Fenntartható idegenforgalom a Földközi-tenger térségében Jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntartható idegenforgalom a Földközi-tenger térségében Jelentés"

Átírás

1 Fenntartható idegenforgalom a Földközi-tenger térségében Jelentés Ezt a jelentést Michèle Sabban (Európai Régiók Közgyűlése (AER), valamint Île-de-France Régió Tanácsa/FR) előadó dolgozta ki. Az ARLEM fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottsága (SUDEV) a január 16-i, 4. ülésén vitatta meg, és az ARLEM negyedik, február 18-án Brüsszelben tartott plenáris ülésén fogadták el. CDR _00_02_TRA_TCD EN-IZ-EW/IM/od HU

2 - 1 - A Földközi-tenger egész térsége a világ első számú turisztikai célpontja, jóllehet egyes részei között jelentős különbségek vannak. A globális turizmusból a látogatók 30%-ával és a bevételek 25%-ával részesedik, a turisták 80%-a Európából, főként Németországból érezik. 1 Az idegenforgalom kulcsszerepet játszik a térség gazdasági fejlődésében és globális integrációjában, mindeközben azonban jelentős nyomást is gyakorol a természeti erőforrásokra és a környezetre. Az ARLEM tagjai maradéktalanul egyetértenek a Régiók Bizottságával abban, hogy a turizmust a versenyképesség és a fenntarthatóság elvei mentén kellene fejleszteni. A fenntarthatóság három kategóriára bontható: gazdasági fenntarthatóság, azaz igazságos és hatékony, a jövő generációk fejlődését elősegítő gazdasági fejlődés biztosítása; társadalmi-kulturális fenntarthatóság, amely összeegyeztethető a mediterrán régiók kultúrájával, értékeivel és identitásával; valamint környezeti fenntarthatóság, amely biztosítja, hogy a fejlődés összeegyeztethető legyen az alapvető folyamatok fenntartásával, a biodiverzitással és a természeti erőforrásokkal. 2 Az ökológiailag fenntartható turizmus ösztönzése elengedhetetlen, különösen a világ azon térségében, ahol a globális felmelegedés a leggyorsabb ütemben zajlik, ami a sivatagosodásban, az ivóvízkészletek apadásában és a biodiverzitás csökkenésében nyilvánul meg. Ennek követeztében a mediterrán térségbeli turizmus állította legfőbb kihívások a vízkészletekkel való gazdálkodás, a szennyezés és a hulladék kezelése, valamint a talajerózió elleni küzdelem. Ezt illusztrálja, hogy ben a térség 2,6-szer gyorsabban fogyasztotta természeti erőforrásait, mint amilyen ütemben újratermelte (szemben az egész bolygóra vonatkozó 1,5-szeres aránnyal) 1. Ráadásul mivel a válság csak marginálisan hatott az idegenforgalomra, és az arab tavasz miatti visszaesés valószínűleg nem lesz tartós, a helyzet várhatóan tovább romlik, és a turisták egyre növekvő száma (az elmúlt húsz évben világszerte a mediterrán térségben nőtt a legnagyobb mértékben a beutazó turisták száma) 1 valószínűleg aggasztó hatást gyakorol a környezetre ben az idegenforgalmi ágazat (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat és beruházásokat is) átlagosan a GDP 10,9%-át tette ki, ezzel létfontosságú volt a térség gazdaságai számára 1 (a foglalkoztatás és a mediterrán országok külső kereskedelmi mérlegéhez való hozzájárulása szempontjából). Idegenforgalom nélkül számos mediterrán ország kénytelen volna drasztikusan csökkenteni áru- és szolgáltatásimportját a kereskedelmi mérleg helyrebillentése érdekében (Albániában és Montenegróban például a turizmus az export több mint 50%-ának felel meg 1 ). Másfelől olyan egyéb területeken, mint az infrastruktúrák, a humán-, természeti és kulturális erőforrások és a jogszabályi keretek, a térség nemzetközi viszonylatban elég rosszul áll. Ennek megfelelően két fő célkitűzésről beszélhetünk: egyrészt csökkenteni kell a turizmus környezeti hatását, figyelemfelkeltés és az erőforrások és infrastruktúrák hatékonyabb kezelése révén, másrészt olyan alternatív turisztikai formákat kell kifejleszteni, amelyek kisebb hatást gyakorolnak az ökoszisztémákra, mint a ma uralkodó, golfpályák, medencék és egyéb létesítmények építésével járó hagyományos (napfény, homokos tengerpart) turisztikai modell. 1 2 Robert Lanquar (2011): Tourism in the MED 11 countries, CASE Network Reports, No. 98/2011, Társadalmi és Gazdasági Kutatóközpont (CASE), Varsó (http://www.case-research.eu/upload/publikacja_plik/ _cnr_2011_98.pdf, január 18.) A Régiók Bizottsága véleménye: Európa, a világ első számú turisztikai célpontja, előadó: Ramón Luis Valcárcel Siso, elfogadva a január i, 88. plenáris ülésen (CdR 342/2010 fin), 12. pont.

3 - 2 - Szintén probléma, hogy a turisták száma az egyes régiók és országok között nagymértékben eltér, egyes területeken tömegesen, máshol alig-alig vannak jelen. Például a beutazó turisták kiadásai Libanonban a GDP több mint 20%-át adják, Algériában viszont közel 0%-át. 1 Ennek megfelelően a turizmus okozta környezeti problémákra az egyik választ a kevésbé frekventált régiók előtérbe helyezése jelenti. Végül a fenntartható turizmus kapcsán a környezeti fenntarthatóság mellett a fogadó országok helyi kultúráinak fenntarthatóságát is figyelembe kell venni. A fenntartható turizmus előmozdításakor fontos gondoskodni arról, hogy a látogatók idegen kultúrája minél kevesebb nyomot hagyjon, és meg kell védeni a helyi kultúrát a túlzott árucikké válástól is. A fenntartható turizmusnak mindenképpen lehetővé kell tennie a hagyományok megőrzését, és nem szabad erodálnia a régió gazdag sokszínűségét. A helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak a turizmus fejlődésének szabályozásában és fenntarthatóságának biztosításában. 1. A turizmus állította környezeti kihívások a mediterrán térségben: a fenntartható, integrált idegenforgalom előmozdítása A turizmus abban tér el sok más gazdasági ágazattól, hogy az általa okozott környezetromlás az ágazat saját fejlődésére is kedvezőtlen hatással van. Ha egy terület annyira lepusztul, hogy elveszíti turisztikai vonzerejét, a régió jelentős bevételi forrástól eshet el. Emellett az ökoszisztémákra gyakorolt nyomás is egyre nő: a víz- és energiafogyasztás gyakran felülmúlja a termelési és ellátási kapacitást; a szilárd hulladék összegyűjtése és kezelése nem megfelelő; a városiasodás, a tengerpartok beépítése és a zöldterületek átalakítása mély nyomot hagy a térség biodiverzitásán. Ezeket a problémákat tovább súlyosbítja a talaj szikesedése a tengerparti területeken, különösen Olaszországban, az intenzív agrárgazdálkodás pedig hozzájárul a gyors talajerózióhoz. Ebből adódóan egyre sürgetőbbé válik a talaj és a vízi erőforrások megőrzése, és bár ez nem mindig számít országos prioritásnak, támogatásra van szükség a helyi és regionális önkormányzatok részéről, akiknek pedig az Unió a Mediterrán Térségért és a szükséges projekteket és infrastruktúrákat finanszírozni tudó különféle szervezetek nyújthatnának háttértámogatást. 1.1 Vízgazdálkodás: túlzott felhasználás, sivatagosodás, vízszennyezés és újrahasznosítás A mediterrán térségben a turizmus jelentősen megnöveli a vízigényt, és a vízkészletek kimerüléséhez és szennyezéséhez vezet. Egy turista általában három-négyszer annyi vizet használ el, mint egy helyi lakos. A törökországi Alanyában például 2009-ben az idegenforgalomhoz kötődő vízfelhasználás a teljes vízfogyasztás 52%-át tette ki. Az ivóvízhez való hozzáférés még azokon a területeken is gondot jelenthet, ahol a fogyasztás alacsonyabb. Például az egyiptomi Marsa Matruh kormányzóságban a helyi víz olyan rossz minőségű, hogy az ellátást más területről kell megoldani: két vezeték kapcsolja össze az alexandriai

4 - 3 - elosztóhálózattal, illetve vasúton és víztartályokban szállítják oda, pusztán a turizmus miatt jelentkező vízigénytöbblet kielégítésére. Dzserbában a két sótalanító üzem nem tudja kielégíteni a turizmus miatti óriási vízigényt, így itt is hasonló megoldásokat kellett bevezetni a nyár folyamán, éppen akkor, amikor a legsúlyosabb a vízhiány. 3 A legújabb megoldás tehát az, hogy a vízsótalanító létesítményeket használják ivóvíz előállítására. Ez a megoldás azonban nem elégséges és költséges is, és bár energiaigénye alacsonyabb, mint ha tartályokban vagy vezetéken szállítanák helybe a vizet, az energia így is alapvető kérdés: az egész mediterrán térségben napi 30 millió köbméter víz sótalanítása 5000 MW energiát igényel, ami 8-10 gázüzemű kombinált ciklusú erőmű vagy 4-5 atomerőmű kapacitásának felel meg. Emellett a sótalanító üzemek sósvizet és üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, energiafogyasztásuk pedig súlyos problémákat okoz az idegenforgalmi létesítmények és a turizmussal kapcsolatos városi létesítmények szezonális energiafelhasználási csúcsidőszakában. Torremolinosban a turizmus felel a villamosenergia-fogyasztás 40%-áért, a fogyasztás pedig az elmúlt húsz évben 169%-kal nőtt. Alanyában, ahol a villamosenergia-fogyasztás 2000 és 2008 között 208%- kal nőtt, az idegenforgalom 21%-kal részesedik a fogyasztásból. Az áramfogyasztás az idegenforgalmi területeken a főszezonban időnként megduplázódik vagy megháromszorozódik. A Plan Bleu civil szervezet kutatást végzett a régióban, és a sótalanítás mellett a tisztított szennyvíz újrafelhasználását javasolja. A szennyvíz összegyűjtése és kezelése kevesebb energiát fogyasztana, a foglalkoztatás és a képzés szempontjából pedig a víztisztítás a sótalanításhoz nagyon hasonló szaktudást igényel (például membrántechnológia és fordított ozmózis), azaz a két módszer kiegészítené egymást. A régiókban azonban először meg kell építeni a tisztítótelepeket. A spanyolországi Torremolinosban nincs ilyen, annak ellenére, hogy a turisták mintegy ötmillió vendégéjszakát töltenek ott. A marokkói Tétouan partján a turizmus kapcsán keletkező szennyvizet gyakran közvetlenül, kezeletlenül a tengerbe engedik, a meglévő víztisztító telepek pedig erősen túlterheltek. Az EKÜ (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) becslései szerint 2000-ben a Földközitenger összes szennyezésének 7%-áért a turizmus volt a felelős. Törökországban az üzemek mintegy 90%-ában és az idegenforgalmi létesítmények 80%-ában nincs víztisztítás, a háztartási szennyvíz mindössze 20%-át tisztítják, és az évente keletkező összes szilárd hulladék csupán 6%-át ártalmatlanítják (WWF Törökország, 2002). Olaszországban a 120 legnagyobb part menti város szennyvízének 80%-át mindenféle kezelés nélkül a Földközi-tengerbe engedik. Ráadásul a Földközitenger, amely a világ teljes vízfelszínének csak 0,7%-át teszi ki, a világ tengeri olajszennyezéséből 17%-kal részesedik. A becslések szerint a szállítási tevékenységek során minden évben tonna nyersolaj kerül a tengerbe. 3 Tekintettel arra, hogy a mediterrán térségben a sós víz megújulása lassan megy végbe körülbelül 80 évet vesz igénybe, a szennyezett víz kezelése elsőrendű feladat, főként mivel a térségben halászati és akvakultúra-tevékenység is folyik (melyek maguk is szennyezési források), és sok turista a tengeri fürdőzés miatt jön ide. 3 Lucia De Stefano (2004): Freshwater and Tourism in the Mediterranean, a WWF Mediterrán Programja (http://www.scribd.com/doc/ /fress-water-and-tourism-wwf, január 18.)

5 - 4 - A víztisztító berendezésekbe való beruházás tehát egy sor higiéniai, közegészségügyi, környezeti főként a tengeri területek védelmével kapcsolatos és vízellátási probléma megoldását segítené. Jelentős vízmegtakarítás érhető el, ha két feltétel teljesül: egyrészt az idegenforgalmi ágazat kellően tisztában van ezekkel a problémákkal és lépéseket tesz a helyes irányba, másrészt a hatóságok vízgazdálkodási terveket vezetnek be. Ezeknek a különféle vízgazdálkodási lehetőségek költségeit és előnyeit összehasonlító tanulmányokon (például a vízvédelemnek, illetve a vízellátás bővítésének összehasonlító költség-haszon elemzésén) kell alapulniuk. Ezenkívül a kereslet kézben tartására koncentráló politikák kevésbé költségesnek tűnnek, mint a kínálatközpontúak. Az ilyen tanulmányok rávilágítanának továbbá arra is, hogy milyen előnyök származhatnak a vízi erőforrások különféle ágazatok (háztartások, turizmus, mezőgazdaság, ipar) közti elosztásának optimalizálásából és ezek vízfogyasztásának szabályozásából. Alapot szolgáltathatnának például arra, hogy az ipari létesítményeket kötelezzék az általuk kibocsátott szennyvíz kezelésére vagy előkezelésére. A hatóságoknak itt nagy szerepük van az ellenőrzések elvégzésében, a vízzel és a kapcsolódó problémákkal kapcsolatos adatok központi kezelésében és az új rendelkezések végrehajtásának biztosításában. Ez utóbbi szempont alapvető, és sokféle formában megvalósulhat, pl. a vízhasználat hatósági felügyelete, az intézményi és adminisztratív kapacitás kiépítése és a szaktudás, az ösztönzők és a szankciók megerősítése. 1.2 Erózió, városok terjeszkedése, a biodiverzitás csökkenése és a part menti területek állapotromlása Szintén nagy kihívást jelent a regionális tervezésnek a városi szolgáltatások javítását, a földhasználatért folyó verseny szabályozását és a természeti környezetre gyakorolt hatások csökkentését célzó fejlesztése. A turizmus által megkövetelt városfejlesztésnek számos hátrányos következménye van: (1) a part menti területek állapotromlása és talajerózió, (2) a földterületek telítődése és (3) a mezőgazdasági termelés rendelkezésére álló területek csökkenése. (1) A térségbeli turizmus főként a part menti területekre koncentrálódik, ami a tengerpart súlyos eróziójához vezet. Az EKÜ egyik (2001-es) tanulmánya 4 szerint a turisztikai fejlesztéssel kapcsolatos városiasodás a Spanyolország és Szicília között húzódó homokdűnék háromnegyedét eltüntette. Az idegenforgalmi létesítmények parthoz túl közeli és főleg a parti dűnékre történő építése felgyorsítja a tengerparti erózió folyamatát. (2) Az idegenforgalmi szálláshelyek építéséből és az 1990-es években kezdődött tömeges lakásépítésből eredő erősödő városiasodás is a földterületek telítődését eredményezte. A km-es partvonal km-es beépítettségével elérték a földhasználat kritikus küszöbértékét. A lakásépítések és egy golfpálya körüli építési projektek miatt a tétouani partszakasznak (Marokkó) mindössze 12,5%-a őrzi ma is természetes állapotát. 4 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2001): Környezeti jelzések.]

6 - 5 - Torremolinosban a teljes földfelszín 85%-a mára urbanizálódott, és már csak 10 hektárnyi beépíthető terület maradt. (3) A mediterrán térség egészében az egy főre eső mezőgazdasági terület 1990 óta egynegyedével, az elmúlt negyven év során pedig a felére csökkent. Jelenleg mindössze 0,2 hektár/főt tesz ki. Jóllehet új földterületeket is művelés alá vontak, az összterület 1990 óta 7%-kal csökkent. A megművelhető földterületek csökkenésének több oka van, többek közt az erózió, a termékenység csökkenése és a városiasodás. Ezek a folyamatok gyakran visszafordíthatatlanok. Mindemellett intézkedéseket kell tenni a városi területek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítására, és a hosszú távú hatásokat figyelembe vevő tervezési és építési szabványokat kell bevezetni. Lépéseket kell tenni továbbá a városok terjeszkedésének korlátozására (elsősorban a már létező városi területek maximális kihasználásával, a barnamezős területek használatával és az alacsony népsűrűségű területek sűrűségét növelve), valamint a fenntartható várostervezés és városépítészet kialakítására, csökkentve az épületek ökológiai lábnyomát, átszervezve a mobilitást (gyalogosok, kerékpárok, tömegközlekedés) és ösztönözve a multifunkcionalitást. Mondanunk sem kell, hogy az effajta módosításoknak a fenntartható fejlődés elvein kell alapulniuk, ideértve a víz és mindenféle hulladék összegyűjtését és újrafelhasználását, valamint a megújuló energiaforrások használatát. 1.3 Közlekedés A turizmus az üvegházhatásúgáz-kibocsátások mintegy 5,3%-áért felelős; ennek 75%-át a közlekedés okozza, amely a turizmussal összefüggő légszennyezés fő forrása. Ezért előnyben kell részesíteni a nem szennyező vagy kevésbé energiaigényes közlekedési módokat. A légi közlekedés messze a legszennyezőbb közlekedési forma, ennek ellenére gyakran maguk a kormányok is ezt népszerűsítik a vasúttal szemben óta évi 5-6%-kal nőtt a járatok száma, elsősorban a jegyárak jelentős csökkenésének eredményeképpen. Jelentős ökológiai lábnyomukra való tekintettel az egyéni közlekedési módoknak is külön figyelmet kell szentelni. A francia környezetvédelmi intézet, az Institut Français de l'environnement (IFEN) 2007 augusztusában kiadott jelentése kimutatta, hogy az egész országra vonatkozóan a magánjárművek éves szén-dioxid-kibocsátásának 16%-át kizárólag a hétvégi kirándulásokkal és vakációkkal kapcsolatos autózás teszi ki. Ezenkívül bár a turisták mindössze 7%-a utazik repülővel, a légi közlekedés a turizmussal kapcsolatos utazások üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak 62%-áért felelős. Ráadásul e kibocsátások 42%-a a hosszú repülőutakból származik, ami az összes út mindössze 2%-át adja. A közlekedésre irányuló ösztönzőkkel tehát több csoportot kell megcélozni: a helyi önkormányzatokat, hogy energiahatékonyabb közlekedési módokat vezessenek be (vasút, villamos, kerékpár), ösztönözzék a tömegközlekedés használatát és korlátozzák egyes területek autós megközelíthetőségét; az idegenforgalmi ágazatot, hogy a tiszta tevékenységeket népszerűsítse (pl. a

7 - 6 - jet-ski helyett a kajakozást és kenuzást); valamint az autó- és repülőgépgyártókat, hogy kevésbé szennyező közlekedési formákat fejlesszenek. 1.4 Hulladék Egyre sürgetőbb szükség van a szilárd települési hulladékot feldolgozó létesítmények fejlesztésére, nemcsak a mediterrán térség déli részén ma is magas népességnövekedési arány miatt, hanem azért is mert a turisztikai célpontok népsűrűsége a nyári hónapokban jelentősen megnő (például augusztusban Torremolinos népsűrűsége 3300 fő/km 2 -ről fő/km 2 -re nő), továbbá azért, mert a turisták jóval több szilárd hulladékot termelnek, mint az állandó lakosok (Cabrasban például egy turista átlagosan napi 7 kg szemetet termel, míg egy helyi lakos csak napi 0,5 kg-ot), mindeközben ebben a régióban az újrafeldolgozás gyakran fejletlen. A földközi-tengeri hajókörutak önmagukban is jelentős ökológiai problémák forrásai például víz- és partszennyezés, a tengerfenék pusztulása. Egyetlen kirándulóhajón évi mintegy 50 tonna szilárd hulladék, 7,5 millió liter folyékony hulladék, a mosdókból liter, az étkeztetésből pedig liter szennyvíz keletkezik. Hulladékgyűjtési, -tárolási és -kezelési beruházások nélkül ez súlyos egészségügyi problémákhoz, valamint talaj- és ivóvíz-szennyeződéshez vezet. Ezért mind a helyi háztartásokban, mind pedig az idegenforgalmi szálláshelyeken be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási eljárásokat. Az érintett ágazatokban dolgozó szakembereknek (munkavállalóknak, cégvezetőknek, kereskedőknek és a választott képviselőnek isk) mind megfelelően tisztában kell lenniük ezekkel a kérdésekkel, és nekik is tájékoztatniuk kell a turistákat. Ezenkívül újrahasznosítási közszolgáltatásokat kell kialakítani és javítani kell a hulladékgazdálkodást. Végezetül: a hatóságok a turizmus szezonális jellege miatt nem motiváltak ilyen intézkedések bevezetésére, ezért a hulladékgazdálkodásra átfogó tevékenységként kell tekinteni, ahelyett hogy az idegenforgalmi tevékenységből származó hulladékot külön kezelnék. 1.5 Biodiverzitás A mediterrán térség országainak többségében a part menti infrastruktúra-építés homokdűnéket pusztított el és csökkentette a part menti növényfajok sokféleségét. Az intenzív turizmus ezenkívül egyes kiemelt úti célok közelében fekvő, sérülékeny vizes élőhelyek állapotának romlásához is hozzájárul. Az OECD/IUCN 5 egyik jelentése már 1996-ban megállapította, hogy 1900 óta a világ vizes élőhelyeinek akár 50%-a is eltűnhetett. Mára egyes területek vizes élőhelyei szinte teljesen kivesztek. Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország is érintett, de a helyzet sokkal súlyosabb a Földközi-tenger déli partján, például a tétouani partszakaszon. E természetes élőhelyek eltűnése számos olyan faj egyedszámának csökkenésével jár, melyeknek ez a környezet a lételeme: az elmúlt húsz évben több mint 50%-kal csökkent a vízi 5 OECD/IUCN (1996): Guidelines for aid agencies for improved conservation and sustainable use of tropical and sub-tropical wetlands, OECD, Párizs, 10. o. (http://www.cbd.int/doc/guidelines/fin-oecd-gd-lns-wlands-en.pdf, január 18.).

8 - 7 - madarak száma, és az érintett területeket el nem hagyó fajok egynegyedét a kihalás veszélye fenyegeti. A tengeri biodiverzitást illetően az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2010-es felmérése 6 kimutatta, hogy az európai hüllők (teknősök) és tengeri halak legalább 50%-a veszélyeztetett, a többi faj helyzete vagy ismeretlen, vagy a halfajok egy elenyésző kisebbsége esetében kedvező. A vizsgált gerinctelen és hüllőfajok egyikéről sem mondható, hogy túl vannak a veszélyen, a (szintén veszélyeztetett) emlős és gerinctelen fajok 70%-a esetében pedig nem állt rendelkezésre kellő adat a helyzet meghatározásához. A hajózás és az egyéb vízhez kötődő szabadidős tevékenységek is szerepet játszanak a biodiverzitás csökkenésében, mivel rontják a tengerifű a posidonia és coralligenous fajok mezőinek állapotát, és tojásrakó területük szétrombolásán át hozzájárulnak a tengeriteknősök állományainak visszaeséséhez, valamint veszélyeztetik a barátfóka-populációt, főként a törökországi Alanyában. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az európai tengeri ökoszisztémáknak csupán 10%-a részesül megfelelő védelemben, míg 50%-uk veszélyeztetett vagy számottevően károsodott, és a fennmaradó 40% helyzete ismeretlen. A tengerparti övezetekben a tengeri élőhelyek 70%-a megsemmisült vagy részlegesen károsodott, és csak 8%-uk maradt jó állapotban. Fontos tehát, hogy népszerűsítsük az egyszerűbb sportokat (például a szörfözést, a vitorlázást, a vizibiciklizést és az úszást), és korlátozásokat vezessünk be e tevékenységekre vonatkozóan az érzékeny területeken. Végül pedig tájékoztatni kell a turistákat az általuk alkalmazott termékek így a napkrémek és a felszerelések karbantartására használt anyagok ökológiai veszélyeiről. A Santé Environnement France nevű, 2500 orvost képviselő egyesület például ingyenes útmutatót 7 terjeszt a környezetbarát sportolásról (petit guide vert du bio-sportif), amelyben tanácsot nyújt arra vonatkozóan, hogyan egyeztethető össze a sport az emberi egészség és a környezet védelmével. Az útmutató számba veszi az egyes sportágakat és az azokhoz kapcsolódó termékeket, hogy segítse a felhasználókat annak megértésében, hogy mi az, ami káros az egészségükre, illetve a környezetre. 1.6 A turizmus és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat átfogó javítása Ahogyan azt egy szardíniai és egy rovinji (Horvátország) példa bizonyítja, kialakítható kedvező kapcsolat a turizmus és a természetes élőhelyek védelme között (előbbi esetében különleges programokat fejlesztettek ki a természetvédelmi területek látogatói számára, utóbbinál természetes területeket óvtak meg sikeresen azáltal, hogy a területrendezési politikában előtérbe helyezték a megőrzésüket). Általánosságban tehát a kapcsolat az idegenforgalom és a környezetvédelem között azáltal javítható, hogy növeljük valamennyi résztvevő tudatosságát, környezetvédelmi ösztönzőket vezetünk be, a fenti szempontokat figyelembe vevő normákat és stratégiai terveket fogadunk el, szankciókat 6 7 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2010): 10 üzenet re Tengeri ökoszisztémák. (http://www.eea.europa.eu/publications/10-messages-for , január 18.)

9 - 8 - foganatosítunk az előírások be nem tartása esetén, továbbá díjazzuk a megtett erőfeszítéseket címek és környezetvédelmi charták bevezetésével. Ugyanilyen létfontosságúak az állami-magán partnerségek, a bevált gyakorlatok cseréje, és az e területre szakosodott egyesületekkel (pl.: Plan Bleu, WWF) való együttműködés, amelyek tanulmányokat és javaslatokat dolgozhatnak ki. Végül pedig mindenképpen szélesebb értelemben kell gondolnunk a környezetre, túllépve a turizmus keretein, számításba véve más olyan ágazatokat is, mint a mezőgazdaság vagy a vendéglátás. Az egyik legbeszédesebb példa erre bizonyosan a törökországi Ciralié. 8 A török partvidék e térségét a fenntartható turizmus modelljévé alakították a helyi közösségnek a természetvédelmi tevékenységekbe történő aktív bevonásán és a környezet által termelt gazdasági hasznokon keresztül. Szövetkezetet hoztak létre a helyi termékek előállítására és forgalmazására, és külön jelölőcímkét vezettek be a Ciraliban készült termékekre. Túravezetőket képeztek, és sétautakat alakítottak ki. Azáltal, hogy a turistákat célzó oktatási tevékenységeket indítottak el, ösztönözték a tengeri teknősök tojásrakó területe kezelésének legjobb gyakorlatait és folyamatosan ellenőrizték a tengerpartokat, számottevően csökkent a faj fenyegetettsége és fellendült a turizmus is. E tevékenységek elősegítették a közösség tagjainak egybefogását és különösen a fiatalok bevonását, és a közösség egészében kialakult az odatartozás és a felelősség érzete, ami a projekt hosszú távú sikerének kulcsa. Szem előtt kell tartani, hogy a turizmus életképes, környezetileg felelős formái tulajdonképpen gazdasági szempontból is előnyösebb utat jelentenek. Végezetül az a tény, hogy a végső környezeti számlát nem a turistáknak, hanem a helyi lakosságnak kell majd állnia, még lényegesebbé teszi a lakosok bevonását az ilyen típusú fejlesztésekbe. 2. Az idegenforgalmi ágazat fenntartható fejlődése A turizmus gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti hatással járhat a helyi és regionális közösségekre. Ösztönzi a gazdaságot, sokoldalúbbá teszi azt, ha viszonylag korlátozott alapokon nyugszik, és lehetővé teszi az infrastruktúrák fejlesztését. A kihívás ezért az, hogy megtaláljuk az eszközöket a fenntartható turizmusfejlesztés támogatására a mediterrán régióban. Ahogyan azt a UNEP és a UNWTO 9 megmutatta, a zöldebb és fenntartható turizmusba való beruházás révén munkahelyek teremthetők, mérsékelhető a szegénység és javíthatók a környezeti eredmények. Mindez pedig a helyi és regionális dimenzió bevonását eredményezi, ami megkönnyíti a demokratikus, részvételi jellegű folyamatot. A konkrét cselekvési tervek kiértékeléséhez tehát egy, az ARLEM-en keresztül bevezetett, közös eljárásrend lesz szükséges. Az ARLEM információt is gyűjthetne, és arra ösztönözhetné a különböző érdekelteket, hogy működjenek együtt helyi cselekvési stratégiák kidolgozása érdekében szerte a mediterrán régióban. 8 9 Lásd a WWF mediterrán régióval foglalkozó részlegének június 20-i cikkét: A showcase for sustainable tourism in Turkey [A fenntartható turizmus példái Törökországban] (http://mediterranean.panda.org/?4685/a-showcase-for-sustainabletourism-in-turkey, ). Lásd a UNEP és a UNWTO által a zöld gazdaságról 2011-ben közösen készített jelentés idegenforgalmi fejezetét, amely itt található meg: ( ).

10 - 9 - Ezenkívül fontos lesz majd biztosítani, hogy a régió alkalmazkodjon az idegenforgalmi világpiac változásaihoz, és különösen a feltörekvő országokból származó turisták érkezéséhez. A kkv-k számára nyújtott képzés, infrastruktúra, támogatás és tájékoztatás is olyan terület, ahol a helyi és regionális önkormányzatok felléphetnek, és ahol fontos, hogy felhasználják egymás tapasztalatait, és igénybe vegyék olyan szervezetek segítségét, mint az Unió a Mediterrán Térségért (UMT). Az önkormányzatok tehát számos lépést tehetnek a fenntartható turizmus előmozdítására a területükön. 2.1 Az innováció elősegítése, a vonzerő növelése, a minőség javítása és a termelékenység fokozása Ehhez arra lesz szükség, hogy az egyes szereplők megosszák egymással bevált gyakorlataikat (a szakmai egyesületek modelljeit sem szabad figyelmen kívül hagyni), továbbá a kkv-k számottevő támogatására, hogy képessé tegyük őket a turisták elvárásainak teljesítésére, különösképp a szolgáltatások színvonala tekintetében. Egy másik lehetőség az idegenforgalmi szolgáltatások diverzifikációja azáltal, hogy a különféle célcsoportokra (pl. idős nyugdíjasok, fogyatékkal élők vagy diákok) szabjuk azokat. A lehetséges megoldások között számításba kellene venni a többszintű együttműködést és a technológiatranszfert annak biztosítására, hogy a vállalkozások rendelkezzenek az olyan alapszolgáltatásokkal, mint a telefon és az internet. 2.2 A humántőkével való gazdálkodás 2010-ben a közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomhoz kapcsolódó álláshelyek száma a régió teljes foglalkoztatásának mintegy 12%-át tette ki (ILO, 2012). Bár a munkahelyek számának növekedése nem tartotta az ütemet a turisták számának emelkedésével, az idegenforgalom döntő mértékben bővíti a foglalkoztatást a régióban, amely krónikusan magas arányú munkanélküliséggel küzd, főként a fiatalok körében (számos turizmushoz kapcsolódó munkakörre e csoportból toboroznak embereket). Az ágazatbeli humánerőforrás-kezelésnek tehát magában kellene foglalnia a szakosodott képzésben való részvétel lehetőségét (pl. a szolgáltatásnyújtás, a nyelvtudás és az igazgatás terén), valamint a vonzóbb munkafeltételeket és fizetéseket. 2.3 Az egyes úti célok kedvező sajátosságainak kiemelése A kulturális örökség védelme egy másik olyan kérdés, amely felmerül az idegenforgalmi fejlesztés kapcsán. A kulturális turizmus rendkívüli jelentőséggel bír számos földközi-tengeri régióban. A zarándokutak lényeges elemet képeznek többek között Görögországban, Izraelben, Olaszországban, a megszállt palesztin területeken, Spanyolországban és Törökországban, és arányuk a teljes idegenforgalomban helyenként eléri a 90%-ot. Az olyan testületek, mint az UNESCO, segítséget nyújthatnak a régióknak e téren, mind az anyagi, mind a szellemi örökség így a hagyományok és a kultúrák kapcsán. A földközi-tengeri térség kulturális örökségének megőrzéséről és fejlesztéséről szóló jelentésükben 10, amelyet a január 30-án Bariban rendezett, harmadik plenáris ülésük során 10 CdR 386/2011 rev. 1, megtalálható itt:

11 fogadtak el, az ARLEM tagjai kiemelték, hogy a helyi és regionális önkormányzatok mind a kulturális örökség védelmében, mind hasznosításának eredményes irányításában kulcsszerepet játszhatnak. Az idegenforgalom tekintetében a kihívás az autentikus élményeket kereső turisták igényeinek kielégítése és ugyanakkor a nekik nyújtott szolgáltatások korszerűsítése. A legjobb megközelítés ezért az lenne, ha szigorúbb várostervezési normákat vezetnénk be azzal a céllal, hogy megvédjük a környezetet, továbbá népszerűsítsük az egyes régiókat tagállami és nemzetközi szinten. 2.4 Az erőforrások védelme és megőrzése A turizmus fejlesztése során az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot fokozottabban szem előtt kell tartani. Kiemelten kell kezelni az energiahatékony közlekedési és turisztikai infrastruktúrákba való beruházást, a hulladék mennyiségének és a szennyezés mértékének a csökkentését, a biodiverzitás megóvását, valamint az új technológiai fejlesztéseknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklésére való felhasználását. A hatóságoknak ugyanakkor a természetvédő egyesületek támogatását is igénybe kell majd venniük annak biztosítására, hogy a nyilvánosság értesüljön a környezeti problémákról. 2.5 Az idegenforgalmi fejlesztés akadályainak felszámolása Meg kell különböztetni az alábbi két akadálytípust: anyagi jellegűek, mint például a nem megfelelő közlekedési infrastruktúra (akár külső, akár belső közlekedési összeköttetések), az elégtelen turistaellátó kapacitás vagy erőforrás-ellátottság; és a nem anyagi természetű gátak, mind például a beruházások hiánya (és ehhez kapcsolódóan a beruházók vonzására való képtelenség), továbbá a nehézkes vagy koordinálatlan adminisztratív eljárások. Hosszú távú terveket kell készíteni a szereplők együttműködésére, és hatásukat gondosan figyelemmel kell kísérni a turizmus fejlődése és fenntarthatóságának megőrzése érdekében, hiszen ez jelentős nemzeti jövedelemforrás a déli és keleti országok számára. Kiemelendő, hogy ezen átmeneti időszak alatt a legtöbb dél-mediterrán ország fejlődését nem szabad terhekkel gátolni. 2.6 A turizmussal és hatásaival kapcsolatos ismeretek javítása Ahhoz, hogy az idegenforgalmi politikákat kiigazíthassuk és a vállalkozások hatékonyságát fokozhassuk, statisztikai és tájékoztatási eszközök szükségesek a turizmus valamennyi vonatkozását illetően, hogy jobban válaszolhassunk az ágazati szereplők igényeire, megfelelhessünk a turizmussal kapcsolatos kihívásoknak, és tájékoztathassuk a lehetséges érdekelteket a turizmusfejlesztés hasznáról. Ez a fenntartható turizmusfejlesztéssel foglalkozó helyi ügynökségek létrehozását is jelentené, amelyek feladata az lenne, hogy: közvetítőként, illetve koordinátorként lépjenek fel, tájékoztatást és segítséget nyújtsanak az idegenforgalmi szakembereknek, és figyelemmel kísérjék a természetes környezet állapotát (a szennyezettség szintje, talajerózió, a vegyipar hatása).

12 Európában jelenleg van bevezetés alatt az ENPI-SEIS 11 projekt, amely rendszert hoz létre a környezeti adatok megosztására az EU-ban és bővebb szomszédságában. A program partnerországai az uniós tagállamok és az európai szomszédsági politika országai, vagyis: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Líbia, Marokkó, a Palesztin Hatóság, Szíria és Tunézia. A tagállami statisztikai és környezetvédelmi szervezetek kulcsfontosságú adatokat szolgáltatnak a környezetről, a minisztériumok, ügynökségek, statisztikai szolgálatok és más testületek pedig továbbítják saját statisztikáikat az ENPI-SEIS rendszerbe. Együttműködés zajlik továbbá az UNEP/MAP/Barcelona egyezmény, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) tagországai és kooperációs partnerei között. Az európai biodiverzitási információs rendszer (BISE) is alkalmazható a biodiverzitással összefüggő adatok egységes hozzáférési pontjaként az EU és a Földközi-tenger partvidékének egyéb régiói tekintetében. A biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozó tények és számok összegyűjtése révén a rendszer összeköttetést létesít a kapcsolódó szakpolitikákkal, a környezeti adatközpontokkal, valamint a különböző forrásokból származó vizsgálati és kutatási eredményekkel A stabilitás és a biztonság garantálása A régiók előtt az a dilemma áll, hogy biztonság szükséges a turizmus fenntartásához, azonban viszonylag kevés hatást tudnak gyakorolni országuk politikai stabilitására. Léteznek azonban lépések, amelyeket megtehetnek a biztonság növelésére saját területükön, különösen a természeti veszélyek kapcsán. Elősegíthetik emellett a gazdasági fejlődést és a társadalmi kohéziót, továbbá bevonhatják a helyi lakosságot a turizmusfejlesztési és örökségvédelmi projektjeikbe, hogy újra egybeforrasszák a helyi közösségeket. A számottevő természeti veszélyeknek vagy politikai zavargások kockázatának kitett régióknak ugyanakkor nem szabad túlzottan a turizmustól függeniük, mivel az ilyen események különösen káros hatást gyakorolnak az ágazatra, és így esetleg drámai következményekkel járhatnak a régió gazdaságának egészére. Szíriában például a felkelés és annak leverése előtt a turizmus nyújtotta a foglalkoztatás és a GDP 12%-át. A turisták csak akkor kezdenek majd visszatérni, amikor a helyzet stabilizálódott. Az arab tavasz során bekövetkezett forradalmak hasonló hatással jártak, még azokban a dél-mediterrán országokban is, amelyeket a konfliktus nem érintett közvetlenül. Azonban mihelyt helyreáll a stabilitás és a biztonság, a turizmus is általában viszonylag hamar újra fellendül. 2.8 Együttműködés kiépítése a fenntartható turizmus fejlesztésének előmozdítására Az ARLEM tagjai teljes mértékben támogatják a Régiók Bizottsága azon nézetét, miszerint az Európai Unió és a mediterrán nemzetek közötti kooperáció fokozandó annak érdekében, hogy ösztönözzük a fenntartható idegenforgalmi modellek és a környezet megőrzését előtérbe helyező szemlélet terjedését, mivel kedvező hatás csak úgy érhető el, ha közösen, egyforma elkötelezettséggel ( ). Lásd a BISE szórólapját, amely itt található: ( ).

13 és felelősségérzettel lépünk fel. 13 Hosszú távú stratégiák fejleszthetők ki más régiókkal partnerségben, illetve támogathatók a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, régióközi együttműködés és szakértői értékelések révén. Jó példa erre a PRESERVE 14 projekt, amelyet az Európai Régiók Közgyűlése működtet. Csupán három év alatt a PRESERVE 11 európai régió 13 partnere számára tette lehetővé a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét, helyi stratégiájuk javítása céljával. A partnerek által talált megoldások elemzését követően a fenntartható turizmus 24 sikeres példáját tették közzé részletesen, brosúra formájában, hogy máshol is megismételhetők legyenek. Az innováció felhasználásának köszönhetően a projekt új munkahelyeket és erőforrás-megtakarítást eredményezett, és elősegítette a főbb tapasztalatok továbbadását, hogy más régiók is tanulhassanak azokból. Számos egyéb nemzetközi szervezet létezik, amely támogatni és finanszírozni tudja a fenntartható turizmus fejlődését: Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) többoldalú partnerség, amely 43 országot foglal magában Európából és a Földközi-tenger medencéjéből. Az UMT-t 2008-ban alapították azzal a céllal, hogy ösztönözze a stabilitást és a jólétet szerte a mediterrán régióban. Számos olyan kezdeményezést folytat, amely közvetve a fenntartható fejlődés előmozdításával kapcsolatos. Elindított egy projektet a földközi-tengeri térség szennyezésmentesítésére, egy másikat pedig kikötők, autóutak és vasutak építéséért, mivel ezek áttételesen előmozdítják a turizmust. Kezdeményezést indított ezenkívül a vállalkozások és különösen a kkv-k fejlődésének támogatására a térségben. A fentiek mellett munkája során küzd a mediterrán övezet elsivatagosodása és éghajlatváltozása ellen. Az EBB (Európai Beruházási Bank) kezdeményezéseket finanszíroz a mediterrán partnerországokban, amelyeket most már összefog a 2002-ben meghirdetett Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP). A FEMIP 2008 óta támogatja a mediterrán régió szennyezésmentesítését, valamint a tengeri és szárazföldi közlekedés fejlesztését célzó projektek megvalósítását. Utalnunk kell itt ELENA nevű projektjére is, amely technikai segítséget nyújt a helyi és regionális önkormányzatoknak az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal összefüggő politikáik kidolgozásában. A Világbank és az EBRD is tud technikai segítséget vagy pénzügyi támogatást nyújtani az idegenforgalmi vállalkozásoknak. Az Egyesült Nemzetek Idegenforgalmi Világszervezete (UNWTO), amely a turizmussal foglalkozó kormányzati szerveket tömöríti, statisztikai adatokat gyűjt össze és tesz közzé, lehetővé téve a turisták áramlásának és a turizmus növekedésének világszintű összehasonlítását. Ösztönzi a globális idegenforgalmi etikai kódex érvényesítését, amelynek célja annak biztosítása, A Régiók Bizottsága véleménye: Európa, a világ első számú turisztikai célpontja, előadó: Ramón Luis Valcárcel Siso, elfogadva a január i, 88. plenáris ülésen (CdR 342/2010 fin), 30. pont. ( ).

14 hogy valamennyi szereplő minél jobban növelje a turizmus társadalmi-gazdasági és kulturális hozzájárulását, és minél kisebbre szorítsa annak esetleges káros szociális és környezeti hatásait. Végül pedig az ARLEM növekvő szerepet játszik az UMT-n belül, és fokozta együttműködését az uniós intézményekkel, főként az Európai Bizottsággal, amely végrehajtotta a CIUDAD ( Cooperation In Urban Development And Dialogue ) [Városfejlesztési együttműködés és párbeszéd] programot 15 az alábbi, a városokat célzó területeken: környezeti fenntarthatóság és energiahatékonyság, fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi különbségek mérséklése, helyes kormányzás és fenntartható városfejlesztési tervezés. Az Európai Bizottság nemrégiben kérte ki az ARLEM véleményét új, Környezetbarátabb, energiatakarékos mediterrán városok nevű projektje koncepciókialakítási szakaszában, és lehetőséget nyújtott az ARLEM titkárságának, hogy megfigyelőként részt vegyen az irányítóbizottság ülésein. A projekt célja, hogy a mediterrán régió helyi önkormányzatait képessé tegye arra, hogy fenntarthatóbb helyi politikákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, például a Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozás révén, kidolgozva a fenntartható energiára vonatkozó megfelelő cselekvési terveket. Szinergiák keresendők emellett ban az ARLEM és a Régiók Bizottsága Természeti erőforrások (NAT) szakbizottsága között, amelyhez a turizmus területe tartozik, és amely véleményt fog kidolgozni a tengerparti és tengeri turizmusról a közeljövőben az Európai Bizottság által kiadandó közleményről. A központi és a helyi hatóságok közötti különféle partnerségek koordinálása az eredményes tudástranszfert is elő fogja mozdítani. A legsikeresebb tapasztalatoknak a bevált gyakorlatok átadását célzó nemzetközi partnerségekhez kellene vezetniük. Emellett környezetvédelmi téren az ARLEM pártolja a nemzeti és a helyi politikák ötvözését az éghajlatváltozás területi megközelítésének (TACC) elfogadásán át, amely a területfejlesztés támogatására és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére fog törekedni. A cselekvési programok megvalósításáért felelős testületek csak korlátozottan jutnak hozzá a forrásokhoz, ami akadályt jelent. Fontos ezért innovatív rendszereket kialakítani a hosszú távú finanszírozáshoz, és biztosítani, hogy a vonatkozó információk elérjenek a régiókba, hogy ezek jobban kihasználhassák az elsősorban az Európai Unió és nemzetközi testületek részéről rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat. 15 ( ). CDR _00_02_TRA_TCD EN-IZ-EW/IM/od

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 15.1.2014 2013/0303(COD) MÓDOSÍTÁS: 4-16 Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek Vámosi Gábor igazgató Tartalom Nemzetközi pályázati rendszerek bemutatása 1. ELENA 2. JESSICA 3. LIFE + program

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet OP Nyilvános Konzultáció 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben