A fenntarthatóság és a jólét mérésének lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenntarthatóság és a jólét mérésének lehetőségei"

Átírás

1 A fenntarthatóság és a jólét mérésének lehetőségei Megalapozó tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 1 Tartalom 1 Tartalom Rezime na srpskom jeziku... Error! Bookmark not defined. 3 Bevezetés A fenntarthatóság és jólét fogalmainak definiálása Mi az, amit fenn szeretnénk tartani? A jólét mérésének elméleti alapjai, dilemmái Milyen eszközökre van szükség e jólét fenntartásához? Hogyan lehet biztosítani/elérni azt, hogy a közösségek/társadalmak ezen eszközök megteremtésére törekedjenek és ezeket az előzetesen meghatározott (jóléti) célok megvalósítására használják fel? Összegzés a közgazdaságtan jóléti és fenntarthatósági elméleteiből levonható következtetések a fenntarthatóság operacionalizálására vonatkozóan Módszertani javaslatok a jóléti és fenntarthatósági indikátorkészletek kidolgozásához A jólét és fenntarthatóság elméletéből következő választások a fenntarthatósági indikátorok tervezésének dimenziói kapcsán Szempontok a jóléti és fenntarthatósági indikátorok megalapozott megvalósításához Indikátorkidolgozás, legitimitás, önreflexió Összegzés Felhasznált irodalom:

3 2 Rezime na srpskom jeziku Mogućnosti merenja održivosti i blagostanja U ovoj studiji se bavimo metodičkim pitanjima izrade setova indikatora za blagostanje i održivost. Konkretno tražimo odgovor na pitanje: kakvo uputstvo dobijamo iz odgovarajuće stručne, pre svega ekonomske literature za merenje održivosti i blagostanja, koje su mogućnosti izrade takvih indikatora i setova indikatora, i koje su među njima poželjne. Da bi smo dali odgovor na istraživačko pitanje, prvo analiziramo ekonomske teorije o blagostanju i održivosti da vidimo kakva nam uporišta daju te teorije za izradu indikatora blagostanja i održivosti. Zaključujemo da na osnovu odgovarajućih teorijskih naučnih rezultata pri merenju blagostanja i održivost nailazimo na trostruki kompleksitet: Ekološki kompleksitet: zbog kompleksiteta ekoloških sistema često imamo ograničeno znanje o budućim promenama u ovim sistemima i o tome kako bi ti sistemi reagovali na ljudsku intervenciju. Naučni kompleksitet: pitanja blagostanja i održivosti koja su i sama kompleksna, dotaču bezbroj oblasti u istraživanju i nauci, a naučnici, koji imaju specijalizovano znanje, razmišljaju po datim paradigmama i imaju različite subjektivne interese će verovatno još dugo raspravljati o mnogim aspektima ovih tema, tojest nije verovatno da ćemo u vezi tih pitanja u skoroj budućnosti videti stručni/naučni konsenzus. Društveni kompleksitet: neizbežno je da pitanja Šta je blagostanje? i Šta da održavamo? nose u sebi odluku o vrednostima, tako da nauka, kao metoda za saznanje nije pogodna da na njih da odgovor, a razni pojedinci i grupe u društvu imaju veoma različita mišljenja o tim pitanjima. U drugom delu našeg rada analiziramo šta proilazi iz gornjeg, trostrukog 3

4 kompleksiteta kada se radi o metodiki izrade indikatora za blagostanje i održivost. Zaključujemo da kod izrade setova indikatora za blagostanje i održivost, umesto tradicionalnog stava bi verovatno bio više opravdan postnormalni naučni stav, pa bi u optimalnom slučaju proces izrade ovih setova indikatora: bila podržana sa strane srtručnjaka i stručnog znanja, ali bi isti ne upravljali procesom, bila što opširnija i pružila mogućnost za što meritornije prisustvo. Praktična realizacija takvog, u teoriji poželjnog procesa je međutim veliki izazov. Sa jedne strane, bilo kakav proces prisustva je izložen manipulaciji uključenih, a sa druge strane pre nego što to, teoretski poželjno, široko i meritorno prisustvo postane moguće, treba savladati mnoge konkretne i praktične teškoće na terenu, koje identifikujemo u našem radu. Iako postoji i opasnost od manipulacije i teškoće u optimalnoj realizaciji, stučna literatura o instrumentima za donošenje odluke i o grupnim tehnikama istraživanja navodi brojne instrumente i postupke koji pomažu da se ove opasnosti i teškoće barem delimično otklone. Takvi su među ostalima ako strukturu procesa prisustva planiramo tako da bude izrazito protiv-manipulativna; ako smo dovoljno oprezni kod izbora onih koji su uključeni u proces, i takođe kada otkrivamo njihove zahteve u vezi procesa; ako se trudimo da raznim metodama održavamo njihov nivo motivacije; i najzad, ako pomoću iskusnih istraživača društva pokušamo da tokom realizacije filtriramo i minimaliziramo praktične teškoće koje ugrožavaju meritorno prisustvo. Dakle, iako idealno meritorno prisustvo nije moguće dostignuti, pomoću iskustva koje smo dobili tokom primene instrumenata za prisustvo, proces planiranja indikatora možemo približiti tom teoretski poželjnom idealu. Naš zaključak je da nema savršenog procesa donošenja odluke kod izrade indikatora kojeg bi smo mogli univerzalno primeniti, štaviše, kod svakog takvog procesa nailazimo na brojne neizbežive odluke i promene - kao što su naprimer teškoće u podsticanju građanskog prisustva, reprezentacija stavova nekih grupa koji 4

5 nisu sposobni da prisustvuju, obezbeđivanje izjednačenog izbora stručnjaka ili metoda donošenja krajnje odluke o indikatorima. Zbog ovih teškoća i prinudnih odluka, kategorija legitimiteta je istaknuto značajna kod planiranja indikatora blagostanja i održivosti. Tojest, treba skrenuti istaknutu pažnju i uložiti energiju u to, da bi zajednice o kojima se radi imali osećaj da je proces izrade indikatora blagostanja i održivosti legitiman. Stvorenje ovog legitimiteta je veliki izazov, u kome svakako može da pomogne institucionalizacija samorefleksivnog fidbeka. 5

6 3 Bevezetés Tanulmányunkban a fenntarthatóság, valamint a jólét mérésének lehetőségeivel foglalkozunk. Arra, hogy a területről teljes képet adjunk, nem vállalkozhatunk, lévén 2003-as kutatások több mint 500 fenntarthatósági indikátor(készlet) kidolgozására vonatkozó próbálkozást említenek (Böhringer Jochem 2007). A fentiekből fakadóan kutatási célunk inkább az, hogy a vonatkozó közgazdaságtani ismereteket rendszerezve e háttértanulmánnyal útmutatást nyújtsunk a fenntarthatóság és a jólét mérési lehetőségeihez azáltal, hogy elemezzük: a szakirodalomban megtalálható eredmények alapján milyen lehetőségek vannak ilyen indikátorok, indikátorkészletek kidolgozására, és ezek közül melyik az (melyek azok), amelyek megítélésünk szerint kívánatosnak mondhatók. A fentieknek megfelelően tanulmányuk felépítése a következő. Először a jólét, illetve a fenntarthatóság fogalmait definiáljuk, majd pedig megvizsgáljuk a közgazdaságtan vonatkozó elméleteit a tekintetben, hogy ezekből milyen követelmények és lehetőségek szűrhetők le e fogalmak operacionalizálására vonatkozóan. Dolgozatunk második részében az első rész eredményei alapján javaslatot teszünk egy elméletileg kívánatos indikátorkidolgozási folyamatra, majd elemezzük, hogy a gyakorlati megvalósítás során milyen szempontokra kell különös gondot fordítani ennek megvalósításához. Tanulmányunkat következtetéseinkkel zárjuk. 6

7 4 A fenntarthatóság és jólét fogalmainak definiálása Mind a fenntarthatóság, mind pedig a jólét meglehetősen komplex fogalmak, amelyek értelmezésével, elméleti hátterével és operacionalizálásával specifikus közgazdaságtani irányzatok (jóléti közgazdaságtan, környezetgazdaságtan és ökológiai közgazdaságtan) foglalkoznak. Annak érdekében, hogy közelebb jussunk e fogalmak mérési lehetőségeinek megismeréséhez, először meghatározunk egy jóléti, illetve környezeti fenntarthatósági elméleti keretet, amelyek későbbi operacionalizálási tevékenységünk elméleti hátterét jelentik. Ennek kapcsán először fontosnak tartjuk röviden tisztázni a vizsgált fogalmak (jólét, természeti környezet, fenntarthatóság) egymáshoz való viszonyát (1. ábra). 1. ábra A tanulmány kulcsfogalmainak egymáshoz való viszonya Fenntarthatóság Jelenbeli jólét Jövőbeli jólét nyújtásának képessége Természeti környezet/ Természeti tőke Forrás: saját szerkesztés Az ábráról látható, hogy a fenntarthatóság-koncepciónkba beletartozik egyrészt a jelenbeli jólét helyzete. Munkadefiníciónk értelmében egy jelenbeli szituáció is lehet fenntarthatatlan, amennyiben emberek milliárdjainak nincsenek kielégítve olyan alapvető szükségletei, mint az egészséges ivóvíz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, alapvető személyes szabadságjogok stb. Azaz, emberek 7

8 jelentős tömegeinek esetében potenciálisan már a jelenben sem beszélhetünk jóléti szempontból fenntartható állapotról. 1 Ugyanakkor a fenntarthatóság alapvetően mégiscsak egy jövőorientált koncepció (Bruntland 1987), azaz a jelenbeli jóléten túlmenően magában foglalja a jövőbeni jólét nyújtásának képességét is. 2 Ebben van kulcsszerepe a természeti környezetnek vagy természeti tőkének. Továbbá, a szakirodalomban gyakran párhuzamosan használják a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalmakat. Mi tanulmányunkban a fenntarthatóság kifejezést használjuk, hiszen a fejlődés fogalmának elemzése, elméleti és gyakorlati értelmezéseinek (Daly Cobb 1989, Sachs 2000) bemutatása jóval túlmutat e tanulmány keretein. Ennek megfelelően, amikor a jólét, illetve fenntarthatóság mérőeszközeinek kidolgozásán gondolkodunk, akkor mindenképpen meg kell válaszolnunk a következő kérdéseket: 1. Mi az, amit fenn szeretnénk tartani? Azaz mit értünk jólét alatt? 2. Milyen eszközök kellenek e jólét fenntartásához? 3. Hogyan lehet biztosítani/elérni azt, hogy a közösségek/társadalmak ezen eszközök megteremtésére törekedjenek és ezeket az előzetesen meghatározott (jóléti) célok megvalósítására használják fel? E három kérdés tulajdonképpen mintegy keresztülvágja a fenntarthatóság ún. pilléreken alapuló megközelítését (2. ábra). A vonatkozó szakirodalomban manapság a fenntarthatóság 4 pillérét szokták megkülönböztetni (Valentin-Spangenberg 2000): környezeti, társadalmi, gazdasági és intézményi. 1 Hasonlóan érvel Anand és Sen (2000), illetve Sachs (2000). 2 A fenntarthatóság két hagyományos közgazdaságtani elméletei, az erős, illetve gyenge fenntarthatóság elméletei is így értelmezik a fenntarthatóság fogalmát (Bulla Tamás 2006, Fleischer 2006, Goodland Daly 1996, Gutés 1996, Kerekes 2006, Schaltegger Burritt 2005). 8

9 Intézményi Gazdasági Társadalmi Környezeti E pilléreken alapuló megközelítés alapvető hiányossága, hogy az egyes pilléreken belül nem különít el célokat, eszközöket és elérési módokat. A környezeti pilléren belül például egyaránt megjelennek célok ( Milyen környezetben szeretnénk élni? ), és eszközök ( A természeti tőke mely elemei fontosak a jövőbeni jólét különböző formáinak a nyújtásához? ). Az intézményi pillér esetében ugyanezzel a problémával találkozunk. Egy közösség politikai berendezkedése ugyanis egyrészt rendelkezik egyfajta önértékkel a közösség jólétének szempontjából, ugyanakkor a jólét eszközeinek pl. a természeti tőke bizonyos szintjének megőrzése megteremtése szempontjából eszközértékkel is bír. A társadalmi és gazdasági pillér viszonya pedig alapvetően hierarchikus: a társadalmi (jóléti) pillér jelenti a célokat, míg a gazdasági pillér az ezek eléréséhez szükséges eszközök egy csoportját. 2. ábra A fenntarthatósági mérőeszközök kidolgozásához megválaszolandó kérdések viszonya a fenntarthatósági pillérekhez Mit akarunk fenntartani? Milyen eszközökkel? Hogyan érjük el ezt? Forrás: saját szerkesztés A fent leírtak miatt a következőkben a fentebb felvázolt kérdések mentén vesszük sorra azt, hogy milyen dilemmákkal (operacionalizációs választásokkal) találjuk szembe magunkat, amikor fenntarthatósági mérőeszközöket kívánunk kidolgozni. 4.1 Mi az, amit fenn szeretnénk tartani? A jólét mérésének elméleti alapjai, dilemmái A jólét fogalmának definiálása több tudományterületet érint: foglalkozik vele a filozófia, a pszichológia, a szociológia és a jóléti közgazdaságtan. A történelem 9

10 folyamán rengeteg jóléti elmélet született, ezekről lehetetlen átfogó képet adni, ezért itt elsősorban a jóléti közgazdaságtan eredményeire koncentrálunk. 3 A jóléti közgazdaságtan legtöbb elméletének hátterében az utilitarizmus filozófiai irányzata húzódik meg. A klasszikus utilitarizmus lényegét három pontban lehet összefoglalni (Krémer 2004, 83. o.): Először, a cselekvések kizárólag következményeik alapján minősülnek jónak, vagy rossznak. Semmi más nem számít. Egyszerűen azok a jó cselekvések, amelyek a legjobb következményekhez vezetnek. Másodszor, a következmények mérlegelésénél egyedül az okozott boldogság vagy boldogtalanság mértéke számít. Minden más irreleváns. Harmadszor, a várható boldogság vagy boldogtalanság kalkulálásakor senkinek a boldogsága nem számít fontosabbnak a másikénál. Minden ember jóléte egyenlő mértékben fontos. A klasszikus utilitarizmust ugyan rengeteg kritika érte, az alapvetően még ma is uralja a jóléti közgazdaságtant (Sen Williams 1996). Vannak azonban más elméletek is a jólét meghatározására. Ezek az elméletek feloszthatók egy formális, illetve szubsztantív csoportra (Hausmann McPherson 1997). A szubsztantív megközelítések közös jellemzője, hogy pontosan meghatározzák, mi rendelkezik önértékkel az emberek számára. Ezzel szemben a formális megközelítések leírják, hogyan lehet kitalálni, mi a jó, de nem határozzák azt meg pontosan. Egy formális elmélet a boldogság-utilitarizmus, amely valamilyen pozitív mentális állapotot tekint a jó kritériumának. Habár a lehető legnagyobb boldogság elve igen frappáns, és vonzó elmélet, nem nehéz belátni, hogy rengeteg probléma adódik az alkalmazásából, egyik ilyen a mentális állapot mérhetőségének a kérdése. A jóléti közgazdaságtanban leginkább elterjedt formális elmélet a preferenciautilitarizmus, amely az egyéni preferenciák kielégítését veszi figyelembe. Az elmélet központi gondolata szerint: Ha az egyének kizárólag önérdekkövetők, 3 Tanulmányunk e részében támaszkodunk korábbi kutatásunkra (Málovics et al. 2010). 10

11 preferálni fogják x-et y-hoz képest, akkor és csak akkor, ha úgy vélekednek, hogy x jobb nekik, mint y. Ha jól informáltak, akkor vélekedésük valóra válik, és x jobb lesz nekik, mint y, akkor és csak akkor, ha x-et preferálják y-hoz képest. (Hausmann McPherson 1997, 73. o.). A preferencia-utilitarizmus alapvetően ordinális hasznosságfogalommal dolgozik: vagyis annak a megállapítására törekszik, hogy egy állapot jobb-e, hasznosabb-e, mint a másik. Azonban a jólét méréséhez, összehasonlításához kardinális skálára is szükség lehet, vagyis arra, hogy értéket rendeljünk egyes preferenciákhoz (Dasgupta 2001). Közgazdászok számára ennek kapcsán a legegyszerűbb megoldás a pénz. Vagyis nézzük meg, hogy az egyes preferenciák megvalósulásáért mennyit fizetnének az emberek. Ezt a nézőpontot anyagias-utilitaristának hívják. A formális elméletek közös jellemzője, hogy egy determinánsra próbálják redukálni a jólét meghatározását, formalizálásra törekszenek és eltávolodnak a normativitástól, paternalizmustól, erkölcsi értékektől. A vita a formális elméletek kapcsán még ma is tart. Legfontosabb előnyüknek azt tartják, hogy a formalizálhatóságuk miatt közvetlenül köthetők az elméleti közgazdaságtan eszköztárához (Hausmann McPherson 1997). Habár vitathatatlan előnyük, hogy egyszerűek, formalizálhatók, mérhetők, rengeteg kritika érte, és éri még ma is őket, például a preferenciák bizonytalansága, a változó preferenciák, a preferenciák közötti konfliktusok, a becslés nehézsége, valamint az igazságosság és a jogok figyelmen kívül hagyása kapcsán. A szubsztantív elméletek közé tartoznak azok az irányzatok, amelyek pontosan meghatározzák, melyek az emberi jólét alkotóelemei, mely dolgok rendelkeznek önértékkel. Bizonyos szempontból ezek az elméletek objektívek: az önértékkel rendelkező dolgok függetlenek az emberek akaratától, vágyától vagy preferenciáitól. Az első ilyen elmélet az alapvető javak elmélete. E szerint a jólétet alapvető társadalmi javakban kell mérni, amelyek eszközök ahhoz, hogy az egyén teljes életet élhessen a társadalomban. Rawls szerint az alapvető javak a következők: szabadság, jog, hatalom, lehetőség, jövedelem, vagyon, és az önbecsülés társadalmi alapjai (Rawls 1997). Ezek közül is elsődleges fontossága van a szabadságjogokkal való 11

12 rendelkezésnek. Rawls felállít egy a jólét szempontjából igen figyelemre méltó szabályt: a társadalmi különbségek elvét, másképpen a maximin szabályt. E szerint a társadalomban elsődleges figyelmet a legrosszabb helyzetben lévőkre kell fordítani, azokra, akik a legkevesebbel rendelkeznek az alapvető javakból és az ő helyzetüket kell javítani, hogy a társadalom egészének a jóléte növekedjen. A második szubsztantív elmélet a Nobel-díjas közgazdász Amartya Sen nevéhez kapcsolható. Ez a képességszemlélet. A képesség fogalma Sennél az emberek által élvezett tényleges szabadságot takarja. Az alapvető javakkal szemben a legnagyobb különbség abból adódik, hogy a képességek fogalma nem csak a jóléthez szükséges eszközöket takarja, hanem releváns személyes tulajdonságokat, amelyek meghatározzák az egyén milyen mértékben tudja az alapvető javait céljai elérésének szolgálatába állítani. A képességek között kiemelt jelentősége van az egyének által élvezett szabadságnak, amely nem csak a jólét eszköze, hanem célja is. A harmadik említésre méltó szubsztantív elmélet a Dasgupta által felvázolt eszközök és célok elmélete. E szerint a jólétet két aspektusból kell szemlélni, az egyik aspektus a jólét alkotóelemeire (constituents) vonatkozik, amelyhez tartozik a boldogság, egészség és az alapvető szabadságjogok. A másik megközelítés a jólét determinánsaira, vagy eszközeire (determinants) vonatkozik, amelyek: az étel, a ruházat, az ivóvíz, a lakóhely, az információszerzési lehetőség, és a biztonság. Mindkét megközelítés egyaránt fontos, egyiket sem szabad elhanyagolni a másik rovására (Dasgupta 2001). A szubsztantív elméletek közös jellemzője, hogy szem előtt tartják valamilyen formában a jólét erőforrásait, kimondottan interdiszciplinárisak, pluralisták, vagyis több aspektusból közelítenek az emberi jólét fogalmához, ezáltal megragadnak olyan szempontokat is, amelyek nem mérhetők vagy csak igen nehezen pénzben. A legtöbb kritika is amiatt éri őket, mert túl sok mindent akarnak figyelembe venni, ami a jólét mérhetőségének a kárára megy. Összességében azt mondhatjuk, hogy amennyiben a Mit szeretnénk fenntartani? kérdés esetében el szeretnénk kerülni a túlzott redukcionizmust, akkor a szubsztantív elméletek ingoványos talajára tévedünk, ahol a hagyományos 12

13 tudományos válaszok 4 helyett illetve az azok által jelzett keretfeltételek mellett értékválasztásaink döntik el azt, hogy melyik elmélet talajáról elindulva mit válaszolunk a felvetett kérdésre (Stiglitz et al. 2009). Azaz a Mit szeretnénk fenntartani? kérdésre adandó válasz adott területen és adott időben tudományos helyett társadalmi, szükségszerű értékválasztást magában hordozó döntés. 5 Látható tehát, hogy a jólét közgazdaságtani elméletei eltérő módszertant javasolnak a jólét mérésére, eltérő tényezőket tartanak fontosnak a jólét mérésének szempontjából (3. ábra). 3. ábra A jólét közgazdaságtani elméletei és az ezekből következő operacionalizációs választások Közgazdaságtani jólételméletek Az elmélet alapján mérendő (1) Formális 1.1 Boldogságutilitarizmus 1.2. Preferenciautilitarizmus 1.3. Anyagias utilitarizmus (1) Formális 1.1. Boldogság 1.2. Preferenciák kielégülése 1.3. Jövedelem (2) Szubsztantív 2.1. Rawls 2.2. Sen 2.3. Dasgupta (2) Szubsztantív 2.1. Alapvető javak 2.2. Képességek 2.3. Eszközök és célok Forrás: saját szerkesztés 4.2 Milyen eszközökre van szükség e jólét fenntartásához? A közgazdaságtan általában a tőketípusok fogalmán keresztül közelíti meg a jólét fenntartásához szükséges eszközök vizsgálatát. Azzal kapcsolatban azonban, hogy konkrétan milyen tőketípusokra lenne szükség bárminemű jövőbeni jólét biztosításához, több dilemmával is szembetaláljuk magunkat a szakirodalomban. A legalapvetőbb és legismertebb ezek közül az egyes tőkefajták egymáshoz való helyettesítő/kiegészítő viszonyával kapcsolatos dilemma. 4 Arról, hogy mit értünk hagyományos tudományon, később még írunk. 5 A Mit akarunk fenntartani? kérdéssel kapcsolatos komplexitást tovább növeli, ha megfontoljuk, hogy a vonatkozó döntéseink által érintett jövő generációk preferenciáinak becsatornázására nem áll módunk. Sok közgazdász emiatt a fenntarthatóság kérdéskörének megközelítésekor fel sem veti a célok (jólét), csak az eszközök (jövő generációknak örökül hagyandó tőkemennyiség) kérdését (Hanley 2000, Illge Schwarze 2009). 13

14 Amennyiben helyettesítő viszonyt feltételezünk, akkor gyenge fenntarthatóságról (GYF), míg kiegészítő viszony feltételezése esetén erős vagy szigorú fenntarthatóságról (EF) beszélhetünk. Előbbi értelmében az össztőkemennyiség, míg utóbbi esetében ez, illetve a természeti tőke (bizonyos szintjének) megőrzése is szükséges. Az, hogy mi a természeti tőkének az erős fenntarthatóság elméletében megőrzendő szintje, általában a természeti tőkén belüli további megkülönböztetéssel igyekszik a szakirodalom megragadni. Ennek értelmében beszélhetünk kritikus (nem helyettesíthető) és nem kritikus természeti tőkéről (Ekins 2003, Ekins et al. 2003). 6 A GYF elméletének képviselői a természeti- és mesterséges tőke egymással való helyettesíthetőségéből indulnak ki. Véleményük szerint néhány esetben akár közvetlen helyettesítés is van a mesterséges tőke és a természeti tőke (TT) közt ilyen például amikor egy precízebb szerkezet csökkenti a hulladékot, lehetővé teszi addig megmunkálhatatlan anyagok használatát vagy a hatékonyabb újrahasznosítást (Solow 1997, Stiglitz 1997). Fontosabb azonban az indirekt kapcsolat, amikor az addig kimerülő erőforrásokból készült anyagokat magas tőkeintenzitású folyamatokat használva megújulókból állítják elő (Solow 1997). Ez utóbbi nem a természeti erőforrások tőkejavakkal történő helyettesíthetőségét, csupán a nem megújuló erőforrások megújulókkal történő helyettesíthetőségét jelenti (Daly 1997) a technológiai fejlődés révén. Ugyanakkor, mivel a megújuló erőforrások (elvileg) nagyon hosszú időn keresztül használhatóak fenntartható módon (Solow 1997), hiszen egyes típusaikból képesek lehetünk hosszú időn keresztül egy pozitív, konstans, a megújuló-képességüket meg nem haladó mennyiséget használni, míg mások esetében ilyen korlát eljövetele nem is látszik a közeli jövőben (ilyenek például a nap és a fúziós energia). Így az elmélet szerint az egyes tőketípusok (természetes és mesterséges) közti tökéletes helyettesíthetőség következtében a fenntarthatóság kritériumának teljesítéséhez elég, ha a két tőketípus együttes értéke nem csökken azaz ha természeti erőforrás megsemmisülésével legalább ugyanolyan értékű mesterséges tőke jön létre (Gutés 1996, Kerekes 2006). A GYF elméletét ugyanakkor számtalan kritika éri. E kritika legrelevánsabb része a tőketípusok közti helyettesítő viszonyra azaz egészen konkrétan a természeti tőke 6 E két kategória elkülönítésének nehézségeit később még érintjük. 14

15 mesterséges tőkével való helyettesíthetőségére vonatkozik. Jelen tudásunk alapján ugyanis kijelenthető, hogy bizonyos, az emberi jólét szempontjából kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások jelenlegi ismereteink szerint nagyobb léptékben gyakorlatilag sem más ökoszisztéma-szolgáltatással, sem emberi technológiával nem helyettesíthetők (UNDP et al 2000, Buday-Sántha 2002, Gustaffson 1998, Ayres 2007). 7 Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a helyettesítési lehetőségekkel kapcsolatos vita egy jövőre vonatkozó vita, és így szükségszerűen túlmutat jelenbeli tudásunkon. Azt, hogy mennyire vallunk technooptimista nézeteket, befolyásolhatják például az emberi találékonyságról vallott nézeteink (Homer-Dixon 2004), illetve az, hogy milyen diszciplináris háttérrel érkezünk e vitába. 8 E vita annyiban mindenképpen elméleti, amennyiben feltételezhetjük, hogy nagyon kevesen gondolják azt, hogy a természeti és mesterséges tőke közti viszony abszolút helyettesítő vagy kiegészítő. A vita a gyakorlatban, az egyes társadalmi döntéseknél sokkal inkább azzal kapcsolatban jelentkezhet, hogy adott időben, adott helyen mekkora mennyiségű természeti tőkét érdemes megőrizni (vagy ellenkezőleg: más tőketípusok mennyiségének növelése érdekében nem megőrizni) a jövőbeni célok eléréséhez. Azaz mi is a természeti tőke megőrzendő (kritikus) szintje? E kérdésre azonban a legtöbb esetben igen nehéz egyértelmű választ adni a környezeti folyamatok, problémák és ezek emberi jólétre gyakorolt hatásának komplexitása miatt. Jelenlegi ökológiai tudásunk alapján ugyanis a globális biodiverzitás és annak ember általi csökkentésének természetét, valamint a pusztítás megszüntetésének leghatékonyabb eszközeit nagyfokú bizonytalanság övezi (Novacek Cleland 2001, Daily et al 2000). Ahogyan Limburg és szerzőtársai (2002) bemutatják, az ökológiai rendszerek működése, illetve ezek megváltozása és e 7 Az ökoszisztéma szolgáltatások máig egyik legelterjedtebb megfogalmazása a Millennium Ecosystem Assessment (MEA) definíciója, amely ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezi a természetes és ember által módosított ökoszisztémák által a társadalom számára biztosított kézzel fogható és nem kézzel fogható hasznokat (MEA 2003). Az ökoszisztéma-szolgáltatások tipológiáiról részletesen lásd MEA (2003), MEA (2005), Gonczlik (2004), Kelemen et al (2009). 8 Bár olyan tanulmányt ismerünk, amely a kutatók tudományos hátterének technooptimizmusra gyakorolt hatását mérte volna, ennek potenciális befolyásoló hatására saját, tudományosnak nem minősülő tapasztalataimon túlmenően kiváló példát szolgáltat Norman Myers és Julien Simon magyarul is olvasható vonatkozó vitája (Myers Simon 2004). 15

16 változás jóléti hatása magas fokú bizonytalansággal jellemezhető, mert a bioszférában érvényesülő interdepenedenciák következtében: az elemzett ökológiai rendszer megváltozásának hatásai átnyúlhatnak a lehatárolt és elemzett rendszeren, az ökológiai rendszerek olyan folyamatokkal jellemezhetők, amelyek különböző, de gyakran egymást átfedő időbeli és területi skálákon jelentkeznek, illetve a nagyobb idő- és térbeli skálán jelentkező hatások befolyásolják a kisebb skálákon jelentkező hatásokat, és fordítva. Az ökológiai rendszerek összetett, interaktív rendszerek, amelyekben egyfajta dinamikus egyensúlyi állapotot biztosító stabilizáló mechanizmusok érvényesülnek. Az ökológiai rendszereknek azonban több stabil állapotuk is lehetséges, ha elvesztik rezilienciájukat, ellenállóképességüket a külső zavaró hatások (stressz) eredményeképpen. Az új stabil állapotba történő átalakulás visszafordíthatatlan és jó eséllyel alacsonyabb emberi jólétet tesz lehetővé. 9 E változások ráadásul nemlineárisak, nem előrejelezhetők és az emberi tevékenység kiterjedésével bekövetkezési valószínűségük növekszik. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy az ökológiai rendszerek ún. nemmarginális rezsimek (Limburg et al. 2002). Marginális rezsim alatt olyan ökológiai feltételeket értünk, amelyek mellett (1) az elemezett rendszer stabil, az elemei közötti kapcsolatok nagy bizonyossággal megérthetők, előrejelezhetők, (2) a gazdasági feltételek visszatükrözik az ökológiai feltételeket, és (3) a rendszert marginális változások, folyamatosság, stabilitás, előrejelezhetőség és helyettesíthetőség jellemzik azaz a rendszer nincs a nagy, visszafordíthatatlan, hirtelen változások küszöbén. Ugyanakkor e jellemzők érvényesülésének valószínűsége egyre alacsonyabb, hiszen az ökológiai rendszerekre gyakorolt emberi hatás mértékének a növekedésével 9 Példa lehet ilyen, jelenleg éppen zajló változásokra a sivatagosodás jelensége, a gleccserek olvadása vagy a tengeri és óceáni halállományok összeomlása (Rakonczay 2008). 16

17 a nem folyamatos változást jelentő változások bekövetkezési valószínűsége növekszik (4. ábra). 4. ábra: Marginális és nem marginális rendszerviselkedések értékváltozása stresszhelyzetek esetén Forrás: saját szerkesztés Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a fenntarthatóság eszközeinek meghatározásakor többes bizonytalansággal találjuk szembe magunkat: 1. Nem ismerjük előre tudományos bizonyossággal a jövőbeni környezeti változások természetét, 2. ezek emberi jólétre gyakorolt hatását, és 3. az alkalmazkodáshoz szükséges eszközöket és alkalmazkodóképességet. 17

18 A fenti bizonytalanságok megléte mellett azonban jelen tudományos tudásunk szerint az ember környezeti hatásának növekedésével (Rakonczai 2008) egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberi jólét egyik alapvető eszköze, a természeti tőke visszafordíthatatlanul olyan irányba változik, amely a jövőben önmagában alacsonyabb emberi jólétet tesz lehetővé. Elképzelhető azonban, hogy olyan jelenleg nem ismert lehetőségek jelennek meg, amelyek szerint a technooptimistáknak lesz igazuk, azaz a jólétcsökkenésért cserébe kompenzál a technológiai változás. Costanza szerint (Kocsis 1999) e bizonytalanság jelen tudásunk szerint az alábbi kifizetési mátrixot eredményezi (1. táblázat). Bár Costanza ebben az esetben egy maximin stratégiát javasol, amennyiben elfogadjuk azt a tudományos alapvetést, amelynek értelmében a tudomány nem képes értékviták eldöntésére, azt mondhatjuk, hogy a választás az egyes közösségek feladata. 1. táblázat A technológiai optimizmus és a technológiai pesszimizmus kifizetési mátrixa A világ tényleges helyzete A jelenleg folytatott politika technológiai optimizmuson alapuló politika technológiai pesszimizmuson alapuló politika Forrás: Kocsis (1999, 158.o.) az optimistáknak van igazuk magas nyereség a pesszimistáknak van igazuk katasztrófa mérsékelt nyereség elviselhető nyereség Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos közgazdaságtani gondolatok sokszor egymásnak homlokegyenest ellenkező állításokat fogalmaznak meg a környezeti fenntarthatóság kritériumaival, az ahhoz vezető úttal kapcsolatban. 18

19 4.3 Hogyan lehet biztosítani/elérni azt, hogy a közösségek/társadalmak ezen eszközök megteremtésére törekedjenek és ezeket az előzetesen meghatározott (jóléti) célok megvalósítására használják fel? Amennyiben megszületik a döntés a célokkal és eszközökkel kapcsolatban, akkor fel kell tennünk a magunknak a Hogyan érjük el e célokat? kérdést. Ez alatt nem értünk mást, mint azt, hogy milyen intézmények szükségesek a célok megvalósításához, eszközök létrehozásához. 10 Mivel a fentiekben amellett érveltünk, hogy tudományos igényességgel nem tudunk állást foglalni sem a célokkal, sem pedig az ezek eléréséhez szükséges eszközökkel kapcsolatban, így e fejezetben nem egy adott cél eléréséhez/eszköz megteremtéséhez szükséges intézményekkel foglalkozunk, hanem bemutatunk egy olyan dilemmát, amely megmutatja: e kérdés megválaszolásakor sem vagyunk képesek tudományosan egyértelmű válaszokat adni. Erőteljes nézetkülönbség van a közgazdaságtani elméletek közt a tekintetben, hogy milyen módon érdemes a természettel, környezethasználattal is kapcsolatos döntéseket előkészíteni, meghozni. Ennek kapcsán az egyik legkomolyabb vita azzal kapcsolatban bontakozott ki, hogy célszerű-e a fenntarthatósággal kapcsolatban a természeti változását pénzben értékelni. Amennyiben ugyanis egy hagyományos közgazdaságtani felfogásban, a korábban már részletezett anyagias utilitarizmus jóléti paradigmájának megfelelően a költség-haszon elemezést (cost benefit analysis CBA) tekintjük irányadónak a közösségi döntések meghozatalakor, akkor a környezeti változások emberi jólétre gyakorolt hatásait is pénzben kell értékelnünk. A természet pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésre (Marjainé Szerényi 1999, 2000, 2005), amelyeket a hagyományos közgazdaságtani megközelítés támogat, mert (Common 2003): így a költség-haszon elemzésen alapuló döntéselőkészítésben megjelennek a környezetpusztítással járó költségek, amelyek pénzbeli 10 Intézmények alatt bár nem vizsgáljuk ezeket teljességükben tanulmányunkban Vatn (2006) alapján a társadalom (1) hagyományainak, (2) normáinak és (3) jogi szabályainak összességét értjük. 19

20 értékelés hiányában nem jelennének meg (azaz ebben az esetben a környezetet nulla értéken vennék a döntéshozók számításba), és lehetőséget nyújt a nemzeti elszámolások zöldítésére (fenntarthatóbbá tételére). A fenti előnyök mellett azonban a pénzbeli értékelés érvényessége kapcsán számos kritika felmerül a szakirodalomban. 11 Az ökológiai rendszerek korábban bemutatott jellemzői például két okból is megkérdőjelezik a természet pénzbeli értékelésének érvényességét. Egyrészt ugyanis a pénzbeli értékelési módszerek különösen a leggyakrabban használt feltárt preferencián alapuló módszer, a feltételes értékelés nem képesek a fenti komplexitás kezelésére. Könnyen belátható, hogy egy egyszerű kérdőíves megkérdezés esetén a laikus válaszadók egy olyan problémával találják szembe magukat (azaz egy olyan környezeti változást kellene pénzben értékelniük), amelynek hosszú távú jóléti hatásáról nagyon keveset tudnak. E módszerek tehát nem hozzák helyzetbe a laikus válaszadókat abban az értelemben, hogy nem látják el őket a megalapozott döntéshez szükséges információkkal. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy amíg a környezettel kapcsolatos döntések esetében a valóságban az értékelendő jószág sokszor komplex, nehezen megismerhető és a választási alternatívák hatásai nem teljes körűen ismertek, addig a CBA-ban implicit módon az értékelendő erőforrás viszonylag egyszerű, könnyen megismerhető és a választási alternatívák hatásai beláthatók (Kelemen 2011). 12 Másrészt az előző bekezdésben írottakkal szoros összefüggésben probléma a természet pénzbeli értékelése kapcsán, hogy e módszerekkel határelemzést alkalmazunk nem-marginális rezsimek értékelésére. Azaz abból indulunk ki, hogy 11 E tanulmányban nem célunk ezek teljes körű bemutatása, pusztán néhány, témánk szempontjából lényeges különbség kiemelése. 12 Az ökológiai rendszerek működésével, az ember azokra gyakorolt hatásával és e hatás emberi jólétre gyakorolt visszahatásával számos kutató és kutatás foglalkozik az itt részletesebben bemutatott forrásokon kívül is (Chapin et al 2000, Costanza et al 1997, Daily et al 2000, Ekins et al 2003, Mc Daniel Gowdy 2002, Norgaard Bode 1998, Pimm 1997, Rees 1998, Vida 2001, Woodruff 2001). 20

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére - a Védegylet szegedi csoportjának Csongrád megyei tapasztalatai tükrében Kiadványunkban a Védegylet szegedi csoportjának környezeti igazságossági

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN A számítógépes könyvtári adatfeldolgozás és információkeresés gyakorlati bemutatását Jugoszláviában először a Könyvtárosok Tartományi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen

4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen 4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen Képzési célkitűzések 1. Felismerni az oktatottak tudásbeli hiányosságait és elvezetni őket specifikusan strukturált klinikai kérdések kialakításához

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak! Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A vállalati fenntarthatóság érintettközpontú vizsgálata

A vállalati fenntarthatóság érintettközpontú vizsgálata Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Málovics György A vállalati fenntarthatóság érintettközpontú vizsgálata Doktori értekezés Témavezető Prof.

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben