A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A XXI. SZÁZAD ELEJÉN"

Átírás

1 A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Tóth Péter Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Kar Mérnökpedagógiai Intézet Bevezetés A XX. század végén kibontakozott informatikai forradalom hatásaként felhalmozódott óriási elsajátítandó tudásanyag feldolgozása a hagyományos módszerekkel már szinte lehetetlen, az csak a tanulók túlterheléséhez, illetve tudásszintjük nagymértékű különbözőségéhez vezet, illetve vezetett. Az informatikai forradalom maga után kell, hogy vonja a pedagógiai forradalmat is, ez pedig elvezet az egész tanítási-tanulási folyamat átértékeléséhez. Ennek következményeként a hagyományos, tanárközpontú ismeretközvetítő oktatási formák mellett előtérbe kerülnek a tanulói tevékenységet, konstruktivitást az önálló ismeretelsajátítást középpontba helyező felfogások is. Kibővülnek az oktatás szervezeti keretei és formái, munkaformái, módszerei, eszközei, stb. Ez a folyamat az 1990-es évek közepétől a multimédia, illetve az Internet széleskörű elterjedésétől vette kezdetét és a jövőben még inkább kiszélesedik. Előadásomban a programozott oktatásból kinövő, a számítógéppel támogatott tanításitanulási folyamatot, és azon belül is a multimédiának illetve az Internetnek az oktatási folyamatra gyakorolt hatásának néhány kérdését vizsgálom meg. Érintem a tanár ill. a tanuló megváltozott szerepét az ismeretszerzési folyamatban, az oktatási stratégiák bővülését a számítógéppel támogatott tanítási-tanulási környezet kapcsán, továbbá a didaktikai feladatokhoz kapcsolódó elektronikus tananyagok csoportosítását is. Megvizsgálom a multimédia ill. Internet alapú tananyagok hatékonysági mérőszámait is. 1. A technológiai fejlődés hatása az információs és kommunikációs környezetre Közhely, de igaz, hogy az emberiség által felhalmozott közös ismeretrendszer a felgyorsult tudományos-technikai-informatikai forradalom következtében napról-napra igen jelentős mértékben bővül. Érdemes megemlíteni a trigger-effektust, miszerint az egyik technológiai részrendszerben bekövetkezett változás magával vonja a vele kapcsolatban álló összes részrendszer változását, amely szintén kihat a velük kapcsolatban álló rendszerekkel és így tovább. Ebből a folyamatosan fejlődő tudásrendszerből a tananyag kiválasztás egyre nehezebb és felelősségteljesebb feladat. Az oktatás hozzáférhető válik mind szélesebb populáció számára, összehasonlítva a középkorral amikor is külön kiváltság volt a tudás birtokába jutni. Hazánkban az eötvösi népiskolák széleskörű elterjedése tette csaknem a teljes populáció számára elérhetővé a megfelelő tudásanyagot. Az egyre bővülő tudásanyagból a felnövekvő generációk által elsajátítandó tananyag kiválasztása mindig kettős feladatot hordoz:

2 konzerváló funkció, amennyiben a korábbi korok tudás anyagának elsajátítását célozza (pl. Thales-tétel, Newton-törvény, az időmértékes vers, az es forradalom és szabadságharc, szövegformázás szövegszerkesztéskor, stb.), proresszív funkció, amennyiben felkészíti a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, öntevékenységre. A XX. századot az ismeretszerzés funkcióit tekintve a konzerváló aspektus jellemzi leginkább, hiszen az oktatási rendszer felkészítette a tanulókat mindarra az ismeretre, amellyel aktív korukban hasznos tagjaivá válhattak a munkavilágának. A '90-es években kiteljesedő informatikai forradalom következtében a konzervatív funkció mellett előtérbe került a progresszív funkciót is. A I. világháború után megfigyelhető, hogy a növekvő ismeretrendszerre válaszul időben kiterjesztették a tankötelezettséget, megnövelték a tantárgyak számát, ill. az óraszámot. Mostanra egyre inkább világosabbá válik, hogy ez a tanulók túlterheléséhez és az oktatás hatékonyságának leromlásához vezet. Az ezredfordulóra érkező oktatási rendszer, mint összetett információs rendszer az 1. ábra szerint bontható fel. Ismeretszerzési források Tervszerű, tudatos ismeretszerzés (oktatás) Spontán ismeretszerzés Külső algoritmus alapján meghatározott Belső algoritmus szerinti (önálló tanulás) Hagyományos algoritmus szerint (tanterv) Digitális algoritmus szerint (program) Számítógépes oktatás Távoktatás Internet CAL Multimédia 1. ábra A televízió és a videó elterjedésével előtérbe került a spontán ismeretszerzés, amely a gyorsan változó, nagy képi információtartalommal rendelkező, látványos információ forrásokat helyezte előtérbe. Ezekkel elsősorban az a baj, hogy a készen kapott konzerv információk nem igénylik a gondolkodást és képzeletet. Sajnos az emberi ismeretszerzés súlypontja erre a módszerre tevődött át, háttérbe szorítva a tudatos, tervezett ismeretszerzési módokat. Ennek a cikknek nem lehet célja a spontán ismeretszerzés vizsgálata, de a szülők, pedagógusok, médiaszakemberek összefogásával ezek az eszközök is hasznos kiegészítői

3 lehetnek a szűkebben értelmezett ismeretszerzési módnak (oktatás). Elég csak a Spektrum televíziónak a tantervhez illeszkedő műsorkínálatára gondolnunk. A kép médium a digitális algoritmuson alapuló oktatási folyamatnak is fontos elemét képezi, gondoljunk csak a multimédia ill. hipermédia alapú tanulási környezetre. Elősegítette ezt a folyamatot a számítástechnika, a számítógép hétköznapiasodása, áttörve az iskola falait nemcsak, mint önálló tantárgyként, hanem mint oktatástechnikai eszköz az oktatási folyamat szerves részeként kapott szerepet. Önálló tantárgyként a tanulók elsajátítják mindazt a tudásrendszert ismeret és tevékenység amelynek birtokában használni tudják az eszközt önálló ismeretszerzésre, kommunikációra, problémamegoldásra, szórakozásra, stb. Tetten érhető ez a felismerés már Nemzeti Alaptantervben és az azt követő kerettantervekben is. Vizsgáljuk meg a számítógépet, mint oktatástechnikai eszközt. Az 1. ábrát megvizsgálva látható, hogy a rajta futtatható oktatóprogramok segítségével lehető teszi a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását. Az oktatóprogram készítője által megírt algoritmus alapján képes irányítani a tanuló ismeretfeldolgozását meghatározott útvonalak mentén -, ugyanakkor lehetővé teheti a definiált utakból történő ún. önálló útvonalmeghatározást ill. a sajátütemű haladást. A programozott oktatás megvalósulhat a hagyományos tantervi algoritmusba illesztett, azt bizonyos ideig kiegészítő, ill. helyettesítő multimédia ill. hipermédia alapú, ún. elektronikus tananyagok által, ugyanakkor lehet távoktatás is, ahol a tanár és a tanuló mind térben, mind pedig időben elkülönülhet egymástól, még a hagyományos értelemben vett taneszközök (tankönyvek, oktatási segédletek, stb.) is programozottak. 2. A számítógéppel támogatott tanulási-tanítási folyamat A tanárra az oktatási folyamatban kettős szerep hárul, egyrészt direkt irányítás mellett a tananyag egy bizonyos szintű feldolgozása célok és követelmények által meghatározva, másrészt indirekt irányítás mellett a tanuló öntevékenységének, önálló tanulásának elősegítése. Ahhoz, hogy az 1. ábrán látható belső algoritmus szerinti önálló tanulás szintjére eljuttassuk tanulóinkat tervszerű, átgondolt pedagógiai programra és tevékenységsorra van szükségünk. Mindennapi oktató-nevelő munkánk részévé kell tennünk a tanulási képesség fejlesztését. Cél a bevezetőben említett felhalmozódott óriási tudásanyag, minél hatékonyabb feldolgozása. Ezt a hagyományos keretek között már nem lehet elvégezni. Ennek megvalósítása csak egy stabil, jól megalapozott tudásrendszerre épülő kognitív önszabályozási stratégiával lehetséges. Ennek elemei a következők: külső motiváció belső motiváció, a tanulás külső szabályozása a tanulás belső szabályozása, elkülönülő ismeretrendszer relációs ismeretrendszer, memoriter gondolkodás, tanárközpontú oktatási folyamat tanulóközpontú oktatási folyamat.

4 Ezek birtokában válhatnak olyan független személyiségekké, akik saját ismeretszerzési, tanulási folyamatukat irányítani tudják. Ezen kívánalomnak csak az oktatási és nevelési stratégiák újra gondolásával tudunk megfelelni. Az oktatási stratégiák kiegészítése: új módszerekkel, új munkaformákban történő tananyag-feldolgozással, a szemléltető (közlő) taneszközök mellett az interaktív taneszközök alkalmazásával, a tanulási környezet kiszélesítésével gondoljunk csak az Internet nyújtotta lehetőségekre, stb. A nevelési stratégiákban is hangsúlyeltolódásra van szükség, hiszen az információs társadalomban az önálló ismeretszerzésnek további előfeltételei: az önmotiváció, a felelősségtudat, a helyes értékrend választás (jó, hasznos és rossz, haszontalan között), az emocionális intelligencia. Mindezek elméleti hátterét már a klasszikus programozott oktatást hirdető pedagógusok, kutatók megalapozták az 1950-es, 60-as években, talán csak a rendelkezésre álló technikai eszközeik hiányosságai miatt nem tudták igazán áttörni a hagyományos oktatás falát. Azonban az informatikai forradalom ill. eszköztárainak bővülése a számítástechnika által, ismét középpontba állította programozott oktatási stratégiát, amelynek egy gyakorlati megvalósítását számítógéppel kiterjesztett és integrált tanulási környezetnek (Computer Expanded and Integrated Learning Environment, rövidítve CEILE) nevezzük.[1] Ezen tanulási környezetnek része a multimédia alapú oktatóprogramok ill. az Internet nyújtotta lehetőségek igen széles tárháza. Jelen munkámban elsősorban a multimédia alapú oktatóprogramok alkalmazásának körülményeit, lehetőségeit vizsgálom a tanítási-tanulási folyamatban, de megállapításaim egy jó része az Internet alapú környezetre is érvényesek. Mint azt a 2. ábra mutatja, a folyamatosan változó társadalmi szükségletek által meghatározott célok és követelmények meghatározzák a tananyag tartalmát, amelynek feldolgozása az oktatási folyamat által történik.[2] Oktatási stratégia alatt a módszerek, a taneszközök és munkaformák egy adott pedagógiai cél érdekében történő összerendelését nevezzük. Egy ilyen szabályozáselméleti stratégia a programozott oktatás is. 3. A számítógéppel kiterjesztett, integrált, interaktív tanulási környezet főbb jellemzői Vizsgáljuk meg mindezek előrebocsátása után az ily módon értelmezett tanulási környezet legfontosabb jellemzőit.[1] 1. A programozott oktatás eredményeinek továbbgondolt felhasználása

5 Változó társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek Oktatási célok és követelmények A tanulók tudásszintje A tanár szakértelme és szaktudása Tananyag tartalma Oktatási folyamat Oktatási stratégiák Módszerek Munkaformák Tanulási környezet Taneszközök Értékelés 2. ábra A programozott oktatásnak a számítógépes tanulási környezetre gyakorol hatása a következőkben foglalható össze: - a feldolgozandó tananyagot kis egységekre kell felbontani, - minden ilyen kis egységben biztosítani kell a tanuló szüntelen, aktív együttműködését, - minden ilyen kis elemi egység végén visszacsatolásnak kell lenni a tanuló által végzett tevékenységekről, - a direkt tanári irányítást, az indirekt tanári irányítás veszi át, - a tanulási folyamat is algoritmizálható, programozható. 2. A programozott oktatás programozási stratégiái Nem belemenve a programozott oktatatás egyébként gazdag hazai irodalmába, alapvetően kétféle stratégia terjedt el: egyrészt a B. F. Skinner által kidolgozott lineáris programozás, másrészt pedig az N. A. Crowder által kimunkált elágazásos programozás. A lineáris program esetén minden tanulónak azonos utat kell végigjárnia, azonban annak üteme lehet különböző. Az elágazásos program során lehetnek olyan pontok beiktatva, amelyek

6 meghatározzák az elsajátítandó tananyag feldolgozásának további útvonalát, tehát ezáltal ütemét is. Nemcsak kerülő utakon lehet előrejutni, hanem a visszalépésre is lehetőség van. Ezen stratégiáknak nagyon változatos alfajtái alakultak ki, ezek közül emelnék ki kettőt. A Skinner féle tisztán lineáris program esetén a tananyag egységekre bontottan, szigorú egymásutániságban jelenik meg. Az egyes lépések információ közlő és ellenőrző részekből állnak (3. ábra). A Crowder féle elágazásos program egyik változata az ún. párhuzamos előrehaladó módszer, amelynek van egy fő ága és több lehetséges mellékága, amelyek biztosítják a kiegészítő ismereteket (4. ábra). inf. inf. inf. inf. inf. 3. ábra inf. inf. inf. inf. inf. inf. inf. inf. inf. inf. inf. 4. ábra A programozott oktatás két említett stratégiája nagyon hasonló analógiát mutat a számítástechnikai alapú programozási stratégiákkal, legyen az multimédia alapú oktatóprogram vagy Internetre alapozott ismeretszerzési környezet. A lineáris, szekvenciális tananyag-feldolgozás során az információk szoros egymásutánban követik egymást. Ellentétes ezzel a hypertext ill. hypermédium, ahol a program készítője előre meghatározza az információ-egységek közötti hálós kapcsolatot, amelyek mindegyike a tananyag-feldolgozás egy-egy lehetséges útja lehet. A vastagon jelölt út a legrövidebb út, e mentén lehet a tananyagot a leghatékonyabban feldolgozni. A tanulónak azonban lehetősége van magának meghatároznia a tananyag-feldolgozásának útvonalát és ezzel ütemét is. 3. Változatos médiumkészlet A 3-4. ábrán látható információ-egységek a legváltozatosabb formában jelenhetnek meg. Megkönnyíti a médiumok multimédiumokba, hipermédiumokba történő integrálását az egységes digitális platform. Ezeket a médiumokat időbeni függőségük alapján csoportosíthatjuk időfüggetlen (diszkrét) - szöveg, ábra, grafikon, táblázat, kép - és időfüggő (folytonos) médiumokra (digitális audio, videó, animáció).

7 4. Számítógépes támogatottság Mind a multimédiára mind pedig az Internetre alapozott tanulási környezet igen nagy teljesítményű hardvert igényel, ennek támogatására dolgozták ki az MPC1-4 környezeti javaslatokat. Nagy teljesítményű, multimédia utasításkészlettel kiegészített (MMX) processzor, nagy méretű operatív tár, optikai tár, hangkártya ill. hozzákapcsolódó hangfal, mikrofon, fejhallgató jellemzi ezeket a számítógépeket. Az információ-egységek gyors feldolgozása, tárolása, megjelenítése, továbbítása igényli is ezt. 5. Több érzékszervre irányuló egyidejű hatás Az információfeldolgozás ún. agyfélteke-specializációs modellje szerint a bal oldali agyfélteke inkább a verbális (auditív), míg a jobb félteke inkább a vizuális kódolású információk feldolgozásának központja. A túlzottan verbális ill. túlzottan vizuális információs közeg az egyik agyfélteke túlterheléséhez, míg a másik üresjáratához vezet. A vegyes kódolású tananyag kiegyenlíti az agya terhelését, ill. a verbális agy hatékonyabban dolgozza fel az információt, amennyivel vele összefüggésben a vizuális agy is működik. Ezt a tényt felhasználva a multimédiás ill. Internetre alapozott tananyagokban az előbb említett médiumoknak igen változatos skáláját kell alkalmaznunk 6. Interaktív tanuló-számítógép kapcsolat A tanuló a legváltozatosabb formában tud a számítógéppel kapcsolatot teremteni, ezek a következők lehetnek: - billentyűzet vezérlésű interakció: a tanuló kitölt, kérdésekre ad választ, menüből billentyűzet kombinációval kiválaszt, stb. - mutatóeszköz (leggyakrabban egér) vezérlésű interakció: a tanuló ikonra rákattintva kiválaszt, menüből lehív stb. - vegyes interakció: általában az előző interakciókat kombinálva alkalmazzák, biztosítják a tanuló szabad interakció-választási lehetőségét. 7. A cselekvés és konstruktivitás központú tanulási környezet biztosítása A számítógéppel kiterjesztett, integrált, interaktív tanulási környezet biztosítja a korábban tárgyalt önszabályozási részfolyamattal kiegészített oktatási folyamatot. Ennek eredményeként a tanuló kész és képes önálló tanulási folyamatának szabályozására hiszen az önirányítás mellett tudja kontrollálni saját munkáját -, motiváltságának állandó ébrentartására. Mindez talán egyik fontos állomás lehet a Comenius emlegette örömteli tanuláshoz vezető úton. 8. A folyamatos visszacsatolás Az oktatóprogramok fontos tulajdonsága ez, hiszen biztosítja a tanultak megerősítését és a tanulás irányítását.

8 4. A tanár és a tanuló megváltozott szerepe a számítógépes tanulási környezetben Ha a hagyományos oktatási folyamatot megvizsgáljuk, akkor azt tapasztjuk, hogy az elsajátítandó tananyagot (ismeret és tevékenység) a tanár közvetíti a tanulók felé (5. ábra). TANANYAG Tanár 5. ábra A tanár meghatározza a tananyagot, és annak feldolgozási ütemét, amely természetesen az osztályátlaghoz való igazodást jelenti; kész gondolkodási modelleket közvetít. Ebben a rendszerben domináns a tanári direkt irányítás, míg a tanuló passzív szemlélője mindennek, igyekszik tárolni és beépíteni a már meglévő tudásrendszerébe. Nagyon nehéz az egyéni képességek figyelembe vétele, a differenciálás jegyében zajló tehetséggondozás és felzárkóztatás. Legklasszikusabb módszere ennek a szervezeti formának az előadás ill. a magyarázat. Ez a rendszer az elsajátítandó tudásanyagot egy tükrözött, transzformált valóságnak tekinti. A tudás, mint egy statikus rendszer jelenik meg, melynek minél mélyrehatóbb feltárása, rekonstruálása az oktatás legfontosabb célja. A reformpedagógiák óta rájöttek ennek korlátjaira és jelentős elmozdulások történtek olyan stratégiák irányába, amelyek egyre inkább középpontba helyezik a tanulói aktivitást. Így jutunk el a tanári dominanciájú módszerektől, a közös tanári-tanulói módszereken keresztül a tanulói dominanciájú módszerekhez. Ez utóbbi kategóriába tartozik a programozott oktatás ill. annak mai megfelelője a számítógéppel támogatott oktatás. Tankönyv Tanár Multimédiahipermédia Tanulási környezet Könyvtár Internet Kísérletezés Feladatmegoldás 6. ábra társ

9 Az individuális oktatás központi szereplője a tanuló, aki aktívan megkonstruálja saját tudását, úgy is fogalmazhatnánk, hogy folyamatosan felépíti saját tudását. Nem csak berendeznie kell a készen kapott tudáselemeket a meglévő tudásrendszerébe, hanem először meg kell konstruálnia és csak az után beilleszteni azokat. Ez a dinamikus a mai gyorsan változó tudásrendszerhez jobban alkalmazkodó tanítási-tanulási folyamat előtérbe helyezi a tanulást és a folyamat központi figurája a tanuló lesz (6. ábra). A tanár a tanulási környezetbe húzódik vissza és indirekt módon, tanulási programok által irányítja a tananyag feldolgozását és a tanuló gondolkodását. A nyilak jelentése a következő: verbális kommunikáció, információ, gondolkodás irányítás információ gyűjtés, keresés problémamegoldó gondolkodás írásos és vizuális kommunikáció A statikusan megalapozott tudásra építve fejleszthetjük a tanulók tanulási képességeit a következők által: az önálló tanulási stratégiák elsajátítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, önmotiváció, stabil értékrendszer kialakítása, Intelligencia kognitív képességek fejlesztése, hatékony információkeresési stratégiák, idegen nyelv tudás. 5. Az elektronikus tananyagok csoportosítása Brückner Huba még az 1970-es évek végén vizsgálta a számítógép alkalmazását az oktatási folyamatban [3] és a számítógépes oktatás (CAI) vonatkozásában az alábbi lehetőségeket állapította meg: új ismereteket közlő, feldolgozó programok, gyakorló programok, számonkérő, tesztelő programok, szimulációs, kísérletező programok.

10 Mint ez a csoportosítás is mutatja, a szerző a didaktikai feladatok alapján rendszerezte az egyes oktatóprogramokat. Mint korábban már volt szó róla, ezen feladatok megoldásában az oktatóprogramok elég különböző szerepet játszanak ill. játszhatnak. Elfogadva ezt a rendszerezést vizsgáljuk meg az egyes oktatóprogramokat. Kívánatossá teszi mindezt a számítástechnika rohamos fejlődése, amely a multimédia ill. az Internet oktatási alkalmazásait teszi lehetővé. Talán az új ismeretek elsajátításában van a leginkább ellentmondásos szerepe az elektronikus oktatási anyagoknak. Nem lehet cél ún. elektronikus tankönyvek készítése, semmi sem indokolja, hogy a tankönyveket ily módon váltsuk ki. A törzsanyag feldolgozásánál kívánatosabb a tanárközpontú stratégiák alkalmazása, míg a kiegészítő tananyag feldolgozásában fontos szerepet kaphatnak a tanulóközpontú stratégiák is. Alkalmassá teszi erre a tananyag hálós (4. ábra) elrendezése, amely kiválóan alkalmas a tanulók önállóütemű tananyag feldolgozására. Ilyen szempontból a multimédia ill. az Internet alapú oktatási anyagok megegyeznek. A tanulók önálló ismeretgyűjtésére, "kutatására" ezek a programok kiválóan alkalmasak. A tanár által adott szempontok alapján a tanulók könnyen gyűjthetnek információt ezen eszközök felhasználásával, ilyen megvilágításban ezek a médiumok mint elektronikus könyvtárak funkcionálnak. Mindezen okok miatt kívánatos, hogy könyvtárainkban legyenek számítógépek, amelyeken a tanulók, az általuk kikölcsönzött multimédia alapú oktatási anyagokat futtathatják; csatlakozhatnak az Internetre, ahol a tanár által megadott Web-lapokat látogathatják ill. a keresőgépek által önállóan gyűjthetnek anyagot a kiadott témában. Használhatók az "Internet-konzervek" a tanárközpontú oktatási folyamatban is, gondoljunk például arra a történelem órára, ahol a görög kultúráról tanulunk. A tanár által előkészített művészettörténeti "konzerv" kiválóan illeszkedik szemléltetési lehetőségeink közé, helyettesítheti a művészettörténeti könyveket is. Az órai tananyag kiegészítésére is kiválóan alkalmas. A benne rejlő differenciálási lehetőségek miatt sokkal jelentősebb szerepe lehet az elektronikus tananyagoknak a teljesítményképes tudás kialakításában. A differenciáltság mind a tananyag tartalmában, mind pedig feldolgozási ütemében jelentkezhet. Ezekre az anyagokra a tanulóval történő szoros interaktív kapcsolat a jellemző. Folyamatosan ébren tartják a tanuló figyelmét, interakciót várnak el tőle, egyszóval munkáltatják őt. Gondoljunk első sorban a nyelvoktató multimédia alapú programokra, a tanulói interakció módja lehet billentyűzet, egér ill. mikrofon orientációjú. A tanuló részesévé válhat egy párbeszédnek, a kiejtett szavait kontrolláltathatja, szavakból mondatokat állíthat össze, nyelvtani szabályokat sujkolhat be, logikai játékokat játszhat és még hosszasan sorolhatnám. Fontos jellemzője ezeknek a programoknak, hogy a tanuló folyamatos visszajelzést kap az általa végzett munka helyességéről ill. helytelenségéről, felületes ismereteit tökéletesítheti az ismeretfeldolgozó blokkokkal. Mielőtt a számonkérés számítástechnika nyújtotta lehetőségeit említeném, fontosnak tartom hangsúlyozni a verbális ill. az írásbeli számonkérés egyensúlyát. A számonkérés nem csak egyszeri aktus az oktatási folyamatban, hanem folyamatosan végigkíséri azt. Nagyon jól dokumentálható a tanuló előrehaladása a feladatokra adott válaszai alapján. Sajátos lehetőséget kínálnak a számítógépes feladatbankok, amelyek lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól Stoffa Veronika nyújt átfogó képet.[4] A szimulációs programok lehetővé teszik, hogy olyan folyamatokat vizsgáljanak, teszteljenek, amelyek a valóságban csak nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak. A számítógép,

11 mint szimulációs eszköz képes leírni a rendszer vagy folyamat viselkedését a tanuló által megadott változó feltételekre adott válaszok alapján. Ezen programok kiváló eszközei lehetnek a tanulói kísérleteknek. Internetes környezetben a VRML (Virtual Reality Modeling Language) nyelven leírt virtuális valóság a modellezés egy nagyon hasznos eszközét kínálja számunkra. Készíthetünk 3D-s ún. nyitott animációkat, amelyekkel például a rugalmas ütközéseket modellezhetjük a legkülönbözőbb sebességek és ütközési számok (k) mentén. Szimulálhatjuk a bolygók mozgását, az atom szerkezetét, stb. 6. Elektronikus tananyagok hatékonysági mutatói A számítógéppel kiterjesztett, integrált, interaktív tanulási környezetben alkalmazott hipermédia és multimédia alapú tananyagok általi tanulás hatékonyságának mutatói a következők lehetnek: - a tananyag feldolgozásának időszükséglete, - a tananyag-feldolgozás útvonala, üteme, - a tudás tartóssága, flexibilitása, - a tudáselemek gyorsabb felidézése, aktív memoriter, - a tudásháló kiépülésének mértéke. A hatékonyság nagyon komplex fogalom, mérése az elektronikus tananyagok vonatkozásában még várat magára. Minden bizonnyal eredményesebb lenne ha az elektronikus tananyagot nem elkülönülten vizsgálnánk a teljes oktatási folyamattól. Irodalom [1] Tóth Péter: Multimédia alapú oktatóprogramok alkalmazása az oktatási folyamatban. Gépgyártástechnológia XXIX. évf. 11. szám, p. [2] Tóth Péter: Tanártovábbképző programok a Bánki Donát Műszaki Főiskolán. Gép L. évf. 7. szám, 46-50p. [3] Brückner Huba: Számítógépek az oktatásban. Számítógépes oktatás. KSH Kiadó, Budapest, [4] Stoffa Veronika: Számítógépes feleltetés és tudástesztelés hálózati környezetben. Agria Média 98. (www.ektf.hu/rendezv/agria98/stoffa/) [5] Falus Iván szerk.: Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ 2.123. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A 10051-12 azonosító számú Vendéglátó marketing és kommunikáció megnevezésű

Részletesebben

Az első és legjelentősebb TKK tipológiát B. Bloom és munkatársai fejlesztették ki a 60-as évektől kezdődően.

Az első és legjelentősebb TKK tipológiát B. Bloom és munkatársai fejlesztették ki a 60-as évektől kezdődően. az MTA-SZTE ességkutató Kutatócsoportja szerint 2011-ben az iskolák csaknem felében (50,3 százalék) egy, míg közel harmadában (31,7 százalék) kettő számítógépes terem található. magyar iskolák 20 százalékában

Részletesebben

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2.

8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2. Pedagógia nappali alapszak Pedagógia alapozó képzés Félév és heti óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 5 Bevezetés az oktatás és az iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Eszközök a tanórán. Fejlesztés eszközök használatával magyar nyelv- és irodalomórán. Fejlesztőeszközökkel a magyarórán (BPPOK)

Eszközök a tanórán. Fejlesztés eszközök használatával magyar nyelv- és irodalomórán. Fejlesztőeszközökkel a magyarórán (BPPOK) 2016. 12. 02. 1 Eszközök a tanórán Fejlesztés eszközök használatával magyar nyelv- és irodalomórán Fejlesztőeszközökkel a magyarórán (BPPOK) 2016. 12. 02. 2 Vázlat 1. Egy kis elmélet 2. Eszközök bemutatása

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Készítette: Neumann Viktor A digitális tartalomfejlesztés szervezeti keretei Az (OFI) által gondozott, 2013-ban indult TÁMOP 3.1.2-B kiemelt

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN

AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN Beregszászi István adjunktus, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Bevezető Az informatikai

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Virtuális tanulási környezet minőségvizsgálata web-bányászati módszerekkel

Virtuális tanulási környezet minőségvizsgálata web-bányászati módszerekkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék Web-bányászati technikák alkalmazása webhelyek minőségvizsgálatára 2007. június 15. Virtuális tanulási környezet minőségvizsgálata

Részletesebben

AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN A történelemtanítás

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Innováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Vörösné dr. Keszler Erzsébet* TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A DIDAKTIKA CÍMŰ TANTÁRGY OKTATÁSÁNÁL

Vörösné dr. Keszler Erzsébet* TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A DIDAKTIKA CÍMŰ TANTÁRGY OKTATÁSÁNÁL Vörösné dr. Keszler Erzsébet* TANESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A DIDAKTIKA CÍMŰ TANTÁRGY OKTATÁSÁNÁL A szemléltetés a tudás embriója! Ami nem az érzékszervek útján jut a gyermek lelkébe, az bejutásra más ajtót

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE

KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ Kémia A művelődési anyag tematikájának összeállítása

Részletesebben

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány

GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Informatika tanári mesterszak

Informatika tanári mesterszak Informatika tanári mesterszak Az informatika tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményei a szak szerkezetét a következőképp határozzák meg: Iskolai tanítási gyakorlat informatikából (3 5 ): A NAT,

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz.

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Melléklet B. Tanulói tevékenységek támogatása interaktív IKT eszközökkel A digitális tábla alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában ÖNKONET Szolgáltató és Tanácsadó

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA

BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS RPI idegen nyelvi szakmai nap 2016. November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA A MAI KUTATÁSOK ALAPJÁN A (nyelv)tanulás az élet része nem az iskola privilégiuma. A blended

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT Kojanitz László szakmai vezető A projekt célja Tanulásra

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL

A NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN

A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN TÁMOP-4.2.2.D A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI IKT eszközökkel támogatott, formális tanulási kereteket támogató

Részletesebben

Óraterv. Az óra témája: A hivatali levél

Óraterv. Az óra témája: A hivatali levél A pedagógus neve: Kovácsné Komáromi Éva Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Tantárgy: magyar nyelv Osztály: 10. A osztály Témakör: Szövegtípusok, stílusrétegek Óraterv Az óra témája: A hivatali levél

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy

A azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy 1. 1. A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Számítástechnikai és multimédia alapismeretek

Számítástechnikai és multimédia alapismeretek Számítástechnikai és multimédia alapismeretek HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta:

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése

HEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése HEFOP/2005/3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP-3.1.3 A program megvalósítása

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0045 A referencia-intézmény definíciója

Részletesebben

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A számítógépes feladatok a várt megoldáshoz egyértelmű utalásokat tartalmazzanak.

A számítógépes feladatok a várt megoldáshoz egyértelmű utalásokat tartalmazzanak. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Szóbeli tételek: Minden tétel két feladatból ( A és B ) áll: Az A feladat az adott témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb

Részletesebben