Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft."

Átírás

1 Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. Az oktatás, képzés, élethosszig tartó tanulás, távoktatás infokommunikációs támogatása Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 15. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére december

2 A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. készítette. A kutatás szakmai vezetője az IKT Kft. részéről: Dr. Vajdáné Dr. Horváth Piroska A tanulmányt készítette: Dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska Ilyés Mihály Közreműködött: Czeizer László Budapest, 1117 Dombóvári út Tel.: (36 1) / (36 1) Fax: (36 1)

3 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló Bevezetés Néhány jellemző adat a magyar lakosság informatikai eszközökkel való ellátottságáról A háztartások felszereltsége Informatikai tudás és tanfolyamon való részvétel Számítógép-használati szokások A magyar informatikai helyzet, ellátottság, attitűdök az iskolarendszerű képzéseknél Közoktatás A közoktatási intézmények eszközellátottságának településsoros vizsgálata...13 A számítógépek minősége A tanulók hozzáférése a számítógépekhez A tanulók órán kívüli hozzáférése Felhasználói szokások a tanulók körében Számítógép-használat módjai A tanulók internetezési szokásai A tanulók -ezési szokásai A tanulók véleménye az informatika oktatásról Számítógéphasználat a tanárok körében Számítástechnika tanárok Az igazgatók és a tanárok A számítógép mint munkaeszköz A számítógép, mint kommunikációs eszköz Az Internet használata Vélemények a fejlesztésről Internet-ellátottság Felsőoktatás Internet használati szokások a felsőoktatásban Az iskolarendszeren kívüli képzések Az iskolarendszeren kívüli szakképzések évi adatai Informatikai képzések A nyilvántartásban szereplő képzési intézmények főbb jellemzői A munkanélküliek, mint az iskolarendszeren kívüli képzések egyik legfőbb igénybevevői Iskolarendszeren kívül számítástechnikai képzést végző vállalkozások Távoktatás és annak informatizáltsága Magyarországon A távoktatás értelmezése A távoktatás tananyaghordozói A távoktatás előnyei és megítélése a hagyományos képzési formákkal szemben Távoktatási formák és programok hazánkban A távoktatás törvényi szabályozása A távoktatás finanszírozási forrásai A távoktatás intézményrendszere Nemzeti Távoktatási Tanács Apertus Közalapítvány Távoktatási központok

4 7 Állami informatikára vonatkozó politikák, stratégiák EU politikák EU politikák a lisszaboni csúcs előtt A lisszaboni csúcsértekezlet oktatásstratégiai céljai Európai trendek az iskolafejlesztésben Számítógép és/vagy Internet használat az EU tagországok iskoláiban Európai Uniós támogatással megvalósuló programok Socrates program Leonardo program Tempus Közalapítvány Magyarország és az Európai Unió tagállamainak összehasonlítása az oktatási infrastruktúra tekintetében Javaslatok a magyar oktatás további fejlesztésére informatikai szempontból Közoktatás Távoktatás Források

5 1 Vezetői összefoglaló A tudásra épülő gazdaság fő implikációja alapvetően az, hogy a fellendüléshez vezető úton nincs más alternatíva, mint a tanulás és a tudástermelés elsőrendű fontosságúvá történő emelése. Durkheim Nevelés és társadalom című könyvének megjelenése óta evidenciának számít, hogy a nevelés céljait a társadalom határozza meg. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben lezajlott digitális forradalom kijelölte azt a nyomvonalat, amely a társadalmi kommunikáció új trendjeként a jövő társadalmában meghatározó jelentőségűnek látszik. A számítógép megjelenése már önmagában is forradalmi jelentőségű dolog, hiszen alapvetően megváltoztatta a tudástároló és tudáshordozó eszközeink a szöveg-, a zene-, a mozgókép- stb. alkotási és szerkesztési szokásainkat. Az oktatásügy szempontjából, az ember nem állíthatja, hogy ismeri a jövőt. Hogy biztosan tudja, hogy a jövő társadalmában mitől lesz valaki sikeres és mitől nem. Viszont úgy hisszük, hogy a világ új globális könyvtárának, az Internetnek a használatát kötelessége a mai oktatásnak tanítani. Az iskolarendszerű képzés informatikai helyzetének mutatója a közoktatási intézmények, tehát az általános iskolák és középiskolák eszközellátottsága. Az oktatási intézményekben használt számítógépek száma megyénként átlagban 2,5 ezer és 8,5 ezer között szóródik, ettől kiugróan Budapest tér el (25 ezer). A Windows operációs rendszer általánosan elterjedt, a gondot az elöregedő géppark (5 évnél régebbi) okozza, ez Somogy, Zala, Nógrád megyében ez a 20 %-ot is meghaladja. Ugyanakkor a legfeljebb 3 éves technológiai színvonalnak megfelelő, multimédia használatára alkalmas számítógépek aránya csak a Vas, Veszprém megyei oktatási intézményekben haladja meg a 32%-ot. Az igazi probléma az ún. szabadon hozzáférhető gépekkel van (Hajdú-Bihar és Pest megyében legmagasabb az arány, gyerek/gép), mivel a rutinszerű számítógép-használatot nem a formális oktatás keretében sajátítják el. A tanulók körében a felhasználói szokások azt mutatják, hogy terjedőben van a számítógép szövegszerkesztésre, az iskolai feladatokra (a tanulók arányának 74, ill.68%-a) való használati mód. A tanulók általi Internet elérési arány az iskolában majdnem a 80%-ot is eléri, míg az otthoni használati lehetőség 21% körül van. Mióta megjelent a magyar nyelvű fre szolgáltatás, a tanulók 66%-ának saját, közel egyharmadának több címe is van. Az e- mailt használó tanulók 28%-a alkalmi levelező. A tanár-diák kommunikáció új színterévé válhat. Az iskolákban a számítástechnika tantárgy népszerűségét jelzi, hogy a tanulók kb.25%-a kevésnek találja a számítástechnikával töltött idő mennyiségét. Felhasználói szokások a tanárok körében: abban, hogy az informatikai kultúrát egy iskola milyen szinten tudja a tanulóinak bemutatni és megtanítani, abban az eszközellátottság mellett a tanároknak van a legmeghatározóbb szerepük. A tanárokon belül kulcsszerepük van a számítástechnika tanároknak. A gépet önállóan használni képes, nem számítástechnikai tanárok közel fele hetente több alkalommal (hetente átlagosan 5 órát), a középfokú iskolák tanárainak 28%-a naponta használja a gépet. 5

6 A számítógépnek a hagyományos órai munkába való illesztése egyenlőre a géphasználati rutin szintje, a gépekkel való ellátottság elégtelensége, valamint óraszervezési problémák miatt nem tekinthető még elterjedtnek, A számítógép azonban egyre inkább munkaeszközzé, sőt kulturális státusz tartozékká válik. A tanárok kb. 60%-a vallja, hogy otthon is rendelkezik számítógéppel. Az alkalmazások közül, mint nemzetközi szinten is a szöveg és kiadványszerkesztő programok használata domináns. A számítógép, mint kommunikációs eszköz használata jelentős részét teszi ki a munkaeszközként történő alkalmazásoknak. A használat rendszerességének szempontjából ez a funkció a tanárok körében a harmadik helyen áll. A szakmai típusú még nem elterjedt. A tanárok közel 5%-a tagja csak valamilyen levelező listának. A saját címmel a középiskolai tanárok majdnem fele van, míg az általános iskolai tanároknak csak a 12%-a rendelkezik. Internet használata: Az Internet elterjedése a számítógépeknek az oktatásban történő használatában a legjelentősebb fordulatot hozta. Az iskolák hálózatelérési lehetőségei. Igen változatos képet mutatnak. Az általános iskolai tanárok kb. 28%-a fér hozzá az Internet ez, az otthoni Internet elérés lehetőségét csupán kb. 5%-uk engedheti meg magának. Felsőoktatás Magyarország a felsőoktatás támogatásával számítástechnikai és informatikai területeken az évek során nemzetközileg is elismert színvonalat ért el. A tudásalapú gazdaságokban ez a képesség kulcsfontosságú, ezt szem előtt tartva a kormányzatnak továbbra is komoly támogatásban kell részesítenie a hallgatók ilyen irányú képzését, az informatikai haladást. A felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen Ezeknek a gépeknek negyede elavult konfigurációjú, 8-10 éves gépek. Ezeken a típusokon már nem futtathatóak a hardverigényesebb szoftverek, csak egyszerűbb szövegszerkesztésre s esetleg levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75%-a alkalmas. A korszerűbb gépek közül a Pentium I-II. típusú, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC 60%-át teszi ki. A legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV. típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab van használatban. A nappali képzésen részvevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16%-ára jut valamilyen típusú számítógép. Jelenleg a felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik Internet-kapcsolattal, így a legújabb információkhoz való hozzáférés, a világ tudományos közéletében való részvétel, a legújabb technológiák megismerésének lehetősége elvben biztosított. Az oktatók számítógéphez való hozzáférése alapvető fontosságú az oktatás megfelelő színvonalának biztosításához. Az oktatók nagy többsége (84%) PC-vel dolgozik. Ez az arány területi elhelyezkedéstől független, csak néhány százalékpontos eltérés van a fővárosi és a vidéki intézmények számaiban. Az oktatók 87%-a az Internetet is igénybe tudja venni a számítógépéről. A fővárosi egyetemi karokon oktatóknál ez az arány szinte teljes, 96%. A kutatás során kapott válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62%- a fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban Internethez. 6

7 Iskolarendszeren kívüli képzések A 2000-ben a bejelentett szakképzések közül 81%-a állam által elismert (Országos Képzési Jegyzék szerinti) szakképesítés megszerzésére irányuló képzés volt és csupán 7-8 százalék volt az állam által el nem ismert szakképesítést adó képzések, illetve résztvevők aránya. A képzésben résztvevők közül mintegy 29 ezren jártak informatikai jellegű kurzusra. A szakképzések közül 11 olyan van az OKJ-ben, mely az informatikához, számítástechnikához kötődik. Vállalkozások Magyarországon az iskolarendszeren kívüli IT képzéssel foglalkozó vállalkozások jelenlegi számát mintegy körülire becsülhetjük. A cégek által oktatott hallgatói létszám jelenleg kb ezres nagyságú lehet, a cégek IT oktatásból származó együttes árbevétele vagyis a piac nagysága becslések alapján kb. 5-6 milliárd Ft körüli. Éves szinten, országosan az IT képzéseken összesen kb hallgató vehet részt. A legnagyobb IT oktatással foglalkozó cégek a következők: SZÁMALK Rt. (IT oktatással a Gábor Dénes Főiskolán és az Oktató és Konzultációs Központban foglalkoznak.), Controll Training Továbbképző Központ Kft., SZÜV Rt., TOPSEC Kft., Oracle Hungary Kft., IBM Hungary Kft. - Oktatási Központ. Távoktatás és annak informatizáltsága Magyarországon A távirányítással végbemenő tanítás egyik változataként fejlődött ki az a jól körülhatárolható, bár sokféleképpen alkalmazható rendszer, amit - jobb híján távoktatásnak (ma már egyre gyakoribb az e-learning elnevezés) szoktak nevezni. A távoktatásban részvevő hallgatók száma 2000-ben ezer fő volt (az Apertus Közalapítvány adatai szerint). Ezen belül harminc ezren választották a levelező képzést, tizenöt ezren a távoktatást, ötezren pedig a már korszerűtlennek tartott esti tagozatot. Egyre jelentősebb a magántőke szerepe a távoktatásban is, ezen a piacon is megjelentek a külföldi érdekeltségű cégek. A távoktatás egyik legrégibb területe a nyelvoktatás, ezen a területen az elmúlt éveken a piacvezető az ELO Kft. volt. A legismertebb távoktatási programokat nyújtó intézmények: Az Euro-Contact Business School Menedzserképző és Üzleti Tanácsadó Kft., SZÁMALK, EDE Hungary, BMGE, BKÁE, Székesfehérvári Kodolányi Főiskola, és a Szent István Egyetem. A távoktatás intézményrendszerében meghatározó a Nemzeti Távoktatási Tanács, valamint az Apertus Közalapítvány. Fontos szerepet játszanak még a Távoktatási Központok (BMGE, Fővárosi Oktatástechnológiai Központ, Budapesti Távtanulási Központ). Állami informatikára vonatkozó politikák, stratégiák Az állami programok keretében kiemelkedő a Sulinet, amely 2000 óta Írisz-Sulinet néven fut. A programok célja az iskolák infrastruktúrával, informatikai laborral, Internettel való ellátását tűzte ki célul a közép- és általános iskolákban valamint a kollégiumokban. 7

8 A jelenlegi kormány a hangsúlyt a tartalomfejlesztésre helyezte, ezért keresztelték át a projektet Írisz névre. Új honlapot indítottak, amelynek látogatottsága nagyságrendekkel nagyobb, mint a korábbi, viszont még mindig kevés rajta tartalom, mert a tankönyvkiadók ellenállnak annak, hogy tananyagaikat digitalizálják, féltve a piacukat. EU politikák A lisszaboni csúcsértekezlet után, annak oktatásstratégiai célkitűzéseivel harmonizálva az Európa Bizottság akciótervet terjesztett be, melyet eeurope-nak neveznek. Az eeurope az információs társadalom megvalósítása érdekében az emberi erőforrásokba való beruházások szükségességére összpontosított, elsősorban a digitális technikákban való jártasság megszerzésének minden európai számára kötelezően biztosított lehetőségére. Az Európa Bizottság hamarosan benyújtott egy újabb programot is az elearning-et, amely a lisszaboni csúcs és az eeurope célkitűzéseinek megvalósítása mellett az oktatás területén újabb javaslatokat is tartalmaz. A programot mind az Európai Unió országainak oktatási miniszterei mind az Európa Tanács elfogadta. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének gyorsaságával lépést tartva az Európa Bizottság az elearning akcióprogram javaslatainak megvalósítását igen szűk határidőkre ütemezte: 2001 végére az Unió minden iskoláját el kell látni Internet-hozzáférhetőséggel 2001 végére ki kell alakítani a kutatóközpontok, egyetemek és műszaki könyvtárak között tudományos kommunikációt lehetővé tévő gyors transzeurópai hálózatot 2002 végére gondoskodni kell megfelelő számú, az Internet- és a különféle médiahasználatban jártas pedagógusról 2003 végére el kell érni, hogy minden tanuló birtokában legyen az úgynevezett digitális műveltségnek Az Európai Unióban az iskolafejlesztések három nagyobb területét határozták meg: az eszközellátottság fejlesztését, tananyagtartalmakat és oktatási módszereket, a pedagógusok képzésének és továbbképzésének intézményrendszerét. Az Európai Unió által támogatott programok közül a két legfontosabb a Socrates, és Leonardo da Vinci. Ezeknek a programoknak a magyarországi koordinálását a Tempus Közalapítvány végzi. A magyar oktatás további fejlesztésére informatikai szempontból meghatározó az infrastruktúra további fejlesztése. A meglévő infrastruktúra még messze nem éri el az európai átlagot sem, de jó alapot nyújthat, a további fejlesztések koncentrált és megfelelően strukturált fejlesztéséhez. 8

9 2 Bevezetés Az elmúlt kétszáz év közgazdaságtudománya a termelésnek csak két összetevőjét vette számba: a munkát és a tőkét. A tudást, a termelékenységet, az oktatást és a szellemi tőkét pusztán olyan exogén tényezőnek tekintették, amelyek úgymond kívül estek a rendszer hatósugarán. A folyamatosan fenntartható gazdasági növekedés mozgatóinak új modelljében a kilencvenes évek eleje óta - a tudás és a tudáson alapuló technológia képezi a gazdaság növekedésének motorját. Az új elmélet alapján a tudás lépett elő a termelékenységet meghatározó harmadik tényezővé. A tudásnak különböző fajtáit, típusait különböztethetjük meg. A ténybeli tudás, azaz a tények ismerete egyre inkább veszít a jelentőségéből és sokkal inkább a természeti, társadalmi, technikai összefüggések felismerése és gyakorlati alkalmazása kerül előtérbe. Ugyancsak lényeges a társadalmi kapcsolatrendszerek világa, vagyis annak ismerete, ki az, aki tud valamit, aki ért valamihez. A technikai fejlődéshez elengedhetetlen innováció szempontjából olykor fontosabb a kulcsemberek ismerete, mint néhány tudományos alapelv tudása. A tudásra épülő gazdaság fő implikációja alapvetően az, hogy a fellendüléshez vezető úton nincs más alternatíva, mint a tanulás és a tudástermelés elsőrendű fontosságúvá történő emelése. A tudásra épülő gazdaság esetében a tapasztalat útján szerzett tudás legalább olyan fontos, mint a formális oktatás szervezett, irányított keretein belül elsajátított strukturált tudás. Mindez oda vezetett, hogy a világ vezető gazdasági hatalmai felismerték, hogy a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az oktatást és szakképzést úgy alakítani, hogy az iskolából, egyetemről kikerülő fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon, és tudásukkal hozzásegítsék társadalmukat ahhoz, hogy a kontinensek közötti, egyre fokozódó gazdasági versenyben helytálljon, és erősítse pozícióit. A munkaerő versenyképességének megerősítése és a munkaerő foglalkoztathatóságának és alkalmazkodási képességének javítása érdekében hatalmasra duzzadt az igény a naprakész információ és tudás hozzáférhetősége iránt. Abban a gyorsan változó és összetett társadalmi és politikai közegben, amelyben a mai ember élni kényszerül, szintén megnőtt az igény arra, hogy az egyének megtervezhessék saját életüket, tevékenyen hozzájárulhassanak a társadalom fejlődéséhez és megtanulhassanak valóban együtt élni a kulturális, etnikai és nyelvi sokféleséggel. A legtágabb értelemben vett oktatás kulcsszerepet játszik abban, hogy a polgárok ezekre a kihívásokra hatékony választ tudjanak adni. Ennek nélkülözhetetlen alapja a mindenki számára biztosított jó minőségű alapoktatás kora gyermekkortól kezdődően. Az alapoktatás és az azt követő elsődleges szakmai oktatás és képzés során minden fiatalnak el kell sajátítania a tudásalapú társadalom által megkövetelt új alapismereteket és készségeket. Azonban a változások olyan gyorsak - és nemegyszer mélyrehatóak, hogy nem elegendő az a tudás-, készség és ismeretkészlet, amit gyermekkorunkban, a családban, az iskolában, fiatalkorunkban a képzéseken, főiskolán vagy egyetemen megszerezhetünk. A munkaadók ma már egyre inkább megkövetelik a munkavállalóktól,. hogy képesek legyenek új készségeket gyorsan megtanulni és elsajátítani, új kihívásokhoz és helyzethez alkalmazkodni. 9

10 A tanulásnak életformává kell alakulnia és erőteljesen integrálódnia, vagyis időszakosan ismétlődnie kell az emberek felnőttkori életében is. Ez jelenti az élethosszig tartó tanulás paradigmáját. Az élethosszig tartó tanulás szükségszerűsége jelentős kihívást jelent az oktatás kormányzati szereplői számára is, hiszen az elsősorban az ő feladatuk a tanulás egyetemes és folyamatos elérhetőségének biztosítása annak érdekében, hogy az emberek a tudás társadalmában való fenntartható részvételükhöz képesek legyenek a szükséges ismereteket és készségeket elsajátítani vagy felfrissíteni. E célok eléréséhez az informatikai és telekommunikációs eszközök átgondolt, megalapozott alkalmazása nagymértékben hozzá tud járulni, ugyanis a ICT - alapú technológiákban hatalmas innovációs lehetőség rejlik. E felhasználó orientált rendszerek képesek arra, hogy az oktatási és tanulási módszerek és terek széles skálájához alkalmazkodjanak. Az emberi tudáskincs jelentős része a modern eszközök segítségével digitalizálható, ezáltal tárolhatóvá és széles tömegek számára eljuttathatóvá válik. Ugyanakkor a ma már életünk egyre nagyobb részét átszövő ICT eszközök nyújtotta lehetőségeket meg kell tanulni értelmesen kihasználni, vagyis szükséges, hogy a társadalom széles rétegei számára elérhetővé váljanak azok az ismeretek és készségek, amelyeket az információs írástudás jelent. A tudás alapú társadalom az információ és a tudás birtoklása alapján rétegződik, s ma már ott tartunk, hogy a különböző régiókban, ipari ágazatokban, és hátrányos helyzetű csoportoknál a tartósan magas munkanélküliség szintjét jelentős mértékben megmagyarázza a információs írástudás alacsony szintje, s ez a jövőben még inkább így lesz. A szükséges alap- és magasabb szintű ismeretek átadásában és a készségek kialakításában, illetve a bármilyen okból leszakadók felzárkóztatásában jelentős bár természetesen nem kizárólagos - szerep hárul a képzési és oktatási rendszerre. A magyar iskolákban a nyolcvanas években jelentek meg a számítógépek. Eleinte, egy a matematikával határos de külön szakterületként definiált, programozáscentrikus oktatás jellemezte a számítástechnika órák és szakkörök világát. Ma már alig tudjuk elképzelni a korabeli állapotokat, amikor nem voltak még egységesen használt szoftverek, nem volt Internet és ZX Spectrum-ok szolgáltak a mai PC-k helyett. Ebben az időben a közismereti tárgyakat tanító tanárok elnéző mosollyal és nem csekély tartózkodással viseltettek a számítógép és a számítógépes kultúra iránt. Aztán a kilencvenes évek közepén elérkezett az áttörés. Egyrészt a World Wide Web elterjedése révén a számítógép használat terén áttevődött a hangsúly a programozásról az online kommunikáció ezernyi féle lehetőségének kiaknázására, másrészt megszülettek azok a szabványos szoftverek (Word, Office, Excel stb.), amelyek azóta is a digitális írástudás alapköveit jelentik. Az Internet elterjedése után a számítógép a hétköznapi kommunikáció eszközévé vált, és mint ilyen hihetetlenül kitágította a felhasználók számát és lehetőségeit. Az oktatás terén ez úgy realizálódott, hogy immár nem csak a számítástechnika tanár ügye a diákok számítógépes kompetenciájának növelése, hanem egyetlen diszciplína sem képzelhető el a computeres tájékozódás felhasználása nélkül. 10

11 Európa és világszerte megszületett az igény arra, hogy az irodalomtanár meg tudja mutatni a szövegszerkesztő használatát, a biológia tanár meg tudjon mutatni egy National Geografic oldalt az Interneten, a médiaismeret órán pedig akár saját website-okat is képesek legyenek elkészíteni a diákok. Ezek az oktatási elvárások persze csak akkor kérhetőek számon, ha biztosítva vannak a következők: 1. a megfelelő eszközellátottság, 2. a felkészült és elkötelezett pedagógusok, 3. a szintenként (európai, nemzeti, regionális, iskolai) stratégiailag kidolgozott oktatási programok. Mindezek tükrében, jelen kutatásunkban a magyarországi eszközellátottságot, a magyar pedagógusok számítógéphez fűződő attitűdjét, valamint a tudás alapú gazdaság és az információs társadalom európai programjaiba illeszkedő magyarországi stratégiák lehetőségeit fogjuk megvizsgálni. 11

12 3 Néhány jellemző adat a magyar lakosság informatikai eszközökkel való ellátottságáról Mielőtt részletesen elemeznénk a magyar oktatási rendszer infokommunikációs helyzetét néhány adatot és összefüggést ismertetünk a magyar lakosság és háztartások számítástechnikai eszközökkel való ellátottságával és az eszközök használatával kapcsolatban. Az adatok jelen kutatási konzorcium tagjának, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt második félévi felméréséből valók. 3.1 A háztartások felszereltsége A magyar háztartások 22%-ában van működőképes személyi számítógép. Az egyének ennél nagyobb arányban, csaknem 27%-os mértékben rendelkeznek otthon számítógéppel. A számítógéppel ellátott háztartások 28%-a rendelkezik otthoni Internet előfizetéssel. Az egyének közül legnagyobb arányban az egyetemi (64%) és főiskolai diplomával (55%) rendelkezők, míg legkevésbé a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzetteknek van otthon személyi számítógépük. 3.2 Informatikai tudás és tanfolyamon való részvétel PC kezelői tudás szempontjából a saját tudást (ötfokozatú skálán) a leggyengébbre a szakmunkásképző iskolát végzettek értékelték ( re), míg a legmagasabb pontszámot a főiskolai és egyetemi végzettségű személyek érték el (2,6 körül). A magyar népesség ötfokozatú skálán átlagosan 2, 41 ra értékelte a saját PC kezelői ismereteit. Bármilyen jellegű számítástechnikai képzésen legkisebb arányban a szakmunkásképzőt végzettek vettek részt (11%), míg a felsőfokú végzettségűek részvétele 50% körüli (főiskola 49,1%, egyetem 56,7%). A magyar népességnek 27,2 %-a vett már részt számítástechnikai képzésben. 3.3 Számítógép-használati szokások Saját munkájukhoz a leggyakrabban a felsőfokú végzettségűek használnak számítógépet, akik közül az egyetemi diplomával rendelkezők 63,3%-a, a főiskolai végzettségűek pedig 49,2%-a használ naponta többször is számítógépet. Legritkábban a szakmunkásképzőt végzettek használnak számítógépet, akiknek 87%-a soha nem használ ilyen eszközöket. 12

13 4 A magyar informatikai helyzet, ellátottság, attitűdök az iskolarendszerű képzéseknél 4.1 Közoktatás Magyarországon az 1999/2000 es tanévben a 6-13 éves népesség kereken 98%-a, a létszámot tekintve 961 ezer tanuló járt általános iskolába. Ezeket a gyerekeket pedagógus tanította alapfokú ismeretekre. Ebből a pedagógus létszámból főnek volt tanítói és főnek volt tanári képesítése. Ez a tanulólétszám összesen 3696 általános iskolát látogatott az 1999/2000-es tanévben. Ugyanezen időszakban a éves népesség 60,3% - a járt középiskolába. Ebben a tanévben összesen 1054 középfokú oktatási intézmény működött hazánkban, összesen 475 ezer diának nyújtva középszintű képzést, akik közül 387 ezren vettek részt nappali oktatásban, esti, illetve levelező képzésre pedig 85 ezren jártak. A nappali képzésben részesülők közül 145 ezren valamilyen gimnáziumba, 241 ezren pedig szakközépiskolába jártak. A szakközépiskolások kb. 7%-a, mintegy 14 ezer diák kimondottan számítástechnikai szakterületű osztályba járt. Ezen belül a gimnazisták 56%- a négyosztályos (82 ezer tanuló), 25%-a (36 ezer) hatosztályos a többiek (27 ezren) pedig nyolc évfolyamos gimnáziumban tanult az 1999/2000-es tanévben. Ugyanebben a tanévben a éves népesség kereken 20%-a járt valamilyen szakmunkásképzőbe vagy középfokú szakiskolába. Ez 109 ezer tanulót jelentett. A különböző típusú szakiskolák száma összesen 467 volt a fent említett időszakban A közoktatási intézmények eszközellátottságának településsoros vizsgálata A közoktatási intézmények számítógépes eszközellátottságát a számítógépek minőségének és a számítógépekhez való hozzáférés lehetőségének függvényében megyénkénti bontásban vizsgáltuk. 13

14 1. ábra Az oktatási intézményben használt összes számítógép száma megyénként, 2000/ Budapest Baranya Borsod-A-Z. Heves Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B. Tolna Vas Zala A grafikonra pillantva egy első képet kapunk arról, hogy a közoktatásban használt számítógépek száma hogyan oszlik meg megyénként. Ez a gépek számáról nyújtott nagyon általános kép az oktatáson túl az összes egyéb funkcióra (gazdasági adminisztráció, nyilvántartás, könyvtár stb.) használt számítógépek számát is magába foglalja, tehát erősen elnagyolt. Mégis innen kell elindulnunk, hogy a vizsgálat végén egy érzékenyebb, összetettebb kép tárulhasson elénk. A számítógépek minősége Az oktatásban használt számítógépek minőségének feltárásához elsőként megvizsgáljuk, hogy milyen a Windows operációs rendszerrel felszerelt gépek megoszlása az összes géphez viszonyítva százalékos megoszlásban. 2. ábra 14

15 Az ábra megmutatja, hogy nem túl nagy a szórás (64 és 76 % között. Ez azért van, mert az egyébként általánosan elterjedt Windows operációs rendszeren belül négyféle is létezik a legelavultabb 3.1-estől, (ami szakmailag még nem is számít operációs rendszernek), a Windows 95-ösön és a Windows 98-ason keresztül egészen a legkorszerűbb Windows ig. Ami miatt mégis tanulságos ez a térkép az az, hogy ahol nem Windows operációs rendszer van, ott valószínűleg azért van így, mert még a Windows legelavultabb alkalmazásait sem tudják feltenni a gépekre. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy nagyon régi vagy nagyon gyenge minőségű számítógépek vannak az oktatási intézményekben. Ez a korreláció kirajzolódik, ha (az előzőt a következő térképpel összevetve) megnézzük az ötévesnél idősebb gépek (ezek az informatika gyors ütemű fejlődése miatt gyakorlatilag használhatatlanok) arányát az országban (pl. Nógrád vagy Zala megyében, ahol sok a régi gép és kevés a Windows vagy Győr-Sopron megyében, ahol ennek inverzeként sok a Windows és kevés a régi gép). 3. ábra A következő (4. ábra) térképen a Ms. Office programcsomaggal felszerelt gépek arányából arra következtethetünk, hogy az a bizonyos digitális írástudás (szövegszerkesztés, webszerkesztés, táblázatkezelés), aminek ismeretét a munkahelyek zöme már ma is megköveteli (és ami kizárólag korszerű szoftvereken sajátítható el), az milyen mértékben van jelen a közoktatásban. A térkép böngészése közben persze érdemes szem előtt tartani, hogy az Office programcsomag rendszerint az adminisztrációs irodákba jut el először és csak azután a diákokhoz. 15

16 4. ábra A számítógépek minőségvizsgálatának utolsó lépéseként, megnézzük, hogy mennyi azoknak a gépeknek a száma, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy a diákok élvezzék a velük való tanulást és valóban korszerű ismereteket képesek közvetíteni. Nézzük tehát a 3 évesnél fiatalabb multimédiás gépek arányát az összes géphez viszonyítva megyénként. 5. ábra 16

17 4.1.2 A tanulók hozzáférése a számítógépekhez Az oktatás minőségét illetően az egyik legfontosabb adat, hogy hány diák jut egy számítógépre. Ez határozza meg, hogy mennyi időt tölthet egy tanuló a gép előtt és ha nem elég rámenős, vagy nem elég motivált, akkor gyakran azt is, hogy oda jut-e egyáltalán a gép elé. A következőkben tehát nézzük meg a hivatalos tanórákon egy számítógépre jutó tanulók számát megyénként. 6. ábra Ezek az értékek első látásra nem is olyan rosszak. A technikailag fejlett országoknak vannak hasonló mutatóik. A probléma az, hogy ezeknek a gépeknek nagyrésze olyan elavult, hogy gyakorlatilag használhatatlan. Ha a háromévesnél nem öregebb multimédiás gépekre vetítve nézzük meg az egy gépre jutó diákok számát, akkor már egy sokkal tragikusabb kép tárul elénk. 7. ábra 17

18 4.1.3 A tanulók órán kívüli hozzáférése Az igazi probléma az ún. szabadon hozzáférhető gépekkel van. Ez ugyanis még a statisztikai adatfelvételeknél is tisztázatlan kategória. A legtöbb iskolában még tanítási időn túl, pl. délután sem használhatók kötetlenül, korlátozások nélkül bármelyik tanuló számára szabadon a számítógépek. Még a legliberálisabb iskolákban is, ahol mondjuk a könyvtárban van egykét kvázi szabadon használható gép, még ott is sorban állás van a gépekhez, az alacsonyabb évfolyamosokat elhajtják és legtöbbször időkeretes (pl. 30 perc)-es megkötés is van de ha ez formálisan nincs is, a várakozók miatt mégis van. Hangsúlyozzuk, hogy a fent leírtak a legszabadabb iskolákra jellemzőek. Az átlagos iskolák zömében csak tanórán vagy szakkörön vagy egyszeri, írásos külön engedéllyel lehet géphez jutni és vannak olyan iskolák is, akik egyáltalán nem engedik diákjaikat a tanórákon kívül a gépek közelébe. Ezek után kérdés, hogy ki hogyan érti a szabadon hozzáférhetőt. Arról sincs értékelhető adat, hogy ezeknek a szabadon hozzáférhető gépeknek milyen a minőségük és hány százalékuk van az Internetbe kötve. 8. ábra Látni kell, hogy a rutinszerű számítógép-használatot a diákok nem a formális oktatás keretében sajátítják el, hanem azokban az órákban, amikor egyedül játszhatnak, vagy böngészhetnek az Interneten, vagy szerkeszthetik a saját dolgozataikat. Ennek a ténynek a tudatában döbbenetes, hogy a nyugat-európai és amerikai attitűddel szemben (ahol a gépek tucatjait teszik ki a folyosókra, előterekbe, vagy szabadon használható géptermekbe) a magyar gyerekek szinte egyáltalán nem férhetnek hozzá szabadon a számítógépekhez. Hivatalosan a legtöbb iskolában van ugyan mód arra, hogy a számítástechnika órán kívül is hozzáférjenek a gyerekek a gépekhez, de ez csak formális számítástechnika szakkör vagy más (nem számítástechnika) óra keretében, esetleg alkalmi külön engedéllyel (pl. egy házi feladathoz Internet-használatot engedélyező tanár egyszeri írásos engedélyével) történhet. 18

19 1. táblázat A tanulók hozzáférhetnek-e órán kívül a gépekhez %-ban Hozzáférés módja Ált. iskola Gimnázium Szakközép isk. Szakmunkás képző Szakkör, délutáni 92,1 88,7 93,3 85,2 foglalkozás Nem 33,1 48,4 44,4 44,4 számítástechnika óra Speciális engedéllyel 26,0 38,7 35,6 33,3 Nem 3,1 1,6 0,0 3,7 A nem számítástechnikai órákon történő használat a gimnáziumi képzési profilú intézményekben a legmagasabb arányú, valamivel kisebb mértékű a szakmai képzést folytató intézményekben, és az általános iskoláknak is egy harmadára jellemző. Hozzá kell tenni, hogy ez a más órákon történő használat előfordulását jelenti, nem pedig azt, hogy ez rendszeres vagy rendszerszerű tevékenység lenne az adott iskolákban. A "speciális engedéllyel" vagy a diákok meghatározott köre számára kifejezés az órán kívüli géphasználat valamilyen feltételhez kötését jelenti (évfolyam szerinti jogosultságot, valamilyen feladat elvégzéséhez kapcsolást, pl. a könyvtári gépek, vagy internetes gépek tanár által kiadott feladat elvégzéséhez történő használatát). Pozitív ténynek tekinthető, hogy elenyészően kevés azoknak az iskoláknak a száma ahol a diákok kizárólag a számítástechnikai órán férhetnek a gépekhez. Akadt olyan iskola, ahol bár érzékelték a szabad hozzáférés iránti igényt féltették a gépeket a diákok rohamától. Volt olyan iskola ahol azonban a gépterem felügyeletét ellátó személy biztosítása, ill. pótlékának kifizetése okozta a legnagyobb gondot, és ezért kellett megszüntetni a délutánonkénti hozzáférést. 4.2 Felhasználói szokások a tanulók körében A tanulók számítógéppel való ellátottsága Számítógép A tanulók aránya (%) Nincs számítógépe 22,9 Csak mással közös használatú számítógépe van 44,6 Saját számítógépe van 32,5 Összesen táblázat A számítógéppel rendelkezők száma önmagában, a számítógépek minőségének ismerete nélkül még egy eléggé csonka adat. Mégis azt kell mondanunk, hogy az egyik legfontosabb tényező, hogy valaki rendelkezik-e az otthonában is számítógéppel vagy csupán az iskolában fér hozzá. Ez az adat határozza meg ugyanis a privát és iskolai célú felhasználási módok arányát, valamint a számítógép-használati rutin szintjét is Számítógép-használat módjai A számítógép-használati módok aránya A számítógép-használat módja A tanulók aránya (%) Játékra használja a számítógépet 83,4 Szövegszerkesztésre 74,4 Iskolai feladatokra 68,7 Internetelérésre 49,7 Oktatóprogramok futtatására 25,2 3. táblázat 19

20 A táblázatból szépen kirajzolódik, hogy a játékok jelentik a számítógép-használat megtanulásának ábécéjét. Ez az a tevékenység, amely valójában elindítja és motiválja a fiatalokat a számítógép-használati rutin elsajátítására. A második helyen álló szövegszerkesztés az iskolai házifeladatok elkészítésének segédeszközeként nyer ilyen magas értéket. Az iskolai feladatok azért van ilyen szokatlanul elöl, mert ez az adat tartalmazza az informatika órán végzett feladatmegoldást is. Az Internet-eléréshez, mint látható, a tanulók fele használja. Ez a szám jóval nagyobb lenne, ha az iskolákban nagyobb számú jó minőségű, Internetbe kötött szabadon használható gép volna, röviden tehát kultúráltabb módon lenne biztosítva a hozzáférés. És végül a diákok egynegyede használja oktatóprogramok futtatásához a számítógépet. Hogy ezt mekkora időráfordítással teszik, ezt mutatja a következő táblázat. 4. táblázat Egy átlagos héten a gép előtt töltött idő órában /diákok/ Nem Tanév közben Szünidőben Fiú 9,7 15,8 Lány 3,7 5,1 Ehhez a táblázathoz csupán annyit kell megjegyezni, hogy a fiúk mintegy háromszor annyit töltenek a számítógépek előtt (tanév közben is és szünidőben is) mint a hasonló korú leánytársaik A tanulók internetezési szokásai Az Internet elérésének lehetőségei Internet elérés A tanulók aránya (%) Otthon 21,8 Iskolában 79,5 Rokonoknál, barátoknál 18,7 Szülők munkahelyén 4,0 Könyvtárban, internetklubban, teleházban 3,5 Kollégiumban 1,0 Kereskedelmi egységben 0,5 Forrás: Új Pedagógiai Szemle 2001/4. 5. táblázat Ezen a táblázaton azt mutatjuk be, hogy a diákoknak hol, milyen helyeken nyílik módjuk az Internet használatára. Ezen a területen meghatározó az iskola felelőssége abban, hogy könnyűvé, élvezetessé és vonzóvá tegye az Internet elérését diákjai számára A tanulók -ezési szokásai A tanulók használatának módja Az használatának módja A tanulók aránya (%) Egy saját címe van 66,4 Több saját címe van 29,0 Másvalaki címén levelezik 4,6 6. táblázat 20

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFORMATIKAI HELYZETE ÉS A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFORMATIKAI HELYZETE ÉS A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Czeizer Zoltán AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFORMATIKAI HELYZETE ÉS A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON N o 237 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 12. (1) bekezdésének megfelelően. A képzési program Megnevezése Nyilvántartásba vételi száma Számítógép az irodában

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA

A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ simonics.istvan@tmpk.uni-obuda.hu A MENTORTANÁRKÉPZÉS E-LEARNING TÁMOGATÁSA Az Óbudai Egyetemen 2011-ben megkezdtük a Gyakorlatvezető

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab!

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab! AZ ISKOLAI DIGÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE GLOBÁLIS TREND: MINDEN MUNKAHELY DIGÁLIS MUNKAHELY LESZ 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma környezetben dolgozó szakértői állások

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

alapú vel HEFOP-3.1.3

alapú vel HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás s bevezetésével vel HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

TÜRR ISTVÁN GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM TÜRR ISTVÁN GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Baja, Bácska tér 1. OM azonosító: 203028 BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ 2016-2017. tanév Türr sok éves múlt, versenyképes jövő! Érettségire felkészítő

Részletesebben

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Vezetéknév / Utónév) Cím SUSKÓ JÁNOS Békéscsaba Kőris utca 7.2.7. 5600 Hungary Telefon Mobil: (+36-20)488-2331 E-mail suskoj@vipmail.hu, suskoj@gmail.com

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben