Két új ökológiai fogalom: a természeti tőke és a környezeti fenntarthatóság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Két új ökológiai fogalom: a természeti tőke és a környezeti fenntarthatóság"

Átírás

1 KÖRNYZETGAZDÁLKODÁS Két új ökológiai fogalom: a természeti tőke és a környezeti fenntarthatóság Tárgyszavak: kritikus természeti tőke; természetes környezet; fenntarthatóság; környezeti terhelés. A tőke közgazdasági fogalma, fajtái A tőke (capital, Kapital) a neoklasszikus közgazdaságtan által bevezetett és a tudományágnak ma is alapvető koncepcióját hordozó fogalom, amely javak és szolgáltatások áramlását elindító és fenntartó készletet jelöl. E tanítás a tőke három fajtáját különbözteti meg: a földet, a munkát és az ember alkotta tőkét (gyakran csak ezt értik tőkén). Egy megújított 1996-ban közzétett definíció szerint a tőke azon reális javak készlete, amelyből újabb javakat (ill. árut) lehet előállítani. A tőke fenti, hagyományos hármasához a ma érvényes megfogalmazású tőke csak mint az ember jólétének és boldogulásának alapvető tényezőihez kapcsolódik. A modern elmélet négyes felosztást vezet be: gyártott (előállított), humán, társadalmi/szervezeti és természeti (ökológiai, környezeti) tőke formájában. Mindegyik tőkefajta szintén szolgáltatások áramlását hozza létre, amelyek a termelésbe betáplált anyagi és szellemi inputot képezik.

2 A gyártott (előállított) tőke gépek, eszközök, építmények, infrastruktúra hozzájárul a termeléshez, de nem épül be a termékbe, rendszerint egy évnél hosszabb idő alatt használódik el. Ezzel szemben a közbenső termékek pl. fémek, műanyagok, összetevők vagy beágyazódnak a termelt javakba, vagy közvetlenül felhasználják őket a termeléshez. A gyártási tőke magában foglalja tehát az összes gazdasági tevékenység és műszaki változás által létrehozott javakat. A humán tőke mindazon, az idők folyamán kialakult társadalmi, kulturális és politikai rendszerekből táplálkozik, amelyek kifejlesztették egyfelől a természeti környezet megváltoztatásának, másfelől a hozzá való alkalmazkodásnak az eszközeit és módszereit. A humán tőke az összes egyéni munkaképességet, a társadalmi/szervezeti tőke pedig azt a hálózatot tartalmazza, amellyel az egyéni hozzájárulások mozgósíthatók és összehangolhatók. A természeti tőke részei: a föld, levegő, édesvizek, tenger és ökológiai rendszerek. A természeti tőke meghatározása, jelentősége A természeti tőke holland egyetemi és nemzetközi intézeti szakemberek itt alkalmazott fogalmi rendszerében az általános tőkefogalom analógiájára a természeti erőforrásoknak, ill. környezeti vagyonnak (Nap, víz, levegő, ökoszisztémák) az a készlete, amely most és a jövőben az emberiségnek értékes javakat tud nyújtani, A természeti tőke funkcionális jellemzői a három alapvető környezeti közeg (föld, víz, levegő) és az általuk nyújtott élőhelyeken fenntartott élet köré csoportosíthatók (1. táblázat). Az idők folyamán az ember a természeti tőkét úgy alakította át, hogy egy vagy néhány funkciójában maximális legyen a termelés az eredeti rendszer többi szolgáltatásának rovására. Ebből a fejlődésből leszármaztatható az ötödik: a termesztett tőke, amely az emberi befolyás mértéke szerint lehet féltermészetes rendszer (pl. legelő, vadászterület), fenntartható (erdőgazdaság) és intenzív, gyakran nem fenntartható termesztési rendszer (farmergazdaság, ültetvény).

3 1. táblázat A természeti tőke fajtái mint közeg/ökoszisztéma együttesek Közeg Levegő Víz Föld Élőhely Az ökoszisztéma működésének jellemzői légköri tulajdonságok és klimatológiai folyamatok (p. levegőminőség, csapadék, hőmérséklet, szél) hidrológiai folyamatok és tulajdonságok (pl. édesvíz és talajvízkészletek, folyóvízterhelés, vízminőség) a felszíni rétegben végbemenő geológiai folyamatok (pl. tektonika, ércképződés), geomorfológiai tulajdonságok és folyamatok (erősítés, mállás, sugárzás-visszaverő képesség), talajfolyamatok és -tulajdonságok (textúra, termőképesség, biológiai aktivitás) a vegetáció jellemzői (szerkezet, biomassza, légzés, párolgás), az állat- és növényvilág (fajgazdaság, dinamika, táplálkozási érték), életközösségi tulajdonságok (tápláléklánc-kölcsönhatások, felbomlás), konzerváló érték/integrálódás (sértetlenség, egyedüli előfordulás) Környezeti funkciók Környezeti vagy ökológiai funkciókon a természeti folyamatok és komponensek azon képessége értendő, hogy emberi szükségleteket közvetlenül vagy közvetve kielégítő javakat és szolgáltatásokat nyújtsanak, ezen belül a javak (készletek) ökológiai rendszerek (ökoszisztémák) részeiből (növények, állatok, ásványok), a szolgáltatások (pl. hulladék-újrahasznosítás) az ökoszisztéma folyamataiból (biogeokémiai ciklusokból) származnak. A természeti tőke négy környezeti funkciót lát el: gondoskodik a termelés nyersanyagairól (fűtő- és üzemanyagok, fémek, fa, élelem) forrásfunkció befogadja, elnyeli, semlegesíti a termelés és a fogyasztás hulladékát ökoszisztémák megváltoztatása nélkül süllyesztő (sink) funkció, amennyiben egy hulladék gyarapítja vagy javítja a természeti tőkét (pl. újrahasznosítás vagy talajerő-fokozás útján) ez a tőkébe való befektetésnek tekinthető, ha viszont mint leggyakrabban, degradál, rombol, erodeál, akkor a természeti tőkét fogyasztja vagy értékét csökkenti,

4 megteremti az élet fenntartásának feltételeit (éghajlati és ökoszisztéma-stabilitás, az UI-sugárzás ellen védő ózonréteg) létfenntartó funkció a környezeti funkciók negyedik fajtája az ember jó közérzetéhez a kellemes és kényelmes szolgáltatásokkal járul hozzá (természeti szépségek, tiszta vizek ) jóléti funkció A környezeti funkciók sok előzmény utáni 2002-ből származó csoportosítása: szabályozó funkció az alapvető ökológiai folyamatok és létfenntartó rendszerek (biogeokémiai ciklusok, az éghajlat, a víz öntisztulása) szabályozása, termelő funkció természetes ökoszisztémákból pl. élelem, nyersanyagok, genetikai erőforrások begyűjtése, élőhelyfunkció ökoszisztémák által vadállatoknak és növényeknek menedék és szaporodási hely nyújtása, ezzel hozzájárulás a biológiai és genetikai diverzitás, valamint evolúciós folyamatok fenntartásához, információs funkció alkalmak üdülésre, esztétikai élményszerzésre, kulturális és történeti tájékozódásra, művészi és lelki inspirációra, művelődésre és tudományos kutatásra. A holland kutatócsoport a környezeti funkciók általuk definiált különféle értékeihez a fenntartható fejlődés alábbi három dimenzióját rendelte: ökológiai (konzerválási és egzisztenciaértékek), társadalmi (egészségi, személyi, szociális és opciós, azaz választható értékek), gazdasági (fogyasztási, termelési és foglalkoztatási értékek). A felsoroltak az emberi jólét közvetlen forrásai. A konzerválási érték lényege az életfenntartó funkciók szabályozása, ezek az egzisztenciaérték, egyes környezeti funkciók vagy természeti elemek puszta meglétének ismeretéből származnak. Néhány környezeti funkció közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az emberi egészség megőrzéséhez, mások különösen a lakóhely- és információs funkció a jó közérzethez. Az opciós érték a környezeti funkciók jövő nemzedékek számára való megőrzésével ma a gazdaságból vezethető le. A fogyasztási és termelési használati érték a környezeti funkciók készlettel ellátó és hulladékot befogadó (eltüntető) képességével függ össze, a foglalkoztatási érték a turisztikai és üdülési lehetőségekre utal. A brit Vidékfejlesztési Bizottság kiadványában (1997) harmadik szempontú osztályzásként megjelent a gazdasági és információs kör-

5 nyezeti funkciókhoz szorosan kapcsolódó környezeti attributumok és szolgáltatások listája. Ennek elemeit úgy válogatták, hogy mindegyikük hiánya súlyos gazdasági következményekkel járna: egészség/túlélés, biodiverzitás, a környezet megbecsülése, történeti jelleg, művelődés, rekreáció, érték a helyi gazdaság számára. Kritikus természeti tőke A kritikus természeti tőkének (critical natural capital, CNC) a szakirodalomban számos meghatározása található:.. környezeti erőforrások fontos környezeti funkciókat ellátó együttese, amely nem helyettesíthető sem ember által előállított, sem más természeti tőkével. a környezet azon vitális elemei, amelyek hozzájárulnak az élet fenntartásához, a biodiverzitáshoz és a fajok fennmaradásához alapvetőnek tekintett egyéb folyamatokhoz... olyan vagyon, készlet vagy minőség, amely igen nagy értéket képvisel, lényeges az emberi egészség vagy az életfenntartó rendszerek hatékony működése szempontjából, gyakorlati célokra nem helyettesíthető, nem pótolható, régiségénél, összetettségénél, speciális voltánál vagy helyénél fogva. A természeti tőkénél a kritikus határérték (szint, mennyiség stb.) megítélése lehet környezetközpontú (ökocentrikus), a természet/környezet egészségére és sértetlenségére, tehát szabályozására figyelő, vagy antropocentrikus, amely az ökoszisztémák, az emberi túlélés és jólét számára fontos szolgáltatásait tartja szem előtt. A kritikusság (criticality) meghatározása eszerint nemcsak ökológiai, hanem gazdasági, politikai és társadalmi tényezőktől, sőt egy-egy csoport, térség vagy nép életszínvonalától is függ. A kritikus meghatározás egy másik dimenziójában meg kell különböztetni a természeti tőke

6 fontosságát (jelentőségét) és fenyegetettségét (veszélyeztetettségét), bár bizonyos fajtáira mindkét tulajdonság jellemző. A természeti tőke (vagy annak egy része) tehát kritikus lehet mert rendkívül fontos, bár nem fenyegetett (pl. a légkör oxigénje), mert fenyegetett, anélkül, hogy az ember jólétét vitálisan érintené (pl. egyes ritka nem haszonállatok vagy -növények, amelyek ökoszisztémájukban sem játszanak meghatározó szerepet), végül mert fontos is, fenyegetett is (pl. a trópusi esőerdők). A kritikus természeti tőke fontossági kritériuma A kritikus természeti tőke első kritériuma szükségképpen felveti a kérdést: kinek vagy minek fontos ez a tőke. A kinek kérdésre az ésszerűség és a szakirodalom egyértelmű válasza: az emberiségnek, emberek egy-egy érdekcsoportjának, populációjának, közösségének (bár természetesen más élőlények számára is fontos lehet). A minek (vagy minek érdekében) fontos kérdésre adott válaszok többsége az ökológiai folyamatok zavartalanságát és az életfenntartó funkciók szabályzását jelöli meg. A természeti tőke és működtetett funkcióinak fontossági foka értékelhető az ökológiai tényezők mellett gazdasági és ún. szociokulturális szempontok szerint. A fontosság kritériumát ezek a mozzanatok együtt határozzák meg, de más-más elemzési és módszertani hangsúllyal. A természeti tőke ökológiai fontossága Az ökológiai funkciók természetes folyamatok, vagyis az ökológiai rendszerek biotikus (élő szervezetek) és abiotikus (kémiai és fizikai elemek) összetevői közötti kölcsönhatásoknak eredményeként alakulnak ki. Ezek a kölcsönhatások az ökoszisztémák dinamikájának meghatározói, egyben a természeti tőke és életközösségek jellemzői, amelyek nemcsak az ökoszisztémák egészségéről és rugalmasságáról (alkalmazkodóképességéről) gondoskodnak, hanem az emberi társadalmaknak nyújtott javak közvetlen vagy közvetett forrásait is képezik.

7 A természeti tőke minden ökológiai fontossági kritériumára (2. táblázat) meg kell határozni a követelmények minimumát mind a tőke megmaradásának, mind funkciói tápanyag-visszaforgatás, élelmiszerellátás, üdülési alkalom teljesítésének vonatkozásában. Továbbá ki kell dolgozni mértékegységek képzésére alkalmas mennyiségi, minőségi és térségi normákat annak mérésére, hogy valamely ökológiai rendszer használata nem haladja-e meg annak teherbírását, vagyis folyamatosak maradnak-e értékes környezeti funkciói. 2. táblázat A természeti tőke fontosságának mérésére szolgáló ökológiai kritériumok Kritérium Rövid leírás Mértékegység 1. Természetesség/ épség, reprezentativitás az emberi jelenlét mértéke fizikai, kémiai és biológiai zavarásként kifejezve 2. Biodiverzitás az élet összes formáinak változatossága, beleértve ökológiai rendszereket, fajokat és a genetikai diverzitást 3. Egyediség, ritkaság ökológiai rendszerek és fajok helyi, országos vagy globális ritkasága 4. Törékenység, sérülékenység ökológiai rendszerek érzékenysége emberek általi zavarásra 5. Életfenntartó érték lényeges ökológiai folyamatok és életfenntartó rendszerek megőrzése 6. Ökológiai rendszerek megújuló képessége újjáalakíthatósága lehetőség ökológiai rendszerek (spontán) megújulására vagy ember általi helyreállítására levegő-, víz-, talajminőség, meghatározó fajok %-a, a minimális kritikus ökoszisztéma mérete a területre jutó fajok száma, a földrajzi egységre jutó fajok száma endémikus fajok és alfajok, kevés fajból álló nemek rugalmasság, energiamérleg, ellenálló képesség, terhelhetőség kritikai funkciók, amelyek pl. megőrzik az ózonréteget az éghajlatszabályozást, fajdiverzitást stb. összetettség és sokféleség, egymást fokozatban vagy időben követő rendszerek, az alkalmazkodás költsége A természeti tőke ökológiai fontossági kritériumainak (l. az 1. táblázatot) értelmezése: 1. Területek, ökológiai rendszerek természetessége, épsége (sértetlensége). Nemzetközi szervezetek (UNEP, WWF, IUCN) definíciója szerint ökológiai rendszerek (ökoszisztémák) mindazon

8 természetes rendszerek, amelyeket az ipari forradalom (1750) óta nem ért nagyobb emberi hatás, mint bármely fajt és nem érintette az ökoszisztéma szerkezetét. A biológiai épség mérhető a terület aktuális szukcessziós (fejlődési követési) szakaszának a tetőzéssel (érettséggel) vagy a szűz viszonyokkal való összehasonlítása alapján (referenciaként a letelepedés előtti állapotot használva) vagy meghatározó fajok jelenlétének, ill. bőségének megállapításával hasonló, érintetlen ökoszisztémákhoz képest. Valamely terület természetességének mérésekor figyelembe kell venni minőségi szempontokat (a víz-, levegő- és talajminőség minimális követelményei, kulcsfajok jelenléte, ill. hiánya), mennyiségi szempontokat (vízkínálat, fajszám, biomassza) és területi szempontokat (p. minimális kritikus ökoszisztémaméret). 2. Biodiverzitás. Az egy-egy területen vagy ökoszisztémában élő összes állat-, növény- és egyéb faj és alfaj számát nem lehet megállapítani (becslések szerint a Földön a különféle élőlényeknek legalább 30 millió faja él). Kifejlesztettek viszont több módszert zárt rendszerek vagy körülhatárolt területek fajszámának durva becslésére. 3. Az ökoszisztémák egyediségének mértékére jellemző bizonyos fajritkaság (vagy fenyegetettség) esetében fontos tényező a méret, vagyis, hogy a faj helyi, regionális, országos vagy globális vonatkozásban ritka (ez alól értelemszerűen kivételek az endémikus, tehát a Földnek csak egy kis helyén élő fajok, mint a Linum dolomiticum a Pilisben). A méret a környezeti funkciók kritikus voltának is fontos tényezője. Pl. az ózonréteg UI-védelme globális értelemben kritikus, egy városi park általi felüdülés csupán helyi dimenzióban lehet kritikus. 4. Az ökológiai törékenység mint az ökoszisztémák emberi beavatkozásokkal szembeni érzékenységét ellenállásukkal (vagyis változásnak ellenálló képességükkel) és rugalmasságukkal (vagyis a változás utáni újjászerveződés képességével) lehet jellemezni, ill. mérni. A különböző reakciók példáiként említhetők egyfelől a trópusi esőerdők és a korallzátonyok, amelyek egy ideig kompenzálni tudják a külső zavaró hatásokat, pl. a szennyezést, de egy küszöbön túl bekövetkezik a rendszer

9 szennyezést, de egy küszöbön túl bekövetkezik a rendszer öszszeomlása úgy, hogy eredeti formájában többé nem, legfeljebb degradált minőségben (pl. kisebb fajgazdagsággal) regenerálódik. A másik oldalon találhatók a viszonylag érzéketlen, dagállyal rendszeresen elárasztott tengerpartok, amelyek nagy anyag- és energiabevitellel diktált erőteljes dinamizmusuk folytán az emberi beavatkozások után is gyorsan helyreállítják egészséges funkcióikat. 5. Az életfenntartó értékek rendszerét a talaj, a víz és a bioszféra, mint az egész termő-, alkalmazkodó- és megújulóképességének megőrzésére alkalmas pl. az ózonréteget óvó, a éghajlatszabályozó és a genetikai diverzitásról gondoskodó folyamatok hálózata alkotja. Az ökoszisztémák életfenntartó jelentősége erősen függ a biomasszától és a nettó primer termeléstől, mint mértékszámtól. Ha ezek értéke nagy, akkor az ökoszisztéma nagy funkciószabályzó képességgel rendelkezik, így jelentősen hozzájárul a bioszféra életének fenntartásához. Pl. a nedves parti élőhelyek létfenntartó értéke sokszorosan meghaladja a száraz vagy félszáraz ökológiai rendszerekét. 6. A spontán megújuló vagy emberi segítséggel történő helyreállítás lehetősége az ökoszisztéma funkcióinak összetettségétől és fajgazdagságától függ, mindez többnyire időfüggő: az érett közösségek (mint a már idézett trópusi esőerdők és a korallszirtek), amelyeknek kialakulásához akár évszázadokra is szükség lehet, nehezebben regenerálhatók, mint az un. úttörő rendszerek, mint egyes füves életközösségek. A komplexitás mértéke szintén a nettó primer termelés, amely fiatal közösségekben nagy, érettekben csekély vagy nincs is, jelezve, hogy a rendszer maga feléli. A tapasztalati aranyszabály szerint a fenntarthatóság érdekében a biotikus erőforrások nettó természetes termelésének csak kevesebb, mint a felét szabad betakarítani. A természeti tőke szociokulturális fontossága A természeti tőke kritikus részének megítélésében, a bizonyos fokig objektív ökológiai tényezők és tudományos mutatók az élet és a biodiverzitás megóvása, minimális ökoszisztéma-méret, maximális fenntartható hozam stb. mellett társadalmi értékek és jelenségek is figyelmet igényelnek. A természeti tőke társadalmi dimenziója megkívánja olyan funkciók elemzését, amelyeknek haszna pl. testi-lelki egészség-

10 ben, műveltségben a kultúra sokszínűségében, foglalkoztatottságban, szabadságfokokban stb. jelentkezik (3. táblázat). 3. táblázat A természeti tőke kritikus voltának meghatározására szolgáló szociokulturális kritériumok Társadalmi kritériumok (értékek) Fontosság az emberi fizikai és mentális egészség szempontjából Rövid leírás a gyógyszerellátás, a tiszta levegő és víz, üdülőterületek, szabadtéri sportolás és a természet általános gyógyító tulajdonságainak hatása az emberek testi-lelki állapotára Mértékegységek és módszerek természetes rendszerek fenntarthatósága és egészségügyi szolgáltatások nyújtására való képessége helyreállító és regeneráló hatások az emberek teljesítőképességére Kellemesség, élvezet Hagyomány mint érték Spirituális érték Érték önmagában a természet jelentősége az intellektuális fejlődésben, a szellemi kikapcsolódásban, a művészi ihletben, az esztétikai élvezetben és a felüdülésben a természetnek mint a személyes vagy kollektív történelem és a kulturális identitás tanújának jelentősége a természet jelentősége szimbólumokban, szakrális és vallási tartalmú elemekben az emberek természethez való kötődésének fontossága, a kötődés hátterében etikai okokkal (belső érték) nemzedékek közti méltányossággal (örökölt érték) társadalmi gazdasági előny, csökkent egészségügyi kiadások tájak esztétikai minősége művészeti üdülési felhasználása preferencia-vizsgálatok történeti helyek és jellegek, szerepük kultúrtájakban kulturális hagyomány és tudás szent helyek a természet szerepe szertartásokban és szent szövegekben kifejezve pl. adománnyal és önkéntes munkával, intézményesítve környezetvédelmi preferenciával A természetes rendszerek a nem materiális jó közérzetnek szintén lényeges forrásai s mint ilyenek, nélkülözhetetlenek a fenntartható társadalom számára. A ritka és endémikus állat- és növényfajok ökológiailag nem fontosak, de fekete gólya vagy a havasi gyopár jelentőségét nem lehet túlbecsülni a sajátos környezeti értékek látványa, a művelődés és a természet világával való rendszeres kontaktus társadalmi haszna szem-

11 pontjából. A vonzó tájak és egyedi helyszínek esztétikai, spirituális és közérzeti vonatkozásban igen korlátozott mértékben helyettesíthetők ipari javakkal és szolgáltatásokkal. A természeti tőke gazdasági fontossága Természetesen gazdasági kritériumok is szerepet játszanak annak eldöntésében, hogy a természeti tőke tekinthető-e fontosnak akár kritikusnak vagy sem (4. táblázat). Az ember különféle gazdasági értékeket ad a természethez, amelyek lehetnek közvetlen vagy aktív és közvetett vagy passzív használati értékek, és legtöbbjük monetáris elven becsülhető a társadalomban jelentkező (relatív) fontossága (az elérhetőségéért nyilvánított fizetőkészség) alapján. 4. táblázat A természeti tőke kritikus voltának gazdasági kritériumai Gazdasági kritériumok (és értékek) Termelési használati érték Fogyasztási használati érték Konzerváló érték Rövid leírás természeti javak és szolgáltatások hozzájárulása a gazdasági termelékenységhez (a piacon keresztül) természeti javak és szolgáltatások hozzájárulása nem piaci tevékenységhez természeti ökoszisztémák hozzájárulása a környezet egészségének megóvásához Mértékegység az adott gazdasági termelőfolyamat vagy gazdaság függése piacosítható természeti javaktól vagy szolgáltatásoktól adott gazdasági termelőfolyamat vagy gazdaság függése nem piaci természeti javaktól vagy szolgáltatásoktól az elkerült károsodás, ill. (az elméleti) helyettesítés vagy enyhítés költségének becslése Opciós (választható) érték potenciális jövőbeli haszon a lehetséges (kritikus) jövőbeli felhasználás és haszon becslése A javak és szolgáltatások hagyományos gazdasági értékének legfontosabb része ma is hozzájárulásuk a gazdasági termeléshez. A környezeti funkciók használati értéke főként a természeti erőforrások felhasználásából áll. A végtermék vagy szolgáltatás (piaci) értékének tükröznie kell a funkciók fenntartható használatának teljes költségét, beleértve a funkciók használat utáni helyreállításának kiadásait is.

12 A környezeti funkciók fogyasztói értékét az ökoszisztémából közvetlenül nyerhető természeti termékek adják. Ezeket a világ számos területén, a feldolgozóipart és a kereskedelmet kihagyva gyűjtik és szerzik meg, így nem szerepelnek a nemzeti jövedelem tételei közt, jóllehet gyakran tetemes értéket képviselnek. (Egy malajziai térségről készült tanulmány pl. kimutatta, hogy az itt évente kilőtt vaddisznók piaci összértéke mintegy 100 M USD). Számos környezeti funkciónak nincs hagyományos értelemben vett gazdasági haszna, van viszont a környezet egészségét megőrző, konzerváló jelentősége, amely elsősorban a természet által nyújtott szolgáltatásokhoz (nem javakhoz) köthető (pl. az erdő mint menedék, a levegő tisztántartása és egyéb szabályozó funkciók). Ezek értéke olykor sokszorosan felülmúlja a közvetlen termelési és fogyasztási értéket. A természeti ökoszisztémák és környezeti funkciók un. opciós (választható) értéke a biztos jövő emberi reményével függ össze, ti. azzal, hogy bízunk az életet kényelmessé és kellemessé tevő megszerzett javak és szolgáltatások megmaradásában, akár a magunk, akár további vagy távoli nemzedékek számára. Az opciós érték életbiztosításnak is felfogható, a természet ökoszisztémáinak a jövőben nyújtott jótéteményeihez való hozzájárulás értelmében. A természeti rendszerek fenyegetettsége mint kritikus értékmérő a természeti tőke indexe A természeti tőke emberi tevékenységek általi fenyegetettségének, veszélyeztetettségének mértéke mennyiségileg nehezen fejezhető ki a befolyásoló tényezők sokasága miatt. Egy évi OECD-jelentésben ismertetett módszer, amely a megmaradt természeti tőke minőségi és mennyiségi változásain alapszik, mindkettő földrajzi leképezése érdekében bevezeti a természeti tőke mutatóját (natural capital index, NCI), azaz az ökoszisztéma százalékban kifejezett mennyiségének és minőségének szorzatát. A NCI 0 és 100% között változik. Ha pl. egy ország 50%-ban természetes terület és minősége is 50%-os, akkor NCI-je 25%. 0%-os NCI azt jelenti, hogy a térség valamennyi ökoszisztémája elértéktelenedett, vagy mert egy sem maradt meg, vagy minőségük 0%-os; 100% pedig azt, hogy mindegyik ökoszisztéma megőrizte maximális értékét. Ebben a rendszerben némi egyszerűsítéssel feltüntetve az európai országok NCI-jét (5. táblázat) látható, hogy a természetesen maradt föld alaposan összezsugorodott (a legkevesebb van Hollandiában

13 és Dániában, az ország területének csupán 12, ill. 13%-a). Emellett Európa megmaradt ökoszisztémáinak csak 4,7%-a ( ha) védett, szemben az országok számára javasolt 10%-kal.) 5. táblázat A természeti tőke mutatója (NCI) európai országokban Ország Mennyiség, % Minőség, % NCI, % Finnország Svédország Görögország Spanyolország Portugália EU-átlag Egyesült Királyság Írország Ausztria Olaszország Franciaország Dánia Németország Belgium-Luxemburg Hollandia * A jó minőség kilátásai már nagyon kicsi értékűek * 0* 0* Az ökológiai rendszerek minősége a jelenlegi és az ipari robbanás előtti állapotuk viszonyaként definiálható. A minőség százalékban való kifejezéséhez választani kell egy kevésbé terhelt viszonyítási állapotot. Az ökoszisztémák minőségének fő mutatói az épség, ill. sérülékenység, speciálisabban és számszerűen egyes fajok száma, strukturális és/vagy fajtabőség. Ezek a változók természetesen térségenként különbözők és időben is változnak, amiről nem mindig állnak rendelkezésre biztos adatok (6. táblázat). Az ökoszisztémák minőségét leginkább befolyásoló tényezők: klímaváltozás, népsűrűség, termelés és fogyasztás, elszigetelődés, elaprózódás, savasodás, eutrofizálódás és erős ózonexpozíció.

14 Változások Hollandia* élővilágában az elmúlt évtizedekben 6. táblázat Fajok csoportjai Azon fajok %-aránya, amelyek megjelentek nőtt maradt fogyott számuk eltűntek Gombák Magasabb rendű növények Termeszek Futóbogarak Szitakötők Lepkék Madarak Denevérek Emlősök * Hollandia, Banglades után a világ második legnagyobb népsűrűségű országa (1999-ben: 469 fő/km 2 ), átlaghőmérséklete 0,7 C-kal nőtt, területéből ha van kitéve kiszáradásnak, savasodásnak vagy eutrofizálódásnak.) Valamely ökoszisztéma minősítésének számszerűsítéséhez a vizsgált terület 1 1 km-es rácseleméhez a két befolyásoló tényezőnek megfelelő osztályokat kell rendelni. Ezek összege megadja a földrajzi rács elemére nehezedő környezeti terhelést egy 0-tól 7000-ig terjedő skálán. Az ökoszisztémák jó minősítésének felső határa ebben a rendszerben a 2500-as index. Az NCI a legtöbb európai országban alacsony, és igen nagy a természetes rendszerek veszélyeztetettsége. Egy évi felmérés szerint Európában a gerinces fajok mintegy fele veszélyeztetett, a madárfajok több mint egyharmada fogyatkozik, az élővilág átlagos veszélyeztetettsége meghaladja a fajok 45%- át.

15 A környezeti fenntarthatóság meghatározása A CRITINC (critical natural capital) elnevezésű európai kutatási projekt részletesen elemzi és osztályozza a kritikus természeti tőkét és funkciót, elsősorban abból a célból, hogy megalapozza a környezeti fenntarthatóság fogalmának mindeddig hiányzó világos, főként operatív tartalmú meghatározását. Az angliai hatáskörrel 1994-ben felállított hivatalos természetvédelmi szerv (English Nature) meghatározásának értelmében a környezeti fenntarthatóság a környezet természetes minőségének és jellemzőinek, valamint összes funkciói teljesítésére való képességének megőrzését jelenti, ideértve a hiánytalan biodiverzitást is. Gyenge és erős fenntarthatóság A természeti tőke nyilvánvaló összefüggését a környezeti fenntarthatóság korszerű eszméjével és annak elemeivel árnyalják a kétféle, ti. a természeti erőforrások és készletek bizonyos fokú helyettesíthetőségén alapuló gyenge és a másfajta tőkével való helyettesítés lehetőségét tagadó erős vagy szigorú fenntarthatóság követelményéről vallott enyhébb és szélsőséges nézetek. Más szóval a kétféle fenntarthatóság elvi különbsége a természeti tőke ember által létrehozott tőkével való helyettesíthetőségének vitájára szűkíthető. A gyenge fenntarthatósági kritérium megengedi a helyettesítést mindaddig, amíg a kétféle tőke változatlan együttes értéken marad, a szigorúbb felfogás szerint a természeti tőke egy kritikus érték alatt nem helyettesíthető mesterséges tőkével. Egy az USA-ban 1991-ben megjelent egyetemi kiadású monográfia definíciója szerint a gyenge környezeti fenntarthatóság azt a felfogást tükrözi, hogy a jólét nem függ a tőke egy sajátos formájától, hanem a természeti tőke mesterséges tőke általi helyettesítésével megőrizhető; az erős fenntarthatóság arra épül, hogy a természeti tőke helyettesíthetőségét jelentősen korlátozzák olyan környezeti jellemzők, mint a visszafordíthatatlanság, a bizonytalanság és a természeti tőke kritikus, teljesen egyedi összetevői.

16 Környezeti funkciók és fenntarthatóság A bizonytalanság, az irreverzibilitás és a vállalhatatlan kiadások, ill. veszteségek egybeesésének lehetőségét a környezetpolitika nagy gondjaként ismerte fel már 1952-ben egy a híres kaliforniai Berkeley-egyetem professzorától származó tanulmány, amelyre máig sok elemzés épül. A környezeti fenntarthatóság követelményét mint környezetpolitikai célt alátámasztja a környezeti funkcióknál az emberi jólét szempontjából való fontosság, valamint az elvesztésüket kísérő irreverzibilitás és nagy költség. Nem minden környezeti funkciót lehet és szükséges azonban mindenütt fenntartani. Meg kell állapítani, hogy melyek az élet fenntartása és a jólét számára kiemelt jelentőségűek, és a fenntarthatósági politikának ezekre a kritikus környezeti funkciókra kell irányulnia. Mivel a négyféle környezeti funkció igen különböző módon kapcsolódik saját kibocsátó természeti tőkéjéhez, fontosságukat, ill. kritikus értéküket, valamint fenntartható felhasználásukat is más-más módon kell megállapítani: szabályozó funkciók (pl. az ökoszisztéma rugalmasságának megőrzése, hulladék-recycling, korróziómegelőzés, levegőminőségvédelem) esetében be kell vonni a maximális terhelhetőséget, a biodiverzitás megőrzését és az alapvető létfenntartó folyamatok hiánytalanságát, az élőhelyfunkciókat (pl. fajmegóvás) ki kell egészíteni területi dimenzióval (pl. minimális ökoszisztéma-mérettel), termelő funkciók (pl. készletkitermelés) fontos kritériuma a maximálisan fenntartható hozam, az információs funkciók kritériumait társadalomtudományi fogalmakból (kulturális és történeti érték) vezetik le. Az ökoszisztémák és környezeti funkciókra vonatkozó ismeretek mai szintjén még nehéz eldönteni, hogy melyek kritikusak és melyek nem azok. A természeti tőke szabályozó funkciói pl. valószínűleg mind kritikusak, mivel nem világos, hogy a természetes rendszerek hogyan működhetnek romlott funkciókkal. Elképzelhető ugyan ökológiai redundancia egy-egy élőhelyen, de eleve nem lehet tudni, melyik faj redundáns vagy lehet az. A nem kritikus besorolással tehát óvatosan kell bánni, mert egy funkció kiiktatásával fennáll a veszélye a fenntartható állapot megszűnésének is. A nem szabályozó funkciók esetében azonban megítélés kérdése, hogy mi számít fenntarthatatlan jelenségnek vagy inkább vállalható költségnek, ezt jelenleg a tudomány sem tudja biztonsággal eldönteni. A

17 döntésben jelentős szerepet játszanak etikai meggondolások és a kockázatvállalás. A környezeti fenntarthatóság irányelvei A környezet fenntarthatóságának irányelveit többen megfogalmazták. A Columbia Egyetem évi kiadásában megjelent, már említett monográfia követelményei ma is irányadók: az emberi tevékenységeket (termelést, kibocsátásokat) olyan mértékűre kell korlátozni, hogy ne haladják meg a Föld terhelhetőségét, gondoskodni kell róla, hogy a műszaki fejlődés ne a termelést, hanem a hatékonyságot növelje, a megújuló erőforrások felhasználása nem haladhatja meg azok regenerálódó képességét ( fenntartható hozam ), a hulladékképződés pedig a befogadó környezet asszimiláló képességét, nem megújuló készletek nem használhatók fel gyorsabban, mint a helyettesítők bevonása. Ezek a klasszikus princípiumok egy évtized újabb és konkrét igényei szerint kiegészítve és átfogalmazva, hét fenntarthatósági irányelvben formálódnak meg: 1. Megelőzendő a globális környezeti tényezők (éghajlat, sztratoszférikus ózonréteg) ember általi destabilizálása. 2. A fajok és ökoszisztémák biológiai diverzitása szigorúan megtartandó, nemcsak esetleg még fel nem fedezett használati értékük, hanem azon felismerés okán is, hogy a biodiverzitás fokozza az ökoszisztémák termelékenységét és zavaró hatásokkal szembeni szerkezetváltozás nélküli tűrőképességüket. A biodiverzitás megőrzése, valamint a gazdasági és ökológiai fenntarthatóság szorosan kötődnek egymáshoz. Egy ellenőrizetlen és visszafordíthatatlan biodiverzitás-veszteség megbontja ezt a kapcsolatot, kockáztatva alapvető gazdasági környezeti rendszereink fenntarthatóságát. 3. A megújuló erőforrások megújulásáról a talaj termőképességének, a hidrobiológiai ciklusoknak és a szükséges növényi takarásnak a megőrzésével, valamint fenntartható betakarítással kell gondoskodni, továbbá újratelepítéssel (pl. erdő- és halgazdaság), az ökológiai rendszerek degradálása és a talaj- és genetikai diverzitás szűkítése nélkül.

18 4. Nem megújuló erőforrások esetében egyensúlyt kell teremteni egy minimálisan elvárható élettartam és a helyettesítő kifejlesztéséhez szükséges idő között. Az adott erőforrás szükséges minimális élettartamáról pedig a fogyasztásnak új készletfeltárással való kiegyenlítésével kell gondoskodni. A kutatás és az átmenet finanszírozása céljából a nem megújuló készletek kitermelésének jövedelméből tőkealapot kell létesíteni. 5. A kibocsátások levegőbe, vízbe, talajba nem léphetik túl a közeg kritikus terhelését, vagyis képességét a szennyezők szétoszlatására, elnyelésére, semlegesítésére, ill. reciklálására, más funkciók megzavarása nélkül. A szennyezők közötti nehezen megállapítható szinergizmusok miatt a megengedhető minimumokat túl kell biztosítani. 6. Óvni kell a ritka voltuk, esztétikai értékük, kulturális vagy spirituális vonatkozásaik folytán a sajátos emberi vagy ökológiai jelentőségű tájakat, helyeket. 7. Alacsony szinten kell tartani az emberi tevékenységből származó, valamint ember és környezet egészségét fenyegető, olykor életveszélyes események kockázatát. A felsorolt korszerűsített fenntarthatósági irányelvek közül a (3), (4) és bizonyos fokig a (2) a forrás-, az (5) a hulladékfunkciókat, az (1) és (2) az életfenntartó környezeti szolgáltatásokat, a (6) az egyéb, embernek értékes szolgáltatásokat igyekszik fenntartani, a (7) felismeri a környezeti változások és az irreverzibilitások veszélyeit (7. táblázat). A fenntarthatósági irányelvek (1. 7.) legalább egy része már általános elismerésre tett szert, nemzetközi szerződések egyezmények, elveket rögzítő jegyzőkönyvek hivatkoznak rájuk, így a Montreali Protokoll, amely megtiltja ózonlebontó vegyületek használatát és gyártását (2), a Veszélyes Fajok Nemzetközi Kereskedelmét (tiltó) Egyezmény és a biodiverzitás védelmében felállított a Világ Bioszféra Rezervátumai (3), a környezeti kockáztatás korlátozása érdekében a Környezet és Fejlődés c. ENSZ-konferencia Agenda 21 -ében meghirdetett Óvatossági elv (1), (5), (7).

19 Funkció 7. táblázat A környezeti funkciókhoz környezeti témák szerint kapcsolódó fenntarthatósági irányelvek Hulladékeltüntetés ( süllyesztés ) Ellátás ( forrás ) Életfenntartás Fenntarthatósági irányelv (1. 7.) valamely környezeti témához való kapcsolódásával 1. megelőzendő a globális felmelegedés és az ózonréteg lebomlása 5. tiszteletben tartandók az ökoszisztémák kritikus terhelései 3. a megújuló erőforrások megújítandók 4. a nem megújulók meggondoltan használandók 2. megőrzendő a biodiverzitás (főleg fajoké és ökoszisztémáké) 7. alkalmazandó az óvatosság elve Emberi egészség és jólét 5. követendők az egészségügyi normák 6. megőrzendők bizonyos tájak különféle értékei Fenntarthatóság és kritikus természeti tőke A környezeti fenntarthatóság alkalmazása környezeti funkciókra és az ezeket működtető természeti tőke bázis meghatározása ad módot a nagy jelentőségű kritikus természeti tőke (CNC) pontos meghatározására. A fenntarthatósági irányelvek diktálják a természeti tőkéhez rendelendő, azon minimális feltételeket, amelyekkel zavartalanul végbemennek a nélkülözhetetlen folyamatok. Ezek a minimális feltételek speciális fenntarthatósági normákba képezhetők le a forrás- és süllyesztőfunkciók, valamint olykor az életfenntartás és az emberi egészségi/jóléti funkció alkalmazásához is. A normák lehetnek helyi (pl. ökoszisztémák kritikus terhelése), országos (pl. levegőminőségi előírások) és globális érvényűek (pl. az éghajlat stabilitását megőrző széndioxid-kibocsátások), amelyeket állapot- vagy terhelési mutatók fejeznek ki, jellemezve a természeti tőkének valamely nélkülözhetetlen funkció fenntartásához szükséges minimumát, ill. azt a maximális terhelést, amelyet a természeti tőke elvisel a funkció ellátása mellett. Ilyen mutatók kidolgozásával terjedelmes szakirodalom foglalkozik. Az ajánlottak közül az EUROSTAT által összehívott tudományos felügyelő csoportok kiválasztottak egy, a környezetpolitika tíz területét felölelő, 60-as toplistát (8. táblázat).

20 8. táblázat 60 kiválasztott fenntarthatósági mutató a környezetpolitika fő területéről Környezetpolitikai terület Mutatók NO x - emissziók Klímaváltozás CO 2 - emissziók Szűkülő biodiverzitás kör- parti Tengeri nyezet, övezetek Erőforrások kitermelése hagyományos földhasználati mutató megváltozása Mérgező anyagok szóródása Hulladék védett területek károsodása, vesztesége eutrofizálódás Ózonréteglebomlás bróm-fluorszénhidrogén emisszió rovarirtó használata Városi környezeti problémák energiafogyasztás lerakott hulladék Levegőszenynyezés VOCemissziók nedves területek pusztulása víztelenítés miatt túlhalászás SO 2 - emissziók N 2 O- emissziók intenzív földművelésű területek fejlődés a part mentén tartósan megmaradó szerves szennyezők kibocsátása nem hasznosított kommunális hulladék részecskeemissziók közlekedési üzemanyagfogyasztás metánemissziók CFCemissziók erdők, tájak elaprózódása útépítés miatt nehézfémek kibocsátása NO x -emisszió metil-bromidemisszió vízfogyasztás/fő energiafogyasztás/fő állandó felhasználású területek növekedése talajtápanyagok egyensúlya mérgező nehézfémek vegyi anyagok vízbe bocsá- felhasználása tásának mutatója kezeletlen szennyvíz veszélyes hulladék hulladék/termékegység Vízszennyekészletek zés és víz- tápanyagok (nitrogén, foszfor) felhasználása talajvízkivonás rovarirtóhasználat /megművelt terület a magángépjárműközlekedés aránya kommunális hulladék nitrogénhasználat/ megművelt terület NO x - emissziók természetes és féltermészetes erdők eltűnése parti és tengeri olajszenynyezés klórozott szénhidrogén emissziója villamosenergiatermelés ásványfűtő- anyagokból nehézfémek levegőbe bocsátásának mutatója a zajemisszilakossáónak kitett elégetett hulladék kezelt víz/összegyűjtött víz energiatermelés SO x -emissziók szerves halogénvegyületek kibocsátása CFC-emisszió HClFCemisszió a fakitermelés és -ültetés egyensúlya radioaktív anyagok emissziója természetes területek beépítése hasznosított hulladék, visszanyert anyagok szervesanyagkibocsátás BOI-ban kife- jezve

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1 A szennyezési lánc Társadalmi-gazdasági tevékenység Emissziók Immissziók Hatások Mikro és makro szerkezet Transzmisszió Hatások Értékelés Gyógyító Hatás orientált Forrás orientált Szerkezet váltó (megelőző)

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben