrukció kialakítása a nagyvárosok körzetében összehangolt működést tesz szükségessé. Olaszországban a francia példához hasonlóan, de gyengébb hatáskörrel működnek: Nagyvárosi körzetek, helyi területi testületként, képviselőtestülettel. (Nagyvárosi Tanács, önálló hivatalokkal). Létezik az ún. Hegyi Közösségek, amelyek a rendkívül elaprózott település struktúrájú térségekben működnek. Fő céljuk a speciális problémák megoldása, a fejlesztések összehangolása, segítése. A Területi Közösségek létrehozatalának országszerte megvan a lehetősége. Ezek a fejlesztési források igénybevételének lehetőségéhez kötötten működnek. Régiónként eltérő módon, gyakran különösen a vidékfejlesztés területén önszerveződő helyi csoportokra támaszkodva valósítják meg a fejlesztéseket. A Strukturális alapok igénybevételéhez pedig esetenként maguk a régiók jelölik ki a kistérségeket, rendelkezésükre bocsátva a Regionális Operatív Programból egy meghatározott keretösszeget, programjuk végrehajtására. Spanyolországban nincs törvényben szabályozott erős kistérségi rendszer. Az érdemi hatásköri súlypont az állam (a központi igazgatás) és a régiók (autonóm tartományok) között van. Az uniós programdokumentumokban szereplő, jóváhagyott és támogatott tevékenységekre aktuális jelleggel helyi 9

11 akciócsoportokat hoznak létre. A programok alkalmazásához minden akciócsoport rendelkezik egy ügyintéző szervvel. Írországban erős állami szerepvállalás mellett azokon a területeken jöttek létre és működtek eredményesen a fejlesztési régiók, ahol valamilyen szempontból válsághelyzet alakult ki. (Példaként említhető a tengeren túli légi átkelésben jelentőségét elveszítő és új profil kialakítására kényszerülő Shannon régió.) Az ország hosszú és nehéz strukturális átalakulása után, a 90-es évekre Európa egyik leggyorsabban fejlődő területévé vált. Ez az es uniós tervezési periódusban megvalósuló rendkívül koncentrált, kevés prioritásra épülő támogatási politikának, valamint a helyi sajátosságokra és hagyományokra építő területpolitikának volt köszönhető. Ez utóbbiban kapott helyet a kistérségi léptékű gondolkodás, elsősorban a turizmus, a helyi ipar, a helyi szolgáltatások programozott fejlesztése révén. A nemzeti szint, a régiók szintje és a megyék mellett azonban a kistérségek nem váltak általánossá és szervezetté, mert ez már a közigazgatási szintek elaprózottságát jelentette volna. A kormányprogram célkitűzései a decentralizáció megvalósítása, az autonómia és az integráció erősítése és ennek keretében a kistérségek létrehozása. A program nyomán számos koncepció, elképzelés látott napvilágot. A járások, majd a városkörnyéki beosztás megszűnése után mint ahogy az előzőekben jeleztük jelenleg nálunk nincs általános kistérségi közigazgatási beosztás. Ez elsősorban a feladat- és hatáskör telepítéseknél okoz gondot, ugyanakkor e helyzetből előny is származik, amely jelzi a követendő útirányt. Az önkormányzatok szabad társulása alapján az elmúlt év alatt ugyanis tényleges kistérségi kapcsolatok, együttműködések alakultak ki. Ugyanakkor ténylegesen több, eltérő funkciót ellátó kistérség létezik egymás mellett, mint statisztikai, területfejlesztési és egyéb társulásos, illetőleg államigazgatási kistérség. A fentiekből következik, hogy az egységesítés érdekében szükséges 10

12 a kistérséget intézményesíteni oly módon, hogy a területileg stabilan lehatárolt, több alapvető funkció ellátására képes és saját szervezetrendszerrel rendelkező komplex jellegű közigazgatási egység legyen. A kistérség jelenleg, mint térszerkezeti egység statisztikailag meghatározott. A Központi Statisztikai Hivatal által 1994-ben bevezetett rendszerre a megyéknél kisebb területi egységek különböző szempontú statisztikai megfigyelése miatt volt és van szükség. A KSH meghatározta a statisztikai kistérség fogalmát, és lényegében ezt a definíciót vette át az 1996-ban megszületett területfejlesztési törvény is. Az egyik leglényegesebb kérdés a kistérség, mint földrajzi és mint közigazgatási egység fogalmának meghatározása. A feladat megoldása természetesen elkerülhetetlenné tette a jelenlegi, statisztikailag meghatározott kistérségi beosztás áttekintését, felülvizsgálatát. A rendszer folyamatban lévő módosítására árhatóan évben került sor. A KSH a felülvizsgálat során a következő alapelveket kellett érvényre juttatni: - A statisztikai kistérségi rendszer meghatározó alapelve, hogy maradéktalanul lefedi az ország, a régió (megye) területét, minden település tartozik egy, és csak egy kistérséghez. Ebből az következik, hogy a statisztikai kistérségi rendszer, illetve a területfejlesztési önkormányzati társulások területe nem azonos. A teljes területi egyezőséget néhány megyében az biztosítja, hogy az önkormányzati társulásokat a kistérségi rendszer figyelembe vételével szervezték. Természetesen van lehetőség a két területi rendszer harmonizálására, a az alapelveket jelentősen nem sértő kompromisszumok a statisztikai kistérségek oldaláról is elképzelhetők a rendszer korrekciója során. 11

13 - A statisztikai kistérségi rendszerben többi központú vonzáskörzetek is léteznek, amelyekben egynél több centrumtelepülés gyakorolja a központi funkciókat. - A statisztikai kistérségek száma kisebb a városok számánál, mert közülük egyesen nem rendelkeznek valós vonzáskörzettel és nem képesek a környező településekre kiterjedő szolgáltatásokat biztosítani. A városok száma folyamatosan növekszik, a városi cím odaítélése azonban most már kizárólag kis népességszámú, hiányos intézményrendszerű településeket érint, melyek nincsenek abban a helyzetben, hogy egyedül ellássák egy kistérség lakosságát az alapfokú ellátást meghaladó szolgáltatásokkal. Elképzelhető néhány kisebb kistérség megszüntetése, összevonása. - A statisztikai kistérségi rendszernek mind a területfejlesztési törvényből, mind a támogatási rendszer működtetéséből, mind pedig a statisztikai alkalmazásából fakad funkciói teljesítéséhez, stabilnak kell lennie. - A statisztikai kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátásnak kapcsolatrendszerét kifejező vonzáskörzet, az együtt élő, egymásra utalt települések területi egysége. A kistérségek tehát a centrum-periféria elvén meghatározott területi egységek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen kistérségek különböző méretűek lehetnek, és egy nagyméretű központ és környéke természetszerűen nagyobb területet, nagyobb népességszámot jelent, mint egy kisebb település környéke. - A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő rendszer. Egy kistérség a földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, ellátási, esetleg kulturális és egyéb kapcsolatokra épül, ezeken alapul. 12

14 3. A jogszabályi adottságok Az említett évi XXI. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény, illetve a társulások támogatásáról szóló 65/2004. (IV.1.) rendelet tartalmazza a legújabb szabályozás rendelkezéseit. Ezek közül kiemelném 2 a kistérségi fejlesztési tanácsot, mely a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében tevékenykedik. 2 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 5.. h) 1 kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. Megállapította: (az évi XXI. tv.) (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Megállapította: (a évi XXV. Tv. 6..) 10/A.. 4 (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. 10/C.. 5 (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásban együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel. (2) A kistérségi fejlesztési tanácsa a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembe vételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembe vételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására. i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben 10/D.. 1 A kistérségi fejlesztési tanács munkájában a) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere. A kistérségi fejlesztési tanácsoknak lehetőségük van szakmai munkaszervezet felállítására. A működéssel kapcsolatos feladatokról szóló szabályozás mellett a törvényben a tanácsok működési költségeinek biztosításáról szóló rendelkezések is megjelennek. Az új 10/G.. Rendelkezése összekapcsolja a kistérségi területfejlesztési feladatokat a többcélú kistérségi társulás intézményével, továbbá alapvetően rendezi ezen intézmény és a kistérségi fejlesztési tanács viszonyát. A rendezés alapvető vonása, hogy a kistérségi területfejlesztési feladatokat alapszabályként a valamennyi települést magába foglaló többcélú kistérségi társulás látja el. (Indoklás) A évi CVII. Tv. (A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról) 10.. (1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint a társulás i tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munka szervezet) közreműködésével látja el. (2) A munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai. 13

15 A szabályozás szerint a kistérségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását munkaszervezet látja el. A munkaszervezet formájának meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvény lehetőséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségi társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munka szervezetének formáját. Így lehetőség van arra, hogy a hivataltól elkülönült munka szervezet vagy a székhely település önkormányzata képviselőtestületének hivatala lássa el a tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését. Az évi XXI. tv. alapján, illetve a évi CVII. Tv. alapján az önkormányzati közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális kerete a kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, amely abban az esetben biztosíthatja a funkciókat, ha meghatározott térségben működik. E többcélú társulás a kistérségbe tartozó települési önkormányzatok döntése alapján jön létre. A törvény megfogalmazza, hogy egy kistérségben egy többcélú kistérségi társulás alakítható. Természetesen más társulások a jövőben is létrehozhatók, de ezen új típusú a kistérség egészére kiterjedő társulásból, jellegére tekintettel csak egyet lehet alakítani. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a szabályozás változása nem érinti a jelenleg működő társulásokat, azok átalakításnak jogi kényszere nincs. Baranya megye statisztikai kistérséget lefedő Kistérségi Társulások Statisztikai kistérséget átfogó Kistérségi társulás megnevezése Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Szentlőrinci Többcélú Kistérség Társulása Székhely címe 7370 Sásd, Szent I. u Szentlőrinc, Pécsi út

16 Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Siklós Többcélú Kistérségi Társulás Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Komlói Többcélú Kistérség Társulása Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás 7700 Mohács, Széchenyi tér Sellye, Dózsa György u Siklós, Köztársaság tér Pécsvárad, Gyenes T. u. 6/ Szigetvár, Zrínyi tér Komló, Városház tér Pécs, Perczel M. u

17 II. Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya megye népessége Baranya fős lélekszáma (2008) az ország lakosságának 3,94%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája. Annak ellenére, hogy az élveszületések számában kedvező elmozdulást következett be az elmúlt 3 évben, a pozitív hatást a halálozások száma (amely jelentősen túlszárnyalta a születésekét) sajnálatos módon ellensúlyozta. Ennek következtében a népességfogyás mérséklődő ütemben, de tovább folytatódott. A belföldi és a nemzetközi vándorlás egyenlege is negatív eredményt mutat, szemben pl. a dinamikusan fejlődő Győr-Moson-Sopron, Fejér megye adataival. Baranya megye kistérségei, települései Baranya megye az ország legdélebbi része, az ország területének 4,8%-a. A megye 301 települése közül 12 város, 289 község. Ezek közül 252 település, vagyis a falvak 83,7%-a 1000 főnél kisebb lélekszámú. Ezen belül is 205 falu azaz a községek 68%-a a törpe falvak kategóriájába tartozott (országosan nem éri el az egyharmadot a részarányuk) 3, a falusi népesség 35%-a lakott ilyen 500 fő alatti kis településen. 3 A KSH évkönyv

18 A települések népességnagyság-csoport szerinti számának és lakosságának megoszlása ,7% ,3% ,3% 0,7% ,3% -499 fő alatt 13,1% ,5% ,6% -499 fő alatt 68,1% ,2% ,8% ,1% ,3% ,1% Baranya megye kistérségei Baranya megye települései a KSH kistérségi körzetei szerint Sásd Komló Pécsvárad Kom lói kistérség: 19 település Mohác si kistérség: 43 település Pécsi kistérség: 39 település Pécsváradi kistérség: 19 település Sásdi kistérség: 27 település Sellyei kistérség: 35 település Siklósi kistérség: 53 település Szigetvári kistérség.: 46 település Szentlőrinci kistérség.: 20 település Baranya összesen:: 301település Szigetvár Szentlőrinc Pécs Mohács Kiskassa Bóly Sellye Harkány Siklós 17

19 Az ország 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszeréből 9 található Baranyában. A kistérségek felosztása a települések közötti valós munkahelyi, oktatási, egészségügyi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatokon alapul. A megye 301 településéből a legtöbb, 53 (17,6%) a Siklósi Kistérséghez tartozik, de a népesség még egy tizede sem lakik itt. A második legtöbb települést vonzó központ a szigetvári, ahova 46 község tartozik (15,3%), a 27 ezer főt kitevő lakosság 6,9%-a a megyeinek. Harmadik a Mohácsi Kistérség, amely 43 községében és városában a második legszámosabb népességgel rendelkezik. Az 51 ezer fő itt élő 12,8%-át teszi ki a megyei lakosságnak. Csak a Pécsi Kistérségben laknak ennél többen, ahol a 39 település magába foglalja a megyeszékhelyet is. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, több mint 150 ezres lakosságával. Ennek következtében közel 186 ezren, a megye népességének 47%-a, ebben a centrum helyzetű kistérségben él. A kistérségek megoszlása a települések száma és a népesség szerint Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári népesség (fő) település szám (db) % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A kistérségek között a népesség változása és a migráció egyértelmű kapcsolatot mutat az egyes térségek gazdasági-foglalkoztatási helyzetével, ebből adódó népességmegtartó képességével. A lélekszám csökkenése a legnagyobb a sellyei kistérségben, amelynek előidézője elsősorban a nagymértékű belföldi elvándorlás, míg a természetes fogyás a megyei átlag alatti. A sásdi körzetben hasonló a helyzet, de ebben térségben a magas elvándorlás népesség-csökkentő 18

20 hatását erőteljesen fokozza a kedvezőtlen élveszületések és halálozások negatív egyenlege. demográfiai folyamat: az Baranyában egyedül a Pécsi Kistérség bevándorlási különbözete pozitív. A demográfiai folyamatok is kedvezőbbek, mint a többi kistérségben megfigyeltek, ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege a Pécsi kistérségben is negatív maradt. Baranya megye néhány adata kistérségenként (2008) Kistérségek Terület km 2 Népesség fő Népsűrűség Fő/km 2 Munkavállalási korú népesség, fő A munkavállalási korú népesség Komlói ,1 Mohácsi ,4 Pécsi ,7 Pécsváradi ,6 Sásdi ,8 Sellyei ,1 Siklósi ,5 Szentlőrinci ,1 Szigetvári ,1 Megye összesen ,4 Forrás:KSH A megye összlakosainak valamivel több mint kétharmada az úgynevezett munkavállalási korú népesség, kisebb differenciát mutatva a megyeszékhely és a vidék népességének korösszetételét vizsgálva. A Pécsi Kistérségben a legalacsonyabb az aktív korúak részaránya, amely Pécs város kedvezőtlen lakosság-összetételére vezethető vissza. A többi kistérségben kedvezőbb ez a 19

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2007.

ELŐTERJESZTÉS. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2007. BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI, GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI BIZOTTSÁGA Szám: 147-30/2007. Mell.: 2 db ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési,

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/21-10/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben