BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány HELYZETFELMÉRÉS MAGYARORSZÁG GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSÉRŐL Készítette: Fehérvári Edina Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 I. A közlekedés jelentőségéről... 6 II. A közlekedés szerepe az Európai Unióban II. / 1. Történelmi visszatekintés II. / 2. Fehér Könyv: Európai Unió Közlekedéspolitikája III. Környezet- és természetvédelem a közlekedés területén III. / 1. Levegőszennyezés III. / 2. Zaj- és rezgésterhelés III. / 3. Ökológiai hatások IV. Hazánk közlekedése IV. / 1. Közlekedésünk fejlettsége IV. / 2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) és a Regionális Operatív Programok (ROP) IV. / 3. A közúti közlekedés SWOT analízise Magyarországon IV. / 4. Autópályák és gyorsforgalmi utak IV. / 5. A magyar közlekedés általános céljai V. A magyar gyorsforgalmi utak helyzete V. / 1. Autópálya-történelem V. / 2. Több autópálya-több munkahely, illetve az autópályák egyéb gazdasági, társadalmi és térségi hatásai VI. Az Észak-Magyarországot a fővároshoz közelebb hozó és a kelet-európai kapcsolatokat javító M3-as autópálya és gazdasági hatásai VI. / 1. Az M3-as autópálya, mint a Kelet-Magyarország térségfejlesztő tényezője. 50 VI. / 2. M3-as autópálya: Füzesabony-Polgár közötti szakasza VI. / 3. Változások az M3-as autópálya átadott szakaszai által érintett kistérségekben a statisztikai adatok tükrében Összefoglaló

3 Bevezetés Nagyon sokat gondolkodtam azon, vajon milyen témát válasszak dolgozatom megírásához. Mivel szeretek utazni, ezért érdekel útjaink állapota, így nem volt kétséges, hogy mindenképpen közlekedéssel kapcsolatos témát fogok választani. Mezőkövesdi lakos révén figyelemmel kísértem a közvetlenül a településünk mellett épülő M3-as autópálya készülését, és emlékszem, már alig vártam, hogy átadják, mivel tapasztalatból tudom, hogy a 3-as főút gyakorlatilag járhatatlan volt. Biztos vagyok, hogy nemcsak az általam gyakran használt Mezőkövesd-Miskolc, vagy Mezőkövesd-Budapest főútvonal az egyetlen olyan út hazánkban, amely ilyen problémákkal küzd. Szerettem volna kideríteni, meddig kell még a hazai autósoknak ilyen zsúfolt utakon közlekedniük az ország különböző részein, mikor utazhatunk Európai Uniós szintű utakon, sztrádákon, ezért dolgozatom megírásának témájaként a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének alternatíváit választottam. Szerencsére azonban az utóbbi időben nagyon sok változásnak is tanúi lehettünk, épültek új autópálya szakaszok, így ez a téma még aktuálisabb. Itt leginkább az M7-es autópályára gondolok, amely a fővárostól a szlovén és horvát határig vezet. Ennek a sztrádának a Balatont elkerülő szakaszát, illetve a Kőröshegyi völgyhidat 2007-ben adták át. Emellett említésre méltó, hogy 2005 óta folyamatosan bővítik a Budapestet körülölelő M0 szakaszait, amire már égető szükség volt a főváros tehermentesítése érdekében. Dolgozatom elején igyekszem kitérni a hatékony közlekedés fontosságára, az Európai Uniós helyzetre, miért fontos az autópálya megléte. Ezt követően elemzem a magyarországi helyzetet elsősorban az autópályákra és egyéb gyorsforgalmi utakra fókuszálva. Észak-kelet Magyarországi kötődéseim révén külön részt szentelek az M3- as autópálya bemutatására. Hány kilométernyi autópálya készült az utóbbi években? Mi várható 2015-ig? 4

4 Mennyibe kerül egy kilométernyi autópálya megépítése? Tapasztalható-e valamilyen pozitív hatása egy újonnan megépült autópályának a térség gazdasági életére? Milyen környezetvédelmi intézkedésekre van szükség az infrastruktúra fejlesztésével egyidejűleg? Mit hozott az M3-as autópálya az érintett térségeknek? Ezekre, és még hasonló érdekes kérdésekre igyekszem választ adni dolgozatomban. 5

5 I. A közlekedés jelentőségéről Beszéljünk az utazásról vagy a mobilitásról, tegyük ezt akár szellemi, akár anyagi szinten, az út kiemelt szerepet tölt be az ember és az emberiség életében. Az út eszköz, környezet, mozgástér, mégpedig átvitt és valós értelemben egyaránt, de ugyanakkor alkotás is, mindennapjaink egyik tartószerkezete, működtető eleme. Az út egyedi eleme az ember környezetének. A bennünket közvetlenül érintő, ténykedésünkkel befolyásolható térségre szűkítve a kört, induljunk ki talán abból, hogy a Kárpát-medence és benne a mai Magyarország területe a történelmi idők folyamán mindig fontos közlekedési csomópont volt. Térségünk szerepe tehát a múlt és a jövő történelmében egyaránt megérdemli a figyelmünket. Az utazások útvonala koronként és céljaikat tekintve természetesen igen változatos volt, a legfontosabb, legtöbbet használt, legnagyobb forgalmú utak azonban felvázolhatók. Első közöttük minden bizonnyal a Duna völgye, de hasonló nagy szerepet játszott a többi nagy folyó is. A síkságon vízi útként, partjain kocsiúttal, a hegyekben pedig kijelölve a hágókhoz vezető utakat. Így a történelem során vásárosok és hadak útjaként kiemelkedő szerephez jutott északkeleten a Vereckei hágó, Erdélyben a Szamos, a Maros és az Olt, délen a Duna és a Száva völgye. Az Adriai tenger és Itália felé a Kupa és a Mura, északon pedig a Morava, a Vág, az Árva és a Poprád folyó völgye hozta-vitte a kereskedőket, nevelte-rejtette az útonállókat és nyögte-szenvedte a fegyveres hadakat ban Krétán az európai közlekedési miniszterek ezt jelölték ki a IV. számú összeurópai közlekedési folyosónak Berlinből Bécsen át Konstancába, illetve Isztambulba. A Kárpát-medence másik főcsapása, az V. számú folyosó Trogir és Verecke között. A harmadik történelmi útvonal nyugaton, az Alpok alján húzódik a Balti tenger és az Adria között. A Kárpát-medencében talán ezek a történelem legfontosabb tranzitútjai. A közlekedés az úti célok és az út hossza szerint nagyon sokféle elemből tevődik össze. A közlekedési hálózatnak pedig ezt a sokféleséget kell kiszolgálnia. A közlekedésnek 6

6 minden egyes eleme állandó változásban van. A hálózatnak mindenekelőtt erre a változó igénybevételre kell rugalmasan felkészülnie. 1 A közlekedés beletartozik az emberek életének minden napjába. Hatása megmutatkozik a gazdaságban, a biztonságban, a környezetvédelemben, illetve a közlekedés hatással van az emberek tanulási és kulturális lehetőségeire. A közlekedés egyszerre lehet áldás és átok. Ha a közlekedés nem látja el megfelelően a funkcióját, gazdasági veszteségek mellett negatívan befolyásolja az emberek életét is. Ezzel ellentétben, ha egy korszerű, biztonságos, hatékony közlekedési rendszert sikerül kialakítani, az kedvezően befolyásolja az emberek jólétét és hozzájárul az emberek szabadságához. A közlekedés mindezek okán ráadásul nagyon fontos politikai kérdés is, amely az egyes választásokon fontos pontját képezi a pártok programjának. A társadalmi-gazdasági igényeket hatékonyabban kielégítő, megújuló magyar közlekedési rendszernek biztosítania kell: a meglévő közlekedési hálózatok, hálózati elemek (csomópontok, egyéb létesítmények) biztonságos és hatékony kihasználását, minőségének megőrzését és fejlesztését, magas színvonalú, kiszámítható, biztonságos és pontos szolgáltatást, a közlekedés-üzemeltetés, fenntartás és fejlesztés számára alkalmas kiszámítható finanszírozási rendszert, a hiányzó infrastrukturális elemek mielőbbi kiépítését, a szűk keresztmetszetek megszüntetését, a versenyképességet és hatékonyságot nemzeti és nemzetközi szinten, a közlekedésbiztonság növelését, az ország védelmi képességeinek erősítését, a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságát, a fenntartható fejlődést, a természetes és az épített környezet védelmét, a szaktudást, a közlekedés műszaki és szervezeti elemeinek fejlődését. 2 1 Molnár László Aurél: Az utak és autópályák hasznáról és áráról (Valóság, szám) 2 letöltés ideje: , 19:30 7

7 A közlekedés az energia- és távközlési hálózatok, illetve a környezeti létesítmények (szennyvízkezelés, vízellátás) mellett az infrastruktúra egyik eleme. A jó közlekedési rendszer a nemzeti vagy regionális gazdasági fejlődés előfeltételét jelenti. A közlekedési rendszerek rendelkeznek az infrastruktúra összes fő jellemzőjével: kiterjedtek, oszthatatlanok, immobilak, a termelők és fogyasztók széles köre veszi őket igénybe. A kereskedelmen alapuló modern gazdaságok esetében nélkülözhetetlenek és mással nem helyettesíthetők. A közlekedési rendszerek főszerepet játszanak az integráció és kohézió elősegítésében abból adódóan, hogy javítják a periferikus helyzetű régiók elérhetőségét. A közlekedési rendszerek abban különböznek más infrastrukturális hálózatoktól, hogy a használatukból származó előnyöket a régión kívüliek is élvezik, a költségek különösen környezeti vonatkozásban viszont a helyi lakosságra hárulnak. A közlekedési rendszereket a regionális szükségletek szerint kell vizsgálni, a cél nem egyszerűen az ellátottságbeli egyenlőség elérése. Földrajzilag távolabbi és kevésbé sűrűn lakott régióknak valószínűleg nagyobb az ellátási szükségletük az egy főre jutó autóút- vagy vasútvonal-hosszúságot nézve, mint a kevésbé távoli régióknak. Az igazán periferikus fekvésű régiók különösen pl. szigetek viszonylag több kikötő- és repülőtér- lehetőséget igényelnek. Ugyanakkor Európa legzsúfoltabb központi fekvésű régióiban az átmenő és a régión belüli forgalom kombinációja az átlagon felüli ellátottságot teheti szükségessé, tehát nagyobbat, mint amilyet a terület nagysága, vagy a népesség száma indokolna. 3 A közlekedés fejlesztésének célja az emberi életfeltételek és életkörülmények javítása, a természeti és épített környezet megóvása, fejlesztése, az igények és lehetőségek közötti egyensúly megtalálása a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok, a hagyományok, a gazdasági és politikai környezet, a rendelkezésre álló erőforrások, a fenntartható fejlődés fő jellemzőinek a figyelembevételével. A közlekedés fejlesztése a munkahelyteremtés, versenyképesség, szociális, környezeti, beruházási és egyéb szempontok miatt is létfontosságú, így egyik ország sem engedheti meg közlekedési rendszerének elhanyagolását, mert annak hosszútávon mindenképpen rendkívül 3 Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális Politikája oldal,

8 kedvezőtlen gazdasági következményei lesznek. Így létfontosságú minden ország számára egy hosszú távú közlekedési terv készítése, amely tartalmazza az elérendő célokat, illetve a célok eléréséhez szükséges financiális forrásokat. 4 A gyorsforgalmi úthálózat rövid / középtávú fejlesztésének megalapozásáról szóló évi CXXVIII. törvény kimondja, hogy a cél egy olyan közlekedési hálózat mihamarabbi kiépítése, amely: megfelelő színvonalon képes kapcsolódni a transzeurópai hálózatokhoz, képes hozzájárulni az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztéséhez, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítéséhez, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javításához, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítéséhez, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió elősegítéséhez. A törvény értelmében a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése állami feladat, mivel ez közérdeket szolgál. Ennek finanszírozásához a szükséges pénzt az államnak kell előteremteni különböző forrásokból (költségvetés, uniós támogatás, magántőke bevonása) letöltés ideje: , 20:20 5 Erdősi Ferenc: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza, 2000, 156. oldal 9

9 II. A közlekedés szerepe az Európai Unióban II. / 1. Történelmi visszatekintés Az Európai Közösség alapítóokmányában a négy termelési tényező: a munkaerő, a tőke, az áruk és a szolgáltatások teljesen szabad áramlását tűzte ki az integráció által elérendő egyik legfontosabb feladatnak. Ez nemcsak a belső piacok integrálódása, az egymás közti külkereskedelmi forgalom kiépítése miatt vált szükségessé, hanem azért is, hogy az egységessé váló közös piacon belül e tényezők kontinentális léptékben is hatékony allokációját tegyék lehetővé. Ezen okok miatt a közlekedés fejlesztése az integráció belső gazdasági és társadalmi kohéziójának fontos eszközévé vált. 6 Már az évi Római Szerződés is kitűzött olyan célokat, amelyek megvalósításához feltétlenül szükséges egy közös, összehangolt közlekedéspolitika kialakítása. A társadalmi, gazdasági kohézió kialakítása és a környezet által elviselhető, lehető leggyorsabb gazdasági fejlődés elérése egyaránt olyan alapcélok voltak, amiket a Római Szerződés 74. cikkelye szerint a közösségi közlekedéspolitikának követnie kell. A Római Szerződés közlekedésre vonatkozó ( ) cikkelyei főképp liberalizációs, az egységes közlekedési piacot célzó intézkedések voltak. Ekkor elsősorban a közlekedési szolgáltatások (pl. személy-, és áruszállítás) szabaddá tételéről, az állami beavatkozások és támogatások csökkentéséről, illetve a nemzeti közlekedési rendszerek harmonizálásáról határoztak, rájöttek ugyanis arra, hogy egy egységes közösségileg szabályozott - közlekedési piac hiánya torzítja az áruk szabad áramlását, és ezzel a versenyhelyzetet ben fogadták el a közös közlekedéspolitika alapelveit: - a szükségtelen adminisztratív és technikai korlátok lebontása a belső határok mentén, (említésre méltó, hogy 2007-ben Magyarország is csatlakozott a Schengeni-övezethez.) - a nemzetközi áru- és személyforgalom integrációja, 6 Forman Balázs: Regionális Politika az EU-ban, 2000, oldal 7 Az Európai Közösség Alapító Szerződése, cikkely - Róma, március

10 - a közlekedési piac megnyitása - a pénzügyi, műszaki és szociális előírások összehangolása, - a közös közlekedési szabályozási rendszer a közlekedési piacra való belépésre, - a közös szabályozás a közlekedési árrendszerekre, - az infrastruktúra használatának díjszabása ben az Egységes Európai Piacra való felkészülés jegyében elkészítették a Master Plant, aminek a feladata az volt, hogy a várhatóan megnövekvő áruszállítási igények miatt növeljék a Közösség közlekedési infrastruktúrájának kapacitásait ban a Bizottság javasolta a Master Plan keretében a nagy sebességű vasutakból álló Transzeurópai hálózatok létrehozását decemberében, a Bizottság által benyújtott dokumentumnak óriási jelentősége volt. A Közös közlekedéspolitika jövőbeli kialakítása, a fenntartható mobilitás közösségi kereteinek globális szemléletű létrehozatala című beadvány a nemzetek feletti közlekedéspolitika egyik legelső megfogalmazása. A Maastrichti Szerződés aláírását a közös közlekedéspolitika kezdetének tekintjük, hiszen ekkor fektették le azokat az alapelvek, amelyeket a közös közlekedési politika hét pillérének is szokás nevezni: 1. hatékonyan működő, az emberek és áruk mozgását megkönnyítő belső piac; 2. a legmegfelelőbb technológiát alkalmazó koherens és integrált közlekedési rendszer; 3. egy transzeurópai közlekedési hálózat, amely összeköti a nemzeti hálózatokat, lehetővé teszi azok együttműködését, az Unió perifériális régióit összekapcsolja a magtérséggel; 4. a közlekedési rendszerbe beépül a környezet iránti elkötelezettség, ami elősegíti a nagyobb környezeti problémák megoldását; 5. a lehetséges legszigorúbb biztonsági előírások érvényesítése; 6. a közlekedésben dolgozók és a felhasználók védelmét és érdekeit szolgáló szociálpolitika; 7. a kapcsolatok fejlesztése külső országok felé. 11

11 Az 1992-es első uniós közlekedéspolitika jelmondata a közös hálózatot a közös piachoz. Az Unióban a fő cél tehát a tagországok nemzeti hálózatainak az összekapcsolása volt, és a Közös Közlekedéspolitika - nevének megfelelően - nem foglalkozott egyes országok belső közlekedésének a problémáival, csak a közös ügyekkel. A megcélzott szint tehát kizárólag a közlekedés interregionális szintje volt. 9 A TEN, vagyis a Transzeurópai Hálózatok (Trans European Network) program az Unió infrastruktúrájának 3 nagy területét, a közlekedés, a távközlés, és az energia európai hálózatainak fejlesztési programját öleli fel. Koncepciója az Európai Uniót behálózó közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállítási hálózatok összekapcsolása, Nyugat- Európát átszelő folyosókban való gondolkodás. Az első tervek a nyolcvanas években születtek és az 1989-es strassbourgi EK csúcsértekezleten vitatták meg először. Az 1991-es Maastrichti Szerződés hozzájárult a nemzeti hálózatok összekötéséhez, vagyis a TEN programhoz, és támogatta a periferikus területek bekapcsolását az Európai Unióba. A TEN a nemzeti hálózatokat közösségi szemléletben, egységes rendszerben kívánja fejleszteni, megteremtve közöttük az optimális munkamegosztást és összekapcsolásuk lehetőségét is. A hálózatok létrehozása a politikai, jogi, a pénzügyi és műszaki területek közötti szoros együttműködést igényel. A TEN finanszírozásának legfőbb forrása a Kohéziós Alap (CF- Cohesion Fund) illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Az EU Közlekedéspolitikája legfontosabb feladatának a TEN hálózatok gyors ütemű fejlesztését és egyes szakaszokon a zsúfoltság megszüntetését tekinti. Az július 3- i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésének költségeit a közötti időszakra 600 milliárd euróra becsülte. A 30 elsőbbségi projekt közül 4 halad keresztül Magyarországon: VI. Lyon Trieszt Ljubljana Budapest ukrán határ vasúti tengely VII. Athén Szófia Nagylak Budapest közúti tengely 8 Az alapelveket lásd bővebben: Forman Balázs: Regionális Politika az EU-ban, 2000, 329.old. 9 Fleischer Tamás: Néhány gondolat a Magyarországot átszelő közúti közlekedési folyosókról: letöltés ideje: , 20:18 12

12 XVIII. Rajna Majna Duna belvízi hajózási tengely XXII. Athén Szófia Budapest Bécs/Prága Nürnberg vasúti tengely Sajnos a XVII. Párizs Bécs Pozsony nagysebességű vasúti tengely nem jön tovább Budapestig forráshiány miatt. Román kezdeményezésre a Bécs-Budapest-Bukarest NSV tervezéséhez várhatóan uniós forrásért fogunk folyamodni ben került sor a TINA programra (Transport Infrastructure Needs Assessment), ami a Közlekedési Infrastruktúra Igényeinek Felmérését jelenti. Célja volt az EU közlekedési hálózatának kiterjesztése a közép-európai országokra. A TINA-hálózat becsült fejlesztési költsége 2015-ig 90 Mrd euró. 11 II. / 2. Fehér Könyv: Európai Unió Közlekedéspolitikája Az Európai Unió Közlekedési Minisztereinek Tanácsa Szeptemberében nyilvánosságra hozta a 2010-ig szóló új Közlekedéspolitikáját. Az Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni cím arra utal, hogy a közlekedéspolitikai gondolkodásban fontos szemlélet- és irányváltást tartanak szükségesnek a döntéshozók. Egy közösségi közlekedéspolitika alapvető fontosságú, ha az Európai Unión belül egy hatékony közlekedési rendszer megteremtése a cél. A dokumentum az első részében a közösségi közlekedéspolitika vegyes eredményeit szemlélteti. Leírja, hogy milyen következményei vannak a hosszú időn át tartó tétlen periódusnak, amikor a tagállamok nem tették meg a megfelelő lépéseket. Eszerint ezen lépések elmulasztása okozta a főbb közlekedési vonalak mentén a nagyobb torlódásokat, a közúti közlekedés túlsúlyát az áru és személyszállításban, mindemellett súlyos környezeti károkat idézett elő. A dokumentum elemzi, hogy az Európai Unióba újonnan belépő országok milyen cselekvési programot igényelnek az európai közösségi közlekedés számára. Továbbá 10 letöltés ideje: , 17: letöltés ideje: ,19:20 Fleischer Tamás: Az Európai Unióba történő integrálódás várható helyi és regionális hatásai: Közlekedés 13

13 felméri, hogy ezen tagországok gyorsütemű gazdasági növekedése milyen hatással lehet a közúti forgalomra. Informál minket arról is, hogy a forgalom aránytalan növekedésének visszafogásához milyen feladattervre van szükség. A fent említett problémákra több megoldási változatot kínál: 1.Az árképzésre összpontosítva kizárólag a közúti közlekedést befolyásolja. 2.A közúti szállítás árképzése mellett a többi közlekedési mód hatékonyságát is növelné különböző intézkedésekkel (logisztika, jobb minőség, szolgáltatások). 3.A harmadik változat egy integrált megközelítés, amely az árképzés, és az alternatív közlekedési módok támogatása mellett a transzeurópai hálózatba történő beruházásokat is szem előtt tartaná. Mindemellett olyan alternatívákat is keres, melyek képesek lecsökkenteni a közúti hálózatok terhelését, megvizsgálva, hogy mi okozta ezt a problémát, megoldási lehetőségeket javasolva. Leírja, hogy nem csak a Fehér Könyvben 2010-ig előirányzott közlekedéspolitikai programokat kell megvalósítani, hanem nemzeti vagy helyi szinten is szükség van átgondolt intézkedésekre. 1. Javasolja például, hogy olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely kapcsolódik az éppen időben termelési modellhez. Ez a just in time rendszer ugyanis az európai közúti forgalom növekedéséhez nagyban hozzájárult. 2. Leírja, hogy a város- és területfejlesztési politikának szem előtt kell tartania a közlekedési kereslet szükségtelen növekedését. 3. Javasolja a szociális- és oktatáspolitika módosítását a munkaidő és a tanítási idő jobb beosztásával az utak zsúfoltságának csökkentése érdekében. 4. Szükség van a TEN program átgondolására, a TEN hálózat bővítésére és ennek pénzügyi finanszírozásához ötleteket ad. Az Európai Unió közlekedéspolitikája megfogalmazza azon célját, hogy gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban levő 14

14 közlekedési rendszert kell létrehozni. Továbbá célja, hogy az Európai Unió tagországainak közlekedési hálózatait összekapcsolja a tagjelölt országok hálózataival, valamint ezen kívül biztosítani kívánja Európa kieső részeinek jobb elérhetőségét, hatékonyabb bekapcsolását a főáramlatokba. 12 Az Európai Unió közlekedéspolitikájának prioritásai, amelyeket a Magyar Közlekedéspolitika is átvesz: a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, a forgalmi torlódások mérséklése, a közlekedési módozatok közötti egyensúly helyreállítása, a használóknak a közlekedéspolitika középpontjába állítása, a közlekedés globalizálódásának kezelése. Hazánkban a közlekedési szolgáltatások és az infrastruktúra helyzete számos területen eltér az Európai Közösség jelenlegi helyzetétől, nehézségeitől. Ez kikényszeríti az EU közlekedéspolitikájához való alkalmazkodást, illetve annak a mi szempontjaink, értékeink szerinti alkalmazását. Az ország tartós gazdasági növekedésének alapkövetelménye, hogy megvalósuljon a közlekedéspolitika, illetve javuljon a közlekedési rendszer működőképessége. A korszerű közlekedés közvetlenül nem csak a gazdasági növekedés feltételeként befolyásolja az életminőséget. Az egyes életfunkciók (lakás, munka, oktatás, ellátás, szórakozás) térben és időben történő összekapcsolódásának útján, az állampolgárok mindennapi életviszonyainak javítása közvetlenül is befolyásolja a lakosság életkörülményeit, ezáltal társadalompolitikai szerepet tölt be. Ezért a közlekedési hálózatok és a rajtuk lebonyolódó szolgáltatások fokozottabb ütemű javítására van szükség. 13 A közlekedéssel kapcsolatos legfőbb Európai Uniós programok áttekintése után térjünk át a mai helyzet szemléltetésére. Az Európai Unión belül az utakon bonyolódik a 12 Fehér Könyv Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idõ dönteni letöltés ideje: :40 13 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (www.gkm.hu) - Magyar Közlekedéspolitika (II. Tervezet) 6.old. 15

15 személy- és áruforgalom legnagyobb része. Az árumozgásoknak több mint 70 százaléka és a személyek mozgásának több mint 90 százaléka az utakon zajlik. A jó úthálózat ezért létfontosságú. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtized alatt jelentős autóút beruházásokra került sor, az alapvető mutatók tükrében az EU legkevésbé fejlett tagországai és régiói még mindig jelentősen elmaradnak az Unió átlagától. Az Unió egészében az autóutak hosszúságát tekintve nem következett be jelentős változás a 90 - es években, ugyanakkor az úthálózaton belül az autópályák részaránya számottevően emelkedett. Az eltelt évtized alatt 40 százalékkal nőtt az autópályák hossza az Európai Unióban, mindenekelőtt a legkevésbé fejlett tagországokban megvalósult autópályaépítéseknek köszönhetően. Az esetek többségében korábbi autóutakat alakítottak át autópályává, vagyis az utak hossza valójában nem növekedett számottevően, viszont az úthálózat minősége rendkívül kedvezően változott. Az úthálózaton belül rendkívül fontos információtartalommal szolgál az autópályák hosszának, illetve arányának értéke, hiszen következtethetünk segítségével az utak minőségére, állapotára. Reményekkel tölthet el bennünket, magyarokat az a tény, hogy az elmúlt évtizedben igazán jelentős elmozdulás következett be ezen a téren a kevésbé fejlett tagországok elmaradottságának mérséklésében. Az autópálya-ellátottságot tükröző, a négyzetkilométerre és az egy főre jutó adatokat kombináló mutató a Benelux országok esetében a legmagasabb (az EU átlag több mint 2,5-szerese), a periferikus fekvésű országokban pedig jóval az átlag alatti. Az 1990-es 2%-os ellátottsági szintről Görögország 17, Írország 12%-os szintre jutott 10 év alatt. Spanyolország és Portugália esetében pedig rendkívül gyors ütemű fejlődésről beszélhetünk, miután az uniós átlag 63%-áról 136%-ra változott Spanyolország és 24-ről 97%-ra Portugália autópályaépítési mutatója. 14 Az Európai Unióban sem sikerült azonban elérni az összes kitűzött célt. Nagyon sok, még meg nem valósult célt kell még elérni ahhoz, hogy a közlekedés tökéletes legyen, ha ez egyáltalán lehetséges. Fontos feladat többek között a közlekedés további liberalizációja (ideértve a szolgáltatások liberalizációját, a szabad versenyt), a 14 Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális Politikája, 2001, old 16

16 fenntartható mobilitás megteremtése (vagyis a közlekedési rendszerek további egységesítése, a szolgáltatások hatékonyságának növelése), az ún. kombinált szállítás (hajó-vasút-közút) eredményesebb alkalmazása, illetve a közúti közlekedés káros környezeti hatásai miatt a vasúti közlekedés fejlesztése, további nagysebességű vasutak építése (TGV, ICE). 17

17 III. Környezet- és természetvédelem a közlekedés területén Az infrastruktúra fejlettségének kulcsfontosságú szerepe van, ugyanakkor a közúti közlekedés az egyik legnagyobb légszennyező forrás. Az általa okozott környezeti hatások az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik a környezetvédelem számára, pl.: levegőszennyezés, zaj, rezgésterhelés. Mindezen káros hatás az autópályák mentén erősebben jelentkezik, amely visszavezethető a nagy forgalomra és területi igényeire. 1. ábra: A közúthálózat évi forgalmi terhelése 15 A közúthálózat évi terhelését bemutató ábráról leolvasható, hogy az autópályák legforgalmasabb szakaszain naponta több tízezer autó halad át. Az autóutak és autópályák természeti szempontból értékes területeken haladnak keresztül, ezért mind a tervezés, mind az építés folyamán a szakembereknek különös figyelmet kell fordítani a környezet védelmére. A különösen érzékeny területek elkerüléséről, a környezet megóvásáról, a természet védelméről szól az évi LIII. 15 Forrás: KTI 18

18 és a évi LIII. törvények, valamint a 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet. A nyomvonalak és létesítmények helyének meghatározása során a szakmának szorosan együtt kell működnie az illetékes környezetvédelmi hatóságokkal. A környezeti hatásokat figyelve környezeti monitoringvizsgálatokra kerül sor, kiértékelve a levegőszennyezés, zajterhelés, a felszín alatti és feletti vizek, a növény- és talajszennyezés, valamint az élővilág-védelmi megfigyeléseket. 16 III. / 1. Levegőszennyezés A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz. Az őrült ütemben növekvő motorizáció sajnos ezt az összetételt kedvezőtlen irányban változtatta, olyan mértékben, hogy a közlekedés által okozott levegőszennyezéssel az egész világon létkérdés foglalkozni. Jórészt a közlekedésből származnak az egészségre különösen káros, toxikus rákkeltő szennyező anyagok. A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0, százalékos tartalom felett van. A felsorolt vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsátanak ki, melyek egészségre gyakorolt hatása megdöbbentő. 16 A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig, Mészárosné Kis Ágnes, Lukács Pál, Készült az OMFB Technológiai Előretekintési Program keretében, Budapest, 1999, letöltés ideje: április. 05. Ezen alfejezet megírásában az EMLA alapítvány által kiadott tanulmány szolgált segítségül (A gyorsforgalmi úthálózat tervezési és megvalósítási kérdései a környezetvédelem és a közösségi részvétel szempontjából). 19

19 2. ábra: A közlekedésből származó légszennyező anyagok összkibocsátásból való részesedése 1980-ban és 2002-ben 17 A gépjárművek átlagos fajlagos emissziója jóval az EU által megadott irányelvek felett van, bár ma már csak ezen előírásokat teljesítő gépjárművek hozhatók forgalomba. De sajnos még mindig vannak kétüteműek, katalizátor nélküli négyüteműek, amelyeknek igen nagy a káros anyag kibocsátása. Súlyos gond az ország túlságosan koros járműállománya, nagyon sok az öreg, elavult autó, bár itt van némi előrelépés. A 2. ábráról leolvasható, hogy a közlekedés első sorban a nitrogén-oxidok, ill. a szénmonoxidok kibocsátásáért felelős. Sajnos a kén-dioxidon kívül valamennyi ábrán feltüntetett anyag estében nőtt az emisszió. Szembeötlő az a tény is, hogy a kibocsátások zömét a közúti közlekedés okozza. A nehézfémek és általában a leülepedő szennyező anyagok a nagyforgalmú utak mentén viszonylag keskeny sávban, az úttól távolodva meredeken csökkenő mértékben rakódnak le, ezért fontosak a védősávok. Meg kell említeni, hogy az utóbbi időben történtek pozitív környezetvédelmi intézkedések, pl. a gépkocsik szigorú környezetvédelmi ellenőrzése, s éppen a káros hatások kivédése érdekében a gépkocsi-ipar nagyon sok fejlesztést hajtott végre, s ma már például alig használunk ólmozott benzint, de nagy mértékben csökkentették a nitrogénoxidok kibocsátását is. 17 Forrás: KvVM 20

20 A levegőminőséget állandóan ellenőrzik két hálózat segítségével: RIV (regionális imisszió vizsgáló) hálózat: Az egész országot befedő mérőhálózat, amelyben a mérések kiterjednek a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, ülepedő- és szállópor, valamint az ólom koncentrációjának meghatározására. Hazánkban több száz mérő állomás működik. PHARE monitorhálózat: Az ország nagyobb városaiban és ipari területein (Dorogot is beleértve) a PHARE segélyprogram keretében 1993-ban létesült 14 fix és 5 mobil monitorállomás, melyek a nemzetközileg elfogadott legkorszerűbb fiziko-kémiai elven működő módszerekkel a következő légszennyező anyagok koncentrációit mérik: kéndioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, szálló por. A szennyező anyagok koncentrációján kívül az állomásokon meteorológiai paramétereket is mérnek. A mérőállomásokon mért adatokat egy adatgyűjtő rendszer félórás átlagokká alakítja. Az ÁNTSZ megyei illetékes intézetébe továbbítja az adatokat. Ez lehetővé teszi az esetlegesen fellépő levegőhigiéniás problémák gyors kezelését. Véleményem szerint nagy előrelépést hozna az Európai Bizottság által javasolt gépjárműadó számítás, miszerint 2010-től az, a kibocsátott szén-dioxid mennyiségétől is függne, ezen kívül a környezetvédelmi szempontból elfogadhatóbb gázüzemre (nem tartalmaz kén- és nitrogénvegyületeket, aromásokat, olefineket) való átállás támogatása is a fosszilis eredetű üzemanyagok helyett. III. / 2. Zaj- és rezgésterhelés A környezeti ártalmak közül a levegőszennyezés után a második helyre a zajártalom kerül. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a zaj- és a rezgésvédelem a környezetvédelem egyik leginkább figyelemmel kísért területe. A közúti közlekedés által okozott zaj egyre több embernek okoz kellemetlenséget az egész világon. A zaj emberi szervezetre gyakorolt hatása a hangosság függvényében a következő: 21

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások 1 Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások Magyarországon dr. Egyetemi docens Budapest, 2014. május 13. 2 TARTALOM 1. Abszorpció 2. Szabályszerűség 3. Hatékonyság 4. Eredményesség

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében

H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében H{lózatos kerékp{ros fejlesztések és kapcsolód{saik Kom{rom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatoss{g: a bioszféra {llapot{val és az emberi popul{ció környezetével kapcsolatos t{jékozotts{g érzékenység

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben