Megbízó: Pestterv Kft

Átírás

1 Megbízó: Pestterv Kft Készítette: Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 2013 február

2 Tartalomjegyzék: 1. FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND VESZPRÉM MEGYE ÚJ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KIDOLGOZÁSÁNAK INDOKOLTSÁGA, SZÜKSÉGESSÉGE, CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE MÁS RELEVÁNS ORSZÁGOS ÉS KÖZÖSSÉGI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK CÉLJAIVAL Veszprém megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A koncepció célrendszerének összevetése a közösségi, az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal Az új koncepció összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése A KV készítése során tett javaslatok hatása a végleges koncepció alakulására A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A koncepció részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A jelenlegi környezeti állapot releváns, a koncepció tartalmával összefüggésben lévő elemeinek ismertetése A koncepció megalapozása, illetve az alternatív javaslatok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a koncepcióban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg A koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik A koncepció főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen következmények előrejelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra) JAVASLAT KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSRE ÖSSZEFOGLALÁS... 31

3 1. Fenntarthatósági értékrend A megyei területfejlesztési koncepció környezeti teljesítményének értékeléséhez olyan elemzésiértékelési módszertant alkalmazunk, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások várhatók, illetve a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a várható hatások. A fenntarthatósági értékrend a fenntartható mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatással, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kívánja rögzíteni. Vizsgáljuk, hogy van e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható hatásokat. Az elemzés arra a korábban elfogadott, regionális területfejlesztési operatív programok esetében sikerrel alkalmazott módszerre épít, hogy a területfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait és prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk. A fenntarthatósági értékrend négy alappillére: A.) törekvés a térségi autonómiára B.) más térségek iránti felelősségvállalás C.) a térség megújuló képességének biztosítása D.) fenntartható térhasználat A négy pillér keretei között fogalmaztuk meg a területfejlesztési politika 16 kritériumból álló értékrendjét, amely a következők: A. Minél nagyobb fokú térségi autonómiára való törekvés A1 A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása a) Erőforrások védelme A megye területi rendszerében erőforrásnak minősül minden közvetlen anyagi vonatkozásokkal (vagyon és jövedelmi viszonyokkal) összefüggésbe hozható társadalmi, gazdasági, környezeti erőforrás: Ásványkincsek, abiotikus megújuló energiahordozók (szoláris, vízenergia és geotermikus energia), biomassza produkció, termőterületek, kulturális és természeti örökség, termeléshez és szolgáltatáshoz szükséges tudás, munkaerő, infrastruktúra. b) Erőforrások folyamatos feltárása A kor kihívásaihoz és technológiai színvonalához igazodva a megye erőforrásainak folyamatos számbavétele, új erőforrás potenciálok azonosítása és hasznosítás (pl. megújuló energiák kinyerése, új ásványkincs-vagyon feltárása, a vidékies térségek felértékelődő rekreációs potenciáljának hasznosítása, a hagyományos termelési rendszerekkel előállított termékek iránti kereslet növekedésével e rendszerek újjáélesztése). c) Erőforrások hasznosításának hatékonyságnövelése A2 Stabil és kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás a) Törekvés a külső erőforrások igénybevételének minimalizálására: A megyei stabilitást és a globális gazdaság káros következményeihez (térségi adottságoktól független termelési rendszerek: idegen nyersanyagokkal vagy idegen munkaerővel történő termelés vagy hatalmas méreteket öltő mobilizáció) való hozzájárulás minimalizálását szolgálja a külső erőforrásoknak csak indokolt mértékben való igénybevétele. b) Termelj helyben, fogyassz helyben ösztönzése c) Tudatos fogyasztás (térség adottságaihoz, esetleg hagyományaihoz illesztett magatartásformák ösztönzése a globális fogyasztói elvárásokkal szemben) d) A mindenkori aktuális megyei adottságokra épülő, a megye erőforrásait hasznosító a térség gazdaságának és társadalmának igényeit szolgáló gazdasági termelés ösztönzése.

4 e) A megyén belüli pénzügyi erőforrásokat és döntéshozatalt igénylő befektetések preferálása. Ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg, így sokkal nagyobb esélye van a térség adottságaihoz illeszkedő, a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosító termelésnek. f) Törekvés a más megyékkel, térségekkel való stabil és kiegyensúlyozott erőforrásáramra. Ha a más megyékkel, térségekkel fennálló gazdasági és társadalmi kapcsolatok kiszámíthatóvá, tervezhetővé vállnak, ha a kölcsönösség jelét mutatják, azaz amikor a megyék képesek szolgáltatni egymás számára, munkamegosztást kialakítani egymás között. (Pl. egy központi, kritikus tömeget megjeleníteni képes térség gondoskodik egy periférikusabb térség humánerőforrásának képzéséről, cserébe a periférikus térség természet közeli termelési módokkal előállított termékeket nyújt, vagy egy térség társadalma számára más térségekben találhatók a népszer, rekreációs helyszínek, de a stabilitás miatt ismerik a rekreációs térség társadalmát, így kulturális gazdasági kapcsoltok is kialakulhatnak, ismeri a környezetét, így mint a sajátját óvja.) A3 A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása a) Jövedelemáramlás és tőke minél hosszabban a térségen belül tartása. A megtermelt jövedelmek, lehetőleg a térségen belül kerüljenek elköltésre, illetve a térségből származó tőke lehetőleg a megyén belüli befektetésekbe vándoroljon. Természetesen olyan befektetésekbe, melyek a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosítják, illeszkednek a megyei, területi adottságokhoz. A megyei gazdaság stabilitásához járul hozzá, ha jövedelemkiáramlás mérsékelt, ill. ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg. b) A tudás és az információáramlás minél hosszabban a megyén belüli tartása. A térség tudása a térségben hasznosuljon, itt váljon erőforrássá, ne más térségekben, miáltal erőforrás veszteséget okozna. Ha a tudást át tudják adni a térségen belüli szereplők egymásnak, és az információk csak akkor hagyják el a térséget, ha már a lehető legjobban hasznosulnak, akkor ez megvalósulhat. Pl. a térség oktatásában részt vevők a térség fiatal generációnak adják át a tudást (ezáltal nagyobb garanciát kap az is, hogy ez a tudás tartalmazni fogja a hely-specifikus ismereteket, a helyi környezeti-társadalmi rendszerek működésével kapcsolatos ismereteket és helyi értékek iránti felelősséget is), ne kelljen máshol hasznosítani ismereteiket, vagy a térség képzett termelőereje, a térségben tudja hasznosítani ismereteit, itt végezzen munkát, itt váljon erőforrássá a tudása, vagy az helyben kialakult innováció, először helyben hasznosuljon, csak aztán más megyében, hiszen így válhat igazi versenyképességet jelentő erőforrássá. c) Az anyagáramok minél hosszabban a megyén belül tartása. A helyi vagy nem helyi erőforrásokon alapuló termelést követően a térség terményei és termékei minél később minél feldolgozottabb módon hagyják el a területet. d) Az energiaáramok minél hosszabban a tervezési területen belül tartása. Az térségből származó energia minél nagyobb mértékben a térségben hasznosuljon, a térség energiaellátását minél nagyobb mértékben más térségek erőforrásai nélkül, a helyi adottságokhoz illeszkedő módon elégítse ki. e) A megye és a kistérségek gazdasági szereplői és társadalma közötti kapcsolatok erősítésének ösztönzése. A gazdasági szereplők egymásközti és a társadalommal való kapcsolatainak elmélyítése lehetővé teszi a térségen belüli kereskedelem és munkaerő piac kibontakozását,

5 bátorítja az erőforrások térségen belüli áramlását, valamint a térségi társadalmi és gazdasági igényekhez igazított szolgáltatás, termelés és fogyasztói kultúra kialakulását. A4 Autonóm közösségi döntéshozatal a) A megye saját közösségi döntéshozatali kompetenciáinak növelése. Fenntartható térség nincs, ha az adott térségnek nincs bizonyos fokú döntéshozatali kompetenciája saját közügyeinek, társadalmi és gazdasági folyamatainak szabályozása felett. A térség döntéshozatal felelőssége csak saját kompetenciájáig terjed. b) A térségen belüli egyes közösségek döntéshozatali kompetenciáinak harmonikus növelése. A megyei szintek alatt, a jelenleg a településekben (későbbiekben a járásoknál) jelenik meg újra érdemi menedzsmenti kompetenciákkal rendelkező szint. A települések forrás eszközei ugyan korlátozottak, de jogszabály alkotási kompetenciái meglehetősen tágasak. B. Más térségek iránti felelősségvállalás B1 Problémák helyben való kezelése a) Megyehatáron átlépő káros anyag kibocsátás minimalizálása b) Megyehatáron kívüli társadalmi problémák előidézésének elkerülése B2 Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése a) Más térségek társadalmainak fenntartható életmódjának bátorítása b) Térség határian kívüli gazdasági problémák előidézésének elkerülése B3 Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása a) Energiaáramok, termékek és termények (biomassza) életciklusai térségen belül záródjanak A természetes és fenntarthatón táji ökorendszerekhez hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a térségen belüli anyagmozgás minél inkább egy térségen belüli körforgásban valósuljon meg. Az anyag körforgása lehetővé teszi Az anyag és energiaáramok térségen belüli a térség társadalmát arra is készteti, hogy önmaga oldja meg a saját produktumainak újra feldolgozásának ill. hulladékának elhelyezésének problémáját, azzal ne más térségeket terheljen. C. A megye megújuló képességének biztosítása C1 A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása a) A demográfiai megújulás képessége. A kivándorlás vagy a produktivitás csökkenése miatt elöregedő térségek társadalmi pályának elkerülése. b) A generációk harmonikus térbeli egymás mellett élésének biztosítása. Ne alakuljanak ki a térségek között vagy a térségen belül generációk szerint szegregált közösségek. c) A generációk közötti igazságos és funkcionális munkamegosztás lehetőségének biztosítása. A generációk találják meg szerepüket a térségi társadalmi munkamegosztásban, ne legyenek jelen a térségben eltartottnak mondott funkciót vesztett generációk (pl. idősek tapasztalatátadásának biztosítása, családi vagy közösségi keretben részvállalás a gyereknevelésben, fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, fiatal munkavállalóknak lehetőség biztosítása). d) A megye erőforrásainak megőrzése a jövő generációk számára a jelen generációi által. e) A nemzedékek közötti tudás és kultúra átadásának biztosítása. Ne szakadjanak meg az életviteli, kulturális, közösségi életmódbeli, termelési ismeretek átadásának láncolata a térségben. Legyen

6 legalább aki ismeri a térség hagyományait, termelési módjait, az ez irányú örökségét összesen, még ha ezek már nem is folytathatók a gyakorlatban. C2 Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása a) Az új kulturális teljesítmények létrejöttének folyamatos biztosítása. b) Az új technológiai és tudományos eredmények létrejöttének biztosítása. c) Az új technológiai és tudományos eredmények alkalmazásának biztosítása. Ez nem csak a térségben létrejött innovációt jelenti, hanem minden kurrens adaptálandó ismeretet. C3 A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása a) Az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése, a COx kibocsájtás megyei szintű csökkentése. b) A megye biológiai sokféleségének megőrzése. A tájjellegű környezet- és természetkímélő termelés biztosítása. c) A természetmegőrző mező- és erdőgazdaság, ökológikus vidékfejlesztés c) A vízkészletek és vizes élőhelyek megóvása. d) A megújuló természeti erőforrások (nap- és szélenergia, biomassza, termálvíz) hasznosítása, a térségen belül tartása. Hasznosításuk csak a megújuló képességüket figyelembe véve lehet igénybe venni. e) A térség jó környezeti és ökológiai állapotának megőrzése érdekében törekedni a szennyezések és a hulladék kibocsájtás megelőzésére, a kibocsájtások minimalizálására. D. Fenntartható térhasználat D1 Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat a) A fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie, a termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételét nem érintő, környezetét nem terhelő helyszínnek. b) Fejlesztés csak abban az estben helyezhető el termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételével, ha nincs más alternatívája. c) A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető. D2 Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége a) A fejlesztések során a közkincsek nyilvános elérésének, megközelítésének, megszemlélésének lehetőségét nem szabad korlátozni. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé. Közkincsnek minősül: természetes folyó és állóvizek partjainak, erdőterületek, hegycsúcsok, szigetek, a fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, kilátópontok, védett természeti és kulturális értékek (kiv. szigorú természetvédelem alá vont területek). Korlátozásnak minősül, ha a fejlesztések következtében a nem motorizált közlekedéssel a színhelyek megközelítése jelentősen leromlik, a szükséges idő növekedik, vagy ha a fogyatékkal élők hozzáférési lehetőségei nem javulnak a fejlesztések során b) A fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjármű mozgást, mely egyébként is szigorú kontroll alatt tartandó. Az ilyen jelleg, szabadidős tevékenységek csak korlátozott kiterjedés, és kijelölt területeket érinthetnek, a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken nem végezhetők. c) A fejlesztések megvalósítása során nem támogatható az igényekhez igazodó tömegközlekedési eszközökkel nem látogatható új létesítmények, rendezvények megvalósítása.

7 d) Nem támogatható olyan fejlesztés, mely a társadalom fogyatékkal élő csoportjainak a létrejövő új létesítmények, rendezvények látogathatóságát nem teszik lehetővé, ill. a meglévő attrakciók hozzáférését nem javítják. D3 Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése a) A fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket és kultúrtájakat, társadalmi csoportok településterületét (pl. nemzeti kisebbség). b) A fejlesztések megvalósítása nem növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. c) A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet ugrásszerű, és a helyi lakónépességet sokszorosan meghaladó üdülőnépesség megjelenését a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken. d) A fejlesztések (kiv. kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező térségekben a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. D4 A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez a) A biomassza, mint megújuló energiaforrás használata csak kisléptékű autonóm energiagazdálkodási rendszerekben támogatható. Ez az energiaforrás csak akkor tekinthető megújulónak, ha felhasználása a népességhez közel történik, átlátható és nyomon követhető az újratermelése és a felelősség teljes fenntartható használata. b) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a területtel rendelkező magántulajdon gondozása iránti felelősség tudatosítását. c) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a szűkebb helyi környezet értékeinek megismerését és tudatosítását (mi hogyan és miért valósult meg). d) A mező- és erdőgazdálkodásban a természetközeli gazdálkodási gyakorlatot, mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azt a lakosság számára megismerhetővé tenni. D5 Az utazási idő csökkentése és kulturált hasznosítása a) A fejlesztések megvalósítása nem hathat a térségek lakosságának rendszeres közlekedési idejének és távjának növelése irányában (beleértve a nem motorizált, pl. gyalogos és kerékpáros közlekedést is). A fejlesztések így nem növelhetik a napi városi munka- és lakóhely közötti ingázás idejét, távolságát (kiv. új munkahelyek létesítése). b) A munkahelyteremtő fejlesztések helykiválasztásában prioritásként meg kell jelennie, a minél rövidebb munkába járási időnek is. c) A fejlesztéseknek nem szabad akadályozni a településen belüli nem motorizált (gyalogos, kerékpáros) ingázás lehetőségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek az akadályok felszámolását segítik. d) A közlekedési fejlesztéseknek segítenie kell, hogy a népesség (különösen agglomerációs és vidéki) helyben ki nem elégíthető szükségletei időben és távolságban rövidülő utazási kényszerrel tehesse meg, melynek fejlesztésén belül:

8 Elsődleges prioritással bír a nem motorizált gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve a központi funkcióknak az ilyen formában elérhető hatótávolságon belüli kialakítása; Másodlagos prioritással bír a tömegközlekedés fejlesztése (valódi az igényekhez igazodó szolgáltatásként); Harmadlagos prioritást jelent a kombinált (parkolj és utazz) rendszerek fejlesztése; Csak utolsó sorban jelenhet meg az egyéni motorizált közúti közlekedési lehetőségek fejlesztése. e) A motorizált tömegközlekedés-fejlesztésen belül kiemelt prioritással bír: a gyalogos-kerékpárosközlekedés vasúttal (városon kötöttpályás, elektromos és gázüzem, is) vagy vízi közlekedéssel (másodsorban busszal) kombinált rendszerei (állomások megközelíthetősége: járható út, közvilágítás; kiszolgálóhelyiségek; kerékpártárolás; kerékpárszállítás); a vasúti (városon kötöttpályás, elektromos ill. gázüzem, is) belül és vízi közlekedésfejlesztés, valamint a vasút-busz, hajóbusz kombinált közlekedés. f) A fejlesztések nem csökkenthetik az utazással töltött idő kulturális és szociális célú kihasználásának lehetőségeit. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek növelik ezeket a lehetőségeket. D6 Az áruszállítás károkozásának mérséklése a) Az áthaladó tranzit áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztés csak a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használatára irányulhat. b) A cél vagy kiinduló állomásnak tekintő áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztésben prioritást kell, hogy élvezzen a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használata. c) A regionális és nemzetközi közúti közlekedési folyosók kiépítése során minden esetben sorrendi prioritást kell élvezni a tervezett elkerülő szakaszok kiépítésének.

9 2. Veszprém Megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, szükségessége, céljainak összevetése más releváns országos és közösségi koncepciók, programok céljaival A Környezeti Vizsgálat (KV) a területfejlesztési koncepció helyzetértékelése (Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója Feltáró-értékelő vizsgálat szeptember, Pestterv Kft. ) és koncepciója (Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója Egyeztetési anyag, 2012 október, Pestterv Kft.) alapján készült Veszprém megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket. A helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) és a évi CXCVIII. törvény alapján a megyei szint vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A törvények alapján megkezdődött az új tervezési, programozási időszakra ( ) történő felkészülés. A megyei területfejlesztési koncepciók módosítása a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő 1254/2012. (VII. 19.) kormány határozata az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról alapján kezdődött meg. A koncepció szerint a megyei koncepciók egyeztetésre és elfogadásra szánt verziói már 2012 őszén rendelkezésre fognak állni. Ez lehetőséget teremt egyrészt arra, hogy a megyei koncepciók igazodhassanak az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OTK), másrészt arra is, hogy a megyei elképzelések megjelenhessenek az országos tervdokumentumokban. A megyei koncepciók elfogadása csak az OTK elfogadását követően történhet meg. A környezeti vizsgálat alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelentette. A kormányrendelet 1. melléklete a környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett tervek és programok körébe sorolta a területi terveket (1996. évi XXI. tv. 23. (1) bekezdése szerint). A területfejlesztési koncepció a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján, annak megfelelő tartalommal készült. Az elkészült megyei fejlesztési koncepció (2012 október 31 változat) szerint Veszprém megye területfejlesztési koncepciójának feladata a megye fejlesztéspolitikájának megfogalmazása, Veszprém megye és térségei területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása. A Veszprém megyei területfejlesztési koncepció célkitűzései tíz prioritási területben fogalmazódnak meg. A koncepció tartalma részleteiben ennek tíz prioritási területnek a kifejtését tartalmazza: 1. Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés, 2. Egészséges társadalom, 3. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás

10 4. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom 5. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata 6. Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése. Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása 7. Veszprém megye fejlesztésének új útja: a városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése 8. Vidékies térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás 9. Területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat kialakítása 10. Mobilitás, az elérhetőség megújuló rendszerei és kapcsolt terei, a közlekedés fejlesztése A tíz prioritási témakör eltérő súllyal foglalkozik a környezeti elemekkel, fenntarthatósági kérdésekkel. A stratégiai erőforrások megőrzéséről szóló 5. fejezet, a vidéki térségek értékalapú megújításáról szóló 8. fejezet, az összehangolt területhasználat kialakításáról szóló 9. fejezetek kapcsolódnak részletesebben a környezeti fenntarthatóság témaköréhez A koncepció célrendszerének összevetése a közösségi, az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. A koncepció a készülő Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepción megalapozását szolgáló Nemzeti Fejlesztés 2020 stratégiai programon keresztül kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz, így az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác Tervhez, az egészségügy fejlesztésének alapját képező Semmelweis Tervhez, a közigazgatás megújításának alapját képező Magyary Tervhez, a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához. Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2020 program környezeti prioritásaihoz A Nemzeti Fejlesztés 2020 OFK és OTK-t megalapozó dokumentum a hosszútávon megőrzendő környezeti erőforrások fejezetében részletezi a környezetstratégia rövid és hosszútávú prioritásait. Kulcskérdés a természeti erőforrások megőrzése, a termőföld, vízkészlet és bioszféra védelme és fenntartható hasznosítása, ami rövid távon is intézkedéseket igényel. Már most számolni kell az éghajlatváltozás hatásaira való felkészüléssel. Hosszú távon fontos cél a környezeti nevelés, a környezeti szemlélet mind szélesebb körben történő elterjesztése, az energiatakarékosság, újrahasznosítás, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és -ellátási rendszerek kiépítése és a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. Cél a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés, a stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fenntartható használata. Kitörési pontokra épülő erőforrásgazdálkodás-fejlesztési célok: Természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű hasznosítása, termőföld és talajok, vízbázisok védelme, ivóvízminőség javítása, tájgazdálkodási keretbe illeszkedő vízgazdálkodás. Energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, ásványkincsek védelme. Biológiai sokféleség, táji sokszínűség védelme, megőrzése.

11 Fordulatra épülő erőforrásgazdálkodás-fejlesztési célok: Zöldgazdaság bővítése, energia-hatékonyság, energia-biztonság, megújuló energia térségi autonóm energiaellátási rendszerekben való hasznosítása, geotermikus energia komplex hasznosítása, földhő hasznosítás. Klímabiztonság, települési, intézményi klímavédelem, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. NF2020 környezetstratégiai céljai Illeszkedés VMTK kapcsolat Rövid távon szükséges környezetstratégiai feladatok Természeti erőforrások védelme, természet- és környezetvédelem, települési környezet védelme és élhetőbbé tétele Agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése Integrált, a vízkészlet megőrzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás Klímaadaptáció Újrahasznosítást és takarékos anyag-, energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás Környezethasználati fordulatot biztosító környezetstratégiai területek Fenntarthatóságot, a természeti erőforrások mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, foglalkoztatást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése / A koncepció célrendszere tükrözi a zöld szemléletet, a fenntartható fejlődés alapelveit. A célrendszer 5. prioritása a stratégiai erőforrások megőrzése fenntartható használata. A vidéki térségek értékalapú megújítása c. 8 prioritás és a stratégiai erőforrások megőrzése c. 5 prioritás fejezet tartalmazza. A megye magas erdősültségi arányára, annak értékére több helyen történik hivatkozás a fejezetben. A koncepció a Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása a térség fejlesztésében fejezetében részletesen kitér a vízkészletgazdálkodás lehetőségeire. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást a koncepció szinte kizárólag a települési térségekkel kapcsolatban említi: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a városokban. A mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra, a vízgazdálkodásra vagy a túrizmusra gyakorolt hatásokat nem tartalmazza a koncepció. Az újrahasznosítás, az energia és anyagtakarékosság több helyen is szerepel a koncepcióban. A térhasználattal kapcsolatban érdemes a barnamezős beruházások preferálását a 9. területfejlesztési fejezet megfelelő súllyal tartalmazza. A koncepció első prioritása az 1.1. fejezetben a járműipar, a vegyipar, a túrizmus, az építőipar, környezetipar, alumíniumipar, faipar, üveg és porcelánipar bontásban tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket. A fenntarthatóság nem minden esetben kerül kifejtésre. A fenntartható fejlesztés lehetőség/területeit minden ágazat esetében külön kellene megvizsgálni.

12 Vízgazdálkodási szemléletváltás, vízmegtartás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetése Energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése A koncepció fejezete a A felszíni víztárolás lehetőségének kihasználása részletesen kitér a klímaváltozással kapcsolatos vízgazdálkodási, vízvisszatartási lehetőségekre. Az energiatakarékosság, a megújuló energia kifejezés mindössze egyszer-egyszer szerepel a koncepcióban. Környezeti nevelés, környezeti szemlélet A környezeti nevelés fontosságára a koncepció 5. és 6. prioritása is felhívja a figyelmet. 1. táblázat. Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2020 átfogó céljaihoz Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 környezeti céljaihoz A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségeink nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási keretekeit. A vidéki Magyarország egészének megújítását tűzi ki célul, ezért a vidékfejlesztésre, az agrár és élelmiszergazdaságra, valamint a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a természeti értékek megőrzésére és a környezet védelmére vonatkozóan határoz meg tennivalókat. A stratégia legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kis és közepes méretű gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő kiegyensúlyozott és sokszínű mezőgazdaság, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok megerősödése, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, népesedési mutatóinak javulása és a biológiai sokféleség, az egészséges természeti rendszerek megőrzése. NVS2020 környezettel kapcsolatos stratégiai céljai Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Talajvédelmi program, Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása, Környezetbiztonsági program, Árvízvédelmi program, Vízkészletés vízminőségvédelmi program, Területi vízgazdálkodási program, Ásványi nyersanyag és energiaerőforrás gazdálkodási program Vidéki környezetminőség Ivóvíz program, Szennyvíz program, Települési vízgazdálkodás, Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme, Hulladékgazdálkodási program, Levegőminőség védelmi és zajterhelés csökkentési program Föld és birtokpolitika Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program, Földés birtokrendezési program Illeszkedés VMTK kapcsolat A természeti értékek, erőforrások védelme minden fenntartható fejlesztés alapja. A koncepció prioritásai közül a Stratégiai erőforrások megőrzése tér ki részletesen az erőforrások védelmére a tájgazdálkodás szükségességére. Ahogy a koncepció részletesen és helyesen megállapítja a megye rendkívül változatos és gazdag a természeti erőforrásokba, nyersanyagokban. A 8. prioritás a vidéki térségek értékalapú megújítása. Veszprém megye településeinek közel a fele az apófalvas kategóriába tartozik, így a falumegújítás, falufejlesztés itt is kiemelt jelentőségű. A zöldterület, a zöldfelületi rendszer fejlesztése a 6. és a 7. fejezetben részletesen megtalálható. A föld és birtokpolitika első megközelítésre talán csak áttételesen kapcsolódik a környezetvédelemhez. A jól előkészített, szakmailag megalapozott tájgazdálkodási, birtokrendezési programoknak azonban

13 Fenntartható agrárszerkezet és termeléspolitika Ökológiai gazdálkodás program, Ártéri tájgazdálkodás program Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000), Kert Magyarország kertészeti program, Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program, Nemzeti erdőprogram Helyi gazdaságfejlesztés Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program, Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program, komoly hozadékai is lehetnek, (pl. tájszerkezet alakítása). A VMTK nem tér ki részletesen a birtokrendezési lehetőségekre, illetve annak pozitív tájalakítási lehetőségeire. A fenntartható agrárszerkezet és termeléspolitika a vidékfejlesztési prioritásai között jelenik meg, annak ellenére, hogy a megye agrártérségben viszonylag szegénynek tekinthető. A helyi élelmiszer-termelés kiszélesítését a 8. prioritási tengely tartalmazza. Zirc térsége: szántóföldi növények közül burgonya, sertés- és szarvasmarha ágazat, juhtenyésztés, tejtermékek kisüzemi előállítása. Tapolca és Sümeg térsége: szőlőtermesztés, borászat. Pápa térsége: szántóföldi növénytermesztés, sertéstenyésztés, húsfeldolgozás. Balatonfüred, Balatonalmádi térsége: szőlőművelés- és feldolgozás, nemzetközi és hazai országos piacon versenyképes borászat. Várpalota térségi tavak: specifikummá teendő az intenzív haltenyésztés, értékesítés 2. táblázat. Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 átfogó céljaihoz Illeszkedés a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III ) céljaihoz A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény rendelkezik. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. Az NKP célrendszerében megfogalmazott 220 célból mintegy 70-nek van területi vetülete. NKP-III átfogó NKP célok terület 5.2. Éghajlatváltozás Közlekedés A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szálló por terhelés) csökkentése, a közlekedési-szállítási teljesítmény és a szén-dioxid kibocsátás növekedésének szétválasztása. A vasúti szállítás előtérbe helyezése, de legalábbis az áru- és személyszállításon belüli aránya visszaszorulásának megállítása. A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének javítása. Illeszkedés VMTK kapcsolat A közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések a 10 Mobilitás, az elérhetőség megújuló rendszerei témakörben jelennek meg. A mobilitás komplex módon kezeli a funkcionálisközpontok elérhetőségét. Kiemelt szerepet kap a közösségi közlekedés és a kerékpárúthálózat fejlesztése. A

14 NKP-III átfogó terület Erdőgazdálkodás NKP célok A vízi közlekedés és szállítás fejlesztése a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció komplex figyelembevételével. A hazai szén-dioxid nyelő- és tároló kapacitások erősítése az erdőgazdálkodásban. Illeszkedés 5.3. Környezet és egészség Ivóvíz Az ivóvíz-szennyezők miatt fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése. Az ivóvíztermelés- és elosztás biztonsági hiányosságainak megszüntetése. A lakosság számára az egészséges ivóvízhez való hozzáférés egyenlő esélyű biztosítása Települési környezetminőség Környezeti szempontok érvényesítése a településfejlesz tésben és a településrendezésben Települési zöldfelület Épített környezet Előrelátó, tudatos településfejlesztés a társadalmi gazdasági környezeti szempontok figyelembevételével. Takarékos területfelhasználás, barnamezős területek újrahasználatának előtérbe helyezése. Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek elérhetőségének és minőségének javítása. A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése. Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembe vételével. Légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése, illetve a jó minőség megőrzése- az ún. zónákba nem sorolt- tiszta levegőjű térségekben: A zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése: A zaj- és rezgésforrások számának csökkentése. A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélőbb, energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). Az egyéni és a közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintő romlási folyamatok mérséklése, lehetőség szerint megállítása, illetve a jelenlegi kedvező arány további javítása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. VMTK kapcsolat közúthálózat fejlesztési elképzelések részletesen a 6.1. fejezetben szerepelnek (Belső térszerkezet fejlesztése). A klímaváltozás egyik kiváltó okát a CO2 koncentrációt csökkenthetik a az erdőterületek. Veszprém megye erdőterületekben gazdag vidéke az országnak, ezért kiemelt jelentőségű az erdőterületek megőrzése. A TK ilyen viszonylatban nem vizsgálja az erdőterületek CO2 elnyelő képességét. A tiszta, egészséges ivóvízhez történő hozzájutást a koncepció is kiemeli ( A térségileg kiemelkedő karsztvíz bázis védelme) A településfejlesztési elképzelések, a takarékos területfelhasználás elve több prioritásnál is megjelenik (7. városok és várostérségek integrált fejlesztése, 8. vidéki térségek értékalapú megújítása, 9. területfejlesztés és területhasználat összehangolása). A települési zöldfelületek védelmével, fejlesztésével elsősorban a településrendezési tervek foglalkoznak, de a fejlesztési koncepcióban is számos prioritásnál megjelenik (5., 6., 7., célterületek). Az épített környezet védelme alapvető célként jelenik meg a VMTK-ben is. A 7. városok és várostérségek integrált fejlesztése, 8. vidéki térségek értékalapú megújítása, 9. területfejlesztés és területhasználat összehangolása fejezetek kapcsolódnak közvetlenül. A zajvédelem tekinthető egyetlen olyan témakörnek, ami nem jelenik meg kellő súllyal a fejlesztési koncepcióban. Veszprém megyében is elsősorban a közlekedésből származó zaj jelenti a legfőbb problémát, ezért tovább kell folytatni a települési elkerülő utak építését. Az egyéni közlekedés visszaszorításával és a közösségi közlekedés térnyerésével tovább csökkenthető lenne légszennyezés és a közlekedési zajterhelés.

15 NKP-III átfogó terület Biztonságos ivóvízellátás Szennyvízelvezetés és - kezelés Védetté nyilvánítás Natura2000 területek Egyéb nemzet-közi minősítésű területek Barlangtani, földtani és felszínalak-tani értékek, ásványok Ex lege védett lápok és szikes tavak, források, víznyelők, kunhalmok, földvárak A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme Érzékeny Természeti Területek Területkezelés Fajok megőrzése, kezelése NKP célok A vízi közmű üzemeltetési struktúra fejlesztése. Az ivóvíz szolgáltatás biztonságának növelése, a hálózati felújítások elvégzése december 31-ig a lakosság 89%-a számára a csatornázottság biztosítása a 2000 LE feletti agglomerációkban. Az összegyűjtött szennyvizek 100%-ának legalább biológiai fokozatú tisztítása december 31-ig. A közműolló fokozatos bezárása. A Szennyvíz Programban nem szereplő, de gazdaságosan kiépíthető és üzemeltethető rendszerek létesítése. Az egyedi szennyvízelhelyezési, -tisztító és -tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természet közeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése. Illeszkedés VMTK kapcsolat A területfejlesztési koncepció az erőforrások védelme prioritás alatt ( fejezet) tárgyalja a biztonságos ivóvízellátást. A VMTK általánosságban említi a csak a szennyvízkezelést az erőforrások védelme prioritások (5. fejezet) alatt. A Balatonnal kapcsolatban külön kiemeli a szennyvízkezelés fontosságát. Részletes elemzés, környezetbarát technológiák ajánlása nem kerül ismertetésre. Célszerű lenne a szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztési kérdéseket összevontan kezelni A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Védelemre tervezett területek, védelemre szoruló Nem VMTK feladat fajok: védetté nyilvánítások véghezvitele. Az EU által előírt kötelezettségek teljesítése. A Natura2000 területek nem jelennek meg önálló elemként a fejlesztési koncepcióban. A természetvédelemhez kapcsolható fejlesztések (pl. natúrpark fejlesztéseket) A ramsari vizes élőhelyek megőrzése és bölcs Nem VMTK feladat hasznosítása, az egyezmény végrehajtás társadalmi elfogadásának javulása. A nyílt karsztterületek és barlangok hatékonyabb felszíni védelmének biztosítása. Az ex lege területek felmérésének és nyilvántartásának áttekintése és hatékonyabbá tétele. Az ex lege területek hatósági határozattal való kijelölésének és ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének befejezése. A természet- és tájvédelmi érdekek érvényesítése a terület- és településfejlesztés és -rendezés, az ágazati tervezés (különösen mező- és erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés és egyéb műszaki infrastruktúra-fejlesztés) során, valamint az adó- és támogatáspolitikában. A biodiverzitás megőrzését biztosító extenzív mezőgazdálkodási rendszerek elterjesztése és fenntartása. A védett és a Natura 2000 területek minél nagyobb körére terjedjenek ki az agrárkörnyezetgazdálkodási és természetvédelmi célú uniós támogatási rendszerek. Az inváziós fajok elterjedésének megelőzése, korlátozása, visszaszorítása. Nem közvetlen VMTK feladat. Nem közvetlen VMTK feladat Nem közvetlen VMTK feladat A VMTK módosítása összhangban áll megfogalmazott területrendezési célokkal (OTrT, megyei tervek). Az ÉTT, MTÉT területek (érzékeny természeti területek) nem kerültek külön megemlítésre. Az agrárkörnyezetgazdálkodás témaköre nem jelenik közvetlenül a vidékfejlesztési prioritások között. Nem közvetlen VMTK feladat

16 NKP-III átfogó NKP célok terület Élettelen Az élettelen természeti értékek megóvása. természeti értékek Károsodott területek helyreállítása, természeti értékek károsodásának megelőzése Genetikai erőforrások megőrzése Területrendezés és környezetvédele m Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás Talajok védelme és fenntartható használata Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai A vizes élőhelyek helyreállításának folytatása, a Kárpát-medencei speciális élőhelyek természeti állapotának javítása és az erdőterületek a természetességének fokozása. A felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek, felhagyott katonai gyakorlóterek stb. rehabilitációja. A genetikai erőforrások megőrzése, az ezt elősegítő különböző megoldások támogatása. Illeszkedés VMTK kapcsolat Nem közvetlen VMTK feladat, de az erőforrások védelme (5. prioritás magába foglalja Veszprém megye különleges élettelen természeti értékeinek védelmét is.) Az 5. prioritás tartalmazza a biodiverzitás megőrzését. Veszprém megye területén számtalan tájsebet jelentő felszíni bánya, anyagnyerőhely, katonai gyakorlótér, lőtér, vagy felhagyott ipari terület található. A tájrehabilitációról a Balaton térsége kapcsán történik csak említés, ugyanakkor a megye más területén is szükség lenne tájvédelmi beavatkozásokra. Nem VMTK feladat, de a az 5. prioritás alatt a megjelenik a GMOmentes gazdálkodás erősítése, az ökológiai gazdálkodás elterjesztése Fenntartható terület- és földhasználat Az országos és térségi területi tervezés során a A VMTK szemléletét alapvetően társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok áthatja a fenntarthatósági alapelvek összehangolása a természeti tér, erőforrások és figyelembevétele. Az integrált értékek védelme, fenntartható hasznosítása, szemléletű területfejlesztés és valamint a környezetterhelés megelőzése területrendezés a közös tervezői érdekében. gárdán keresztül is megvalósul. A társadalom szükségleteinek kielégítését A VMTK alapvető célja feladata. Az 5. biztosító ásványi nyersanyagok kitermelése és prioritás a Stratégiai erőforrások hasznosítása során a környezetterhelés fejlesztéséről és fenntartható csökkentése és a környezeti károk megelőzése használatáról tartalmazza az (okszerű és takarékos anyaghasználat, elvárásokat. újrahasználat). A talajok termékenységének védelme, a A talajvédelem az 5. és a 9. prioritás talajdegradációs és szennyező folyamatok alatt is megjelenik: termőtalajok megelőzése, illetve mérséklése. elszennyeződésének megakadályozása, kerülni kell a A termőföld mennyiségi és minőségi védelme. talajpusztulást, visszafordíthatatlan talajvízcsökkenést okozó tevékenységeket. A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés A VMTK koncepció nem tartalmazza csökkentése. közvetlenül. Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal). A termőhelyi adottságoknak és a természetes állapotnak megfelelő erdőszerkezet-átalakítás az erdő ökológiai, biodiverzitási értékének növelése érdekében Vizeink védelme és fenntartható használata Vízvisszatartáson alapuló A belvizek okozta károk megelőzése, csökkentése (biztonságos belvízlevezetés) és a víz visszatartás, hasznosítás növelése. Az erdősültsgről, az erdőterületek magas arányáról VMTK kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és az erdőtelepítésre alkalmas terület lehatárolásával és szabályozásával hozzájárul a cél eléréséhez. A belvizek nem okoznak jelentős problémát Veszprém megyében, ezért a fejlesztési koncepció nem tesz említést belvízproblémák

17 NKP-III átfogó terület belvízgazdálkod ás Dombvidéki tározás Helyi és térségi jelentőségő vízrendszerek védelme Belterületi vízrendezés NKP célok 5.8. Hulladékgazdálkodás A települési hulladékok biztonságos ártalmatlanítás a A vízkárok mérséklése, a víz visszatartása, a vízfolyások érintett szakaszain a társadalmi igényekhez és az épített környezethez illeszkedő természetközeli patakszabályozás, illetve revitalizáció megvalósítása. A helyi és térségi jelentőségő felszíni vizek mennyiségi és minőségi védelme. Belterületen a kisvízfolyások árvízi kockázatának csökkentése, a belvízi elöntések mérséklése, illetve megelőzése. A bel- és csapadékvízzel való gazdálkodás fejlesztése. A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása. +++ Az VMTK hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a kategóriák között ++ Az VMTK tartalmazza de csak áttételes a kapcsolat + Az VMTK említést tesz róla 0 Nincs kapcsolat 3.. táblázat. Illeszkedés az NKP-III céljaihoz VMTK kapcsolat megoldásáról. A vízvisszatartás többször szerepel az erőforrások stratégiai megőrzése és a vidékfejlesztés témakörök alatt. A vízkár nem okoz valószínűleg jelentős problémát Veszprém megyében, mert árvízvédelemről összesen egyszer történik említés a környezetbiztonság témakör alatt. Az egyenetlen csapadékeloszlás egyre több esetben teszi szükségessé víztározók kialakítását. A kormány elképzelései között is 600 új kis és közepes tározó építése szerepel a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében. Az fejezet tartalmazza a felszíni víztárolás lehetőségének kihasználását. Az fejezet tartalmazza a felszíni víztárolás lehetőségének kihasználását. A Séd, Torna-patakk ökológiai rehabilitációjának szükségességére a fejlesztési koncepcióban is ki kell térni. Ajka és Devecser térségében egykori iparterületekhez, gazdasági területekhez kapcsolódó lerakók rekultiválása Az új koncepció összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal Veszprém Megye Területrendezési Terve (2010, Pestterv Kft.) A megyei területfejlesztési koncepció készítését két évvel előzte meg a megyei területrendezési terv készítése. A területrendezés tervet és a területfejlesztési koncepciót is egyaránt a Pestterv Kft. tervezői készítették, ami biztosítékot jelent arra, hogy a környezetei szempontból érzékenynek tekintett területrendezési tervhez hasonló fejlesztési koncepció jöjjön létre. A megyei területrendezési terv célkitűzései A hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának megindítása különös Illeszkedés Illeszkedés VMTK kapcsolat A fejlesztési koncepció a

18 tekintettel a megyehatár menti települések fejlesztésére, a helyi gazdasági erőforrások feltárásával, az infrastrukturális ellátottság javításával, a kistérségek ráfűzése - a közlekedési és kommunikációs rendszereik megújításával - a megyei és a regionális fejlődési magterületekre. A periférikus térségek leszakadásának megállítása. A fenntartható fejlődés elvének érvényesítése a mikroregionális programok és az ipari zónák rehabilitációjának fokozása, a környezeti potenciál (öko-potenciál) kínálta gazdasági hasznosítás tudatos megjelenítése a mikroregionális programokban. A környezeti állapot megóvása, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése. A kiemelkedő értékű és sokszínű természeti-környezeti adottságok, potenciálok megőrzése. A Bakony és a Balaton által Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb természeti környezetének megőrzése. Az egészséges környezetet megteremtése és fenntartása. koncepciókészítés céljai között megemlíti a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, de részletesen a későbbikben nem taglalja, hogy milyen térségekről van szó. A fenntartható fejlődés elve alapelvként végigvonul a fejlesztési koncepción. A környezet megóvása, stratégiai erőforrások fenntartható használata, hosszútávú megőrzése vezérelvként mindenhol megtalálható a koncepcióban. A koncepció 5. prioritása a stratégiai erőforrások, sokszínű természeti környezet megőrzéséről szól. A TK alapelve a természeti környezet megóvása, fenntartható fejlesztése. Az egészséges, élhető környezet, a jóllét alapelvként végigvonul a prioritásokon. 4. táblázat VMTK illeszkedés az VMTrT prioritásaihoz Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja (Progressio Mérnöki Iroda 2010) A megye környezetvédelmi feladatait elsődlegesen a környezetvédelemmel összefüggő törvények szabályozzák. A környezetvédelmi koncepció részletesen elemzi a megye jelenlegi környezeti állapotát, a korábbi program eredményességét és az 2016-os időszakig elérendő célokat. Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja célkitűzései RÖVIDTÁVÚ CÉLOK (1-2 ÉV) Természeti környezeti célok: T.1.1. Táji értékek megőrzése, fejlesztése T.1.2. Élőhely rekonstrukció T.1.3. Természet-megőrzési stratégia fejlesztése T.1.4. Zöldfelületek állapotfenntartása T.1.5. Kistérségi természeti kapcsolatok bővítése Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.1.1. Szennyvízcsatornázás folytatása, csatornarendszer felújítása, szennyvíztisztítás fejlesztése K.1.2. Csapadékvíz elvezető csatornarendszer fejlesztése és korszerűsítése K.1.3. Vízbázis védelem K.1.4. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése K.1.5. Útfejlesztés, útkorszerűsítés K.1.6. Közlekedési zajterhelés csökkentése K.1.7. Lokális levegőminőség javítása K.1.8. Talajvédelem K.1.9. Radiológiai felmérések K Környezetbiztonság javítására tett fejlesztések Épített környezet védelmi célok: E.1.1. Helyi értékek megőrzése Illeszkedés VMTK kapcsolat A fejlesztési koncepció fejezete szerint a természeti és a táji értékek védelme és fejlesztése az egész megye területén fontos célkitűzés. Az 5.2.fejezet kitér a zöldfelületek nagyságának megőrzésére. 5. Stratégiai erőforrások megőrzése célkitűzés tartalmazza a kommunális szennyvíz ártalmatlanítás javítását, vízminőségvédelmet, karsztvízbázis megőrzését. Az fejezet a hulladékok újrahasznosítását irányozza elő, az 5.2 fejezet a talajok mennyiségi és minőségi védelmét Az A természeti táj gazdagsága, változatossága és harmóniája c

19 Környezetvédelmi szabályozási célok: Sz.1.1. Helyi környezeti állapot összehangolt, folyamatos szabályozása Sz.1.2. A környezetvédelmi szabályozások előírásainak kikényszerítése Környezeti tudatformálási célok: TU.1.1. Környezeti és egészségügyi állapotra vonatkozó adatok megismerése és megismertetése TU.1.2. Helyi értékek megismertetése KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK (3-4 ÉV) Természeti környezeti célok: T.2.1. Vizes élőhelyek fenntartása T.2.2. Helyi védettségű természeti területek növelése Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.2.1. Ivóvíz hálózat korszerűsítése K.2.2. Lakossági hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentése K.2.3. Lerakásra kerülő lakossági hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése K.2.4. Folyékony hulladék mennyiségének csökkentése K.2.5. Belső gyűjtő utak tehermentesítése K.2.6. Megújuló energiaforrások használatának elterjesztése K.2.7. Környezetbiztonság javítására tett fejlesztések Épített környezet védelmi célok: E.2.1. Műemléki értékek felújítása HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK (5-6 ÉV) Természeti környezeti célok: T.3.1. Regionális természeti kapcsolatok bővítése T.3.2. Öko- és szelíd turizmus fejlesztése fejezet részletesen kitér a a tájértékek, helyi A 3. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás fejezet több helyen kitér a helyi kultúra és a helyi hagyományok beépítésének a szükségességére a közoktatásba. A környezetvédelmi szabályozások előírásainak kikényszerítése nem tartozik a területfejlesztési feladtok közé Természeti erőforrásaink fenntartható használata, az értékek megőrzése több fejezete tartalmazza a természeti környezet megérzésének szükségességét. A 9. Területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat kialakítása kiemeli a megújuló erőforrások szerepét. A 10. Mobilitás, az elérhetőség megújuló rendszerei és kapcsolt terei, a közlekedés fejlesztésben fejezet tartalmazza a belső utak tehermentesítésének szükségességét. A műemlékekkel kapcsolatos fejlesztésekre csak Bevezető tartalmaz rövid általános utalást. A koncepció 5. prioritása a stratégiai erőforrások, sokszínű természeti környezet megőrzéséről szól. Környezetvédelmi fejlesztési célok: K.3.1. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszer teljes körűvé tétele Környezetvédelmi szabályozási célok: Sz.3.1. A települések belterületét érintő közlekedés struktúrájának és szokásainak átalakítása 5. táblázat VMTK illeszkedés az VMKP prioritásaihoz Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek ( Veszprém megye területét négy vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység területe érinti: Balaton tervezési alegység Bakonyér és Concó tervezési alegység Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony tervezési alegység Marcal tervezési alegység Terület Balaton-felvidék Balaton-felvidéki karszt Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúli-középhegység Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja célkitűzései CS1: Települések csatornázása a Szennyvíz Program szerint CS3 Csatornahálózatra történ rákötések megvalósítása CS5: Zárt tárolók + elszállítás és elhelyezés (fogadó telepek kiépítése) CS6: Szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés Illeszked és VMTK kapcsolat Az A természeti táj gazdagsága, változatossága és harmóniája fejezet, Az A térségileg kiemelkedő

20 - Duna-vízgyűjtő Mosoni- Duna - Által-ér-torkolat Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység északi peremvidéke Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Észak-dunántúli termálkarszt Séd-Nádor-Sárvízvízgyűjtő CS7: Település szintű természetközeli szennyvíztisztítás és elhelyezés FA1: Vízhasználatok (vízkivételek, egyéb vízelvonások) szabályozása igénybevételi korlátokkal FE2: Víztakarékosságot (lakossági, ipari) elősegítő intézkedések FE3: Új vízkivételi helyek igénybevétele (korlátozás esetén) IP7: Belterületi intézkedési csomag (hulladéklerakók rekultivációja, csapadékvíz elvezetés, belterületi mg., közterület) IV2: Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása KÁ1: Szennyezett területek kármentesítése (Kármentesítési Program) TA1ésTA2: Művelési mód és/vagy művelési ág váltás dombvidéken erózió- és nitrát érzékeny területeken TA3ésTA4: Művelési mód és/vagy művelési ág váltás síkvidéken belvíz- és nitrát-érzékeny területeken TA7: Állattartótelepek korszerűsítése karsztvíz bázis védelme, az A A termőföld jelentette potenciál kihasználása fejezet az 5.2. Az egészséges környezet és a jó környezetállapot, a környezet biztonsága stratégiai erőforrások megőrzése fejezet tartalmazza a célkitűzéseket. 6. táblázat A vízgyűjtő gazdálkodási tervek célkitűzéseinek illeszkedés az VMKP prioritásaihoz 3. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 3.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz A Stratégia Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint az évi XXI. tv. 23. (1) bekezdés alapján készülő területfejlesztési koncepciókra, így a megyei területfejlesztési koncepciókra is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie (KVT 44. (1)): a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; A jelenlegi általános gyakorlat szerint a környezeti vizsgálat vagy nem készül a fejlesztési koncepcióhoz vagy a koncepció elkészítését követően készülnek el a környezeti értékelés, amikor már az SKV nincs, nem lehet hatással a tervezésre az elfogadott döntésekre. A VMTK esetében az SKV munka a tervezési folyamat korai szakaszában kezdődött meg. Az SKV ezért hatékonyan hozzájárulhatott a tervkészítés munkáihoz.

21 1 ábra A Veszprém megyei VMTK környezeti vizsgálat és a megyei területfejlesztési koncepció készítésének kapcsolata 3.2. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. A környezeti vizsgálat a tervező által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált adatbázisok: DTA-50, CORINE CLC50, OTRT2008, ágazati adatszolgáltatók által a tervező részére rendelkezésre bocsájtott adatok. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: Veszprém Megye Környezetvédelmi Program, 2006 Közép-dunántúli Operatív Program, 2007 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007 Közép-dunántúli Régió Regionális Stratégiai Program (2006 MTA RKK) Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája, 2008 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv- Balaton részvízgyűjtő, 2009 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, )

22 Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) megalapozó munkarész, 2012 Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012 A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. Az SKV keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg A KV készítése során tett javaslatok hatása a végleges koncepció alakulására A tervezők és az SKV készítői között folyamatos egyeztetés történt, amelynek eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján történt a környezeti szempontok érvényesítése. A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt szakhatóságok, érintettek számára. Az elkészült egyeztetési tervre környezeti értékelése folyamatosan történik. Az egyeztetés során a környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek a tervbe A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területfejlesztési koncepció módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Veszprém megye területére terjed ki. Az érintett nyilvánosság a megyei környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága. Információhoz való hozzáférés Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a megyei területfejlesztési koncepció egyeztetési dokumentációját és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján. / Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintésére a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Veszprém, Megyeháza tér 1. hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben. Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a Helyi Téma Veszprém megyei lapban és a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelenik meg. Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek lesznek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A vélemények és észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosítunk.

23 A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele A határidőre beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe veszik a dokumentációk véglegesítésekor. Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika véleményezésre felkerül a megye honlapjára, és közvetlenül is kiküldésre került a - jogszabály szerint - "környezet védelemért felelős szervek"-nek. A tematika jogszabályban meghatározott 30 napos véleményezési határidejére nem érkeztek módosító javaslatok. 4. Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója környezeti hatásainak vizsgálata 4.1. A koncepció részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló ben módosított évi XXI. Törvény szerint a területfejlesztés feladata egyrészt az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, másrészt a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. Veszprém megye területfejlesztési koncepciója hét átfogó hosszútávú célt fogalmaz meg: 1. a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása, 2. a jól lét feltételeinek fokozatos biztosítása az itt élők és ide látogatók számára, 3. a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; 4. a hátrányos térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; 5. az innováció feltételeinek javítása a megye megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központjaiban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; 6. a Balaton üdülőkörzet, mint a kiemelt térség sajátos fejlődésének elősegítése; 7. a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása. A fejlesztési koncepció szemléletét áthatja fenntarthatóság elve. Az átfogó és a részletes célok a társadalom, a gazdaság és a környezet hármas egységének fejlesztési igényeit ilyen szinten harmonikusan jelenítik meg. A társadalom megújítása és a jóllét megteremtése kiemelt szerepet kap a koncepcióban. A célok vizsgálatakor markáns, ellentmondó alapelvek, célok nem fedezhetők fel. A környezeti szempontok és a gazdaságfejlesztési szempontok ütközése ilyen szinten még nem okoz problémát. A területfejlesztési, területrendezési tervek és a környezeti szempontok ütközéseinek a leggyakoribb területe a közlekedésfejlesztés. A területfejlesztési koncepció is kiemelt figyelmet fordít ennek a területnek (10. prioritás, mobilitás, elérhetőség), ezért törekedni kell arra, hogy a későbbi prioritások megfogalmazásakor se kerüljön ellentmondásba a két terület.

24 4.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a koncepció tartalmával összefüggésben lévő elemeinek ismertetése. Veszprém megye környezetterhelését első lépésben az ökológiai lábnyom számítással határozzuk meg. Az ökológiai lábnyom egy erőforrás menedzselésben és társadalomtervezésben használt környezeti indikátor, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az analízis a lakosságszám alapján veszi figyelembe az energia-, az étel-, a víz-, az építőanyag és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. Magyarországon ez a mutató 3,7 ha/fő értéket, földterületet jelent. Veszprém megye értéke 3,8 ha ökológiailag produktív terület nagysága egy főre vetítve. A megye tehát fenntarthatóság szempontjából (ökológiai lábnyom mutató szerint) átlagosnak tekinthető. A megyén belül azonban jól megfigyelhetők területi különbségek. A Bakony és a Balatonfelvidék néhány települése még az ökológiai teljesítőképesség határán belül található (Hegyesd, Balatoncsicsó, Malomsok, Balatonhenye, Kispirit, Megyer, Lovászpatona, Dörgicse., Szentbékkálla, Hosztót, Vigántpetend, Szentimrefalva, Németbánya, Doba, Pula, Szentjakabfa, Vöröstó, Ganna, Sáska, Somlóvecse, Hetyefő, Pénzesgyőr, Barnag, Vászoly, Gic, Dabronc, Kamond, Kemeneshőgyész, Csehbánya, Tés, Veszprémfajsz, Pápasalamon, Monoszló, Kisszőlős, Ukk, Porva, Zalaszegvár, Kiscsősz, Óbudavár, Bakonyszentiván, Csesznek, Ugod, Magyargencs, Bakonyszücs, Olaszfalu, Kup, Mencshely, Iszkáz, Öcs, Dabrony, Apácatorna, Pusztamiske, Kisberzseny, Döbrönte, Bakonyjákó, Bakonyság, Zalaerdőd, Salföld, Adorjánháza). Ezeken a településeken a lakosságszámra vetített produktív földigény még nem haladja meg a rendelkezésre álló területeket (zöld színnel az ábrán). A fennmaradó településeken a lakosságszám alapján számított produktív földigény már többszöröse is lehet a rendelkezésre álló földterületnek. Az ökológiai lábnyom számításának természetesen nem az a célja, hogy minden területileg önálló egység gazdaságilag, ökológiailag is önálló legyen. Törekedni kell azonban arra, hogy a fejlesztésekkel csökkenteni tudjuk az ökológiai függőséget. A területfejlesztési koncepció alapfilozófiája követi a fenntartható fejlődés, fejlesztés alapelveit (térségi erőforrások megőrzése, az erre alapozott területfejlesztés, helyi gazdaság erősítése, városfalu kapcsolat erősítése, belső mobilitás fejlesztése stb.), így az ökológiai lábnyom (tájterhelés) jelentős növekedése sem prognosztizálható.

25 2. ábra Ökológiai lábnyom (zöld országos érték alatt, piros országos érték felett) A koncepció készítését megalapozó helyzetfeltáró tanulmány részletesen áttekintette Veszprém megye környezeti állapotát és az alakulást befolyásoló tényezőket. Legfontosabb megállapításai a következők: Levegőtisztaság védelem Az utóbbi években a gazdasági szerkezetátalakulás és a környezetvédelmi jogi szabályozás, illetve alkalmazott technológiák hatására csökkent az ipari eredetű légszennyezés. Az erőművek vagy leállításra kerültek (Inotai Erőmű) vagy biomassza tüzelésűre lettek átállítva (Ajkai Hőerőmű). A megye ipari régióiban (Várpalota, Ajka térsége) a jelentős környezeti hatással működő üzemeket leállították vagy az elérhető legjobb technológiával szerelték fel. Balatonfűzfő térségében a korábbi Nitrokémia Ipartelep helyén számos kisebb vállalat jött létre, a korábbi kellemetlen szagkibocsájtás megszűnt. Az ipari szektorral ellentétesen a közlekedésből származó légszennyezettség mértéke folyamatosan növekszik. A növekedés elsősorban a gépjárműforgalom növekedéséből származik. Legjobban terheltek az M7 és a 8-as főközlekedési út mellett fekvő települések, de jelentősen megnövekedett a másodrendű utak forgalma is. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) légszennyezési adatai alapján ( időszakra vonatkoztatva) a légszennyezettségi adatok (CO, szilárd anyagok, SO2) folyamatos csökkenést mutatnak. Zaj és rezgés elleni védelem Veszprém megye zaj- és rezgéshelyzetét a közúti közlekedés, a vasútvonalak a repülőtér, ipari jellegű objektumok, kereskedelmi és sportlétesítmények terhelése határozza meg. A közúti közlekedésből származó zaj a zajterhelések 50-55%-áért felelős, nagyvárosokban 60-65%-áért. A zajterhelés

26 különösem a településeken áthaladó főforgalmi utak mentén jelentkezik. Veszprém megye területén a 71-e út melletti balatoni települések, Pápa, Tapolca, Várpalota, Veszprém városok zajterhelése jelentős. A közlekedésből származó zajterhelés ezeken a településeken a megengedett határértéket rendszerint túllépi. Csúcsforgalmi időszakokban a belvárosokban a zajterhelés mellett a levegőminőség paraméterei is a kritikus tartományba esnek. A vasúti közlekedésből származó zajterhelés a felmérések szerint a lakosság 8-10%-t zavarja. A megye területén két repülőtér is található (Pápa, Szentkirályszabadja). A pápai repülőtér forgalma, így zajterhelése is az utóbbi években csökkent, határérték átlépést nem jelent. A szentkirályszabadjai repülőtér forgalma Balatonalmádi Öreghegy térségében okoz kisebb környezeti konfliktust. Felszíni vizek A felszíni vizek szennyezését a megyében pontszerű források okozzák (települési szennyvíz, települési szilárd hulladék vizekbe kerülése). A szennyvíz okozta szennyezés mértéke jelenleg növekszik. Veszprém megye karsztos területei és a Balaton vízgyűjtője különösen érzékenyek a nitrát szennyezésre. Jelentős diffúz terhelésnek tekinthető a korszerűtlen csapadékvíz elvezetésből származó szennyeződés bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz elvezetés sok településen ma is megoldatlan. A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák felhasználásával csökkent, de ma is jelentős. Az ipari eredetű szennyezés az előírások és engedélyezések szigorodásával jelentősen csökkent, de a 2010-be bekövetkezet kolontári katasztrófa felhívja a figyelmet új megyei környezetvédelmi program készítésének szükségességére. Felszín alatti vizek A felszín alatti víztestek minőségére vonatkozóan a VGT megállapítja, hogy a karsztvizek és a sekély porózus hegyvidéki víztestek nem érik el a jó minősítést. Veszprém és Várpalota környékén található víztestek jelenleg jó minősítésűek. Sümeg, Pápa és Herend térségében húzódó víztestek esetében a diffúz szennyezés a gyenge minősítés oka. Az elmúlt öt évben a felszín alatti vizek minőségének védelmét segítette az állattartó telepekre és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása. Az ipari térségekben a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj szennyezettsége. Az ivóvíz minősége Veszprém megye területén kiválónak tekinthető. Határérték feletti nitrit tartalmú vízzel ellátott települések: Magyargencs és Várkesző. Határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott települések: Bakonytamási, Borszörcsök, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Kamondi, Kemeneshőgyész, Kispirit, Külsővat, Nagypirit, Nóráp és Vinár. Talaj- és földvédelem Veszprém megye talajtani adottságai nem túl kedvezőek. Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás váztalajok és a kőzethatású rendzina talajok aránya. A megye erózió szempontjából a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén az ország első-második legveszélyeztetettebb megyéje. A korábban rendszeres, nagymennyiségű műtrágyázás a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van. A Balaton Régió területén, az enyhén tagolt dombvidék ki van téve a vízeróziós talajpusztulásnak. A balatoni magaspartokhoz (Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonfőkajár, Tihany, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódnak a felszínmozgások.

27 4.3. A koncepció megalapozása, illetve az alternatív javaslatok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a koncepcióban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg. A területfejlesztési koncepció feladata szerint keretet nyújt minden későbbi fejlesztésnek illetve területrendezési elképzelésnek. A koncepció tíz témakörben fogalmaz meg prioritások, a fejlesztési elképzelések elmaradása esetében tovább folytatódnak a meglévő trendek, változási tendenciák. Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés A gazdasági növekedés elmaradása a környezet szempontjából ambivalens eredménnyel járhat. Az új beruházások (kereskedelmi, ipari, közlekedési) létesítmények esetében szükségszerűen tovább fokozódik a környezet terhelése, ezért elmaradásuk még pozitíven is hathat a környezeti állapotra. A beruházások elmaradása a másik oldalról azt is jelenti, hogy a mostani negatív trendek, tendenciák tovább folytatódnak (pl. népességfogyás, migráció, települési környezet leromlása stb.) Egészséges társadalom A magyar társadalom fizikai és mentális állapotát tekintve az egyik legrosszabb helyzetben lévő társadalma Európában. Kopp Mária kutatásai szerint az alkoholizmust, a depressziót, az öngyilkosság arányát, a csonka családokat arányát tekintve nemcsak fizikailag hanem mentálisan is beteg a magyar nemzet. A Semmelweis Tervben megfogalmazott célok és a hozzá kapcsolódó területfejlesztési elképzelések elmaradása esetében tovább fognak folytatódni a negatív tendenciák Magyarországon. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás A K+F szektor térségi erősítése csak a korszerű helyi gyakorlati tudásra alapozva képzelhető el. A korszerű gyakorlati tudást is magába foglaló fejlesztés elmaradása a versenyképesség növelésének folyamatát rontja. Környezeti szempontból a tudásalapú társadalom racionálisabb, fenntarthatóbb környezethasználatot eredményez, így áttételesen hozzájárul, hogy térségi, területi alkalmasság szempontjai figyelembe kerüljenek és racionálisabb területhasználat alakulhasson ki. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom A közösségfejlesztéssel, az értéktudatos társadalom kialakításával növekszik az esélye a helyi értékek, a helyi kultúra és végső esetben a helyi lokális környezet megőrzésének. A nagyvárosi, értékzavarban szenvedő, felbomló vagy laza felszínes közösségi hálózat a környezet leromlását is magával hozhatja. A nagyvárosi lakótelepek graffiti (tag) áradata a kontrollnélküli, értékvesztett társadalom egyik környezeti következménye, jele. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata A stratégiai erőforrások megőrzése és az utódgenerációk számára történő átadása a fenntarthatóság alapja. Szerencsére a területfejlesztési koncepció is tartalmában ezzel a témakörrel foglalkozik a oldalszámban is mérhetően a legrészletesebben. A stratégiai erőforrások mértéktelen kiaknázása, vagy elszennyezése már rövid távon is a térség versenyképességének csökkenéséhez vezet. Veszprém megyében a koncepció szerint ilyen stratégiai erőforrás a természeti táj gazdagsága, változatossága,

28 külön kiemelve a Bakony és a Balaton térségét. A természeti értékek mellett a kulturális értékek változatossága, a táji értékek gazdagsága is kiemelkedő a megyében. A felszíni és felszínalatti vizek, ásványvizek, ásványkincsek, a termőföld, a jó környezetállapot jelent még további olyan erőforrást, amelynek hosszútávú használatát veszélyeztetné a fenntarthatóság elvének elvetése. 3. ábra Védett területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura2000 területek, Nemzeti Ökológiai Hálózat) Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése. Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása A térségi potenciálokra alapozott, területileg differenciált fejlesztés, a térségi szemlélet erősítése az EU elvárásai között is szerepel. Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése a műszaki infrastruktúra hálózatok (különös tekintettel a közlekedési hálózatra), a településhálózat és az ökológiai hálózat fejlesztését jelenti. A közlekedési hálózat fejlesztésénél a kelet-nyugati tengely közlekedési tengely megerősítése, a 8-as főút négy sávossá tétele, távlatban az M8 autópálya megépítése, az észak-déli tengely megerősítése illetve a 77-es új út kiépítése szerepel. A településhálózat fejlesztésénél a cél a többpólusú megye kialakítása Pápa, Balatonfüred, Tapolca, Sümeg, Ajka, Zirc térségi szerepkörének megerősítésével. Az ökológiai fejlesztések esetében a hálózat kialakítás, illetve a hálózati elemek megőrzése fejlesztése a cél. Városok esetében a biológiai aktivitás mutató növelése, külterületek esetében az erdőterületek további növelése, a termőhelyi adottságok megőrzése a fő cél. A fejlesztések elmaradása hátráltatná illetve megnehezítené egy egészséges megyei térszerkezet kialakulását.

29 Veszprém megye fejlesztésének új útja: a városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése Veszprém megyében is városok és térségük fejlesztését a Lipcsei Charta szelleme szerint, összehangoltan, integráltan kell végezni. Ahogy a területfejlesztési koncepció is helyesen megállapítja a városok csak térségükkel együttműködve képesek megfelelni az össztársadalmi kihívásoknak. A fejlesztési cél, prioritás elhagyása esetében a városok szétterülése tovább folytatódhat, a barnamezős beruházások helyett a zöldmezős beruházások kerülnek előtérbe, az ökológiailag értékes területek nagysága csökken. Folytatódhat, illetve felgyorsulhat a városokba település, az aprófalvasodás A koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik. A területfejlesztési koncepció egyik alapvető célja, hogy hozzájáruljon a környezetállapot javulásához. A tíz fejlesztési prioritás közül - a megfogalmazott elvek szerint - egyik sem okozza közvetlenül a környezetminőség romlását. Nyolc fejlesztési prioritás esetében egyáltalán nem kell tartani negatív hatások bekövetkeztétől. A fenntarthatóság elve, a környezeti értékek megóvása, a környezetbiztonság, a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése szinte minden prioritás esetében megfogalmazódott. Két fejlesztési célkitűzés ugyanakkor (1. prioritás Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés, a 6. prioritás Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése és a 10. prioritás Mobilitás, az elérhetőség megújuló rendszerei és kapcsolt terei, a közlekedés fejlesztése) magukban hordozhatja a környezetkárosítás bekövetkeztének lehetőségét is. A túlzott, egyoldalú gazdasági növekedésre koncentrálás esetében a vegyipar, az alumínium ipar, a jármű és a hozzá kapcsolódó elektronikai ipar jelenthet potenciális veszélyforrást. A közelmúlt tapasztalatai is bizonyítják (vörösiszap katasztrófa), hogy a leggondosabb tervezés, engedélyezés és monitoring rendszer szükséges a környezetkárosítás elkerüléséhez. Fokozottan ügyelni kell ezért arra, hogy Balatonfűzfő és Pétfürdő térségében javasolt vegyipari fejlesztések esetében az innovatív megoldások kerüljenek előtérbe. Az alumíniumipar (Ajka és Várpalota) fejlesztése esetében is fokozottan ügyelni kell a környezetvédelmi követelmények érvényesítésére. A fejlesztési prioritások másik potenciális környezetkárosítása a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódhat. A térség integrálásának és belső térszerkezet fejlesztésének alapfeltétele a műszaki infrastruktúra hálózat fejlesztése. A fejlesztési koncepció 6. prioritása távlatban számol a 8-as út négysávossá szélesítésével, az M8 autópálya kiépítésével és egy észak-déli (Tapolca-Devecser-Pápa- Győr) új főút kiépítésével, a 77-es számú új főút kiépítésével, a 83-as és a 84-e főutak fejlesztésével, települési elkerülő szakaszok építésével, vasúthálózat fejlesztéssel illetve a pápai repülőtér fejlesztésével. Az infrastruktúra hálózat kiépítése, fejlesztése számos esetben környezeti konfliktus

30 forrása is lehet. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tervezett fejlesztésekhez elkészüljenek a jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálatok, Natura 2000 hatástanulmányok A koncepció főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen következmények előrejelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra). A területfejlesztési koncepció hatásai rendkívül szerteágazóak Az elemzési-értékelési módszertan arra a VÁTI által korábban javasolt megközelítésre épít, hogy területfejlesztési koncepciók stratégiai szintjét (céljait, prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítsuk, egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. A vizsgálathoz az első fejezetben felvázolt speciális térségi fenntarthatósági értékrenddel vetjük össze a fejlesztési koncepció célkitűzéseit. A prioritások és a fenntarthatósági értékrend kapcsolatát egy ú.n. térségi fenntarthatósági mátrix segítségével értékeljük. A VÁTI szakemberei által javasolt értékelési mátrix egyik tengelyén a fejlesztési prioritásokat, másik tengelyén a térségi fenntarthatóság alapelveit tüntettük fel. A fejlesztési elképzelések egyértelmű pozitív hatásait, illetve kapcsolatát a fenntarthatósági alapelvekkel zöld körrel reprezentáltuk. Piros színt kaptak azok a kapcsolatok ahol, esetlegesen negatív következményekkel, hatásokkal is lehet számolni. Narancssárga színnel a bizonytalan, potenciális lehetőségeket, de veszélyeket is magába foglaló kapcsolatokat jeleztük. Ahol nem került semmilyen pont az értékelési mátrixba ott nem vagy nehezen értelmezhető kapcsolat áll fenn a tényezők között.

31 A térség erőforrásainak TÉRSÉGI AUTONÓMIÁRA VALÓ TÖREKVÉS MÁS TÉRSÉGEK IRÁNTI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MEGYE MEGÚJULÓ KÉPESSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA FENNTARTHATÓ TÉRHASZNÁLAT fenntartható hasznosítása Stabil és kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása Autonóm közösségi döntéshozatal Problémák helyben való kezelése Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez Az utazási idő csökkentése és kulturált hasznosítása Az áruszállítás károkozásának mérséklése (1) Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság (2) Egészséges társadalom (3) Kreatív, tudásalapú társadalom (4) Közösségi megújulás (5) Stratégiai erőforrások megőrzése (6) Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése (7) Városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése (8) Vidékies térségek értékalapú megújítása (9) Területfejlesztési célkitűzésekkel összehangolt területhasználat (10) Mobilitás, az elérhetőség megújuló rendszerei 7. táblázat Fenntarthatósági teljesítmény értékelő mátrix

32 5. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre A területfejlesztési koncepció tíz prioritási tengely célkitűzéseinek és a későbbiekben erre épülő fejlesztési programoknak meg kell jelenni a különböző megyei, térségi fejlesztési, tervezési dokumentumokban (megyei fejlesztési koncepciók (túrizmus, környezetvédelem, közlekedésfejlesztés) megyei területrendezési terv, településrendezési stratégiák, tervek, LEADER programok, a kistérségekhez, mikrotérségekhez, járásokhoz kapcsolódó jelenleg még nem látható programok). A területfejlesztési koncepció jelenleg fő csapásirányokat, fejlesztési területeket jelöl, meg, amelynek részletesebb kifejtése a programozás szintjén jelenik meg. Területiség hiánya A területfejlesztési koncepció általában megyei szinten fogalmaz meg javaslatokat célokat. A későbbi differenciált (területi) programozás megvalósíthatósága érdekében érdemes lenne a megye területét, kistérségek, járások, LEADER csoportok, településcsoportok alapján kisebb területi egységekre bontva is vizsgálni. A tíz megfogalmazott területfejlesztési célnál érdemes lenne megadni, hogy mely területen milyen prioritással jelennek meg. Időbeniség, trendek hiánya A területfejlesztési koncepció inkább statikus mint dinamikus szemléletű. Nem tartalmaz időbeni adatsorokat, fejlődési tendenciákat bemutató grafikonokat, adatsorokat, jövőbeni trendekre vonatkozó megállapításokat. A statikus szemléletmód miatt a környezetváltozási folyamatok, trendek nehezen becsülhetők. Ennek fényében nehezen állapítható meg, hogy milyen eredményű beavatkozás következik be. Irányok számszerűsítése A területfejlesztési koncepció 10 prioritási területe általános fejlesztési irányokat, elveket jelöl meg számszerűsítések nélkül. A fejlesztési prioritások megfogalmazásához célszerű lenne a fejlesztéseket területileg azonosítani és számszerűsíteni. Célszerű lenne a prioritások között súlyozást is sorrendet felállítani (melyik fejlesztési elképzelésnek van nagyobb prioritása). A jövőben is valószínűleg csak korlátozottan fognak rendelkezésre állni a fejlesztési források és környezeti szempontból azoknak kell nagyobb prioritást kapniuk, amelyeknek környezeti hozadéka nagyobb. Természetvédelmi fejlesztések Veszprém megye természeti értékekben rendkívül gazdag, de a természetvédelmi fejlesztések (pl. Natura2000 területek) nem jelennek meg önálló elemként a fejlesztési koncepcióban. A természetvédelemre alapozott lágy turizmus, az ezekhez kapcsolódó fejlesztések, illetve természetvédelmi területekkel és az egyéb fejlesztésekkel kapcsolatos problémák külön is megjelenhetnének a koncepcióban (pl. közlekedésfejlesztés). Érdemes lenne a natúrparkok kialakításának, megvalósíthatóságának is külön fejezetet szentelni. A natúrparkok olyan természetvédelmi keretbe illesztett területfejlesztések, amelyek a helyi gazdaságra, az alulról jövő kezdeményezésre épülnek, ezért mindenképpen összhangban vannak a területfejlesztési koncepció alapfilozófiájával.

33 Agrárkörnyezetgazdálkodás Az agrárkörnyezetgazdálkodás témaköre nem jelenik közvetlenül a vidékfejlesztési prioritások között. Bár Veszprém megye az agrártérségeket tekintve nem tartozik az ország leggazdagabb megyéi közé, a Nemzeti Vidékstratégiára alapozott vidékfejlesztésnek, agrárkörnyezetgazdálkodásnak a vidéki térségek megőrzésében játszott szerepe miatt érdemes lenne nagyobb teret szentelni a koncepcióban. Tájrehabilitáció Veszprém megye területén számtalan tájsebet jelentő felszíni bánya, anyagnyerőhely, katonai gyakorlótér, lőtér, vagy felhagyott ipari terület található. A tájrehabilitációról a Balaton térsége kapcsán történik csak említés. LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok tervezési folyamata során létrejövő komplex fejlesztési terv. A HVS tartalmazza az ÚMVP III. tengelyének négy intézkedéséhez, valamint a LEADER intézkedéscsoporthoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket és forrásallokációt, de részét képezik olyan fejlesztési elképzelések is, melyek más Európai Uniós vagy hazai forrásból finanszírozhatóak. A HVS megalkotására 2008 februárjától 120 nap állt az előzetesen elismert helyi közösségek rendelkezésére. Az Irányító Hatóság a HVS-ek alapján döntött arról, hogy az adott közösség megkaphatja a LEADER Helyi Akciócsoport címet és így valósíthatja meg a HVS-ben kifejtett fejlesztési elképzelések ÚMVP-ből finanszírozható elemeit. Veszprém megye területén hat bejegyzett LEADER csoport központja található és a szomszédos megyék LEADER csoportjai közül is néhány átnyúlik Veszprém megyei területekre. A LEADER csoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája számtalan olyan alulról jövő kezdeményezést, területi jellegű fejlesztési elképzelést is tartalmaz, amelyet érdemes lenne beépíteni a megyei területfejlesztési koncepcióba.

34 4. ábra LEADER csoportok Veszprém megyében A térségi tervezési tevékenység egységességének biztosításakor fontos feltétel a tervezési rendszernek keretet adó közös térségi értékrend kialakítása megyei, települési és térségi szinten is. Ehhez a tervezési tevékenységek mozgásterét szabályozó fenntarthatósági keretstratégiák kidolgozása szükséges nem csak országos szinten, de kifejezetten az egyes térségekre vonatkozóan, a helyi adottságokhoz igazodóan, mely a fenntarthatóságon túl más horizontális irányelveket is rögzíthet (pl. esélyegyenlőség, biztonság, örökségvédelem). A keretstratégia egyrészt olyan, a térségi fenntarthatóság megteremtéséhez szükséges vertikális célokat rögzít, melyeknek helyet kell kapniuk a célok témáját és az adott térséget érintő tervekben, másrészt a fenntartható fejlődést biztosító horizontális célokat, melyek minden, a térséget érintő fejlesztési tervdokumentumban rögzített célba beépülnek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, a területrendezési és a fejlesztési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolását, annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek (területegységek) céljait a fejlesztési és a területhasználat-szabályozási eszközök egymással szinergiát eredményezve szolgálják. Jelen területfejlesztési koncepció ilyen szempontból szerencsésnek tekinthető, hiszen a megyei területrendezési tervet is a területfejlesztési koncepció tervezői gárdája készítette. 6. Összefoglalás Az összefoglalás a Környezeti Vizsgálat legfontosabb megállapításait tartalmazza. A megyei területfejlesztési koncepció környezeti teljesítményének értékeléséhez olyan elemzésiértékelési módszertant alkalmaztunk, amely feltárta, hogy a tervnek milyen közvetlen vagy közvetett