Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének"

Átírás

1 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének OBH 3969/2006. számú Jelentése az augusztus 20-i tűzijáték során bekövetkezett halálesetek ügyében A vizsgálat megindulása A augusztus 20-i tűzijáték nézőit a szabadban érte a vihar, és ennek következtében több haláleset és mintegy ötszáz főt érintő különböző fokú sérüléssel járó baleset történt. Mivel az elmúlt években a meteorológiai katasztrófa-helyzetek és -károk száma emelkedő tendenciát mutat, továbbá, mert ezek tömegrendezvényeket is érintenek, nő a hasonló tragédiák ismétlődésének veszélye is. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az élethez való jog az alapvető emberi jogok hierarchiájának csúcsán áll. Ezzel kapcsolatban az államot kiemelt és fokozott, un. intézményes jogvédelmi (életvédelmi) kötelezettség terheli. Joggal merül fel a kérdés, hogy a hatályos magyar jogrendszer és az annak alapján működő állami intézményrendszer megfelelően eleget tesz-e ennek az életvédelmi kötelezettségnek. Ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. törvény felhatalmazása alapján az élethez való alkotmányos jog sérelme miatt hivatalból vizsgálatot indítottunk a vonatkozó jogszabályok, és az érintett hatóságok és közszolgáltató szervezetek tevékenységének vizsgálata, e szervek működésének összehangoltsága, illetve az esetleges hiányosságok feltárása érdekében. A vizsgálat során megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját, az országos, illetve a fővárosi rendőrfőkapitányt és a fővárosi főpolgármestert. Nem kerestük meg a tűzijáték lebonyolításában résztvevő gazdálkodó szerveket, mert e tevékenységük során nem minősülnek közszolgáltatóknak, így tevékenységükről csupán a részünkre megküldött jelentésekből tájékozódtunk. Az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tevékenységét egy párhuzamosan folyó vizsgálat során elemeztük. Vizsgálatunkról tudomást szerezve megkeresés nélkül is több, a témában érintett szakértő ajánlotta fel szakmai segítségét. I. Rész A történeti tényállás A vizsgálat témájával kapcsolatban a sajtóban megjelent hírek: 1. Pánik és halottak a tűzijátékon Index augusztus 20., vasárnap 21:49 Az Országos Meteorológiai Szolgálat előre figyelmeztetett arra, hogy vihar várható vasárnap este Budapesten, közölte Molnár László, az OMSZ meteorológusa az MTI-vel. A szolgálat prognózisában előzetesen figyelmeztetett arra, hogy kilenc óra körül várhatóan Budapestet eléri a zivatarzóna. Molnár László egy órával korábban maga is nyilatkozott erről a Petőfi Rádióban, a riasztások körülbelül másfél órával a zivatarzóna megérkezése előtt megjelentek a szolgálat internetes honlapján. Napközben rengeteg állampolgár is érdeklődött a várható időjárás felől, és még a tűzijáték előtt közvetlenül is kaptak érdeklődő telefonokat.

2 Molnár László elmondta azt is, hogy a BRFK előzetesen érdeklődött a meteorológiai szolgálatnál, a budapesti tűzijáték szervezői azonban nem. Megjegyezte, hogy Budapest környékén és a Balatonnál kilométeres sebességű széllökéseket mértek forinton múlt a katasztrófa FigyelőNet; augusztus 21. A meteorológiai szolgálat szakmai elnökhelyettese szerint évek óta nem kérnek meteorológiai biztosítást a tűzijáték szervezői. Ezért egyedül a kataszrófavédelmet tudták értesíteni. A kormány kérésére lemondta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a hétfő délutáni sajtótájékoztatót, mert az egybeesett volna a kormányszóvivői tájékoztatóval. A helyszínen lévő újságírók nyomására a szolgálat munkatársai azonban készséggel válaszoltak a kérdésekre. Buránszkiné Sallai Márta elmondta, hogy az OMSZ honlapján található Riasztás menüpont alatt folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a komolyabb időjárási helyzetekről. A riasztások négy fokozatba vannak osztva: zöld, sárga, narancs és vörös. Tegnap este vörös riasztást adtak ki a főváros területére, melyet kor küldtek meg a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak ben és faxon. Ez az egyetlen szerv, amellyel operatív kapcsolata van a szolgálatnak, sem a rendőrség, sem a mentőszolgálat, sem pedig a területi védelmi bizottságok nem állnak kapcsolatban az OMSZ-szel. (A fővárosi védelmi bizottságnak a főpolgármester a vezetője, de mint arról már beszámoltunk, ő csak az esemény után kapott riasztást.) Az elnökhelyettes elmondta: régebben a tűzijáték szervezői kértek meteorológia biztosítást (vagyis pontos előrejelzést, és értesítést az esetleges riasztásokról), de az utóbbi években ez már nem volt szokás. Mivel senki nem kereste meg őket a szervezők részéről, így nem volt semmilyen információjuk arról, hogy kit is lehetne értesíteni ugyanígy jártak a szolgálatban lévő meteorológusok a Főpolgármesteri Hivatallal is. A szervezőknek nem kellett volna túl mélyre nyúlniuk a zsebükbe: egy emeltdíjas telefonon az ügyeletes meteorológusok 240 forintért elmondták volna szóban is a riasztást. Egyedül a rendőrség érdeklődött náluk 20 óra 20 perckor, ekkor a szolgálat elmondta, hogy a főváros térségében zivatar, valamint kilométer/órás szél várható mondta a FigyelőNet érdeklődésére Sándor Valéria repülésmeteorológus, a Veszélyjelző osztály vezetője. A rendőrség ismét érdeklődött 20 perccel később, a szolgálat pedig megerősítette a jelzést. Sallai Márta a riasztással kapcsolatban elmondta, hogy a Dunántúlra már korábban elküldték a riasztást azoknak, akik kérték. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a katasztrófavédelem valóban megkapta a riasztást. Dobson Tibor, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (KVF) szóvivője elmondta, hogy a riasztást megkapták, de azt nem értékelték intézkedést igénylőnek. Az OMSZ az elküldött e- mailről csak 23:36-kor kapta meg az olvasást visszaigazoló jelentést a KVF-től. 3. Vihar a tűzijátékon OMSZ Hárman a helyszínen életüket vesztették, 104 sérültet pedig a mentők láttak el, és szállítottak kórházba a tűzijáték alatt kitört vihar következtében. A sérültek közül 38-an súlyos, 66-an könnyű sérüléseket szenvedtek el. A rendezvény helyszínén a vihar kitörésekor 12 mentőkocsi állt készenlétben, amelyeken kívül még további 40 mentőkocsit riasztottak a

3 helyszínre. A rendkívüli nehézségű mentési helyzet hatékony megoldása mellett a kórházi ellátás szervezése is eredményes volt, hiszen a riadóztatott Országos Baleseti Intézettel együtt 5 fővárosi kórház látta el folyamatosan a sérülteket. wsid%5d= Legalább két óra kellett volna a rakpartok és a belváros kiürítéséhez Klubrádió A rendőrség jelezte a tűzijáték szervezőinek a közelgő vihart, de akkor már csak percek voltak hátra és nem volt mit tenni közölte a főváros rendőrfőkapitánya. Gergényi Péter a Klubrádióban elmondta: miután 20 óra 46 perckor megerősítették nekik a közelgő vihar hírét, azonnal riasztották a szervezőket és a Dunán tartózkodó hajókat, de akkor már csak percek voltak hátra, nem lehetett mindenkit elérni. Ennyi embert 2-2,5 óra alatt lehet elvezetni a helyszínről. Utána viszont a rendőrök mindent megtettek azért, hogy ne legyen még nagyobb katasztrófa. 5. Tragikus tűzijáték - sajnálták a pénzt a hangosítórendszer üzemeltetésére Hírszerző; augusztus : ben építették ki a Duna-parton a hangosítórendszert, vészhelyzet esetén ezen keresztül értesíteni lehetett volna a tűzijáték résztvevőit. 6. Egy terrortámadás után sem tudnák, ki az illetékes - külföldi tudósító a tragédiáról Hír TV; :59 Káoszról, fejetlenségről számolnak be a tegnapi viharról tudósító európai hírforrások. A budapesti tudósítók többsége kiemelte, hogy a meteorológusok figyelmeztetése ellenére nem akadt senki, aki lefújta volna a tűzijátékot. Szerintük nem volt megfelelő a hatóságok mentési terve sem, ami pedig egy ilyen tömegrendezvénynél elengedhetetlen. Név nélkül nyilatkozó külföldi tudósítók azt is közölték, a tegnap este látottak alapján a hatóságok valószínűleg egy terrortámadás után sem tudnák, ki az illetékes, és mi a teendő. 7. Szilvásy: Demszkynek lett volna lehetősége a tűzijáték leállítására Index; augusztus 21., A Miniszterelnöki Hivatalban megvolt az a felelős, aki leállíthatta volna a vasárnap esti tűzijátékot - közölte Szilvásy György kancelláriaminiszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Mint mondta, Bodor Tibor főosztályvezető, főnöke Tóth Miklós szakállamtitkár, az ő főnöke Gál J. Zoltán államtitkár állíthatta volna le a tűzijátékot. Hozzátette: megfelelő információk birtokában saját maga is jogosult lett volna ezt megtenni. A kancelláriaminiszter közölte: a tűzijáték leállítására Demszky Gábor főpolgármesternek, mint a fővárosi védelmi bizottság elnökének is lett volna lehetősége, ha ehhez megfelelő információkat kapott volna. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájának vezetője, Czuk Dorottya Szilvásy felvetésére úgy reagált az Indexnek, hogy a főpolgármester nem kapott semmilyen tájékoztatást az Országos Meteorológiai Szolgálattól, illetve a katasztrófavédelemtől.

4 8. Egy re fogják a katasztrófát Index; augusztus 21., Politikai felelősök is lehetnének A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a rendőrség és a tűzoltóság kérésére a szervezők néhány percre felfüggesztették a tűzijátékot, ám később úgy döntöttek, hogy folytatják. Szilvásy jelezte, a kancellária munkatársai is kezdeményezhették volna a tűzijáték lefújását, hiszen az illetékes főosztályvezető ott volt az egyik dunai hajón. Mint mondta: Bodor Ferenc főosztályvezető, Tóth Miklós szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár, illetve ő maga is leállíthatta volna az égi parádét, de nekik nem szóltak a közelgő viharról. Ugyanakkor többször hangoztatta, hogy nem lehet tudni, ha pánikot keltenek egy ilyen lépéssel, mi lett volna a következménye. Azt Szilvásy is elmondta, hogy a meteorológusok előrejelzése nem volt elég pontos, de hogyha az is lett volna, két-két és fél óra kellett volna ahhoz, hogy egy ekkora tömeg szétoszoljon. 9. Számítógép szabályozza a közvilágítás kikapcsolását Index; augusztus 21., A tűzijáték idején, a hatalmas eső és a szélvihar közben nem volt közvilágítás a Dunaparton. A sötétben menekülők közül sokan panaszkodtak arra, hogy szinte látni sem lehetett, ami megnehezítette a menekülést a vihar elől. A felvetésre reagált a közvilágításért felelős cég is. A fővárosi közvilágítás kikapcsolását a rendezvény-szervező a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-n keresztül rendeli meg meghatározott időintervallumra, de a rendszerbe szükség szerint be lehet avatkozni, ahogyan az vasárnap este is történt - mondta el Császár Ferenc, a vállalat beruházási vezetője hétfőn az MTI-nek. Mint mondta, a díszkivilágítás üzemelt a fővárosban az augusztus 20-ai tűzijáték idején, a rendezvényszervező csak a közvilágítás kikapcsolását kérte a BDK Kft.-től 20 óra 58 perctől 21 óra 30 percig. A BDK Kft. ezt megrendelte a Budapesti Villamos Teherelosztónál, a számítógép-program pedig a szükséges időben, 20 óra 58 perckor lekapcsolta a közvilágítást - tette hozzá. Megjegyezte: szükséghelyzetekre felkészülve kézzel is be lehet avatkozni a rendszerbe és a meghatározottnál korábban is vissza lehet kapcsolni a közvilágítást. Ez történt most is, a rendőri kapcsolattartó kérésére 21 óra 23 perckor kézzel visszakapcsolták a közvilágítást - mondta Tájékoztató az egy db ről Greenfo; aug :39 Adalék az augusztus 20-i tragédiához. A án ügyeletes veszélyjelző szinoptikus beszámolója. Vajon ki az igazi felelős? 9:45: a Katasztrófavédelem tájékoztatást kap arról, hogy várhatóan a nap második felében zivatar-vonal alakul ki az országban. Ezt a tájékoztatót a Katasztrófavédelem által az OMSZ-ba telepített komunikációs csatornán Marathon Globe 2.0 rendszer - nem en! megkapta a Katasztrófavédelem Főügyelete. Mivel úgy ítéltük meg, hogy ez a helyzet kiemelten veszélyes lehet, emiatt a Katasztrófavédelem Főügyelete faxon (a fax nem a félreértések elkerülése végett) IS megkapta az előzetes figyelmeztetést, délelőtt 10 óra előtt. Egyébként a figyelmeztető előrejelzés mindenki számára elérhető volt a -n.

5 A Figyelmeztető előrejelzésben a napszak megjelölése délutáni, esti órák voltak. Ez azt jelenti, hogy a Katasztrófavédelem munkatársainak délutántól fokozott figyelemmel kell követnie a Marathon rendszeren érkező már a veszélyt közvetlenül megelőző riasztásokat. 17:30-kor a Marathon rendszeren (nem en, hanem ezen a kommunikációs csatornán) a Katasztrófavédelem Főügyelete megkapta az első riasztást, ami a Nyugat- Dunántúlra vonatkozott. 17:45: a Dél-Dunántúlra is megkapták a riasztást. 18:23 a Közép-Dunántúlra is megkapták a riasztást, ezenkívül 18:40-kor általános tájékoztatót kapott a katasztrófavédelem a kialakult veszélyes időjárási helyzetről. Ekkor már kialakult zivatarlánc volt az országban, ami nyugatról kelet felé haladt! Ezt a figyelmeztető előrejelzést nem csak a Marathon kommunikációs csatornán hanem ismét faxon is megkapta a Katasztrófavédelem!! (A megállapodás szerint csak a Marathon rendszeren történik a tájékoztatás a katasztrófavédelem külön kérésére.) Őszintén bevallva álmomban sem gondoltam, hogy mindezen információk közül egyet sem olvasott el senki egész nap /9:45 és 18:40 között/. Ráadásul mindez a nyilvános is elérhető volt. Ha tudtam volna, hogy a Katasztrófavédelem Főügyeleténél SENKI sem dolgozik augusztus 20-án, akkor természetesen telefonáltam volna. Mivel számomra egyértelmű volt, hogy a Katasztrófavédelemnél folyamatos ügyelet van és teljes mértékben használják a kommunikációs csatornákat ill. néz(het)ik a met.hu-n lévő radarképet, így eszembe sem jutott, hogy telefonáljak is. Telefonon akkor értesítettem volna őket, ha a zivatarvonal váratlanul, hírtelen robban ki valahol az országban és nem vagyok benne biztos, hogy kellőképpen felkészültek, mivel például a figyelmeztető előrejelzésben ez benne sem lett volna (de ez nem így történt). Mint látható itt már reggel várható volt, hogy délután veszélyes időjárási jelenségek valószínűek. (90 km/ó fölötti szél, jégeső, felhőszakadás-zivatar-rendszerekhez kapcsolva, nem pedig elvétve vagy itt-ott). Tehát szó sincs arról, hogy egész nap egy db t kaptak volna (19:39-kor), az már az utolsó mozzanat (egy megerősítés volt) volt a nap folyamán. Összefoglalva a zivatar-rendszer nem váratlanul, hanem előre látható módon folyamatos nyomkövetés és tájékoztatás mellett érte el a fővárost és Pest megyét. Éppen a viszonylagos kiszámíthatóság és a folyamatos tájékoztatás miatt még csak fel sem merült bennünk, hogy egy ilyen veszélyes helyzetben a Katasztrófavédelem Főügyeleténél senki sem dolgozik és csak este 11 után néz meg reggeli faxokat ill. üzeneteket. Tévedtem(tünk). Csonka Tamás, meteorológus 11. Létszámleépítés a katasztrófavédelemnél MTI :32 Nyolcvanöt munkatársától válik meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, ahol augusztus 31-ig kell befejezni a létszámleépítést - erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését a szervezet szóvivője Dobson Tibor csütörtökön. A leépítéssel a 1732 betölthető munkahely 1647-re csökken a szervezetnél. Körülbelül 30 hivatásost érint a leépítés, de őket sem a végrehajtás területéről küldik el, hanem a megyei, az országos szintű szervektől, illetve a háttérintézményektől. Az úgynevezett kiszolgáló területeket - a személyzeti titkárságokat, adminisztrációt - érinti a leépítés, de

6 figyelembe veszik a nyugállományba helyezhető létszámot is. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy kormányzati döntés alapján, a közszférát érintő létszámleépítés keretében történik a dolgozók elbocsátása augusztus 1-je és 31-e között. Hangsúlyozta: mivel nem a végrehajtói állományból küldik el az embereket, a létszámleépítés a mentés és készenlét szintjét nem befolyásolja. II. Rész Érintett alkotmányos jogok és kötelezettségek A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 35. (1) A Kormány b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; Kapcsolódó jogszabályok (Részletek a mellékletben) évi XXXIV. tv. a Rendőrségről (Rtv.) évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tütv.) évi XXXVII. tv. a polgári védelemről (Pvtv.) évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (Kat.) 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről 2106/2005. (VI. 6.) Korm. határozat a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról Alkotmánybírósági határozat Az emberi élethez való joggal összefüggésben pedig az Alkotmánybíróság az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelességét állapította meg, mely szerint: az élethez való jogból az államnak nem csupán az a kötelessége keletkezik, hogy az egyes emberek élethez való alanyi jogát ne sértse meg, és hogy annak védelméről jogalkotással és szervezési intézkedésekkel gondoskodjék, hanem általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. [48/1998. (XI. 23.) AB határozat, ABH 1998, 333, 342.]

7 III. Rész A vizsgálat során megkeresett szervek válaszai a megkereséseinkre 1. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter álláspontja A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatott a miniszterelnök által elrendelt vizsgálat lefolytatásáról, valamint annak eredményéről. Az erről készült jelentés (a továbbiakban Vizsgálati Jelentés ) és az állami ünnepségeket lebonyolító társasággal kötött vállalkozási szerződés másolatát megküldte részünkre. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a Kormány döntése alapján az ÖTM kidolgozta a tömegrendezvények szervezésével kapcsolatos jogi szabályozás koncepcióját is. A augusztus 20-ai rendkívüli viharról készült összefoglaló Vizsgálati Jelentés az egyes állami szervek a természeti katasztrófát megelőző, az az alatti, valamint az azt követő együttműködését, valamint a hatályos jogi szabályozást vizsgálta. Megállapította azt is, hogy a katasztrófavédelem működési zavarát jelzi, hogy egy milliós rendezvény esetén a pirotechnikai és tűzvédelmi szempontokon túlmenően nincs megfelelő katasztrófavédelmi felkészülés, holott egy vihar, vagy egy terrorcselekmény következtében bármikor kitörhet az emberáldozatot is követelő pánik. Ezért kifogásolható, hogy a katasztrófavédelem irányító szervezetei csak a katasztrófa bekövetkeztét követően kezdték meg működésüket. Megállapította továbbá, hogy az augusztus 20-ai tűzijáték szervezői a szerződés előkészítésekor, valamint a tűzijáték lebonyolításával kapcsolatban nem jártak el kellő gondossággal, nem biztosították a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról szóló 2106/2005. (VI. 6.) kormányhatározatban előírt koordinációt. 2. Az Országos Meteorológiai Szolgálat álláspontja Az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése állapítja meg a Szolgálat állami feladatait. Az f./ pont szerint, a Szolgálat hivatalból és haladéktalanul meteorológiai alapadatokat átad, meteorológiai alapadatok alapján végzett számításokat, elemzéseket, meteorológiai előrejelzéseket nyújt a lakosság, és az intézkedésre feljogosított szervek részére, így különösen az élet-, egészség- és vagyonvédelmi, a katasztrófavédelmi, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, a vízkárelhárítást érintő intézkedések meghozatalához a szélsőséges meteorológiai jelenség, folyamat okozta veszélyhelyzet, környezeti katasztrófa, illetve az ipari, nukleáris baleset megelőzése, elhárítása, bekövetkezésük esetén azok megszüntetése, felszámolása érdekében. A lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési és riasztási rendszerről szóló 1005/2006. (I. 20.) Korm. határozatban a Kormány elrendelte, hogy a veszélyes időjárási hatások következtében előálló katasztrófa helyzetek lehetőség szerinti megelőzése, a kockázatok csökkentése, az élet- és vagyonbiztonság javítása céljából a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési és riasztási rendszer működését kezdje meg. A veszélyes időjárási jelenségekről való értesítések kiadása két lépcsőben történik. A figyelmeztető előrejelzés a jelenség várható pontos idejére és térbeli eloszlására nem ad információt, csupán az esemény bekövetkezését valószínűsíti; érvényességi ideje óra, naponta kétszer adják ki. A riasztás az időjárási jelenség várható bekövetkezése mellett a jelenség lefolyásának menetére, pontosabb helyére, idejére vonatkozó részletes információkat is tartalmaz. Mindaddig

8 érvényben van, amíg a feloldását vagy módosítását tartalmazó újabb üzenet kiadása nem történik. Érvényességi ideje 1-3 óra. Az OMSZ 2004-ben Együttműködési Megállapodást kötött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, melyen a jelenlegi Működési Rend alapul. A riasztás gyakorlatát a Működési Rend 4.5. pontja az alábbiak szerint állapítja meg: A riasztásokat tartalmazó üzenetek továbbítása az OMSZ részéről: A döntéshozó, védekező szervek felé a szöveges üzenetek az alábbi módokon kerülnek kiadásra: BM OKF részére az üzenetek az OKF Marathon rendszerébe kerülnek. A július 4-i módosítást tartalmazó emlékeztetőből: Az OKF felé a Marathon Globe rendszeren, illetve szükség esetén faxon és en küldi a riasztásokat. A kialakított gyakorlat szerint a figyelmeztető előrejelzéseket a Marathon rendszerbe, az címre és a faxra egyaránt elküldik, míg a riasztásokat csak az első kettőre, a faxra nem. A Szolgálat elnöke arról tájékoztatott, hogy ennek oka a riasztások, a riasztás módosítások, valamint megszüntetések nagy száma. ( ) A bevezetett gyakorlat logikusnak tűnt, mivel a faxon is eljuttatott figyelmeztetés felhívás arra, hogy időjárási veszély közeledik, felszólítás az OKF illetékesének, hogy fokozott figyelemmel nézze a Marathon, illetve az rendszert. A telefonon történő riasztás lehetőségével kapcsolatban az OMSZ elnökétől arról értesültem, hogy telefonos riasztást az OKF egyik egyeztetésen sem kért és a riasztó rendszer működésének kezdete óta nem is jelezték ennek szükségességét. Megjegyezte még, hogy a riasztási üzeneteknek egyszerre nagyon sok végpontra kellene eljutniuk, amit telefonos hívásokkal nem lehet megoldani. Az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának ülésén az OMSZ elnöke elmondta, hogy az aláírt működési rendhez képest július 4-én volt egy megbeszélés, és akkor módosítottuk az információátadás módját, de ezek jogszabályokban vagy belső utasításokban nem kerültek leírásra, csak egyszerűen tájékoztatva lettek a kollégák. Úgyhogy arra a kérdésre, hogy itt mi az elsődleges információátadó, azt kell mondanom, hogy a leírt működési rendben úgy szerepel, hogy , fax, telefon, vesszővel egymás után, később a telefon, mint visszacsatolási elem, kikerült belőle. Valóban erre is oda kellett volna figyelni. Mindenesetre az esemény bekövetkezte után rögtön egyeztettünk a katasztrófavédelemmel, és most már van egy ilyen direkt visszacsatolás is. Az OMSZ a nap folyamán ezen üzeneteket küldte az OKF központi ügyelete részére: 09.45: többfelé zivatar, heves esőzés, felhőszakadás, jégeső, km/h széllökések, ig valamennyi dunántúli régióra: piros fokozatú riasztás, viharos szél (60-90 km/h), : piros fokozatú riasztás a Közép-magyarországi régióra Nyugat felől viharos (60-85 km/h) széllel kísért zivatarok érik el a régiót, helyenként heves zivatar is lehet, amit 90 km/h körüli vagy ezt meghaladó széllökés, felhőszakadás és néhol jégeső kísérhet. Az OMSZ elnöke a bizottsági ülésen elmondta, hogy a front közeledte egész jól nyomon követhető volt. A bekövetkezett esemény Budapesten körül történt, a Közép- Magyarországra vonatkozó riasztást pedig kor adta ki az OMSZ munkatársa. A front ekkor körülbelül a Balaton közepétől északra helyezkedett el, tehát Budapesthez képest még körülbelül 100 kilométerre. A kor küldött riasztás alapján mely Budapestet nem nevesítette, hiszen az OMSZ riasztásai régiókra vonatkoznak, ennek megfelelően e riasztás a Budapestet is magában foglaló Közép-magyarországi régióra szólt az OKF rendelkezésére állt a 90 km/órát meghaladó széllökések és a felhőszakadás bekövetkezésének lehetőségéről szóló információ. A riasztás pontos helyszínt nem nevesített, nem is nevesíthetett, abból azonban mintegy másfél órával a rendezvény kezdete előtt annyit mindenképpen lehetett tudni, hogy a régión vagy annak egyes

9 részein hatalmas erejű vihar söpörhet végig. Az OMSZ elnöke a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy az esemény viszonylag jól prognosztizálható volt, tehát a számítógépes modellek már egy nappal előtte mutatták, és tulajdonképpen végig tudtuk követni az eseményeket. 3. A főpolgármester álláspontja A főpolgármester szerint az augusztus 20-i ünnepségek szervezése és lebonyolítása kormányzati feladat volt, ennek megfelelően a hagyományosan megrendezésre kerülő tűzijátékot 2006-ban sem a Fővárosi Önkormányzat szervezte. A Fővárosi Védelmi Bizottságnak nem kellett a szervezők helyett külön tervet készítenie az augusztus 20-i rendezvények látogatói és a védekezésben résztvevő szervek riasztására, mint ahogy ez nem feladata egyéb tömegrendezvények (pl. két millió résztvevővel lejelentett pártgyűlések) esetében sem. A katasztrófahelyzet bekövetkeztét követően a védekezésben már komoly szerepet kapott a Bizottság. A bekövetkezett természeti csapás következményeiről szóló első információt követően azonnal intézkedett, a kárelhárítás azonnali megkezdését rendelte el, és Fővárosi Védelmi Bizottságot összehívta, amely az elrendelést követő egy órán belül összeült. A Fővárosi Védelmi Bizottság a rendkívüli ülésén határozatot hozott a kialakult helyzet következményeinek felszámolására, a mentési és mentesítési feladatok szervezett végrehajtására. A főpolgármester jelezte, hogy a védelmi felkészítés rendszerében az utóbbi években jelentősen csökkent a törvényben előírt komplex védelmi igazgatási gyakorlatok száma, a központi költségvetési források hiányára hivatkozva pedig elmaradtak az elméleti felkészítések is, amelyek a rendszer egészének működését tették lehetetlenné. Megítélése szerint a gyakorlatok és gyakorlások számának növelése és komplex egymásra építése biztosíthatná a védelmi rendszer zavartalan működését a minősített időszakot el nem érő veszélyhelyzetek bekövetkezése esetén is. További hiányosságként említette, hogy a tömegrendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról szóló joganyag nem ad kellő iránymutatást konkrét esetekre. Célszerűnek tartja ezen kívül a riasztási, tájékoztatási lánc újragondolását is. Összességében a főpolgármester szerint a augusztus 20-án rendkívül rövid idő alatt bekövetkezett természeti csapás következményei előre nem voltak láthatóak. Az előkészítés időszakában a lebonyolító szervek és a biztosításban részt vett hatóságok nem tisztázták egymás között a hatásköröket rendkívüli helyzetek bekövetkezésének esetére. A tragikus következményekhez az is nagymértékben hozzájárult, hogy az egyébként törvényekben és rendeletekben szabályozott riasztási- és értesítési rendszer nem működött megfelelően. A Fővárosi Védelmi Bizottsághoz riasztás egyáltalán nem érkezett. 4. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter álláspontja A miniszter közölte, hogy a Kormányzati Koordinációs Bizottságra (KKB) a rendezvény lebonyolításával összefüggő jogszabályok nem telepítenek feladat- és hatáskört. A KKB és szervei nem rendelkeztek olyan információval, amely katasztrófahelyzetre hívta volna fel a figyelmet. A tűzijáték engedélyezésében a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság (a továbbiakban: FTP) szakhatóságként vett részt. A KKB sem a rendezvény alatt, sem pedig azt követően nem ülésezett, mert az illetékes beavatkozó szervek az események következményeit azonnali intézkedésekkel, előírt együttműködési rendjükben képesek voltak kezelni. Ennek keretében az FTP 217 fővel és 86 tűzoltó eszközzel, összesen 927 esetben vett részt a közvetlen életveszély és a károk elhárításában. A miniszter tájékoztatója kitér arra is, hogy az esemény után a polgári védelmi szervek

10 alkalmazásának elrendelése nem volt indokolt. A hasonló rendkívüli események megelőzése, biztonsági kockázatának csökkentése érdekében szükségesnek tartja a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és a polgári védelmi törvény, valamint a gyülekezéssel és a tömegrendezvényekkel kapcsolatos jogszabályok áttekintését. A vizsgálat alapján dönteni kell esetleges módosításukról. Célszerűnek tartja továbbá megvizsgálni, hogy milyen felkészülési programot, tervet indokolt készíteniük a rendezvények szervezőinek. A felkészülés adminisztratív fázisai a hatósági engedélyeztetések keretében milyen kötelező egyeztetésekkel járnak a helyi, a területi és központi védelmi igazgatási szervek vonatkozásában. A miniszter megküldte az Összefoglaló jelentés az OKF augusztus 20-i tevékenységének szakmai értékeléséről című szakmai dokumentumot is. 5. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének álláspontja A BRFK az augusztus 20-ai ünnepségsorozat rendőri biztosítását a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei rendezvényeinek biztosítása végrehajtásáról szóló 34/2004. (X. 19.) ORFK intézkedés alapján tervezte meg és hajtotta végre. A rendőri biztosítás végrehajtására részletes biztosítási terv készült. A terv elkészítését megelőzően egyeztető tárgyalások történtek a különböző rendezvények szervezőivel, és a társszervek tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentőszolgálat képviselőivel. Az előkészítés időszakában több helyszínbejárásra is sor került. A biztosítási terv a rendőrség feladatait tartalmazta. Ilyen feladatok - többek között a rendezvények zavartalanságának biztosítása, az esetlegesen megbomlott közrend helyreállítása, a rendezvényekre érkezők és távozók közlekedésének segítése, a közlekedés folyamatosságának fenntartása, illetve a rendezvényeken kialakult helyzettől függően a szükséges döntések és intézkedések meghozatala. A biztosítási terv melléklete a Csapatszolgálati Szabályzatnak megfelelően, térképvázlaton tartalmazta a veszélyhelyzet esetén rendelkezésre álló kiürítési irányokat. A főváros területén előre jelezhető vagy váratlanul bekövetkező veszélyhelyzetek és katasztrófák esetén, a lakosság és anyagi javaik védelmével kapcsolatos rendőri és együttműködő szervek feladatainak végrehajtására a BRFK a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet alapján veszélyelhárítási feladattervet készített. A terv 9. sz. melléklete képezi a rendkívüli időjárással (eső, hó, szélvihar) kapcsolatos feladatokat, melyek a forgalom irányítása, terelése, az őrzés-védelem megszervezése, közreműködés a polgári védelem elhelyezési, ellátási és kárelhárítási feladataiban, valamint a mentésben résztvevő erők akadálytalan mozgásának biztosítása. A koordinálási feladatok végrehajtására augusztus 19-én órától óráig, augusztus 20-án órától 21-én óráig önálló biztosítási törzs működött a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében, kiegészítve a Köztársasági Őrezredtől vezényelt koordinációs tiszttel. A biztosítási törzs a biztosítás parancsnokával és a rendezvények helyszíni parancsnokaival folyamatosan tartotta a kapcsolatot, és az eseményekről tájékoztatta a BRFK Központi Ügyeletet. A törzs az ORFK ügyeletével is közvetlen kapcsolatban állt. A törzs önálló döntési joggal is felruházott egység volt, arra az esetre, ha a kapcsolat a területen tartózkodó biztosítási parancsnokkal valamilyen okból megszakad. A kommunikációs kapcsolat a biztosítási tervnek megfelelően, előre meghatározott módon zajlott, elsősorban a rendszeresített rádiókon keresztül. Ezen a napon már teljes körűen alkalmazásra került az új Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR). A törzs minden tagállomással egyszerre, tetszőleges számú csatornán képes volt tartani a kapcsolatot.

11 Minden rendezvény helyszínén egyszemélyben felelős rendőrtiszt látott el szolgálatot, aki a rendezvény szervezőjével is tartotta a kapcsolatot. A tűzijátékot szervező cég vezetője a Hotel Sofitel tetején tartózkodott, egy közrendvédelmi tiszt, valamint a BRFK Rendészeti és Fegyverengedélyügyi Osztály három beosztottja mellett. Az Erzsébet-hídon, a Lánchídon, valamint a Citadellán megrendezésre került kültéri tűzijátékhoz szükséges pirotechnikai termékek felhasználását az Absolut Pyro Kft. részére a BRFK Rendészeti és Fegyverengedélyügyi Osztály engedélyezte, 168/9-89/2006. ált. számú határozatával. A határozat meghozatalára az előírt szakhatósági vélemények beszerzését követően került sor. Az engedélyező hatóság munkatársai a pirotechnikai termékek telepítését, és az engedélyező határozatban foglalt biztonsági előírások betartását mindhárom helyszínen két alkalommal ellenőrizték. A rendezvény ideje alatt a BRFK munkatársai a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat előírásaira tekintettel nem tartózkodhattak a működtetési területen, ezért órától a Hotel Sofitel tetejéről, a tűzijáték vezetési pontjáról ellenőrizték a lebonyolítást. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv felvételére a rendkívüli időjárási viszonyok miatt csak 21-én órakor került sor. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a vihar kitörésekor a rádió összeköttetés kb. öt perc időtartamra megszűnt, illetve a szálloda biztonsági emberei az élet- és testi épség védelme érdekében a tetőről mindenkit leküldtek. Kb órakor sikerült mindhárom helyszínnel kapcsolatot létesíteni. Ekkor az a visszajelzés érkezett, hogy a pirotechnikai termékek %-a elműködött, a működtetés helyszínein személyi sérülés nem történt. Ezt követően kezdődhetett meg a terület tűzvédelmi szempontból történő átvizsgálása. 6. A felelős pirotechnikusok nyilatkozatai szerint az orkánerejű szél kitörésekor a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat 41. pontjának megfelelően szüneteltették a kilövést, majd folytatták, amikor úgy ítélték meg, hogy az technikailag biztonságos. A rendőrség álláspontja szerint a közbiztonságra veszélyt jelentő helyzet nem a pirotechnikai eszközök felhasználása, hanem a rendkívüli időjárási helyzet miatt következett be. Az Absolut Pyro Kft. képviselőjének jegyzőkönyvben rögzített véleménye szerint a tűzijátékot ebben a stádiumban folytatni kellett, mivel az ellőtt termékek kisebb veszélyt jelentettek a biztonságra, mintha az elázott bombákat kellett volna szétszerelni és elszállítani. 7. A BRFK Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitánysága a rendezvény megtartását a Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyeletének szakhatósági hozzájárulását követően különböző feltételek és kikötések mellett engedélyezte. Az engedélyező határozat tartalmazta a hajózási zárlatot is, a Szabadság híd (alvizi oldaltól 50 m-re) és az Erzsébet híd (felvizi oldaltól 100 m-re) között, augusztus 20-án órától óráig. A zárlatról szóló hirdetmény kiadására a Hajózási Felügyelet, míg a zárlat betartására előzetes biztosítási terv alapján a Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság intézkedett. A rendezvény alatt vízbe borult csónak a zárlaton kívüli területen szabályosan tartózkodott. A rendezvény előtt a rendőrség nem kapott információt az Országos Meteorológiai Szolgálattól a várható rendkívüli időjárásról. A közelgő viharról a BRFK Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság vezetője óra körüli időben, a balatoni rendőri szervektől értesült, telefonon. A kapott tájékoztatás szerint a Balatonon másodfokú viharjelzést léptettek életbe. A vihar erős széllel, sűrű esővel átvonult a térség felett és Budapest irányába tartott. A zivatar jelentős zavart nem okozott, sem személyekben, sem épületekben jelentős anyagi kárral járó esemény nem történt, a Balatonból hajók mentésére nem került sor. A Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság vezetője a kapott tájékoztatást eljuttatta a

12 biztosítási törzshöz is, akik azonnal, órakor felvették a kapcsolatot az OMSZ-szel. A lezajlott beszélgetésről felvett hanganyag alapján megállapítható, hogy a meteorológiai szolgálat megerősítette, mely szerint a viharzóna a tűzijáték kezdetére fogja a fővárost elérni. A tájékoztatás szerint a vihar erős széllel km/óra fog kezdődni (ez kb percig fog tartani), amit előbb jelentős, majd gyengülő eső kísér. A viharra vonatkozó információt Székesfehérvárról is megerősítették. Az OMSZ orkánszerű időjárási jelenségről nem beszélt, illetve olyan meteorológiai jelenségről nem tett említést, mely a biztosítás parancsnoka részéről katasztrófariadó elrendelését indokolta volna. (A kapott tájékoztatás és a későbbiekben bekövetkezett 130 km/órás széllökések között jelentős eltérés volt.) 8. A biztosítási törzs parancsnoka az OMSZ információja alapján azonnal rádiókörözvényt adott ki minden tagállomásnak, hogy készüljenek fel a várható helyzetre, mert a tömeg várhatóan a vihar miatt el fogja hagyni a helyszínt. A felhívást kétszer megismételte. Az információ a kapcsolattartó rendőrtiszten keresztül a tűzijáték vezetőjéhez is eljutott. Az idő rövidsége miatt a közönség széleskörű tájékoztatására már nem volt lehetőség. Várható volt, hogy a közeledő eső miatt a nézők megpróbálnak majd fedett helyre vonulni. A nagy tömeg fogadására csak a metró aluljárók képesek, ezért azok rendőri megerősítésére még óra előtt sor került. A Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság beosztottai megkezdték a hajók vezetőinek felszólítását az azonnali kikötésre. A törzs telefonon felvette a kapcsolatot a mentőszolgálat központjával is, azonban az időközben kitört vihar miatti segélyhívások következtében kialakult telefonvonal leterheltség miatt ez hosszabb időt vett igénybe. A vihar kitörését követően a rendőrök azonnal megkezdték a menekítést és a sérültek részére a segélynyújtást. Több sérültet rendőrségi gépkocsival szállítottak kórházba, mert a mentők nem tudtak minden helyszínre odamenni. A budapesti rendőrfőkapitány véleménye szerint azoknál a kiemelt, nagy tömegeket vonzó eseményeknél, amelyek különböző hatóságok együttműködését feltételezik, megfontolandó a közvetlen hírösszeköttetés kialakítása, egy olyan kommunikációs rendszeren keresztül, amely nincs kitéve az időjárási viszonyoknak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a tűzijátékkal összefüggő események miatt vizsgálatot nem indított. 9. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének álláspontja Az Országos Rendőr-főkapitányság megvizsgálta az ünnepi rendezvények rendőri biztosításának körülményeit. A rendőrség tevékenységét érintő hiányosságot nem állapítottak meg, de az országos rendőrfőkapitány véleménye szerint tényként rögzíthető, hogy a nagy tömegeket vonzó rendezvények előkészítési és végrehajtási időszakának, katasztrófa-helyzetekre vonatkozó biztonsági feladatai nincsenek kellően szabályozva. A főkapitány véleménye szerint a következő legfontosabb feladatokat kell végrehajtani: Törvényben kell szabályozni a tömegrendezvények biztonsági feltételrendszerét, melynek az előkészítéstől kezdve, egészen egy esetleges katasztrófahelyzetben történő intézkedésig, teljes egészében át kell fognia a problémakört. A szabályozásnak minden olyan rendezvényre vonatkoznia kell, ahol jelentős számú személy megjelenése várható, függetlenül annak céljától és konkrét megjelenési formájától. A jogszabály hatályának ki kell terjednie a gyülekezési jogról szóló évi III. tv. hatálya alá tartozó rendezvényekre is. El kell különíteni az előkészületi tevékenységet a tényleges végrehajtás során keletkező feladatoktól. A tervezést a rendezvényen várhatóan megjelenő személyek létszámára figyelemmel kell elvégezni. A konkrét helyszínen ténylegesen megjelentek száma alapján

13 azonban a tervben foglaltaktól el lehet, sőt adott esetben ha a megjelentek száma lényegesen nagyobb a tervezettnél el is kell térni. A szervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a helyszínen bekövetkezett baleset, elemi csapás, katasztrófa esetén a kiürítés, menekítés biztosított legyen. Erre vonatkozóan írásos tervet kell készítenie, valamennyi érintett szervvel szerződést kell kötnie, a feltételeket előzetesen biztosítania kell. Az elkészített tervet 8 nappal a rendezvényt megelőzően kell benyújtani a területileg illetékes jegyzőnek, aki az érintett hatóságokat szakhatóságként vonja be álláspontjának kialakításába. A jegyző a rendezvény megtartását megtilthatja, ha a megrendezés biztonságos feltételei nem állnak rendelkezésre. A szakhatóságként eljáró szervek képviselőiből álló bizottságnak valamennyi rendezvényt indokolt ellenőrizni, és ennek keretében a tervtől eltérő intézkedések megtételére a szervezőt kötelezni kell. Arra az esetre, ha a jegyző a rendezvény megtartását előzetesen, vagy a helyszínen megtiltja, de a szervező azt ennek ellenére mégis megtartja, meg kell teremteni a büntetőjogi szankcionálás lehetőségét. A biztonság érdekében meg kell határozni a várható létszámhoz szükséges feltételrendszert, a terület kiürítéséhez szükséges maximális időt, a közlekedő útvonalakat, azok áteresztő képességét. Az adott területen biztonságosan elhelyezhető létszámot nem szabad túllépni. Egyértelműen meg kell határozni a biztosításban, menekítésben, elhárításban résztvevő szervek feladatmegosztását és az irányítási, döntési szinteket, kompetenciákat. Követelmény az egyszemélyi felelős vezetés. A vezetőnek minden esetben személy szerint azonosíthatónak kell lennie. Az országos rendőrfőkapitány intézkedési tervben határozta meg a nagy tömegeket vonzó rendezvények biztosítási gyakorlatának felülvizsgálatához szükséges feladatokat. Az egységes biztosítási rend kialakítása érdekében bizottságot hozott létre, amelynek vezetője a főkapitány helyettese, tagjai sorába a rendőrség szakértőin kívül a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőit is meghívták. A bizottság feladata a hazai és nemzetközi (német, olasz, görög) tapasztalatok és gyakorlat összegzése, továbbá a biztonsági szabályokat meghatározó jogi norma tervezetének elkészítése. 10. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának álláspontja A tűzijáték nézőinek ellátását 12 mentőegységgel biztosították, három rohamkocsi, hét esetkocsi valamint két Tömeges Baleseti Egység (TBE), szakorvossal ellátott oxiológiai ambulanciával (Sátor). A helyszínre koordinátorként mentőtisztet vezényeltek, aki folyamatos kapcsolatot tartott a rendezvény szervezőivel és az Országos Mentőszolgálat mentésirányításával. A tűzijáték kezdete előtt tíz perccel a rendőrség értesítette a mentőszolgálatot, hogy heves vihar közeledik a főváros felé. A fővárosi mentők segítségére vidékről is érkeztek szakemberek. A mentőszolgálat 40 autóval szállította öt budapesti kórházba a sérülteket. A leggyakoribb sérülés a csonttörés és agyrázkódás volt. Sokak testébe üvegszilánkok fúródtak. Egy embert villámcsapás ért. A vihar után százötven mentős dolgozott. A rendezvény biztosításához az Országos Mentőszolgálat rendelkezett mentési tervvel, és a szervezet ugyancsak rendelkezik Készenléti és Reagálási (Katasztrófa) tervvel. A sérültek átvételével kapcsolatos anomáliát nem tapasztaltak. Nyilvánvaló volt számukra, hogy a felvételes traumatológiai osztályoknak extra terheléssel kell számolniuk, ezért a betegátadás, betegfelvétel megkönnyítése céljából orvos-koordinátort küldtek a leginkább érintett kórházak traumatológiai Osztályaira. A Fővárosi ÁNTSZ helyettes vezetőjét arra kérték, hogy

14 vonják be az ellátásba az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet (OBSI) is, amely ezen a napon nem volt felvételes. Ezt a kérést gyorsan teljesítették is. Az Országos Meteorológiai Szolgálattal viszonylag kevés a kapcsolatuk, rendszeres előrejelzést nem kapnak. Meteorológiai katasztrófa helyzet Magyarországon ez idáig nem lett kihirdetve, de a meteorológiai helyzettel összefüggő veszélyhelyzetekben pl. hőhullám, árvíz napi indirekt kapcsolatban állnak az Országos Meteorológiai Szolgálattal. Hőhullám esetén az ÁNTSZ-en, árvízi veszélyhelyzet esetén a vízügyi hatóságokon keresztül kapják meg az előrejelzéseket. A tömegszerencsétlenséget követően belső vizsgálatot nem végeztek, azonban a szakmai tapasztalatokat leszűrték, összegezték, és azt oktatják is. A rendkívüli eseményben részt vett dolgozóik közül 10 főt miniszteri, 20 főt főigazgatói dicséretre terjesztették fel. IV. Rész A vizsgálat megállapításai A vizsgálatunk során a kormány által elrendelt, és a kancellária miniszter által megküldött Vizsgálati Jelentés megállapításait vetettük össze a megkeresett szervektől kapott tájékoztatásokkal, a becsatolt szerződésmásolattal, az érintett szervek vezetői által a parlamenti meghallgatásukkor elmondottakkal, a vonatkozó jogszabályokkal és a sajtóban megjelent információkkal. A sajtó híradásainak azon részeit, amelyeket a megnevezett szervek nem cáfoltak, és nem is módosítottak, ellenkező értelmű és tartalmú körülmények felmerüléséig olyan információként fogadtuk el, amelyek a tényállás felderítéséhez és a vizsgálat megállapításaihoz tényként vehetők figyelembe. A megállapításokat feladatkörök szerinti bontásban csoportosítottuk. 1. A rendőrséggel kapcsolatos megállapítások A BRFK a rá vonatkozó jogszabályok, valamint egy 2004-ben kiadott főkapitányi intézkedésben meghatározottak szerint vett részt a tűzijáték előkészítésében és engedélyezésében. A rendőrség a korábbi tapasztalatok alapján készült fel a tűzijáték végrehajtásával kapcsolatban esetlegesen előforduló rendkívüli események megelőzésére, elhárítására. A rendkívüli időjárási helyzet bekövetkezésével azonban nem számoltak, mert ilyen esetekre vonatkozóan a jogszabályok is csak szűk körben rendelkeznek a rendőrség feladatairól, cselekvési lehetőségeiről. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 23. (1) bekezdése szerint katasztrófa színhelyén a rendőr a csapaterő megérkezéséig intézkedik a közbiztonság és az adott helyzetben megteremthető rend fenntartására, illetőleg ennek a helyreállítására, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására. Közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet- és vagyonmentésben. A szabály a már bekövetkezett, vagy még zajló katasztrófáról szól, annak megelőzéséhez szükséges intézkedésekről azonban nem tesz említést. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény 2. (1) bekezdése felsorolja a védekezésben résztvevő szerveket első helyen a polgári védelmi és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteket amelyek sorában a rendvédelmi szervek is szerepelnek. A rendőrséget az augusztus 20.-i rendezvénysorozattal összefüggésben a rá jelenleg vonatkozó jogszabályok alapján csak a közbiztonság fenntartása, és a közlekedés rendjének

15 biztosítása terhelte. Ezeket a feladatokat a tűzijáték előtt, és a vihar bekövetkezése után is maradéktalanul ellátták. Felmerül azonban a kérdés, hogy a viharjelzés órakor történt beérkezése, illetve annak az OMSZ által kor történt megerősítése után volt-e lehetőség egyéb intézkedésre, azon kívül, hogy a biztosításban résztvevők részére figyelemfelhívó rádiókörözvényt adtak ki. A budapesti rendőrfőkapitány álláspontja szerint a közönség széleskörű tájékoztatására már nem volt mód. Tekintettel arra, hogy a közeledő vihar intenzitására és várható következményeinek értékelésére sem a biztosítási törzs, sem a BRFK Központi Ügyelete nem volt felkészülve az OMSZ-tól kapott adatokat ( km/órás szél) az adott időpontban és helyzetben nem tudták megfelelően konkretizálni (értelmezni) így a rendelkezésre álló nagyon rövid időben fel sem merült a tájékoztatás és más intézkedések lehetősége. A várható következmények felismerése esetén is a rendelkezésre álló eszközök segítségével (a rendőrségi autók hangszóróival) csak a közönség kis része számára tudták volna a riasztást továbbítani, de feltehető, hogy az adott helyzetben ez csupán néhány perc előnyt biztosított volna a riasztásra reagálók meneküléséhez. A riasztásnak azonban csak akkor lett volna értelme és hatása, ha egyidejűleg a várható szélre tekintettel a tűzijáték megkezdésének későbbre (minimálisan a vihar elvonulása utáni időre) halasztásáról is döntés születik. A tűzijáték megkezdése eleve komolytalanná tett mindenfajta figyelemfelhívást. A vihar kitörése után a tűzijáték átmeneti leállítása már nem befolyásolta sem a tömeg viselkedését, sem a biztonsági körülményeket, sőt, mivel a közvilágítás ki volt kapcsolva a rakpartokon és a közeli területeken, a sötétség még rontott is a helyzeten. A biztosítási törzs vezetőjének, vagy a BRFK és az ORFK ügyeletvezetőinek a vihar előtt kapott információkat és ezeken alapuló óvintézkedési javaslataikat továbbítani kellett volna a rendezvény leállítására jogosult szervekhez, a miniszteri ügyeletre, és ezen keresztül a MEH ügyeletére [24/1999. (BK 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium, a minisztériumi szervek és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek ügyeleti rendszeréről, a rendkívüli események jelentési kötelezettségének rendjéről]. A rendőrség együttműködési és ezen belül az információk továbbítására vonatkozó kötelezettségét a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (Rtv) több szakasza is előírja. A 2., a 2/A., a 14. és a 24 is a rendőrség kötelességévé teszi a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében az együttműködést különböző szervekkel és szervezetekkel. (részletek a mellékletben) Az Rtv. 14. alapján a rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről. A rendelkezésre álló adatok és a kapott tájékoztatások alapján megállapítható, hogy ezen kötelezettségek intézményes kiépítése nem létezett, értesítés és indítvány a megelőzésóvintézkedés érdekében nem történt. Ha késedelmesen is, a rendőrség volt az egyetlen hatóság, amelyhez a közeledő viharról szóló információk eljutottak, így a hivatkozott jogszabályok alapján kötelesek lettek volna megelőző, figyelemfelhívó intézkedések megtételére. A rendezvény elhalasztására, vagy leállítására jogszabályban rögzített, konkrét felhatalmazással nem rendelkeztek ugyan, de a közveszélyre tekintettel amennyiben még a tűzijáték megkezdése előtt erre lehetőség volt ezt az Alkotmány és több törvény általános rendelkezései, különösen az évi LXXIV. törvény 2. (1) bek., a 3. -a, valamint az évi XXXVII. törvény 3. (1), és a 4. c./ pontjai alapján is meg lehetett és meg is kellett volna tenni.

16 2. Az Országos Meteorológiai Szolgálattal kapcsolatos megállapítások Az OMSZ a vizsgálatok egybehangzó megállapítása szerint a tudomány és a technika jelenlegi állása szerint az előrejelzés terén a ténylegesen szolgáltatott adatoknál lényegesen pontosabbat, és jelentősen korábbi időpontban nem adhatott volna. Az információk eljuttatásán túl, annak tudatosulásának ellenőrzése elmaradt. Ez azonban jogszabályban elő nem írt feladat, elmulasztásának következménye a munkáját végző alkalmazott számára nem volt előre látható. A viharveszély előrejelzése során, a kor a Közép-magyarországi régióra kiadott piros fokozatú riasztás a későbbi magyarázatok szerint Budapest megjelölése nélkül került kiadásra. Nem fogadható el egyetlen szerv részéről sem az a magyarázat, hogy azért nem készültek fel a viharra, mert az előrejelzésben Budapest megnevezése nem szerepelt, hiszen Budapest is a Közép-magyarországi régió része. Ugyanakkor az eset tanulsága, hogy a jövőben tekintettel a főváros területi kiterjedésére és lakosságszámára Budapestet kifejezetten meg kell jelölni, sőt a technika fejlődésével a riasztást akár ennél is szűkebb területre is szólhat. Augusztus 20-án az időjárási front vonulása nem csupán a szakmai szervezet, de minden szabadban tartózkodó számára észlelhető volt. A riasztás időpontjában a viharzóna a Balatontól északra helyezkedett el, és annak vonulási iránya az érintett településekről szóló hírekből is megállapítható volt. Az OMSZ elnöke a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy az esemény viszonylag jól prognosztizálható volt, tehát a számítógépes modellek már egy nappal előtte mutatták, és tulajdonképpen végig tudtuk követni az eseményeket. Egy tömegrendezvény szervezőjétől elvárható, hogy saját maga folyamatosan kísérje figyelemmel a rendezvényt és a résztvevőket veszélyeztethető jelenségeket, így az időjárási körülményeket is és azokról tájékozódjon. A tájékozódási kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a kapott tájékoztatás túl általános, ezért azt időre és helyre konkretizálni kell. A részletes tájékozódás alapján megelőző intézkedések tehetők (pl. időponthalasztás) és a védekezés és elhárítás is szervezettebb lehet. 3. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos megállapítások A katasztrófavédelemben résztvevő szervek és szervezetek működését alapvetően a teljesség igénye nélkül a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény, a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény, az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet határozzák meg. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy egy közeledő meteorológiai katasztrófahelyzetben, ha az egy tömegrendezvényen az emberi életet veszélyezteti, ki jogosult és köteles azonnali hatályú megelőző intézkedéseket tenni, a tucatnyi törvény és más jogszabály ezernyi paragrafusában nincs konkrét válasz. Az Állami Számvevőszék évben a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről készített jelentésében tett, a katasztrófavédelemben résztvevő különböző szervek együttműködésének hiányosságaira vonatkozó megállapításai ma is helytállóak, az ÁSZ jelentésében megfogalmazott javaslatok jelentős hányada nem valósult meg. Külön ki kell emelni, hogy a Vizsgálati Jelentés megállapításával szemben a

17 belügyminiszter a Kat. 52. d) pontjában kapott felhatalmazás ellenére még nem adta ki az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzatról szóló rendeletét, ugyanis az valójában csak az ÖTM II. féléves jogalkotási programjában szerepel. Súlyos hiányosság, hogy amellett, hogy az ÖTM OKF Főügyelete csak többórás időbeli késéssel észlelte az OMSZ-tól érkezett riasztásokat, az ÖTM OKF Főügyelet az információ továbbításán túl, megelőző intézkedésre riasztásra, vagy gyors eltávozásra való felszólításra konkrét felhatalmazás hiányában nem is lett volna jogosult. A főpolgármestertől kapott válasz és az ÖTM jelentése egyaránt kitér arra, hogy a lakosság különböző katasztrófahelyzetekre történő felkészítése nem elégséges, a lakosság alultájékozott a katasztrófa veszélye, a megelőzési és védekezési mechanizmusok, a lehetséges lakossági viselkedési formák tekintetében. Meg kell említeni, hogy a riasztási láncban szereplő áttételek száma (4-5), valamint az egyes szintek működési rendje (pl.: a nem folyamatos működés, utólagos összehívás) alaposan megnehezíti, hogy a katasztrófa veszélyére, vagy annak bekövetkeztére vonatkozó jelzés vételét követően a lehető leggyorsabban érdemi intézkedésre rendezvény elhalasztására, felfüggesztésére, riasztásra, lakosság kimenekítésére, folyamatos tájékoztatására kerülhessen sor. 4. Az Országos Mentőszolgálattal kapcsolatos megállapítások A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentési tevékenység egyik típusa szerint szabályozza a mozgóőrséget. A mozgóőrség nem más, mint a mentési készenlét a rendezvények, mentési tevékenységet igénylő egyéb események egészségügyi ellátásának biztosítására. A Rendelet 2. számú melléklete meghatározza a rendezvények egészségügyi biztosításának formáit, szintjeit és módját. A Mentőszolgálat főigazgatójának kérdésünkre adott tájékoztatása szerint a tűzijáték nézőinek ellátást 12 mentőegységgel (3db rohamkocsi, 7 db esetkocsi és 2 db. Tömeges Baleseti Egység) biztosították. Figyelemmel a hatályos Rendeletben szabályozott, a mozgóőrség egészségügyi biztosításának legmagasabb szintjének meghatározására főt meghaladó rendezvény esetén főnként további egy-egy rohamkocsi szükséges a rendezvényen résztvevők számára tekintettel megállapítható, hogy nem volt megfelelő számú a mozgóőrség kiállása, mert alábecsülték a résztvevők számát, továbbá, mert a rendeletben előírt követelmény nem volt betartható. A Rendelet azonban felhatalmazza az Irányító Csoportot, hogy abban az esetben, amikor tömeges baleset vagy személyi sérüléssel járó katasztrófa valószínűsíthető, a kárhelyfelszámoláshoz kapcsolódó szállítási feladatokra, a betegszállításra jogosult szervezeteket is igénybe vegyék. A rendkívüli természeti katasztrófa bekövetkeztét követően nyomban intézkedtek, így még 40 betegszállító egység vett részt a sérültek ellátásában. Ennek az intézkedésnek köszönhetően, továbbá mivel a traumatológiai osztályok extra terhelésével számolva, a betegátadás, betegfelvétel megkönnyítése céljából orvos-koordinátort küldtek a leginkább érintett kórházak traumatológiai osztályára, a sérültek ellátása nem ütközött akadályba. Vizsgálatunk idején az egészségügyi miniszter a katasztrófa helyzet tapasztalatait és tanulságait értékelve elkészítette a Rendelet Mozgóőrségre vonatkozó szabályainak módosítását akként, hogy a hatályos rendeletben szabályozottnál nagyobb létszámú rendezvények esetére is meghatározza a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Ezen túlmenően a mentési terv részletes és számon kérhető szabályozását tartotta szükségesnek. Tekintettel a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet tervezett módosítására az egészségügyi szaktárca felé nem élünk ajánlási jogunkkal.

18 5. A tűzijáték lebonyolításával kapcsolatos megállapítások Az omudsmanok az adatvédelmi biztos kivételével a magánszemélyek, gazdasági társaság tevékenységét, eljárását nem vizsgálhatják. Így jelen esetben a tűzijáték szervezését és lebonyolítását végző fővállalkozó és alvállalkozó(k) teljesítését sem vizsgálhattuk, azokra vonatkozóan megállapítást sem tehetünk. Mindez a velük szerződő állami szerv feladata. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy egy tömegrendezvény (augusztus 20-án egész rendezvény-sorozat!) állami szerv megrendelője az őt terhelő alkotmányos életvédelmi kötelezettség teljesítését nem háríthatja el magától azzal, hogy a tömegrendezvénnyel összefüggő egyes résztevékenységek végzését magánjogi szerződések keretében gazdasági társaság(ok)ra bízza. Ennek során mint megrendelő szerződő fél elsőrendű kötelezettsége az, hogy az őt terhelő életvédelmi (és más alapjogvédelmi) kötelezettségeket mint szerződési feltételeket (kikötéseket) érvényesítse már a szerződő partner kiválasztása, majd teljesítésének ellenőrzése során. Ugyancsak a szerződésben kell biztosítania a lebonyolításban közreműködő magántársaság(ok) és minden más állami szerv közötti folyamatos kapcsolattartást és szoros együttműködést is. Mindez eleve feltételezi, hogy a megrendelő az érintett állami szervek felettes szerve legyen (jelen esetben a MEH). V. Rész Összefoglalás A tömegrendezvények biztosításával kapcsolatos kérdések A vizsgálat során beszerzett információk szerint 1989-ig a tűzijáték biztosítása kiemelt jelentőségű feladat volt, amelyet magas színvonalú technika és jelentős személyi állomány végzett. Működésüket a rendezvény zavartalan lebonyolításán túl a közrend, közbiztonság szempontjai is indokolták. A biztosítás ilyen intenzív formája 1990 után számos jogszabály megváltozása és a belbiztonsági szervezetek tevékenységének módosulása miatt lényegesen csökkent. Egyidejűleg a lakosság felkészítése az esetleges katasztrófákra elmaradt, holott a terrorizmus veszélyének fokozódása és a rendkívüli időjárási jelenségek bekövetkeztének gyakorisága ezt egyre indokoltabbá tette. A tömegrendezvények biztosításának hatályos szabályai és szervezetei feltételei (ezek gyakorlata, ideértve a magánjogi szerződéskötések gyakorlatát is) jelenleg tehát nem felel meg az alkotmányos életvédelem követelményeinek. A természeti katasztrófákkal kapcsolatos teendők A Magyar Tudományos Akadémia irányításával, a globális éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak elemzésével foglalkozó VAHAVA projekt már több ízben tett javaslatot egy városi vihar-előrejelző rendszernek a (balatonihoz hasonló) kiépítésére. A javaslat szerint, ha a viharjelző lámpák a város jól látható pontjain mint a Gellérthegy, Várhegy, János-hegy, Duna-parti szállodák teteje, Parlament, nagyobb terek, stb. működnének, úgy minden állampolgár kellő időben a közelgő viharról és egyéb veszélyről szóló információ birtokában lehetne. Már Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is készült a globális felmelegedés várható hatásairól, de a figyelmeztető jelek egyelőre nem érték el, hogy a kérdéssel a törvényhozás szintjén is foglakozzanak. A nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a legsúlyosabb katasztrófa is kevesebb áldozattal jár, ha az ilyen esetekben követendő magatartásra mind az erre hivatott állami

19 szerveket, ezek személyi állományát és vezetőit, mind a lakosságot megfelelően felkészítik. A felkészítés legfontosabb szempontjai ugyan hazánkban is elérhetők az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (www.katasztrofavedelem.hu/tartalom.php?id=88 lásd a mellékletben) honlapján, de az nem kapta meg sem az indokolt médiafigyelmet, sem a kellő társadalmi nyilvánosságot. Részletes elemzés 1. Az összegző értékelés előtt ismételten le kell szögezni, hogy a konkrét esetben és azon túlmutatóan is csak azt vizsgáltuk, hogy a hatályos magyar jogrendszer és az annak alapján működő állami intézményrendszer képes-e megfelelően eleget tenni az alkotmányos életvédelmi kötelezettségnek. Nem lehetett célunk sem az egyes személyi felelősségek feltárása és megállapítása, sem pedig az egyes károsultak alanyi jogsérelmeinek és esetleges kártérítési igényeinek elbírálása. Az előbbi munkajogi, az utóbbi polgári jogi kérdés, az esetleges ilyen jogviták pedig kizárólag bírósági útra tartoznak. Az ombudsmani vizsgálat szigorúan az alkotmányos jogvédelem céljait szolgálja, az Alkotmány rendelkezései és azok Alkotmánybíróság általi értelmezése alapján. Az Alkotmánybíróság 12/2001. (V. 14.) AB határozatában kifejtette, hogy az állampolgárok jogainak védelme valamennyi állami szerv feladata. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az állam (minden egyes állami szerv) elsőrendű kötelessége az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Az Alkotmány 8. -a és 19. (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés köteles megalkotni az alapjogok érvényesüléséhez szükséges törvényeket. Az Alkotmány 35. (1) bekezdés a) pontja a Kormány tekintetében fogalmazza meg az állampolgárok jogainak védelmét, és biztosítását. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében tehát az állampolgári jogok védelme általános, valamennyi alkotmányos szervre irányadó rendelkezés, amelyet a különböző államhatalmi ágak, az állam különböző szervezetei feladat-és hatáskörükbe tartozó módon, de egymással együttműködve, együttesen látnak el. 2. A MEH és a augusztus 20-i állami ünnep központi rendezvényeinek megszervezésére és lebonyolítására vállalkozó gazdasági társaság között július 18. napján kelt vállalkozási szerződés VI. 1. pontja így rendelkezett: Vállalkozó az ún. Biztonsági és egészségügyi tervben (5. számú melléklet: Egészségügyi és Biztonsági terv) valamint az irányadó jogszabályokban foglaltak szerint köteles a rendezvényen az egészségügyi ellátást és a rendezvény résztvevőinek biztonságát megszervezni és biztosítani. Mindebből egyértelműen kitűnik, hogy a MEH tisztában lehetett a rendezvény résztvevőinek biztonságával kapcsolatos alapjogvédelmi kötelezettségével. A szerződés 5. számú melléklete ezzel szemben Egészségügyi és Biztonsági őrzési terv címet viselte, érdemi biztonsági tervet nem, hanem azon kívül, hogy 7 mentőautó fog majd készenlétben állni csak a parkolási tilalom ellenőrzésére és egyes rendezvényelemek őrzésére vonatkozó adatokat tartalmazott. Ez azt is jelenti, hogy bár a Szerződés kötelezettségként fogalmazta meg a résztvevők biztonságának megszervezését és biztosítását, az 5. számú melléklet nem tartalmazott erre vonatkozó érdemi és részletes tervet, kockázatelemzést, veszélyhelyzeti forgatókönyvet, sem pedig a résztvevők kimenekítésére vonatkozó terveket. Az eddigiekre és az Alkotmánybíróság imént idézett határozatára is figyelemmel, megállapítottuk, hogy az ünnepségek megszervezése, ezen belül a szerződés megkötése, ezek tartalmának pontos és részletes meghatározása során, a Kormány nevében eljáró MEH nem teljesítette objektív alapjogvédelmi kötelezettségét, ezzel pedig az alkotmányos életvédelmi kötelezettség tekintetében súlyos visszásságot okozott.

20 3. Vizsgálatunk az élethez, egészséghez és testi épséghez való jogok védelme körüli hiányosságok okainak feltárásán kívül olyan kérdésekre is kereste a választ, amelyeket részben már más szervek is vizsgáltak, mint az, hogy megelőzhető volt-e a tragédia ilyen mértékű bekövetkezte, és amennyiben lett volna mód a megelőzésre, annak elmaradása milyen jogszabályi-, szervezési-, vagy technikai hiányosságokra, illetve ezek kombinációira vezethető-e vissza? 3.1. A tűzijáték engedélyezési eljárása során alkalmazni rendelt 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 5. számú mellékletét alkotó Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat 41. pontja előírja, hogy Erős szélben (függetlenül, hogy milyen a szélirány) a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működtetést, ha ez lehetséges. A vihar közeledése a tűzijáték megkezdése előtt pár perccel már szabad szemmel is látható volt. A tűzijáték összehangolásáért és lebonyolításáért a fővállalkozó Nexus Kft. alvállalkozója az Absolut Pyro Kft. ügyvezetője volt a felelős, aki a vizsgálat megállapítása szerint azt nyilatkozta, hogy saját időjárási információikon kívül, ami nem jelzett Budapestre időjárási katasztrófát, további információt, figyelmeztetést nem kaptak. A tűzijáték elhalasztását, felfüggesztését senki sem kérte, illetve ilyen utasítást nem kaptak. A tűzijáték leállítására technikai szempontból bármikor sor kerülhetett volna. Mindezzel kapcsolatban azonban utalni kell a vállalkozó Polgári Törvénykönyvön alapuló azon kötelezettségére, hogy a munkát nem végezheti el, ha az az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne [Ptk (4) bek.], mely törvényi kötelezettség a vállalkozót külön szerződési kikötés nélkül is terheli Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai elnökhelyettesének nyilatkozata szerint az OMSZ-tól évek óta nem kérnek meteorológiai biztosítást a tűzijáték szervezői, ami önmagában bizonyítja a megelőzésre, elhárításra való felkészülés elégtelenségét. Az OMSZ jogi státuszát szabályozó jogszabályok nem biztosítanak megfelelő hatáskört a szolgálat számára a meteorológiai katasztrófa-helyzetekben, amelyeknek a felismerésére és előrejelzésére a kellő szakmai (személyi és tárgyi) feltételekkel kizárólagosan rendelkeznek. Az OMSZ-nek az előrejelzések kiadásán ideértve az OKF ügyeletének küldött jelzést is kívül nincs lehetősége azonban arra, hogy az időjárási veszélyhelyzetekről hivatalos riasztást adjon ki. Nem biztosítják a hatályos jogszabályok továbbá azt sem, hogy ezek a hivatalos riasztások (vagy akár csak az előrejelzések) a meteorológiai veszéllyel érintett személyekhez, szervezetekhez, valamint állami és önkormányzati szervekhez valóban eljuthassanak. (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitánytól kapott tájékoztatás szerint a jelen vizsgálattal érintett rendezvény előtt az OMSZ-től a várható időjárásról a rendőrség sem kapott információt.) Könnyen belátható, hogy mindez nagymértékben növelné nemcsak a tömegrendezvények résztvevőinek biztonságát, hanem a mindennapi életben is lehetővé tenné, hogy az OMSZ-en keresztül az állam hatékonyabban tudjon eleget tenni az Alkotmány 8. (1) bekezdéséből eredő objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, így különösen az élethez és testi épséghez, a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez, valamint a tulajdonhoz való joggal összefüggő visszásság veszélye igen jelentős mértékben csökkenhetne A Vizsgálati Jelentés igazolta, hogy a hatályos jogszabályok alapján valamennyi érintett szerv bizonytalan volt a teendőiben, a döntési jogosultságában, így ebből következően nincs egyértelműen tisztázva a felelősség viselése sem. A jogszabály módosítások során arra kell tehát figyelemmel lenni, hogy a döntési jogot nem szabad sem túlságosan alacsony szinten, sem túl magasan megállapítani, továbbá hogy a felelősség nem osztható meg.

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére A parancsnoki/vezetői feladatok a művelet-irányítási és az ügyeleti munka kapcsán Pécel, 2013. Kormányügyelet Ügyeleti

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben Bemutató előadás Bemutató előadás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben SEGÉLYKÉRÉS-SEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYI

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia 1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi

Részletesebben

A módosított kormányrendeletek hatásai a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokra. A deregulációról egymás közt

A módosított kormányrendeletek hatásai a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokra. A deregulációról egymás közt A módosított kormányrendeletek hatásai a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokra A deregulációról egymás közt Hatásköri rendezés A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.

Részletesebben

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/8. szám Budapest, 2009. március 18. Szám: 10012/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 14/2009. (OT 8.) ORFK utasítás a közterületek

Részletesebben

A Rendőrs. rség g feladatai a katasztrófav. favédelemben. rnagy védelmi kiemelt főreferensf. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

A Rendőrs. rség g feladatai a katasztrófav. favédelemben. rnagy védelmi kiemelt főreferensf. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság A Rendőrs rség g feladatai a katasztrófav favédelemben Herczig Imre r.őrnagy rnagy védelmi kiemelt főreferensf A rendőrség rség g feladatköre Magyarország Alaptörvénye.a Rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE XIX. évfolyam Különszám 2010. június 4. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK

Részletesebben

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete 1 A Kormány /2011. ( ) Korm. rendelete a bajba jutott vagy eltűnt légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő

Részletesebben

SECURITY PATENT ÉLŐERŐ

SECURITY PATENT ÉLŐERŐ - 1 - BIZTONSÁGI TERV A terv a Katasztrófa Védelmi Terv mellékletét képezi Amerikai Autós Fesztivál Komárom 2012. 08.10.-08.12. 1 - 2 - I. A rendezvénnyel kapcsolatos adatok A rendezvény megnevezése: Amerikai

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 Szolgálati ágak A rendőrség szolgálati tagozódása szolgálatok szakszolgálatok Szolgálati ágak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési bűnügyi

Részletesebben

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató

TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK. Berecz György tű. ezredes igazgató TÉLI IDŐJÁRÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK Berecz György tű. ezredes igazgató 35/2012. számú intézkedés: A rendkívüli téli időjárási viszonyok során jelentkező katasztrófavédelmi feladatok ellátására

Részletesebben

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6.

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6. BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról Budapest, 2012. július 6. A fejezeti

Részletesebben

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt KATASZTRÓFA MEDICÍNA Dojcsák Zsolt mentőtiszt 1 Fogalmi meghatározások Katasztrófa Olyan tömeges baleset, ahol az egészségügyi, műszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások

Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások Dr. Demény Ádám PhD tű. alezredes BM OKF GEK igazgató Budapest, 2012. január 14. Az előadás felépítése

Részletesebben

2015. évi MUNKATERVE

2015. évi MUNKATERVE Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi Tanácsadó Testület H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Szám: 5/2015.TTT Jóváhagyom: Dr. Bakondi György sk.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

LOVAS VERSENYEK ÉS RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK 2012

LOVAS VERSENYEK ÉS RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK 2012 LOVAS VERSENYEK ÉS RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS AJÁNLÁSOK 2012 Hatályos: 2012. április 1.-től Kelt: Budapest, 2012. április 01. Szerző: Hamar György Lázár Vilmos elnök 1 A Magyar Lovassport Szövetség

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE XIX. évfolyam Különszám 2010. június 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2015. szeptember 11., péntek Tartalomjegyzék I. Utasítások 23/2015. (IX. 11.) BM utasítás a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás

2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás 2/2010. (OT 2.) ORFK utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet és a Rendőrség által a minősített időszakban, valamint a minősített időszakot el nem érő katasztrófahelyzetben és veszélyhelyzetben történő

Részletesebben

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens

Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes. Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék. jogtanácsos c. főiskolai docens Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszék Dr. Kovács Sándor ny.r. ezredes Zenés, táncos 23/2011 (III.8.) Kormány rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről (2011. június

Részletesebben

A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások

A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2016. (XII. 22.) OBH utasítása

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2016. (XII. 22.) OBH utasítása Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2016. (XII. 22.) OBH utasítása a rendkívüli és egyéb eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről szóló szabályzatról szóló 17/2012. (X. 18.) OBH utasítás módosításáról

Részletesebben

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 4. sz. melléklet a 16/2013. BM OKF Utasításhoz Jóváhagyom! Budapest,... Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület) amely létrejött

Részletesebben

Tájékoztató a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyek feltételeiről

Tájékoztató a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyek feltételeiről Tájékoztató a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyek feltételeiről Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható! Engedélyt azon rendezvényekre kell kérni, amelyeket

Részletesebben

INFORMÁCIÓK VEGYI VESZÉLYHELYZETRE

INFORMÁCIÓK VEGYI VESZÉLYHELYZETRE INFORMÁCIÓK VEGYI VESZÉLYHELYZETRE LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ ÉS FELKÉSZÍTŐ KIADVÁNY Kazincbarcika Helyi Védelmi Bizottságának kiadványa a vegyi veszélyhelyzetben végrehajtandó védekezési szabályokról Juhász

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Pásztó Város Polgármestere Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) * ; * /13 Fax: (06-32)

Pásztó Város Polgármestere Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) * ; * /13 Fax: (06-32) Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/13 Fax: (06-32) 460-918 E-mail: forum@paszto.hu Szám: 1-98/2016. A rendelet megalkotása minősített szavazattöbbséget

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén

Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011. Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése i X. kerületi Rendőrkapitányság?nnQ < P n i c Vezetője.{""L^l?. * 1102, Harmat u. 6-8. 3 1475, Pf. 31. S 36 (1) 263-7200 /50-100 Főváros

Részletesebben

ZTR Neve: 1.2. Székhelye: 1.3. Elérhetősége (telefon, fax, ): 1.4. Cégjegyzékszáma: 1.5. Egyéni vállalkozó nyilvántartási száma:

ZTR Neve: 1.2. Székhelye: 1.3. Elérhetősége (telefon, fax,  ): 1.4. Cégjegyzékszáma: 1.5. Egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: ZTR S á r v á r i K ö z ö s Ö n k o r m á n y z a t i H i v a t a l H a t ó s á g i I r o d a 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. levelezési cím: 9601 Sárvár, Pf. 78., fax: (06 95) 523157 telefon: (06 95) 523132

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 28-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 28-i ülésére 2909-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 28-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Tűzoltó Köztestület önkormányzati tűzoltóságként történő működtetésével

Részletesebben

Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről

Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről A bűnmegelőzés és az áldozattá válás megelőzése elsősorban állami,

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában

A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok országos polgári védelmi főfelügyelő Budapest, 2012. február 08. Tartalom

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben