A Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszék alapításának 50 éves jubileum alkalmából a

Átírás

1 ELŐSZÓ A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának Gépgyártástechnológiai Tanszéke alapításának 50. évfordulóján ezen kiadvánnyal kiván emlékezni a jubileumi évre, az elmúlt időszak fontosabb történéseire. A jubileumot A Gépgyártástechnológia Fejlesztésének Tendenciái" c. tudományos konferencia keretében ünnepeljük, melynek szakmai anyaga az egyetemi kiadványok Gyártási folyamatok és rendszerek" sorozatban jelent meg. Jelen kiadvány tartalmazza a tanszék rövid történetét, továbbá a tudományos kutatómunka kiemelkedő eredményeit szemelvények formájában, valamint az oktatók és kutatók szakirodalmi munkásságát az utolsó 10 évben ( ). A korábbi időszak tudományos tevékenységét az ben megjelent kötet (40 éves a Gépgyártástechnológiai Tanszék ISSN p.145.) tartalmazza. Ismén'tjük a tanszék eddigi vezetőinek rövid életrajzát, felsoroljuk névszerint a tanszék eddigi valamennyi c hatóját, kutatóját és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársát, akik a Tanszék oktatói és kutatói munkájában résztvettek. Összefoglalva megadjuk az közötti években azoknak a neveit, akik a Gépgyártástechnológiai Tanszéken szerezték, vagy védték meg diplomájukat Közöljük a tanszék tanterveit, amelyek számszerű információt nyújtanak a mindenkori oktatónevelő munka tartalmi vonatkozásairól. Betekintést adunk a tanszéknek a jubileumi évben elért f&bb eredményeiről, helyzetéről és személyi állományáról. Reméljük, hogy a kiadvány áttekintése a tanszék régi-, jelenlegi- és leendő munkatársainak, valamint volt hallgatóinak maradandó élményül fog szolgálni. Bízunk benne, hogy segíti majd az utóbbi időben jelentősen növekvő bel- és külföldi kapcsolatunk erősítését, bővítését. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a változó ipari struktúra is megismerhesse tevékenységünket és igényelje szakmai segítségünket Nekünk pedig kötelességünk figyelembe venni az e területről is érkező igényeket, észrevételeket, mind az oktatás, mind pedig a kutatás terén. Reméljük, hogy kiadványunk e vonatkozásban is hasznos segítség lehet. Ezúton szeretném megköszönni - az elmúlt 50 év során - az egyetem mindenkori vezetőinek, rektorainak és a Gépészmérnöki Kar dékánjainak - a jubileum évében Dr. Besenyei Lajos rektornak, Dr. Döbröcöni Ádám dékánnak - valamint a tanszék volt vezetőinek, helyetteseiknek, alapítóinak és munkatársának a Gépgyártástechnológiai Tanszék, illetve a technológiatudomány fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét. Végezetül szeretném megköszönni a tanszék minden jelenlegi munkatársának az összeállításhoz nyújtott segítségét, ezúton Dr. Berta Miklós, Dr. Cser István, Dr. Kundrák János, Dr. Molnár József kollégáimnak, valamint az alábbi munkatársaimnak, akik a konkrét adatok összegyűjtésében segítettek. Oktatási feladatok: Kutatási rész: Diplomaterv, és alkalmazottak adatai: Nemzetközi kapcsolatok rész: Publikációs jegyzék: Szövegszerkesztői munkák: Dr. Pap József Dr. Szabó Ottó Dr. Szabó Sándor, Jakó Lászlóné Dr. Varga Gyula, Dr. Tolvaj Béláné Hováthné Pásztor Éva Szentesi Attila, Halász Csilla, Tóth Gábor, Homyákné Tóth Eleonóra Külön köszönöm Dr. Gyáni Károly egyetemi docensnek, - volt tanszékvezető helyettesnek - hogy a teljes anyaghoz - úgy is, mint a tanszék történetírója -, jelentős segítséget nyújtott 6

2 A Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszék alapításának 50 éves jubileum alkalmából a nevű érem kitüntetést alapította. Bálint Lajos Pro Scientia Technológiae A technológiatudományért Az érem azon hazai és nemzetközi személyiségeknek adható, akik a Technológiatudomány", illetve a Gépgyártástechnológiai Tanszék fejlesztésééit kiemelkedő tevékenységet végeztek, illetve folytatnak. tanszékvezető egyetemi tanár a műszaki tudomány doktora 7

3 I. A Gépgyártástechnológiai Tanszék története 1. A Tanszék alapítása és az első évtized története A Miskolci Egyetem jogelődjét 1735-ben Selmecbányán alapították. A trianoni békediktátum után 1919-ben az egyetem Sopronba, majd onnan a Bánya- és Kohómémöki Kar 1949-ben az akkor alapított Nehézipari Műszaki Egyetemre költözött. Ebben az évben alapították a Gépészmérnöki Kart is. Az 1950-ben alapított Mechanikai Technológiai Tanszék a mai Földes Ferenc Gimnázium épületében kezdte meg működését Zorkóczy Béla professzor vezetésével az akkori Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Az Egyetemvárosbal 951 nyarán költözött át Tanszék, melyből 1952-ben vált ki a Mechanikai Technológia II. tanszék, a mai Gépgyártástechnológiai Tanszék elődje. Tehát a Miskolci Egyetem Gépgvártástechnológiai Tanszéke 1952-ben kezdte meg működését ben vált szükségessé először a Forgácsolás elmélete és szerszámai", a Szerszámgépek", a Gépgyártástechnológia", és a Készülékszerkesztés" című tantárgyak oktatása. Ezeken kívül az új Tanszék feladata volt a Műhelygyakorlatok" oktatása, és a nyári Üzemi gyakorlatok" megszervezése és irányítása. E feladatok megoldására az Oktatási Miniszter Kordoss József okleveles gépészmérnököt bízta meg, aki a Dimávag Gépgyár osztályvezető mérnöke volt Az új Tanszék neve kezdetben Mechanikai Technológia II. Tanszék"; első vezetője Kordoss József, akit 1952-ben egyetemi tanárrá neveztek ki. Később ben - a Rektori Tanács határozata alapján a Tanszék neve Gépgyártástechnológiai Tanszék" lett. A Gépészmérnöki Karon 1963-ig csak Gépgyártástechnológus" szakos mérnökképzés folyt, az egyszakos képzés fokozott terheket és felelősséget rótt a szakvezető tanszékre. A kezdeti tanévekben mintegy 450 elsőéves- és diplomázó hallgatóvolt. Évfolyamonként hat-nyolc, fős tanulócsoportot kellett oktatni. A nappali tagozaton kívül kisebb létszámok mellett esti- és levelező tagozaton is folyt az oktatás. Az oktatási munkát a tanszékvezetőn kívül 1 adjunktus és 7 fiatal tanársegéd kezdte, akik 1952 nyarán szerezték meg gépészmérnöki oklevelüket a Budapesti Műszaki Egyetemen. Még 1952-ben munkába állt Bálint Lajos is, aki docensi beosztásban a Gépgyártástechnológia" és a Készülékszerkesztés" című tantárgyak előadásait tartotta. Az oktatásban a nehézséget az okozta, hogy előzmények nélkül, felszerelések, műhelyek és laborok teljes hiánya mellett kellett a munkát elkezdeni. A gyakorlati oktatáshoz a társtanszékek, a Dimávag Gépgyár, és egy ipari szakközépiskola nyújtott segítséget a kezdeti tanévekben. A Tanszék felszerelése fokozatosan gyarapodott. A beérkező gépeket és műszereket egyelőre csak provizórikus épületekbe lehetett elhelyezni, de néhány év múlva a gyakorlati oktatást teljes egészében egyetemi helyiségekben lehetett megtartani. Kordoss József tanszékvezető fáradhatatlanul munkálkodott a tanszéki munka szervezése, a tudományos kutatómunka elindítása és a gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtése terén. Fokozatosan növekedett az oktatói létszám is; 1958-ban már 15, 1963-ban pedig 29 főállású oktató dolgozott a Tanszéken, köztük két kandidátus. Az oktatott tárgykörök száma 1954-ben a Műszaki mérések" című tantárggyal bővült. Az 1960-as évek elejére az egyre bővülő és korszerűsödő szakmai ismeretanyag követése céljából több új tantárgy került előadásra az utolsó félévekben. A Tanszék valamennyi tantárgyából sokszorosított jegyzet állt a hallgatók rendelkezésére. 8

4 A tudományos munka kezdetben egyetemen kívüli előadások formájában valósult meg. Később a kutatások fo iránya a forgácsolás-elmélet volt. A tanszékvezető kezdeményezése alapján 1954-ben az MTA jóváhagyta és célhitellel támogatta A forgácsolás deformációs-elméleti vizsgálata" című kutatási témát. Fokozatosan egyre több oktató végzett tudományos munkát. A Tudományos Diákköri mozgalom terén is jelentkeztek az első eredmények. A Tanszék életének első évtizedében három jelentős szakkönyv jelent meg az oktatók irodalmi munkásságának eredményeként. A Tanszék 1963-ban korszerű felszereléssel az Egyetem legnagyobb tanszékévé nőtte ki magát, és országos elismerést vívott ki magának, elsősorban a végzett mérnökök ipari munkája alapján. 2. A második évtized tsrténete Az 1963-ban életbe lépett oktatási reform szerint az eddigi egy szak helyett három szakon (gépgyártó, szerszámgépész és vegyipari-gépész) folytatódott a képzés. Ezzel egy időben a Tanszékből kivált a Szerszámgépek Tanszéke" és az eddigi tanszékvezető, Kordoss József irányításával kezdte meg működését. Kordoss professzor 1976-ig vezette a Tanszéket, utóda Tajnaföi József egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora. A Gépgyártástechnológiai Tanszék az eredeti névvel, a tanszék eddigi másodtanára, Bálint Lajos vezetésével működött tovább. A 29 oktatóból 13 a Szerszámgépek-, 16 pedig a Gépgyártástechnológiai Tanszékre került. Az oktatói létszám évről-évre növekedett, és föben stabilizálódott. A szétválás után a Tanszék tantárgyai Gépgyártástechnológia", Készülékszerkesztés", Gépipari mérések", Gépműhelygyakorlat" Az 1963-as reform során a Gépgyártástechnológia című tárgy két részre oszlott: Megmunkálások" és Alkatrészgyártás és szerelés" című tantárgyakra. A Tanszék feladata lett a Munkavédelem" című tantárgy oktatása is. Ezeken kívül 1966-tól évente 5-8 fakultatív tantárgyat hirdetett meg a Tanszék, amelyekből a hallgatók szabadon választhattak. A tantárgyak ismeretanyaga a szerszámgépész szakon, majd pár év múlva az alkalmazott mechanikai ágazaton is előadásra került, az igényeknek megfelelő óraszámban. Az ben indult rendszerszervezői ágazaton a hagyományos tantárgyakon kívül a Számitógépes rendszerszervezés" című tárgyat kellett előadni. A reformtantervek azonban évről-évre változtak, mert növekedett a szakok és ágazatok száma. Lényeges változás volt, hogy ben bevezették a Gépgyártástechnológia alapjai I" című tantárgyat, amelyet az első évfolyamon mindenki hallgatott. További változás a Szerszámgépek Tanszékével" ben végrehajtott tantárgycsere. Ennek során a Készülékszerkesztés" és a Forgácsolás és szerszámai" tantárgyak cseréjére került sor ban elkészült az egyetem korszerű műhelycsarnokának C/2 épülete. Benne a Tanszék 442 m 2 -en géplaboratóriumot rendezett be. A géplabor mellett 186 m 2 -en gyakorlóműhely, 1964-ben pedig 116 m 2 -en hallgatói mérőlaboratórium létesült ben elkészült az I. osztályú finommérőszoba 50 m 2 -en. A fogazatmérő labor 1972-ben létesült 42 m 2 -en. Ezeken kívül Anyaglabor, Tartósságvizsgáló-labor és Elektromos-labor működött a Tanszéken. Bálint Lajos egyetemi tanár, aki közben Budapesten a Gépipari Technológiai Intézet igazgatója lett, 1968-ig vezette a Tanszéket. Megszervezte a Tanszéken a GTI főosztályaként a Számítógépes technológiai tervezés" kutatócsoportot. Bálint professzor 9

5 1968-ban lemondott a tanszékvezetésről, és Dr. Gribovszki László egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa vette át a Tanszék vezetését. A tudományos kutatómunka a megfelelő laboratóriumi bázison kiterebélyesedett A gépállomány szerszámgépből állt, a műszerpark pedig a gépipar teljes skáláját tartalmazta. A nagy műszerek száma körüli volt. A kutatási témacsoportok a következők: Szerszámgépek megmunkáló pontosságának vizsgálata, Befejező megmunkálások hatása a felületminőségre és tartósságra, Forgácsolhatóság és forgácsolóképesség vizsgálata, Számitógépek alkalmazása a technológiai tervezésben, A gyártmányellenőrzés kérdéseinek vizsgálata. A Tanszék fokozatosan bekapcsolódott országos- és tárcaszintű kutatási programok kidolgozásába. Különösen jelentős eredmények születtek a felülethengerlés" és a szuperkemény abrazív szerszámok alkalmazása" témakörben. Ebben az évtizedben indult a sokszögmegmunkáló gépek fejlesztése és gyártása is. Az oktatók országos és helyi rendezvényeken számoltak be eredményeikről. Élénkültek a külföldi kapcsolatok. A Harkovi Műszaki Egyetemmel és a Magdeburgi Műszaki Egyetemmel igen jó együttműködés alakult ki ban került első alkalommal megszervezésre a forgácsoló szerszámok" konferenciája, amely mind a mai napig a Tanszék által szervezett -ma már nemzetközi rendezvény- egyik legrangosabb tudományos tanácskozás lett. 3. A harmadik évtized története Az 1974-ben kezdődő újabb oktatási reform az un. ágazatirányos képzést valósította meg. A hallgatók nem a fakultatív tárgyak közül, hanem az ágazatok speciális irányai közül választhattak. A Tanszék a forgácsolási- és a szerszámozási ágazatirányt hirdette meg. Az ágazatirányokhoz három-három tantárgy kötődött, amelyekből egy három féléves egy két féléves és egy egy féléves volt. Jelentős feladatokat jelentett az új Szakfordítói ágazat" indítása is. A Termelési rendszer szakon" a Gyártás- és gyártórendszerek szervezése" című új tárgy oktatására kellett felkészülni. Az oktató munkát az elméleti és kísérleti irányokba való eltolódás jellemezte. Az oktatási módszerek közül kiemelkedik a széleskörűen alkalmazott laboratóriumi foglalkozások rendszere. A hallgatók kis csoportokban laboratóriumi foglalkozások és mérések keretében ismerkedtek meg a tananyag alapvető kérdéseivel. A gyakorlatok anyagát sokszorosított füzet formájában kapták meg a hallgatók. Ez az oktatási forma hatékonynak bizonyult, és intenzív kapcsolatot jelentett hallgatók és oktatók között. A Tanszék tárgyai a harmadik évtizedben: Gépgyártástechnológia alapjai", Forgácsoló megmunkálások és szerszámai", Alkatrészgyártás és szerelés", Minőségellenőrzés". Ezek a tárgyak a gépgyártástechnológia szakon oktatott legnagyobb óraszámú tantárgyak. Ezeken kívtll más szakokon és ágazatokon, valamint az ágazatirányokon a Tanszék további tárgyakat is oktatott. Kiszélesedett a Tanszék munkája a posztgraduális képzés terén is. Ez egyrészt Mérnöktovábbképző tanfolyamok" tartásában, másrészt a Szerszámszerkesztő és gyártó" szakmérnökök rendszeres oktatásában nyilvánult meg. 10

6 A diplomatervezési munkák irányításába több tanszék is bekapcsolódott, legnagyobb mértékben a Mechanikai Technológiai Tanszék. A Tanszék évente mintegy diplomatervet adott ki. Dr. Gribovszki László tanszékvezető, egyetemi tanár 1982-ben a Gépipari Technológiai Intézet igazgatója lett Budapesten ban Dr. Fridrik László egyetemi docenst, a műszaki tudomány kandidátusát nevezték ki tanszékvezetővé. A tudományos kutató munka az évtized első felében az eddigi témákban folytatódott. Egyes kutatási témákban ipari alkalmazásra érett eredmények születtek. Ilyen a simítóhengerlőgépek fejlesztése és gyártása, a felülethengerlés szerszámcsaládjának kialakítása, és a laprugók élettartamnövelését szolgáló szerszámok és gépek kifejlesztése. Sikeres volt a szuperkemény szerszámok alkalmazása- és a technológiai információs rendszer kialakítása terén végzett kutatómunka. Folytatódott a sokszögmegmunkáló-gépek fejlesztése is. A Tanszéken gyártott simítóhengerlő- és sokszögmegmunkáló-gépek több alkalommal megjelentek a Budapesti Nemzetközi Vásáron ban került a tanszékre Dr. Dudás Illés egyetemi docensként, és ezzel nagy intenzitással kezdődött meg a tanszéken a fogazatok, speciális csigahajtások kutatása, fejlesztése, amelyhez több szabadalom, diszertáció, ill. tudományos eredmény kötődik. Az évtized második felében a tudományos kutatómunka számítógépek alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek, a szerelés és a minőségbiztosítás területén erősödött. Fokozatosan gyarapodott a Tanszék technikai felszerelése. NC-gépek, korszerű mérőeszközök és számítógépek segítették a kutatómunka eredményességét. A Tanszék oktatói a helyi és országos konferenciákon kívül egyre gyakrabban vettek részt külföldi tudományos konferenciákon. Több magyar és külföldi oktató és kutató szerzett tudományos fokozatot a Tanszéken végzett kutatómunkája alapján. Folytatódott és bővült az együttműködés Magdeburg, Krakkó, Harkov, Moszkva és Kassa társintézményeivel. Élénk volt a Tudományos Diákköri tevékenység. Évente mintegy dolgozat készült, amiből 6-8 országos helyezést ért el. 4. A közelmúlt története Az eddigi ágazatirányos képzés helyébe az új oktatási reform szerint 1987-ben a modulrendszerű oktatás lépett. A korszerű, de az eddigiekhez képest bonyolult oktatási forma valamennyi tantárgy átdolgozását és sok új tantárgy összeállítását tette szükségessé. A szabadon választható mintegy 20 szakismereti tantárgyblokk (főmodul) közül a Tanszékhez három tartozott: Gépgyártástechnológiai szakismeretek, Szereléstechnológiai szakismeretek, Gyártóeszköztervezési és gyártási szakismeretek. Minden szakismereti tantárgyblokk átlagosan 15 tantárgyat foglalt magába. A főmodulok mellett elkészültek a kiegészítő szakismeretek tantárgyblokkjai is (mellékmodulok). Eredetileg 13 mellékmodult terveztek, amelyek közül a Gépgyártástechnológiai kiegészítő szakismeretek" blokkja tartozott a Tanszékhez. Ez mintegy 10 újabb tantárgyat jelentett, ezen kívül a többi mellékmodulban elszórtan még további tantárgyakat is oktatott a Tanszék. 11

7 Az új oktatási formára való átállás jelentős előkészítő és készenléti munkát követelt meg az oktatóktól. Ugyanakkor a Tanszékhez tartozó hallgatói létszám jelentősen csökkent. A ül. évfolyamon induló szakirányok (modulok) szerinti képzést kari közös oktatás előzi meg. Itt a Tanszék a Forgácsolás alapjai" című tantárggyal szerepelt. Ezen időszakhoz kötődött a tantárgyak jegyzetellátottságának megújulása: A forgácsolás alapjai", a Speciális megmunkálások", a Gépgyártás-technológia II. (Elméleti rész 1. és a Gyakorlati rész 1.)", az Automatizált műszaki tervezés a gépgyártástechnológiában 1. rész", valamint a Forgácsolás I. (Forgácsoláselmélet, Példatár, Segédlet)" című jegyzetek megjelenésével. A posztgraduális képzés keretében a Tanszék három szakmérnöki szak oktatását gondozta, és a mérnöktovábbképzés keretében mintegy 10 tanfolyam anyagát állította össze. A Tanszék kutatási területei a kor követelményeinek megfelelően racionalizálódtak, csomópontokként kiemelhetők: a szerszámgépek megmunkáló pontosságának, a megmunkálások és az igénybevételek kapcsolatának, a számítógépes technológiai tervezésnek, a szuperkemény szerszámanyagok alkalmazhatóságának, az összetett alakos felületek megmunkálásának, a gyártmányminőségnek, a különleges forgácsolószerszámok tervezésének vizsgálata, valamint más társintézményekkel együttműködésben - a technológiai rendszerek tervezéselméletének kutatása-fejlesztése. A Gépgyártástechnológiai Tanszék történetéhez hozzátartozik az, hogy a Miskolci Egyetem Informatikai Intézetének mai vezetői itt kezdték egyetemi pályafiitásuka. Dr. Tóth Tibor intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár - Alkalmazott Informatikai Tanszék - és Dr. Vadász Dénes tanszékvezető egyetemi docens - Általános Informatikai Tanszék - a Gépipari Technológiai Intézetben megalapozva számítástechnikai-informatikai tudásukat, hozták az új tudományterület alapelveit és egyben alkalmazásait is. Ök azonban 1989-ben átkerültek az újonnan alakult Informatikai Intézetbe. Az időszak második részében megkezdődtek a laborfejlesztések: laborterületek kialakításával (pl.: C/2 Galéria" könnyűszerkezetes beépítésével) és modem berendezések (pl.: COMPACT 5 CNC eszterga-modellgép; EEN^tOO/HUNOR PNC-712, PNC 721 CNC eszterga) üzembe helyezésével. Számítástechnikai laboratórium működött a Tanszéki folyosón UT 20/A számítógéppel. Dr. Fridrik László tanszékvezető egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa 1991 őszén tragikus hirtelenséggel elhalálozott. Utána megbízott tanszékvezetőként Dr. Molnár József egyetemi docens végezte a Tanszék irányítását től kezdve Dr. Dudás Illés egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora a tanszékvezető. 5. A legutóbbi évek története Három részterületből álló célkitűzés megfogalmazásával kezdődött ezen időszak, úgymint: a számítástechnika, gyártásinformatika, az NC-CNC technika, valamint az idegen nyelv ismeret fokozott fejlesztésének elvárásával, és beindult a modul rendszerű oktatási tanterv korszerűsítése is. Ugyanakkor országos rendelkezések a tanszéki összetételt sajnos jelentősen módosították, mintegy 15 fö munkaviszonyát kellett megszüntetni. 12

8 A kari gyártástervezői CAD-CAM laboratórium kialakítására a FEFA IV. projekt anyagi támogatása mellett 1994-ben került sor. A projekt keretében 3 db Silicon Graphics (INDIGO R400 és 2 db INDY R4600) munkaállomást és 8 db IBM PC 486 gépet kaptunk. Az üzembe helyezett hardver-szoftver komplexum támogatja: a szereléstechnológiai tervezés, az alkatrészgyártás technológiai tervezése, a gyártóeszközök (szerszámok, készülékek) tervezése, a gyártórendszerek tervezése, a termelésirányítás és a minőségbiztosítás területén a számítógépes módszerek oktatását, kutatását, a posztgraduális képzést és átképzést, a tudományos továbbképzést. Az előzőekben ismertetett tevékenységet az alábbi szoftverek támogatják: > munkaállomásokon EUCLID3 2-5D CAD-CAM rendszer PRO-ENGINEER 2-5 D CAD-CAM rendszer I-DEAS 2-5D CAD-CAM rendszer ken GLEDAFT Műveleti sorrendtervezés GTIPROG/EC Müvelettervezés COROPLAN Művelettervezés TAUPROG Forgácsolási adatok meghatározása COROGUIDE Szerszámválasztó program KÖRKÉS Körkéstervező program GYÁRTÁS Technológiai ciklus, átfutási idő meghatározása, kapacitás számítása LAPLACE Gépelrendezés, anyagutak tervezése PROPLAN Gyártásütemező rendszer KYBERNOS Termelésirányító rendszer DFMA Szereléshelyes konstrukció tervezése CADDS 2-5D CAD-CAM rendszer CADKEY 7.0 CAD rendszer KAPPA Szakértői rendszerfejlesztő PEPS 3 2.5D CAM rendszer AUTOCAD 13+GENIUS Gépészeti tervező modulok QFD Minőségirányítási rendszer CAQ Synic Minőségirányítási rendszer FMEA Minőségirányítási hibaelemző rendszer STATPACK PC-s SPC minőségszabályozási rendszer SAVCAD Mérőrendszer LAB VIEW és BEAM Macintosh mérőrendszerek 13

9 2001 őszén központi keretből (ID) sikerült a laboratórium gépeit lecserélni (2db IBM RS/6000 munkaállomás, lodb Pentium III. 800Mhz PC), és jelenleg az alábbi feladatok megoldását támogatják: > munkaállomásokon UNIX operációs rendszer alatt: CATIA V5R6 CAD-CAM rendszer > PC-ken: Microsoft DOS 6.22 alatt a gyártástervezés területén használható rendszerek (GLEDA, GTIPROG/EC, TAUPROG, GYÁRTÁS, stb.) AutoCAD D CAD rendszer I-DEAS 8.0 CAD-CAM rendszer ProDesktop 2000i CAD-CAM rendszer AutoDesk Inventor 5 (AutoCAD 2002, Mechanical Desktop 6) CAD-CAM rendszer MSC Nastran for Windows Végeselem analízis A modulrendszerű oktatási tanterv korszerűsítése a Tanszék számára a kari közös tárgy bővülését eredményezte Gépgyártástechnológia alapjai" címen, a tradicionális gyártástervezési-gyártásfejlesztési" tartalmú bővítéssel; új Minőségbiztosítási szakismeretek" blokk, illetve Finommechanikai technológiák kiegészítő szakismeretek" blokk kialakítására kerülhetett sor, két régebbi blokk megszüntetése után. Új szakok kialakítása és beindítása valósult meg: Főiskolai Szintű Gépészmérnöki Szak" nappali, majd pedig önköltséges levelező tagozaton; Műszaki Menedzser Szak", stb. Valamennyi szakirányon fokozott hangsúlyt kapott a gyártási rendszerek tervezésének és azon belül a számítógépes rendszereknek az oktatása, melyben jelentős szerepet vállaltak a budapesti Gépipari Technológia Intézetből 1992-ben jött Dr. Berta Miklós és Dr. Cser István egyetemi docens kollégák. Folytatódott a Tanszék technikai felszereltségének korszerűsítése, és ezek oktatásban való alkalmazása. Az eszközök száma bővült, és mintegy 10 új oktatási segédlet összeállítása történt meg. A CNC eszterga cellaként működő megmunkáló-központ, háromkoordinátás mérőgép, CNC ultraprecíziós eszterga, és különféle robotok telepítésére került sor. Korszerűsödött a mérő- és ellenőrző műszerpark is. A mintegy 700 m 2 géplaboratóriumban több mint félszáz a működő gépek száma. Ezenkívül kb. 500 m 2 -en 10 kutatólaboratórium üzemel, köztük korszerű CAD/CAM laboratórium, szerelő laboratórium, és számítógép laboratórium. Közel 30 db PC és 3 munkaállomás segíti az oktató és kutatómunkát. E területek folyamatos korszerűsítési feladatokat jelentettek az időszakon belül: selejtezést, áttelepítést, új labor (C/2/TV-ben géplaboratórium, C/l-ben minőségbiztosítási laboratórium) kialakítást, és új beruházás előkészítést a következő időszakra. A Tanszék átfogó kutatási témacsoportjai: Megmunkálás eljárások, Gyártási folyamatok és rendszerek, Szerelő eljárások eszközei és rendszerei, Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségszabályozás, Magyar Tudományos Akadémia Gépgyártástechnológiai Tanszéki Támogatott Kutatócsoport ; Társult Kutatócsoport

10 A témacsoportokon belül kutatás folyik a precíziós és ultraprecíziós megmunkálások, a szuperkemény szerszámok alkalmazása és a minőségbiztosítás témákban. De kiemelkedő jelentőségű a Rugalmas gyártórendszerek" és a Bonyolult geometriájú alkatrészek gyártása" és a Technológiai adatbankok" kutatása is. Jelentős szabadalmak és know-how született a csavarfelületek (csigahajtások) terén tól megkezdte munkáját az MTA Támogatott Kutatóhelyeként a Gépgyártástechnológiai Tanszéki Kutatócsoport, átlagosan 3 fö közreműködésével. A gépipari technológiák komplex analízise, különös tekintettel a bonyolult geometriai alakzatok gyártásgeometriájának, valamint a gépgyártástechnológia számítógéppel segített módszereinek területére" témacímen. Az eredmények számos publikációban dokumentálásra kerültek: folytatódott a Nemzetközi Szerszámkonferenciák" és a microcad G szekciók" tanszéki megszervezése. Kínai és japán egyetemek után a Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékén került megrendezésre a főként méréstechnológiával és intelligens eszközök tématerületekkel foglalkozó,. Fourth International Symposium on Measurement Technology and Intelligent Instruments" (ISMTII'98)" elnevezésű nemzetközi szimpózium, melynek az elnöke Dr. Dudás Illés volt. Ennek előzménye, hogy Dr. Dudás Illést 1996-ban Tokióban az ICMI (The International Committe on Measurements and Instrumentation) elnökévé választották. A nyugati - elsősorban német, osztrák, angol, portugál, kanadai, japán és amerikai intézményekkel történt kapcsolatfelvétel új korszak kezdetét jelentette a Tanszék életében. Együttműködési kapcsolat létesült - többek között - Magdeburg, Braunschweig, Dortmund, Aachen, Hannover, Chemnitz, Huddersfield, Bécs, Graz, Belfast, Liszabon, Toronto, Chicago és Los Angeles Műszaki Egyetemével, valamint az aacheni és a magdeburgi Fraunhoffer Intézettel. Folyamatban van a Kairói Egyetemmel való együttműködés előkészítése. Emellett megmaradtak, illetve bővültek a kelet-európai lengyel, román (erdélyi), cseh, szlovák, bolgár, orosz, ukrán kapcsolatok is. Az együttműködő intézményekkel több közös EK-KKE pályázat benyújtására került sor. A tanszék 1996-ban emlékkiállítást szervezett Bálint Lajos és Fridiik László korábbi elhunyt tanszékvezetők tiszteletére. Ennek kapcsán emlékfüzetet jelentettünk meg. Az 1966-ban végzett gépészmérnökök évfolyamfelelőse, Dudás Illés tanszékvezető kezdeményezésére a korábban végzett diákok anyagi támogatásából augusztus 27-én a gépgyártástechnológia hazai tudományos megteremtőjének, Bálint Lajos professzornak szobrot avathattunk a Miskolci Egyetem díszaulájában. Jelentősen segíti az oktató- és tudományos munkát a tanszéki könyvtár. Állománya több mint szakkönyv, 1400 bekötött külföldi és hazai folyóirat, melynek fele angol és német nyelvű. Az elmúlt évek alatt a Tanszék az Alkatrészgyártás", a Szereléstechnológia", a Minőségbiztosítás", a Gyártóeszköztervezés és -gyártás" és a Gyártási folyamatok - gyártási rendszerek" oktatásának, illetve kutatásának elismert szaktanszéke lett. Az utóbbi években megkezdődött a Gépgyártástechnológia tudományterületének feldolgozása könyv formájában is, amelynek konkrét eredménye: Dr. Dudás Illés: Gépgyártástechnológia I., 2000., ISBN , ISBN Ö. E tankönyv a Gépgyártástechnológia alapjait foglalja össze, amelyet a szakirányválasztás előtti gépészmérnök hallgatók hallgatnak. Erre épül a Gépgyártástechnológia II., amely 2001-ben jelent meg és tárgyalja forgácsoláselmélet és technológiai tervezés alapjait. A Gépgyártástechnológia III. a megmunkáló eljárásokat és a fogazott technológiákat 15

11 tárgyalja, míg a Gépgyártástechnológia IV. (társszerző: Dr. Cser István) a gyártás és gyártórendszerek tervezésével foglalkozik. E két utóbbi könyv várható megjelenése Jelentős eredménynek kell tekintenünk a mai világban is újdonságnak számító I. Dudás: The Theory and Practice of Worm Gear Drives, London, Penton Press ISBN számú könyvet, amely a tanszéken folyó csigakutatások egyik jelentős kiadványának tekinthető. A tanszék az új típusú Ph.D doktori képzésben - a képzés beindulásától kezdődően (1991-től) - aktívan részt vesz, és nagy számú doktorandusz munkáját irányítja. Részletek a VI. fejezetben találhatók. Egyetemünk Gépészmérnöki Karán igen számottevő diákhagyományok alakultak ki. Ezek gyökerei a Miskolci Egyetem jogelődjétől, az évben alapított Selmeci Bányászati Akadémiától származnak, amelyek az intézmény Sopronba költözése után ott is tovább bővültek, gazdagodtak. A Gépészmérnöki Kar 50 éves - történelmi léptékkel mérve rövid - történelme során ezek a hagyományok több új elemmel egészültek ki. Ezeket is segíti A Jövő Gépészmérnökéért" Alapítvány, melyet márciusában alapított Dr. Dudás Illés tanszékvezető, egyetemi tanár. Az alapítvány célja: A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán tanuló hallgatók oktatásának, tanulásának, művelődésének, valétálásának elősegítése; a hallgatók nyelvtanulásának, külföldi tanulmányútjainak, diáktalálkozókon való részvételének, nemzetközi, országos hallgatói rendezvények, szakmai programok, diáktalálkozók rendezésének támogatása, a Kar és az ipar kapcsolatának erősítése; a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar hagyományainak felelevenítése, megőrzése; támogatni a gépészmérnök hallgatók kezdeményezéseit, melyek az Alapítvány céljaival egybeesnek. Az alapítvány nyílt. 16

12 II. A tanszék eddigi vezetőinek rövid életrajza Dr.h.c. Kordoss József egyetemi tanár Tanszékvezető: Szegeden született 1913-ban. Gépészmérnöki oklevelét 1937-ben szerezte a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Először a Láng Gépgyárban, majd a Mávag-ban, később a diósgyőri Dimávag gépgyárban üzemvezető főmérnökként, és szerszámgépszerkesztési csoportvezetőként dolgozott től oktat a Gépipari Technikum felnőtt tagozatán, majd az állami Műszaki Főiskolán ben docensi megbízással a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen három szaktárgy oktatását végzi (Forgácsoláselmélet, Gépgyártástechnológia és Szerszámgépek) ben egyetemi tanárrá nevezik ki az önálló Gépgyártástechnológiai Tanszék megszervezése és vezetése céljából. A Tanszék kettéválása után 1963-ban az önálló Szerszámgépek Tanszéke vezetésével és fejlesztésével bízza meg a Művelődésügyi Miniszter között a Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese volt. A Szerszámgépek Tanszéke vezetését évi nyugalomba vonulásáig látta el. Széleskörű szakmaitársadalmi munkát végez. Alapító tagja a Gépipari Tudományos Egyesületnek ig a GTE miskolci elnöke. Tagja a KGST egyik szakosztályának és az ISO szervezetének. A KGM és a Szabványügyi Hivatal szakértője. Tagja a Művelődésügyi Minisztérium egyik szakbizottságának. Tagja Miskolc város Tanácsának 1950-től 1967-ig. Számos kitüntetése közül kiemelkedik a Pattantyús-díj arany fokozata (1966) és a Munkaérdemrend arany fokozata. Tudományterülete a Forgácsolás elmélete" és a Szerszámgépek és szerszámok" E témakörben számos cikket, tankönyvet és egyetemi jegyzetet ír és több belés külföldi konferencia aktív résztvevője. Értékes mémöki tevékenységét a Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa aranydiplomával ismerte el (1987). A Miskolci Egyetemi Tanács 80. születésnapja alkalmából (1992. II. 15.) a honoris causa" doktori címet adományozta számára január 2-án távozott el az élők sorából.

13 Bálint Lajos egyetemi tanár Tanszékvezető: Bukarestben szuletett 1911-ben. A szülői ház és gyermekkora azonban a székelyföldi Csíkkozmáshoz kötötte. Gépészmérnöki oklevelét A Bukaresti Műszaki Egyetemen szerezte 1938-ban. Első munkahelye a bukaresti Malaxa gépgyár volt, ahol üzemmérnökként dolgozott bvan áttelepült Magyarországra. A Weiss Manfréd Müvek Szerszámgyárában beosztott mérnöki munkakörbe kerül től a Csepel- Vas-és Fémmüvek Szerszámgyárának igazgatója ben a Nehézipari Központ (NIK), később a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezető munkatársa, illetve főmérnöke tól a budapesti Állami Műszaki Főiskola, majd a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott előadó tanára től a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen a Gépgyártástechnológia" és Készülékszerkesztés" c. tantárgyak előadója, előbb docensi, 1962-től pedig egyetemi tanári beosztásban között a Műszaki Könyvkiadó Vállalat munkatársa, illetve irodalmi vezetője ban kinevezik a KGM Gépipari Technológiai Intézetének (GTI) igazgatójává, amelynek alapítása a nevéhez fííződik tól tagja a KGM kollégiumának, az MTA Gépészeti Bizottságának és a MTESZT elnökségének. Elnökhelyettese a Nemzetközi Hegesztési szövetség Magyar Nemzeti Bizottságnak ig igazgatói munkája mellett vezeti a Gépgyártástechnológiai Tanszéket től már csak a GTI igazgatója és a NME c. egyetemi tanára. A GTI-ből vonul nyugalomba 1976-ban, 65 évesen., tudományterülete a Gépgyártástechnológia", melynek müvelése során jegyzeteket., tanulmányokat, könyveket írt és szerkesztett. Fő müve A forgácsoló megmunkálások tervezése" három kiadást élt meg és a gyakorló mérnökök mindennapos kézikönyve volt, amit ma is használ a szakma december 25-én érte a halál. A Tanszék 1990-ben emléktáblát avatott tiszteletére, volt szobája mellett, augusztus 27-én pedig szobrot az egyetem aulájában. 18

14 Dr. Gribovszki László egyetemi tanár a műszaki tudomány kandidátusa Tanszékvezető: Sajószentpéteren született 1930-ban. Gépészmérnöki oklevelét 1955-ben szerezte Szverdlovszkban (mai neve: Jekaterinburg), az Uráli Politechnikai Intézet Gépészmérnöki Karán. Ezt követően kerül a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemre, ahol tanársegéd a Gépgyártástechnológiai Tanszéken között aspiráns a Moszkvai Repülőgép Intézet Metallográfiai Tanszékén. Kandidátusi értekezésében hőálló ötvözetek igénybevétel szerinti megmunkálásával foglalkozik. Hazaérkezvén egy évig a Nehézipari Műszaki Egyetem Fémtani Tanszékén dolgozik, majd 1962-től a Gépgyártástechnológiai Tanszék docense és 1983 között a Gépgyártástechnológiai Tanszék vezetője től 1966-ig a Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese től egyetemi tanár, tagja négy akadémiai bizottságnak és több tudományos társadalmi szervezetnek (MAB, GTE, MTESZ), 1982-től a Gépipari Technológiai Intézet igazgatója tól, tanszékvezetői megbízatásának befejeztével, 1986-ig másodállású egyetemi tanár a tanszéken. A Művelődésügyi Minisztérium Gépészmérnöki Bizottságának tagjaként szorgalmazza a szakirányú és ágazatirányú mérnökképzés megvalósítását. Ennek kapcsán fő szervezője a szakfordító gépgyártástechnológus mérnökképzés indításának. A tanszéken bevezette a kiscsoportos laboratóriumi foglalkozásokat. Iskolateremtő a Tartósságnövelő technológiák" és a Szuperkemény szerszámanyagok" c. témák indításával. Nevéhez fűződik a Felülethengerlés" és a Sokszögmegmunkálás" c. témák tanszéki kutatása. A kifejlesztett simítóhengerlő és sokszögmegmunkáló gépek többször megjelentek Nemzetközi Vásárokon. Tudományterülete a gépgyártástechnológia. Számos cikket, jegyzetet és egy könyvet is írt. Közel 20 szabadalom jelzi műszaki tudományos tevékenységét. Több kitüntetés tulajdonosa, amelyek közül kiemelkedik a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979) óta nyugdíjas és a Gépgyártástechnológia" c. folyóirat főszerkesztője. 19

15 Dr. Fridrik László egyetemi docens a műszaki tudomány kandidátusa Tanszékvezető: Ük Hy <fls$ Prügyön született 1939-ben. Gépészmérnöki oklevelét 1962-ben szerezte a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Végzés után az egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékére került, ahol É H R először gyakornok, majd tanársegéd, k később pedig adjunktus. Egyetemi doktor _ W 1972-től. Disszertációjának címe: l&as.^ mkfe Gyorsacél és keményfém szerszámanyagok köszörülése gyémántszemcsés köszörűkorongokkal". A műszaki tudomány kandidátusa 1982-től. Kandidátusi disszertációjának címe: Váltólapkák másodlagos felhasználása". Tagja illetve titkára több tudományos és szakmaitársadalmi szervezetnek (MTA, MAB, GTE) l-ig a Gépgyártástechnológiai Tanszék vezetője. Műszaki tudományos tevékenységééit számos kitüntetést kapott. Ezek közül kiemelkedik a GTE által adományozott Pattantyús Á. Géza-díj, amelyet 1992-ben posztumusz kapott meg. Az oktatásban nevéhez fűződik az ún. modulrendszerű oktatásra való áttérés a szakképzésben. Az áttérés minden eddigi tantárgy átdolgozását és sok új tantárgy összeállítását tette szükségessé. Kiterebélyesedett a Szerelés" tárgykör oktatása, a kutatási munkában az eddigi témák mellett a Rugalmas gyártórendszerek" kutatását és a számítógépek széleskörű alkalmazását szorgalmazta. Tudományterülete a forgácsoláselmélet, ezen belül a köszörülés szuperkemény szemcsézetű korongokkal. Szakterületéről több mint száz magyar és idegen nyelven megjelent cikket írt és állandó szereplője volt a hazai és külföldi szakmai konferenciáknak. Bevezette a kísérlettervezés oktatását, amellyel hazai vonatkozásban iskolateremtő munkát végzett. Irányítása alatt a tanszék több országos és tárcaprogram megvalósításán dolgozott, igen eredményesen. Tragikus hirtelenséggel érte a halál. Fiatalon, alkotó erejének teljében - 52 évesen - örökre eltávozott körünkből. 20

16 Dr. Molnár József egyetemi docens Tanszékvezető: 1991-ben Csallóközcsütörtökön született 1931-ben. Gépészmérnöki oklevelét 1956-ban szerezte meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Szakmai gyakorlaton 1958-ban és 1959-ben volt az akkori Lenin Kohászati Művek általános Gépészeti Tervező Irodáján (50%-os munkaidőben), ahol különleges gépelemek rekonstrukciójával, valamint önálló tervezési feladatok megoldásával foglalkozott. Egyetemi oktatói pályafutása május l-jén kezdődött. A Gépgyártástechnológiai Tanszéken egyetemi gyakornok, tanársegéd, adjunktus, majd július 1-től egyetemi docens. Első jelentős feladata 1958-ban a X. féléves hallgatók egyik fakultatív tárgyának összeállítása, melyet társszerzésben végzett hasonlóan fiatal kollégájával, Orosz Lászlóval. A tárgyhoz kötődő munka eredménye egyetemi jegyzetként jelent meg 1962-ben, témája korszerű technológiai eljárások és készülékek. Ezt követően több tantárgy tananyagának összeállítása, előadása volt a feladata társszerzésben vagy önállóan, a nappali vagy szakmérnöki tagozaton. Közülük legjelentősebb a szerszámgépészeti szakon oktatott Gépgyártástechnológia" c. több féléves tárgy önálló összeállítása, előadása, majd fejlesztése. Az oktatáshoz kötődő munkák hat egyetemi jegyzetben (társzerzésben) és tíz db egyetemi sokszorosító önálló segédletben kaptak helyet. A kutatási munkában szűkebb szakterülete a megmunkálás pontosságának vizsgálata. Ezen belül a megmunkáló rendszer terhelés alatti megmunkálási hibájának kísérleti meghatározása és a modellekkel való leírás lehetőségeinek kutatása. Ebből a munkájából eredt az egyetemi doktori értekezése is, amelyet summa cum laude védett meg 1969-ben. Társszerzőként részt vett mintegy 40 közvetlen ipari vagy nagyobb távú országos kutatási feladat megoldásában. Több esetben témavezető vagy tanszéki felelős. Megjelent 10 szakcikke, 20 különböző konferenciákon elhangzott előadása, két tanulmánya és a megoldott kutatási feladatok dokumentációja tanulmányok formájában (többségében társszerzésben). Megbízott tanszékvezetőként működött szeptemberétől december 31-ig. 21

17 Dr. Dudás Illés egyetemi tanár a műszaki tudomány doktora Tanszékvezető: január 1-től Nyírkarászon született 1942-ben. Gépészmérnöki oklevelét 1966-ban szerezte a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Pályáját a Diósgyőri Gépgyárban kezdte, ahol a Gyártmánytervezési Főosztály Húzógép-szerkesztési Osztályán" önálló tervezőként dolgozott. Tevékenysége a dróthúzógépek, csévélőgépek, huzalkarika leemelő berendezések (daruk), hajtóművek, mechanizmusok tervezéséhez kapcsolódott ben kutatócsoport vezetője lett, ahol a korszerű csigahajtások konstrukciós fejlesztésével, minősítésével foglalkozott, majd 1976-ban a Gyártástervezési és Fejlesztési Osztály" osztályvezetőjévé nevezik ki. E munkakörben a gyártástervezéssel, gyártásfejlesztéssel, a gyártási folyamatok illetve gyártórendszerek kidolgozásával, telepítésével, üzemszervezési kérdésekkel foglalkozott. Az egyetemi oktatásban 1967 óta vesz részt, kezdetben meghívott gyakorlatvezető illetve előadó, később mellékfoglalkozású tanársegéd, majd adjunktus, 1983-tól kezdve pedig főállású docens január 1-töl a Gépgyártástechnológiai Tanszék vezetője, július 1-től egyetemi tanár ig a Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese. Ipari és oktatási tevékenysége során 1973-ban műszaki egyetemi doktor, majd 1982-ben a műszaki tudomány kandidátusa lett. Tudományos tevékenységét folytatva 1991-ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerezte meg. Akadémiai doktori disszertációjának címe: Csavarfelületek gyártásának elmélete". Fő kutatási területei: gépgyártástechnológia, gyártásgeometria, gyártórendszerek, hajtóművek, spiroid és csigahajtások, gyártóeszközök. Ebből kiemelkedik a Hajtópárok, hajtóművek és gyártóeszközeinek tervezése, fejlesztése, gyártása, minősítése", tématerületen elért új tudományos eredményei. Több tudományos és nemzetközi bizottság (MTA, MAB, GTE, IMECO, ICMTII, stb.), szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának, nemzetközi konferenciák programbizottságának tagja, több kitüntetés birtokosa. Kutatási tevékenységének eredményeiről eddig több mint 330 db írásban megjelent szakcikkben illetve konferencia közleményben, kutatási jelentésben, továbbá kb. 90 tudományos előadás, valamint 13 szabadalom know-how és bevezetett újítás keretében adott számot. Főbb munkái, könyvei az utóbbi évekből Theory and Practice of Worm Drives Penton Press, London, p. 315.; Gépgyártástechnológia I. Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó, p. 583.; Gépgyártástechnológia II. Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó, p

18 III. A tanszék szervezeti felépítése, munktársainak névsora, kutatási területe a jubileum évében Tanszékvezető: Prof. Dr. habil Dudás Illés Tanszékvezetőhelyettes: Dr. Cser István Megmunkálási eljárások Tanszéki oktatási kutatási cso portok Gyártási folyamatok és rendszerek Minőségbiztosítás Dr. Berta Miklós Dr. Cser István Dr. Tolvaj Béláné Szerelés Dr. Kundrák János MTA kutatócsoport Dr. Dudás Illés Oktatási felelős: Dr. Pap József Műhelyek, laborok vezetője: Korpás Kálmán Kutatási felelős: Dr. Szabó Ottó Nemzetközi kapcsolatok felelőse: Dr. Varga Gyula Professzorok Tanszéki nérnökök Könyvtár, műszaki rajzoló Dr. Dudás Illés Felhő Csaba Jakó Lászlóné Dr. Kundrák János Korpás Kálmán Docensek Nyugdíjas oktatók Ph.D hallgatók Dr. Berta Miklós Dr. Cser István Dr. Csermely Tibor Dr. Szabó Ottó Dr. Szabó Sándor Tolvaj Béláné dr. Dr. Varga Gyula Fancsali Józsefné Dr. Gribovszki László Dr. Gyáni Károly Kazár László Dr. Leskó Balázs Ludvig László Dr. Molnár József Orosz László Dr. Szűcs János Bana Viktória Dr. Bányai Károly Gurzó József Molnár Gábor Majoros Zsolt Óváriné dr. Balajti Zsuzsanna Pálfi Attila Pap Balázs Sztermenné Németh Hilda Zahola Tamás Adjunktusok Adminisztráció Műhelyi dolgozók Dr. Bányai Károly Dr. Kövesi Gyula Dr. Maros Zsolt Dr. Pap József Pap Józsefné dr. Halász Csilla Homyákné Tóth Eleonóra Horváthné Pásztor Éva Ortóné Lengyel Noémi Jászay Péter Lipták László Pallai László Süveges Béla Tóth Attila Tóth Tibor Tanársegédek Szentesi Attila Tóth Gábor Hivatalsegéd Grósz Imréné 23

19 A Gépgyártástechnológiai Tanszék 2002-ben A tanszék oktatói Prof. Dr. habil DUDÁS ILLÉS egyetemi tanár (1942, Nyírkarász); oki. gépészmérnök (1966), műszaki egyetemi doktor (1973), műszaki tudomány kandidátusa (1982), műszaki tudomány doktora, az MTA doktora (1991), Széchenyi Professzori Ösztöndíj ( ). Szakmai terület: Gyártásgeometria. Gyártási rendszerek, hajtóművek. Hajtóművek optimális kapcsolódásának vizsgálata. Gépipari technológiák komplex analízise. CAD/CAM CAQ technikák. _ Prof. Dr. habil KUNDRAK JÁNOS egyetemi tanár (1949, Abaújszántó); oki. gépészmérnök (1973), egyetemi doktor (1978), műszaki tudomány kandidátusa (1987), műszaki tudomány doktora (1998), habilitált doktor (1999); Széchenyi Professzori Ösztöndíj ( ). Szakmai terület: Gépgyártástechnológia. Gépipari gyártási folyamatok és megmunkálások. Befejező precíziós megmunkálások. Forgácsolás elmélete. Szereléstechnológia. Dr. BERTA MIKLÓS egyetemi docens (1936, Budapest); oki. gépészmérnök (1961), a műszaki tudomány kandidátusa (1980). Szakmai terület: Forgácsolt alkatrészek gyártástechnológiájának számítógépes tervezése. NC programozás. CAD/CAM rendszerek. Dr. CSER ISTVÁN egyetemi docens (1946, Szeged); oki. gépészmérnök (1970), a műszaki tudomány kandidátusa (1987), Széchenyi Professzori Ösztöndíjas ( ), tanszékvezető-helyettes. Szakmai terület: Alkatrészgyártás technológiai folyamatainak számítógépes tervezése. Számítógépes NC programozás. CAD/CAM rendszerek. Gyártórendszerek. Számítógéppel integrált tervezés és gyártás. 24

20 Dr. SZABÓ OTTÓ egyetemi docens (1942, Miskolc); oki. gépészmérnök (1966), oki. szerszámgépek automatizálási szakmérnök (1972), egyetemi doktor (1974), műszaki tudomány kandidátusa / PhD (1993), Széchenyi Professzori Ösztöndíjas ( ). Szpkmai terület: Finom- és ultrapontos megmunkálások. Alakos felületek leképezése. Nanotechnológiák. Mikroforgácsolás elmélete és modellezése. Tribológia. Sztochasztikus folyamatok. Automatizálás. CNC technológiák és eszközeik. TOLVAJ BÉLÁNÉ dr egyetemi docens (1948, Kántorjánosi); oki. gépészmérnök (1972), dr. univ egyetemi doktor (1987), PhD (1998). Szakmai terület: Gépipari mérések. Minőségbiztosítás. Megbízhatóságra alapozott termékfejlesztés- és gyártás módszereinek kutatása. Dr. VARGA GYULA egyetemi docens (1955, Miskolc); oki. gépészmérnök (1979), dr. univ egyetemi doktor (1990), PhD (1996). Szakmai terület: Környezetkímélő megmunkálási technológiák. Faktoriális kísérlettervezés. Intelligens gyártórendszerek elméletének kiegészítése a kinematikai felületpárok esetére. Dr. CSERMELY TIBOR főiskolai docens (1938, Miskolc); oki. gépészmérnök (1962), oki. hegesztő szakmérnök (1965), egyetemi műszaki doktor (1985). Szakmai terület: Gépgyártástechnológia. Elektrofizikai megmunkálások. Méréstechnika. Minőségbiztosítás. TÜV CERT auditor. 25