ELEKTRONIKUS TANULÁS, INTERAKTÍV TANULÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELEKTRONIKUS TANULÁS, INTERAKTÍV TANULÁS"

Átírás

1 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 255 Rendszermodulok A modulok az adott témakörhöz kialakított és a megismerést, gyakorlást ténylegesen elôsegítô berendezésbôl (hardver) és a számítógépes szimulációt is biztosító interaktív oktató programból (szoftver) állnak. Ezeket együtt, kiegészítve egy számítógéppel, munkaállomásoknak nevezzük. A munkaállomások, az igényektôl függôen bemutatóra, egyéni tanulásra vagy csoportmunkára is alkalmazhatók. A munkaállomások hálózatba kapcsolásával egy hatékony számítógéppel felügyelt laboratórium alakítható ki, amely lehetôvé teszi a tanulók munkájának ellenôrzését, teljesítményük követését a kísérletek és gyakorlatok során. A következô ismertetôben a képek melletti szövegben egységesen vannak feltüntetve a fôbb oktatható témakörök és alkalmazási jellemzôk (diagrammok, jelleggörbék stb.), valamint a különbözô szakmákban való hasznosíthatóságuk (45. ábra). A hardver ismertetése ELEKTRONIKUS TANULÁS, INTERAKTÍV TANULÁS 1.0 NAPENERGIA ÉS HASZNOSÍTÁSA MODUL Napenergia rendszer Napelemek Energiaátalakítás Energiatárolás Napenergia-rendszer hatásfoka 3.0 NAP ÉS VÍZENERGIA ÉS HASZNOSÍTÁSA MODUL Energia alapjai Energiaátalakítás Hôenergia Hôvezetés, hôátadás Víz fûtés és hûtés jelleggörbéje Kapcsolódó szakmák 5.0 ELEKTRONIKA ALAPJAI MODUL Elektrotechnika alapjai Analóg, digitális áramkörök DMM, oszcilloszkóp használata Tápegység Tranzisztoros áramkörök Kapcsolódó szakmák 45. ábra. Tech-Prep rendszer néhány modulja 255

2 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 256 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA 8.0 PNEUMATIKA ALAPJAI MODUL Pneumatika alapjai Pneumatika elemei TP PN munkahely felépítése Pneumatikus vezérlés Kapcsolódó szakmák 9.0 FOLYAMATSZABÁLYOZÁS MODUL Folyamatszabályozás alapjai Ipari vezérlés Vezérlôrendszerek felépítése Programozás Kapcsolódó szakmák 13. CNC ESZTERGAGÉP MODUL Forgácsolás alapjai Koordináta rendszerek CNC rendszer CNC esztergagép G és M kódok Programozás Kapcsolódó szakmák 45. ábra. Tech-Prep rendszer néhány modulja (folytatás) Az építészet szakma, ill. szakképzési területre is kifejlesztettek elektronikus interaktív tervezési szerkesztési rendszert. Néhány képet mutatunk be ebbôl a rendszerbôl (46. ábra). 256

3 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 257 MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Ezt a rendszert az alaprajzi szerkesztésekben (2D) és a 3D megjelenítésekben egyaránt használják. Néhány jelentôsebb alkalmazás: Rétegelt fal és födémszerkesztés alaprajzon és metszetben Automata területmérések Automatikus tetôkontúr és tetômegjelenítés 3D-ben Szintek közötti mozgás PgUp és PgDown segítségével 46. ábra. Az ARCAD tervezôrendszer lényege 9.5. MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Ebben az alfejezetben elôször a multimédia fogalmát, általános jelentéstartalmát, eszközrendszerét, majd az oktatásban, a szakképzésben való alkalmazását írjuk le. Ez utóbbi részekben a konkrét gyakorlati alkalmazás példáit mutatjuk be, ami egyfelôl kifejezi a hazai helyzetet, másfelôl megmutatja a lehetôségeket és a korlátokat/nehézségeket. A most következô oldalakat szó szerint idézzük a Phare támogatással készült konzorciumi anyagból, amely Az oktatás és a gazdaság kapcsolatának erôsödése projekt címmel készült. A 17. modul címe: Multimédia alkalmazása a szakképzésben, Dr. Sz. Lukács János a szerzôje és szerkesztôje [12]. A multimédia kifejezés értelmezését elég sokféle módon adják meg. A média mint ismerethordozó, ismeretközlô szerepel ebben a szóösszetételben. A multi arra utal, hogy az ismeretet nem egyfajta közvetítô módszerrel, nem egy érzékszervre hatva kívánják közölni. (Vigyázni kell ezzel a szóösszetétellel, mert már maga a média (latin) szó többes számú alak. Ne mondjunk médiák -at, ami nem más, mint médiumok. Ha nagyon precízen vesszük, akkor multimédiumot kellene mondani, hiszen a multiban benn van a többes szám, a sok.) 257

4 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 258 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA A multimédiának nagyon sok definíciója létezik, valójában azonban egyik sem kielégítô. A legpontosabb és legérthetôbb szerint: A multimédia kettô vagy több médium összekapcsolása, amelyek közül legalább egy idôfüggô. A médium egy érzékeléstípushoz és értelmezéshez kapcsolt információközlési forma. A monomédium osztályozását médiatípusnak nevezünk. A legismertebb médiatípusok: szöveg, videó, beszéd, zene, zörej, animáció, grafika.(további magyarázatokat találhat az alábbi helyen: Érdemes megfigyelni, hogy a felsorolásban szereplôk zöme vizuális úton közvetít információt, mégis a gyakorlatban, ha a képernyôn a szöveges információ mellett képek, netán mozgó képek szerepelnek, akkor már multimédiáról beszélnek. 1. Az ismeretszerzés hatékonysága Már korábbi ismereteink alapján is hallottunk arról, hogy az ismeretszerzés különbözô észlelési csatornákon keresztül, különbözô hatásfokú. Az emberek zöme vizuális típusú, a látottakra jobban vissza tud emlékezni, mint amit hallott. És ha a szóbeli közléssel szinkronban még látás útján is kap információt, akkor sokkal több ismeret rögzôdhet benne. A szakképzésben, de minden egyéb területen is a legtöbb ismeret akkor marad meg, ha a tanuló cselekvés közben szerzi az ismereteket. Lehet, hogy ez hosszabb idôt vesz igénybe, de teljesítményképesebb tudást biztosít. Az elméleti anyagrészek elsajátítása során is igyekszünk a tankönyv mellett szóbeli ismeretközlést és szemléltetést alkalmazni, és a tanulói tevékenységhez még feladatlapokat, munkafüzeteket is biztosítunk. A évvel ezelôtti technikai színvonal mellett a hangosított diasorozat, a hangosfilm, majd a televízió biztosította a két csatornán keresztüli információközlést. Akkor az audiovizuális eszközöket tekintettük korszerûnek. Ma a technikai háttér már olyan színvonalú, hogy e két döntô közlési mód mellett interaktív kapcsolat is létrehozható a tanuló és az eszköz között. A korábbi videoszalagon rögzített kötött témájú és logikai felépítésû tananyagrész helyett ma már nagyságrenddel több információból lehet a számítógép segítségével ismeretet közölni, sokkal több eszközt lehet összekapcsolni. 2. A multimédia alkalmazási területei A multimédián a továbbiakban az ismeretközlés technikai eszközeinek és módszereinek összekapcsolását és összehangolását értjük. A több, ismeretközlést biztosító eszközzel a felhasználó ma interaktív kapcsolatban van. A multimédia használójának aktívan kell részt vennie az információ megszerzésében. Amikor a multimédia környezetben csak idôtöltés, szórakozás a cél, akkor is a felhasználónak kell kiválasztania a kívánt mûsort, ha már játékprogramot választott, akkor a szituációnak megfelelôen reagálnia kell, be kell avatkoznia. A beavatkozás jellege, gyorsasága alapján alakul a program további része. 258

5 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 259 MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Ha tanulási szándékkal használunk egy programot, akkor kétféle alapkoncepciójú ismeretszerzésre van lehetôség. A keresgélô, csapongó konkrét tudásszint, vagy csak ismeretszint elérhetô bármelyik hipertext által nyújtott környezetben (a hipertext olyan szoftver, ill. alkalmazás, amely szöveges információk közötti logikai kapcsolatok révén lehetôvé teszi azok különbözô sorrendû olvasását, errôl a továbbiakban még szó lesz). Ezt a témát járhatjuk körbe a címen található anyag elolvasásával. A program szerkesztôi feltételezik, hogy a felhasználó el tudja dönteni, elegendô ismeretet kapott e a továbblépéshez, így csak azt biztosítják, hogy minél szélesebb körû ismerethalmazból lehessen válogatni. A kimondottan oktatási célú (gyakoroltató) programok a továbbhaladást a helyes válasz adása után, a tananyag logikájának megfelelô részhez biztosítják. A multimédiát sok mindenre lehet használni, de soha nem szabad elfelejteni, hogy a multimédia eszköz és nem cél. Ez sajnos manapság még nem látszik világosan. Valójában minden információs rendszer kiegészíthetô multimédia képességekkel, ha erre szükség van. Ide tartoznak pl. az oktatószoftverek, adatbázisok, emberek közötti, számítógéppel támogatott kommunikációs formák és nem utolsósorban a szórakoztatóipar termékei. Ezt a technikát több területen is alkalmazzák: Szórakozás számítógépes és videojátékok, kívánságvideó Munkahely információk, adatbázisok azonnali elérése tele-multimédia: videokonferencia Képzés nyelvi oktatóprogramok át- és továbbképzés oktatóprogramjai szimulátor és gyakoroltató programok távoktatás kereskedelem katalógusok, árubemutató programok banki szféra idegenforgalom utazási információs rendszerek virtuális útikalauzok 3. A technikai háttér Annak érdekében, hogy ez a technika mûködni tudjon, magas technikai szintre kellett jutnia a számítástechnikának, televíziónak, hang- és képrögzítésnek, digitalizálásnak, telekommunikációnak, szórakoztató elektronikának. Ezek összekapcsolásával egy közvetítô eszközön való megjelenítésének eszköz- és programhátterét is meg kellett teremteni. A multimédia alkalmazásába bevonható médiák már a világot átfogó összetettséget is lehetôvé teszik. A multimédia technika alkalmazásának három fejlesztési területe hat egymásra: 259

6 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 260 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA eszközoldal: a központi és helyi számítógépek, hálózati elemek és adatbázisok tároló kapacitása, programoldal: a rendszer- és a vezérlôprogramok, adattömörítés és átvitel, hierarchia, fejlesztés: a programozás, piackutatás és a felhasználás módszertana. 4. Az interaktív média Az ismeretek közlése, átadása az oktatás történetében nagyon hosszú idôn keresztül szóbeliségen alapult. A szerencsésebb körülmények közötti tanulók (mert kevesen voltak egy-egy mester mellett, vagy mert a mai világban meg tudják fizetni a korrepetitort) az ismeretközlôvel folyamatos párbeszédben lehettek. A kétoldalú kapcsolat, a folyamatos visszacsatolás elôsegítette a hatékony ismeretszerzést, ezzel a módszerrel azonnal alkalmazkodhat az ismeretközlô a befogadó tempójához, a közlésnek nemcsak a sebességét, hanem a stílusát, módszerét és tartalmát is a tanuló igényeihez igazíthatja. A nagy létszámú osztályrendszerben a tanuló passzív szerepre kényszerül a tanítás közben. Az ismeretek elsajátításához segédeszközöket is igénybe vesz. Elsôként a tankönyvet. A könyvbôl történô ismeretelsajátítás ugyan lehet egyéni ütemû, de a tanulónak nincs lehetôsége a közlés módját befolyásolni. Adott esetben mert a feladatokat nem kell folyamatosan megoldania passzívvá válhat a tanuló. A tankönyvi tanulás hátránya, hogy a megértés szintjérôl nem tud folyamatosan meggyôzôdni a diák. Már Comenius óta ismert alapelv, hogy a képi információ, a látvány hatékonyabbá teszi az ismeretszerzési folyamatot. Vannak esetek, amikor nem elég a képi szemléltetés. A videotechnika térnyerésével ugyan a képi és hanginformáció egyidejûleg eljut a nézôhöz, de az csak paszszív befogadó marad. A technika fejlôdése megteremtette az olyan ismeretközlési módokat, melyekkel biztosítható a tanuló beavatkozási, válaszadási lehetôsége, amelynek hatására megváltozik a tananyagközlés módja, tartalma, ezt nevezzük interaktivitásnak. A következôkben Polhammer Péter szakoktatói szakdolgozatából idézünk, amely a számítógéppel segített Erôátviteli kapcsolás interaktív oktatását szolgálta. Ahogy a CD n lévô programon látható, a vonalak animálva, piros színnel jelennek meg. Ezt az Animálási beállítások menüponttal érhetjük el. Minden vonalat a felrajzolási iránynak megfelelôen, külön kell beállítani. A következô diát a már leírt módon tudjuk beszúrni. Ezután tetszôleges lépésenként le lehet rajzoltatni az adott kapcsolást (47. ábra). 260

7 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 261 MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN 47. ábra. A forgásirányváltás kapcsolását tanító rajzolás lépésenként A 47. ábrasoron látható, ahogy lépésenként eljutunk a teljes kapcsolás kialakításához. A teljes kapcsolást a 48. ábrán láthatjuk 261

8 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 262 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA 48. ábra. A forgásirányváltás teljes kapcsolási rajza A CD-n található programon láthatjuk, hogy az új vonalak pirossal, animálva jelennek meg, a következô képen pedig zöld színnel lesznek jelölve (a nullavezetô kékkel). Minden vonalat külön kell átszínezni a Vonalszín ikonnal. A mellékelt programból és a leírtak alapján látható, hogy a számítógéppel ki lehet váltani a táblai rajzot és az írásvetítôt. Azonban ez még magában nem szemlélteti kellôképpen a vezérlés mûködését. A hatásosabb szemléltetést megvalósíthatjuk, szintén a PowerPoint segítségével. A forgásirányváltás vezérlését szemléltetni tudjuk mûködés közben az alábbi módon: Az elôzô bemutató utolsó képkockáját jelöljük ki a CTRL+SHIFT+O billentyûkombinációval, majd helyezzük a vágólapra a CTRL+C vel. Nyissunk meg egy új bemutatót az Új bemutató ikonnal, majd válasszuk az üres diát. A Diabeállítások menüpontnál állítsuk be a már ismert 23 cm magasságot és 32 cm szélességet. Ezután a vágólapról illesszük be az objektumot a CTRL+V billentyûkombinációval. Hagyjuk meg a kijelölést. Az Animálási beállításoknál válasszuk a Nincs felépítés pontot, majd az utolsó vonalakat színezzük át zöldre. Így megkapjuk a 49. ábrasor elsô képét. 262

9 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 263 A TÁVOKTATÁSRÓL DIÓHÉJBAN 49. ábra. Az áramkör készítésének utolsó állomása 9.6. A TÁVOKTATÁSRÓL DIÓHÉJBAN Az ezredforduló nagy kihívása, hogy a tudás elévülésének robbanásszerû csökkenése és az ezzel együtt járó oktatási-képzési intenzifikáció ellentmondásait hogyan tudjuk feloldani. Egy teljesen új filozófia és ezzel együttlévô oktatástechnológia életre keltette a távoktatást. Hosszan lehetne sorolni a távoktatás fogalmát, kiváltó okainak a sorát, mi egyféle változatot próbálunk e témában közreadni ebben az fejezetben. Tehát az ezredforduló nagy oktatástechnológiai kihívását kiváltó okok a következôk: az egész életen át való tanulásnak a társadalmi mérete, a térbeli és tudati távolságok gyors leküzdhetôségének igénye, a munkaidôalap fokozott védelme, az információáramlás sebességének és színvonalának robbanásszerû növekedése, a hagyományos oktatás befogadóképességének és irányultságának demográfiai és foglalkoztatási dinamikához való illesztése. 263

10 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 264 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA Néhány gondolat a távoktatás fogalomrendszerérôl. Magának az oktatási módszernek a használata jelenti az elsô dilemmát, ill. problémát. Gyakran használják szinonim fogalomként a nyitott oktatás, a távtanulás, a szabadegyetem fogalmaival. Sokszor azonban a nyitott kifejezés olyan iskolatípust jelent, ahol a felvétel kötöttségektôl mentes, így mindenki számára hozzáférhetô. Jellemzô példa erre az angol Open University. Úgy is értelmezhetjük a nyitott képzést, mint egy pedagógiailag elkülönülô formát, ahol a tananyag mindenki számára hozzáférhetô, valamint amelyben az oktatók és a hallgatók térben elkülönülnek. Szokták részben a forgalmi zûrzavar miatt is úgy definiálni, mint a hagyományos, tantermi foglalkozáshoz és jelenléthez kötött képzés ellentétét. Pontosabb is lehet ez a megfogalmazás akkor, ha a sajátos jellemzôkkel rendelkezô korszerû ismeretátadási technikaként írjuk le [13]. Melyek ezek a jellemzôk? Az iskola megváltozott szerepe. A hagyományos iskolában a tanár a központi tényezô. Itt nem is beszélhetünk tanár-diák személyes kapcsolatról. Magát az ismeretszerzést az intézmény szervezi. A tananyagot is többen, többféle módon komponálják, amelyben a kiadók, szerkesztôk, szakértôk, elôadómûvészek is részt vesznek. Végsô soron még a visszacsatolást is, az ellenôrzést is az intézmény személytelenül végzi, ill. szervezi. Tehát nemcsak a tananyagot juttatja el, megszervezi, koordinálja a képzést, hanem a teljesítést is intézményi szinten minôsíti. A tanár és a tanuló elkülönülése. Ez az egyik legjellemzôbb, ill. lényegesebb eleme ennek a tanulási modellnek. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos személyes jelenlétet nélkülözik. Itt is van face to face együttléten alapuló tantermi foglalkozás, önálló (otthoni) munkavégzés. Itt az arányok eltolódásán van a hangsúly. A távoktatás a kétpólusú (teljesen önálló ismeretfeldolgozás együttléten alapuló irányított tanítás-tanulás) képzési modellben helyezhetô el. Sajátosságok a tananyagban, információhordozókban, taneszközökben. A távoktatási formában a tanár magyarázatát, azonnali reagálását nyomtatott anyagok, audio- és videoeszközök, on-line hálózati adatbankok és természetesen a számítógép helyettesítik. Jóval nagyobb tehát a technikai felszereltséggel szembeni igénye, mint a hagyományos módszernek. Jelentôs infrastruktúrát igényel az információk tárolása (könyv, videokazetta, diszk, floppy, CD stb.), közvetítése (posta, TV, teletext, rádió, internet stb.), valamint a tanulás támogatása (levél, telefon, e mail, fax stb.). Leggyakoribb tananyagot megjelenítô forma az oktatócsomag. Ennek középpontjában a korszerûen írott tananyag van, amely még mindig a legjobb hatásfokú információs transzfer. Köré lehet szerkeszteni a többi médiumokat. A feed back elv érvényesülése. Ebben a kapcsolattartás folyamatosságát hangsúlyozzuk ki. Ugyanis változatlanul fontos a kontaktus, a tanuló/hallgató és a tanár kapcsolata. Ebben a távoktatási módszerben azonban valóban mindkét szereplô 264

11 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 265 OKTATÁSI TECHNOLÓGIÁK INTEGRÁCIÓJA számára fontos a kapcsolattartás, mert a tanuló csak így kaphat segítséget a továbbhaladáshoz, a tanár viszont így tájékozódik a tanuló felkészültségérôl. Megváltozik a tanár szerepe is, mert nem feltétlen azonos a tananyagot készítô személlyel, sôt más intézmény alkalmazottja is lehet. Elterjedt megoldás, hogy a távoktató iskolák ún. konzultációs központokat hoznak létre. Iparszerû oktatás. A jó távoktatás ismérve, hogy pontosan körülírt oktatásmódszertani lépésekbôl áll. Az egész ismeretátadási folyamat precízen megszervezett, amely tömegméretekben is egyenszilárdságot biztosít. A tananyagkészítés speciális megoldásai, a viszonylagosan nagy hallgatói létszám és a hagyományostól eltérô infrastrukturális feltételek merôben új szervezési, menedzselési és munkamegosztási követelményeket támasztanak OKTATÁSI TECHNOLÓGIÁK INTEGRÁCIÓJA Ebben az oktatási reformban az utasító (instrukciós) oktatás átalakul építô (konstrukciós) oktatássá, amelyben a tanórai feladatok a didaktikus jellegbôl interaktív jellegûvé, az oktatás hangsúlya a tények memorizálásából a kapcsolatok, a kutatás és a feltalálás felé tolódik, a tudás fogalma a tények felhalmozásából a tények átalakításába változik át [14]. A technológia szétzúzza majd az iskola mint intézmény falait, határait, egészen új, izgalmas tanulási környezetet teremt. A technológiák széles választékának a kombinációja megváltoztatja a tanulók és a tanárok szerepét, tevékenységét, mivel a diákok kapcsolatba léphetnek más országok diákjaival is az internet segítségével, vagy a pedagógus munkatárs, néha tanuló szerepeket is betölthet [15]. Melyek azok az eszközök, amelyek együttes, egymást váltó használata egy sajátos oktatástechnológiai központot hoz létre? Mindenek elôtt a PC, amely magába foglalja a CD-ROM-ot és meghajtót, az Internet, a WWW, digitális mûholdas, vagy üvegszálas adatbeviteli egység, VHS videolejátszó, mérô- és megfigyelô eszközök, hordozható számítógép az adatbevitelhez szükséges interfész, nyomtató és lapolvasó (scanner), kivetítôegység a videó és a számítógép képernyôk számára. Mit jelent a technológiák integrálódása? Lényegében a következô oktatási formákat kapcsolhatjuk össze: 1. Hagyományos osztálytermi szemléltetô kísérletezô oktatás. 2. Az osztály/csoport keretek között zajló számítógépes interaktív, multimédiás tevékenységek a tanteremben, ill. mûszeres laboratóriumban. 3. Terepi foglalkozások hagyományos megfigyelésekkel, észlelésekkel a természeti indikátorok és azok tapasztalatainak feldolgozásával, rögzítésével. 4. Terepi foglalkozások mûszeres vizsgálattal, adatgyûjtéssel, laboratóriumi kiértékeléssel és elemzéssel. 265

12 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 266 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA Ezek közül a 2. és a 4. pont alattira térünk most ki elsôsorban, mivel a korszerû oktatástechnológia módszereit ezek az eszközök, oktatástechnológiai eljárások testesítik meg. A tanulók megnéznek egy interaktív videót, pl. a folyók szennyezésérôl, hogy megtanulják az alapvetô ismereteket, fogalmakat, összefüggéseket és megfogalmazzák a további kutatás feladatait. Közvetlen hozzáféréssel (on-line) böngészik a WorldWideWeb honlapokat, hogy információkat gyûjtsenek a világban elôforduló folyószennyezésekrôl. A terepen vízminôségi, hômérséklet-, vezetôképességi, bakteriális vizsgálatokat végeznek digitális mûszerekkel, és az adatokat összegyûjtik egy nagyobb számítógépbe. Az azonnal elemezhetô megfigyeléseket, adatokat egy hordozható számítógépre viszik az interfész segítségével egy táblázatkezelô programmal és grafikonokat, táblázatokat készítenek. Készíthetnek a diákok itt a terepen videokamera segítségével egy vizuális katalógust a folyószakasz helyzetérôl, tapasztalataikról, amit elküldhetnek bárhová és bárkinek, ill. más projektek elemzô-értékelô munkájához. Ma már számos olyan nemzetközi projektet ismerünk, amelyekben a tanulók folyamatosan figyelnek és mérnek folyó patak szakaszokat és küldik el adataikat a vízgyûjtôn dolgozó többi diáktársukhoz a GREEN-en keresztül (Global Rivers Environmental Education Network, az az a Folyók Globális Környezeti Nevelési Hálózata). Szintén tanulók mérik a csapadék savasságát is, és ezt is elektronikus úton küldik el és összesítik. Amint az elôbbi csak vázlatosan ismertetett oktatástechnológiai integrációs példákból is kiderül, hogy alaposan átértékelôdik a tanári és a tanulószerep és tevékenység, hogy az iskola négyfalú épületébôl globális elektronikus falu lesz. A tanárok a tanulás, az interaktív tevékenység szervezôivé, kísérôivé válnak, akik kreatív útmutatással több idôt töltenek, mint eddig. Vagyis szakterületük menedzserei, facilitátorai, tutorok lesznek. Ugyanakkor a diákok másféleképpen (nem mindig face to face) lépnek kapcsolatba egymással és a tanárokkal, sokkal többet tanulnak egymástól. Más módszerekkel történik a munka értékelése is, hiszen ez már kritérium alapú, saját munkájuk és azok bemutatói alapján történik. A mûszeres mérések révén objektívvé válik a munka végzése, eredményeinek megítélése. Tehát a mérés mint tanulói tevékenység nagyszerûen kiegészíti a természeti és mûvi környezet egyéb módon való megtapasztalását. Ezáltal fejleszti a többféle információforrás kezelésének képességét, az összehasonlítás minôségi fejlesztését A TANKÖNYVEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN Elöljáróban néhány gondolatot e témával kapcsolatban. Nagyon sokféleképpen lehet kifejteni ezt a témát is, mint általában az ilyen összetett, nem teljesen csak didaktikai vonzattal járó területet. Mindenek elôtt ehhez a témához a tantervek, a tervezés kérdései és a taneszközök használata, a módszertan kötôdik. Ha általában, nem csak a szakképzés specifikumait figyelembe véve vizsgáljuk a tanterv és a 266

13 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 267 A TANKÖNYVEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN tankönyvek viszonyát, akkor egy sajátos változáson ment keresztül. Az ún. hivatalos tantervek megjelenésével a tanterv-tankönyv egysége megbomlott. Egyfajta munkamegosztás jött létre, amelyben a tanterv a második helyre szorult viszsza. Mivel a hatalomnak (egyház, állam) egyaránt fontos kérdéssé vált a mit tanítsunk? kérdése, az egyre nagyobb tömegek iskoláztatásában, szükség volt egy olyan dokumentumra, amely központilag, hivatalosan, a pedagógia nyelvére lefordítva tartalmazta a politikai-hatalmi döntéseket. A tantervek évszázadokig meghatározták az iskolai tananyagot, tehát a tankönyvek anyagát is, ám ez igen sokféle módon valósult meg. Több neves hazai és külföldi szakember kutatta a tanterv és tankönyv kérdéseit, többek között Ballér Endre. Ô a tanterv-tankönyv viszony pilléreinek a következôket tartja: Célok és feladatok. A tananyag tartalma, csoportjai, arányai. A tartalom struktúrája. A követelményrendszer (a tervezett tudás és teljesítményszint). A feldolgozás módjának stratégiája, technológiája. Csoportosítását ma is helytállónak tartjuk. E szempontok teljesülése révén a tankönyveket a következô csoportokra osztotta: 1. A tantervet kifejtô tankönyv: a célok azonossága, a tananyag kijelölésének és felépítésének hasonlósága jellemzi. 2. A tantervet követô tankönyv: ez már jobban elôtérbe állítja a tanítás-tanulás folyamatát. Operacionalizálja a követelményeket, azaz feladatokra bontja. 3. A tantervet variáló tankönyv. Sok területen önálló (súlypont, koncepció), esetleg eltérô álláspontokat képvisel. Egészen természetesnek tûnik napjainkban, hogy az oktatás folyamatába a tantervekre visszaható, variáló tankönyvek kerülnek az oktatás nevelés folyamatába. Felmerül a kérdés napjainkban elég sokszor, hogy a közoktatás tankönyveinél melyek a NAT kompatibilitás ismérvei. Kialakult egyfajta minisztériumi minôsítésijóváhagyási procedúra, de nincs, talán nem is lehetséges egy szempontsor. Eredeti gondolatokat fejt ki a tanterv-tankönyv viszonyról Varga Lajos: Az elmúlt évtizedekben Magyarországon szigorúan az a logikai sorrend érvényesült, hogy elôbb létrejött valamilyen módon a tanterv, s a tantervhez íródott a tankönyv. Oldódott ez a szigorúság a 70-es évektôl, amikor is az ún. kísérleti tankönyv megírása, kipróbálása visszahatott a tantervre. A tankönyvrôl tantervre hatás másik útja az, amikor a párhuzamosan használt tankönyvek tapasztalatai beépültek a következô tantervi reformba. Egészen más jellemzôk is megjelennek a szakképzés tankönyveinél. Ha röviden akarnánk elintézni ezt a kérdést, akkor azt mondhatnánk, hogy: nagyon fontos szerepe van. De ha a kérdés mélységeit is megvizsgáljuk, akkor sokkal differenciáltabb választ, ill. okfejtést adhatunk. 267

14 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 268 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA Ez amiatt (is) lehet, mert mára elbizonytalanodott a tankönyvek funkciójáról, szerepérôl leírt megfogalmazás. Egyesek szerint A tankönyv több, mint taneszköz. Mások szerint...nem kevés tanuló... a tankönyveken kívül nem is olvas mást. A tankönyv tehát az ô tôkéjük. De olyan véleményt is ismerünk, mely szerint:... A tankönyv alig fontosabb, mint más taneszköz. Itt tehát összehasonlítják a többi taneszközzel. Ha e fontos, de eléggé széttartó véleményeket mai korunk technikai-társadalmi életérzésével egészítjük ki, akkor még tovább bizonytalanítjuk ezt a fogalmi képet. Tudniillik joggal, és okkal érezhetjük úgy, hogy az internet, a számítógépes kommunikáció korában teljesen háttérbe szorulnak a nyomtatott taneszközök, így a tankönyvek is. De vajon milyen mértékben igaz ez, tényleg kell e ennyire félni a tankönyv leértékelôdésétôl? A technikai eszközöket fetisizálók szerint valóban nem a tankönyvek állnak az ô eszközközpontjukban. Valahol ez is érthetô, hiszen az ô számukra a hétköznapjuk mindent pótló eszközévé váltak az elektronikus kommunikáció eszközei, a TV, a videó, a teletext, az e mail, az internet. Különösen a multimédia (INTERAKTÍV VIDEÓ) változtatja meg a kommunikáció, a tanulás feltételeit, körülményeit, a módszerét, és az egésznek a motivációs bázisát. Úgy tûnik, hogy így igen nehéz felvennie a versenyt az interneten kínált érdekességekkel, motivációval a tankönyvszagú oktatásnak. Nem kell azonban ezt a kérdést sem fetisizálni, hiszen a csúcstechnikával történô oktatásnak még szervesen be kell épülnie az oktatás rendszerébe, azon belül is a szakképzés alrendszerébe. Nem teljesen olyan rossz, ill. reménytelen a helyzet a tankönyv jelenét, és fôleg a jövôjét illetôen. Vélhetôen még sokáig megmarad a tanításban-tanulásban betöltött meghatározó, ám valóban csökkenô szerepe. Ha azt vesszük alapul, hogy a tankönyv hogyan tudja közvetíteni a technika gyors változásait, ill. annak az ismereteit, akkor megint csak a pesszimisták kerülnek elôtérbe. Hiszen való igaz, hogy különösen a csúcstechnika fejlôdését, változását nem tudja követni a nyomtatás. Elsôsorban a nyomdai átfutás miatt, hiszen mire kijön a nyomdából, máris elavulttá válik az íráskor még korszerû ismeret. Ezért sokszor méltatlankodnak a tanárok, ha nincs olyan tankönyv a kezükben, amelybôl a korszerû és új technikát és technológiát tanítani lehetne. Ez is egyfajta tankönyvfétis. Már csak az elôbb említett idôbeli csúszás miatt is nem kellene ezt a tankönyvhiányt eltúlozni. Helyette azt a megoldást kellene talán szorgalmazni amit egyébként néhány szakképzô iskolában már alkalmaztak(nak) is, hogy a tankönyv egyfajta alapmû, fôként az elvi alapokat ismertetô nyomtatvány, amit a konkrét új és korszerû példákkal, (gépek, eszközök, mûszerek, anyagok, eljárások, mérések, szabványok újdonságaival), ill. egyéb dokumentumfajtával, mint pl. kézikönyv, katalógus, prospektus, szabvány stb. egészítenek ki. Ezekbôl a mindenkori tanuló (csoport-, osztály- stb.) létszámnak megfelelô példányszám áll a tanulók rendelkezésére, és mindig lehet cserélni, aktualizálni. Itt vetôdik fel a már talán többször is elôforduló felvetésem, hogy elveket vagy példákat tanítsunk-e, ill., hogy a tankönyv ezt a dilemmát hogyan tudja megolda- 268

15 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 269 ELEKTRONIKUS TANULÁS, INTERAKTÍV TANULÁS ni. Nyilvánvalóan a tankönyv önmagában sehogy, de a benne lévô tananyagtartalom struktúrája már eldöntheti, befolyásolhatja a kérdést. Az elvek hosszútávon is maradandóak, állandóak, amelyeket a tankönyben is idôtállónak érezhetünk. Ugyanakkor a legújabb konstrukciókat, gyártmányokat, anyagokat és eljárásokat, valamint ezek sokféleségét már nem tudja a tankönyv megjeleníteni, csak esetleg néhány példát. Csak példákon keresztül viszont megint nem célszerû a tanítást-tanulást szervezni, hiszen a kötôerôt jelentô elvek, szintetizálások hiányoznak. Folytathatjuk gondolatainkat a tankönyvekkel kapcsolatban azzal, hogy milyen kell legyen a jó tankönyv, milyen kell legyen a korszerû tankönyv, milyen kell legyen az új tankönyv. Erre a kérdésre is differenciált a válasz, mert attól függ, hogy kit kérdezünk. Mást jelent a tanuló számára, mást a pedagógus számára, és megint mást a kutatók számára. Nehéz lenne akár csak rövid tételes felsorolást is adni ezekrôl a listákról, de akár a felhasználók, akár az írók számára bôségesen vannak már ilyenek. Még talán a távoktatási résznél érintett gondolathoz lehetne itt is kiegészítést írni, hiszen ott is érintettük a tankönyv változatlanul fontos szerepét. Azonban jobban szeretném kihangsúlyozni, hogy itt másfajta szerkezetû, másfajta stílusú könyvrôl van szó, mint a hagyományos oktatás esetében. Változnak az arányai, több bennük a segítô információ, a példa, és több az ellenôrzô kérdés is. A stílus miatt többen, és más szakmájú szakemberek (dramaturg, drámapedagógus stb.) is segítenek a távoktatás tankönyvének az írásában, és az erre felfûzött oktatócsomag elemek (diák, videofilmek, ill. audio kazetták, CD-k stb.) készítésében. ÖSSZEFOGLALÁS Akár a szintetizálás fejezetének is tekinthetjük az oktatás technológiájával foglalkozó könyvrészletünket, hiszen itt integrálódik az oktatás elméletével, pszichológiai aspektusaival, eszközrendszerével összefüggô aspektus. A fejezet elején megkíséreltük az oktatástechnológia tág értelmezését adni több forrás felhasználásával. Vázlatszerûen írtunk alapfogalmakról, az oktatás és a kommunikáció kapcsolatáról. Értelmezésünkben az infrastruktúra többrétegû fogalom a szakmai oktatásban, ezért külön külön tárgyaltuk az épületek, szaktantermek, a taneszközök és a csúcstechnológia oktatásával összefüggô kérdéseket. Kiemelt szerepet szántunk a laboratóriumok és berendezéseinek, mert ma már számos cég folyamatosan fejleszti ki az oktatásra alkalmas rendszereit (Labordidactic). Itt a tanulói kísérletezô helyeknek, asztaloknak, tároló és technológiai mûveletek bútorainak is nagy jelentôsége van. Elsôsorban a korszerûséget megtestesítô mechatronika modulrendszerei és az ún. BUS rendszerek példáin keresztül érzékeltettük a didaktikai szemléletû laboratóriumi rendszereket. Kiegészítettük a csúcstechnika eszközeirôl szóló fejezetünket is a szimulációs rendszerekkel. Korunk technikája az oktatásban robbanásszerû változásokat hozott, amelyekrôl dióhéjban itt is illett szót ejteni. Tehát a multimédiáról és a távoktatásról néhány 269

16 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 270 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA gondolat szól e fejezetben. Fogalmi kiforratlansága ellenére robbanásszerû elterjedést mutat az elektronikus tanulás, az e-learning, amelynek fogalmi, didaktikai és fejlesztési hátterérôl írtunk. Izgalmas kérdés pedagógiai szempontból is a tankönyvek szerepe a szakmai oktatásban, hiszen feltételezhetjük (érezhetjük), hogy az internet kiszorítja a nyomtatott anyagokat. De vajon így van/lesz e ez? A válasz ma még nyitott, de a tankönyvek problematikái más aspektusból is fontosak lehetnek egy ilyen könyvben. FONTOSABB FOGALMAK algoritmizálás oktatástechnológia az oktatás infrastruktúrája oktatástechnika elektronikus (táv)oktatás oktatócsomag interaktív tanulás programozott oktatás internet szaktanterem kommunikáció, kommunikációs csatorna szimulációs eszköz multimédia taneszközök és fajtái modell makett technika nyomtatott taneszköz technológia bus rendszer elektronikus tanulás ELLENÔRZÔ KÉRDÉSEK, FELADATOK Mi a különbség oktatástechnika és oktatástechnológia között? Ismertesse a programozott oktatás pszichológiai hátterét, didaktikai sajátosságait! Mit értünk infrastruktúrán és melyek a szakképzési sajátosságai? Készítsen táblázatot a szaktanterem, a laboratórium és a tanmûhely didaktikai sajátosságairól (meghatározó tanulási mód és szereplôk, tanulásszervezés stb.)! Csoportosítsa a taneszközöket! Mi a multimédia és mi a szerepe a szakmai oktatásban? Ismertessen két konkrét laborrendszert és didaktikai-módszertani sajátosságait! Tervezzen szemléltetô/bemutató eszközt saját szakterületéhez hagyományos és interaktív tanulási módokhoz! Milyen szakterületen és képzési formában nem ajánlaná a távoktatást? Miben látja az elektronikus tanulás elônyét és problémáit? Példákat vagy elveket tanítsunk a tankönyvekkel? Tervezzen egy pedagógiai kísérletet a gyakorlati kompetenciák fejlesztésére! Vizsgálja meg egy adott szakma szemléltetô eszközeinek változását az elmúlt 20 évben! Gyûjtse össze a szakképzés taneszközeirôl és tankönyveirôl szóló publikációkat! Dolgozza ki a több szakmára kiterjedô elektronikus tanulás fejlesztési koncepcióját! 270

17 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 271 ELEKTRONIKUS TANULÁS, INTERAKTÍV TANULÁS FELHASZNÁL IRODALOM [1] Pedagógiai Lexikon: Akadémiai Kiadó, Budapest, [2] Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó Budapest, o. [3] Bagics Lajos: A szakképzési törvény elôkészítésérôl. Szakoktatás 1992/12., o. [4] Szebenyi Péter: Munkára nevelés a szaktanteremben. Pedagógiai Tanácskozás anyaga. Kazincbarcika, o. [5] A szaktantermek hatékonyságát egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta Lükô István vezetésével. A mûszaki technikai nevelés hatékonyságát elemezte egy munkacsoport. Az összefoglaló monográfiában egy fejezet errôl szól. Materialneja baza dlja technicseszkogo obucsenija skolnikov. Budapest, o. [6] A GANZ HERA laborrendszer a 80 as, 90 es évek világszínvonalú villamos mérôlaboratóriumait képviselte [7] Vári Péter: A médiumkiválasztás szempontjai, OOK Tanulmány. Veszprém, [8] Szûcs Pál: Az audivizionális oktatás hatékonysága. Tankönyvkiadó Budapest, o. [9] Lükô István: Villanyszerelô Szakrajz és rajzolvasási Példatár. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, o. [10] Billinyi Márton: Csúcstechnológiát csúcstechnikával. Szakoktatás, 1988/december [11] Török Attila: Elektronikus tankönyv a faipari szakoktatásban. Sopron, 2006 [12] Dr. Sz. Lukács János: A multimédia alkalmazása a szakképzésben In: Az oktatás és a gazdaság kapcsolatának erôsödése PHARE Projekt BME NSZI Budapest, 1997 [13] Szerk: Benedek A.: Oktatáselméleti kérdések a szakképzésben. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, [14] Orosz Sándor: Oktatástechnológia 2. Veszprém, OOK, [15] Karlovitz János Karlovitz János Tibor: Korszerû oktatástechnológia. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Egyéb források: http//:www. leybold didactic.de Forgó Sándor Hauser Zoltán Kiss Tóth Lajos: Médiainformatika. Líceum Kiadó, Eger, http//: didactic.de http//:www. legrand.hu http//www. kompetenz.de http/eullearn.net 271

18 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 272 FONTOSABB KIFEJEZÉSEK RÖVID ÉRTELMEZÉSE Aktivizálás die Aktivisierung Activization A tanítás-tanulás belsô hatásmechanizmusaira építô funkcionális alapelv. Legfontosabb célkitûzése a teljes személyiség aktivizálása, vagyis minél több pszichés funkcióban aktivizálni kell. Kitüntetett szerepe a cselekvésnek van, de éppen úgy fontos az érzékelés, a gondolkodás aktivizálása is. A szemléltetés, a manipulatív, problémamegoldó feladatokra koncentráló cselekvés a szakképzésben kitüntetett szereppel bír. Algoritmizálás die Algoritmisirung Algorithmics A gondolati vagy motorikus cselekvés vagy tevékenység egymás utáni következô lépésekre bontása. (L. még programozott oktatás, feladatmegoldás, tantervkészítés.) Az oktatás infrastruktúrája die Infrastruktur des Unterrichtes die Unterrichtsinfrastruktur Infrastructure of education A tanítás-tanulás tárgyi feltételeinek rendszere, amely magában foglalja az épületeket, belsô berendezéseket (bútorok, kiegészítôk) és az oktatást közvetlenül segítô tanári és tanulói eszközöket (AV-eszközök, médiák, számítógépek, szimulátorok stb.). A nevelés célrendszere das Zielsystem der Erziehung Aims of education A nevelés folyamatában megfogalmazott elvárt eredmények, törekvések, akaratok, amelyek a nevelés objektív hatásainak az érvényesítésére vonatkoznak. Célok fajtái: fejlesztési, folyamat. Megkülönböztetünk 1, 2, 3 dimenziós nevelési célrendszert. A nevelési célok feladatokat és követelményeket egyesítenek. Bemeneti követelmények Input Forderungen Input requirements A szakmai képzésbe belépôk felé megfogalmazott elvárások, ill. feltételek, amelyek elsôsorban a pszichológiai követelményeket, az elôképzettséget rögzítik. A bemeneti követelményeket másik értelmében az oktatás tágabb értelmezésénél használjuk, amikor is az összes pedagógiai, tanügyigazgatási és szociológiai elemeket felsoroljuk (L. Coombs). Céltaxonómia die Zieltaxonomie Purpose Taxonomy A tanítás-tanulás folyamatának elemei. Társadalmi értékek, szükségletek, érdekek, iskolai célrendszeri funkciók, nevelési célok és tartalmak tartoznak ide, amelyek a társadalmi, az iskolarendszeri (iskolai) szinteken jelentkeznek. 272

19 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 273 ELEKTRONIKUS TANULÁS, INTERAKTÍV TANULÁS Curriculum das Curriculum Curriculum Korszerû szemléletû tantervi mûfaj, a tanítás-tanulás komplex folyamatterve, amely a célokon, tartalmi elemeken kívül magában foglalja a tervezés, szervezés és irányítás és az ellenôrzés eszközeit és módszereit. Elsôsorban az angolszász területen terjedt el. Didaktika die Didaktik Didactics A neveléstudománynak az az önálló résztudománya, amely az oktatás (szûkebben és korábbról csaknem a tanítás) céljának, tartalmának, módszerének a törvényszerûségeivel foglalkozik. Beszéltünk általános didaktikáról és szak- (mûszaki) didaktikáról. Utóbbi a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás elméletét vizsgálja. Differenciálás die Differenzierung Differentializing A tanítás-tanulás egyik funkcionális alapelve. Szerepe az egyéni képességek kibontakoztatása, az egyéni sajátosságok figyelembevétele. Lehet külsô az iskolarendszer révén, és belsô a pedagógiai folyamatban, aminek a formái: individualizáció, egyéni munka, csoportmunka. Differenciálást végezhetünk a tananyaggal, a tanítási-tanulási idôvel és a módszerekkel. Elektronikus (táv)oktatás elektronischer (Fern)unterricht electronic consultant Elektronikus eszközökkel folytatott tanítás-tanulás, ahol nem feltétlen van jelen együtt az oktató (tanár) és a tanuló. Nagy távolságot hidal át az elektronikus kommunikáció, ill. a nyomtatott programcsomag segítségével. Domináns eleme a tanuló önaktiválására épülô egyéni tananyag feldolgozás. Ellenôrzés die Kontrolle Control A tanítás-tanulás funkcionális feladata, szerkezeti eleme, a célok és az eredmény összevetése. Az információvétel funkciója lehet: regisztráló, módosító, fejlesztô jellegû és felhasználhatjuk preventív, kompenzatív és korrektív szabályozásra. Megkülönböztetünk formatív (formáló-segítô) és szummatív (lezáróösszegezô) értékelést. A tanítás-tanulás folyamatában az ismeretelsajátítás és alkalmazás fokáról meggyôzôdünk. Tehát magában hordoz értékelési elemeket. Pedagógiai funkció, melyet szóbeli és írásbeli (feladatlapos) formulában különbözô eszközökkel végzünk. Párosulhat értékeléssel, ill. minôsítéssel (vizsgáztatás). Értékelés (pedagógiai) die Bewertung Evaluation L. bôvebben az Ellenôrzés címszónál. Formatív értékelés formative Bewertung formal evaluation Szummatív értékelés summative Bewertung summarizing evaluation Eszköztudás die Werkzeugkenntnis Knowledge of means Olyan tudásréteg, amely újabb információk, ismeretek önálló vételét, beépítését, ill. közlését teszi lehetôvé. Például nyelvtudás, a matematikai nyelv használatának képessége, olvasó képesség, rendszerszemlélet, különbözô mûszakiszakmai képességek. 273

20 Szakkep tordelt 08a.qxd 11/28/ :39 PM Page 274 INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ OKTATÁS TECHNOLÓGIÁJA Foglalkozás der Beruf Seminar Tanult mesterséget, beosztást, munkakört egyaránt jelentô fogalom, mindig az adott szövegkontextus segít megvilágítani, hogy mire vonatkozik. Magában foglalja a két tevékenységi típus (szellemi, fizikai), fizikai tevékenység esetén az ágazat, szellemi tevékenység esetén a munka jellegét is. Globális és tematikus terv globaler und tematischer Plan global and tematical schedule A tanítás-tanulás tartalmi szabályozását segítô eljárások, ill. dokumentumok. A globális terv a tanítás-tanulás folyamatát operogram segítségével ábrázolja, és feltünteti benne a téma címét, a tanítás-tanulás szervezeti formáját, helyszíneit, a tevékenységeket és a követelményelemeket. A tematikus terv a pedagógus számára ad útmutatót, mert a tartalmi elemekhez a pedagógiai tevékenységeket és eszközeit rendeli hozzá. Képesség(ek) die Fähigkeit, en Capabilities Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, ill. annak mértéke. A képességek fejleszthetôk. Megkülönböztethetünk általános és speciális képességeket. Utóbbiak közé tartozhatnak a szakmai/mûszaki képességek. Képzés die Bildung Training Az oktatás irányultságát fejezi ki pl. szakmunkásképzés, technikusképzés, tanárképzés, mérnökképzés, átképzés stb. Konvertálható(ság) szaktudás konvertirbare Fachkenntnis Adaptibility of professional knowledge A szakmai ismeretek és jártasságok behelyettesíthetôsége, azaz más elsôsorban rokon szakterületen történô alkalmazhatósága. Elôfeltétele: a széles alapú képzés, ill. tudás és a rugalmasság. Központi (keret ) tanterv, helyi tanterv zentraler (Rahmen) lehrplan, lokaler Lehrplan Centralised out line of time table Local Syllabus Valamilyen központban (országos, regionális) készült tanterv, amely keretbe foglalja az adott iskolatípus oktatási céljait, ismeretblokkjait (tantárgyrendszerét, tevékenységrendszerét), kimeneti (vizsga-) követelményeit és a folyamattervezés egyéb fontos elemeit (idôarányok, ellenôrzés, szervezés). A helyi tanterv a központi (keret-) tanterv helyi adaptációját valósítja meg, és készíti el az adott iskola (szakma) rendszerszemléletû tananyag-kiválasztását és elrendezését, tanulás-szervezési megoldásait és az ellenôrzés feladatait. Követelményrendszer das Forderungsystem Requirement system A pedagógiai célrendszer-kategória eleme. Tartalmazza az oktatás elérendô céljait, a kognitív, az effektív és a pszichomotoros követelmények kétdimenziós rendszereit. Vagyis a mit? (tartalmi) és milyen szinten? (mûveleti szint) elemeit. Kvalifikáció die Qualifikation Qualification A szakmai képesítések szintbeli differenciálását mutatja. Általánosságban alap-, közép- és felsôszintû kvalifikációs szintet különböztetnek meg. 274

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Tantervelmélet. Kaposi József

Tantervelmélet. Kaposi József Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE III. Felsőoktatási Kreditfórum Dunaújváros 2004 jún. 3-4. Dr. Kadocsa László főiskolai tanár MODUL, MODULRENDSZER - Harvard Egyetem

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Szakképzés és tanárképzés

Szakképzés és tanárképzés Szakképzés és tanárképzés Módszertani kérdések Gyakorlati tapasztalatok 2006. Széchenyi István Egyetem Győr dr. Nagy Tamás dr. Földes Zoltán A szakképzés problémái, helyzetfeltárás Gyors szakmai változások

Részletesebben

Innováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2. EGYÉB ADATOK

1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2. EGYÉB ADATOK A 263. sorszámú Digitális műszaki rajzoló megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 52 481 01 1.2.

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2345-06 Szakmódszertan követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Kórházában dolgozói továbbképzésen a gyakorlatvezetés minőségbiztosítási folyamatának ismertetésére kérték fel. Készüljön fel az előadásra! Előadásában térjen ki: minőség fogalma minőségirányítás,

Részletesebben

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs

Részletesebben

A 10. sorszámú Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 10. sorszámú Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 10. sorszámú Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 523 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában

Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Melyik állítás jellemzi inkább a pedagógusok szemléletét? 1. A pedagógusok szerepe: a. a tudás átadása b. a segítő együttműködés 2. A tanítás elsődleges

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter

A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1. KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács

Részletesebben

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban Mikóné Márton Julianna julim@de-efk.hu Multimédia az oktatásban 2009 Debrecen, 2009. június 25. Kompetencia A kompetencia

Részletesebben

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 523 01 1.2.

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI RENDSZER

A PEDAGÓGIAI RENDSZER A PEDAGÓGIAI RENDSZER Dr. Kaposi József 2014 Pedagógiai rendszer: Új keletű fogalom a magyar szakirodalomban Hol érhető tetten? Az elmúlt 50 év innovációs folyamataiban(iskolakísérletek, alternatív iskolai

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE Tóth Péter Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ 1 MILYEN MÉRNÖKTANÁR-KÉPZÉSBEN

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Mi legyen az informatika tantárgyban?

Mi legyen az informatika tantárgyban? Mi legyen az informatika tantárgyban? oktatás fő területei: digitális írástudás; számítástudomány; információs technológiák. Digitális írástudás szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés,

Részletesebben

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

A 259. sorszámú Bútoripari gyártás-előkészítő, szervező megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1

A 259. sorszámú Bútoripari gyártás-előkészítő, szervező megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1 A 259. sorszámú Bútoripari gyártás-előkészítő, szervező megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma:

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA A szakképzés megnevezése: Elektronikai technikus A szakképzés azonosító száma: 54 523 01 0000 00 00 Hozzárendelt FEOR szám: 3121 1. A szakképzés szervezésének

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

A trialogikus tanítási-tanulási modell

A trialogikus tanítási-tanulási modell Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés

Részletesebben

Eszközök a tanórán. Fejlesztés eszközök használatával magyar nyelv- és irodalomórán. Fejlesztőeszközökkel a magyarórán (BPPOK)

Eszközök a tanórán. Fejlesztés eszközök használatával magyar nyelv- és irodalomórán. Fejlesztőeszközökkel a magyarórán (BPPOK) 2016. 12. 02. 1 Eszközök a tanórán Fejlesztés eszközök használatával magyar nyelv- és irodalomórán Fejlesztőeszközökkel a magyarórán (BPPOK) 2016. 12. 02. 2 Vázlat 1. Egy kis elmélet 2. Eszközök bemutatása

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Informatika évfolyam

Informatika évfolyam Informatika 1-4. évfolyam Heti óraszám: 1.,2.,3. évfolyam 0,5 óra 4. évfolyam 1 óra Az információs és kommunikációs kultúra az oktatás kiemelt fejlesztési területei közé tartozik. Mivel a számítógép felhasználása

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Ellenörző és elökészítő, beállító műveletek és funkció próba elsajátítása

Ellenörző és elökészítő, beállító műveletek és funkció próba elsajátítása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Pedagógiai- és családsegítő ALAP-SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A szakképesítés azonosító száma: 54 140 02 Szakképesítés megnevezése: PEDAGÓGIAI-

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2. EGYÉB ADATOK

1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2. EGYÉB ADATOK A 41. sorszámú Elektronikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben