Készült az ERFP_DD 2002-HU-B-1 szerződés számú projekt támogatásával

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült az ERFP_DD 2002-HU-B-1 szerződés számú projekt támogatásával"

Átírás

1 Bevezetés Az irányítástechnika tárgya Az irányítás alapműveletei Irányítási rendszer felépítése Jelek csoportosítása Az irányítási rendszer és részei Szerkezeti vázlat Működési vázlat Hatásvázlat Tömbvázlat Jelfolyamábra Irányítástechnika felosztása Vezérlés Szabályozás Vezérlés és szabályozás összehasonlítása A vezérléstechnika matematikai alapjai Számrendszerek Tízes (decimális) számrendszer Kettes ( bináris) számrendszer Nyolcas (oktális) számrendszer Tizenhatos ( hexadecimális) számrendszer Számábrázolás különböző számrendszerekben Binárisan kódolt decimális számok (BCD) Számrendszerek átalakítása Logikai (Boole) algebra Logikai mennyiségek és összefüggések leírása és ábrázolása Logikai algebra alapműveletei Logikai összeadás Logikai szorzás Logikai tagadás, inverz képzés Az alapműveletek alapazonosságai A kapcsolási algebrában érvényes törvények A logikai kifejezések egyszerűsítéséhez, azonos átalakításához felhasználható további azonosságok A De Morgan tételek Logikai függvények Egy változó logikai függvényei Két változó logikai függvényei Logikai függvények közötti összefüggések Szabályos függvény alakok Logikai függvények egyszerűsítése Algebrai egyszerűsítés Grafikus egyszerűsítés Numerikus egyszerűsítés Logikai hálózatok Kombinációs hálózat Sorrendi hálózat Aszinkron hálózat Szinkron hálózat Példa kombinációs hálózatra

2 3.4 Példa aszinkron hálózatra R-S tárolók Mester-szolga J-K tároló D-tároló Szinkron sorrendi hálózatok tervezése Egyéb funkcionális hálózatok Léptető regiszter (shift) Bináris aszinkron számláló Elektromechanikus relék Az elektromechanikus relé működése Különleges relék Relés alapkapcsolások Elengedésre kitüntetett soros öntartó áramkör Elengedésre kitüntetett mellékzáras öntartó kapcsolás Meghúzásra kitüntetett soros áramkör Meghúzásra kitüntetett mellékáras kapcsolás Kétrelés kapcsolások Kereszt reteszelés 2 üzemszerű állapottal Keresztreteszelés 3 üzemszerű állapottal Kettes alapú számláló Konjunktív számláló kapcsolás Sorrendi áramkör Általánosan tetszőleges sorrendi relés hálózatok tervezése Vezérlések tápellátása Vezérlési példák Irányváltó kapcsolás Csillag- háromszög indítás időrelével Dahlander motor kapcsolása két fordulatszámra, egy forgásirányra Asztal ingamozgásának vezérlése Vezérlések tervezése A vezérlések tervezésének fázisai A feladat kitűzése A megoldás fokozatos megközelítése Végső megoldás kialakítása Műszaki kiviteli terv Műszaki leírás: Mellékletek Tervrajzok Kábeljegyzék Anyagjegyzék Gyártási terv Tervezési példa Szállítószalag rendszer tervezése A feladat megfogalmazása Ütemterv A szállítószalag hatásvázlata A szállítószalag áramút terve Tartály folyadékszintjének jelzése Félvezetős logikai elemek Logikai szintek

3 7.2 Logikai áramkörök Diódás logikai áramkörök Tranzisztoros inverter Inverter kapcsolások Összetett tranzisztoros logikai áramkörök TTL áramkörcsalád Multiemitteres NAND kapu felépítése és transzferkarakterisztikája TTL NOR logikai kapcsolás Nyitott kollektoros kapcsolás Három állapotú kimenet (Three-state) A TTL áramkörök jellemzői TTL áramkör sorozatok A TTL áramkörök összekötése és terhelésük Szabad bemenetek elkötése Digitális MOS áramkörök Programozható Logikai Vezérlő Kötött programozású vezérlő CPU-k felépítése: Vezérlési módok Szabadon programozható vezérlők Moduláris felépítésű szabadon programozható vezérlő Kompakt rendszerű PLV Watch dog (Őrző kutya) A program feldolgozásának lehetőségei Szállítószalag vezérlés PLC-vel Automatizálási rendszer megvalósítása PLV-vel Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Közel másfél évszázaddal ezelőtt az elektromechanikus relé kifejlesztésével megkezdődhetett a villamos vezérléstechnika fejlődése. A relé rendszertechnikai alkalmazására a múlt század végén a telefon feltalálásával és annak kiépítésével került sor. A két világháború között bizonyos alkalmazásokban az elektroncső váltotta fel a reléket, ezáltal nagyobb kapcsolási sebességet értek el. Az elektroncső korlátozott élettartama határt szabott a vezérléstechnikai alkalmazásában, és hamarosan a tranzisztor teljes mértékben kiszorította azt. A relék nagyon sok helyen, főleg ipari területen megtartották szerepüket. Az ötvenes évektől a fejlesztés tranzisztoros modulrendszerek kialakítása irányába tolódott el. A félvezetők gyártástechnológiai fejlesztése eredményeképpen az egyedi tranzisztoros kapcsolásokat az alacsony integráltságú félvezetők váltották fel. A vezérléstechnika rohamos fejlődésnek indult. Áramkörcsaládok, és ezen belül tucatnyi funkcionális egység került piacra. Kisebb bonyolultságú vezérlések esetében is felvették a versenyt a gazdaságosság szempontjából. Természetesen a relék alkalmazását az elektronika fejlődése nem szüntette meg. A tirisztorok és triacok megjelenése nem szorította ki a reléket, hiszen a relék előnyét- a galvanikus leválasztást- a félvezetők nem biztosították. A galvanikus leválasztás és a teljesítményerősítés a reléknek azok a fő előnyei, melyek miatt a reléket általánosan alkalmazzák a félvezetős, mikroprocesszoros vezérlések korszakában is. Az irányítástechnika gyakorlati megvalósításában robbanásszerű fejlődés az 1980-as években kezdődött. Ezt a fejlődést a mikroprocesszor vezérléstechnikai alkalmazása tette lehetővé. Egyetlen építőkockában nagyon sok logikai funkciót nagyon rövid idő alatt és kis villamos fogyasztás mellett valósít meg. Számításokat végez, szabályoz és vezérel számunkra már természetesnek tűnő készülékeket. Az irányítástechnikai szakemberek időben felismerték a processzor aritmetikai lehetőségét, és főleg ezen a területen használták. A mikroprocesszor felhasználásához szükség volt egy kommunikációs felületre, gépi kódú nyelvek kifejlesztésére. Egyre inkább jelentek meg a processzortól függő programozási nyelvek. 70-es évek végén került kidolgozásra a processzortól független PLM programozási nyelv, amely megfelelő fordító felhasználásával az Intel processzorcsalád magas szintű programnyelvvel történő programozását tette lehetővé. 4

5 1 Az irányítástechnika tárgya A vezérléstechnika, mint az irányítástechnika egyik ága az első ipari forradalommal indult fejlődésnek, azonban széleskörű elterjedése, tudományos szintű kidolgozása a villamosítás elterjedésével vált lehetségessé. Míg kezdetben csak az ember fizikai erejét, munkavégző képességét gépek vették át, az irányítást továbbra is ember végezte. Másfél évszázaddal ezelőtt a pneumatika, hidraulika és villamos berendezések fejlődése lehetővé tette, hogy az ember termelésirányító tevékenységét is gépek berendezések vegyék át. A tudományos műszaki forradalom egyik fontos tényezője az ember irányító szerepének kiváltása a folyamatok ellenőrzésében, automatizálásában. Új tudományágak alakultak ki. A termelési folyamatok lényege, hogy a folyamat során alapanyagok feldolgozása, átalakítása során kész vagy félkészterméket készítenek. Az anyagok megmunkálásához energiára van szükség, amely a megmunkálás során szintén átalakul. Az irányításrendszernek legyen az emberi kézi, vagy önműködő feladata, hogy a termelési folyamatba bevezetett anyag a bemenő energia felhasználásával a kívánt paraméterekkel minőségi követelméanyanyeknek megfelelő termék készüljön a felhasználásra kerülő energia optimális kihasználásával. Az automatizálás elméletével és műszaki megvalósításával az irányítástechnika foglalkozik. Az irányítástechnika a műszaki tudományoknak az az ága, amely az önműködő irányítás törvényszerűségeinek és gyakorlati megvalósításával foglalkozik. Az irányítástechnika illetve ezen belül a vezérléstechnika és szabályozástechnika terminológiáját szabvány rögzíti. Az MSZ lap alapján az irányítás olyan művelet, amely valamely folyamatot elindít, fentart, megváltoztat vagy megállít. Az irányítást kézi és önműködő irányításra osztjuk fel. - Kézi irányítás az irányításnak az a módja, amikor az irányítás valamelyik részműveletét kezelő személy végzi. - Önműködő irányítás az irányításnak az a módja, amikor valamennyi irányítási részműveletet kezelő beavatkozása nélkül megy végbe. 5

6 1.1 Az irányítás alapműveletei Az irányítási folyamatot elemezve megállapíthatóak azok az alapműveletek, amelyek mind a kézi mind az önműködő irányítás során megvalósulnak. Érzékelés: értesülés információ szerzés az irányítás tárgyát képező folyamatról. Ítéletalkotás: döntés az értesülés alapján a rendelkezés szükségességéről Rendelkezés: utasítás a beavatkozásra Beavatkozás: az irányítás tárgyát képező folyamat befolyásolása a rendelkezés alapján 1. ábra A b folyamatba bevezetett anyag A k félkész vagy késztermék E b átalakításhoz szükséges energia E k átalakult vagy hulladék energia 6

7 1.2 Irányítási rendszer felépítése Az irányított folyamatot és az irányító berendezést együtt irányítási rendszernek nevezzük. Az irányítási rendszer szerverekből áll. Az irányítási folyamat a szervek egymásra hatásából valósul meg. A szervek több elemből állhatnak. Az elem irányítástechnikai szempontból tovább nem bontható szerkezeti rész. A szervek egymáshoz kapcsolódása alkotja az irányítási láncot. Az irányítási láncban szereplő elemek egymásnak jeleken keresztül adják át az irányításhoz szükséges információt. Minden szervnek Be- és Kimenő jele van. A szervet a bemenő jel készteti működésre (ok-okozat). Tárgyalásunk során visszahatásmentes szerveket tételezünk fel. A termelési folyamatot befolyásoló hatások a szerveken, az az elemeken keresztül haladnak míg kívánt mértékben beavatkoznak. Jelnek az irányítási lánc elemein keresztül haladó hatásokat nevezzük. A szabvány megfogalmazása szerint Jel: valamely fizikai állapothatározó mennyiség minden olyan értéke vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információ szerzésére, továbbítására vagy tárolására alkalmas. Jellemzőnek nevezzük azokat az állapothatározókat, amelyek az irányított folyamat állapotát jellemzik, vagy befolyásolják. Pl. nyomás, hőmérséklet, fordulatszám, villamos feszültség, stb. A jellemző értéke vagy értékváltozása is jel. A jel legfontosabb jellemzője, hogy olyan állapot vagy állapotváltozás, amelyhez egyértelmű információ tartozik Jelek csoportosítása A jeleket az alábbiak szerint oszthatjuk fel: - Értékkészlet - Időbeli lefolyás - Az információ megjelenési formája szerint - Az érték meghatározottsága szerint Az értékkészlet szerint: Folytonos a jel, ha értelmezési tartományában tetszés szerinti értéket felvehet Szakaszos, nem folytonos a jel, ha értelmezési tartományában nem vehet fel tetszés szerinti értéket Az időbeli lefolyás szerint: Folyamatos a jel, ha értékkészlete adott időtartományban bármelyik időpontban változhat. Szaggatott, nem folyamatos a jel, ha értékkészlete adott időtartományban nem minden időpontban változhat. (csak meghatározott időközönként és időtartamban szolgáltat információt) Az információ megjelenítési formája szerint: 7

8 Analóg a jel, ha az információt a jelhordozó értéke vagy értékváltozása közvetlenül képviseli. Digitális a jel, ha az információ a jelhordozó számjegyet kifejező diszkrét, jelképi értékében (kódjaiban) van jelen. 2. ábra 8

9 Az érték meghatározottsága szerint Determinisztikus a jel, ha értéke meghatározott időfüggvénnyel egyértelműen megadható. Sztochasztikus a jel, ha szabálytalan lefolyású, és csak valószínűség számítási módszerekkel írható le. 3.ábra 1.3 Az irányítási rendszer és részei A szabvány terminológiája alapján Az irányítási rendszer az irányított rendszert (berendezést) és az irányító berendezést foglalja magában. Az irányított rendszer olyan, az irányítástól egyébként függetlenül meglevő műszaki létesítmény, berendezés, gép stb., amely az irányítás tárgyát képezi. Az irányító rendszer mindazon szervek és készülékek összessége, amelyek együttműködése révén az irányított rendszer irányítása megvalósul. Az irányító szervek jeleinek illetve jellemzőinek megváltozása közvetíti azt a hatást, amely alapján az irányított rendszer jellemzőit befolyásoljuk. Minden egyes állapothoz egy energiaszint tartozik, ezért a változásokhoz a rendszer energiaszintjének megváltozása szükséges. Tekintettel arra, hogy bármely változáshoz csak véges teljesítmény áll rendelkezésre, így ezek bekövetkezéséhez időre van szükség. A hatások vizsgálatakor egy dinamikus rendszer elemzését kell elvégezni, hiszen minden elem ki- és bemenete közötti kapcsolat matematikai függvénykapcsolattal írható le. Az irányítási rendszer elemek sorozatából épül fel, így a módosító hatásnak elemek sorozatán kell keresztül haladnia ahhoz, hogy az irányított jellemzőt a kívánt irányban befolyásolja. Hatáslánc az irányítási rendszer azon szerkezeti egységeinek sorozata (láncolata), amellyel az irányítási hatást közvetítik. A rendszer szemléltetésére háromféle ábrázolási mód áll rendelkezésünkre. 9

10 1.3.1 Szerkezeti vázlat Szerkezeti vázlat: az irányítási rendszernek olyan vázlatos vagy jelképes szerkezeti ábrázolása, amely elsősorban a rendszer irányítási szempontból lényeges részeit tünteti fel. Az alábbi kézi feszültség szabályozási példán tekintjük át a rendszerábrázolási módokat. 4.ábra A rendszerváltozó a terhelésre jutó feszültség állandó értéken tartását végzi. A terhelés változása a visszahatások miatt változást eredményez az indukált feszültségben, illetve a generátor belső ellenállásán létrejövő feszültség változás a generátor kapocsfeszültségeinek megváltozását eredményezi. Kézi irányítással a kapcsolóra kötött ellenőrző feszültségmérő jelzése alapján a gerjesztőköri ellenállás változtatásával a generátor mágneses terét olyan módon befolyásoljuk, hogy a kapocsfeszültség az előre meghatározott értékre álljon. A szerkezeti vázlat az irányítási láncban részt vevő szerkezetek elemeket tünteti fel, szemléltetve az egymásra hatást. AM aszinkronmotor n fordulatszámmal hajtja az EG egyenáramú generátor tengelyét. V voltmérő ellenőrzi a generátor kapcsain a feszültséget. R t a fogyasztó ellenállása, amelynek a változása zavart gerjeszt a rendszerben. R a gerjesztőköri ellenállás, amelynek a változtatásával állítható be a kívánt kapocsfeszültség. Az ember, aki az ellenőrző műszer által mutatott értéket hasonlítja össze a beállítani kívánt feszültséggel, és az eltéréstől függően csökkenti, vagy növeli a gerjesztőköri ellenállást. A szerkezeti vázlatból kitűnik, hogy az irányítási láncban milyen berendezések vesznek részt, milyen fizikai jellemzőkkel, jelhordozókkal hatnak egymásra. 10

11 1.3.2 Működési vázlat Működési vázlat: a hatáslánc szerkezeti részeinek olyan ábrázolási módja, amely e részek irányítástechnikai értelemben funkcionális szerepének jelképi ábrázolásából áll. A szerkezeti részeket téglalapok, a jelek útját, pedig hatásvonalak jelképezik. A nyíl a jel terjedési irányát jelzi. Az előző rendszer ábrázolása működési vázlattal: 5.ábra Példánkból kitűnik, hogy egy készülék, egy berendezés vagy kézi irányítás esetén az ember több irányítástechnika funkciót is elláthat. Az Irányító - és a Különbségképző szerv funkcióit az ember végzi. Fogadja az ellenőrző készülék, feszültségmérő jelét és összehasonlítja az előre meghatározott alapjellel. Az összehasonlítás eredményeként dönt a rendelkezés módjáról, és az R ellenállás értékének változtatásával végrehajtja a beavatkozáshoz szükséges változtatásokat. A végrehajtó szerv a gerjesztő köri ellenállás, amelynek változása a gerjesztőköri áramot változtatja. A gerjesztőköri áram által létrehozott mágneses fluxus avatkozik be az irányított folyamatba, a feszültség indukálásba. Az irányított folyamat jellemzője a generátoron mérhető feszültség értéke, amely függvénye a generátor fordulatszámának, fluxusának és a terhelőáramnak. Azok a jellemzők, amelyek az irányítási láncban nem állíthatóak, nem befolyásolhatók, de az irányított jellemzőt befolyásolják, zavaró jellemzőknek nevezzük. Az a jellemző, amely az irányítási láncban hat az irányított folyamatra és annak változása módosítja az irányított jellemzőt, X m módosított jellemzőnek hívjuk. Minden irányítási rendszerhez elemezni kell az irányított folyamatot és azokat a jellemzőket, amelyek az irányított jellemzőt befolyásolják. Ezekből azt a jellemzőt kell kiválasztani, amely az irányított jellemzőt döntően és a leggazdaságosabban befolyásolja, ez lesz a módosított jellemző, a többi, pedig irányítástechnikai értelemben zavarójellemzőként hat. A rendszerek dinamikai vizsgálatához elegendő, ha a jelek, jellemzők időbeli lefolyását ismerjük eltekintve attól, hogy milyen fizikai mennyiség hordozza a jelet, vagy hogy milyen berendezés, készülék végzi az irányítási funkciót. Vizsgálatunk az elemek, a rendszer bemenetei és kimenetei közötti kapcsolatok időbeli lefolyásának a meghatározására irányul. 11

12 Formailag azonos a matematikai kifejezéssel írhatunk le fordulatszám változást, feszültségváltozást egy kapcsolásban a vagy egy kemencében a hőmérsékletváltozást. Dinamikai vizsgálat esetén a rendszert hatásvázlatával ábrázoljuk Hatásvázlat Hatásvázlat, a hatáslánc elvi elvonatkoztatott ábrázolási módja, amelyben a tagokat és jeleket egyszerű geometriai alakzatok jelképezik. A hatásvázlatban elvonatkoztatunk az egyes tagok belső felépítésétől, működésüket a ki- és bemenőjel közti kapcsolatot definiáló matematikai formulával adjuk meg. Kétféle hatásvázlat terjedt el. - Tömbvázlat - Jel-folyam ábra Tömbvázlat A tömbvázlatban egyszerű geometriai alakzatok jelképezik a hatáslánc jeleit, tagjait és a hatásirányt: a tagok fekvő téglalapok, a hatásláncban haladó jeleket folytonos egyenes vonalak, a hatásirányokat mutatják vonalakra rajzolt nyilak, az elágazási helyeket pedig pontok. A tagokat jelképező fekvő téglalapokban szerepel a tag jellemző függvénye vagy a jelleggörbe. A jelek összegzésének (különbség képzésének) jelképe a negyedekre osztott kör, ahol a negatív előjellel belépő jel körcikkét besötétítjük, vagy az összes jeleket előjellel látjuk el. 6. ábra 12

13 Jelfolyamábra A jelfolyam-ábrában csomópontok és az azokat összekötő ágak jelképezik a hatáslánc jeleit, tagjait és a hatásirányt: a jeleket a csomópontok, a lineáris tagokat az ágak, a hatásirányt az ágakra rajzolt nyilak. Az ágak feletti felirat megadja a tag dinamikai tulajdonságát jellemző matematikai függvényt. 7. ábra Y: a tagok átviteli függvényei. 1.4 Irányítástechnika felosztása Az irányítástechnika felosztását a 8. ábra szemlélteti. 8. Ábra 13

14 Vezérlés Vezérlés: Az érzékelő szervek által adott jeleket a vezérlőberendezés feldolgozza és a hatásláncon keresztül a beavatkozó szerv a módosított jellemzővel beavatkozik az irányított folyamatba. Az érzékelő szervek nem közvetlenül az irányított jellemzőt érzékelik, hanem olyan jellemzőket, amelyek az irányított jellemzőre közvetett módon hatnak. Ezek a jellemzők az irányított jellemzőre zavaró hatással lehetnek. Amennyiben az érzékelt jellemzők és az irányított jellemző közötti kapcsolat meghatározható, akkor elkészíthető a vezérlőberendezés úgy, hogy a zavarás hatását kitudja küszöbölni. A vezérlés működési vázlatát a 9. ábra mutatja: 9. ábra A vezérlési vonal (lánc) részei Vezérelt berendezés, a vezérléstől függetlenül meglevő műszaki létesítmény (berendezés, gép, stb) amely a vezérlés tárgyát képezi. Vezérlő az olyan szerv, amely a vezető jel vagy jelek, illetve az érzékelő kimenő jelének hatására, meghatározott ( pl. logikai) műveletek elvégzése után létrehozza a rendelkező jelet vagy jeleket). Érzékelő: - vezérlési vonalban- az a szerv, amely valamely, a vezérléstől független fizikai jellemzővel egyértelműen összefüggő jelet ad. Vezető jel (jelek): vezérlési vonalban a vezérlési vonal bemenő jele, amely elindítja, befolyásolja, megállítja a vezérlési műveletet. Rendelkező jel: vezérlési vonalban a vezérlő kimenő jele, amely a vezérlőben lefolyó műveletek eredményeként jön létre. Beavatkozó jel: vezérlési vonalban a beavatkozó bemenő jele, amely a rendelkező jel erősítésével és vagy módosításával jön létre. 14

15 A vezérléseket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: A rendelkezés létrejötte szerint A vezető jel alapján A rendelkezés létrejötte szerint megkülönböztethető kézi és önműködő vezérlés Kézi vezérlés: olyan vezérlés, amelyben a rendelkező (beavatkozó) jelet a kezelő személy tevékenysége határozza meg. Önműködő vezérlés: az olyan vezérlés, amelyben a rendelkezést a vezető jel önműködően váltja ki. A vezető jel alapján követő és menetrendi vezérlés különböztethető meg. Követő vezérlés az olyan vezérlés, amelyben az érzékelt vezető jel határozza meg a rendelkező jelet. Menetrendi (program) vezérlés az olyan vezérlés, amelyben a rendelkező jel előre meghatározott terv szerint jön létre. Időterv-vezérlés az olyan menetrendi vezérlés, amelynek a vezető jelét az időterv-tároló szolgáltatja. A rendelkező jel csak az idő függvénye. Lefutó vezérlés az olyan menetrendi vezérlés, amelynek vezető jelét a külső környezetből és a vezérelt folyamat állapotából származtatható feltételek határozzák meg. A rendelkező jel a feltételtárolóban rögzített feltételek összessége és a műveleti (munkaütem) sorrend szerint alakul ki. A vezérlők felosztása a vezérlési feltételek tárolása szerint. Minden vezérlésnél megfogalmazódik az a feladat, amelyet a berendezésnek el kell látnia. A vezérlésnek lépésenkénti vagy a feltételek kombinációjától függő megvalósítását nevezzük a vezérlés programjának. A program határozza meg a vezérlés működését. A vezérlések programozásától függően megkülönböztethető: Huzalozott programozású és Tárolt programozású vezérlők Huzalozott programozású vezérlés esetén a kapcsolástechnikai elemek, relék vagy félvezetős funkcionális egységek megfelelő összekötése egyértelműen meghatározza a program lefutását. Az így készített vezérlés csak az adott technológiával fog működni. A program megváltoztatásához mindenképpen módosításokat kell tenni a huzalozásban, esetleg járulékos elemeket (időrelét stb.) kell beépíteni. 15

16 A tárolt programozású vezérlések felhasználása esetén a program megváltoztatásához nem szükséges az összekötésekben, a huzalozásban változtatni. A vezérlőkészülék a vezérlés tervezőjétől utasításokban kapja a programot. Az utasítások sorozatát nevezzük felhasználói szoftvernek. Az utasításokat programozó készülékkel vagy PC segítségével a vezérlőkészülék felhasználói programtárolójába (memóriájába) írjuk. A programírás vagy módosítás csak a hardver által megszabott kereten belül lehetséges. A vezérlések programozásától függő felosztását a 10. ábra szemlélteti. 10. ábra Kötött huzalozású vezérlések Amelyeknek a huzalozása csak szerszámmal oldható. Ide tartoznak a forrasztott és csavarkötések. Oldható huzalozású vezérlések Ide tartoznak a diódás mátrix, vagy a keresztsínes (Cross bar) dugaszolható összekötések Kötött programozású Mindazok a tárolt programú vezérlések, amelyek átprogramozását memória chip cserével lehet csak végezni. Állandó paraméterű A memória chip cserén kívül más módosítási lehetőség nincs 16

17 Változó paraméterű Memória chip cserén kívül a program változtatására nincs lehetőség, de a program lefutását a vezérlőhöz külön csatlakoztatható beállító készülékkel befolyásolni (paraméterezni) lehet. Szabadon programozható vezérlő Programozó készülék vagy PC-n futó fejlesztő szoftver segítségével a felhasználói programokat bármikor módosítani vagy újra írni lehet Szabályozás A szabályozás olyan irányítási rendszer, amelyben az érzékelő az irányított (szabályozott) jellemző pillanatnyi állapotát érzékeli, és ezt a kívánt alapértékkel összehasonlítva állítja elő a rendelkező jelet vagy annak arányos részét. A rendelkező jel szolgál a szabályozó bemenőjeléül. A rendelkező jel az irányítási láncon keresztül haladva módosítja a szabályozott berendezés jellemzőit. Tekintettel arra, hogy a szabályozott jellemző az érzékelőn, a különbségképzőn (összehasonlító szerven) és az irányítási lánc többi elemén keresztül önmagára visszahat, zárt szabályozású rendszernek nevezzük. A szabályozó körben a jelfolyam önmagában zárt, ezért ezt zárt hatásláncú rendszernek is nevezzük. A szabályozás működési vázlata 11. ábra A szabályozási kör részei Szabályozott berendezés a szabályozástól egyébként függetlenül meglevő műszaki létesítmény, berendezés, gép stb., amely a szabályozás tárgyát képezi. A szabályozott 17

18 berendezés bemenő jele a módosított jellemző és a zavaró jellemzők, kimenő jele a szabályozott jellemző. Szabályozó berendezés azon szervek összessége, amelyek a szabályozott berendezéssel együtt a zárt szabályozási kört alkotják, és amelyek révén a szabályozás megvalósul. A szabályozó berendezés tartalmazza mindazon szerveket, amelyek az érzékelési hely és a beavatkozási hely között vannak, valamint a szabályozás működéséhez elengedhetetlenül szükséges egyéb szerveket. A szabályozó berendezés bemenő jele a szabályozott jellemző és a vezető jel kimenő jele a módosított jellemző. Érzékelő az olyan szerv, amely a szabályozott jellemzővel arányos vagy egyértelműen azzal összefüggő, összehasonlításra alkalmas, ellenőrző jelet szolgáltat. Az érzékelő bemenő jele a szabályozott jellemző, kimenő jele az ellenőrző jel. Alapjel-képző az olyan szerv, amely az alapértéket képviselő, különbségképzésre alkalmas alapjelet állítja elő. Bemenő jele a vezetőjel vagy beállító jel kimenő jele az alapjel. Különbségképző az olyan szerv, amelynek feladata az ítéletalkotás, tehát az alapjel és az ellenőrző jel különbségével arányos rendelkező jel előállítása. Bemenő jelei az alapjel és az ellenőrző jel, kimenő jele a rendelkező jel. Jelformáló (kompenzáló) az olyan szerv, amelynek az a feladata, hogy a rajta áthaladó jel időbeli változását előírt törvényszerűség szerint módosítsa. Erősítő az olyan szerv, amely bemenő jelének hatására segédenergia felhasználásával a bemenő jelnél nagyobb energiatartalmú (teljesítményerősítő esetében) vagy nagyobb jelszintű (jelerősítő esetében) kimenő jelet ad. Végrehajtó az olyan szerv, amelynek feladata a szabályozási körben létrejövő rendelkezés végrehajtása abban az esetben, ha a beavatkozó szerv bemenő jele elmozdulás vagy szögelfordulás. Bemenő jele a végrehajtó jel, kimenő jele a beavatkozó jel. Beavatkozó az olyan szerv, amely a szabályozó berendezésnek hatásirányban legutolsó szerve, és a szabályozott berendezést közvetlenül befolyásolja. Bemenő jele a beavatkozó jel, kimenő jele a módosított jellemző. 1.5 Vezérlés és szabályozás összehasonlítása Az összehasonlítást végezzük egy konkrét irányítási feladat elemzésén keresztül. A feladat egy több tantermes iskola fűtése, hőmérséklet tartása (szabályozása). Irányított szakasz a tanterem, irányított jellemző a terem hőmérséklete. Az irányított jellemzőt sok tényező befolyásolja, mint pl. az előremenő fűtővíz hőmérséklete, a radiátor felülete, a terem hő átbocsátó képessége, a terem hőkapacitása, a külső hőmérséklet, a napsugárzás, a szélhatás, az ablakfelület nagysága, a terem tájolása, a belső energiaforrások ( személyek száma, számítógépek hő leadása stb). Ezekből a hatásokból kell kiválasztani azt a jellemzőt, amely döntően befolyásolja az irányított szakaszt, valamint azt, amelyik műszaki és 18

19 gazdaságossági szempontból könnyen módosítható. Műszakilag figyelembe vehető jellemzők a víz hőmérséklete vagy megfelelő belső energiaforrás esetén hűvösebb évszakban a szellőztetés. A fűtővíz hőmérsékletének változtatásával két lehetőség kínálkozik. 1, Minden helységben ellenőrizzük a hőmérsékletet, és ettől függően helységenként elhelyezett beavatkozó szerven keresztül szabályozzuk a hőmérsékletet. 2, A fűtővíz hőmérsékletét a hőközpontban elhelyezett beavatkozó szervvel módosítjuk. Tekintettel arra, hogy a hőátadás a hőmérséklet különbséggel arányos a külső hőmérséklet csökkenésével arányosan kell növelni az előremenő víz hőmérsékletét. Amennyiben a külső hőmérsékleten kívül más zavaró hatás nem változik, az előre menő víz hőmérsékletének megfelelő függvény szerinti változtatásával a terem hőmérséklete állandó értéken tartható. 12. ábra Hőfokszabályozós helységhőmérséklet visszacsatolással 19

20 13. ábra Hőfoktartás előremenő víz hőmérsékletének szabályozásával Az első esetben a hőtartás közvetlen visszacsatolással valósul meg, ezért ez a folyamat az irányított jellemző szempontjából szabályozás. A helységben a hőmérséklet megváltozása (bármilyen okból) a háromjáratú szelep állítását eredményezi. Az előremenő víz hőmérséklete megváltozik, ami a helység hőmérsékletének visszaállítását eredményezi. Természetesen a változások sebessége függ a rendszer időállandójától, valamint a szabályozó jellegétől. A szabályozó addig növeli az előremenő víz hőmérsékletét, amíg az érzékelő a kívánt értéket el nem éri. A beállított víz azonban tovább melegíti a helységet, a hőmérséklet a kívánt érték fölé fog emelkedni. A szabályozó ekkor csökkenti az előremenő víz hőmérsékletét, azonban a helység a hőtehetetlensége folytán tovább melegszik. Bizonyos késleltetés után a helységben ismét csökkeni fog a hőmérséklet. A szabályozó addig csökkenti a fűtési víz hőmérsékletét, amíg a hőmérséklet le nem csökken a kívánt értékre. Látható, hogy a hőmérséklet csak bizonyos idő után - egyre kisebb amplitudójú lengéssel - fog a kívánt értékre állni. A rendszer dinamikai jellegétől és szabályozó beállítástól függően követi a beállított hőmérséklet értéket. Előfordulhat a szabályozó olyan beállítása, amikor a szabályozni kívánt helység hőmérséklete a beállított érték körül leng és soha nem áll be. A hőmérséklet lengése a bent tartózkodók komfort érzetére rendkívül rossz hatással van. A második esetben a helység, mint irányított szakasz szempontjából vezérlésnek minősül. Az érzékelő nem a helység hőmérsékletét, hanem a külső hőmérsékletet érzékeli. Az épületgépész az épület helységeinek a fűtőtest méretét egyenértékű hőterhelésre méretezi. A külső hőmérséklet értékhez normál időjárási viszonyok mellett előre meghatározható vízhőmérséklet esetében állandó belső hőmérséklet tartozik. Az állandó belső hőmérséklet tartásához a külső hőmérséklet és a vízhőmérséklet között lineáris függvény írja le a kapcsolatot. A függvénykapcsolatot egyéb zavaró hatások, mint például: szél, napsugárzás módosíthatják. A víz hőmérsékletét az irányítórendszer szabályozással állítja be. Tekintettel arra, hogy az előre menő csőbe helyezett hőmérsékletérzékelő, valamint a motoros szelep működése között kicsi az időállandó, a rendszer szabályzási körben kis energiát tárol, ezért a 20

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1 Az irányítástechnika alapfogalmai 2008.02.15. 1 Irányítás fogalma irányítástechnika: önműködő irányítás törvényeivel és gyakorlati megvalósításával foglakozó műszaki tudomány irányítás: olyan művelet,

Részletesebben

Az irányítástechnika alapfogalmai

Az irányítástechnika alapfogalmai Az irányítástechnika alapfogalmai 2014. 02. 08. Folyamatirányítás - bevezetés Legyen adott egy tetszőleges technológiai rendszer Mi a cél? üzemeltetés az előírt tevékenység elvégzése (termék előállítása,

Részletesebben

Irányítástechnika 12. évfolyam

Irányítástechnika 12. évfolyam Irányítástechnika 12. évfolyam Irányítástechnikai alapismeretek Az irányítás fogalma. Irányítási példák. Az irányítás részműveletei: Érzékelés (információszerzés). Ítéletalkotás (az megszerzett információ

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA 54 523 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: Modulok: 0919-06/2

Részletesebben

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10003-12 Irányítástechnikai alapok és a 10002-12 Ipari

Részletesebben

Építőelemek összessége (eszköz, berendezés, módszer, művelet), mellyel az irányító berendezések megtervezhetők.

Építőelemek összessége (eszköz, berendezés, módszer, művelet), mellyel az irányító berendezések megtervezhetők. Márkus Zsolt markus.zsolt@qos.hu Az irányítástechnika (automatika) az önműködő irányítás törvényszerűségeivel, és a gyakorlati megvalósításlehetőségeivel foglalkozik. Építőelemek összessége (eszköz, berendezés,

Részletesebben

Irányítástechnika alapvetı célja

Irányítástechnika alapvetı célja Irányítástechnika alapvetı célja Folyamat Tevékenység Forgalom Termelékenység Biztonság, Egyenletesség, Változások követése, Termék növelése minıségének javítása Az energia felhasználás csökkentése Az

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE . EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKI ELEMEK KPCSOLÁSTECHNIKÁJ ÉS JELÖLŐRENDSZERE tananyag célja: z egy- és kétváltozós logikai függvények Boole algebrai szabályainak, kapcsolástechnikájának és jelölésrendszerének

Részletesebben

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

ÁTVÁLTÁSOK SZÁMRENDSZEREK KÖZÖTT, SZÁMÁBRÁZOLÁS, BOOLE-ALGEBRA

ÁTVÁLTÁSOK SZÁMRENDSZEREK KÖZÖTT, SZÁMÁBRÁZOLÁS, BOOLE-ALGEBRA 1. Tízes (decimális) számrendszerből: a. Kettes (bináris) számrendszerbe: Vegyük a 2634 10 -es számot, és váltsuk át bináris (kettes) számrendszerbe! A legegyszerűbb módszer: írjuk fel a számot, és húzzunk

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó A mechatronikai technikus képzés átvilágítására és fejlesztésére irányuló projekt eredményeképp az egyes tantárgyakhoz új, disszeminációra alakalmas tanmeneteket dolgoztunk ki. 1. Irányítástechnika. Készítette:

Részletesebben

Alapkapuk és alkalmazásaik

Alapkapuk és alkalmazásaik Alapkapuk és alkalmazásaik Tantárgy: Szakmai gyakorlat Szakmai alapozó évfolyamok számára Összeállította: Farkas Viktor Bevezetés Az irányítástechnika felosztása Visszatekintés TTL CMOS integrált áramkörök

Részletesebben

I.5. A LOGIKAI FÜGGVÉNYEK EGYSZERŰSÍTÉSE (MINIMALIZÁCIÓ)

I.5. A LOGIKAI FÜGGVÉNYEK EGYSZERŰSÍTÉSE (MINIMALIZÁCIÓ) I.5. LOGIKI FÜGGVÉNEK EGSERŰSÍTÉSE (MINIMLIÁCIÓ) Nem mindegy, hogy a logikai függvényeket mennyi erőforrás felhasználásával valósítjuk meg. Előnyös, ha kevesebb logikai kaput alkalmazunk ugyanarra a feladatra,

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.

Részletesebben

A + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C.

A + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C. 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK Számítógépekben, műszerekben, vezérlő automatákban alapvető szerep jut az olyan áramköröknek, melyek valamilyen logikai összefüggést fejeznek ki. Ezeknek a logikai áramköröknek az

Részletesebben

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök 1. hét: A Boole - algebra Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Elérhetőségek Dr. Steiner Henriette steiner.henriette@nik.uni-obuda.hu Féléves követelmények Heti óraszámok:

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások

Irányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások Irányítástechnika 1 4. Elıadás Relék. Relés alapkapcsolások Irodalom - Csáki Frigyes, Bars Ruth: Automatika, 1974 - J. Ouwehand, A. Drost: Automatika, 1997 - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 Elektromechanikus

Részletesebben

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK 28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRMKÖRÖK Célkitűzés: z egyszerű kombinációs digitális áramkörök elvi alapjainak, valamint ezek néhány gyakorlati alkalmazásának megismerése. I. Elméleti áttekintés digitális eszközök

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Tordai György Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Elméleti anyag: Az általános digitális gép: memória + kombinációs hálózat A Boole

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

Oktatási feladat: Értse az összetett technikai rendszerek fogalmát, működését.

Oktatási feladat: Értse az összetett technikai rendszerek fogalmát, működését. ÓRATERVEZET 2 A tanítás helye: A tanítás ideje: A tanítás osztálya: 8. osztály + szakkör Tanít: Tanítási egység: Technika - Irányítástechnika A tanítási óra anyaga: Vezérlés, szabályozás Oktatási feladat:

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr. 26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben

Részletesebben

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Az új szakképzés bevezetése a Keményben TÁMOP-2.2.5. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 . Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons Wilson Wong, Bentley College Linda Senne,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

10. Digitális tároló áramkörök

10. Digitális tároló áramkörök 1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek

Részletesebben

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS ÉS SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS ÉS SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK 6203-11 modul ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS ÉS SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK I. rész ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS SZERELÉSEK II. RÉSZ VEZÉRLÉS ÉS SZABÁLYOZÁSTECHNIKA TARTALOMJEGYZÉKE Szerkesztette: I. Rész: Tolnai

Részletesebben

Mechatronika alapjai órai jegyzet

Mechatronika alapjai órai jegyzet - 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3) DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. Általános bevezetés. 1. ELŐADÁS 2. Bevezetés

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika I

Zalotay Péter Digitális technika I Zalotay Péter Digitális technika I Távoktatás előadási anyaga Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. LOGIKAI ALAPISMERETEK...8 1.1. Halmazelméleti alapfogalmak...8 1.2. A logikai

Részletesebben

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva: Tartalom 1. Számrendszerek közti átváltás... 2 1.1. Megoldások... 4 2. Műveletek (+, -, bitműveletek)... 7 2.1. Megoldások... 8 3. Számítógépes adatábrázolás... 12 3.1. Megoldások... 14 A gyakorlósor lektorálatlan,

Részletesebben

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA 11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy

Részletesebben

SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA

SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA 1 ELSŐ GYAKORLAT SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA A feladat elvégzése során a következőket fogjuk gyakorolni: Számrendszerek közti átváltás előjelesen és előjel nélkül. Bináris, decimális, hexadexcimális számrendszer.

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Irányítástechnika 2. 1. Elıadás

Irányítástechnika 2. 1. Elıadás Irányítástechnika 2 1. Elıadás Az irányítástechnika felosztása. Szabályozás, vezérlés összehasonlítása. Jel, szerv, tag, hatásvázlat, mőködési vázlat Irodalom - Petz Ernı: Bevezetı irányítástechnikai alapismeretek,

Részletesebben

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

3. óra Számrendszerek-Szg. történet 3. óra Számrendszerek-Szg. történet 1byte=8 bit 2 8 =256 256-féle bináris szám állítható elő 1byte segítségével. 1 Kibibyte = 1024 byte mert 2 10 = 1024 1 Mebibyte = 1024 Kibibyte = 1024 * 1024 byte 1

Részletesebben

Összeadás BCD számokkal

Összeadás BCD számokkal Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok

Részletesebben

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása /Mechatronikai Projekt II. házi feladat/ Bodogán János 2005. április 1. Néhány szó a kódoló átalakítókról Ezek az eszközök kiegészítő számlálók nélkül közvetlenül

Részletesebben

Új műveletek egy háromértékű logikában

Új műveletek egy háromértékű logikában A Magyar Tudomány Napja 2012. Új műveletek egy háromértékű logikában Dr. Szász Gábor és Dr. Gubán Miklós Tartalom A probléma előzményei A hagyományos műveletek Az új műveletek koncepciója Alkalmazási példák

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása Bellák György László Mechatronikai elemek A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása A követelménymodul száma: 0944-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása 4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MK/HU Érvényességi idő: 2009. 10. 05. 10:20. a vizsgakezdés szerint. Minősítő neve, beosztása: Nagy László s.k. NSZFI főigazgató Készítő szerv: Nemzeti Szakképzési és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6

TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása

Részletesebben

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F}

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} 3. gyakorlat Számrendszerek: Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} Alaki érték: 0, 1, 2,..., 9,... Helyi

Részletesebben

Használható segédeszköz: Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Használható segédeszköz: Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 04 Mechatronikai technikus

Részletesebben

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet 2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

SYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család

SYS700-PLM Power Line Monitor modul DDC rendszerelemek, DIALOG-III család DDC rendszerelemek, DIALOG-III család KIVITEL ALKALMAZÁS A az energiaellátás minőségi jellemzőinek mérésére szolgáló szabadon programozható készülék. Épületfelügyeleti rendszerben (BMS), valamint önállóan

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus

Részletesebben

Assembly programozás: 2. gyakorlat

Assembly programozás: 2. gyakorlat Assembly programozás: 2. gyakorlat Számrendszerek: Kettes (bináris) számrendszer: {0, 1} Nyolcas (oktális) számrendszer: {0,..., 7} Tízes (decimális) számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan

Részletesebben

Digitális Technika I. (VEMIVI1112D)

Digitális Technika I. (VEMIVI1112D) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Technika I. (VEMIVI2D) 3. hét - Grafikus minimalizálás. Quine-McCluskey féle számjegyes minimalizálás Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. 1 1. z adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb eleel, a legegyszerűbben. F függvény 4 változós. MEGOLÁS: legegyszerűbb alak egtalálása valailyen egyszerűsítéssel lehetséges algebrai,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

SZÁMRENDSZEREK KÉSZÍTETTE: JURÁNYINÉ BESENYEI GABRIELLA

SZÁMRENDSZEREK KÉSZÍTETTE: JURÁNYINÉ BESENYEI GABRIELLA SZÁMRENDSZEREK KÉSZÍTETTE: JURÁNYINÉ BESENYEI GABRIELLA BINÁRIS (kettes) ÉS HEXADECIMÁLIS (tizenhatos) SZÁMRENDSZEREK (HELYIÉRTÉK, ÁTVÁLTÁSOK, MŰVELETEK) A KETTES SZÁMRENDSZER A computerek világában a

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

A -Y és a Y- átalakítás bemutatása. Kiss László április havában

A -Y és a Y- átalakítás bemutatása. Kiss László április havában A -Y és a Y- átalakítás bemutatása Kiss László 2011. április havában -Y átalakítás ohmos ellenállásokra Mint ismeretes, az elektrotechnikai gyakorlatban többször előfordul olyan kapcsolási kép, ami a megszokott

Részletesebben

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta.

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta. Kezdetek A gyors számolás vágya egyidős a számolással. Mind az egyiptomiak mind a babilóniaiak számoló táblázatokat használtak. A helyiérték és a 10-es számrendszer egyesítése volt az első alapja a különböző

Részletesebben

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a

Részletesebben

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk

Részletesebben

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc)

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Áramkörök (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) 3. hét - Grafikus minimalizálás. Quine-McCluskey féle számjegyes minimalizálás

Részletesebben

Digitális technika - Ellenőrző feladatok

Digitális technika - Ellenőrző feladatok igitális technika - Ellenőrző feladatok 1. 2. 3. a.) Írja fel az oktális 157 számot hexadecimális alakban b.) Írja fel bináris és alakban a decimális 100-at! c.) Írja fel bináris, oktális, hexadecimális

Részletesebben

KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS

KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS Kísérlet, mérés, modellalkotás Modell: olyan fizikai vagy szellemi (tudati) alkotás, amely egy adott jelenség lefolyását vagy egy rendszer viselkedését részben vagy egészen

Részletesebben

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő MOM690 Mikroohm mérő A nagyfeszültségű megszakítók és szakaszolók karbantartásának fontos része az ellenállás mérése. A nagy áramú kontaktusok és egyéb átviteli elemek ellenállásának mérésére szolgáló

Részletesebben

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Buck, boost konverter Készítette: Támcsu Péter, 2016.10.09, Debrecen Felhasznált dokumentum : Losonczi Lajos - Analog Áramkörök 7 Feszültség

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

Gyakorló feladatok. /2 Maradék /16 Maradék /8 Maradék

Gyakorló feladatok. /2 Maradék /16 Maradék /8 Maradék Gyakorló feladatok Számrendszerek: Feladat: Ábrázold kettes számrendszerbe a 639 10, 16-os számrendszerbe a 311 10, 8-as számrendszerbe a 483 10 számot! /2 Maradék /16 Maradék /8 Maradék 639 1 311 7 483

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Logikai függvények osztályai. A függvényosztály a függvények egy halmaza.

Logikai függvények osztályai. A függvényosztály a függvények egy halmaza. Logikai függvények osztályai A függvényosztály a függvények egy halmaza. A logikai fügvények egy osztálya logikai függvények valamely halmaza. Megadható felsorolással, vagy a tulajdonságainak leírásával.

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I. Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:

Részletesebben

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg

Részletesebben

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek 3. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 47. 50. oldal. Gondolkodnivalók Determinánsok 1. Gondolkodnivaló Determinánselméleti tételek segítségével határozzuk meg a következő n n-es determinánst: 1

Részletesebben

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb

Részletesebben

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre

Részletesebben