Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác O l d a l

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l"

Átírás

1 Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác O l d a l

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat menete... 2 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése... 5 A reflektív visszajelzés művészete... 5 Az értékelés kimenete Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 3., VMT csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 4., VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 4., VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat Mellékletek Tananyag-kijelölő lap Segédanyag az óraterv felépítéséhez O l d a l

3 Bevezetés Jelen dokumentum az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tavaszi félévében meghirdetett úgynevezett csoport előtti tanítási gyakorlat típusának sikeres teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani. Részletes feladat és értékelési szempontrendszer mentén a nappali és levelező tagozatos hallgatók tájékozódhatnak belőle a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz szükséges hospitálási, önálló tanítási továbbá csoportos és egyéni visszajelzési feladatokról. Minden egyes munkafolyamat nélkülözhetetlen eleme a vezetőpedagógus (szaktanár vagy más néven mentor) és a hallgató közötti párbeszéd, amely a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Ehhez a közös munkához és a hallgatók fejlődéséhez, (ön)fejlesztéséhez kívánunk olyan korszerű (maholnap már ezen dokumentum sem az) tartalmi, módszertani és formai útmutatót nyújtani, amely egyfelől szorosan illeszkedik a pedagógus életpályamodell részét képező portfólió egyes elemeihez, másfelől a digitális és nem digitális generációk közötti hídépítéshez is hozzájárul. Különös gondot kell fordítani a mentortanítók és a főiskolai hallgatók közötti egyensúly kialakítására és fenntartására, hiszen az X, Y és Z generációk máshogyan szocializálódtak, más volt gyermekkoruk, tanuló idejük és más az értékrendjük. Azt reméljük, hogy az órákra készülés, a tanítás és a megfigyelési szempontok szerinti visszacsatolások körforgásában hallgatóink szemeszterről szemeszterre egyre nagyobb szakmai tapasztalatra, tudatosságra, rugalmasságra, önállóságra és kreatív kivitelezési módokra tesznek szert, amelyek folyamatosan fejlesztik a pedagógus szakmát (is) meghatározó kompetenciáikat. Ezen tapasztalatok hatással vannak a pedagógus pálya iránti elkötelezettségükre is, hiszen a gyakorlatok végén érdemes mérlegelniük, mi mellett döntsenek: munkát, szakmát választanak majd vagy valóban ezt a hivatást kívánják űzni. Ehhez a döntési és érési folyamathoz kívánunk Önöknek biztos alapokat hogy legyen mire építeni, kudarcokat és csalódásokat hogy legyen miből felállni, tanulni és előre menni, sikereket és áldásokat hogy legyen mitől szárnyalni és mit megköszönni. 1 O l d a l

4 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanító képzésének második tanévétől indulnak azon 1-3 hónapig tartó csoportos (6-8 fős) szakmai gyakorlatok, amelyeket a hallgató a Főiskola által kijelölt általános iskolában teljesít. A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje A gyakorlat célja, hogy a tanítójelöltek felkészüljenek az elméleti és tantárgy-pedagógiai ismereteik tudatos gyakorlati alkalmazására a napi nevelő munkában, ezen keresztül fejlődjön szakmai készségük és önreflexivitásuk. A gyakorlat helye egy a Főiskola által kijelölt iskola, továbbá az iskolaigazgató és/vagy a mentor által kijelölt alsó és a választott műveltségterület (röviden VMT) esetén felső tagozatos osztályok. A gyakorlat ideje nappali tagozaton pénteki napokon zajlik, amely körülbelül 3-10 hetet vesz igénybe; levelező tagozaton a fogadóhely által megszabott időpontokban 2-4 hetet. Az eltölthető idő függ a fogadóhely kapacitásától, a hallgatók létszámától és beosztásától. A csoport előtti tanítási gyakorlat menete A tanítási gyakorlatnak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) kapcsolatfelvétel az intézménnyel és a szakvezetővel / szakvezetőkkel; tananyag-kijelölés; (2) az adott alsós osztály(ok)ban, VMT esetén 5 6. osztályban is tanórai hospitálás és forgó rendszerű tanítás; (3) a tanórát követően csoportos és egyéni értékelés. 1. szint: Kapcsolatfelvétel és tananyag-kijelölés A hallgató a Tanulmányi Osztály és/vagy szakfelelős beosztása alapján értesül a fogadó gyakorlóhelyről, a gyakorlat időpontjairól és a kapcsolattartó elérhetőségéről. Tájékozódik ezen dokumentumban található hallgatói és mentori teendőkről, illetve a honlapon található ide vonatkozó információkról, továbbá az általános iskoláról annak honlapja alapján. A hallgatók számára az iskola igazgatója kijelöl egy mentortanítót 1, akinek a támogató irányításával a hallgatók az 1 4. osztályban a gyakorlatnak megfelelő tantárgyakat, az 1 6. osztályban a választott műveltségterületeket tanítják. Az iskola igazgatója jelöli ki azokat a szaktanárokat is, akiknél a hallgató óráit tartja, illetve akik saját osztályukban és tantárgyaikban a hallgató óráinak előkészítését és elemzését végzik. 1 Mentori végzettség nem szükséges hozzá. Mentori tevékenységet minden olyan pedagógus elláthat, akit az intézmény vezetője alkalmasnak tart, vagy maga a pedagógus jelentkezik a feladatra. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító és szaktanár lássa el. 2 O l d a l

5 A hallgatói csoport első alkalommal egyeztet a mentortanítóval, hospitál, illetve elkészítik a beosztást (közös megbeszéléssel vagy véletlenszerű húzással), hogy ki mikor, melyik osztályban és mit tanít. Ezen alkalommal sor kerülhet már a tananyag-kijelölésre is. (Ehhez segédlet az 1. sz. mellékletben található.) 2. szint: Tanórai hospitálás és csoportos tanítás A hallgatók közösen megtekintenek egy-egy tanórát a szakvezető(k)nél, mielőtt tanítani kezdik a kapott/választott tárgyukat. Megismerik a tanmenetet, a témakört, a használatos tankönyveket, segédanyagokat; megismerkednek az adott osztállyal, annak klímájával és a pedagógiai tér nyújtotta lehetőségekkel. A tananyag-kijelölő lap alapján óratervvel együtt felkészülnek a tanítási órákra. Az óratervet előzetesen elküldik, bemutatják a szakvezetőnek, aki megjegyzéseivel ellátja, kiegészíti, javítja. (Az óraterv mintáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Mialatt az egyik hallgató tanít, a csoporttársak megfigyelést végeznek. A megfigyelés elsősorban a pedagógus tevékenységére, a gyerekekkel való interakciójára irányuljon, de kiegészülhet egyéb pedagógiai történések fókuszba állításával is. A hospitálás általános céljai lehetnek: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. A Csoportos tanítási gyakorlatok esetében a hallgatók hospitálásának elsődleges célja a fejlesztés, másodlagos célja a minősítés. 3. szint: Csoportos és egyéni értékelés A hallgató a tanítási órát követően a csoporttársakkal és a szakvezetővel (esetleg más tanító jelenlétével) együtt elemzi saját tanítási tevékenységét. A 2. fejezetben található szempontsort is figyelembe véve közösen értékelik a látott, hallott, megtapasztalt tanóra tanulságait. Az érintett pedagógusjelölt írásban is rögzíti magának a kapott visszajelzéseket. A tanítási gyakorlat a szöveges értékelés mellett egy ötfokozatú érdemjeggyel zárul A gyakorlati idő letelte után lehetőleg két héten belül a szakvezetők és a hallgatók egyegy online visszajelző kérdőíven keresztül is értékelik a kompetenciák menti előrehaladásukat és a közös együttműködést. A visszajelző ív a gyakorlatok minőségbiztosításának részét képezi, azok fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul. 3 O l d a l

6 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt A szakvezető(k) feladatai A hallgatók gyakorlatának irányítását az iskola igazgatója által kijelölt mentortanító és/vagy szakvezető látja el, aki felügyeli és szakmai észrevételeivel folyamatosan támogatja, értékeli a hallgatók pedagógiai munkáját a tervezéstől a megvalósításig. Az egyes évfolyam szintű gyakorlatokhoz tartozó konkrét teendők a 3. fejezetben találhatók. A következőkben a mentor/szakvezető általános teendőit vesszük sorra. 1. A hallgató által feldolgozható tananyagot a szaktanár a következő alkalommal történő tanítást megelőzően legalább 5 nappal korábban jelöli ki. 2. A hallgató által elküldött/bemutatott óratervet átnézi, javítja, észrevételeivel ellátja és egyezteti a tanítójelölttel. 3. A hallgató tanításán jelen van. Az óra vezetését a hallgatóra bízza, és a tanításba (a fegyelmezési eseteket is beleértve) csak indokolt esetben avatkozik be. (Ha a hallgató felkészületlensége miatt a gyerekek tanítása kétséges, átveszi a tanítást.) 4. A tanítást követően a hallgató munkáját a csoporttársakkal együtt közösen megbeszélik, szóban értékeli. (Erre lehetőleg 1 órát szán.) 5. A gyakorlat végén hallgatónként ötfokú érdemjegyet állapít meg, amelyet a Főiskola által ben küldött elektronikus táblázatba is felvezet. 6. A hallgatók jelenlétéről jelenléti ívet vezet, amelyet a gyakorlat végén az egyik hallgatóval visszajuttat a Főiskolára. 7. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitölt egy online visszajelző kérdőívet. (Saját döntése alapján kitöltheti hallgatónként is, de lehetősége van arra is, hogy egyetlen űrlapra vezesse az összes pedagógusjelölt értékelését, ahol lényegesnek tartja, név szerint külön megemlítve őket.) A hallgatók feladatai A mentor/szakvezető segítségével 1. elkészítik a gyakorlat időbeosztását a szakmai tartalmakra, a kötelező feladatokra tekintettel. 2. Megismerkednek az osztállyal, a tanítandó szaktárgyhoz tartozó tanórával, a tanmenettel, az adott témakörrel, a tankönyvekkel, a rendelkezésre álló eszközökkel órát hospitálnak azon a tanórán, amelyből tanítani fognak. 4. A szaktanár által kijelölt tananyaghoz óratervet készítenek és azt a tanítás időpontja előtt legalább 2 nappal elküldik / bemutatják, majd a kapott észrevételeknek megfelelően korrigálják. 5. Jelen vannak a csoporttársak tanításain, azokat önállóan választott és/vagy a szaktanár által adott és/vagy a 2. fejezetben megadott szempontsor alapján megfigyelik. A szaktanár és a csoporttárs tanítása alatt jegyzeteket készítenek, különösen azokról a tapasztalatokról, amelyeket az önállóan tervezendő és vezetendő tanítási órákhoz felhasználnak. 6. Megfigyeléseiket fejlesztő és értékelő céllal az egyes tanítási órákat követően visszajelzik. A kapott visszacsatolásokat pedig maguknak rögzítik. 4 O l d a l

7 7. Jelenlétükről jelenléti ívet vezetnek. Ha a hallgató hiányzik és órát / foglalkozást mulaszt, azt igazolni köteles a mentornak. A gyakorlatról való igazolatlan távolmaradás az aláírás megtagadását vonhatja maga után. 8. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitöltenek egy online visszajelző kérdőívet, amely a gyakorlatok minőségbiztosítása, a saját és a szaktanár munkájának több aspektusból való értékelése miatt fontos szereppel bír. 2. A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése A hallgató értékelése a tanítás tanulási folyamatának fejlesztését szolgálja. Bármihez, amit el akarunk sajátítani, fontos, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen hol tartunk a tanulási folyamatban, mire van még szükségünk, mit kell másképpen csinálnunk. A sikeres fejlesztő értékelés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógusjelöltnek legyenek tanulási céljai, azaz aktív részese legyen a saját fejlődési folyamatának. Ezen értékelési típus megvalósításának legfontosabb alapfeltétele, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a pedagógusjelölt érdekeltté válik saját hiányosságainak a feltárásában, és abban, hogy ezekkel maga is szembenézzen, továbbá képes csoporttársai számára is építő módon jelezni észrevételeit, ezért a fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van a jelölt önértékelésének finomításában is. A reflektív visszajelzés művészete A latin eredetű reflexió fogalma egy a fizikában (is) használatos szakszó, amelynek jelentése visszaverődés, visszatükrözés, visszajelzés. A fogalommal először a felvilágosodás kori filozófusoknál találkozunk, majd a reflektív tanítás módszerének leírására John Dewey-nál kerül először sor. Az elmúlt közel félévszázadban pedig ismét előtérbe került ennek a gondolkodás- és tanításmódnak a kutatása és fejlesztése. Az önreflexió során saját gondolataink, érzéseink világába merülünk, általában visszavisszatérünk a gondolkodás tárgyára, hogy jobban megértsük azt. A reflektivitás egyik legfontosabb összetevője az elemző képesség. A pedagógus saját pedagógiai munkáját elemezve, értékelve eljuthat egy-egy probléma gyökerének felismeréséig, ráléphet a probléma megoldásához vezető útra, megoldhatja azt, erősíthet egy-egy sikeres tevékenységet kiterjesztve többféle helyzetre. Helyes használata fokozza az önismeretet, a tudatosságot és a személyes, illetve szakmai felelősségvállalást, ennek következtében pedig permanens önellenőrzést és önfejlesztést generál. 5 O l d a l

8 Gátló és támogató tényezők Az alábbi gondolattérképen 2 láthatjuk a reflexió korlátait és támogató tényezőit. A gát felső részén helyezkednek el azok a személyiségvonások, amelyek az érett, autonóm egyén jegyeiként feltételei a hatékony reflexiónak: ezek az önismeret, az önbizalom (a saját hatékonyságba vetett hit), az érzelmi kiegyensúlyozottság (érzelmi fegyelmezettség), a flexibilitás, a nyitottság, az interperszonális és kommunikációs képességek fejlettsége, a felelősségérzet, a fejlett metakognitív készségek és reális önértékelés. Ezen vonásokból nem kell, hogy egyszerre mind teljesüljön a reflektivitáskor, azonban ezek hiányában a reflektív gondolkodás hatásfoka gyengül. 2 Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz tanulmánya alapján 6 O l d a l

9 7 O l d a l

10 Gátló tényező a türelmetlenség, az ítéletalkotás és a tanácsadás, mert ezek mintegy falat emelnek körénk és közénk. Lehatárolják a gondolkodás szabad áramlását, ilyenkor megrögzött sémákhoz nyúlunk. Amikor egy beszélgetésben egy adott helyzet részleteit meséljük el egy kollégának (vagy hallgatóként a szaktanárnak), azzal segíti elő legjobban a saját megoldásunk megtalálását, ha nem mondja el, hogy szerinte mit kellene tennünk. Amikor tanácsot kapunk vagy ítéletet döntéseink, tetteink felett amikor pedig nem ezzel az igényünkkel fordultunk a másik félhez, akkor a saját kiútkeresési mechanizmusunk megtorpan, a megoldási lehetőségek végtelen tárháza hirtelen leszűkül, és többnyire csak azt látjuk meg, amit készen kapunk. A kolléga fejében lévő képek és gondolatok hozzánk szólnak, de nem feltétlenül rólunk szólnak. Nem tudhatja, pontosan milyen gondolatok, képek vagy pontosan milyen érzések kusza rendszere van jelen egyszerre bennünk ahogyan nem tudhatjuk ezt mi sem a másikkal (pl. tanítójelölt társunkkal) kapcsolatban. Ezért legjobban azzal tudja a másik elősegíteni a saját reflektív gondolkodásomat, ha nyílt végű kérdésekkel vezet a saját válaszaim megleléséhez. Az önismereti munka részét képező reflektálások gyakran azzal is együtt járnak, hogy összeütközésbe kerülünk magunkkal. A vágyott és a valós helyzet közötti különbség miatt interperszonális feszültség keletkezik, ami jelentős érzelmi terheléshez vezet. A reflexió során az események feldolgozásával párhuzamosan az érzelmek feltárása is szükségessé válik, énközléssel. (Pl. ahelyett, hogy azt mondom ügyes voltál, úgy fogalmazok, hogy tetszett, amikor felírtad a táblára a kulcsfogalmakat, mert ez segítette a pontosabb témakövetést.) A problémák következő területe a kezdő pedagógusok szűk látókörű tudására fókuszál. Megfigyelték, hogy a pályakezdő elsősorban saját magára figyel (milyen a tárgyi tudásom?, hogyan öltöztem fel?, milyen papírokat kell sokszorosítanom?, mit fog mondani a mentorom?, jól csináltam?, izgulok még? stb.). A csoportban zajló folyamatokra, a differenciált körülményekre vagy a pedagógiai jelenségekre még kevésbé érzékenyek (pl. a helyzetek sokszínűsége, a megtartott foglalkozások reprezentációi, a gyermekek tanulási módszere, szociális háttere stb.). Ez a jelenség az érési folyamatnak egy természetes velejárója. A hiányok korlátozzák a reflexiót, de paradox módon erre a készletre tapasztalat és reflexió útján lehet szert tenni. Néhány évnyi tanítás után a pedagógus túllép ezen, és figyelme magán kívül már kiterjed másokra, a látens makro- és mikrofolyamatokra is. A tudásátadás mint a tudás közvetítésének egyik nézete is a gátló tényezők sorát szaporítja. Ennek oka a tanulás konstruktív szemléletéből ered. Nem arról van szó, hogy valami (a pedagógus tudása) átadódna a gyermek fejébe, majd ott változatlan formában beépülne. Mindannyian hozott anyagból építkezünk, a gyermekek előzetes tudására, tapasztalatára a szülői, otthoni és egyéb környezet rányomta bélyegét, amihez a különböző társas közegek mind hozzátesznek, így a megtapasztalt információk dekonstruálódnak és újrakonstruálódnak, ezzel egy új struktúra alakul ki bennünk. A pedagógus ezt szem előtt tartva képes a konstrukció velejárójaként értelmezni az egyéni haladási ütemet, elfogadja a hibázást és a zsákutcákat a gyakorló pedagógusjelölt esetében is. A tanári reflexió további gátló tényezője az adott intézmény működése, a hosszú időn át hagyományozódó rend, tradíció, ami nem csak az értékeket konzerválja, hanem az intézményen kívüli változó értékekre való adekvát reagálásokat is. A foglalkozások kötött időintervallumai, a megszokott elvárásokhoz való túlzott ragaszkodás nehezítheti a megújulást, az inspiráló környezet kialakítását. A (szakmai) párbeszéd hiánya vagy elégtelensége, amely a kollégák egymás közti, illetve a pedagógusok és szülők, a vezetők és pedagógusok viszonyában nyilvánul meg, megakasztja a reflektív munkavégzést. Lényeges a visszajelzés módja, amely ha destruktív, akkor az ítélkezés eszközeként működik és erős érzelmi ellenállást válthat ki. Azonban a nyitott (pl. asszertív, erőszakmentes) kommunikációs készségen alapuló, együttműködésre építő szervezeti kultúra kedvez a reflektív közeg kialakításának. 8 O l d a l

11 A jó reflexió tehát A reflexiós tevékenység során az önmagunkhoz való kritikus hozzáállás, előítéleteink felismerése, megkérdőjelezése, a sztereotípiák dobozából való ki-kilépéseink elvezetnek a saját cselekedeteinkért való felelősségvállalás eléréséhez. Az erőforrásokra fókuszáló kommunikáció nem elfedi a problémákat, hanem támogatja a pozitív, képes vagyok megoldani hozzáállást. Gondolataink, érzéseink kihatnak énképünkre, a világról alkotott nézeteinkre és befolyásolják cselekedeteinket. Ahhoz, hogy egy eseményre megfelelő módon reflektáljuk, szükséges, hogy saját változó belső folyamunkkal éppúgy tisztában legyünk, mint a külvilágban zajló folyamatok állandó hullámzásával. Ez azt is jelenti, hogy időről-időre megállunk, felfüggesztjük meglévő értelmezési kereteinket, elő- és utóítéleteinket és arra figyelünk, ami van, a saját állapotában, kivetítéseink nélkül. Van, hogy ez az állapot magától kialakul, általában azonban tudatos odafigyelést és gyakorlást igényel. A tanórát követő csoportos és egyéni visszajelzéseknél érdemes a konkrét tantárgypedagógiai, szakmódszertani szempontok mellett a következőket is végiggondolni, ezekre rákérdezni vagy reagálni rájuk: a) Mi az, ami a legnagyobb élmény volt számomra ezen az órán? b) Ha az eseményeket most visszafelé pörgetem, min akad meg először a figyelmem? Miért? c) Mik az erősségeim az adott tanórának a tervezésében és mik a megvalósításában? d) Mik a nehézségeim, problémáim és mit gondolok ezek okairól? e) Mi az, amiben fejlődtem, amit tanultam a tanítás közben? f) Mi az, amit másképp csinálnék? g) Milyen érzéseim, élményeim voltak az egyes feladatok elvégzése alatt és milyenek most? h) Mi az, amiben segít(het) tisztán látnom a közös óraelemzés? i) Milyen további kérdések merültek fel bennem? j) stb. 9 O l d a l

12 Az értékelés kimenete A hallgató a jelenlévők minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak a szereplésre, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A mentor és a közreműködő tanítók, szakvezetők, az igazgató, vagy helyettese jóváhagyásával saját meglátásaik alapján közös szóbeli és írásbeli értékelést készítenek a hallgatói feladatok teljesítését alapul véve. A megfigyelési fókuszokat orientálandó és az értékelést megkönnyítendő egy táblázatban foglaltuk össze a lehetséges szempontokat (ezek bővíthetőek, alakíthatók a mentor belátása szerint) a két szélső érték jellemzőinek megadásával. A gyakorlat egészének minősítése: kiválóan megfelelt: jeles (5) jól megfelelt: jó (4) megfelelt: közepes (3) gyengén megfelelt: elégséges (2) nem felelt meg: elégtelen (1) A gyakorlat minősítése a szaktanár feladata, aki a közreműködő tanítók és csoporttársak által kialakított véleményeket is figyelembe veheti. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a tanítási gyakorlat minősítése lehetőleg objektív szempontok alapján történjen. A szaktanárnak lehetősége van arra is, hogy szakmailag indokolva a pedagógusjelöltet a pályára alkalmatlannak találja. Mivel a hazai pedagógusképzési rendszerben egyelőre nincs egy elfogadott, központosított alkalmassági szűrő, ezért a hallgatóink egyetlen és nélkülözhetetlen szakmai-gyakorlati megmérettetése az iskolákban elvégzett tanítási alkalmak folyamán történik meg. A mentortanítók, szakvezetők felelőssége ezért óriási. 10 O l d a l

13 Szempont 5 (kiválóan megfelelt) 1 (nem felelt meg) Felkészülése a tanítási órára Óraterve Igényes, alapos, körültekintő... Szakmailag kifogástalan; külalakja igényes; tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; jól felépített, van egy íve. Felületes, bizonytalan, rendszertelen Szakmailag több ponton is kifogásolható; külalakja igénytelen; nem tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; felépítése következetlen, zavaros. Tantárgypedagógiai tevékenysége Az órai célokat jól jelöli ki, nagymértékben megvalósítja őket. A diákok előzetes tudását figyelembe veszi, azokra épít. A tanultakat alkotó módon alkalmazza, eredményesen tanít. Szakszerű, alapos, körültekintő, a gyerekek érdeklődését is figyelembe veszi. Nincs tisztában a tanulás-tanítás céljaival, eszközeivel, módszereivel. Szakmai tévedések, pontatlanságok, hibák fedezhetők fel; a gyerek érdeklődésére nem épít. Szaknyelv használata Kifogástalan, magabiztosan használja az adott tantárgy szakszavait. Jól ismeri a terület terminológiáját. Pongyola, bizonytalan szó- és fogalomhasználat. Kommunikációja Figyel a tanulók észrevételeire, folyamatos interakciót tart fenn. Intonációja, artikulációja megfelelő és tisztán érthető, hallható. Egyértelműen és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fogalmazza meg az utasításokat. Olykor él a humor eszközével is, amelyet fogadni is képes a gyerekektől. Kérdezéskultúrája magas; teret és időt biztosít a diákok kérdéseinek is. Érthetetlenül, halkan beszél. Az utasításai nehézkesek, túl bonyolultak, logikátlanok. Humortalan, merev és a gyerekek humorára sem vevő. Kérdezéskultúrája szűk mezsgyén mozog, zárt végű, sugalló kérdéseket alkalmaz. A diákoknak nincs lehetőségük kérdéseket megfogalmazni. Módszertani tevékenysége Alkalmazza a korszerű, tanulóközpontú tanítási stratégiákat, a célnak megfelelő változatos tanulásszervezési eljárásokat és munkaformákat választja. Többféle hatékony módszert képes eredményesen és differenciáltan alkalmazni. Csupán egy vagy két módszert és munkaformát alkalmaz, hiányzik a tudatosság és az adaptivitás. 11 O l d a l

14 Eszközhasználata (táblakép, kiadott anyagok) Célszerű, változatos és eredményes; hagyományos és digitális eszközöket jól használ. Írásbeli munkája logikus felépítésű, áttekinthető; gyakran használ színeket és grafikus szervezőket a tananyag feldolgozása során. Alig használ eszközt, vagy nem adekvátan használja azokat. Írásbeli munkája, táblaképe hibás, áttekinthetetlen. Ön- és társértékelése Képes saját tevékenységére kritikusan reflektálni, a szaktanár észrevételeit megérti; belátja, ha téved. Látja, hogy honnan hová kíván tartani, határait érzékeli. Önmagával is elfogadó, türelmes. Társainak adott visszajelzései reflektáltak, részletesek, megindokoltak, személyre szabottak, differenciálók. Énképe bizonytalan, ellentmondásokkal teli. Kritikai és konstruktív gondolkodása erőteljesen megkérdőjelezhető. Nem látja, honnan hová kíván tartani. Önmagával szemben türelmetlen, túl kritikus vagy túl engedékeny. Visszacsatolásai nem fejlesztőek, indokolatlanok, nem egyértelműek a többiek számára. Személyisége, szerepfelfogása, stílusa, nevelői attitűdje A pedagógusjelöltet a tanítói pályára nem javaslom / javaslom, mert: 12 O l d a l

15 3. Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Az Útmutató harmadik fejezetében a nappali tagozaton négy, levelező tagozaton két csoport előtti gyakorlat sajátos irányait és követelményeit mutatjuk be. Csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Levelező tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) 2. évesek (4. félév) 3. évesek (6. félév) Tanítandó tárgyak Magyar nyelv és irodalom; matematika Magyar nyelv és irodalom; matematika; testnevelés és sport; ének-zene Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya Hetente 1 pénteki nap (alkalmanként 1 vagy 2 hallgató) Tanítandó tárgyanként 1 tanóra 4 nap A hallgatói munkára szánt időintervallum Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés 4 (esetleg +1) nap, 7:45-16 óra között Specifikumok 1 Specifikumok 2 A két tantárgy közül minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Amennyiben marad még tanításra felhasználható pénteki nap, és a hallgatókon kívül a mentor is bátorsággal, örömmel vállalja ezt a feladatot, akkor a hallgatók utolsó búcsú órájukat blokktanításban is A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Első alkalommal a1 4. órában hospitálnak, majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra. Második alkalommal 1 3. órában 13 O l d a l

16 megtarthatják. Ennek lépései a következők: 1. A mentor 3 hallgatóval foglalkozik. A mentortanító dönti el, milyen szakaszokra osztja az órát és ki melyik részt tartja belőle. A hallgatók mind csak a saját szakaszukat dolgozzák ki az adott órára, amit összeillesztenek, így egy tervezettel dolgozik a pedagógus. A mentortanító segít abban, hogy hány feladatra van szükség egy blokkon belül. Meghatározza a típusfeladatokat, igazodva a tanóra típusához (pl. ismétlő, gyakorló óra stb.) egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 2. A hallgatók vasárnapig / hétfőig elkészítik és elküldik az összeszerkesztett óratervüket, amelyben jelölhetik betűvel, számmal, különböző színekkel a saját részfeladatukat. (Ha mindez Google docban zajlik, a szerkesztés gyorsan működik, és azonnal láthatja a szakvezető is, amennyiben Gmail fiókkal rendelkezik.) 3. Az óratervről a szakvezető legkésőbb a szerdai nap folyamán ad egy visszajelzést, értékelve, javítva azt. 4. Pénteken sor kerül a tanításra, mind a 3 hallgató esetén, amelyet egy megbeszélés, záró értékelés követ. A közös megbeszélés alkalmával térhet ki részletesebben szóban arra is, hogy az egyes óratervekben mi volt hasznos, jól kigondolt, alapos, és minél javasolna mást legközelebb. Ha még egy csoport búcsú órájára van mód, akkor a mentor újabb tananyagot jelöl ki és a fentebb leírt módon jár el. 14 O l d a l

17 Csoport előtti tanítási gyakorlat 2. Nappali tagozat Levelező tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) 3. évesek (5. félév) 4. évesek (7. félév) Tanítandó tárgyak Osztály Magyar nyelv és irodalom; matematika; környezetismeret; ének-zene Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya Környezetismeret; rajz és vizuális kultúra; életvitel (technika) + VMT + 2. VMT Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Tanítandó tárgyanként 1 tanóra 4 nap A hallgatói munkára szánt időintervallum Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés 4 (esetleg +1) nap, 7:45-16 óra között Specifikumok 1 Specifikumok 2 A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A három + VMT(-k) tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Első alkalommal a1 4. órában hospitálnak, valamint 1 órát a VMTből 5. vagy 6. osztályban. Majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra. Második alkalommal 1 3. órában egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a O l d a l

18 alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 16 O l d a l

19 Csoport előtti tanítási gyakorlat 3. VMT csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 Specifikumok 2 3. évesek (6. félév) Testnevelés és sport; ének-zene; + VMT Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A 2. VMT-t szintén 1 tanórában tartják meg. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 17 O l d a l

20 Csoport előtti tanítási gyakorlat 4. VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 Specifikumok 2 4. évesek (7. félév) Rajz és vizuális kultúra; életvitel (technika); + VMT/német nemzetiségi/cigány nemzetiségi szakirány Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés, értékelés A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A VMT-t szintén 1 tanórában tartják meg. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 18 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A

Részletesebben

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A

Részletesebben

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:...

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... 10. sz. melléklet Tanmenet A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... Ssz. Témakörök Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1.

Részletesebben

az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez

az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez 0 Levelező tagozaton Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A hospitálás alapvető módszere... 3 A megfigyelés

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái V. A hallgatók lehetőségei és kötelességei a gyakorlat

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS MELLÉKLET. 7. félév SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA

ÚTMUTATÓ ÉS MELLÉKLET. 7. félév SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA ÚTMUTATÓ ÉS MELLÉKLET SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA 7. félév Tanegység: Egyéni tanítási gyakorlat 3 Készült: Eszterházy

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

A GYAKORLATI KÉPZÉS MUNKATERVE 2013/2014. tanév TAVASZI FÉLÉV

A GYAKORLATI KÉPZÉS MUNKATERVE 2013/2014. tanév TAVASZI FÉLÉV A GYAKORLATI KÉPZÉS MUNKATERVE 2013/2014. tanév TAVASZI FÉLÉV I. évfolyam (2. félév) Egyéni komplex gyakorlat II. (ANPETA 1712) Tartalma: a tájékozódás szakaszát a 2. félévben a célirányos, különböző pedagógiai

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Útmutató szakmai gyakorlathoz

Útmutató szakmai gyakorlathoz Útmutató szakmai gyakorlathoz Eszterházy Károly Egyetem Készítették:,, tantárgyfelelősök AZ ÚTMUTATÓ FELÉPÍTÉSE Az útmutató felépítése Általános tudnivalók A hallgatók megjelenésére, magatartására vonatkozó

Részletesebben

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Informatikatanári portfólió Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Bevezető kérdések Kérdés: Néhány gondolat magáról Vizsga/eljárás Miért beszélünk róla? Miért én beszélek róla? A pedagógusminősítés elemei 50

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Óraterv. Az óra témája: A hivatali levél

Óraterv. Az óra témája: A hivatali levél A pedagógus neve: Kovácsné Komáromi Éva Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Tantárgy: magyar nyelv Osztály: 10. A osztály Témakör: Szövegtípusok, stílusrétegek Óraterv Az óra témája: A hivatali levél

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA 2013/2014. I. félév

KÉPZÉSI TEMATIKA 2013/2014. I. félév KÉPZÉSI TEMATIKA 2013/2014 I. félév Készítette:Gabi Gabriella Murel Klára igazgatóhelyettesek Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa intézetigazgató szakfelelős II. évfolyam Feladata: III. évfolyam Feladata: I.

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA

A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A MENTORKÉPZÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Szabados Tímea, Vásárhelyi Virág Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Kecskemét,

Részletesebben

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan. III. ÓRATERV A III. kooperatív óra terve A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 3. Az óra célja

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác

Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék 1. Az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlat (Összefüggő szakmai gyakorlat)... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat célja...

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Sorszám Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335

Részletesebben

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának

Részletesebben

Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác

Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlat (Összefüggő szakmai gyakorlat)... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat célja...

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához Útmutató Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar tanterve alapján a III. évfolyamos óvodapedagógia szakos levelezős hallgatóknak

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban Időpont: 2010. február 22. A projekt célja: A diákok jogi tudásának, ismeretének bővítése, gyakorlati feladatok keretében felkészíteni

Részletesebben

A azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy

A azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás I tantárgy 1. 1. A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZEMPONTÚ HOSPITÁLÁS PEDAGÓGIA GYAKORLAT TEMATIKA KÖVETELMÉNYEK, A KURZUS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

ÁLTALÁNOS SZEMPONTÚ HOSPITÁLÁS PEDAGÓGIA GYAKORLAT TEMATIKA KÖVETELMÉNYEK, A KURZUS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI SZTE BTK Neveléstudományi Intézet ÁLTALÁNOS SZEMPONTÚ HOSPITÁLÁS PEDAGÓGIA GYAKORLAT TEMATIKA A PEDAGÓGIA GYAKORLAT CÉLJA, hogy a hallgatók számára betekintést nyújtson az iskolai élet és a pedagógusszakma

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Közösségi pedagógiai gyakorlat

Közösségi pedagógiai gyakorlat Czető Krisztina, czeto.krisztina@ppk.elte.hu Dr. Mészáros György, meszaros.gyorgy@ppk.elte.hu Közösségi pedagógiai gyakorlat 2014. OKTÓBER 1. /2012. (.).EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

"Mindennapi pénzügyeink" óravázlat

Mindennapi pénzügyeink óravázlat "Mindennapi pénzügyeink" óravázlat A pedagógus neve: Zsámba Lajos Műveltségi terület: Közgazdaságtan Tantárgy: Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Osztály: 11. Az óra témája: Szereplők és kapcsolatok a piacgazdaságban

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA

SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA Ú T M U TAT Ó SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK, ISKOLAI SZAKVEZETŐK, GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK SZÁMÁRA tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos 45 óra+egyéni

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Márki Sándor Általános Iskola

Márki Sándor Általános Iskola Márki Sándor Általános Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÚTMUTATÓ A TANÍTÓ SZAKOS HALLGATÓK TÍZHETES TBN00A14g KOMPLEX SZAKMAI GYAKORLATÁHOZ Az utolsó, nyolcadik tanulmányi félévben hallgatónk iskolát választ összefüggő gyakorlatának színteréül, az iskola igazgatója

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

III. É V F O L Y A M - VI. F É L É V I. CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI GYAKORLAT

III. É V F O L Y A M - VI. F É L É V I. CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI GYAKORLAT LBC_TA191G2 LBC_TA196G3 2016/17. tanévre frissítve Sontráné dr. Bartus Franciska EKE SCC III. É V F O L Y A M - VI. F É L É V I. CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI GYAKORLAT a) Cél: a tanítás gyakorlása az alapképzés

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA 2011/ félév

KÉPZÉSI TEMATIKA 2011/ félév KÉPZÉSI TEMATIKA 2011/2012 2. félév Készítette: Gabi Gabriella Murel Klára igazgatóhelyettesek Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa intézetigazgató I. évfolyam Feladata: Az egyéni komplex pedagógiai gyakorlat

Részletesebben

2016. Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

2016. Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési szabályzat Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola és

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A GYAKORLATI KÉPZÉS RENDJE. 2016/2017. tanév. II. félév

A GYAKORLATI KÉPZÉS RENDJE. 2016/2017. tanév. II. félév A GYAKORLATI KÉPZÉS RENDJE 2016/2017. tanév II. félév Készítette: Pusztai Judit (igh.) SZAKVEZETŐK A KAPOSVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUMBAN Tanító szakvezetők: 1. a Fornai Éva 2. a Richterné Somlyai

Részletesebben

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek ÚTITÁRSAK Pedagógusokat segítő szerepek TÉMACSOPORTOK Rövid, bevezető témák 1. Jogszabályi háttér 2. Életpálya szakaszai 3. A rendszer bevezetése 4. Értékelési rendszer 5. TÁMOP Segítő, értékelő szerepek

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP Készítette: Cselikné Juhász Ildikó

ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP Készítette: Cselikné Juhász Ildikó ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP ÉRTÉKELÉS? Eddig Osztályzat: - eltérő értéke van, osztályon kívül nem összehasonlítható; - öt fokú skála; - nem segít a teljesítmény javításában; - fegyelmezési eszköz?! ÉRTÉKELÉS? Eddig

Részletesebben