Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác O l d a l

Átírás

1 Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác O l d a l

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat menete... 2 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése... 5 A reflektív visszajelzés művészete... 5 Az értékelés kimenete Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 3., VMT csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 4., VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat Csoport előtti tanítási gyakorlat 4., VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat Mellékletek Tananyag-kijelölő lap Segédanyag az óraterv felépítéséhez O l d a l

3 Bevezetés Jelen dokumentum az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tavaszi félévében meghirdetett úgynevezett csoport előtti tanítási gyakorlat típusának sikeres teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani. Részletes feladat és értékelési szempontrendszer mentén a nappali és levelező tagozatos hallgatók tájékozódhatnak belőle a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz szükséges hospitálási, önálló tanítási továbbá csoportos és egyéni visszajelzési feladatokról. Minden egyes munkafolyamat nélkülözhetetlen eleme a vezetőpedagógus (szaktanár vagy más néven mentor) és a hallgató közötti párbeszéd, amely a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Ehhez a közös munkához és a hallgatók fejlődéséhez, (ön)fejlesztéséhez kívánunk olyan korszerű (maholnap már ezen dokumentum sem az) tartalmi, módszertani és formai útmutatót nyújtani, amely egyfelől szorosan illeszkedik a pedagógus életpályamodell részét képező portfólió egyes elemeihez, másfelől a digitális és nem digitális generációk közötti hídépítéshez is hozzájárul. Különös gondot kell fordítani a mentortanítók és a főiskolai hallgatók közötti egyensúly kialakítására és fenntartására, hiszen az X, Y és Z generációk máshogyan szocializálódtak, más volt gyermekkoruk, tanuló idejük és más az értékrendjük. Azt reméljük, hogy az órákra készülés, a tanítás és a megfigyelési szempontok szerinti visszacsatolások körforgásában hallgatóink szemeszterről szemeszterre egyre nagyobb szakmai tapasztalatra, tudatosságra, rugalmasságra, önállóságra és kreatív kivitelezési módokra tesznek szert, amelyek folyamatosan fejlesztik a pedagógus szakmát (is) meghatározó kompetenciáikat. Ezen tapasztalatok hatással vannak a pedagógus pálya iránti elkötelezettségükre is, hiszen a gyakorlatok végén érdemes mérlegelniük, mi mellett döntsenek: munkát, szakmát választanak majd vagy valóban ezt a hivatást kívánják űzni. Ehhez a döntési és érési folyamathoz kívánunk Önöknek biztos alapokat hogy legyen mire építeni, kudarcokat és csalódásokat hogy legyen miből felállni, tanulni és előre menni, sikereket és áldásokat hogy legyen mitől szárnyalni és mit megköszönni. 1 O l d a l

4 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanító képzésének második tanévétől indulnak azon 1-3 hónapig tartó csoportos (6-8 fős) szakmai gyakorlatok, amelyeket a hallgató a Főiskola által kijelölt általános iskolában teljesít. A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje A gyakorlat célja, hogy a tanítójelöltek felkészüljenek az elméleti és tantárgy-pedagógiai ismereteik tudatos gyakorlati alkalmazására a napi nevelő munkában, ezen keresztül fejlődjön szakmai készségük és önreflexivitásuk. A gyakorlat helye egy a Főiskola által kijelölt iskola, továbbá az iskolaigazgató és/vagy a mentor által kijelölt alsó és a választott műveltségterület (röviden VMT) esetén felső tagozatos osztályok. A gyakorlat ideje nappali tagozaton pénteki napokon zajlik, amely körülbelül 3-10 hetet vesz igénybe; levelező tagozaton a fogadóhely által megszabott időpontokban 2-4 hetet. Az eltölthető idő függ a fogadóhely kapacitásától, a hallgatók létszámától és beosztásától. A csoport előtti tanítási gyakorlat menete A tanítási gyakorlatnak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) kapcsolatfelvétel az intézménnyel és a szakvezetővel / szakvezetőkkel; tananyag-kijelölés; (2) az adott alsós osztály(ok)ban, VMT esetén 5 6. osztályban is tanórai hospitálás és forgó rendszerű tanítás; (3) a tanórát követően csoportos és egyéni értékelés. 1. szint: Kapcsolatfelvétel és tananyag-kijelölés A hallgató a Tanulmányi Osztály és/vagy szakfelelős beosztása alapján értesül a fogadó gyakorlóhelyről, a gyakorlat időpontjairól és a kapcsolattartó elérhetőségéről. Tájékozódik ezen dokumentumban található hallgatói és mentori teendőkről, illetve a honlapon található ide vonatkozó információkról, továbbá az általános iskoláról annak honlapja alapján. A hallgatók számára az iskola igazgatója kijelöl egy mentortanítót 1, akinek a támogató irányításával a hallgatók az 1 4. osztályban a gyakorlatnak megfelelő tantárgyakat, az 1 6. osztályban a választott műveltségterületeket tanítják. Az iskola igazgatója jelöli ki azokat a szaktanárokat is, akiknél a hallgató óráit tartja, illetve akik saját osztályukban és tantárgyaikban a hallgató óráinak előkészítését és elemzését végzik. 1 Mentori végzettség nem szükséges hozzá. Mentori tevékenységet minden olyan pedagógus elláthat, akit az intézmény vezetője alkalmasnak tart, vagy maga a pedagógus jelentkezik a feladatra. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító és szaktanár lássa el. 2 O l d a l

5 A hallgatói csoport első alkalommal egyeztet a mentortanítóval, hospitál, illetve elkészítik a beosztást (közös megbeszéléssel vagy véletlenszerű húzással), hogy ki mikor, melyik osztályban és mit tanít. Ezen alkalommal sor kerülhet már a tananyag-kijelölésre is. (Ehhez segédlet az 1. sz. mellékletben található.) 2. szint: Tanórai hospitálás és csoportos tanítás A hallgatók közösen megtekintenek egy-egy tanórát a szakvezető(k)nél, mielőtt tanítani kezdik a kapott/választott tárgyukat. Megismerik a tanmenetet, a témakört, a használatos tankönyveket, segédanyagokat; megismerkednek az adott osztállyal, annak klímájával és a pedagógiai tér nyújtotta lehetőségekkel. A tananyag-kijelölő lap alapján óratervvel együtt felkészülnek a tanítási órákra. Az óratervet előzetesen elküldik, bemutatják a szakvezetőnek, aki megjegyzéseivel ellátja, kiegészíti, javítja. (Az óraterv mintáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Mialatt az egyik hallgató tanít, a csoporttársak megfigyelést végeznek. A megfigyelés elsősorban a pedagógus tevékenységére, a gyerekekkel való interakciójára irányuljon, de kiegészülhet egyéb pedagógiai történések fókuszba állításával is. A hospitálás általános céljai lehetnek: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. A Csoportos tanítási gyakorlatok esetében a hallgatók hospitálásának elsődleges célja a fejlesztés, másodlagos célja a minősítés. 3. szint: Csoportos és egyéni értékelés A hallgató a tanítási órát követően a csoporttársakkal és a szakvezetővel (esetleg más tanító jelenlétével) együtt elemzi saját tanítási tevékenységét. A 2. fejezetben található szempontsort is figyelembe véve közösen értékelik a látott, hallott, megtapasztalt tanóra tanulságait. Az érintett pedagógusjelölt írásban is rögzíti magának a kapott visszajelzéseket. A tanítási gyakorlat a szöveges értékelés mellett egy ötfokozatú érdemjeggyel zárul A gyakorlati idő letelte után lehetőleg két héten belül a szakvezetők és a hallgatók egyegy online visszajelző kérdőíven keresztül is értékelik a kompetenciák menti előrehaladásukat és a közös együttműködést. A visszajelző ív a gyakorlatok minőségbiztosításának részét képezi, azok fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul. 3 O l d a l

6 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt A szakvezető(k) feladatai A hallgatók gyakorlatának irányítását az iskola igazgatója által kijelölt mentortanító és/vagy szakvezető látja el, aki felügyeli és szakmai észrevételeivel folyamatosan támogatja, értékeli a hallgatók pedagógiai munkáját a tervezéstől a megvalósításig. Az egyes évfolyam szintű gyakorlatokhoz tartozó konkrét teendők a 3. fejezetben találhatók. A következőkben a mentor/szakvezető általános teendőit vesszük sorra. 1. A hallgató által feldolgozható tananyagot a szaktanár a következő alkalommal történő tanítást megelőzően legalább 5 nappal korábban jelöli ki. 2. A hallgató által elküldött/bemutatott óratervet átnézi, javítja, észrevételeivel ellátja és egyezteti a tanítójelölttel. 3. A hallgató tanításán jelen van. Az óra vezetését a hallgatóra bízza, és a tanításba (a fegyelmezési eseteket is beleértve) csak indokolt esetben avatkozik be. (Ha a hallgató felkészületlensége miatt a gyerekek tanítása kétséges, átveszi a tanítást.) 4. A tanítást követően a hallgató munkáját a csoporttársakkal együtt közösen megbeszélik, szóban értékeli. (Erre lehetőleg 1 órát szán.) 5. A gyakorlat végén hallgatónként ötfokú érdemjegyet állapít meg, amelyet a Főiskola által ben küldött elektronikus táblázatba is felvezet. 6. A hallgatók jelenlétéről jelenléti ívet vezet, amelyet a gyakorlat végén az egyik hallgatóval visszajuttat a Főiskolára. 7. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitölt egy online visszajelző kérdőívet. (Saját döntése alapján kitöltheti hallgatónként is, de lehetősége van arra is, hogy egyetlen űrlapra vezesse az összes pedagógusjelölt értékelését, ahol lényegesnek tartja, név szerint külön megemlítve őket.) A hallgatók feladatai A mentor/szakvezető segítségével 1. elkészítik a gyakorlat időbeosztását a szakmai tartalmakra, a kötelező feladatokra tekintettel. 2. Megismerkednek az osztállyal, a tanítandó szaktárgyhoz tartozó tanórával, a tanmenettel, az adott témakörrel, a tankönyvekkel, a rendelkezésre álló eszközökkel órát hospitálnak azon a tanórán, amelyből tanítani fognak. 4. A szaktanár által kijelölt tananyaghoz óratervet készítenek és azt a tanítás időpontja előtt legalább 2 nappal elküldik / bemutatják, majd a kapott észrevételeknek megfelelően korrigálják. 5. Jelen vannak a csoporttársak tanításain, azokat önállóan választott és/vagy a szaktanár által adott és/vagy a 2. fejezetben megadott szempontsor alapján megfigyelik. A szaktanár és a csoporttárs tanítása alatt jegyzeteket készítenek, különösen azokról a tapasztalatokról, amelyeket az önállóan tervezendő és vezetendő tanítási órákhoz felhasználnak. 6. Megfigyeléseiket fejlesztő és értékelő céllal az egyes tanítási órákat követően visszajelzik. A kapott visszacsatolásokat pedig maguknak rögzítik. 4 O l d a l

7 7. Jelenlétükről jelenléti ívet vezetnek. Ha a hallgató hiányzik és órát / foglalkozást mulaszt, azt igazolni köteles a mentornak. A gyakorlatról való igazolatlan távolmaradás az aláírás megtagadását vonhatja maga után. 8. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitöltenek egy online visszajelző kérdőívet, amely a gyakorlatok minőségbiztosítása, a saját és a szaktanár munkájának több aspektusból való értékelése miatt fontos szereppel bír. 2. A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése A hallgató értékelése a tanítás tanulási folyamatának fejlesztését szolgálja. Bármihez, amit el akarunk sajátítani, fontos, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen hol tartunk a tanulási folyamatban, mire van még szükségünk, mit kell másképpen csinálnunk. A sikeres fejlesztő értékelés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógusjelöltnek legyenek tanulási céljai, azaz aktív részese legyen a saját fejlődési folyamatának. Ezen értékelési típus megvalósításának legfontosabb alapfeltétele, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a pedagógusjelölt érdekeltté válik saját hiányosságainak a feltárásában, és abban, hogy ezekkel maga is szembenézzen, továbbá képes csoporttársai számára is építő módon jelezni észrevételeit, ezért a fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van a jelölt önértékelésének finomításában is. A reflektív visszajelzés művészete A latin eredetű reflexió fogalma egy a fizikában (is) használatos szakszó, amelynek jelentése visszaverődés, visszatükrözés, visszajelzés. A fogalommal először a felvilágosodás kori filozófusoknál találkozunk, majd a reflektív tanítás módszerének leírására John Dewey-nál kerül először sor. Az elmúlt közel félévszázadban pedig ismét előtérbe került ennek a gondolkodás- és tanításmódnak a kutatása és fejlesztése. Az önreflexió során saját gondolataink, érzéseink világába merülünk, általában visszavisszatérünk a gondolkodás tárgyára, hogy jobban megértsük azt. A reflektivitás egyik legfontosabb összetevője az elemző képesség. A pedagógus saját pedagógiai munkáját elemezve, értékelve eljuthat egy-egy probléma gyökerének felismeréséig, ráléphet a probléma megoldásához vezető útra, megoldhatja azt, erősíthet egy-egy sikeres tevékenységet kiterjesztve többféle helyzetre. Helyes használata fokozza az önismeretet, a tudatosságot és a személyes, illetve szakmai felelősségvállalást, ennek következtében pedig permanens önellenőrzést és önfejlesztést generál. 5 O l d a l

8 Gátló és támogató tényezők Az alábbi gondolattérképen 2 láthatjuk a reflexió korlátait és támogató tényezőit. A gát felső részén helyezkednek el azok a személyiségvonások, amelyek az érett, autonóm egyén jegyeiként feltételei a hatékony reflexiónak: ezek az önismeret, az önbizalom (a saját hatékonyságba vetett hit), az érzelmi kiegyensúlyozottság (érzelmi fegyelmezettség), a flexibilitás, a nyitottság, az interperszonális és kommunikációs képességek fejlettsége, a felelősségérzet, a fejlett metakognitív készségek és reális önértékelés. Ezen vonásokból nem kell, hogy egyszerre mind teljesüljön a reflektivitáskor, azonban ezek hiányában a reflektív gondolkodás hatásfoka gyengül. 2 Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz tanulmánya alapján 6 O l d a l

9 7 O l d a l

10 Gátló tényező a türelmetlenség, az ítéletalkotás és a tanácsadás, mert ezek mintegy falat emelnek körénk és közénk. Lehatárolják a gondolkodás szabad áramlását, ilyenkor megrögzött sémákhoz nyúlunk. Amikor egy beszélgetésben egy adott helyzet részleteit meséljük el egy kollégának (vagy hallgatóként a szaktanárnak), azzal segíti elő legjobban a saját megoldásunk megtalálását, ha nem mondja el, hogy szerinte mit kellene tennünk. Amikor tanácsot kapunk vagy ítéletet döntéseink, tetteink felett amikor pedig nem ezzel az igényünkkel fordultunk a másik félhez, akkor a saját kiútkeresési mechanizmusunk megtorpan, a megoldási lehetőségek végtelen tárháza hirtelen leszűkül, és többnyire csak azt látjuk meg, amit készen kapunk. A kolléga fejében lévő képek és gondolatok hozzánk szólnak, de nem feltétlenül rólunk szólnak. Nem tudhatja, pontosan milyen gondolatok, képek vagy pontosan milyen érzések kusza rendszere van jelen egyszerre bennünk ahogyan nem tudhatjuk ezt mi sem a másikkal (pl. tanítójelölt társunkkal) kapcsolatban. Ezért legjobban azzal tudja a másik elősegíteni a saját reflektív gondolkodásomat, ha nyílt végű kérdésekkel vezet a saját válaszaim megleléséhez. Az önismereti munka részét képező reflektálások gyakran azzal is együtt járnak, hogy összeütközésbe kerülünk magunkkal. A vágyott és a valós helyzet közötti különbség miatt interperszonális feszültség keletkezik, ami jelentős érzelmi terheléshez vezet. A reflexió során az események feldolgozásával párhuzamosan az érzelmek feltárása is szükségessé válik, énközléssel. (Pl. ahelyett, hogy azt mondom ügyes voltál, úgy fogalmazok, hogy tetszett, amikor felírtad a táblára a kulcsfogalmakat, mert ez segítette a pontosabb témakövetést.) A problémák következő területe a kezdő pedagógusok szűk látókörű tudására fókuszál. Megfigyelték, hogy a pályakezdő elsősorban saját magára figyel (milyen a tárgyi tudásom?, hogyan öltöztem fel?, milyen papírokat kell sokszorosítanom?, mit fog mondani a mentorom?, jól csináltam?, izgulok még? stb.). A csoportban zajló folyamatokra, a differenciált körülményekre vagy a pedagógiai jelenségekre még kevésbé érzékenyek (pl. a helyzetek sokszínűsége, a megtartott foglalkozások reprezentációi, a gyermekek tanulási módszere, szociális háttere stb.). Ez a jelenség az érési folyamatnak egy természetes velejárója. A hiányok korlátozzák a reflexiót, de paradox módon erre a készletre tapasztalat és reflexió útján lehet szert tenni. Néhány évnyi tanítás után a pedagógus túllép ezen, és figyelme magán kívül már kiterjed másokra, a látens makro- és mikrofolyamatokra is. A tudásátadás mint a tudás közvetítésének egyik nézete is a gátló tényezők sorát szaporítja. Ennek oka a tanulás konstruktív szemléletéből ered. Nem arról van szó, hogy valami (a pedagógus tudása) átadódna a gyermek fejébe, majd ott változatlan formában beépülne. Mindannyian hozott anyagból építkezünk, a gyermekek előzetes tudására, tapasztalatára a szülői, otthoni és egyéb környezet rányomta bélyegét, amihez a különböző társas közegek mind hozzátesznek, így a megtapasztalt információk dekonstruálódnak és újrakonstruálódnak, ezzel egy új struktúra alakul ki bennünk. A pedagógus ezt szem előtt tartva képes a konstrukció velejárójaként értelmezni az egyéni haladási ütemet, elfogadja a hibázást és a zsákutcákat a gyakorló pedagógusjelölt esetében is. A tanári reflexió további gátló tényezője az adott intézmény működése, a hosszú időn át hagyományozódó rend, tradíció, ami nem csak az értékeket konzerválja, hanem az intézményen kívüli változó értékekre való adekvát reagálásokat is. A foglalkozások kötött időintervallumai, a megszokott elvárásokhoz való túlzott ragaszkodás nehezítheti a megújulást, az inspiráló környezet kialakítását. A (szakmai) párbeszéd hiánya vagy elégtelensége, amely a kollégák egymás közti, illetve a pedagógusok és szülők, a vezetők és pedagógusok viszonyában nyilvánul meg, megakasztja a reflektív munkavégzést. Lényeges a visszajelzés módja, amely ha destruktív, akkor az ítélkezés eszközeként működik és erős érzelmi ellenállást válthat ki. Azonban a nyitott (pl. asszertív, erőszakmentes) kommunikációs készségen alapuló, együttműködésre építő szervezeti kultúra kedvez a reflektív közeg kialakításának. 8 O l d a l

11 A jó reflexió tehát A reflexiós tevékenység során az önmagunkhoz való kritikus hozzáállás, előítéleteink felismerése, megkérdőjelezése, a sztereotípiák dobozából való ki-kilépéseink elvezetnek a saját cselekedeteinkért való felelősségvállalás eléréséhez. Az erőforrásokra fókuszáló kommunikáció nem elfedi a problémákat, hanem támogatja a pozitív, képes vagyok megoldani hozzáállást. Gondolataink, érzéseink kihatnak énképünkre, a világról alkotott nézeteinkre és befolyásolják cselekedeteinket. Ahhoz, hogy egy eseményre megfelelő módon reflektáljuk, szükséges, hogy saját változó belső folyamunkkal éppúgy tisztában legyünk, mint a külvilágban zajló folyamatok állandó hullámzásával. Ez azt is jelenti, hogy időről-időre megállunk, felfüggesztjük meglévő értelmezési kereteinket, elő- és utóítéleteinket és arra figyelünk, ami van, a saját állapotában, kivetítéseink nélkül. Van, hogy ez az állapot magától kialakul, általában azonban tudatos odafigyelést és gyakorlást igényel. A tanórát követő csoportos és egyéni visszajelzéseknél érdemes a konkrét tantárgypedagógiai, szakmódszertani szempontok mellett a következőket is végiggondolni, ezekre rákérdezni vagy reagálni rájuk: a) Mi az, ami a legnagyobb élmény volt számomra ezen az órán? b) Ha az eseményeket most visszafelé pörgetem, min akad meg először a figyelmem? Miért? c) Mik az erősségeim az adott tanórának a tervezésében és mik a megvalósításában? d) Mik a nehézségeim, problémáim és mit gondolok ezek okairól? e) Mi az, amiben fejlődtem, amit tanultam a tanítás közben? f) Mi az, amit másképp csinálnék? g) Milyen érzéseim, élményeim voltak az egyes feladatok elvégzése alatt és milyenek most? h) Mi az, amiben segít(het) tisztán látnom a közös óraelemzés? i) Milyen további kérdések merültek fel bennem? j) stb. 9 O l d a l

12 Az értékelés kimenete A hallgató a jelenlévők minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak a szereplésre, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A mentor és a közreműködő tanítók, szakvezetők, az igazgató, vagy helyettese jóváhagyásával saját meglátásaik alapján közös szóbeli és írásbeli értékelést készítenek a hallgatói feladatok teljesítését alapul véve. A megfigyelési fókuszokat orientálandó és az értékelést megkönnyítendő egy táblázatban foglaltuk össze a lehetséges szempontokat (ezek bővíthetőek, alakíthatók a mentor belátása szerint) a két szélső érték jellemzőinek megadásával. A gyakorlat egészének minősítése: kiválóan megfelelt: jeles (5) jól megfelelt: jó (4) megfelelt: közepes (3) gyengén megfelelt: elégséges (2) nem felelt meg: elégtelen (1) A gyakorlat minősítése a szaktanár feladata, aki a közreműködő tanítók és csoporttársak által kialakított véleményeket is figyelembe veheti. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a tanítási gyakorlat minősítése lehetőleg objektív szempontok alapján történjen. A szaktanárnak lehetősége van arra is, hogy szakmailag indokolva a pedagógusjelöltet a pályára alkalmatlannak találja. Mivel a hazai pedagógusképzési rendszerben egyelőre nincs egy elfogadott, központosított alkalmassági szűrő, ezért a hallgatóink egyetlen és nélkülözhetetlen szakmai-gyakorlati megmérettetése az iskolákban elvégzett tanítási alkalmak folyamán történik meg. A mentortanítók, szakvezetők felelőssége ezért óriási. 10 O l d a l

13 Szempont 5 (kiválóan megfelelt) 1 (nem felelt meg) Felkészülése a tanítási órára Óraterve Igényes, alapos, körültekintő... Szakmailag kifogástalan; külalakja igényes; tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; jól felépített, van egy íve. Felületes, bizonytalan, rendszertelen Szakmailag több ponton is kifogásolható; külalakja igénytelen; nem tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; felépítése következetlen, zavaros. Tantárgypedagógiai tevékenysége Az órai célokat jól jelöli ki, nagymértékben megvalósítja őket. A diákok előzetes tudását figyelembe veszi, azokra épít. A tanultakat alkotó módon alkalmazza, eredményesen tanít. Szakszerű, alapos, körültekintő, a gyerekek érdeklődését is figyelembe veszi. Nincs tisztában a tanulás-tanítás céljaival, eszközeivel, módszereivel. Szakmai tévedések, pontatlanságok, hibák fedezhetők fel; a gyerek érdeklődésére nem épít. Szaknyelv használata Kifogástalan, magabiztosan használja az adott tantárgy szakszavait. Jól ismeri a terület terminológiáját. Pongyola, bizonytalan szó- és fogalomhasználat. Kommunikációja Figyel a tanulók észrevételeire, folyamatos interakciót tart fenn. Intonációja, artikulációja megfelelő és tisztán érthető, hallható. Egyértelműen és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fogalmazza meg az utasításokat. Olykor él a humor eszközével is, amelyet fogadni is képes a gyerekektől. Kérdezéskultúrája magas; teret és időt biztosít a diákok kérdéseinek is. Érthetetlenül, halkan beszél. Az utasításai nehézkesek, túl bonyolultak, logikátlanok. Humortalan, merev és a gyerekek humorára sem vevő. Kérdezéskultúrája szűk mezsgyén mozog, zárt végű, sugalló kérdéseket alkalmaz. A diákoknak nincs lehetőségük kérdéseket megfogalmazni. Módszertani tevékenysége Alkalmazza a korszerű, tanulóközpontú tanítási stratégiákat, a célnak megfelelő változatos tanulásszervezési eljárásokat és munkaformákat választja. Többféle hatékony módszert képes eredményesen és differenciáltan alkalmazni. Csupán egy vagy két módszert és munkaformát alkalmaz, hiányzik a tudatosság és az adaptivitás. 11 O l d a l

14 Eszközhasználata (táblakép, kiadott anyagok) Célszerű, változatos és eredményes; hagyományos és digitális eszközöket jól használ. Írásbeli munkája logikus felépítésű, áttekinthető; gyakran használ színeket és grafikus szervezőket a tananyag feldolgozása során. Alig használ eszközt, vagy nem adekvátan használja azokat. Írásbeli munkája, táblaképe hibás, áttekinthetetlen. Ön- és társértékelése Képes saját tevékenységére kritikusan reflektálni, a szaktanár észrevételeit megérti; belátja, ha téved. Látja, hogy honnan hová kíván tartani, határait érzékeli. Önmagával is elfogadó, türelmes. Társainak adott visszajelzései reflektáltak, részletesek, megindokoltak, személyre szabottak, differenciálók. Énképe bizonytalan, ellentmondásokkal teli. Kritikai és konstruktív gondolkodása erőteljesen megkérdőjelezhető. Nem látja, honnan hová kíván tartani. Önmagával szemben türelmetlen, túl kritikus vagy túl engedékeny. Visszacsatolásai nem fejlesztőek, indokolatlanok, nem egyértelműek a többiek számára. Személyisége, szerepfelfogása, stílusa, nevelői attitűdje A pedagógusjelöltet a tanítói pályára nem javaslom / javaslom, mert: 12 O l d a l

15 3. Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Az Útmutató harmadik fejezetében a nappali tagozaton négy, levelező tagozaton két csoport előtti gyakorlat sajátos irányait és követelményeit mutatjuk be. Csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Levelező tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) 2. évesek (4. félév) 3. évesek (6. félév) Tanítandó tárgyak Magyar nyelv és irodalom; matematika Magyar nyelv és irodalom; matematika; testnevelés és sport; ének-zene Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya Hetente 1 pénteki nap (alkalmanként 1 vagy 2 hallgató) Tanítandó tárgyanként 1 tanóra 4 nap A hallgatói munkára szánt időintervallum Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés 4 (esetleg +1) nap, 7:45-16 óra között Specifikumok 1 Specifikumok 2 A két tantárgy közül minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Amennyiben marad még tanításra felhasználható pénteki nap, és a hallgatókon kívül a mentor is bátorsággal, örömmel vállalja ezt a feladatot, akkor a hallgatók utolsó búcsú órájukat blokktanításban is A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Első alkalommal a1 4. órában hospitálnak, majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra. Második alkalommal 1 3. órában 13 O l d a l

16 megtarthatják. Ennek lépései a következők: 1. A mentor 3 hallgatóval foglalkozik. A mentortanító dönti el, milyen szakaszokra osztja az órát és ki melyik részt tartja belőle. A hallgatók mind csak a saját szakaszukat dolgozzák ki az adott órára, amit összeillesztenek, így egy tervezettel dolgozik a pedagógus. A mentortanító segít abban, hogy hány feladatra van szükség egy blokkon belül. Meghatározza a típusfeladatokat, igazodva a tanóra típusához (pl. ismétlő, gyakorló óra stb.) egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 2. A hallgatók vasárnapig / hétfőig elkészítik és elküldik az összeszerkesztett óratervüket, amelyben jelölhetik betűvel, számmal, különböző színekkel a saját részfeladatukat. (Ha mindez Google docban zajlik, a szerkesztés gyorsan működik, és azonnal láthatja a szakvezető is, amennyiben Gmail fiókkal rendelkezik.) 3. Az óratervről a szakvezető legkésőbb a szerdai nap folyamán ad egy visszajelzést, értékelve, javítva azt. 4. Pénteken sor kerül a tanításra, mind a 3 hallgató esetén, amelyet egy megbeszélés, záró értékelés követ. A közös megbeszélés alkalmával térhet ki részletesebben szóban arra is, hogy az egyes óratervekben mi volt hasznos, jól kigondolt, alapos, és minél javasolna mást legközelebb. Ha még egy csoport búcsú órájára van mód, akkor a mentor újabb tananyagot jelöl ki és a fentebb leírt módon jár el. 14 O l d a l

17 Csoport előtti tanítási gyakorlat 2. Nappali tagozat Levelező tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) 3. évesek (5. félév) 4. évesek (7. félév) Tanítandó tárgyak Osztály Magyar nyelv és irodalom; matematika; környezetismeret; ének-zene Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya Környezetismeret; rajz és vizuális kultúra; életvitel (technika) + VMT + 2. VMT Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Tanítandó tárgyanként 1 tanóra 4 nap A hallgatói munkára szánt időintervallum Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés 4 (esetleg +1) nap, 7:45-16 óra között Specifikumok 1 Specifikumok 2 A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A három + VMT(-k) tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. Első alkalommal a1 4. órában hospitálnak, valamint 1 órát a VMTből 5. vagy 6. osztályban. Majd a szakvezető irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra. Második alkalommal 1 3. órában egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a O l d a l

18 alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 16 O l d a l

19 Csoport előtti tanítási gyakorlat 3. VMT csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 Specifikumok 2 3. évesek (6. félév) Testnevelés és sport; ének-zene; + VMT Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A 2. VMT-t szintén 1 tanórában tartják meg. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 17 O l d a l

20 Csoport előtti tanítási gyakorlat 4. VMT/TNN/TCRN csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat Évfolyam (gyakorlati félév) Tanítandó tárgyak Osztály Hospitálás mennyisége A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1 Specifikumok 2 4. évesek (7. félév) Rajz és vizuális kultúra; életvitel (technika); + VMT/német nemzetiségi/cigány nemzetiségi szakirány Alsó tagozat egy a szakvezető által kijelölt osztálya; VMT-nél 5. vagy 6. osztály Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra Felkészítés, tanítás, elemzés, értékelés A két tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában. A VMT-t szintén 1 tanórában tartják meg. A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szakvezető választásával. A hallgatónak az irányítási folyamatok mellett ellenőrzési és értékelési feladatokat is végeznie kell a tanítása során. 18 O l d a l