Könyvtárostanár-képzés Magyarországon

Átírás

1

2 2 Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola A kifutó pedagógusképzés pedagógiája alprogram Veszprém Könyvtárostanár-képzés Magyarországon PhD értekezés Témavezető: Prof. dr. Zsolnai József professor emeritus Készítette: Györe Géza okl. könyvtáros Veszprém, 2010

3 3 KÖNYVTÁROSTANÁR-KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Györe Géza Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában a kifutó pedagógusképzés pedagógiája alprogram keretében Témavezető: Prof. dr. Zsolnai József. Elfogadásra javaslom (igen / nem).. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás).(aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el. Veszprém,... a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke

4 4 A könyvtárnok hivatása egyike a legmagasztosabbaknak. (Kudora Károly, 1893)

5 5 Tartalomjegyzék Könyvtárostanár-képzés Magyarországon (kivonat)...7 Teacher-librarian training in Hungary (abstract)...8 Die Bibliothekar-Lehrerbildung in Ungarn (Auszug)...9 Obrazovanje profesora bibliotekarstva u Mađarskoj (izvod)...10 Köszönetnyilvánítás Bevezető A kutatás célja A kutatás aktualitása Problémafelvetés A kutatás hipotézisei A kutatás módszerei Az iskolai könyvtárak fejlesztési koncepcióinak és a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatásának áttekintése a dualizmustól napjainkig Iskolai könyvtárügy a dualizmus korától 1944-ig Iskolai könyvtárügy között Az iskolai könyvtárügy napjainkban a jogszabályok tükrében Iskolai könyvtárügy és a Nemzeti Alaptanterv Könyvtárosképzés Magyarországon figyelemmel a könyvtárostanár-képzésre A magyarországi könyvtárosképzés vázlatos történeti áttekintése A magyarországi könyvtárosképzés a pedagógusképzés keretei között a Bolognai képzési modell bevezetéséig Informatikus könyvtáros képzés a többciklusú felsőoktatásban Európai tapasztalatok Informatikus könyvtáros alapszak a magyarországi felsőoktatásban Informatikus könyvtáros mesterszak a magyarországi felsőoktatásban Iskolai könyvtáros- és könyvtárostanár-képzés a felsőfokú könyvtárosképzés magyarországi rendszerében Könyvtárpedagógia-tanár mesterképzési szak a tanárképzés keretei között a magyarországi felsőoktatásban OKJ végzettséget nyújtó nem iskolarendszerű könyvtárosképzés Magyarországon Az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok továbbképzése a könyvtáros és pedagógus-továbbképzés rendszerében Magyarországon Felmérés az iskolai könyvtárosok és a könyvtárostanárok képzettségéről, könyvtárpedagógiai ismereteikről, kiemelkedően fontos kompetenciáikról és a szakmán belül elfoglalt helyükről A kérdőíves felmérés ismertetése Előzmények... 69

6 A felmért sokaság adatai A mintavétel és a kérdőíves módszer nehézségei kutatásunkban A kérdőív felépítése és a felépítéséhez figyelembe vett szakmai megfontolások A kérdőív kiértékelése Általános adatok a válaszadókról és a válaszadók lakhely szerinti megoszlása Képzési adatok Egyéni adatok Informatikus könyvtáros tanulmányaival kapcsolatos adatok A könyvtáros szakmával kapcsolatos kérdések Iskolai könyvtárral kapcsolatos kérdések Iskolai könyvtárosra, könyvtárostanárra vonatkozó kérdések Interjúk iskolai könyvtárosokkal és könyvtárostanárokkal képzettségükről és munkájukról Az interjú mint kutatási módszer Az interjú alkalmazása kutatásunkban Az interjúalanyok lakhelyére, foglalkozására, végzettségére és nyelvtudására vonatkozó adatok Könyvtárral és a könyvtáros szakmával kapcsolatos kérdések Az iskolai könyvárral kapcsolatos kérdések Iskolai könyvtárosra, könyvtárostanárra vonatkozó kérdések Kísérlet a könyvtárostanár-foglalkozás professziógramjának elkészítésére A professziógram készítésének interdiszciplináris háttere A könyvtáros szakmák gyakorlásához szükséges tudásféleségek, képességek, attitűdök, magatartás, önreflexió A könyvtárostanár professziógramja A könyvtárostanár-szakma jövője A kutatás eredményei The Results of the Research A felhasznált szakirodalom jegyzéke Táblázatok jegyzéke Grafikonok jegyzéke Függelék Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok jegyzéke Akkreditált továbbképzések iskolai könyvtárosoknak és könyvtárostanároknak Az iskolai könyvtárosoknak/könyvtárostanároknak elküldött kérdőív és kísérőlevelek Táblázatok, grafikonok a kérdőíves felmérés eredményeinek szemléltetéséhez Az iskolai könyvtárosokkal és könyvtárostanárokkal lefolytatott interjú kérdései 223 Függelékben közölt táblázatok jegyzéke Függelékben közölt grafikonok jegyzéke...228

7 7 Könyvtárostanár-képzés Magyarországon (kivonat) Disszertációnk a könyvtárostanár-képzés teljes körű vizsgálatának első fázisaként a következő kérdéseket vizsgálja meg: 1. az iskolai könyvtárügy fejlesztési koncepcióit és a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatásának alakulását a dualizmustól napjainkig, külön fókuszálva az iskolai könyvtárosok feladataira, 2. a könyvtárosképzés teljes magyarországi rendszerét, 3. az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok képzettsége, kiemelkedően fontos kompetenciái, szükséges tudása, a pedagógustársadalomban és a könyvtáros szakmában elfoglalt helyük és ezek összefüggései kérdőív és interjúzás módszerével. 4. végezetül a prof. dr. Zsolnai József által kidolgozott elvek és modell alapján kidolgoztuk a könyvtárostanár professziógramját. Munkák jobb megértését segítendő a Függelékben helyeztük el az informatikus könyvtáros szak elvégzésének lehetséges módjait ábrázoló ábrákat, a pedagógusoknak és a könyvtárosoknak szervezett továbbképzéseket összefoglaló táblázatokat és, a felméréshez felhasznált kérdőívet, az interjú kérdéssorát, a felméréseket ábrázoló számos táblázatot, grafikont. Kutatásunk során számos felvetett kérdésünkre megnyugtató választ kaptunk. Megállapítottuk, hogy az iskolában dolgozó könyvtárosok is jól érzékelik a könyvtári szakma minden problémáját, és úgy értékelik a jövőt, hogy fenn fog maradni a szakma, de jelentősen át is fog alakulni. Ebből következően ilyen szellemben kell átalakítani képzésüket is. Néhány esetben aggasztó adatokat kaptunk. Kiderült, hogy igen alacsony az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok idegennyelv-ismerete és ennek pótlására jó részükben nincs meg az igény sem. Ugyanígy elgondolkodtató, hogy a megkérdezetteknek csupán fele gondolja úgy, hogy pedagóguskollégái megbecsülik munkájukat. A téma sokrétűsége újabb kutatásokra ösztönöz bennünket, amely célpontja egyrészt az informatikus könyvtáros-képzéssel foglalkozó, felsőoktatásban dolgozó oktatóknak a könyvtárostanár szakmáról és a könyvtárpedagógiáról vallott nézeteinek felmérése, másrészt az oldalról az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok és az iskolavezetés viszonyának megvizsgálása lesz. Külön kutatásként tervezzük elvégezni az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok szakirodalmi, tudományos ismereteinek átfogó vizsgálatát.

8 8 The Training of Teacher-librarians in Hungary (abstract) This dissertation representing the first phase of comprehensive research on the training of teacher-librarians explores the following issues: 1. the policies for improving school libraries and the developments in the teaching of how to use books and libraries from the period called dualism in the Hungarian political and cultural history to present with special emphasis on the tasks of school librarians; 3. the schools librarians and teacher-librarians most important competencies and knowledges, their positions in both the professional communities of librarians and educators, and the relations between these two positionalities - research into these issues has been carried out by applying the methods of interviewing and surveying the population; 4. the compilation of the professiogram of the teacher-librarian - based on the theoretical principles and models prepared by József Zsolnai. The charts, statistics and figures in the appendix of this dissertation serve the better understating of the research results: the possibilities of studying in the degree courses of library and information studies, the system of further professional development studies for librarians, and the survey questionnaires, as well as the interview questions, and the summary of results. We have received reassuring responses to a number of research questions. It can be concluded that the librarians working in schools realise and understand the emerging problems of librarianship. They presume that the profession itself will survive, though it will undergo significant changes in the future. It follows from this that the training and education of librarians should be altered accordingly. In some cases, however, the gathered information reveals alarming circumstances. It has become evident that the school librarians scarcely speak foreign languages and the majority of them do not even recognise the need for this. It seems relevant to discuss further the fact that only half of the respondents believe that their work is recognised by their teacher-colleagues. The complexity of these issues encourages the researcher to develop further research questions, which focus on getting to know more about the university instructors of library and information studies courses, about their views on the teacher-librarian profession and the pedagogy of library. The relationship of school librarians and teacher-librarians with the school leadership is yet another area which is worthwhile to find out about. We also intend to prepare a separate piece of research to investigate the scientific and professional literature knowledge of school librarians and teacher-librarians.

9 9 Die Bibliothekar-Lehrerbildung in Ungarn (Auszug) In der vorliegenden Dissertation werden als erster Schritt einer vollständigen Untersuchung der Bibliothekar-Lehrerbildung die folgenden Fragen erörtert: 1. die Entwicklungskonzeptionen des schulischen Bibliothekwesens und die Entwicklung des Unterrichtes des Faches Buch- und Bibliothekbenutzungskunde von dem Dualismus an bis heute, mit einem besonderen Aspekt auf die Aufgaben der Schulbibliothekare; 2. das vollständige System der Bibliothekarbildung in Ungarn; 3. die Zusammenfassung der Ergebnisse und Folgerungen der unter den Schulbibliothekaren und Bibliothekar-Lehrern hinsichtlich der Ausbildung, der besonders wichtigen Kompetenzen, des notwendigen Wissens, ihrer Position in der Gesellschaft mit der Methodik der Umfrage und des Interwievs durchgeführten Untersuchung. Schließlich wurde aufgrund des von Prof. dr. József Zsolnai ausgearbeiteten Prinzips und Modells das Professiogramm des Bibliothekar-Lehrer ausgearbeitet. Um die Arbeit besser zu verstehen sind im Anhang die Abbildungen über die möglichen Bildungsgänge im Fach Informatiker-Bilbiothekar, die zusammenfassenden Tabellen über die Weiterbildungen für Pedagogen und Bibliothekar, die zur Untersuchung verwendete Umfrage und die die Ergbnissen der Umfrage darstellenden Tabellen und Grafiken zu finden. Im Laufe der Forschungsarbeit wurden zahlreiche Fragen beruhigend beantwortet. Es wurde festgestellt, dass auch die in der Schule tätigen Bibliothekare die Probleme des Bibilothekarberufes wahrnehmen und hinsichtlich der Zukunft die Meinung haben, dass der Beruf weiter bestehen wird, aber an ihm werden auch wesentliche Veränderungen vorgehen. Daraus folgt, dass auch ihre Ausbildung in diesem Sinn umgestaltet werden muss. In einigen Fällen hat es bedenkliche Antworten gegeben. Es hat sich herausgestellt, dass die Fremdsprachenkenntnisse der Schulbibliothekare und Bibliothekar-Lehrer sehr gering ist und sie haben auch keinen Anspruch diesen Mangel zu beheben. Auf dieser Weise ist es auch zu bedenken, dass nur die Hälfte der Befragten meinen, dass ihre Kollegen ihre Arbeit schätzen. Die Vielfältigkeit des Themas regt weitere Forschungen an, deren Ziel einerseits die Erfassung der Ansichten der sich im Hochschulwesen mit der Informatiker-Bibliothekar- Ausbildung beschäftigenden Lehrer hinsichtlich des Berufes des Bibliothekar-Lehrers und die Bibliothekpädagogik, andererseits kann die Forschung mit der Untersuchung des Verhältnisses zwischen den Bibliothekaren, Bibliothekar-Lehrern und der Schulführung

10 10 weitergeführt werden. Als eine weitere Forschung wird die umfangreiche Untersuchung der fachliterarischen und wissenschaftlichen Kenntnisse der Schulbibliothekare und Bibliothekar- Lehrer geplant. Obrazovanje profesora bibliotekarstva u Mađarskoj (izvod) U prvom koraku naša disertacija kompletno istražuje obrazovanje profesora bibliotekarstva sa sledećim pitanjima: 1. razvojnu koncepciju školskog bibliotekarstva i razvoj o predavanju korišćenje knjiga i korišćenje biblioteke od dualizma do današnjeg dana, posebno fokusirajući na zadatke bibliotekara u školama. 2. kompletni sistem obrazovanja profesora bibliotekarstva u Mađarskoj 3. zaključak urađene upitne liste i intervjua sa rezultatima i poukama, koji su urađeni u krugu bibliotekara u školama i u krugu profesora bibliotekarstva uglavnom o obrazovanju, o značajnim kompetencijama o potrebnom znanju, o zauzetim mestima u pedagoškom društvu, itd. Na kraju na osnovu modela i principa Jožefa prof. dr. Žolnai izradili smo profesiogram profesora bibliotekarstva. Radi boljeg shvatanja našeg rada u dodatak smo stavili ilustracije sa mogućim metodama za završenje informatičkog bibliotekarstva, rezimirane tabele sa organizovanim stručnim usavršavanjem za pedagoge i bibliotekare, korišćenu upitnu listu, pitanja iz intervjua, tabele i grafikone sa procenjenim podacima. Kod našeg istraživanja kod nekoliko postavljenih pitanja dobili smo utešujuće odgovore. Konstatovali smo da bibliotekari koji rade u školama imaju uvid u sve probleme bibliotekarstva i tako su procenili da će zanimanje bibliotekara ostati, ali će se mnogo promeniti u budućnosti. Iz toga sledi da i obrazovanje treba da ide u tom pravcu. U nekoliko slučajeva smo dobili zastrašujuće podatke. Ispostavilo se da je znanje stranog jezika kod bibliotekara i kod profesora bibliotekarstva na jako niskom nivou, i mnogi nemaju ni potrebu za poboljšanje toga. Isto zastrašujuće da od upitanih samo pola ima takvu predstavu da kolege pedagozi poštuju njihov rad. Tema je mnogostrana i podstica nas na dalja istraživanja, kojima je sa jedne strane cilj procenjivanje gledišta zanimanja profesora bibliotekarstva i bibliotekarske pedagogije kod profesora bibliotekarstva koji se bave informatičkom obrazovanjem biblitekarstva u višim

11 11 školama i fakultetima, a sa druge strane bismo istražili odnose između bibliotekara u školama, profesora bibliotekarstva i vođenje škole. Planiramo jednu posebnu globalnu istražnju štručnog znanja i stručne literature kod bibliotekara u školama i kod profesora bibliotekarstva.

12 12 Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti meg elsősorban témavezetőmet, prof. dr. Zsolnai József professor emeritust, aki javaslataival, konstruktív megjegyzéseivel sokat segített a disszertáció témájának megfelelő értelmezésében és a kutatási eredmények bemutatásának legadekvátabb módjának a megtalálásában. Külön köszönet illeti a kérdőív elkészítésében segítséget nyújtó dr. Orosz Sándor címzetes egyetemi tanárt, aki tanácsaival, sokéves empirikus kutatások során szerzett elméleti és gyakorlati tudásával segítette kutatásunk elkészültét. Köszönet illeti dr. Agárdi Péter egyetemi tanárt, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtártudományi Intézet igazgatóját; dr. Bényei Miklóst, a Debreceni Egyetem c. egyetemi tanárát és dr. Murányi Péter főiskolai docenst, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtár- és Információtudományi Tanszékének tanszéki koordinátorát, hogy rendelkezésünkre bocsátották az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak akkreditációs beadványait, modelltanterveit és más dokumentumait esetenként, még mielőtt azok publikusak váltak volna, tanácsaikkal segítették az informatikus könyvtáros szak alapítása és indítása körüli bonyodalmak helyes értelmezését. Ezen a helyen szeretnénk köszönetet mondani a kérdőív kitöltésével és az interjúalany szerepének vállalásával kutatásunkat segítő iskolai könyvtárosoknak, könyvtárostanároknak is. Megköszönöm családom, munkatársaim segítségét és megértését is, valamint őszinte érdeklődésüket a disszertáció készüléségi fokával kapcsolatosan.

13 13 1. Bevezető [Školski knjižničar]... je specifična vrsta knjižničara, to je onaj s kojim se svi, apsolutno svi u životu susretnu, a istovremeno onaj o čijim se stvarnim znanjima, vještinama i poslovima koje svakodnevno obavlja relativno malo zna čak i u najužem krugu njegove radne sredine. (A könyvtárostanár egy speciális fajtája a könyvtárosnak, olyan, akivel életében mindenki, valóban mindenki találkozik, de akinek valódi tudásáról, szakmabeli ismereteiről és mindennapi feladatairól aránylag keveset tudnak még a kollégái is, akikkel egy iskolában dolgozik. [Gy. G. ford.]) írja Ivana Vladilo okleveles könyvtáros, a spanyol nyelv és irodalom valamint az összehasonlító irodalomtudományok tanára, egy fiumei gépészeti szakközépiskola könyvtárosa, a fiumei Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a könyvtárostanár-kérdés egyik legelismertebb horvát kutatója, amikor 2007-ben a zárai egyetem másodéves könyvtáros hallgatóinak tartott előadást meghívott előadóként, amelynek a címe: Iskolai könyvtár egyenlő iskolai könyvtáros (VLADILO 2007). Két olyan tényre lettünk figyelmesek a fenti előadásszöveg olvasásakor, amely kutatási tervünk körvonalazódásakor számunkra is nyilvánvaló volt, de a kellő ismeretek hiányában nem fogalmazódott meg ilyen egyértelműen. Elsőként az előadás címe volt szembetűnő. Való igaz, hogy minden, ami az iskolai könyvtárral kapcsolatos az az iskolai könyvtáros tudásának, munkájának, munkahelyén betöltött formális és informális pozíciójának a függvénye. A másik tény az a felismerés volt, hogy az érintettek mennyire keveset tudnak ezekről a kérdésekről. Nincs kellő ismerete sem az iskolavezetésnek, sem a pedagóguskollégáknak, de a könyvtárosszakma rálátása sem mondható kielégítőnek a Vladilo által megfogalmazottakra. Kutatási tervünket 2004-ben 1 készítettük, akkori elképzeléseink szerint a téma teljes feldolgozását vizionáltuk, hozzárendelve a szükséges anyagi eszközöket, humánerőforrást és mindazt, ami az ideális kutatási feltételeket jelenti. A kevés, de alapos, minden bennünket érdeklő kérdésre kiterjedő szakirodalom áttanulmányozása után és a kérdőíves felmérés megkezdésekor döbbentünk rá arra, hogy ez a téma jóval nagyobb volumenű, mint ami egy doktori disszertációba belefoglalható. Szükségszerű változtatásokról kellett döntenünk, de soha sem gondoltunk a téma teljességre törekvő feldolgozásának elvetésére. Disszertációnkban az eddig elvégzett kutatások eredményeit közöljük, mégpedig a következő négy nagy kérdéskörbe csoportosítva: 1 Elfogadásra június 30-án jelentettük be a témát.

14 14 I. A téma szempontjából megkerülhetetlen elsőként az előzményekkel foglalkozni, amely az iskolai könyvtárak fejlesztési koncepcióinak és a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatásának áttekintését jelenti a dualizmustól napjainkig. II. Napjaink magyarországi könyvtárosképzésének elemzése. III. Könyvtárostanárok, iskolai könyvtárosok körében végzett kérdőívek és interjúk segítségével végzett felmérés. IV. A könyvtárostanár-szakma professziógramjának kidolgozása. A következőkben ezekre vonatkozóan fogalmazzuk meg a kutatás célját, aktualitását, a problémafelvetést és a hipotéziseket. 1.1 A kutatás célja Kutatásunk jelenleg tárgyalt szakaszában a témák feldolgozása előtt a következő célokat határoztuk meg: 1. Fel kell tárni és a részletekbe menően meg kell ismerni a könyvárosképzés gyakorlatának magyarországi történetét és módjait. Ugyanígy meg kell ismerni a könyv- és könyvtárhasználat oktatásának történetét, amely megismeréséhez nélkülözhetetlenül szükséges az iskolai könyvtárak múltjának a megismerése is. 2. A megfelelő dokumentumok elemzésével fel kell tárni a könyvtárosképzés múltját, jelenlegi állapotát és gyakorlatát. El kell ezt végezni a képzés különböző szintjein: a segédkönyvtárosi OKJ-s képzéstől a többciklusú felsőfokú képzés alap- és mesterszintű informatikus könyvtáros szakokig a könyvtárpedagógia-tanári mesterszakig bezáróan. Ugyanígy meg kell ismerni a könyvtáros továbbképzések rendszerét is és a pedagógusképzés keretében működő iskolai könyvtári és könyvtárostanári munka során is hasznosító tudást nyújtó továbbképzéseket is. 3. Meg kell ismerni az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok képzettségi és tudásszintjét, és mélyreható ismereteket kell szerezni a szakmájukról vallott nézeteikről. Az adatokat kérdőív és interjú segítségével kell összegyűjteni. Ezeket az összegyűjtött adatokat oly módon kell feldolgozni, hogy általános érvényű megállapítások legyenek megfogalmazhatók: a) az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok végzettségéről, b) az iskolai könyvtárosok és könyvtárostanárok pedagógiai munkájáról, c) az iskolai könyvtárosoknak és könyvtárostanároknak a könyvtári szakmáról vallott nézeteiről,

15 15 d) a könyvtárostanárok társadalmi megítéléséről, hangsúlyozottan a pedagógustársadalom részéről tapasztalható megítélésről, e) a jövendő és gyakorló könyvtárostanárok meglátásairól: milyen következményekkel jár az információs technológia megállíthatatlannak tűnő előretörése. 4. Zsolnai József modellje alapján ki kell dolgozni a könyvtárostanár professziógramját, hangsúlyozva, hogy pedagógus szakmáról van szó, amely igen alapos könyvtárosi tudást is igényel. 1.2 A kutatás aktualitása Kétségtelen, hogy a globalizációs törekvések elérték az oktatási és a könyvtári szolgáltatásokat is. Az üzleti alapon szerveződő oktatási formák, a fizetős adatbázis-szolgáltatások, a dokumentum-digitalizálások tömegessé válása és a terület monopolizálására tett kísérletek mind ennek a bizonyítékai. A nyilvános könyvtárak működésének ellehetetlenítése is számos esetben tetten érhető. A legkirívóbb az a javaslat volt, hogy a kölcsönzött dokumentumok után fizessenek jogdíjat a könyvtárak. Ebben a helyzetben minden kutatás, amely a könyvtárakkal, könyvtárosokkal foglalkozik messzemenően aktuális és szükséges. A kutatásoknak két dologra kell, hogy felhívják a szakma és a széles közvélemény figyelmét: 1. A magyarországi könyvtárakban felbecsülhetetlen értékű információ van felhalmozva és szakszerűen feltárva. Az ország mindenkori kormányának egyik központi céljává kellene tennie ezekben az intézményekben felhalmozott értékek megóvását és használatának biztosítás minél szélesebb körben. 2. Megfelelő társadalmi és financiális elismerésben kell részesíteni a könyvtáros- és a pedagógus társadalmat, hisz e két szakma egyedül meglátásunk szerint nem tud talpon maradni. A jelenlegi közfelfogás csak a gyors és látványos eredményeket ismeri el, de pl. az évekig, évtizedekig készült komoly és a legapróbb részletekre is kiterjedő kutatásokra épülő repertórium eleve sikertelenségre van ítélve. Kutatásunk jelenleg lezárt szaka szerény adalék lehet e folyamatban, hisz egy olyan két szakma tudását birtokló és gyakorlatát is ismerő populációt vizsgáltunk, amelynek vélekedése sok tanulságot rejt magában az oktatás és a könyvtári munka kérdéseivel foglalkozók számára

16 Problémafelvetés A téma interdiszciplináris jellegű, mégpedig a neveléstudomány számos diszciplínája (oktatáspolitika, oktatáspolitikatörténet, felsőoktatáspedagógia, könyvtárpedagógia, informatikus könyvtáros-képzés pedagógiája, könyvtárostanár-képzés pedagógiája, pedeutológa stb.) mellett az alkalmazott informatika könyvtártudomány diszciplínáit (iskolai könyvtár-történet, kommunikációemélet, könyvtáros-képzés, könyvtárhasználattan, használóképzés stb.) valamint a szociológiát, részben a médiatudományokat (internethasználattan) is érinti. Így a felhasznált módszerek, eljárások is ezeknek a tudományágaknak a kelléktárában találhatók. A kiinduló felvetésünk az volt: hogyan lehetne javítani a könyvtárostanár-képzésen. Ahhoz, hogy a kérdésre érdemben válaszolni tudjunk, számos kapcsolódó témát meg kell vizsgálnunk. Első ilyen feladat a képzés történeti vonatkozásainak tanulmányozása. Ugyanígy meg kell ismerni az iskolai könyvtárak történetét is, hisz sok olyan tanulság levonható, amely az iskolai könyvtárosok képzésének hiányosságára ad választ. Meg kell ismerni a könyvtárosképzés jelenlegi rendszerét is, mivel egy, napjainkban kiteljesedő olyan modell gyakorlatban történő megvalósulásának szemtanúi vagyunk, amely még sok változáson fog keresztülmenni, hisz maga a tevékenység, amire felkészít is jelentős változáson megy keresztül, addig amíg eléri a megfelelő formát. Annak érdekében, hogy fel tudjuk mérni azt, hogy a képzés során elsajátítottak gyakorlati alkalmazása milyen szinten valósul meg, a könyvtárostanárok és az iskolai könyvtárosok körében felméréseket kell végezni. Ezeknek a felméréseknek hangsúlyozott figyelmet kell fordítani arra is, hogy kiderüljön az, hogy milyen olyan szakmai és munkavégzési hiányosságok tapasztalhatók: amelyek képzésükből erednek, amelyek az oktatásszervezés hiányosságaiból, a képző intézmények és a gyakorlóhelyek infrastrukturális hiányosságaiból következnek, a pedagógustársadalom periférikus helyzetével hozható kapcsolatba. A professziógram kidolgozásának folyamatában számos olyan kérdés kerülhet felszínre, amelyet a képzés során elsajátítandó tudásféleséggel hangsúlyosabbá tételét teszik szükségessé, amely szintén a kiinduló problémafelvetés megválaszolásához visz közelebb.

17 A kutatás hipotézisei A kutatás a következő megállapítások illetve feltételezések igazolását tűzte ki célul: 1. Az információs társadalom kialakulásának egyik velejárója, hogy háttérbe szorult a hagyományos könyvtári modell. Olyan átalakulásnak vagyunk szemtanúi, amely a könyvtárosokat megfosztja kialakult évezredes hagyományaitól, felhalmozott tudásuk használatát szinte lehetetlenné teszi. 2. Az utóbbi néhány évben mind kevésbé hangsúlyos a könyvtár pedagógiai és szociális funkciója. Ebből következően a könyvtárosok mindinkább csak az információ közvetítői lettek, a hagyományos segítő szerepe háttérbe szorulni látszik. 3. A többciklusú képzésre való áttérés és annak túl gyors, sokszor nem kellően előkészített bevezetése nem segíti elő a könyvtárostanár-képzés megfelelő alapokra helyezését. 4. Növekszik a szakirányok száma az informatikus könyvtáros szakon. A mesterszakon szűk területek specialistáinak képzésére van lehetőség. 5. Jelenleg a magyar informatikus könyvtáros-képzés a könyvtárosképzés európai gyakorlatának szellemében, nagy hangsúlyt fektet az informatikai eszközök használatának (programozás, weblap szerkesztése stb.) és a könyvtárgépesítésnek az oktatására. Megítélésünk szerint ez más tudományterületek (tudományrendszertan, kutatástan, tudománytörténet, tudományelmélet stb.) a könyvtáros számára is fontos ismeretek oktatásának háttérbe szorulását eredményezte. 6. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen, hogy mit kell elsajátítania egy informatikus könyvtáros hallgatónak (aki majd könyvtárostanár lesz) ahhoz, hogy szakmai életútját felkészülten kezdje, hogy eredményesen szembe tudjon nézni a gyakorlatban felmerülő könyvtárosi és pedagógiai feladatokkal megkerülhetetlen, hogy kellő könyvtárpedagógiai (ebbe beleértve az internet- és multimédia-pedagógiát is) tudással rendelkezzen. Ehhez megfelelő taneszközökre is szükség van, amelyek egyelőre még nem készültek el. Képzésük sikeres pedagógiai megvalósításának legfontosabb előfeltétele a könyvárostanár-képzés pedagógiájának kidolgozása. 7. A könyvtári szakmák professziógramjának kidolgozása elengedhetetlen az eredményes felsőfokú könyvtáros és könyvtárostanár képzés tanterveinek kidolgozásához. 8. Az iskolai könyvtárosok és a könyvtárostanárok szakmai elhivatottsága magas színvonalú.

18 18 9. Az iskolai könyvtáros, könyvtárostanár munkája során a könyvtárhasználók egy mindenre fogékony, de életkorából is adódóan könnyen befolyásolható korosztállyal dolgozik. A velük való kommunikáláshoz más könyvtár-módszertani, valamint pszichológiai és pedagógiai ismeretek szükségesek, mint a könyvtári szakma más területén dolgozóknak. 10. Az iskolai könyvtárosoknak és a könyvtárostanároknak az oktatás gyakorlatában elfoglalt helye nem kellően elismert. 11. Az iskolai könyvtárosok és a könyvtárostanárok helye mind a pedagógustársadalomban, mind a könyvtárosszakmában periférikus. 1.5 A kutatás módszerei Szerény lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk, a témához kötődő papír-alapú és elektronikusan fellelhető tanulmányt, cikket felkutatni és áttanulmányozni. A téma feldolgozására számos módszer kínálkozik, ezek közül kutatásunk jelen fázisának lefolytatásához lényegében három módszert alkalmaztunk. Az egyik a) szövegelemzés és -értelmezés, amely segítségével igyekeztünk értelmezni az iskolai könyvtárügy, a dokumentum- és könyvtárhasználat oktatásának változásait és a könyvtárosképzés többciklusúvá válásának útját. A másik módszer b) a kérdőíves kikérdezés módszere. A megkérdezett populációt a közoktatásban dolgozó iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok jelentették, és főleg képzettségükkel, a szakmájukról valló nézeteikről, a munkájuk eredményes végzéséhez szükséges kompetenciákról és a könyvtártudományi részdiszciplínák fontosságáról kérdeztük őket. A harmadik módszer c) az interjú alkalmazása volt. Ennek célja a kérdőíves válaszok ellenőrzése volt, hiszen az irányított beszélgetés (amelynek kérdéseit a kérdőív által megválaszolt kérdések alapján állítottuk össze) során számos olyan részletre is fény derülhet, amely megerősíti vagy cáfolja a kérdőívben megadott válasz valóságtartalmát.

19 19 2. Az iskolai könyvtárak fejlesztési koncepcióinak és a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatásának áttekintése a dualizmustól napjainkig Vizsgálódásaink során két aspektusra fókuszálunk: a könyvtárostanárra, iskolai könyvtárosra és a dokumentum- és könyvtárhasználati ismeretek oktatására. Természetesen vázat adunk az iskolai könyvtárak fejlődésének menetéről is, amelyben számos, a könyvtár- illetve az oktatásügy számára mérföldkövet jelentő jogszabályi rendelkezésre is hivatkozunk. Erre különösen szükség van, mivel egy fontos kérdés vár tisztázásra, amelyet Tóth Gyula vetett fel tanulmányában (TÓTH 1995:5): könyvtár az iskolában vagy iskolai könyvtár avagy tegyük hozzá könyvtáriskola. A könyvtár az iskolában alatt Tóth Gyula az iskoláztatás kezdeti formájától az oktatási intézményekben fellelhető könyvgyűjteményeket érti. Az iskolai könyvtár a könyvtárak szakosodásának idején jött létre (a XVIII. századtól) és már jól elkülöníthető gyűjtőkörrel és felhasználókkal rendelkezik. Korunk kihívásainak megfelelő új iskolai könyvtártípus kialakulását jósoljuk, amelyet könyvtáriskola névvel illetünk. Ez egy olyan iskolai könyvtárat jelent, ahol a központi vagy akár az egyetlen feladat a tanulók könyvtárhasználóvá nevelése. A könyvtárhasználó képzés szóösszetételt a legszélesebb értelemben használjuk. Beleértjük a könyv- és könyvtárismereti tudás átadását, az információkeresési technikák megtanítását és a különböző műfajú szak és tudományos szövegek alkotásának elsajátíttatását, de a művészeti alkotások befogadását segítő ismeretek átadását is. Felvértezve ezzel a tudással a tanuló bátran és szakavatottan használhatja más könyvtárak és közintézmények állományát és egyéb szolgáltatásait. Ugyanígy a világhálón történő célirányos és gyors keresést is megtanulja, valamint a fellelt információk közötti kritikus szelektálás sem jelent számára problémát. Meglátásunk szerint az ilyen típusú iskolai könyvtárak először azokban a közoktatási intézményekben alakíthatók ki, ahol az Értékközvetítő és képességfejlesztő program alapján folyik az oktatás és ezen belül a tudománypedagógiai kutatások eredményeit (ZSOLNAI 2004, ZSOLNAI 2005) is beépítik oktatási programjukba. 2.1 Iskolai könyvtárügy a dualizmus korától 1944-ig Kudora Károly Könyvtártana 1893-ban jelent meg. Művét az első magyar nyelvű összefoglaló gyakorlatorientált könyvtártani kézikönyvnek tartják. Megjelenésének 100. évfordu-

20 20 lóján Somkuti Gabriella a következőket írja: Ihletett sorokkal emlékezik meg Kudora a könyvtárosokról, vagy amint ő nevezi, a könyvtárnokokról. Feladatukat hivatásként fogja fel: A könyvtárnok akkor felel meg hivatásának, ha közvetíti a múltat a jelennek - a jövő számára. A közfelfogással ellentétben ő olyan könyvtárosokat kíván, akik tudományosan képzettek, de nem bármely tudományágban, hanem a könyvtártan tudományának alapos ismeretében jártasak. Aki más tudományággal foglalkozik, ezt könyvtári munkája rovására végzi, s tudományos sikereket ér el azokkal a könyvtárosokkal szemben, akik csak kötelességüket teljesítik. Pedig a könyvtáros legfőbb kötelessége, hogy a könyvtár anyagát sokoldalúan feltárja és azt mindenki számára hozzáférhetővé tegye. (SOMKUTI 1993) Először is különbséget kell tenni az iskolában található könyvtár és az iskolai könyvtár kifejezés között. Az előbbi az iskolák történetének kezdetéhez kapcsolódik, hisz ahol a szervezett oktatás létrejött, ott rögtön könyvtáralapításról is beszélni kell. Az elnevezés ekkor még helyet jelöl, nem pedig a gyűjteményi, szolgáltatási elkülönülést más könyvtáraktól. Tóth Gyula szerint: A mai értelemben vett iskolai könyvtárnak mint a többitől valóban elkülöníthető funkcionális könyvtártípusnak a formálódása egybeesett az enciklopédikus könyvtár felbomlásának időszakával, amikor is a században elvált egymástól, és azóta mindmáig elkülöníthető és sajátos jegyeket visel a nemzeti, a szak- vagy a közművelődési könyvtár is. (TÓTH 1995:5) Az iskolai könyvtárak aspektusából számos oka és előzménye van ennek a folyamatnak: az oktatás tömegesedése, azaz a kötelező népoktatás bevezetése, gyermek és ifjúsági irodalom önállósodása és elterjedése, az iskolai oktatás folyamatában elsajátítható tudás mennyisége és az emberi tudás méretei közötti mind nagyobb különbség, tankönyvek és oktatási segédletek előtérbe kerülése, gyermekek szabadidejének elkülönülése stb. Az iskolai könyvtár kettős szerepének a pedagógus tudásának frissen tartása, illetve a tanulóifjúság olvasmány- és ismeretszerzési igényeinek kiszolgálása kialakulásával egy időben felmerült a kérdés, hogy az ifjúság könyvtári igényeinek kielégítése kinek a feladata? Tóth Gyula szerint McColvin 1930-as években kialakított elve szilárdult meg, amely szerint: Az a szemlélet, hogy a jó közművelődési könyvtár léte feleslegessé teszi a jó iskolai könyvtárat és fordítva, teljesen képtelenség Az olyan iskola, ahol nincs megfelelő könyvtár, nincs