1 E-tanulás, e-learning

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 E-tanulás, e-learning"

Átírás

1 1 E-tanulás, e-learning Az e-tanulás szóról talán elmondható, hogy egyre mélyebb gyökeret ver a magyar nyelvben, az azonban biztos, hogy idegensége még a legmodernebb nyelvezetet használók számára is nyilvánvaló. Az e-learning fogalomra nincs elfogadott magyar szó. Azonban szembetűnő, hogy lennie kellene egynek. Az e-learning (e-tanulás) önálló fogalom. 1.1 Az e-tanulás fogalma Sokan, sokféleképp definiálták már az e-tanulás fogalmát. Éppen emiatt a sok definíció, egymás mellett élő eltérő értelmezés miatt szükséges, hogy ezen a ponton tisztázzuk, miről is beszélünk tulajdonképpen? Az e-tanulást egy tág fogalomként kívánom használni. Olyan oktatási/tanulási formákat értek rajta, melyek aktívan építenek a IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) adta lehetőségekre, a számítógép interaktivitására. Ezen felül mindegy, hogy az adott oktatási/tanulási forma tantermi vagy távoktatás, közoktatás vagy felnőttképzés, nyitott képzés vagy egy egy szakmacsoport célirányos továbbképzésére szolgál. Az e-tanulás szó az e-learning fogalom magyar megfelelőjeként jelenik meg. A továbbiakban ezt a szót kívánom használni. A fenti definíció szerint tehát e-tanulás fogalmával illethetjük a(z): Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott számítógéppel segített tanulást Az IKT eszközöket alkalmazó távoktatást, nyitott képzést A felsőoktatásban megjelenő vegyes képzést (blended learning) Web (táv) előadást, web (táv) szemináriumot A televíziós oktatást, különös tekintettel a digitális televíziózás új interaktív lehetőségeit kihasználó kurzusokat A tréningezés céljából alkalmazott vállalati képzéseket. A számítógépes multimédiával, web tartalmakkal támogatott önálló tanulást. (Pl. egy alkalmazói szoftverbe épített tutorial használata ) A multimédiás oktatóprogramokat Internetes kollaboratív eszközöket használó tréningeket Mobil informatikával támogatott oktatási formákat stb. Ebből a rövid felsorolásból is kitűnik, hogy az e-tanulás alkalmazása napjainkra igen széleskörűvé vált.

2 1.2 Az e-tanulás története Az e-tanulás kezdeti megjelenése 1960-as évek második felére tehető. Nagyszámítógépeken oktattak egyetemi hallgatókat, a 70-es évekre már speciális felsőoktatási hálózatok alakultak ki (PLATO, TICCIT) A számítógépek oktatási jellegű felhasználását a személyi számítógépek terjedése tette széles körben elérhetővé. (1980-as évek.) A 90-es évekre a gépek mutimédiás lehetőségekkel is kiegészültek. Magyarországon az 1980-as évek elején kezdődött meg az az Iskola-számítógépes Program, amely hatására a gépek eljutottak a közép- és alsó fokú oktatási intézményekbe is. A felsőoktatásban előbb jelentek meg a személyi számítógépek, de tömegesen, hálózatban csak az 1990-es évek elején terjedtek el (FEFA és TEMPUS támogatással) Az e-tanulás kialakulását az IKT eszközök oktatásban való alkalmazásának, a programozott oktatás, később távoktatás jelentősége megnövekedésének köszönhetjük. A szakirodalom az e-tanulás létrejöttét három oktatási forma metszetének tartja. Computer Based Learning azaz a számítógéppel segített tanulás Web Based Learning azaz az internet alapú tanulás Distance Learning azaz távoktatás A fenti hármas az alábbi ábrán látható kapcsolatba hozható az e-tanulással. 1. ábra E-learning kialakulása 1 1 Komenczi Bertalan ábrája alapján

3 Mindhárom oktatási forma más-más hozadékot hozott az e-tanulás módszertanába és eszközei közé. A CBT a számítógép és az interaktív alkalmazások oktatásban való felhasználásának lehetőségével járult hozzá az e-tanulás sikeréhez. A WBT az Internetet mint modern kommunikációs és adatmegosztó hálózatot hozta az e-tanulás tárházába. A távoktatás a maga sajátságos didaktikai módszereit, a távoktatási környezet főbb paramétereit, az idő és térfüggetlenséget hagyományozta az e-tanulásra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a 1.1 fejezetben lefektetett definíciónak csak akkor felelhet meg ez a felfogás, ha megengedjük, hogy az e-tanulás olykor-olykor mellőze valamelyik komponensének örökségeit. Ha ezt kizárjuk az e-tanulás egy szűkebb sokak által használt definíciójához jutunk mely leginkább web alapú, Interneten keresztül történő távoktatást jelent. Ez a szűkebb definíció kizár számos érdekes e-tanulás alkalmazási lehetőséget, ezért véleményem szerint kerülendő, a szűkebb értelmezés a webtanulás vagy on-line tanulás szóval írható le. 1.3 A távoktatás Az e-tanulás az esetek jelentős százalékában önálló tanulást jelent, melyet az informatika eszközei is segítenek. Ez az önálló tanulás leginkább a távoktatás módszereivel tehető hatékonnyá, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a távoktatás jelenléti képzéstől eltérő vonatkozásait tisztázzuk. A távoktatásban résztvevő szereplők feladata és szerepe a hagyományos oktatáshoz képest megváltozik Távtanuló A távoktatásban részesülő tanulóra lényegesen nagyobb felelősség hárul mint a jelenléti képzésben résztvevőre. A távoktatásban nincs egy tanár a hátad mögött aki mindenáron oktatni próbál. A távtanulónak magának kell megszervezni az oktatás ütemét, beosztania idejét és energiáját, az anyagot magának kell elsajátítani, és bizonyos fokig az ő felelőssége az elsajátítás mértékének az ellenőrzése is. Ráadásul a személyes kontaktus hiánya miatt a motiváló erő, és kommunikáció hatékonysága is csorbát szenvedhet. (A cél természetesen az, hogy ez ne történjen meg.) A tanuló szerepe megváltozik. Más feladatai vannak, és más kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeres távtanuló lehessen. A legnehezebb kihívás a tanulás megszervezése. Ezen még a gyakorlott távtanulók is elcsúszhatnak. A kialakított tanulási rendnek egyaránt illeszkednie kell a tananyag szerkezetéhez, a távtanuló időbeosztásához, tanulási stílusához és az egyéb külső feltételekhez (eszközök rendelkezésre állása, szinkron módszerek időzítése, stb.) A személyes távtanulói tapasztalat rendkívül sokat segíthet a tanulás megszervezésében és a haladási ütem megtartásában is. A saját kárán tanul az ember mondja a mondás: minden távoktatásban résztvevőnek magának kell megtapasztalnia mit jelent, ha az előre meghatározott időbeosztástól lényegesen eltér.

4 A távtanuló időbeosztásának, tanulási rendjének elkészítésében általában a tanulási útmutató segít. Távoktatásban kezdők esetében ajánlatos az első néhány alkalommal a tanulási rend mentori ellenőrzése is, így a mentor még időben tudja tanácsaival ellátni a tanulót. A tanulásra fordított időt a távtanulónak hatékonyan kell eltöltenie. Ennek érdekében a távoktatási tananyagoknak sajátos szerkezetük van, de természetesen a hatékonyság kérdésében nagyon sok múlik a tanulón is. A távtanulónak alá kell magát rendelnie a tananyag, illetve a tutor irányításának, az instrukciókat követve kell végighaladnia a tananyagon. Nagyon fontos, hogy a beépített önellenőrző részek hiteles végrehajtása! Itt nem a jobb jegy elérése, hanem saját tudásunk lemérése a cél. A távtanulónak tehát rendelkeznie kell egyfajta szabálykövető magatartással, és a hiteles és őszinte önellenőrzés elvégzésének képességével. A távtanulás sokszor olyan technikai ismeretek alkalmazását igényli, melyekre a hagyományos személyes kontaktuson alapuló oktatásban nincs szükség. Az oktatócsomag tartalmazhat audió és videó kazettákat, CD-ROM lemezeket, de maga a képzés igényelheti a fax vagy az Internet használatát is. Az adott kurzus elvégzéséhez szükséges technikai tudás nélkül a sikeres befejezés elképzelhetetlen, ráadásul a kudarcélmény hosszú időre elriaszthatja a tanulót a távoktatási formától. A szükséges technikai tudást tehát előre fel kell mérni, megléte elengedhetetlen, szükség esetén felkészítő tanfolyammal biztosítani kell az ismeretek elsajátítását. Senki sem születik úgy, hogy képes hatékonyan részese lenni a távoktatásnak. A távtanulást tanulni kell. Az ideális távoktatási anyag felkészíti a tanulót a megváltozott szerepére, de gondol azokra is, akik már gyakorlott távtanulók. Őket az ilyen jellegű ismeretek már untatják, számukra biztosítani kell a tanulási módszereket bemutató részek átugrásának lehetőségét Távtanár, tutor Nem csak a tanuló szerepei változnak jelentősen. Az új oktatási környezet a katedra másik oldalán dolgozók munkáját és szerepkörét is megváltoztatta. A tanár nem teremthet rendszeres személyes kontaktust tanítványaival, a tanulók felől érkező visszajelzések korlátozottak. Távoktatási környezetben a tananyagot nem lehet olyan rugalmasan a tanulók igényeihez igazítani, mint a hagyományos iskolai képzés során, ahol akár egy tanórán belül is lehet korrigálni a tanítási módszereinken a tanulók felől érkező visszajelzések alapján. A pedagógiai munka jelentős hányadát itt a képzés megindulása előtt kell kifejteni. Ráadásul a képzés során ez a szerkezet már csak nehezen változtatható, tanítási, tanulási módszereinken általában csak új kurzus kiírása, illetve két tanfolyam közötti szünetben tudunk változtatni. Mindazonáltal a folyamatos visszacsatolás, minőség-ellenőrzés nagyon fontos aspektus. A távoktatás a tanár szerepét három jól elkülöníthető területre bontja: tutor, mentor, fejlesztő. Természetesen egy adott személy a három funkció közül többet is akár mind a hármat egyszerre betöltheti.

5 Tanár Tutor Mentor Fejlesztő 2. ábra A tanár új szerepkörei Tutor A tutor a tanulók szakmai képzéséért, segítésért felelős. Ő javítja a tanulók feladatait, hozzá fordulhatnak a tanulók kérdéseikkel, észrevételeikkel. A hagyományos képzésben is fontos szerepet kap a dokumentálás, melyet a távoktatás összetettsége, késleltetett reakciókészsége tovább fokoz. A távtanárnak (tutornak) képesnek kell lennie arra, hogy szinte minden tanulókkal történt kommunikációt, tananyagra vagy a képzésre vonatkozó észrevételt lejegyezzen, ezeket az ismereteket rendszerezze, alkalom adtán felhasználja illetve mások számára továbbadja. A tutornak részletesen ismernie kell az általa tutorált tananyagot, annak szakmai hátterét, munkája csak így lehet hiteles a távtanulók előtt. Mivel a tanár-diák kommunikáció itt általában mesterséges kommunikációs csatornákon folyik, a távtanárnak rendelkeznie kell az általa használt kommunikációs eszközök használatának technikai és módszertani ismereteivel. Kiemelten fontos a jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség, ami itt nem csak verbális, hanem írásbeli készséget is jelent. A Mentor A távoktatás szerkezete a tanár szerepköreit több külön szakmára bonthatja. Míg a tutor a távtanuló szakmai segítésében hivatott tevékenykedni, addig a mentor egy olyan személy, aki a háttérből a tanuló előrehaladására ügyel, intézi az adminisztrációs ügyeket, panaszokat, stb. Különösen a nagyobb távoktatási intézmények esetén válik szükségessé a két funkció megkülönböztetése. A mentorral szemben hasonló elvárásokat támaszt a távoktatás, mint a tutorokkal szemben. A mentor a távoktatás folyamatában fontos minőségbiztosítási szerepet tölthet be. Tananyagfejlesztő A távoktatási tananyagok fejlesztése az adott szakterület részletes ismeretén túl más kompetenciákat is elvár a tananyagfejlesztőkkel szemben. Nem elég a pontos és változatos fogalmazás, a jó szövegíró készség. A távoktatási tananyagok jellemzőinek, az egyes technikák, médiumok ismerete elengedhetetlen a hatékony képzés kialakításához. Általában a távoktatási anyagok fejlesztése csapatmunka. Az elkészült oktatócsomag nem csak magát az ismeretanyagot, de a tanulási folyamat leírását, a megszervezéséhez szükséges elemeket is magában foglalja. Egyfajta modellezőkészség sokat segít a tananyagírónak ennek elkészítésében. A tanulási folyamat része az ellenőrzés,

6 önellenőrzés is, ezért a tananyagfejlesztőnek (vagy a csapat bármely tagjának) az egyes számonkérési módszereket is ismernie kell. Az oktatócsomagok gyakran használnak olyan elemeket, melyek elkészítése eleve meghaladja egy-egy ember képességeit (videó, számítógépes multimédia) így ezen anyagok kifejlesztéséhez mindenképpen segítséget kell igénybe vennie a tananyagfejlesztőnek. 1.4 A távoktatás buktatói Motiváció hiány A távoktatás egyik legalapvetőbb feltétele a motiváció megléte. Mindegy, hogy a motiváció forrása szociális attitűdből fakadó vagy személyes, a téma iránti érdeklődésen alapuló, a megfelelő motivációval nem rendelkező tanulók szinte kivétel nélkül kihullanak a távoktatási képzésből. Az oktatásszervezők, mentorok, tananyagfejlesztők, és tutorok első és legfontosabb feladata tehát a motiváció megteremtése, és fenntartása. (A motiváció egyébként a jelenléten alapuló képzés esetében is rendkívül fontos tényező az oktatás/tanulás sikeressége érdekében.) A motiváció megteremtése és fenntartása érdekében mindent el kell követni az oktatási folyamat minden szintjén. A motiváltság fenntartása elsősorban apró, rövid távon sikeresen teljesíthető célok kitűzésével érhető el. Nem megfelelő oktatási anyagok A távoktatás egyedi igényei miatt egyedi tervezésű oktatási anyagokat igényel. A jelenléti képzésben használt tankönyvek, munkafüzetek, prezentációs vagy demonstrációs eszközök ritkán, illetve csak korlátozásokkal felelnek meg a távoktatás igényeinek. A távoktatási célokra fejlesztett oktatási anyagoknak figyelemmel kell lenni a távtanuló speciális helyzetére. A távoktatási anyagok megfelelően felosztott, modulokra bontott, az önálló tanulást támogató oktatási anyagok. A távoktatási anyagok a közvetítendő tananyagon kívül a tanulási folyamatot irányító instrukciókat, utasításokat is tartalmaznak. Tanulási képességek hiánya A távoktatásban való részvételhez elengedhetetlenül szükséges egy nehezen meghatározható, de mindenképpen jelen lévő képességhalmaz. A távtanulónak képesnek kell lennie kurzus során alkalmazott eszközök kezelésére. Ez a készség viszonylag egyszerűen mérhető, szükség esetén fejleszthető. Másodsorban a tanulónak képesnek kell lennie saját tanulmányainak menedzselésére, fejlett időbeosztásra, stb. Ez képesség sokkal nehezebben mérhető. A mentoroknak minden segítséget meg kell adnia a tanulás helyes ütemezésének kialakításához, illetve feladatuk, hogy minél előbb felismerjék és kezeljék a távtanuló tanulási szokásaiból eredő problémákat.

7 1.5 Az e-tanulás eszközei Az e-tanulás eszközeit sokféleképp csoportosíthatjuk. Az egyik alapvető tulajdonság, az egyidejűség szerint megkülönböztetünk szinkron és aszinkron eszközöket. A szinkron eszközök esetén az e-tanulás szerepe abban áll, hogy kommunikációs csatornát nyit tanár és diák között. A szinkron módszerek esetén az oktatási folyamat két szereplője azonos időben de egymástól távol tanul. Egymás üzeneteire azonnal reagálhatnak, a kommunikáció rendszerint két irányú. A szinkron módszerek használata során a felek rendszerint felhasználnak aszinkron elemeket is. Az aszinkron eszközök alkalmazásakor a tanár és diák egymástól függetlenül, szabad időbeosztása szerint vesz részt a tanítás/tanulási folyamatban. A diák jellemzően önállóan dolgozza fel az anyagot, a tanár reakciói késleltetettek. Mindez könnyebben érthető, ha a fent említett két halmazba soroljuk az e-tanulás eszközeit. telefonos konzultáció chat szinkron módszerek aszinkron módszerek web előadás, web szeminárium videó konferencia élő rádiós adás élő tv műsor elektronikus (on-line) tananyag interaktív (multimédiás) tananyag fórum teszt/kérdőív oktatófilm 1. ábra Szinkron és aszinkron módszerek Az aszinkron módszerek lényege, hogy hasonlóan a távoktatáshoz az oktatás módszertanát, didaktikai eszközeit már önmagukban hordozzák. A tanári munka egy jelentős részét már az anyagok elkészítése során ki kell fejtenünk. Megállapítható tehát, hogy a hatékony e-tanulás egyik sikerkritériuma a didaktikailag és szakmailag megfelelő oktatási anyag helyesen kiválasztott alkalmazása. Telefonos konzultáció A telefonos konzultáció alkalmazása elsősorban távoktatási formában bonyolított kurzusok esetén nyerhet létjogosultságot. A telefon alkalmazásának előnye, hogy használatára bárki képes, különleges ismeretekre nincs szükség 2. A módszer hátránya, hogy a hívó fél számára költségekkel jár, illetve a vizuális kontaktus és információcsere nem megoldott. A telefon mint technikai eszköz a web szemináriumokon is szerephez juthat, amennyiben a távtanuló számítógépe nincs felszerelve hangkártyával és/vagy mikrofonnal és hangfalakkal. Ekkor az előadó hangját betárcsázással, telefonon keresztül hallhatja a tanuló, illetve kapcsolás után kérdését/megjegyzéseit is telefonon keresztül intézheti a tanulócsoporthoz. 2 Ez a megállapítás csak a fejlett illetve fejlődő országokban állja meg a helyét. Sajnos a Föld egy jelentős részén a népesség nagy része soha életében nem használ telefont.

8 Chat A chat, magyarul csevegés, szöveges alapú szinkron információcserét tesz lehetővé. Esetenként a képi információ cseréje is megoldható, illetve üzenetet személyhívóra, mobiltelefonra (SMS) is lehet küldeni. A csevegés elsősorban a fiatal korosztály számára jelent szórakoztató elfoglaltságot, a felnőtt korosztály a telefonálást egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb információcsere lehetőségnek tartja. Valóban, a csevegés viszonylag lassú, időigényes kommunikációt tesz lehetővé. A csevegés nyelvezete is rendszerint fiatalos. Az általános illetve középiskolás korosztály megszólításában és oktatásában azonban úgy látszik van helye a chat-nek. Erre jó példa a oldalon elérhető szolgáltatás, melynek keretében szaktanárok válaszolnak a gyerekeknek tanulmányi jellegű kérdéseikre. Az egyes tanárok a weboldalon meghirdetett órarend szerint tartanak virtuális fogadóórát. A chat személytelensége segíthet abban is, hogy valódi osztálytermi szituációban gátlásos tanulók megnyíljanak, és jobban részesei legyenek a tanulócsoport egymás közti mommunikációjának. Hatékony felhasználása a chat-nek a nyelvoktatás is, hiszen akár különbőző nyelvterületek között is képes gyors, interaktív, írásos kommunikáció létrehozására, az írott nyelv gyakorlására. Az elhangzottak rögzíthetők, később a csoporttal közösen elemezhetők, javíthatók. Web előadás, web szeminárium Speciális alkalmazások segítségével az Interneten keresztül a távolból vehetünk részt előadásokon, szemináriumokon. A virtuális előadás lehet elő, azaz valóban egy távoli helyen szinkron megtartott előadás, illetve lehet egy korábban rögzített előadás felvétele. Az alkalmazás segítségével láthatjuk az előadó által kivetített diákat, halljuk az előadás hangját. A felületen általában helyet kap a többi résztvevő listája. Az előadás közben a szoftverek rendszerint lehetőséget biztosítanak a jelentkezésre, kérdést feltenni chat formájában, vagy mikrofon segítségével, előhanggal lehet. Amennyiben számítógépünk nem rendelkezik hangkártyával, mikrofonnal a legtöbb esetben lehetőségünk nyílik a hang telefonon történő közvetítésére, azaz a telefonkagylóban halljuk az előadás hangját és tehetjük fel kérdéseinket. Az előadó számára lehetőség nyílik eldöntendő kérdések feltevésére, melyre a hallgatóság a szoftver felületén válaszolhat. Az eszköz segítségével mérhetővé válik a hallgatóság véleménye, illetve fenntartható a figyelme. A kérdésekre adott válaszok megoszlása azonnal megosztható a hallgatókkal. Videó konferencia A videó konferencia az e-tanulás repertoárjában egyenlőre ritka jelenség. Nagy sávszélesség, és ezzel párhuzamosan költségigénye csak néhány esetben teszi kifizetődővé használatát. A technika fejlődésével azonban várható, hogy a videó konferencia alkalmazása is terjed majd. A videó konferencia során a két vagy több fél az audio kontaktuson felül vizuális kapcsolatban is áll. Így az emberi kapcsolatban fontos non verbális kommunikációs jelek is eljuthatnak az egyik féltől a másikig.

9 Élő rádió illetve TV adás Az élő rádió illetve televízió adások szinte a technika megjelenésének kezdetétől beépültek a távoktatás eszköztárába. Az első rádiós próbálkozások 1926-ban a Luxemburg rádióban, rendszeres adások 1927-ben a BBC csatornáin jelentek meg. A rádió oktatási jellegű alkalmazása mára sokat vesztett jelentőségéből, de bizonyos esetekben például vak emberek képzésében még napjainkban is fontos szerep hárulhat rá. A televízió oktatási jellegű felhasználása az 1960-as években Nagy-Britanniában a BBC televízióval indult, ám hazánkban sem kellett sokat várni ennek megjelenésére. Az Iskolatelevízió címet viselő program első adását február 5-én láthatták a nézők. Nagyszerű eredmény volt ez különösen annak tekintetében, hogy ebben az évben az iskolák 12%-ban még nem volt villany világítás sem. A televízió alkalmazása máig igen intenzív maradt, különös tekintettel az angol nyelvterületekre. A digitális televízió terjedésével pedig várhatóan tovább nő majd a tv szerepe az oktatásban. A siker kulcsa az elterjedtségben rejlik. Míg az internet penetráció a nyugati országokban is 40% körül megtorpant, addig a televíziót az európai államok háztartásainak 98-99%-a használja, sőt jelentős az olyan családok száma, ahol több készülék is üzemel. A digitális televízió super-teletext rendszere az World Wide Web-hez hasonló multimédiás tartalom megjelenítését teszi lehetővé. A legújabb set-top-box -ok, multimedia home platform -ok pedig visszirányú csatorna használatával az interaktivitást csempészik a teletext világába. (A készülékek általában küldésre és web böngészésre is alklamasak.) A televízió és rádió oktatási alkalmazására igen jó példa napjaink Mindentudás Egyeteme c. vállalkozása. A program keretében a neves előadók előadásait szerkesztett formában a DunaTV itthon és külföldön, illetve a Petőfi rádió adáskörzetében sugározza. A média segítségéve így tízmillió emberhez juthat el az oktatási/ismeretterjesztési jellegű előadás, melynek természetesen internetes változata is van, tovább bővítve ezzela potenciálisan elérhető hallgatók körét. Elektronikus (web) tananyag Az e-learning egy szűkebb értelmezésében az elektronikus tananyag jelenti az e-tanulást. (Én nem ezt a definíciót használom!) Az elektronikus tananyag jellemzően szöveges, hipertextes tananyagot jelent. A tanuló a számítógép képernyőjén megjelenő információt olvassa. A tananyag rendszerint kiegészül képekkel, animációkkal és kommunikációs lehetőségekkel. Az elektronikus tananyagok hatékony oktatási eszközök lehetnek, azonban nagyon oda kell figyelni a technika adta korlátokra, ügyelni kell arra, hogy ne az új technológiai lehetőségek vezéreljék a tananyagfejlesztést. A képernyőről történő olvasás lényegesen lassabb és rosszabb hatásfokú, mint a nyomtatott anyagok olvasása. A tanuló könnyebben fárad, a számítógéphez kötődés miatt nem tudja szabadon megválasztani a tanulás nyugodt helyszínét. Sajnos az elektronikus tananyagok jelentős része megáll ezen a szinten, nem fejlesztik őket valódi interaktív (multimédiás) tananyaggá. A tananyag közvetítésének jellemző közege napjainkban a World Wide Web, megjelenítésének eszköze a böngésző program. A szöveg hipertext alapú elektronikus tananyagok szervezése sok tekintetben erős hasonlóságot mutat a távoktatási anyagok szervezéséhez, ezért az ilyen jellegű anyagok készítése és felhasználása során hasznosak

10 lehetnek a távoktatási tapasztalatok. (A hasonlóság alapja, hogy mindkét esetben a tanuló egyéni tanulását kell a szöveggel támogatni.) Az ilyen jellegű anyagok készítésénél hasznosnak bizonyúlhatnak a programozott oktatás tapasztalatai, módszerei is. Az elektronikus tananyagok legfontosabb sikerkritériuma az interaktivitás, hiszen pontosan az interaktív lehetőségek emelhetik a képrnyőn megjelenő tartalamakat a nyomtatott könyv elé. A tananyag fejlesztése során instrukciótervezésre van szükség, azaz nem elegendő egyszerűen leírni az átadandó ismereteket, hanem pontosan meg kell tervezni a a tanulási folyamat minden percét, minden lépését. Fontos kritika az on-line tananyagokkal szemben a megismételhetőség kérdése. Míg egy tankönyvet jegyzetet a tanuló akár évekkel a kurzus elvégzése után is (változatlan formában) elővehet tudásának frissítése céljából, addig az on-line tananyagok általában rendkívül gyorsan változnak, eltűnnek. Az elsajátítandó tananyag fizikai birtoklása nem pusztán gazdasági kérdés, de a tanulás hatékonyságára is hathat. Interaktív (multimédiás) tananyag Az interaktív és multimédiás jelző egészen mást jelent, ám rendszerint ez a két fogalom egyszerre jelenik meg az elektronikus tananyagokba. Az elektronikus tananyagok multimédiás elemekkel kiegészítése ideális esetben a tanulás hatékonyságának növelését, erősebb koncentráció kialakítását célozza. (Sajnos negatív hatást is elérhetünk. A navigációs gombok animálása például csak elvonja a tanuló figyelmét, rontja a tanulás hatékonyságát.) Az interaktív elemek a figyelem irányítására, önellenőrzésre, a konstruktív tanulási környezet megteremtésére szolgálnak. A legjellemzőbb interaktív elemek az önellenőrzést illetve számonkérést megvalósító feleletválasztós tesztek. Ezek számítógéppel automatikusan kiértékelhetők, és rendkívül széles körben alkalmazhatók. Az interaktív elemek bonyolultsága (alkalmazhatósága, ára és hatékonysága) az egyszerű tesztektől az összetett szimulációkig széles skálán mozog. Az interaktív elemek előállítására a HTML nyelv eszközrendszere már nem elegendő. Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott technológia a multimédiás és interaktív elemek elektronikus tananyagba illesztésére a Flash. (Éppen ezért szoktak egyszerre megjelenni a tananyagban a multimédiás és interaktív elemek.) Ezen kívül azonban számtalan technológia létezik még, melyek akár szerver oldali akár kliens oldali technológiák lehetnek. (JAVA, JavaScript, ASP, PHP, CGI, stb.) Az szerepe az e-tanulásban a postai levél távoktatásban betöltött szerepére hasonlít. Elsődleges kommunikációs eszköz, melyet gyorsaságának és olcsóságának köszönhet. Maga az egyre ritkábban közvetíti a tényleges oktatási anyagot, inkább csak a tutor és tanuló közti párbeszédben felmerült kérdések maradnak az határain belül, bár ezek is gyakran inkább fórumokban folynak. A levelezőprogramban megírt ugyanis nem lesz része a távoktatási kurzusnak, a tanuló későbbi hozzáférése nem biztosított, és a kurzus értékelésénél, minőségbiztosításánál sem válik 100%-ban láthatóvá a tananyagfejlesztők előtt. Ennek feloldására a rendszerek gyakran belső üzenetküldési lehetőséget is tartalmaznak. Ezek a belső üzenetek a kurzus során és annak befejezte után is láthatóak a tanuló, a mentor ill. tutor, valamint a tananyagfejlesztők számára.

11 Az egyes oktatási keretrendszerek különböző automatikus értesítéseket alkalmaznak, melyet -ben küldenek el a tanuló részére. Az üzenetek elsődleges célja a tanuló figyelmének felhívása az általa vállalat tanulási ütemezés főbb mérföldköveire, informálása az esetleges változásokról, váratlan eseményekről. Fejlettebb rendszereknél és fizetős képzés esetében az értesítések platformja mobil telefon (SMS) is lehet. Az SMS segítségével a tanulók még közvetlenebbül érhetők el. Az ben közvetített, például hétről-hétre megküldött oktatóanyag mára már nem jellemző, annak ellenére, hogy a kikényszerített ütemezés, a tanuló napi munkakörnyezetébe szervesen megjelenő oktatási tartalom miatt esetleg indokolt lehet a felhasználása. Fórum Az Interneten széles körben alkalmazott fórumok az e-tanulás eszköztárának is legfontosabb és leghatékonyabb elemei. A fórum rendszerek a webes kollaboratív megoldások alapjai. Segítségükkel kisebb tanulócsoport aszinkron módon, tér és nagyrészt idő függetlenül kommunikálhat, vitathat meg ötleteket, gondolatokat. Ez a fajta kollaboratív együttműködés a közös tudásépítés felé vezethet, ahol az elhangzottakból végül mindenki levonja saját következtetéseit, módosítja, frissíti ismereteit. A folyamatban a tanár legtöbbször nem forrása az ismeretanyagnak, mindössze irányítja, terelgeti a tanulási folyamatot. A fórum leginkább akkor hatékony, ha a tanulók már elegendő saját tapasztalattal rendelkeznek a tárgyalandó témakörből, így mindenkinek megfelelő alapja van a hozzászólások megtételéhez. Ebből következik, hogy a fórumok alkalmazása kiemelten hatékony a felnőttképzésben, ahol az új ismeretek elsajátítása már inkább a régi tapasztalatok fényében, azok felelevenítése újraértékelése folytán megy végbe. A fórum rendszerek kifinomult jogosultság kezeléssel rendelkezhetnek, illetve a fejlettebb oktatási keretrendszerek általában speciális fórum formákat is kezelnek, melyek segítségével lehetővé válik kommunikációs szálak kezelése, ahol az általános fórumból kivált kommunikációt az összes résztvevő már nem, csak pl. a tutor és tanulója látja. Hasznos kiegészítő funkció a hozzászólások értékelhetősége is. Teszt/kérdőív Az elektronikus tananyagokban a különböző tesztek és kérdőívek magában az anyagban, de attól elkülönülten is megjelenhetnek. A legtöbb oktatási keretrendszer mint eszközt nyújtja a teszteket, melyek a tananyagok mellett az adott kurzus anyagai közt jelennek meg. A keretrendszerek segítségével programozási munka nélkül, kattintgatással készíthetjük el teszteinket. Az önellenőrző és számon kérő tesztek rendkívül fontosak az e-tanulás világában, hiszen a tanuló gyakran csak így kaphat visszajelzést arról, mennyire hatékonyan tanulta meg az átvett anyagot, hol tart az ismeretek elsajátításában? Minél integráltabban jelenik meg a visszacsatolás az elektronikus tananyagban, annál hatékonyabbá válik a tanuló munkája. Ráadásul a helyesen megválasztott gyors kérdések a figyelem felkeltésére és fenntartására, is kiválóan alkalmasak. A tesztek önellenőrző funkcióin felül szerepet kaphat az elektronokus mérés, értékelés, vizsgáztatás. A vizsgáztató rendszerek legkritikusabb pontja a vizsgázó személyazonosságának ellenőrzése. Ennek tisztázására igazán hatékony és megbízható módszer a felügyelő személy alkalmazásán kívül nincs. Táv-vizsgázást alakalmazni tehát

12 csak akkor lehet, ha a vizsgázó személyazonossága nem kritikus, egyébként a tantermi vizsgáztató rendszerek alakalmazása indokolt. Ezekben a rendszerekben a vizsgáztató rendkívül finoman határozhatja meg a vizsgakörülményeket. (pl. tesztkitöltésre fordítható idő, egy kérdésre fordítható idő, kérdések sorrendje, válaszok javítása, stb.) A feladattípusoktól függően a teszt kijavítása akár teljesen automatizálható ami jelentős könnyebséget jelent a vizsgáztatók számára. A tesztekben előroduló kérdések tipizálhatók. A legegyszerűbb feletválasztós kérdések mellett megjelenhetnek más, összetettebb feladatok is. (párosítás, mondatkiegészítés, becslés, esszé kérdés, képek vagy ábrák összeillesztése, szimulációs feladatok stb.) A kérdések egy jelentős hányada (pl. feleletválasztós teszt) automatikusan kiértékelhetők, míg egy másik részénél a tutor értékelésére van szükség (pl. esszé). Ez utóbbi esetben is rendelkezhet az oktatási keretrendszer az értékelést elősegítő funkciókkal (pl. kulcsszavazás). Oktatófilm A különböző tömörítő eljárásoknak köszönhetően számítógépen tárolhatóak, interneten továbbíthatóak a filmek is. Nem jelent gondot a hatalmas adatok kezelése. A as évek videós oktatófilmje ezért újra reneszánszát éli, ezúttal az Internet és a számítógépek segítségével. A filmek e-tanulásban való felhasználása semmilyen különleges módszertant nem igényel, pusztán arról van szó, hogy a technika teszi lehetővé a film közvetlen integrálását. 1.6 Az e-tanulás alapformái Átgondolni és ábrán bemutatni Távtanítás, távelőadás (teleteaching) A hagyományos frontális előadás számítógépes hálózatok, informatikai eszközök segítségével megvalósuló formája. Jellemző eszköze a távelőadást vagy videó konferenciát megvalósító szoftver. A távelőadás segítségével a hallgatók a távolból is kapcsolódhatnak, és részt vehetnek az előadáson. Technikai igénye ennek a megoldásnak, különös tekintettel a sávszélesség és előadó oldali szoftverekre nézve magas. A tanítás hagyományos módon történik, az előadó leginkább verbálisan adja át ismereteit, melyet vizuálisan támogathat. A hallgatók szinkron módon vesznek részt a folyamatban, kérdéseiket azonnal feltehetik, visszajelzéseikkel tudathatják az előadóval, képesek-e követni az előadást. Általában a rögzített előadások megtekintésére is lehetőséget biztosítanak a szoftver eszközök, így aszinkron tanulás jöhet létre. Virtuális szeminárium, csoportmunka (telecooperation) A különböző Interneten működő kollaboratív felületeknek mára már számtalan formája alakult ki. A legegyszerűbb ilyen jellegű alkalmazások a fórumok. A virtuális szemináriumon központi irányítás mellett egy tanulócsoport közös tudáskonstruálásra vállalkozik. A koordinációt a tutor, illetve jelentős részben maga a kollaboratív felület jelenti.

13 A rendszer fejlettségétől függően a résztvevők üzeneteket, képeket, multimédiás tartalmakat oszthatnak meg egymással, vagy közösen szerkeszthetnek online tartalmakat, dokumentumokat. Internetes távoktatás, távtutorálás (teletutoring) A távoktatási forma modern megjelenése, mely kihasználja az IKT eszközök elsősorban az Internet nyújtotta lehetőségeket. A hallgatók egyénileg dolgozzák fel a rendszerint elektronikus tananyagot, maga a tananyag és a tutor instrukciói alapján. Lényegében a programozott oktatás egy modern megjelenéséről van szó. Ez az oktatási forma a tantermi, jelenléti oktatás kiegészítőjeként is megjelenhet. Távtanulás (telelearning) Személyes, autonóm tanulási forma, mely nem épít a tutor instrukcióira, spontán valósul meg. Rendszerint az internetes távoktatás anyagaira, a Világhálón elérhető tartalmakra épít. Sikerességéhez rendkívül erős motiváltság, és a szükséges tanulási képességek megléte elengedhetetlen. 1.7 Blended learning A blended learning, azaz vegyes (komplex) képzés a hagyományos jelenléten alapuló oktatás és a távoktatás (elektronikus távoktatás) keverékéből jön létre. Olyan oktatási forma ez, ahol a két elem közel azonos súlyban van jelen. Tantermi oktatás Távoktatás Blended-learning (Komplex képzés) 2. ábra Blended-learning A személyes kontaktuson alapuló oktatatás távoktatási elemekkel vegyítése több előnnyel is jár. A fúzió legfontosabb hozadéka a folyamatos motiválás, és a visszahúzódó, szégyenlős diákok elektronikus csatornán keresztüli megnyílása. Egy oktatási keretrendszer segítségével a tanítás-tanulás folyamata nem ér véget az óra végén megszólaló csengőszóval. A befejezetlen gondolatok elektronikusan vihetők tovább, illetve a tanulóknak minden esetben lehetősége nyílik reagálni az elhangzottakra, még abban az esetben is, ha időhiány miatt előszóban az órán ezt nem tehették meg.

14 A házi feladattal kapcsolatos kérdések megválaszolására a vegyes képzés alkalmazása esetén már a két óra között lehetőség nyílik. Az oktatási keretrendszer nagy segítséget jelenthet a tanárnak a házi feladatok közzétételében és számonkérésében az által, hogy internetes felületet (honlapot) biztosít erre. A kevert rendszerű oktatás alkalmazható már az oktatási piramis alsóbb szintjein, azaz az általános és középiskolák szintjén is. A módszer nagy előnye, hogy támogatja az egyébként rendkívül izgalmas, sokszor meglepően hatékony projekt módszert, mely a magyar közoktatásban indokolatlanul keveset van jelen 3. Még kiugróbb alkalmazási lehetősége van a kevert rendszerű képzésnek az egyetemek esetében. A megnövekedett hallgatói létszám kezelésére egyre több tanszék indít a nappali képzésen belül is olyan gyakorlatokat, szemináriumokat, mely a jelenléten alapuló oktatást virtuális térben zajló kommunikációval, tananyagokkal, feladatokkal is kiegészíti. Az értékelés és számonkérés a két elem együttes figyelembevételével történik. 1.8 Virtuális Campus A kevert vagy távoktatási módszerek támogatására az egyetemi szféra is egyre jellemzőbben vesz igénybe oktatási keretrendszereket (LMS Learning Management System), vagy tudásmenedzsment eszközöket (LCMS - Learning Content Management System). Az egyetemi szektor azonban jellemzően más felosztást követ mint a vállalati, ahonnan a különböző keretrendszerek származnak. Az egyetemi szektorra sokkal jellemzőbb az alulról építkezés, azaz egyes tanszékek, tanszékcsoportok veszik használatba a különböző szoftver eszközöket, a terjedés az eszköz beválása után modellkövetéssel történik. Ugyanakkor hazánkban a törvényi előírások okán a keretrendszerek egy alább tárgyalt fontos tulajdonságát már megvásárolt és hatalmas költségen bevezetett szoftverek elégítik ki. Nevezetesen a hallgatói nyilvántartásról van szó, melynek bevezetésébe mára már minden magyar egyetem belekezdett. A két magyar fejlesztésű szoftvertermék (Neptun és az ELTÉ-n is bevezetett ETR) mára a teljes hazai felsőoktatási piacot kiegyensúlyozottnak mondható körülmények között lefedte. A hallgatói nyilvántartó rendszerek azonban csak parányi szeletét jelentik annak az információs rendszernek, mely az egész egyetem igényeit kielégíthetné. Egy ilyen információs rendszert Virtuális Campus-nak hívnak. A Virtuális Campus lényege az oktatói és hallgatói munka minél szélesebb körű támogatása. Egy Virtuális Campus jellemzően magába foglalja: Hallgatói nyilvántartást (LMS) Oktatási keretrendszer(eke)t, tudásmanagement rendszert (LCMS) Elektronikus könyvár(oka)t Portál rendszereket melyek az egyes szervezeti egységeket, tudományos és hallgatói munkaközösségeket támogatják Fórum rendszereket, kommunikációs eszközöket 3 Magyar Bálint oktatási miniszter Sulinet Digitális Tudásbázis konferencia 2003, Balatonföldvár

15 Elektronikus ügyintézést támogató eszközöket. Elektronikus fizetőeszközöket (pl.: jegyzetbón diákigazolványon) Authentikációs rendszereket Hálózati architektúrát, kapcsolódási pontokat 1.9 E-tanulási keretrendszerek Az e-tanulás támogatására elsősorban a vállalati szektor felöl fogalmazódott meg először, hogy keretrendszereket lehetne alkalmazni. Egy e-tanulási keretrendszer több funkciót is magába foglal: Nyilvántartja a tanulókat és eredményeiket Nyilván tartja a kurzusra, vizsgára jelentkezéseket Hozzáférést biztosít a kurzusok különböző anyagaihoz, elemeihez Naplózza a felhasználók: tanárok, tanulók tevékenységét Rendszerint elsődleges kommunikációs felületet biztosít Automatikus funkciókkal kísérli meg növelni a tanulók aktivitását Támogatja a tanári értékelést (formatív és szummatív értékelést egyaránt) Önértékelő és számonkérő elemeket tartalmaz Informálja a felhasználókat az oktatással kapcsolatos hírekről Támogatja web-előadások, webszemináriumok lebonyolítását Támogatja a virtuális csoportmunkát, kollaboratív felületet biztosít Jelenleg több százra, esetleg ezerre becsülhető a piacon lévő különböző oktatási keretrendszerek száma. Áruk és tudásuk rendkívül ingadozó képet mutat.

16 2 E-tanulás szabványok, szervezetek Az e-tanulás területén számtalan szervezet foglalkozik az Internetes oktatás szabványosításával. Államilag támogatott intézmények épp úgy, mint magán tulajdonú vállalatok csoportjai. A kezdeményezések elsősorban Amerikából, az e-tanulás hazájából indulnak, így a meghatározóbb szervezetek is leginkább az Egyesült Államokból valók. A legjelentősebb intézmények közé tartozik: az amerikai repülési iparág CBT bizottsága (AICC) az amerikai védelmi minisztérium iniciatívája (ADL) szoftverfejlesztő cégekből és állami intézményekből álló konzorcium (LTSC) A nagyobb szervezetek mellett találhatóak kisebbek is, melyek a szabványokat, szabályrendszereket a helyi igényekhez próbálják igazítani. Ilyen szervezet például a CEN - European Committee for Standardization (http://www.cenorm.be), egy szervezet, amelyik a technikai szabványok harmonizációját tűzte ki céljáúl Európában. A különböző szervezetek keresik az együttműködést annak érdekében, hogy egységes szabvány jöhessen létre, de úgy tűnik, a szabványok tényleges letisztulására még várni kell. A szabványok fejlesztése különböző nemzetközi műhelyek munkájában történik, ismertetésük, nyilvános vitájuk konferenciákon zajlik. A szabványok kidolgozói nem csak a szabvány elkészítésében érdekeltek, termékeikhez tanúsítási szolgáltatást is nyújtanak. A szabványok, ajánlások legtöbbje XML alapú tananyagstruktúrára, metaadat szerkezetre tesz javaslatot. Sajnos a valóságban nem elegendő definiálni egy tananyag struktúrát. Ennél sokkal nehezebb feladat elkészíteni azokat az alkalmazásokat, melyek a tananyagstruktúrát kezelik. Sok esetben a pontos implementáció elmarad, illetve a működő rendszerek nem teljesítik 100%-ban a szabványban leírtakat, ami inkompatibilitási problémákhoz vezet. A különböző piacon lévő szabványok megnehezítik a fejlesztők dolgát, hisz azok nem tudhatják, fejlesztéseik során melyik ajánlást kövessék. Ugyanakkor úgy tűnik, a szabványosítási versenyt a széles körű fejlesztői támogatás fogja eldönteni. A következőkben néhány nagyobb szervezetet és ajánlást kívánok röviden ismertetni. 2.1 AICC Aviation Industry CBT Commitee 4 Az AICC 1988-ban alakult. Célja a repülési iparágban alkalmazható CBT (Computer Based Training) rendszerek számára nemzetközileg elfogadható ajánlásokat dolgozzon ki. Az oktatás szabványosítása területén szerzett tapasztalatok segítettek abban, hogy a irányelveiket szélesebb körre is kiterjeszthessék, és egy egységes szabványt hozzanak létre, amit más iparágak is hasznosíthatnak. Mára az AICC szabványok, irányvonalak és ajánlások széles körben alkalmazhatók különböző számítógép alapú oktató és továbbképző rendszerek szabványosításához és fejlesztéséhez. Az AICC évente három alkalommal ülésezik Európában és Észak-Amerikában, céljuk hogy folyamatosan fejlesszék a szabványokat, a felhasználók igényeihez szabják őket. 4 Lásd.:

17 AICC kilenc különböző technikai szabványt fogalmazott meg, melyeket egy-egyúgynevezett AGR (AICC Guidelines & Recommendation) dokumentumban foglaltak össze. A WEB alapú anyagokra az AGR-010 szabvány vonatkozik Az AGR-ek a következők: AGR-002 Tananyag továbbítás hardware AGR-003 Digitális audio specifikáció AGR-004 Tananyag továbbítás software AGR-005 CBT perifériák AGR-006 File-alapú CMI AGR-007 Oktatási anyagok cseréje AGR-008 Digitális videó specifikáció AGR-009 Ikonok AGR-010 Web-alapú CMI Az AICC ajánlásaihoz tanúsítási eljárást is kidolgozott, a tanúsításon átesett tananyagok, szoftverek jogosultak a megfelelő logó használatára. 2.2 IEEE Learning Technology Standards Comittee (P1484) 5 Az IEEE LTSC (Learning Technology Standards Committee) az IEEE szervezetén belül csak egy apró mag. Céljuk, hogy technikai szabványokat és ajánlásokat dolgozzanak ki e- learninghez tartozó alkalmazások széles spektrumához. A szabványokat nemzetközi szintre kívánják emelni. Maga az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) egyébként egy taggal rendelkező 150 országban jelen lévő hatalmas szervezet. IEEE LTSC több munkacsoportban tevékenykedik, melyek különböző területeken dolgoznak ki ajánlásokat, szabványokat. A munkacsoportok munkájukat öt területen végzik: 1. Általános felépítés és referencia modell, valamint egy szószedet tartozik ebbe a csoportba. 2. Tanulókhoz kapcsolódó ide tartozik egy tanuló modell, a diák-azonosítással kapcsolatos szabályozások, az élethosszig tartó tanulás minőségi rendszere, és egy kompetencia meghatározó rendszer. 3. Tartalomhoz kapcsolódó a CBT interchange language tulajdonságait, a tananyag sorba rendezését, és a tananyag tömörítését szabályozza ez a csoport. 4. Adatok és meta-adatok ontológia, LOM (Learning Object Metadata), és Data interchange protocols tartozik ide. 5. Kezelő rendszerek és applikációk CMI rendszer, software környezet, és kiegészítő eszközök szabályai tartoznak ide. 5

18 2.3 ADL Advanced Distributed Learning 6 A SCORM szabványt az amerikai Advanced Distributed Learning (ADL) szervezet készítette. Az ADL-t az USA védelmi hivatala (Department of Defense) és a Fehérház tudományos és technológiai szabályzások irodája (White House Office of Science and Technology Policy) hozta létre 1997-ben. A szervezet célja hatékony, újrafelhasználható oktatási anyagok kifejlesztésének támogatása, új szabványok és ajánlások kidolgozása. Az ADL stratégiája közül kiemelhető: a már létező hálózaton-alapuló technológiák kiaknázása a környezet semleges, újrahasználható tananyagok alacsony költségű előállításának támogatása egy széleskörű együttműködés előmozdítása a közös igények tolmácsolásának érdekében az oktatási technológia fejlődésének figyelemmel kísérése egy koordinált megvalósítási folyamat előkészítése és a közös szabványok és irányvonalak kidolgozása. ADL munkájának dandárját un. Co-Labs-ok végzik. (Ezeket 1999-ben kezdték alapítani ) Jelenleg 3 helyszínen folyik a munka. 1. ADL Co-Lab - Alexandria, Virginia 2. Joint ADL Co-Lab Orlando, Florida 3. Academic ADL Co-Lab Madison, Wisconsin Az ADL további kutatási területei: Az oktatási anyagok sebességének, tartalmának, sorrendjének és stílusának egyéni ízléshez igazítása és a diákok erősségeinek és gyengeségeinek figyelembe vétele az oktatási anyag összeállításánál. 7 A már létező oktató intézmények technológiai fejlesztése és annak vizsgálata, hogy a technológia menyiben járul hozzá az oktatás javulásához. Új oktatási metodikák kifejlesztése, melyek jobban kihasználják a technológia nyújtott lehetőségeket, mint: intelligens tutor, oktató szimuláció, vagy hálózati szimuláció. Oktató programok költségének és hatásosságának tesztelése. Az ADL a szabvány kidolgozása mellett tanúsítási rendszert is kiépít. SCORM SCORM mozaikszó. A Shareable Content Object Reference Model angol kifejezés rövidítése. 6 Lásd.: 7 Hasonló kutatás folyik a BME Távoktatási és Felnőttképzési Központjának Tesz-VIP projektében

19 1997-ben az ADL számos szervezettel kezdte meg az együttműködést, hogy a kialakuló új technológiai környezetben megtalálja azt a vázat, melyre a Web-alapú oktatás szabványa illeszkedhetne. Lépésről lépésre jöttek létre megállapodások a partner szervezetek között arról, hogy melyek is azok a pontok, ahol feltétlenül szükség lenne egy közös szabályrendszerre. A rendszeres találkozások során alakultak ki azok a specifikációk, melyek közösen alkotják az ADL SCORM modelljét. A különböző szervezetek szabványosítási törekvései 1998-ban az Internetes oktatás különböző területeit szabályozta, de egységes szabvány, irányvonal, ami az oktatás egészére vonatkozna, nem létezett. Ezt a hiányosságot kívánta az ADL a Sharable Content Object Reference Model, azaz a SCORM modellel kiküszöbölni. A SCORM 1.0 verzióját az ADL január 31-én bocsátotta nyilvánosságra, majd ezt követte január 16-án az 1.1-es verzió. A SCORM tehát technikai specifikációk halmaza, melyek valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással. A modell szorosan kapcsolódik más szervezetek, mint például AICC, IMS vagy IEEE, technikai specifikációihoz. Alapjában véve nem egy új szabványról van itt szó, ADL inkább azok összegyűjtötte a korábban létező specifikációkat és azokból a leghasznosabbakat kigyűjtve formálta meg ezt az egységesebb specifikációt. A SCORM szabvány célja hatékony elektronikus tananyagok kifejlesztésének elősegítése. Jelenlegi legfrissebb verziója: az 1.2 verzió. A szabvány kifejlesztése során elsődlegesen fontosnak tartották, hogy a SCORM alapján kifejlesztett tananyagok megfeleljenek pár fontos alapelvárásnak, mint: Újrafelhasználhatóság (reusable): a tananyag könnyen módosítható, egyes elemei újrafelhasználhatók legyenek különböző tananyagszerkesztő eszközökkel Elérhetőség (accessible): a tananyagok kereshetők és könnyen elérhetővé tehetők legyenek Platformfüggetlenség (interoperable): a tananyagok használhatók legyenek különböző hardver, szoftverkörnyezetben, stb. Tartósság (durable): A tananyagot akkor se kelljen jelentősen módosítani, ha időközben változik a futtató környezet (operációs rendszer). A SCORM szabvány annak leírása, hogyan kell a tananyagot egységekre bontani, majd azt összeállítani annak érdekében, hogy a különböző oktatási keretrendszerek képesek legyenek a tananyag megjelenítésére, követésére, a tananyag fejlesztők pedig könnyedén újrahasznosíthassák a tananyag elemeket. A SCORM ennek megfelelően szabályozza: tananyag-csomag szerkezetét (content packaging) tananyagot futtató környezetet (run-time communications) tananyag metaadatokat (course meta-data) Az 1.2 verzió letölthető a SCORM weboldaláról. A szabvány három fájlban került leírásra, ezek: The SCORM Overview, The SCORM Content Aggregation Model The SCORM Run-Time Environment

20 A tananyag-csomag szerkezetét a második, a futtató környezetet a harmadik kötet írja le. A szabvány szabályozza a tananyag és az őt indító keretrendszer (LMS) közti kommunikációt is, így a SCORM kompatibilis tananyagok a SCORM kompatibilis keretrendszerekbe korlátozás nélkül betölthetők és futtathatók. A SCORM tananyagok SCO-k ból (Shareable Content Object), magyarul tananyagegységekből épülnek fel. Az SCO-k a legkisebb címezhető egységek, nem tartalmazhatnak hivatkozást külső elemre, illetve más SCO-ra. Ez biztosítja az újrafelhasználhatóságukat. Az SCO-k asset-ekből, tananyagelemekből épülnek fel. Ezek lehetnek képek, szövegek, fájlok. Egy asset-et több SCO is felhasználhat. A tananyag szerkezetét egy XML fájl, imsmanifest.xml írja le. A fájl tartalmazza az összes SCO meta adatait, hivatkozást az SCO-k asset-eire, stb. Az imsmanifest fájl szerkezetét a SCORM szabvány második kötete tartalmazza. A SCORM szabványról kiváló angol nyelvű oktató anyag található a címen. A SCORM szabvány széles körben elfogadott és használt ajánlás. 2.4 IMS Global Learning Consortium 8 A National Learning Infrastructure Initiative of EDUCASE keretén belül 1997 óta működik az IMS projekt. Foglalkoznak egyaránt on-line és off-line oktatással. Specifikációikat széles körben tesztelik, majd elfogadják és nyilvánosságra hozzák. Az IMS munkásságát három centrumban fejti ki: 1. CETIS (IMS UK Centre) ez a központ az Open University in Milton Keynes, és az University of Wales-Bangor közös irányítása alatt üzemel. 2. IMS Asia Centre Szingapúri központtal 3. IMS Australia Centre Az IMS az alábbi specifikációkat fejtette ki Hiba! A hivatkozási forrás nem található.: IMS diák-információ tömörítésének specifikációja. Egy sor tömörítési eljárás meghatározása, melyek lehetővé teszik az adatok áramlását egy IMS kompatíbilis diák információs rendszerből, illetve a rendszerbe. IMS tananyag tömörítésének specifikációja. Ez a specifikáció leírja azokat az eszközöket, melyek segítségével a tananyag kompatíbilis és terjeszthető csomagokba tömöríthető. IMS kérdés és teszt specifikáció. Egy ajánlott XML nyelvezet a kérdések és tesztek kidolgozásához, annak az érdekében, hogy ezek a tesztek könnyedén beilleszkedjenek a különböző oktató környezetbe. 8 Lásd.:

Blended learning módszerek. Komló Csaba

Blended learning módszerek. Komló Csaba Blended learning módszerek Komló Csaba MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Blended learning módszerek Komló Csaba Eger, 2013 Lektorálta: A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

Részletesebben

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda

IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS Könczöl l Tamás igazgató Sulinet Programiroda Az előadás főbb pillérei az oktatás és az IKT kompetenciák miért, mit, hogyan

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Készítette: Komló Csaba

Készítette: Komló Csaba Készítette: Komló Csaba Készült az Eszterházy Károly Főiskolán az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízásából A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, tartalom és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése

Részletesebben

AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA

AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA ADAPTATION OF THE ILIAS LEARNING MANAGEMENT SYSTEM Budai Attila, budai@gdf-ri.hu Gábor Dénes Főiskola 1. Az ILIAS általános jellemzői Az ILIAS webalapú tananyagfejlesztő

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola elearning múlt 2001 Informatikus könyvtáros szak távoktatásban Félévenként egy face-to-face konzultáció Folyamatos

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Az e-learning-től az u-learning-ig

Az e-learning-től az u-learning-ig Az e-learning-től az u-learning-ig Tananyagfejlesztés, tanulás több (web, mobil és digitális televíziós) csatornán keresztül. MÁRKUS Zsolt László Antenna Hungária Zrt. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ CÉLOK, EREDMÉNYEK

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN

KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN Az információs és kommunikációs technológia (ICT) korszerű eszközei lehetővé teszik, de meg is követelik a tanítási-tanulási környezet átalakítását,

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

A BLENDED LEARNING ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A BLENDED LEARNING ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI FORGÓ SÁNDOR forgos@ektf.hu HAUSER ZOLTÁN hauser@ektf.hu KIS-TÓTH LAJOS ktoth@ektf.hu A BLENDED LEARNING ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI 1. A távoktatás, e-learning, blended learning A távoktatásnak felnőtt

Részletesebben

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN 1. EGÉSZ ÉLETRE KITERJEDŐ TANULÁS A TANULÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSA TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA AZ OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK

Részletesebben

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Tartalom Cél Tervezés A tananyagok formai elemei A tananyag szerkezete A tananyagok kialakításának folyamata A tananyagszerzők feladatai a tananyag megjelenítése

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás

Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás A Mobil multimédiás kliens fejlesztői eszközkészlet létrehozása című kutatás-fejlesztési projekthez A dokumentum célja A dokumentum

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola ELEARNING A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Az elearning-ről nagyon sokat beszéltünk az elmúlt években.

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel 6. elearning Fórum, 2005. június 9-10. 6. elearning Fórum, 2005. június 9-10. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel Kerekes Anikó számvevő főtanácsos Kerekes Anikó

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló

Részletesebben

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban Vágvölgyi Csaba Papp Gyula Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola elearning CBT (Computer Based Training) Interaktivitás Hipertext

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

OKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN

OKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN OKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN Jozef Polák Univerzita Konštantína Filozofa Drážovská 4, SK-949 74 Nitra jpolak@ukf.sk Absztrakt: Az időtől, a távolságtól, a korosztályoktól, valamint

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN

ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN Milyen általános követelményekkel kell számoljunk? Mint minden IKT eszköznek, a jelen m-learning platformnak is megvannak a maga technikai követelményei,

Részletesebben

E-learning alapú távoktatás a Széchenyi István Egyetemen

E-learning alapú távoktatás a Széchenyi István Egyetemen E-learning alapú távoktatás a Széchenyi István Egyetemen Kovács Miklós Csábi Béla Dr. Létray Zoltán Széchenyi István Egyetem Műszaki Tanárképző Tanszék www.sze.hu Meggondolások egy e-learning projekt indításához

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

A rendszer különféle információs, kulturális és oktatási célokat szolgálhat:

A rendszer különféle információs, kulturális és oktatási célokat szolgálhat: Mi a VIDRA rendszer? A VIDRA egy szoftver csomag, amely képes egyszerre több videokamera adását és az előadók által vetített képeket számtalan webes felhasználó számára élőben közvetíteni és egyúttal rögzíteni

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 12. (1) bekezdésének megfelelően. A képzési program Megnevezése Nyilvántartásba vételi száma Számítógép az irodában

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/44/2014. (blended learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 1

Részletesebben

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV CÍM Hybrid Broadcast Broadband TV Bevezetés Az IPTV piacot a mai napig zárt rendszerű egyedi fejlesztésű rendszerek uralják. Az új szabványosítási folyamatnak ( Connected TV, HbbTV ) eredményeképpen ez

Részletesebben

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Szentkirályi-Szász

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Részletesebben

Az ATON szakfolyóirat indítása

Az ATON szakfolyóirat indítása Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK a Kezdő Programba való jelentkezésre vonatkozó Megbízási Szerződéshez Hatályos: 2014. szeptember 1. Az az 1. számú melléklete, szerves és elválaszthatatlan része az Organet

Részletesebben

Czifra Sándor Lőrinczi Konrád. Videó vezérelt kurzusok készítése Moodle keretrendszerben

Czifra Sándor Lőrinczi Konrád. Videó vezérelt kurzusok készítése Moodle keretrendszerben Czifra Sándor Videó vezérelt kurzusok készítése Moodle keretrendszerben A kezdetek... Felsővezetői támogatás. Nemzetközi trendek kutatása. Tanulmány utak, best practice Szakmai iránymutatás, oktatás. Módszertani

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Krnács András képzésfejlesztő

Krnács András képzésfejlesztő Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben Krnács András képzésfejlesztő Új pedagógustovábbképzések Kulcsszavak: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris,

Részletesebben

Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése

Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése Fehér Péter, ELTE TTK Oktatástechnikai Csoport (feherp@linux-perfect.hu vagy feherp@matavnet.hu) Bevezetés A távoktatást támogató

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁS A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN

E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁS A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁS A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN E-LEARNING BASED DISTANCE EDUCATION AT SZÉCHENYI ISTVÁN UNIVERSITY Nyéki Lajos, nyeki@sze.hu Széchenyi István Egyetem 1. Bevezetés A Széchenyi István

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben