A fenntarthatóság és a jólét mérésének lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenntarthatóság és a jólét mérésének lehetőségei"

Átírás

1 A fenntarthatóság és a jólét mérésének lehetőségei Megalapozó tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 1 Tartalom 1 Tartalom Rezime na srpskom jeziku... Error! Bookmark not defined. 3 Bevezetés A fenntarthatóság és jólét fogalmainak definiálása Mi az, amit fenn szeretnénk tartani? A jólét mérésének elméleti alapjai, dilemmái Milyen eszközökre van szükség e jólét fenntartásához? Hogyan lehet biztosítani/elérni azt, hogy a közösségek/társadalmak ezen eszközök megteremtésére törekedjenek és ezeket az előzetesen meghatározott (jóléti) célok megvalósítására használják fel? Összegzés a közgazdaságtan jóléti és fenntarthatósági elméleteiből levonható következtetések a fenntarthatóság operacionalizálására vonatkozóan Módszertani javaslatok a jóléti és fenntarthatósági indikátorkészletek kidolgozásához A jólét és fenntarthatóság elméletéből következő választások a fenntarthatósági indikátorok tervezésének dimenziói kapcsán Szempontok a jóléti és fenntarthatósági indikátorok megalapozott megvalósításához Indikátorkidolgozás, legitimitás, önreflexió Összegzés Felhasznált irodalom:

3 2 Rezime na srpskom jeziku Mogućnosti merenja održivosti i blagostanja U ovoj studiji se bavimo metodičkim pitanjima izrade setova indikatora za blagostanje i održivost. Konkretno tražimo odgovor na pitanje: kakvo uputstvo dobijamo iz odgovarajuće stručne, pre svega ekonomske literature za merenje održivosti i blagostanja, koje su mogućnosti izrade takvih indikatora i setova indikatora, i koje su među njima poželjne. Da bi smo dali odgovor na istraživačko pitanje, prvo analiziramo ekonomske teorije o blagostanju i održivosti da vidimo kakva nam uporišta daju te teorije za izradu indikatora blagostanja i održivosti. Zaključujemo da na osnovu odgovarajućih teorijskih naučnih rezultata pri merenju blagostanja i održivost nailazimo na trostruki kompleksitet: Ekološki kompleksitet: zbog kompleksiteta ekoloških sistema često imamo ograničeno znanje o budućim promenama u ovim sistemima i o tome kako bi ti sistemi reagovali na ljudsku intervenciju. Naučni kompleksitet: pitanja blagostanja i održivosti koja su i sama kompleksna, dotaču bezbroj oblasti u istraživanju i nauci, a naučnici, koji imaju specijalizovano znanje, razmišljaju po datim paradigmama i imaju različite subjektivne interese će verovatno još dugo raspravljati o mnogim aspektima ovih tema, tojest nije verovatno da ćemo u vezi tih pitanja u skoroj budućnosti videti stručni/naučni konsenzus. Društveni kompleksitet: neizbežno je da pitanja Šta je blagostanje? i Šta da održavamo? nose u sebi odluku o vrednostima, tako da nauka, kao metoda za saznanje nije pogodna da na njih da odgovor, a razni pojedinci i grupe u društvu imaju veoma različita mišljenja o tim pitanjima. U drugom delu našeg rada analiziramo šta proilazi iz gornjeg, trostrukog 3

4 kompleksiteta kada se radi o metodiki izrade indikatora za blagostanje i održivost. Zaključujemo da kod izrade setova indikatora za blagostanje i održivost, umesto tradicionalnog stava bi verovatno bio više opravdan postnormalni naučni stav, pa bi u optimalnom slučaju proces izrade ovih setova indikatora: bila podržana sa strane srtručnjaka i stručnog znanja, ali bi isti ne upravljali procesom, bila što opširnija i pružila mogućnost za što meritornije prisustvo. Praktična realizacija takvog, u teoriji poželjnog procesa je međutim veliki izazov. Sa jedne strane, bilo kakav proces prisustva je izložen manipulaciji uključenih, a sa druge strane pre nego što to, teoretski poželjno, široko i meritorno prisustvo postane moguće, treba savladati mnoge konkretne i praktične teškoće na terenu, koje identifikujemo u našem radu. Iako postoji i opasnost od manipulacije i teškoće u optimalnoj realizaciji, stučna literatura o instrumentima za donošenje odluke i o grupnim tehnikama istraživanja navodi brojne instrumente i postupke koji pomažu da se ove opasnosti i teškoće barem delimično otklone. Takvi su među ostalima ako strukturu procesa prisustva planiramo tako da bude izrazito protiv-manipulativna; ako smo dovoljno oprezni kod izbora onih koji su uključeni u proces, i takođe kada otkrivamo njihove zahteve u vezi procesa; ako se trudimo da raznim metodama održavamo njihov nivo motivacije; i najzad, ako pomoću iskusnih istraživača društva pokušamo da tokom realizacije filtriramo i minimaliziramo praktične teškoće koje ugrožavaju meritorno prisustvo. Dakle, iako idealno meritorno prisustvo nije moguće dostignuti, pomoću iskustva koje smo dobili tokom primene instrumenata za prisustvo, proces planiranja indikatora možemo približiti tom teoretski poželjnom idealu. Naš zaključak je da nema savršenog procesa donošenja odluke kod izrade indikatora kojeg bi smo mogli univerzalno primeniti, štaviše, kod svakog takvog procesa nailazimo na brojne neizbežive odluke i promene - kao što su naprimer teškoće u podsticanju građanskog prisustva, reprezentacija stavova nekih grupa koji 4

5 nisu sposobni da prisustvuju, obezbeđivanje izjednačenog izbora stručnjaka ili metoda donošenja krajnje odluke o indikatorima. Zbog ovih teškoća i prinudnih odluka, kategorija legitimiteta je istaknuto značajna kod planiranja indikatora blagostanja i održivosti. Tojest, treba skrenuti istaknutu pažnju i uložiti energiju u to, da bi zajednice o kojima se radi imali osećaj da je proces izrade indikatora blagostanja i održivosti legitiman. Stvorenje ovog legitimiteta je veliki izazov, u kome svakako može da pomogne institucionalizacija samorefleksivnog fidbeka. 5

6 3 Bevezetés Tanulmányunkban a fenntarthatóság, valamint a jólét mérésének lehetőségeivel foglalkozunk. Arra, hogy a területről teljes képet adjunk, nem vállalkozhatunk, lévén 2003-as kutatások több mint 500 fenntarthatósági indikátor(készlet) kidolgozására vonatkozó próbálkozást említenek (Böhringer Jochem 2007). A fentiekből fakadóan kutatási célunk inkább az, hogy a vonatkozó közgazdaságtani ismereteket rendszerezve e háttértanulmánnyal útmutatást nyújtsunk a fenntarthatóság és a jólét mérési lehetőségeihez azáltal, hogy elemezzük: a szakirodalomban megtalálható eredmények alapján milyen lehetőségek vannak ilyen indikátorok, indikátorkészletek kidolgozására, és ezek közül melyik az (melyek azok), amelyek megítélésünk szerint kívánatosnak mondhatók. A fentieknek megfelelően tanulmányuk felépítése a következő. Először a jólét, illetve a fenntarthatóság fogalmait definiáljuk, majd pedig megvizsgáljuk a közgazdaságtan vonatkozó elméleteit a tekintetben, hogy ezekből milyen követelmények és lehetőségek szűrhetők le e fogalmak operacionalizálására vonatkozóan. Dolgozatunk második részében az első rész eredményei alapján javaslatot teszünk egy elméletileg kívánatos indikátorkidolgozási folyamatra, majd elemezzük, hogy a gyakorlati megvalósítás során milyen szempontokra kell különös gondot fordítani ennek megvalósításához. Tanulmányunkat következtetéseinkkel zárjuk. 6

7 4 A fenntarthatóság és jólét fogalmainak definiálása Mind a fenntarthatóság, mind pedig a jólét meglehetősen komplex fogalmak, amelyek értelmezésével, elméleti hátterével és operacionalizálásával specifikus közgazdaságtani irányzatok (jóléti közgazdaságtan, környezetgazdaságtan és ökológiai közgazdaságtan) foglalkoznak. Annak érdekében, hogy közelebb jussunk e fogalmak mérési lehetőségeinek megismeréséhez, először meghatározunk egy jóléti, illetve környezeti fenntarthatósági elméleti keretet, amelyek későbbi operacionalizálási tevékenységünk elméleti hátterét jelentik. Ennek kapcsán először fontosnak tartjuk röviden tisztázni a vizsgált fogalmak (jólét, természeti környezet, fenntarthatóság) egymáshoz való viszonyát (1. ábra). 1. ábra A tanulmány kulcsfogalmainak egymáshoz való viszonya Fenntarthatóság Jelenbeli jólét Jövőbeli jólét nyújtásának képessége Természeti környezet/ Természeti tőke Forrás: saját szerkesztés Az ábráról látható, hogy a fenntarthatóság-koncepciónkba beletartozik egyrészt a jelenbeli jólét helyzete. Munkadefiníciónk értelmében egy jelenbeli szituáció is lehet fenntarthatatlan, amennyiben emberek milliárdjainak nincsenek kielégítve olyan alapvető szükségletei, mint az egészséges ivóvíz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, alapvető személyes szabadságjogok stb. Azaz, emberek 7

8 jelentős tömegeinek esetében potenciálisan már a jelenben sem beszélhetünk jóléti szempontból fenntartható állapotról. 1 Ugyanakkor a fenntarthatóság alapvetően mégiscsak egy jövőorientált koncepció (Bruntland 1987), azaz a jelenbeli jóléten túlmenően magában foglalja a jövőbeni jólét nyújtásának képességét is. 2 Ebben van kulcsszerepe a természeti környezetnek vagy természeti tőkének. Továbbá, a szakirodalomban gyakran párhuzamosan használják a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalmakat. Mi tanulmányunkban a fenntarthatóság kifejezést használjuk, hiszen a fejlődés fogalmának elemzése, elméleti és gyakorlati értelmezéseinek (Daly Cobb 1989, Sachs 2000) bemutatása jóval túlmutat e tanulmány keretein. Ennek megfelelően, amikor a jólét, illetve fenntarthatóság mérőeszközeinek kidolgozásán gondolkodunk, akkor mindenképpen meg kell válaszolnunk a következő kérdéseket: 1. Mi az, amit fenn szeretnénk tartani? Azaz mit értünk jólét alatt? 2. Milyen eszközök kellenek e jólét fenntartásához? 3. Hogyan lehet biztosítani/elérni azt, hogy a közösségek/társadalmak ezen eszközök megteremtésére törekedjenek és ezeket az előzetesen meghatározott (jóléti) célok megvalósítására használják fel? E három kérdés tulajdonképpen mintegy keresztülvágja a fenntarthatóság ún. pilléreken alapuló megközelítését (2. ábra). A vonatkozó szakirodalomban manapság a fenntarthatóság 4 pillérét szokták megkülönböztetni (Valentin-Spangenberg 2000): környezeti, társadalmi, gazdasági és intézményi. 1 Hasonlóan érvel Anand és Sen (2000), illetve Sachs (2000). 2 A fenntarthatóság két hagyományos közgazdaságtani elméletei, az erős, illetve gyenge fenntarthatóság elméletei is így értelmezik a fenntarthatóság fogalmát (Bulla Tamás 2006, Fleischer 2006, Goodland Daly 1996, Gutés 1996, Kerekes 2006, Schaltegger Burritt 2005). 8

9 Intézményi Gazdasági Társadalmi Környezeti E pilléreken alapuló megközelítés alapvető hiányossága, hogy az egyes pilléreken belül nem különít el célokat, eszközöket és elérési módokat. A környezeti pilléren belül például egyaránt megjelennek célok ( Milyen környezetben szeretnénk élni? ), és eszközök ( A természeti tőke mely elemei fontosak a jövőbeni jólét különböző formáinak a nyújtásához? ). Az intézményi pillér esetében ugyanezzel a problémával találkozunk. Egy közösség politikai berendezkedése ugyanis egyrészt rendelkezik egyfajta önértékkel a közösség jólétének szempontjából, ugyanakkor a jólét eszközeinek pl. a természeti tőke bizonyos szintjének megőrzése megteremtése szempontjából eszközértékkel is bír. A társadalmi és gazdasági pillér viszonya pedig alapvetően hierarchikus: a társadalmi (jóléti) pillér jelenti a célokat, míg a gazdasági pillér az ezek eléréséhez szükséges eszközök egy csoportját. 2. ábra A fenntarthatósági mérőeszközök kidolgozásához megválaszolandó kérdések viszonya a fenntarthatósági pillérekhez Mit akarunk fenntartani? Milyen eszközökkel? Hogyan érjük el ezt? Forrás: saját szerkesztés A fent leírtak miatt a következőkben a fentebb felvázolt kérdések mentén vesszük sorra azt, hogy milyen dilemmákkal (operacionalizációs választásokkal) találjuk szembe magunkat, amikor fenntarthatósági mérőeszközöket kívánunk kidolgozni. 4.1 Mi az, amit fenn szeretnénk tartani? A jólét mérésének elméleti alapjai, dilemmái A jólét fogalmának definiálása több tudományterületet érint: foglalkozik vele a filozófia, a pszichológia, a szociológia és a jóléti közgazdaságtan. A történelem 9

10 folyamán rengeteg jóléti elmélet született, ezekről lehetetlen átfogó képet adni, ezért itt elsősorban a jóléti közgazdaságtan eredményeire koncentrálunk. 3 A jóléti közgazdaságtan legtöbb elméletének hátterében az utilitarizmus filozófiai irányzata húzódik meg. A klasszikus utilitarizmus lényegét három pontban lehet összefoglalni (Krémer 2004, 83. o.): Először, a cselekvések kizárólag következményeik alapján minősülnek jónak, vagy rossznak. Semmi más nem számít. Egyszerűen azok a jó cselekvések, amelyek a legjobb következményekhez vezetnek. Másodszor, a következmények mérlegelésénél egyedül az okozott boldogság vagy boldogtalanság mértéke számít. Minden más irreleváns. Harmadszor, a várható boldogság vagy boldogtalanság kalkulálásakor senkinek a boldogsága nem számít fontosabbnak a másikénál. Minden ember jóléte egyenlő mértékben fontos. A klasszikus utilitarizmust ugyan rengeteg kritika érte, az alapvetően még ma is uralja a jóléti közgazdaságtant (Sen Williams 1996). Vannak azonban más elméletek is a jólét meghatározására. Ezek az elméletek feloszthatók egy formális, illetve szubsztantív csoportra (Hausmann McPherson 1997). A szubsztantív megközelítések közös jellemzője, hogy pontosan meghatározzák, mi rendelkezik önértékkel az emberek számára. Ezzel szemben a formális megközelítések leírják, hogyan lehet kitalálni, mi a jó, de nem határozzák azt meg pontosan. Egy formális elmélet a boldogság-utilitarizmus, amely valamilyen pozitív mentális állapotot tekint a jó kritériumának. Habár a lehető legnagyobb boldogság elve igen frappáns, és vonzó elmélet, nem nehéz belátni, hogy rengeteg probléma adódik az alkalmazásából, egyik ilyen a mentális állapot mérhetőségének a kérdése. A jóléti közgazdaságtanban leginkább elterjedt formális elmélet a preferenciautilitarizmus, amely az egyéni preferenciák kielégítését veszi figyelembe. Az elmélet központi gondolata szerint: Ha az egyének kizárólag önérdekkövetők, 3 Tanulmányunk e részében támaszkodunk korábbi kutatásunkra (Málovics et al. 2010). 10

11 preferálni fogják x-et y-hoz képest, akkor és csak akkor, ha úgy vélekednek, hogy x jobb nekik, mint y. Ha jól informáltak, akkor vélekedésük valóra válik, és x jobb lesz nekik, mint y, akkor és csak akkor, ha x-et preferálják y-hoz képest. (Hausmann McPherson 1997, 73. o.). A preferencia-utilitarizmus alapvetően ordinális hasznosságfogalommal dolgozik: vagyis annak a megállapítására törekszik, hogy egy állapot jobb-e, hasznosabb-e, mint a másik. Azonban a jólét méréséhez, összehasonlításához kardinális skálára is szükség lehet, vagyis arra, hogy értéket rendeljünk egyes preferenciákhoz (Dasgupta 2001). Közgazdászok számára ennek kapcsán a legegyszerűbb megoldás a pénz. Vagyis nézzük meg, hogy az egyes preferenciák megvalósulásáért mennyit fizetnének az emberek. Ezt a nézőpontot anyagias-utilitaristának hívják. A formális elméletek közös jellemzője, hogy egy determinánsra próbálják redukálni a jólét meghatározását, formalizálásra törekszenek és eltávolodnak a normativitástól, paternalizmustól, erkölcsi értékektől. A vita a formális elméletek kapcsán még ma is tart. Legfontosabb előnyüknek azt tartják, hogy a formalizálhatóságuk miatt közvetlenül köthetők az elméleti közgazdaságtan eszköztárához (Hausmann McPherson 1997). Habár vitathatatlan előnyük, hogy egyszerűek, formalizálhatók, mérhetők, rengeteg kritika érte, és éri még ma is őket, például a preferenciák bizonytalansága, a változó preferenciák, a preferenciák közötti konfliktusok, a becslés nehézsége, valamint az igazságosság és a jogok figyelmen kívül hagyása kapcsán. A szubsztantív elméletek közé tartoznak azok az irányzatok, amelyek pontosan meghatározzák, melyek az emberi jólét alkotóelemei, mely dolgok rendelkeznek önértékkel. Bizonyos szempontból ezek az elméletek objektívek: az önértékkel rendelkező dolgok függetlenek az emberek akaratától, vágyától vagy preferenciáitól. Az első ilyen elmélet az alapvető javak elmélete. E szerint a jólétet alapvető társadalmi javakban kell mérni, amelyek eszközök ahhoz, hogy az egyén teljes életet élhessen a társadalomban. Rawls szerint az alapvető javak a következők: szabadság, jog, hatalom, lehetőség, jövedelem, vagyon, és az önbecsülés társadalmi alapjai (Rawls 1997). Ezek közül is elsődleges fontossága van a szabadságjogokkal való 11

12 rendelkezésnek. Rawls felállít egy a jólét szempontjából igen figyelemre méltó szabályt: a társadalmi különbségek elvét, másképpen a maximin szabályt. E szerint a társadalomban elsődleges figyelmet a legrosszabb helyzetben lévőkre kell fordítani, azokra, akik a legkevesebbel rendelkeznek az alapvető javakból és az ő helyzetüket kell javítani, hogy a társadalom egészének a jóléte növekedjen. A második szubsztantív elmélet a Nobel-díjas közgazdász Amartya Sen nevéhez kapcsolható. Ez a képességszemlélet. A képesség fogalma Sennél az emberek által élvezett tényleges szabadságot takarja. Az alapvető javakkal szemben a legnagyobb különbség abból adódik, hogy a képességek fogalma nem csak a jóléthez szükséges eszközöket takarja, hanem releváns személyes tulajdonságokat, amelyek meghatározzák az egyén milyen mértékben tudja az alapvető javait céljai elérésének szolgálatába állítani. A képességek között kiemelt jelentősége van az egyének által élvezett szabadságnak, amely nem csak a jólét eszköze, hanem célja is. A harmadik említésre méltó szubsztantív elmélet a Dasgupta által felvázolt eszközök és célok elmélete. E szerint a jólétet két aspektusból kell szemlélni, az egyik aspektus a jólét alkotóelemeire (constituents) vonatkozik, amelyhez tartozik a boldogság, egészség és az alapvető szabadságjogok. A másik megközelítés a jólét determinánsaira, vagy eszközeire (determinants) vonatkozik, amelyek: az étel, a ruházat, az ivóvíz, a lakóhely, az információszerzési lehetőség, és a biztonság. Mindkét megközelítés egyaránt fontos, egyiket sem szabad elhanyagolni a másik rovására (Dasgupta 2001). A szubsztantív elméletek közös jellemzője, hogy szem előtt tartják valamilyen formában a jólét erőforrásait, kimondottan interdiszciplinárisak, pluralisták, vagyis több aspektusból közelítenek az emberi jólét fogalmához, ezáltal megragadnak olyan szempontokat is, amelyek nem mérhetők vagy csak igen nehezen pénzben. A legtöbb kritika is amiatt éri őket, mert túl sok mindent akarnak figyelembe venni, ami a jólét mérhetőségének a kárára megy. Összességében azt mondhatjuk, hogy amennyiben a Mit szeretnénk fenntartani? kérdés esetében el szeretnénk kerülni a túlzott redukcionizmust, akkor a szubsztantív elméletek ingoványos talajára tévedünk, ahol a hagyományos 12

13 tudományos válaszok 4 helyett illetve az azok által jelzett keretfeltételek mellett értékválasztásaink döntik el azt, hogy melyik elmélet talajáról elindulva mit válaszolunk a felvetett kérdésre (Stiglitz et al. 2009). Azaz a Mit szeretnénk fenntartani? kérdésre adandó válasz adott területen és adott időben tudományos helyett társadalmi, szükségszerű értékválasztást magában hordozó döntés. 5 Látható tehát, hogy a jólét közgazdaságtani elméletei eltérő módszertant javasolnak a jólét mérésére, eltérő tényezőket tartanak fontosnak a jólét mérésének szempontjából (3. ábra). 3. ábra A jólét közgazdaságtani elméletei és az ezekből következő operacionalizációs választások Közgazdaságtani jólételméletek Az elmélet alapján mérendő (1) Formális 1.1 Boldogságutilitarizmus 1.2. Preferenciautilitarizmus 1.3. Anyagias utilitarizmus (1) Formális 1.1. Boldogság 1.2. Preferenciák kielégülése 1.3. Jövedelem (2) Szubsztantív 2.1. Rawls 2.2. Sen 2.3. Dasgupta (2) Szubsztantív 2.1. Alapvető javak 2.2. Képességek 2.3. Eszközök és célok Forrás: saját szerkesztés 4.2 Milyen eszközökre van szükség e jólét fenntartásához? A közgazdaságtan általában a tőketípusok fogalmán keresztül közelíti meg a jólét fenntartásához szükséges eszközök vizsgálatát. Azzal kapcsolatban azonban, hogy konkrétan milyen tőketípusokra lenne szükség bárminemű jövőbeni jólét biztosításához, több dilemmával is szembetaláljuk magunkat a szakirodalomban. A legalapvetőbb és legismertebb ezek közül az egyes tőkefajták egymáshoz való helyettesítő/kiegészítő viszonyával kapcsolatos dilemma. 4 Arról, hogy mit értünk hagyományos tudományon, később még írunk. 5 A Mit akarunk fenntartani? kérdéssel kapcsolatos komplexitást tovább növeli, ha megfontoljuk, hogy a vonatkozó döntéseink által érintett jövő generációk preferenciáinak becsatornázására nem áll módunk. Sok közgazdász emiatt a fenntarthatóság kérdéskörének megközelítésekor fel sem veti a célok (jólét), csak az eszközök (jövő generációknak örökül hagyandó tőkemennyiség) kérdését (Hanley 2000, Illge Schwarze 2009). 13

14 Amennyiben helyettesítő viszonyt feltételezünk, akkor gyenge fenntarthatóságról (GYF), míg kiegészítő viszony feltételezése esetén erős vagy szigorú fenntarthatóságról (EF) beszélhetünk. Előbbi értelmében az össztőkemennyiség, míg utóbbi esetében ez, illetve a természeti tőke (bizonyos szintjének) megőrzése is szükséges. Az, hogy mi a természeti tőkének az erős fenntarthatóság elméletében megőrzendő szintje, általában a természeti tőkén belüli további megkülönböztetéssel igyekszik a szakirodalom megragadni. Ennek értelmében beszélhetünk kritikus (nem helyettesíthető) és nem kritikus természeti tőkéről (Ekins 2003, Ekins et al. 2003). 6 A GYF elméletének képviselői a természeti- és mesterséges tőke egymással való helyettesíthetőségéből indulnak ki. Véleményük szerint néhány esetben akár közvetlen helyettesítés is van a mesterséges tőke és a természeti tőke (TT) közt ilyen például amikor egy precízebb szerkezet csökkenti a hulladékot, lehetővé teszi addig megmunkálhatatlan anyagok használatát vagy a hatékonyabb újrahasznosítást (Solow 1997, Stiglitz 1997). Fontosabb azonban az indirekt kapcsolat, amikor az addig kimerülő erőforrásokból készült anyagokat magas tőkeintenzitású folyamatokat használva megújulókból állítják elő (Solow 1997). Ez utóbbi nem a természeti erőforrások tőkejavakkal történő helyettesíthetőségét, csupán a nem megújuló erőforrások megújulókkal történő helyettesíthetőségét jelenti (Daly 1997) a technológiai fejlődés révén. Ugyanakkor, mivel a megújuló erőforrások (elvileg) nagyon hosszú időn keresztül használhatóak fenntartható módon (Solow 1997), hiszen egyes típusaikból képesek lehetünk hosszú időn keresztül egy pozitív, konstans, a megújuló-képességüket meg nem haladó mennyiséget használni, míg mások esetében ilyen korlát eljövetele nem is látszik a közeli jövőben (ilyenek például a nap és a fúziós energia). Így az elmélet szerint az egyes tőketípusok (természetes és mesterséges) közti tökéletes helyettesíthetőség következtében a fenntarthatóság kritériumának teljesítéséhez elég, ha a két tőketípus együttes értéke nem csökken azaz ha természeti erőforrás megsemmisülésével legalább ugyanolyan értékű mesterséges tőke jön létre (Gutés 1996, Kerekes 2006). A GYF elméletét ugyanakkor számtalan kritika éri. E kritika legrelevánsabb része a tőketípusok közti helyettesítő viszonyra azaz egészen konkrétan a természeti tőke 6 E két kategória elkülönítésének nehézségeit később még érintjük. 14

15 mesterséges tőkével való helyettesíthetőségére vonatkozik. Jelen tudásunk alapján ugyanis kijelenthető, hogy bizonyos, az emberi jólét szempontjából kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások jelenlegi ismereteink szerint nagyobb léptékben gyakorlatilag sem más ökoszisztéma-szolgáltatással, sem emberi technológiával nem helyettesíthetők (UNDP et al 2000, Buday-Sántha 2002, Gustaffson 1998, Ayres 2007). 7 Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a helyettesítési lehetőségekkel kapcsolatos vita egy jövőre vonatkozó vita, és így szükségszerűen túlmutat jelenbeli tudásunkon. Azt, hogy mennyire vallunk technooptimista nézeteket, befolyásolhatják például az emberi találékonyságról vallott nézeteink (Homer-Dixon 2004), illetve az, hogy milyen diszciplináris háttérrel érkezünk e vitába. 8 E vita annyiban mindenképpen elméleti, amennyiben feltételezhetjük, hogy nagyon kevesen gondolják azt, hogy a természeti és mesterséges tőke közti viszony abszolút helyettesítő vagy kiegészítő. A vita a gyakorlatban, az egyes társadalmi döntéseknél sokkal inkább azzal kapcsolatban jelentkezhet, hogy adott időben, adott helyen mekkora mennyiségű természeti tőkét érdemes megőrizni (vagy ellenkezőleg: más tőketípusok mennyiségének növelése érdekében nem megőrizni) a jövőbeni célok eléréséhez. Azaz mi is a természeti tőke megőrzendő (kritikus) szintje? E kérdésre azonban a legtöbb esetben igen nehéz egyértelmű választ adni a környezeti folyamatok, problémák és ezek emberi jólétre gyakorolt hatásának komplexitása miatt. Jelenlegi ökológiai tudásunk alapján ugyanis a globális biodiverzitás és annak ember általi csökkentésének természetét, valamint a pusztítás megszüntetésének leghatékonyabb eszközeit nagyfokú bizonytalanság övezi (Novacek Cleland 2001, Daily et al 2000). Ahogyan Limburg és szerzőtársai (2002) bemutatják, az ökológiai rendszerek működése, illetve ezek megváltozása és e 7 Az ökoszisztéma szolgáltatások máig egyik legelterjedtebb megfogalmazása a Millennium Ecosystem Assessment (MEA) definíciója, amely ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezi a természetes és ember által módosított ökoszisztémák által a társadalom számára biztosított kézzel fogható és nem kézzel fogható hasznokat (MEA 2003). Az ökoszisztéma-szolgáltatások tipológiáiról részletesen lásd MEA (2003), MEA (2005), Gonczlik (2004), Kelemen et al (2009). 8 Bár olyan tanulmányt ismerünk, amely a kutatók tudományos hátterének technooptimizmusra gyakorolt hatását mérte volna, ennek potenciális befolyásoló hatására saját, tudományosnak nem minősülő tapasztalataimon túlmenően kiváló példát szolgáltat Norman Myers és Julien Simon magyarul is olvasható vonatkozó vitája (Myers Simon 2004). 15

16 változás jóléti hatása magas fokú bizonytalansággal jellemezhető, mert a bioszférában érvényesülő interdepenedenciák következtében: az elemzett ökológiai rendszer megváltozásának hatásai átnyúlhatnak a lehatárolt és elemzett rendszeren, az ökológiai rendszerek olyan folyamatokkal jellemezhetők, amelyek különböző, de gyakran egymást átfedő időbeli és területi skálákon jelentkeznek, illetve a nagyobb idő- és térbeli skálán jelentkező hatások befolyásolják a kisebb skálákon jelentkező hatásokat, és fordítva. Az ökológiai rendszerek összetett, interaktív rendszerek, amelyekben egyfajta dinamikus egyensúlyi állapotot biztosító stabilizáló mechanizmusok érvényesülnek. Az ökológiai rendszereknek azonban több stabil állapotuk is lehetséges, ha elvesztik rezilienciájukat, ellenállóképességüket a külső zavaró hatások (stressz) eredményeképpen. Az új stabil állapotba történő átalakulás visszafordíthatatlan és jó eséllyel alacsonyabb emberi jólétet tesz lehetővé. 9 E változások ráadásul nemlineárisak, nem előrejelezhetők és az emberi tevékenység kiterjedésével bekövetkezési valószínűségük növekszik. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy az ökológiai rendszerek ún. nemmarginális rezsimek (Limburg et al. 2002). Marginális rezsim alatt olyan ökológiai feltételeket értünk, amelyek mellett (1) az elemezett rendszer stabil, az elemei közötti kapcsolatok nagy bizonyossággal megérthetők, előrejelezhetők, (2) a gazdasági feltételek visszatükrözik az ökológiai feltételeket, és (3) a rendszert marginális változások, folyamatosság, stabilitás, előrejelezhetőség és helyettesíthetőség jellemzik azaz a rendszer nincs a nagy, visszafordíthatatlan, hirtelen változások küszöbén. Ugyanakkor e jellemzők érvényesülésének valószínűsége egyre alacsonyabb, hiszen az ökológiai rendszerekre gyakorolt emberi hatás mértékének a növekedésével 9 Példa lehet ilyen, jelenleg éppen zajló változásokra a sivatagosodás jelensége, a gleccserek olvadása vagy a tengeri és óceáni halállományok összeomlása (Rakonczay 2008). 16

17 a nem folyamatos változást jelentő változások bekövetkezési valószínűsége növekszik (4. ábra). 4. ábra: Marginális és nem marginális rendszerviselkedések értékváltozása stresszhelyzetek esetén Forrás: saját szerkesztés Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a fenntarthatóság eszközeinek meghatározásakor többes bizonytalansággal találjuk szembe magunkat: 1. Nem ismerjük előre tudományos bizonyossággal a jövőbeni környezeti változások természetét, 2. ezek emberi jólétre gyakorolt hatását, és 3. az alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket és alkalmazkodóképességet. 17

18 A fenti bizonytalanságok megléte mellett azonban jelen tudományos tudásunk szerint az ember környezeti hatásának növekedésével (Rakonczai 2008) egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberi jólét egyik alapvető eszköze, a természeti tőke visszafordíthatatlanul olyan irányba változik, amely a jövőben önmagában alacsonyabb emberi jólétet tesz lehetővé. Elképzelhető azonban, hogy olyan jelenleg nem ismert lehetőségek jelennek meg, amelyek szerint a technooptimistáknak lesz igazuk, azaz a jólétcsökkenésért cserébe kompenzál a technológiai változás. Costanza szerint (Kocsis 1999) e bizonytalanság jelen tudásunk szerint az alábbi kifizetési mátrixot eredményezi (1. táblázat). Bár Costanza ebben az esetben egy maximin stratégiát javasol, amennyiben elfogadjuk azt a tudományos alapvetést, amelynek értelmében a tudomány nem képes értékviták eldöntésére, azt mondhatjuk, hogy a választás az egyes közösségek feladata. 1. táblázat A technológiai optimizmus és a technológiai pesszimizmus kifizetési mátrixa A világ tényleges helyzete A jelenleg folytatott politika technológiai optimizmuson alapuló politika technológiai pesszimizmuson alapuló politika Forrás: Kocsis (1999, 158.o.) az optimistáknak van igazuk magas nyereség a pesszimistáknak van igazuk katasztrófa mérsékelt nyereség elviselhető nyereség Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos közgazdaságtani gondolatok sokszor egymásnak homlokegyenest ellenkező állításokat fogalmaznak meg a környezeti fenntarthatóság kritériumaival, az ahhoz vezető úttal kapcsolatban. 18

19 4.3 Hogyan lehet biztosítani/elérni azt, hogy a közösségek/társadalmak ezen eszközök megteremtésére törekedjenek és ezeket az előzetesen meghatározott (jóléti) célok megvalósítására használják fel? Amennyiben megszületik a döntés a célokkal és eszközökkel kapcsolatban, akkor fel kell tennünk a magunknak a Hogyan érjük el e célokat? kérdést. Ez alatt nem értünk mást, mint azt, hogy milyen intézmények szükségesek a célok megvalósításához, eszközök létrehozásához. 10 Mivel a fentiekben amellett érveltünk, hogy tudományos igényességgel nem tudunk állást foglalni sem a célokkal, sem pedig az ezek eléréséhez szükséges eszközökkel kapcsolatban, így e fejezetben nem egy adott cél eléréséhez/eszköz megteremtéséhez szükséges intézményekkel foglalkozunk, hanem bemutatunk egy olyan dilemmát, amely megmutatja: e kérdés megválaszolásakor sem vagyunk képesek tudományosan egyértelmű válaszokat adni. Erőteljes nézetkülönbség van a közgazdaságtani elméletek közt a tekintetben, hogy milyen módon érdemes a természettel, környezethasználattal is kapcsolatos döntéseket előkészíteni, meghozni. Ennek kapcsán az egyik legkomolyabb vita azzal kapcsolatban bontakozott ki, hogy célszerű-e a fenntarthatósággal kapcsolatban a természeti változását pénzben értékelni. Amennyiben ugyanis egy hagyományos közgazdaságtani felfogásban, a korábban már részletezett anyagias utilitarizmus jóléti paradigmájának megfelelően a költség-haszon elemezést (cost benefit analysis CBA) tekintjük irányadónak a közösségi döntések meghozatalakor, akkor a környezeti változások emberi jólétre gyakorolt hatásait is pénzben kell értékelnünk. A természet pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésre (Marjainé Szerényi 1999, 2000, 2005), amelyeket a hagyományos közgazdaságtani megközelítés támogat, mert (Common 2003): így a költség-haszon elemzésen alapuló döntéselőkészítésben megjelennek a környezetpusztítással járó költségek, amelyek pénzbeli 10 Intézmények alatt bár nem vizsgáljuk ezeket teljességükben tanulmányunkban Vatn (2006) alapján a társadalom (1) hagyományainak, (2) normáinak és (3) jogi szabályainak összességét értjük. 19

20 értékelés hiányában nem jelennének meg (azaz ebben az esetben a környezetet nulla értéken vennék a döntéshozók számításba), és lehetőséget nyújt a nemzeti elszámolások zöldítésére (fenntarthatóbbá tételére). A fenti előnyök mellett azonban a pénzbeli értékelés érvényessége kapcsán számos kritika felmerül a szakirodalomban. 11 Az ökológiai rendszerek korábban bemutatott jellemzői például két okból is megkérdőjelezik a természet pénzbeli értékelésének érvényességét. Egyrészt ugyanis a pénzbeli értékelési módszerek különösen a leggyakrabban használt feltárt preferencián alapuló módszer, a feltételes értékelés nem képesek a fenti komplexitás kezelésére. Könnyen belátható, hogy egy egyszerű kérdőíves megkérdezés esetén a laikus válaszadók egy olyan problémával találják szembe magukat (azaz egy olyan környezeti változást kellene pénzben értékelniük), amelynek hosszú távú jóléti hatásáról nagyon keveset tudnak. E módszerek tehát nem hozzák helyzetbe a laikus válaszadókat abban az értelemben, hogy nem látják el őket a megalapozott döntéshez szükséges információkkal. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy amíg a környezettel kapcsolatos döntések esetében a valóságban az értékelendő jószág sokszor komplex, nehezen megismerhető és a választási alternatívák hatásai nem teljes körűen ismertek, addig a CBA-ban implicit módon az értékelendő erőforrás viszonylag egyszerű, könnyen megismerhető és a választási alternatívák hatásai beláthatók (Kelemen 2011). 12 Másrészt az előző bekezdésben írottakkal szoros összefüggésben probléma a természet pénzbeli értékelése kapcsán, hogy e módszerekkel határelemzést alkalmazunk nem-marginális rezsimek értékelésére. Azaz abból indulunk ki, hogy 11 E tanulmányban nem célunk ezek teljes körű bemutatása, pusztán néhány, témánk szempontjából lényeges különbség kiemelése. 12 Az ökológiai rendszerek működésével, az ember azokra gyakorolt hatásával és e hatás emberi jólétre gyakorolt visszahatásával számos kutató és kutatás foglalkozik az itt részletesebben bemutatott forrásokon kívül is (Chapin et al 2000, Costanza et al 1997, Daily et al 2000, Ekins et al 2003, Mc Daniel Gowdy 2002, Norgaard Bode 1998, Pimm 1997, Rees 1998, Vida 2001, Woodruff 2001). 20

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés kortárs szakirodalmában a következő pontok a meghatározóak:

A helyi gazdaságfejlesztés kortárs szakirodalmában a következő pontok a meghatározóak: Kutatási terv - Gébert Judit A KÉPESSÉGSZEMLÉLET LEHETSÉGES SZEREPE A HELYI DÖNTÉSHOZATALBAN 1. Téma indoklása Tervezett kutatásaim fókuszában a helyi döntéshozatali módszerek és a Nobel-díjas közgazdász,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Fogalmak Navigare necesse est

Fogalmak Navigare necesse est Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez

PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez Prevenciós programok tervezése és értékelése Nemzeti Drog Fókuszpont szakmai találkozó 2013. március 19. Mi a PERK? Prevention Evaluation

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére - a Védegylet szegedi csoportjának Csongrád megyei tapasztalatai tükrében Kiadványunkban a Védegylet szegedi csoportjának környezeti igazságossági

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány a tartós siker megvalósítását támogatja

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN A számítógépes könyvtári adatfeldolgozás és információkeresés gyakorlati bemutatását Jugoszláviában először a Könyvtárosok Tartományi

Részletesebben

Kockázatmenedzsment a vállalati sikeresség érdekében. ISOFÓRUM XXIII. NMK Balatonalmádi, Dr. Horváth Zsolt (INFOBIZ Kft.

Kockázatmenedzsment a vállalati sikeresség érdekében. ISOFÓRUM XXIII. NMK Balatonalmádi, Dr. Horváth Zsolt (INFOBIZ Kft. Kockázatmenedzsment a vállalati sikeresség érdekében ISOFÓRUM XXIII. NMK Balatonalmádi, 2016. 09. 15-16. Dr. Horváth Zsolt (INFOBIZ Kft.) CÉL és ESZKÖZ kérdése Vállalati sikeresség a CÉL támogatás iránya

Részletesebben

A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai

A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai Posta Ádám István PhD hallgató, demonstrátor SZTE Gazdaságtudományi Kar SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alapfogalmak Fenntarthatóság Jólét Jóléti

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

A kvantitatív kutatás folyamata

A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív stratégia keretében zajló kutatómunka teljes ívét a következı szakaszokra lehet osztani: 1. Tájékozódás 2. Tervezés 3. Elıvizsgálat (Pilot vizsgálat) 4. Adatgyőjtés

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

Vállalatfejlesztési Diagnózis

Vállalatfejlesztési Diagnózis Vállalatfejlesztési Diagnózis ÚT A BELSŐ POTENCIÁL FELTÁRÁSÁHOZ Az eredmények bemutatásának tartalmi elemei Motiváció Kompetencia Eredmények A Vállalatfejlesztési Diagnózis egy olyan integrált szervezeti

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

I. A felfedési kockázat mérése és a mikroadatokhoz való hozzáférés jövője II. Paraadatok használata a rugalmas (responsive) mintavétel során

I. A felfedési kockázat mérése és a mikroadatokhoz való hozzáférés jövője II. Paraadatok használata a rugalmas (responsive) mintavétel során Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai és Nemzetközi Statisztikai Szakosztálya Magyar résztvevők az ISI (58.) dublini konferenciájáról I. A felfedési kockázat mérése és a mikroadatokhoz való

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 2. Választási modellek Levelező tagozat 2015 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Fogalmak Választási modellek célja: annak megjósolása,

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Felmérés a Dialecte elméleti és gyakorlati oktatásban történő alkalmazásáról

Felmérés a Dialecte elméleti és gyakorlati oktatásban történő alkalmazásáról P3 SOLAGRO / P4 SupAgroFlorac Oktatási módszerek és gyarkoltatok a Dialecte alkalmazásával a szakoktatásban Projekt eredmények Franciaországban Marine Gimaret, Mercedes Milor NEMZETKÖZI KONFERENCIA Az

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben