ÖSSZEFOGLALÓ. Európai Motorkerékpárosok Fórumá -hoz kapcsolódó hazai szakmai rendezvényről (Budapest, március 5.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEFOGLALÓ. Európai Motorkerékpárosok Fórumá -hoz kapcsolódó hazai szakmai rendezvényről (Budapest, 2014. március 5.)"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ az Európai Motorkerékpárosok Fórumá -hoz kapcsolódó hazai szakmai rendezvényről (Budapest, március 5.) Összeállította: Dr. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, intézetigazgató, PTE, PMMIK Budapest, március 16.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető - ITS alkalmazások és a közlekedésbiztonság, különös tekintettel a motorkerékpárosokra, mint sérülékeny úthasználókra... 3 A rendezvény programja..11 Összefoglaló a rendezvényen elhangzott előadásokról és hozzászólásokról...13 A rendezvény ajánlásai a motorkerékpárosok közlekedésbiztonsága, ill. az ITS rendszerek a motorkerékpárosok védelmében témákban.20 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Háttéranyagok az ajánlásokhoz, ill. a rendezvény részletes ajánlásai 2. sz. melléklet: A rendezvényen elhangzott előadások PowerPoint bemutatói (CD melléklet) 2

3 BEVEZETŐ ITS alkalmazások és a közlekedésbiztonság, különös tekintettel a motorkerékpárosokra, mint sérülékeny úthasználókra 3

4 ITS ALKALMAZÁSOK ÉS A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOTORKERÉKPÁROSOKRA, MINT SÉRÜLÉKENY ÚTHASZNÁLÓKRA A közlekedésbiztonság jelentősége A közúti közlekedés biztonsága az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik kiemelt fontosságú területe így a közúti közlekedésben a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódóan új megoldásokra van szükség, hiszen az európai közlekedéspolitikát megfogalmazó, szeptemberében megjelent Fehér Könyv célkitűzése, illetve felhívása egyértelmű volt: 2010-ig felére kell csökkenteni a közúti közlekedés halálos áldozatainak számát [1]. A közúti balesetek halálos áldozatai számának felére csökkentésére vonatkozó célkitűzést az EU Bizottság megújította [2]. A Közlekedés 2050-ig stratégia egyik kiemelt célja pedig, hogy 2050-re a halálos áldozatoktól majdnem teljesen mentes közúti közlekedéshez kell Európában közel kerülni, illetve a halálos áldozatok száma felére csökkenjen 2020-ra [3]. A halálozások és sérülések jelentette tragédiák mellett mindez gazdasági terhet is ró a társadalomra, mely az Európai Unió szintjén mintegy 130 milliárd eurót tesz ki [4]. A hazai közúti baleseti adatok az utolsó olyan évre, 2012-re vonatkozóan, amely esetében a teljes évre rendelkezésre állnak a baleseti adatok: az összes személyi sérüléssel járó baleset száma 2012-ben a teljes hazai úthálózaton , ebből halálos kimenetelű 541, súlyos sérüléssel járó és könnyű sérüléssel járó Magyarországon is kiemelt fontosságú feladat a személyi sérüléssel járó balesetek számának csökkentése. Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások a közlekedés mindhárom szereplőjére figyelemmel vannak a szereplők a járművezetők (járművezető ellenőrzése); a környezet (intelligens infrastruktúra) és maga a jármű (a jármű biztonsági rendszerei). Ez az utóbbi az a terület, ahol az intelligens integrált közlekedésbiztonsági rendszerek beleértve a fejlett járművezetőt támogató rendszereket is a legnagyobb lehetőségeket ígérik. Az új, intelligens megoldások esetében a közlekedésbiztonság javításához alkalmazott fejlett információs- és kommunikációs technológiákat felhasználó új rendszerek képesek javítani az úthálózat biztonságát elsősorban a balesetek elkerülésével, illetve súlyosságuk jelentős enyhítésével. Az olyan megoldások, mint az útmenti védőberendezések, a forgalomtechnikai eszközök, az európai úthálózaton a halálos áldozatok számát 25%-kal csökkenthetik. Így az ITS rendszerek / esafety alkalmazására vonatkozó célkitűzés/lehetőség a 25%-kal kevesebb halálos áldozat. Az ITS Direktíva kiemelt területe és a közlekedésbiztonság Az Európai Parlament és Tanács a 2010/40/EU irányelv 2. és 3. cikkelyében meghatározta az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásához kapcsolódó kiemelt területeket és intézkedéseket. Az 2010/40/EU irányelv négy kiemelt területet, és hat kiemelt intézkedést tartalmaz [5]. 4

5 I. A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása a. Az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; b. Az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; c. A valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos általános közlekedési információk biztosítása; II. A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága III. A közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ITS-alkalmazások d. A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás (ecall); e. A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás; f. A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló foglalási rendszerek biztosítása; IV. A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával. A közúti közlekedésbiztonsághoz mint kiemelt területhez tartozó egyik kiemelt intézkedés az EU egész területére kiterjedő egységes európai vészhívó-rendszer, az ecall szolgáltatás, az ún. esafety intézkedések egyik alkalmazási területe. ecall egységes európai vészhívó rendszer jelentősége A gépjárművön belüli ecall segélyhívó rendszer lehetővé teszi, hogy baleset esetén vagy automatikusan a gépkocsin belüli szenzorok által működésbe léptetve, vagy pedig a vezető illetve utasa által vészhívás legyen kezdeményezhető. A rendszer alapjai a pontos műholdas helymeghatározás és a súlyos balesetben érintett járművekre vonatkozó egyéb információk (pl. a pontos hely, az idő, a jármű azonosítása), az ún. minimális adategység (MSD Minimum Set of Data) továbbítása. Az információk mobil telefonos kapcsolaton keresztül az integrált segélyhívó központba, illetve valamely rendszer-szolgáltatóhoz kerülnek. Az egyik legösszetettebb biztonsági rendszer az ecall, hiszen a balesetek bekövetkezésénél a teljes mentési lánc valamennyi szereplőjét magába foglalja. Az ecall szolgáltatásnak mint interoperábilis szolgáltatásnak a jövőben egész Európában működnie kell. Az információk mobil telefonos kapcsolaton keresztül az integrált segélyhívó központba (PSAP Public Service Answering Point), illetve valamely rendszer-szolgáltatóhoz (SP System Provider) kerülnek. Az ecall hívás történhet automatikusan (pl. légzsákok vagy ütközést észlelő szenzorok működésbe lépésével) vagy pedig manuálisan (egy speciális gomb megnyomásával). Mikor a legközelebbi PSAP-val létrejön a hangkapcsolat, a balesetre illetve a járműre vonatkozó adatok ugyanazon a csatornán keresztül adatként GSM kommunikáció segítségével kerülnek továbbításra. 5

6 Az EU tagállamok és a vészhívó rendszer megvalósításának szereplői (felhasználók, ipari partnerek, autóklubok, szolgáltatók, biztosítótársaságok, európai szervezetek stb.) 2004 óta folyamatosan írják alá az ún. Egyetértési Nyilatkozat a járművön belül interoperábilis ecall-rendszerről ( European Memorandum of Understanding of interoperable in-vehicle ecall: MoU ) megállapodást, jelezve ezzel elkötelezettségüket. A dokumentum aláírása annak az elkötelezettségnek a kifejezése, hogy az aláíró szervezetek támogatják az egységes európai vészhívó rendszer létrehozását, azaz támogatják azt az elképzelést, hogy az ecall vészhívó rendszer minden európai országban működjön, mégpedig az egységes európai 112 hívószámon. Magyarország (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Schváb Zoltán úr, közlekedésért felelős helyettes államtitkár) június 6.-án írta alá az egyezményt, azzal a céllal, hogy Magyarország úthálózatán is magas szolgáltatási színvonalú, biztonságos, mind a járművezetők, mind pedig az út- és hálózatüzemeltetők számára intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások valósulhassanak meg. Az ecall hazai bevezetésének hatástanulmányainak eredményei Az ecall segélyhívó rendszer bevezetéséhez kapcsolatosan elvégzett vizsgálatok, elemzések és szakértői egyeztetések alapján a következők állapíthatók meg: - A teljes mentési láncban a legkritikusabb idő, melynél az ecall hatása egyértelműen érvényesül, a baleset bekövetkezése és annak a bejelentése között eltelt idő. A lehetséges időcsökkenés mértéke az elvégzett részletes vizsgálatok alapján Magyarországon kb perc [6]. - A közúti közlekedési balesetek esetében vannak olyan jellegű sérülések, amelyek halálos kimenetelűnek tűnnek a helyszínen, azonban a segítségnyújtás gyorsabb kiérkezésével elérhető a halálos kimenetel elkerülése. Orvosi / traumatológiai elemzések, forgalmi mérnöki vizsgálatok, valamint egyéb szakértői vélemények szerint az ecall segélyhívó szolgáltatás használatával a közlekedési balesetekben elhunytak száma mintegy 2-2,5 %-kal csökkenthető [7]. - A közlekedési balesetek forgalmi torlódásokat, ill. zavart forgalomlefolyást okozhatnak. Az ezen kutatási munka keretében kidolgozott modell, valamint az elvégzett részletes vizsgálatok alapján az ecall segélyhívó szolgáltatás jelentős hatással van a torlódásokra; segítségével 17-18%-os csökkenés érhető el az összes baleseti torlódást tekintve [8]. - Az összes (nem csak a balesetek miatt kialakuló) torlódásban eltöltött órákat figyelembe véve az ecall segélyhívó szolgáltatással a teljes, hazai úthálózaton 3,5%-os csökkenés érhető el az összes torlódásos órák számában [8]. - A gazdaságossági vizsgálat során meghatároztuk és számszerűsítettük a rendszer bevezetését terhelő költségeket és hatására keletkező hasznokat. A BCR (Benefit- Cost Ratio) értéke a különböző megvizsgált szcenáriók esetén végzett részletes elemzések alapján között van [6]. - Az ecall-nak a környezetre, valamint az üzemanyag fogyasztásra gyakorolt hatása az eredmények alapján nem számottevő [9]. 6

7 Figyelembe véve ezeket az eredményeket megállapítható, hogy az interoperábilis páneurópai ecall szolgáltatás hozzájárul az európai és a hazai közlekedésbiztonsághoz. HeERO projektek A HeERO 1. fázisának célja, hogy előkészítse a szükséges infrastruktúra európai alkalmazását azzal a céllal, hogy a harmonizált páneurópai, interoperábilis járműfedélzeti vészhelyzeti segélyhívó szolgáltatás, az ecall valósággá váljon. A projekt januárban indult, és decemberéig tartott [10]. Az ecall szolgáltatás európai szintű megvalósításához két fő feltételt kell figyelembe venni: 1. Interoperabilitás és határon átnyúló folyamatosság: annak a lehetősége, hogy bármelyik európai ország bármelyik járműve, amelyik Európai úton közlekedik, súlyos baleset bekövetkeztekor használhassa az ecall szolgáltatást a szolgáltatás fő mozgatóerejének kell lennie. Az interoperabilitás kérdése nemcsak a műszaki megoldásokra, hanem a működtetési kérdésekre is vonatkozik. 2. Harmonizáció: az ecall szolgáltatás csak akkor tud megfelelően működni egész Európában, ha harmonizáltan történik meg a fejlesztés, tiszteletben tartva az esetleges nemzeti végrehajtási eltéréseket. A 112/e112 használata ennek a harmonizációnak az első lépését jelenti. Az ecall alkalmazás interoperabilitásának és harmonizációjának bemutatására több kiemelt fontosságú célt határozták meg. A HeERO2 általános célkitűzése: a projekt kiterjesztése az új tagállamokra, illetve a társult országokra, annak érdekében, hogy bemutassa a javasolt HeERO megoldásokat és növelje az ecall elfogadottságát. A legfontosabb feladatok a projekt második fázisában az alábbiak: 1. ecall alkalmazása tehergépjárművek esetében: A 3,5 tonna össztömegű tehergépjárművekre vonatkozó ecall alkalmazások harmonizált és szabványos megoldásainak bevezetése. Az ecall működésbe lépését is meg kell vizsgálni, mivel a tehergépjárművek túlnyomó része nem használ olyan hagyományos érzékelőket, amelyeket a HeERO projekt jelenlegi fázisában alkalmaznak. 2. ecall alkalmazása kétkerekű motoros járművek esetében: A kétkerekű motoros járművekkel közlekedők az egyik legsérülékenyebb csoportot képezik Európában. A motorosok jelentik a közlekedők azon csoportját, amelyik a legtöbbet nyerné az ecall alkalmazásával. Ezen a területen a feladat a HeERO tevékenységeinek bemutatása és a kétkerekű motoros gépjárművekre vonatkozó ecall harmonizált alkalmazásának tesztelése. Ebben benne foglaltatik a vezető és az utasa biztonsága is. Sérülékeny úthasználók Az úthasználók között külön forgalmi kategóriát képeznek a motorkerékpárosok. Mivel igen sérülékeny úthasználók, az Európai Bizottság különösen nagy figyelmet fordít a 7

8 motorkerékpárosok biztonságára. A téma fontossága miatt immár harmadik alkalommal, március 5-6.-án kerül megrendezésre Brüsszelben a European Motorcyclists' Forum, azaz az Európai Motorkerékpárosok Fóruma. A rendezvény fő témája: Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások: a kétkerekűek számára is hasznos lehet az új technológiák alkalmazása?. A motorkerékpárosok biztonsága hazánkban is kiemelt terület, mivel a hazai baleseti adatok is bizonyítják, hogy a motorkerékpárosok igen sérülékeny úthasználók: a halálos balesetet szenvedett járművek 3,5%-a motorkerékpár, a halálos közlekedési áldozatoknak viszont 6,8 %-a, a súlyosan sérülteknek 12,6%-a motoros. A téma fontossága miatt a brüsszeli rendezvényhez kapcsolódva március 5.-én hazánkban is megrendezésre kerül egy kerekasztal megbeszélés/szakmai vita a KTI Nonprofit Kft. és az ITS Hungary Egyesület szervezésében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatása mellett. A rendezvényen a felvezető előadások, valamint a felkért hozzászólók előadásai után kerekasztal megbeszélésre kerül sor a motorkerékpárosok közeledésének aktuális problémáiról, a közlekedésbiztonságnak ezen a területén elért eredményeiről, kapcsolódó ITS megoldásokról, továbbá az ecall szolgáltatás lehetőségeiről. Mindkét rendezvény központi témája, hogy az ITS rendszerek hogyan járulhatnak hozzá a motorkerékpárosok biztonságához. Jelenleg is működnek már a motorkerékpárokban olyan speciális esafety/aras (Advanced Rider Assistance Systems) rendszerek, melyek vagy a balesetek megelőzését szolgálják (pl. ütközést megelőző rendszerek, alkalmazkodó sebességtartás, sávelhagyásra figyelmeztető/ sávtartást támogató rendszerek, sávváltást segítő rendszerek/holt-tér monitoring, gócpontra figyelmeztető rendszer, váratlan eseményre való figyelmeztetés stb.), vagy a jármű stabilitását javítják (pl. elektronikus menetstabilizáló, blokkolásgátló fékrendszer, összekapcsolt fékrendszer, kipörgésgátló rendszer), ill. olyanok. melyek a látás javítását szolgálják (pl. nappali világítás, adaptív/alkalmazkodó fényszóró, radar, lézer stb.). A motorkerékpárokban alkalmazott intelligens passzív technológiák a baleset következményeit enyhítik (pl. ecall szolgáltatás, légzsákok, baleset esetén világítás), de vannak kényelmi célokat (is) szolgáló alkalmazások (pl. alkalmazkodó sebességtartó automatika, valós idejű közlekedési és forgalmi információk, GNSS alkalmazások, V2V kommunikáció időjárási feltételek előrejelzése, járműkövetés). A FEMA (Federation of European Motorcyclists Association) elvi állásfoglalásai a motorosok ITS alkalmazásaihoz kapcsolódóan: 1. Pozitív hozzáállással segíti az ITS alkalmazások bevezetését, minden fejlesztésnek garantálnia kell a közlekedésbiztonságot és a szabadságot. 2. A kétkerekű járművek eltérőek a többi járműtől, ezeket a sajátosságokat a V2V és V2I technológiákban első helyen figyelembe kell venni. 3. Minden bevezetett technológia esetén tekintettel kell lenni a motorkerékpárosok szükségleteire, sérülékenységére és korlátjaikra. 4. Egyetlen bevezetésre kerülő ITS rendszernek/alkalmazásnak nem szabad növelni a motorkerékpárosok veszélyeztetettségét és kockázatát. 5. Az ITS installációkat önkéntes alapon kell bevezetni a motorkerékpározásba. 8

9 6. Az ITS alkalmazásokat nem szabad jogi kikényszerítésre használni, kivéve egyes, kifejezetten erre a célra létrehozott rendszereket (útdíj, díjas behajtási övezetek). 7. Az adatvédelmet kellő szinten (törvény) biztosítani kell. 8. A bevezetésre kerülő ITS alkalmazások biztonsági hasznosságát igazolni kell. 9. A bevezetett ITS rendszer alkalmazásba vétele előtt gyártott inkompatibilis járművek rendszerben tarthatóságát biztosítani kell. Jövőre vonatkozó tervek az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások területén Az EU tagállamok 2012-ben befejeződött közös projektje, az EasyWay projekt fogalmazta meg azt a víziót, amely egyben a hazai ITS stratégia megközelítése is lehet: A fenntartható közlekedési rendszer lehetővé teszi az európai közúti személy- és áruforgalomban részt vevők számára a biztonságos (balesetmentesség), hatékony (késések elkerülése) és tiszta (környezetbarát) utazást. A felhasználókat mindenhol és mindenkor segítik az összehangolt és akadálymentes ITS szolgáltatások az utazás minden fázisában (utazás előtt, közben, után). Remélhetőleg Magyarország a további közös európai együttműködésben is részt vesz a jövőben, a jelenleg előkészítés alatt lévő CROCODILE (Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information Levels) projekt keretében. Magyarország folytatja HeERO 2 associated partnerként évben a hazai pilotprojektjét, hogy a HeERO partner országokkal közös együttműködés keretében fejlesszük tovább a hazai rendszereinket, illetve szakmai támogatást kapjunk a folyamatban lévő projektekhez. A hamarosan rendelkezésre álló EU-s támogatási lehetőségek így elsősorban a CEF (Connected Europe Facility) remélhetőleg további közös európai munkák elindítására / pilot-projektek folytatására adnak majd lehetőséget az intelligens közlekedési rendszerek területén, így az ecall szolgáltatások területén is. Magyarország folytatja HeERO 2 associated partnerként évben a hazai pilotprojektjét, hogy a HeERO partner országokkal közös együttműködés keretében fejlesszük tovább a hazai rendszereinket, illetve szakmai támogatást kapjunk a folyamatban lévő projektekhez. Felhasznált irodalmak [1] European Commission: White Paper: European transport policy for 2010: time to decide, COM(2001) 370 final, Brussels, [2] European Commission: Towards a European road safety area: policy orientations on road safety , COM(2010) 389 final, Brussels, [3] European Commission: White paper, Roadmap to a single European transport area - Towards a competitive and resource efficient transport system, SEC(2011) 359 final, SEC(2011) 358 final, SEC(2011) 391 final, Brussels,

10 [4] European Commission: Commission Delegated Regulation (EU) of supplementing Directive 2010/40/EU of the European Parliament and of the Council with regard to the harmonised provision for an interoperable EU-wide ecall, C(2012) 8509 final, Brussels, [5] The European Parliament and the Council of the European Union: Directive 2010/40/EU of The European Parliament and of the Council, of 7 July 2010 on the framework for the deployment of Intelligent Transport Systems in the field of road transport and for interfaces with other modes of transport, Directive 2010/40/EU, Brussels, 2010 [6] Prof. Dr. Lindenbach Ágnes, Bachmann Dóra, Péter Klára: Az ecall rendszer hazai bevezetésének előzetes hatásvizsgálata tanulmány, Budapest, 2013., 111 p. [7] Dr. Bogosi Tibor: A közlekedési baleset helyszínén meghaltak orvosi adatainak elemzése az orvosi igazságügyi jegyzőkönyvek alapján, tanulmány, 16 p., Budapest, [8] Dr. Jankó Domokos, Dr. Szénási Sándor: Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására, tanulmány, 16 p., Budapest, [9] Dr. Lindenbach Ágnes, Dr. Bogosi Tibor, Dr. Jankó Domokos: Hatáselemzés az ecall vészhívó rendszer európai megvalósításához kapcsolódóan (Impact assessment regarding to the European implementation of ecall emergency call system), tanulmány, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, [10] 10

11 A RENDEZVÉNY PROGRAMJA 11

12 PROGRAM Európai Motorkerékpárosok Fórumá -hoz kapcsolódó hazai szakmai rendezvény március 5. Hunguest Hotel Griff, 1113 Budapest, Bartók Béla u. 152., Smaragd terem Megnyitó Szűcs Lajos, elnök, ITS Magyarország Egyesület Nyitó előadás Prof. Dr. Lindenbach Ágnes, egyetemi tanár, intézetigazgató, Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Építőipari Szakmai Intézet Felkért előadók előadásai Kiss Csaba r. alezredes, osztályvezető, ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Autópálya-felügyeleti és Balesetmegelőzési Osztály Berta Tamás, közlekedésbiztonsági központvezető, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Pausz Ferenc, ügyvezető igazgató, GRSP Magyarország Egyesület Szűcs Lajos, elnök, ITS Magyarország Egyesület, ügyviteli igazgató, Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Szalai György, osztályvezető, Nemzeti Közlekedési Hatóság Szvétek Ferenc, ügyvezető igazgató, Best Way Kft. Göndör László, projektvezető, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Tanka László, tű. ezredes, főosztályvezető, Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Informatikai Főosztály Dr. Gulyás András, műszaki tanácsadó, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nagy Ádám, mérnök, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kovács Dénes, forgalomtechnikai és műszaki nyilvántartási igazgató, BKK Közút Zrt Kávészünet Hozzászólások folytatása, szakmai kerekasztal beszélgetés Ebéd a kerekasztal megbeszélés résztvevői számára A rendezvény moderátora: Prof. Dr. Lindenbach Ágnes, egyetemi tanár, intézetigazgató, PTE, PMMIK 12

13 ÖSSZEFOGLALÓ A RENDEZVÉNYEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOKRÓL ÉS HOZZÁSZÓLÁSOKRÓL 13

14 ÖSSZEFOGLALÓ az Európai Motorkerékpárosok Fórumá -hoz kapcsolódó hazai szakmai rendezvényről március március 5-én és 6-án második alkalommal került megrendezésre Brüsszelben az Európai Motorkerékpárosok Fóruma a RIDERSCAN EU részfinanszírozású projekt szervezésében. Idén a rendezvény fókuszában az új technológiák és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) motorkerékpárosokra gyakorolt hatása állt. A brüsszeli konferenciával egy időben a Közlekedéstudományi Intézet és az ITS Hungary Egyesület Budapesten is szakmai napot szervezett. A résztvevők sorában az ITS és ecall Irányító Bizottság, az ITS Hungary Egyesület tagjai, a magyar útügyi adminisztráció szakemberei, az érintett egyetemi tanszékek oktatói és hallgatói, valamint a magánszektor érintett képviselői foglaltak helyet. A felkért előadók rövid előadás formájában, szakterülete nézőpontjából világította meg a motorkerékpáros közlekedők csoportjának sajátosságait. A rendezvényt Szűcs Lajos, az ITS Magyarország Egyesület elnöke nyitotta meg. Nyitó előadást tartott a rendezvény moderátora Prof. Dr. Lindenbach Ágnes, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőipari Szakmai Intézet intézetigazgatója. Előadásában átfogóan bemutatta az intelligens közlekedési rendszereket, fejlődésének irányait, kapcsolódását az EU ITS direktíváihoz. Áttekintést adott az esafety rendszerekről, és bemutatta ezen eszközök használatát támogató, EU finanszírozású, magyar részvétellel folyó projekteket: EasyWay, HeERO és az előkészítési fázisban lévő CROCODILE projektet. Ismertette a hazai közlekedésbiztonsági helyzetet leíró baleseti adatsorokat, különös tekintettel a motorkerékpárosok helyzetére. Rámutatott, hogy míg az országos úthálózaton történt balesetek száma, a halálos balesetek száma és a balesetekben meghaltak aránya 2006 óta folyamatos csökkenést mutat, ezek a tendenciák nem érvényesülnek a motorkerékpáros baleseti statisztikákban. Az ITS rendszerekhez kapcsolódó társadalmi hasznok bemutatásánál kitért az ecall hazai bevezetéséről 2013-ben készített hatástanulmány megállapításaira. Az ecall rendszer bevezetése a legnagyobb hatással lehet: a külterületen, kis forgalmú mellékúton, éjszakai órákban történt magános és többjárműves balesetek esetében. A jelenlévők érdeklődő kérdéseire azt is elmondta, hogy az ecall használatával a balesetek helyszíni mentése perccel hamarabb megkezdődhet, így teljes ecall lefedettség 14

15 esetén országosan évente 2,2%-kal csökkenhet a halálos baleseti áldozatok száma és 17%-kal csökkenhet a balesetek miatt torlódásban eltöltött idő is. Rámutatott arra, hogy a HeERO2 projekt keretében a motorkerékpárosok ecall alkalmazása is tervezett, valamint arra, hogy az EU Bizottság évtől tervezi a motorkerékpárosok számára is ecall vészhívórendszer alkalmazását. A felkért előadók közül elsőként Kiss Csaba r. alezredes tartott előadást a balesetmegelőzés szerepéről. Bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy egy motorkerékpáros, ill. segédmotoros kerékpáros halálozási kockázata átlagosan 18-szor (!) nagyobb, mint egy személygépkocsi vezetőé. Statisztikai adatsorokban mutatta be, hogy 2001 óta a motorkerékpárok száma jóval nagyobb ütemben nőtt, mint a személygépkocsik száma. Jelenleg ~ motorkerékpár közlekedik az utakon az országban. A motorkerékpárosok részvételével bekövetkezett személysérüléses balesetek száma, a motorkerékpárosok által okozott személysérüléses balesetek száma és a közúti balesetben meghalt, megsérült motorkerékpárosok száma nem követi a teljes gépjárműállomány baleseti számaira vonatkozó tendenciákat: itt 2006 és 2010 között meredek csökkenés, majd kismértékű emelkedés és stagnálás figyelhető meg. Kiss Csaba hangsúlyozta a prevenciós kampányok fontosságát, amelynek elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása, ennek érdekében szándéka megindokolni, és szakmai érvekkel alátámasztani a motorkerékpáros védőfelszerelések használatának szükségességét. A sikeres kampány eszköze a közúti közlekedésben résztvevők figyelmének felhívása a téma aktualitására, az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítás szükségességére, illetve a téma folyamatos fókuszban tartása. Berta Tamás előadását szintén motoros baleseti statisztikák elemzésével kezdte, hangsúlyozta a motorkerékpárosok és a balesetet okozók fiatal életkorát: éves korcsoport aránya a balesetben érintettek és a balesetet okozók között is magas, 30% fölötti. Véleménye szerint a fiatalabb korosztálynak legkönnyebben a gépjármű-vezetés képzés során lehetne közlekedésbiztonságot fokozó szemléletet és információt átadni. Az előadó kitért az infrastruktúra kialakítás és üzemeltetés kérdéseire. Álláspontja szerint fontos lenne a közúti biztonsági felülvizsgálat során nagyobb figyelmet fordítani a sérülékeny úthasználókra, és szempontjaikat beépíteni az auditok vizsgálati protokolljába. Berta úr hangsúlyosnak tartja a vezetéstechnikai tréningek, a közlekedésszemlélet-oktatás és a védőruházat szerepét. Megemlítette, hogy a kanyarodás közben történő és a pályaelhagyásos balesetek elkerülésében aktív szerepet kaphatnak a járművön belüli intelligens alkalmazások. Berta Tamás felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a motorkerékpárosok nem alkotnak homogén csoportot. Baleseti okok vizsgálata csak nagy mintán lehet eredményes és hasznos, példaként megemlítve az USA-ban 1981-ben 900 fős mintán lefolytatott mélyelemzést és 3600 fős baleseti helyzetértékelést. 15

16 Pausz Ferenc a GRSP Magyarország Egyesület képviseletében a motorkerékpárral és személygépkocsival közlekedők közötti különbséget szemléltette a jármű infrastruktúra ember hármas rendszer elemeinek nézőpontjából. A járművek közti különbség főként abban áll, hogy a motorkerékpár egy nyomon közlekedik (giroszkóp elv), különállóan működő első és hátsó fékkel rendelkezik, a kis méret miatt nehezebben észlelhető és bukósisakban a látószög 90 -ra korlátozódik. Az infrastruktúra elemeinek kialakításában potenciális veszélyforrást jelentenek az érdesség hirtelen változása a burkolatváltásoknál, a szegély menti kiálló tárgyak (járdaoszlopok), a külterületi leromlott állapotú padkák, hiányzó szalagkorlátok. Emberi tényezők szempontjából veszélyt jelent a nagy gyorsulóképesség, a kis méret és a vezetéstechnikai problémák (fékezés, kanyarodás, motorkezelés vészhelyzetben). Az infrastruktúra elemeinek vizsgálatához kapcsolódva Kovács Dénes bemutatta a BKK közúti adatgyűjtő rendszerét, a KARESZ programot. A BKK Közút saját fejlesztésű 3D adatgyűjtő és adatfeldolgozó térinformatikai rendszere a főváros teljes úthálózatának, illetve villamos- és városi vasúti pályák, metró vonalak és aluljárók keresztmetszeti felmérését és 3D térképi adatbázisba töltését geodéziai pontossággal biztosítja. A társaság mobil lézer térképező technológiát alkalmazza, a Riegl VMX-450 mobil lézerszkennert használja. Az űrszelvény objektumait 3D jelkulccsal látják el. Az adatbázis lehetővé teszi az útburkolat, burkolati jelek állapotának felmérését, űrszelvényvizsgálatot, láthatóság- vagy lefolyásvizsgálat végzését novemberétől 2014 februárjáig megtörtént a főváros legnagyobb forgalmat lebonyolító fő közútjainak, valamint a tömegközlekedéssel ellátott útvonalainak felmérése, melyek teljes hossza elérte a 800 km-t. A felmérést egy mikrobuszra szerelt mobil lézerszkenner végzi. A rendszer számos ismert formátumban képes adatszolgáltatásra, így a tervezők, a műemlékvédelmi szakemberek, műtárggyal vagy forgalomtechnikával foglalkozó szakemberek a kívánt tartalommal és formában juthatnak hozzá a KARESZ adataihoz. A projekt megvalósításán siketek is dolgoznak, ezzel is hozzájárulva a fogyatékkal élők nagyobb társadalmi elfogadásához. Szűcs Lajos, az ITS Magyarország Egyesület elnöke, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyviteli igazgatója előadását az ITS és motorkerékpáros közlekedés kapcsolata témában tartotta. Az Európai Uniós baleseti arányok ismertetése után áttért az ITS és a motorkerékpáros közlekedés kapcsolatának bemutatására. Az Intelligens Közlekedési Rendszerek alkalmazási területeinek fejlődését a forgalmi információk, navigáció, biztonsági rendszerek, hatékonyság, forgalmi menedzsment, ko-modalitás szerinti csoportokban tárgyalta. 16

17 Az Elnök úr előadásában elmondta, hogy a FEMA (Federation of European Motorcyclists' Associations) ITS-ről és a biztonságról kialakított állásfoglalása szerint az elsődleges biztonsági célkitűzés az aktív technológiák (Advanced Rider Assistant Systems, ARAS) alkalmazása a baleset bekövetkezése kockázatának a csökkentésére. Másodlagos biztonsági cél a károk, sérülések minimalizálása balesetek során passzív technológiákkal, harmadlagos célok pedig a bekövetkezett baleset káros hatásainak mérséklése aktív és passzív technológiákkal. Előadása végén Szűcs Lajos összefoglaló tájékoztatást adott a FEMA motoros ITS alkalmazások bevezetéséről alkotott elvi állásfoglalásáról. A motorkezelés, vezetéstechnika kritikus eleme a fékezés, a különállóan működő első és hátsó fékek használata. Szalai György, a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat tagja bemutatta az XL Meter Pro Gamma típusú lassulásmérő műszerrel végzett kutatási eredményeit. Korábban is ismert szakirodalmi tény volt, hogy erőteljesebb fékezésnél a fékerő az első kerék felé összpontosul, és ha a súlypont az első kerékre helyeződik, akkor a hátsó kerék rendkívül könnyen leblokkol. Az előadó elmondta, hogy a kísérleteket különböző motorkerékpárral (ABS-szel rendelkező és nem rendelkező), különböző sebességnél megkezdett fékezéssel, azaz különböző mértékű átlagos legnagyobb lassulással végezték. Az elvégzett mérések száma 277 db, amelyből értékelhető, s így feldolgozott 240 db volt. Méréseket végeztek gyakorlott és kezdő vezetőkkel, előírás szerinti és attól eltérő guminyomással. A vizsgálatok során arra keresték a választ, hogy hogyan változik a fékerő elosztás és az átlagos legnagyobb lassulás (MFDD) értéke az első és a hátsó kerekek között. A kísérletek is igazolták, hogy az ABS fékberendezéssel nagyobb fékhatást lehet kifejteni, az ABS mindenképp kedvezően hat a motorkerékpárok hossz- és keresztirányú stabilitására, továbbá a kombinált fékhasználattal nagyobb lassulást, s ez által rövidebb fékutat lehet elérni. Csökkent nyomásnál minimálisan növekszik az elérhető lassulás mértéke, de a huzamosabb használat esetén a gumiköpeny szövetszerkezete sérülhet, és az aquaplaning kialakulásának határértéke is csökken. működnie. Szvétek Ferenc, a Best Way Kft. ügyvezető igazgatója cégével ecall tesztfeladatokat végzett. Magyarország képviseletében az NFM június 6-án írta alá az ecall megvalósításáról szóló egyezményt (MoU). A megvalósításhoz vezető fontos lépés volt a szabályozás kidolgozása, hiszen a rendszernek sok résztvevője van a közlekedőktől kezdve a forgalmi menedzsmenten, autógyártáson keresztül az átviteli közeg és mobilszolgáltatók meghatározásáig. Az ecall rendszernek október 1-től kell teljeskörűen Előadásában elmondta, hogy 2013-ban a BestWay kísérleti projektet (pilot) hajtott végre. Finn gyártmányú járművön belüli berendezéseket (on-board-unit/in-vehiclesystem) megvásárolva és flottakövető rendszerrel összeépítve MSD üzenetet (Minimum Set of Data) indított az Országos Katasztrófavédelmi Központ Bevetésirányítási 17

18 rendszerébe. A mobilszolgáltatók jelenleg még nem tudják az ún. ecall flag-et (ecall hívás-azonosítót), illetve a hívást kiemeltként kezelni és 2015-ben további feladat lesz az európai / régiós interoperabilitás biztosítása és kipróbálása. Jelenleg ennek az új pilot-projektnek a közbeszerzési eljárása folyik. Göndör László, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektvezetője a 112-es hívószámon alapuló integrált segélyhívó rendszerről tartott előadásában elmondta, hogy a Magyar Kormányzat 2010 végén hozott határozat eredménye képen megtörtént a tevékenységirányítás átszervezése: mindhárom készenléti szerv tevékenységirányítása mára megyei szinten történik. Az erőforrás-felhasználás így hatékonyabbá válik és a vonulási idő rövidül. A 112 központ új, informatikai fejlesztésekkel támogatott hívásfogadás pilot (teszt) üzeme 2013 decemberben pilot formában elindult, 2014 januárban fellépő probléma miatt a pilot üzemet megszakították a hívásfogadásban fellépő problémák miatt, várhatóan március közepén újra indítják. A hívásfogadás és irányítás közötti információcsere felépítése zajlik, országos üzembe helyezés 2014 májusban várható. A tervezésnél alapvető kérdés volt a hívásfogadás és tevékenységirányítás szétválasztása vagy egyben tartása, de döntéshozók a központosított hívásfogadás és leválasztott tevékenységirányítás mellett döntöttek. A hívásfogadás során elektronikus adatlap kerül kitöltésre, amelyet megosztanak a tevékenységirányítókkal. Az ESR-112 és az ecall fejlesztés elemei a motorosok számára is előnyt jelentenek, de az előadó megjegyezte, hogy az IVS eszközök használata motorosok számára elég körülményes, ezért véleménye szerint más csatornákon történő segítséghívásra is érdemes a fejlesztéseket fókuszálni, mint pl.: mobiltelefonos alkalmazások. Ma a használatban lévő mobiltelefonok 60%-a okostelefon, 2020-ra 90% fölött lesz az arány. Segélyhívás mobil alkalmazás elvégzi az adatgyűjtést (GPS adatok) és adatátvitelt, mobil interneten vagy sms-ben a segélyhívó központba küldi. Tanka László, tű. ezredes, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Informatikai Főosztály főosztályvezető a Katasztrófavédelem fejlesztési kérdéseiről beszélt. Elmondta, hogy a tevékenységirányítás korábban rossz hatásfokkal működött, minden helyszínen különböző módon kezelték a hívásokat ben alakult meg az egységes katasztrófavédelmi szervezet, átfogó reform indult meg a műveletirányításban, a megyei irányítás felé. Ma a segélyhívás az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányításra fut be, ami nem biztos, hogy egyezik a földrajzi elhelyezkedés szerinti szervezettel. Kikérdező protokollok segítségével döntik el, milyen erőket kell riasztani, a rendelkezésre álló erőforrásokat egységesen kezelik. Az egységekkel folyamatos rádióösszeköttetés van, minden tevékenységet naplóznak. A szervezet így sokkal hatékonyabban működik, a diszlokációkat elkerüli, a vonulási idő rövidül, károk értékaránya csökken. Az ecall pilot projektben a BestWay rendszer sikeres teszthívásokat hajtott végre ban, az ecall riasztásokat automatikusan, problémamentesen fogadták. 18

19 A Katasztrófavédelem egy másik új fejlesztése a VÉSZ (Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás) alkalmazás mobiltelefonra, amely interaktívan, területre célzottan küld információt, veszélyhelyzet figyelemfelhívást A Magyar Közút Nonprofit Zrt. részéről Dr. Gulyás András tanácsadó adott betekintést az országos közutak forgalomszámlálási adataiba, külön bemutatva a motorkerékpáros forgalom alakulását. A motorkerékpáros forgalomnagyság (ÁNF) térkép tanúsága szerint legnagyobb motoros forgalmat a nagyvárosok és térségi központok körül találhatunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik legnagyobb motoros forgalmú útszakaszon, az M7 autópálya Budapest és Balaton közötti szakaszán is 166 j/nap forgalomnak mindössze 0,4%-át teszik ki a motorosok. Az M0 ÉK-i szektorában a 675 j/nap motoros forgalom a teljes forgalom 1,7%-át adja. Kiemelte, hogy a motorkerékpáros forgalmi teljesítmény (járműkm/nap) 64%-a mellékutakon, 29%-a főutakon, 7%-a gyorsforgalmi utakon bonyolódik. Az előadó ismertette az Útinform legújabb on-line szolgáltatásait és említést tett a készülő android/iphone mobil applikációkról. Nagy Ádám, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. autópályamérnöke záró előadásában bemutatta a hazai autópályákon működő ITS rendszerek területén történt fejlesztéseket. A 2005-ös állapotokat heterogén, korszerűtlen eszközpark, decentralizált működés jellemezte. A CONNECT és az EASYWAY programok beruházásainak köszönhetően létrejött az egységes, valósidejű Forgalomirányítási Rendszer (FIR), amelyekhez újabb alkalmazások, kísérleti rendszerek kapcsolhatók: Web-kamerás szolgáltatás, kamerás eseményérzékelés, várható eljutási idők kijelzése, tehergépjármű parkolás-irányítás. Az autópálya-hálózaton bekövetkezett motoros balesetekről Nagy Ádám még elmondta, hogy a motorkerékpárosok részaránya az autópályák forgalmában 0,25-0,5% között mozog, de az összes baleset 0,5-1 %-ában érintettek. Leggyakoribb balesetet előidéző okok részükről a figyelmetlen vezetés, nem megfelelő követési távolság tartása és a gyorshajtás. Az előadó megemlítette még, hogy az autópálya-hálózat üzemeltetői rendelkeznek motoros útellenőr és motoros mentő szolgálattal. Az előadásokat követő kérdések során Dr. Ruppert László hozzászólásában megjegyezte, hogy a gazdaság teljesítményének növekedésével párhuzamosan emelkedhet a motorok és az általuk megtett járműkilométerek száma. Véleménye szerint elengedhetetlen a robogók, mopedek, kismotorok nyilvántartásba vétele, a rendszám bevezetése. 19

20 A RENDEZVÉNY AJÁNLÁSAI A MOTORKERÉKPÁROSOK KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGA, ILL. AZ ITS RENDSZEREK A MOTORKERÉKPÁROSOK VÉDELMÉBEN TÉMÁKBAN 20

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

ITS alkalmazások. és s a. motorkerékp. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár

ITS alkalmazások. és s a. motorkerékp. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár ITS alkalmazások és s a közlekedésbiztonság, különös k s tekintettel a motorkerékp kpárosokra, mint sérülékeny s úthasználókra Budapest, 2014. március 5. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár

Részletesebben

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK Intelligens járművek / esafety rendszerek a közúti közlekedk zlekedésben Dr.-habil habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE MIK 2015. október AZ INTELLIGENS JÁRMJ RMŰ esafety rendszerek 2 Az intelligens

Részletesebben

Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf. Motorkerékp. Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, 2014. március 5.

Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf. Motorkerékp. Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, 2014. március 5. Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf titkára Motorkerékp kpárosok közlekedk zlekedésbiztonsága Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, 2014. március 5. Miért kell kiemelten foglalkozni a motorkerékp

Részletesebben

A közúti közlekedés biztonsága

A közúti közlekedés biztonsága Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője A közúti közlekedés biztonsága Közlekedésfejlesztés Magyarországon, aktualitások konferencia Balatonföldvár,

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Az ecall egységes európai vészhívó rendszer hatásai, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra

Az ecall egységes európai vészhívó rendszer hatásai, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra Az ecall egységes európai vészhívó rendszer hatásai, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra Dr. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár Tartalom 1. Áttekintés

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés lehetőségei

A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés lehetőségei Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány-helyettes rendészeti főigazgató A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA

A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA A közlekedésbiztonság aktuális kérdései A biztonság tudomány KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági Központjának szervezésében megvalósuló szakmai

Részletesebben

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai

Részletesebben

Baleset-megelőzés a XXI. században, a hazai tendenciák tükrében

Baleset-megelőzés a XXI. században, a hazai tendenciák tükrében Kiss Csaba r. alezredes ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály vezetője, az ORFK-OBB főtitkára Baleset-megelőzés a XXI. században, a hazai tendenciák tükrében

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

a rendőrség további lehetőségei első sorban

a rendőrség további lehetőségei első sorban Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Magyarország közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése, a rendőrség további lehetőségei első sorban a halálos

Részletesebben

Az ITS európai térnyerése

Az ITS európai térnyerése Az ITS európai térnyerése - aktualitások 2012. május 17. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár, PTE PMMK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési rendszerek /szolgáltatások (ITS) információs

Részletesebben

Van-e összefüggés a közúti közlekedés biztonsága és a termékhamisítás között?

Van-e összefüggés a közúti közlekedés biztonsága és a termékhamisítás között? Berzai Zsolt r. alezredes ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály kiemelt főreferens Tel.: +36-1443-5690 E-mail.: berzaizs@orfk.police.hu Van-e összefüggés

Részletesebben

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Az ITS stratégia szükségessége Az ITS rendszerek/szolgáltatások

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására

Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására ECALL WORK-SHOP 2013. NOVEMBER 12. Dr. Jankó Domokos Biztonságkutató Mérnöki Iroda

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés TÖBBMILLIÓ ÉLET MEGMENTÉSE A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés CSELEKVÉSEK ÉVTIZEDE A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT 2011-2020 Dr. Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 2015.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Budapesti kerékpáros balesetek elemzése 2006 2009 Kertesy Géza vezető tervező, ügyvezető A baleseti adatok változása az elmúlt 10 évben A kerékpáros balesetek számának

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

MINDEN ÚJ ÖTLET HÁTTERÉBEN EGY KIHÍVÁS ÁLL

MINDEN ÚJ ÖTLET HÁTTERÉBEN EGY KIHÍVÁS ÁLL IFC DO NOT PRINT 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 1 2 2 3 5 2 4 3 16 17 SKYACTIV TECHNOLOGY 18 19 6 1 7 5 2 4 3 8 20 21 A LEGBIZTONSÁGOSABB TARTÓZKODÁSI HELY AZ ÚTON Minden általunk gyártott Mazda számos

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Évszakváltás a közlekedésben

Évszakváltás a közlekedésben Évszakváltás a közlekedésben A közlekedésben a téli időszak tudatos felkészülést igényel. Megváltoznak az út- és látási viszonyok, amelyekhez a gyalogosoknak és a járművezetőknek egyaránt alkalmazkodniuk

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai SZAKMAI PÁRBESZÉD A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT (a KTI Közlekedésbiztonsági Központ és a KTE Közlekedésbiztonsági

Részletesebben

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető IX. Forgalomszabályozási Konferencia, 2014. május 29. - Pécs TARTALOM Forgalmi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen A tehergépkocsi balesetek in-depth elemzésének jelentősége Az európai áruforgalom mintegy 70 %-a a tehergépjárműveken keresztül bonyolódik. A tehergépkocsik a vasúti mennyiség mintegy 10-szeresét szállítják.

Részletesebben

58. ÉVFOLYAM 9. SZÁM KÖZÚTI ÉS MÉLYÉPÍTÉSI SZEMLE 2008. SZEPTEMBER

58. ÉVFOLYAM 9. SZÁM KÖZÚTI ÉS MÉLYÉPÍTÉSI SZEMLE 2008. SZEPTEMBER 58. ÉVFOLYAM 9. SZÁM KÖZÚTI ÉS MÉLYÉPÍTÉSI SZEMLE 2008. SZEPTEMBER FeLeLÔS kiadó: kerékgyártó Attila mb. fôigazgató FeLeLÔS SZerkeSZtÔ: Dr. koren Csaba SZerkeSZtÔk Dr. Gulyás András rétháti András Dr.

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14.

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14. 8.30-tól regisztráció 2015. május 12. (kedd, délelőtt) 9.30-10.00 A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Előadó: Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár, NFM 1. témakör:

Részletesebben

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében Kiss Csaba r. alezredes ORFK- Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály vezetője, ORFK OBB főtitkára A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Magyarország jelentése

Magyarország jelentése NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Magyarország jelentése az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekről, a 2010/40. sz. ITS Direktíva 17. cikk (2) bekezdés előírásának megfelelően,

Részletesebben

Ericsson CoordCom. Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás. Kovács László

Ericsson CoordCom. Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás. <Name> Kovács László Ericsson CoordCom Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás Kovács László Ericsson Mo. ágazati igazgató Mobil: +36 30 9411 161 E-mail: laszlo.kovacs@ericsson.com 2009-04-09 1 Integrált

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon Közlekedési Tagozat 2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon 1 5. Közlekedési magatartás a 2+1 sávos utakon Siska Tamás és társai: Tóthné Temesi Kinga, dr. Csorja Zsuzsanna,

Részletesebben

B kategóriás vizsgázók (fő)

B kategóriás vizsgázók (fő) Az Európai Uniós projektek gyakorlati hasznosítása a hazai gépjárművezető képzés fejlesztésben Ipolyi-Keller Imre Budapest, 2010. február 12. 1 A Module Close To projekt Történnek balesetek, de nem velem.

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2014. MÁRCIUS 21.

HÍRLEVÉL 2014. MÁRCIUS 21. HÍRLEVÉL 2014. MÁRCIUS 21. AKTUÁLIS HAZAI HÍREK ITS Hungary Vezet ségi Ülés, 2014. január 29. Az ITS Hungary Egyesület vezet sége ez évi els ülésén áttekintette az Egyesület vezet ségét érint utóbbi id

Részletesebben

AZ ITS HUNGARY EGYESÜLET 2015. ÉVI

AZ ITS HUNGARY EGYESÜLET 2015. ÉVI AZ ITS HUNGARY EGYESÜLET 2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGEI KÖZGYŰLÉSEK ITS Hungary Közgyűlés, 2015. április 29. 2015. április 29-én került megrendezésre Egyesületünk szokásos évi Közgyűlése. Szűcs Lajos elnök úr

Részletesebben

Problémák és megoldások:

Problémák és megoldások: Problémák és megoldások: fiatal, kezdő gépjármű-vezetők kiemelkedő baleseti kockázata Prof. Dr. Holló Péter az MTA doktora, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. tagozatvezetője, a Széchenyi

Részletesebben

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"

Részletesebben

Motorkerékpárok lassulásának vizsgálata, avagy, mire jó az ABS, s kell-e a hátsó féket használni?

Motorkerékpárok lassulásának vizsgálata, avagy, mire jó az ABS, s kell-e a hátsó féket használni? Motorkerékpárok lassulásának vizsgálata, avagy, mire jó az ABS, s kell-e a hátsó féket használni? Szalai György építőmérnök, közlekedési szakértő szakmérnök, a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat tagja 1

Részletesebben

Az ITS és motorkerékpáros közlekedés kapcsolata Szűcs Lajos 2014. március 5. Hunguest Hotel Griff

Az ITS és motorkerékpáros közlekedés kapcsolata Szűcs Lajos 2014. március 5. Hunguest Hotel Griff Az ITS és motorkerékpáros közlekedés kapcsolata Szűcs Lajos 2014. március 5. Hunguest Hotel Griff Az Európai Motorkerékpárosok Fóruma találkozóhoz kapcsolódó hazai szakmai rendezvény Hol tartunk a közlekedésbiztonsági

Részletesebben

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Balesetek és következményeik Prevenciós eszközök, módszerek a BKV Zrt-nél Előadó: Berhidi Zsolt BKV Zrt., Forgalombiztonsági és Üzemeltetési

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A kerékpárosokat érintő baleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata. Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési- és Döntés-előkészítési Osztály

A kerékpárosokat érintő baleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata. Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési- és Döntés-előkészítési Osztály A kerékpárosokat érintő baleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési- és Döntés-előkészítési Osztály Miért? Célunk: a rendszeresen előforduló balesetek körülményeit

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági Konferencia

Közlekedésbiztonsági Konferencia Közlekedésbiztonsági Konferencia SOL Save Our Lives Átfogó közlekedésbiztonsági stratégia a közép-európai régióra Budapest 2011. június 29. Mercure Hotel Budapest City Center Szervezık: SOL projekt háttérinformáció

Részletesebben

EDR. Az Országos Mentőszolgálatnál. EDR szerepe a mentésirányításban. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 2009.04.08.

EDR. Az Országos Mentőszolgálatnál. EDR szerepe a mentésirányításban. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 2009.04.08. EDR Az Országos Mentőszolgálatnál EDR szerepe a mentésirányításban.04.08. 1 Előzmények Az OMSZ két feltételhez kötötte az EDR használatát: Stabil működésű legyen az ország területét lefedő hálózat, ez

Részletesebben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben Bemutató előadás Bemutató előadás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben SEGÉLYKÉRÉS-SEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYI

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/468-1/2011/I. Üi.: Dr. Debrey Attila/Kovács Gábor Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A gyermekek védelmére

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Magyarország mozgásban Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Börzsei Tibor vezérigazgató TARTALOM ÁAK Zrt. története számokban Amire büszkék vagyunk HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer Átalakulásunk Céljaink

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint

Részletesebben

Győr Biztonságban az iskolák környékén

Győr Biztonságban az iskolák környékén Győr Biztonságban az iskolák környékén Komplex probléma komplex megoldás keresés Statisztikai adatok megvizsgálása Kerekasztal beszélgetések releváns szakemberekkel Kérdőíves információgyűjtés Infrastruktúra,

Részletesebben

11. Intelligens rendszerek

11. Intelligens rendszerek SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 11. Intelligens rendszerek Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014.

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása A sok jelzőtábla zavaró A jelzőtáblák mérete 4/2001. (I.31.) KöVim rendelet A jellemző méret 450 mm 600 mm 750 mm 900 mm 1000 mm A közlekedő személy segítése A pálya legyen egyszerű, egységes, akadálymentes,

Részletesebben

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához 1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország

Részletesebben

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján Palkovics László BME Az autonóm közúti közlekedési rendszerek (jármű + közlekedési környezet) fejlődésének indokai a humán vezető képességei

Részletesebben

Kutatásokkal az állampolgárok biztonságáért

Kutatásokkal az állampolgárok biztonságáért Kutatásokkal az állampolgárok biztonságáért Berta Tamás, központvezető Közlekedésbiztonsági Központ KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Folyamatok egy átmeneti időszak Közlekedésbiztonság javulása

Részletesebben

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében Kovács Dénes Igazgató Forgalomtechnikai és Műszaki nyilvántartási Igazgatóság BKK Közút Zrt. Visszatekintés: Milyen állomásokon keresztül jutottunk a KARESZ-ig? 1. Kanyar AutoCAD alapú vektoros - felmérés

Részletesebben

A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából

A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából Erős Pillérek Javuló Közlekedésbiztonság Közlekedésbiztonsági konferencia A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából Dr. Juhász János KTI Közlekedéstudományi Intézet

Részletesebben

FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN

FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN JÁKLI ZOLTÁN MŰSZAKI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES Közlekedésfejlesztés Magyarországon Konferencia Balatonföldvár, 2011. május 11-13. ÁAK zrt. kezelés- üzemeltetés tevékenységi

Részletesebben

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között Prof: Dr. Holló Péter, a KTI Nonprofit Kft. tagozatvezetője, a Széchenyi István Egyetem professzora, az MTA doktora Az 1.

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Kalocsa, 2011.05.18. Bakos András PhD hallgató Foltin Szilvia hallgató Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk

Részletesebben