állattartás iránti engedélyhez

Átírás

1 KÉRELEM állattartás iránti engedélyhez Az engedély sorszáma:... Állattartó adatai: Családi és utóneve(i):... Születési hely, idő:... Anyja leánykori családi és utóneve:... Lakóhelye:... Tartózkodási helye:... Épület megnevezése (a megfelelő rész aláhúzandó): önálló, bekerített ingatlan; többlakásos épület, egyéb:... Állatok tartására szolgáló hely:... alapterülete:...m 2. Tartani kívánt állat(ok) fajtája:...db száma:... Tartani kívánt állat azonosító adatai: Neve:...neme:... Életkor:...Törzskönyvének száma:... Budapest, 20...hó...nap... a kérelmező OLVASHATÓ aláírása A kérelemben foglaltakat engedélyezem Az engedélyem visszavonásig, illetve nem engedélyezem ig érvényes. Budapest, év...hó...nap P.H.... polgármester

2 A kérelemhez mellékelni kell: - Az állattartás helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, - Az állat(ok) oltási könyvének másolatát, vagy az állatorvos igazolását a kötelező oltások megtörténtéről. - Nem veszélyes és nem védett az állattartási rendelet szerint lakásban tartható állat (kivéve: díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók) esetében igazolni kell az állat eredetét és azt, hogy a kérelmező az állatnak jogszerű tulajdonosa. - A tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát - A többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét, tartáshoz történő hozzájárulását - A kérelem az illetékekről szóló évi XCIII. törvény alapján illetékköteles.

3 1. számú melléklet TÁRSTULAJDONOSOK NYILATKOZATA 1 Társtulajdonos, haszonélvező, neve, pontos címe Az állatok tartásához hozzájárulok nem járulok hozzá Saját kezű aláírás 1 Csak akkor kell kitölteni, ha az állatok tartási helyéül szolgáló ingatlannak a kérelmező nem kizárólagos tulajdonosa.

4 2. számú melléklet KÖZVETLEN SZOMSZÉDOK 1 NYILATKOZATA 2 A szomszéd (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, használó) neve, pontos címe Az állatok tartása ellen kifogást nem emelek emelek, mert Saját kezű aláírás 1 Közvetlen szomszédnak minősül többlakásos ingatlanban az állattartás helyéül szolgáló lakással azonos szinten lévő, közvetlenül szomszédos lakás, illetve az azonos szinten lévő az állattartás helyéül szolgáló lakással szemközti lakás, valamint a lakás alatt és felett közvetlenül elhelyezkedő másik lakás tulajdonosa, bérlője, használója, haszonélvezője stb. Közvetlen szomszéd önálló, bekerített ingatlan esetében a telekkel közvetlenül szomszédos valamennyi ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, haszonélvezője stb., aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. 2 Csak egy vagy több macska, kutya (s ezek 3 hónaposnál nem idősebb szaporulatai)

5 TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ I. A lakásban tartható állatok száma 1. Ebek A február 16-án hatályba lépett, a helyi állattartás rendjéről szóló 10/2004. (II.16.) Budapest Főváros Terézváros önkormányzati rendelet (továbbiakban: állattartási rendelet) III., az ebtartás általános szabályairól szóló fejezete rendelkezik az egy lakásban tartható állatok számáról. A rendelet 11. (1) bekezdése alapján többlakásos ingatlanban lakásonként maximum egy, a (2) bekezdés alapján önálló, bekerített ingatlanon maximum két eb tartható. Az ebek egyszeri szaporulatának tartása maximum három hónapos korig engedélyezett. A szabályozás alól a 11. (1) bekezdése értelmében kivételt képeznek a már a rendelet hatályba lépésekor az adott lakásban meglévő ebek. Ezen állatok a hatályba lépés idején meglévő számban kimúlásukig tarthatók. Az ebek életkorát és meglétét az ügyintézőnél oltási könyvvel kell igazolni. 2. Macskák Az állattartási rendelet V. fejezete a macskatartás helyi szabályait rögzíti. E fejezet 21. (1)-(2) bekezdése alapján többlakásos ingatlanban lakásonként maximum egy, önálló, bekerített ingatlanon maximum két macska tartható. A macskák egyszeri szaporulata mind többlakásos, mind önálló, bekerített ingatlanban maximum három hónapos korig tartható. A szabályozás alól a 21. (1) bekezdése értelmében kivételt képeznek a már a rendelet hatályba lépésekor az adott lakásban meglévő macskák. Ezen állatok a hatályba lépés idején meglévő számban kimúlásukig tarthatók. A macskák életkorát és meglétét az ügyintézőnél oltási könyvvel kell igazolni. Az állattartási rendelet 21. (4) bekezdése a macskatartásra egyebekben az ebtartás szabályait rendeli alkalmazandónak. 3. Egyéb lakásban tartható állatok Az állattartási rendelet 2. (3) bekezdése, illetve a 3. -a alapján eben és macskán kívül lakásban tartható állatok a díszmadarak, díszhalak, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők, a kistestű rágcsálók, illetve a kisállatfajok közül a görény. Ezek közül a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendelet hatálya alá nem tartozó hüllőből és görényből többlakásos épületben lakásonként maximum egy, önálló, bekerített ingatlanon maximum kettő tartható. Az ezen a számon felül tartani kívánt állatra szintén polgármesteri engedélyt kell kérni. II. A polgármesteri engedély Az állattartási rendelet által engedélyezettnél nagyobb számú eb, illetve a rendelet 21. (4) bekezdése alapján macska kizárólag a polgármester külön engedélyével tartható. Ennek hiányában az állattartási rendeletben meghatározott számon felüli állatokat az állattartó köteles a jegyző által megszabott határidőig eltávolítani. A polgármesteri állattartási engedély határozott időre, illetve visszavonásig adható.

6 A kérelem elbírásánál a polgármester figyelembe veszi a társtulajdonosok és a közvetlen szomszédok hozzájárulását, illetve szükség esetén kikéri az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint a hatósági állatorvos véleményét. Az engedély iránti kérelmet a fenti formanyomtatványon kell benyújtani a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály birtokvédelmi ügyintézőinél (1067 Budapest, Eötvös u. 3. II. emelet). A kérelem az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 28. (1) bekezdése szerint illetékköteles. Az illeték mértéke forint. Az illetékbélyeg beszerezhető a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán (1067 Budapest, Eötvös u. 4.), illetve a postahivatalokban. III. Az állattartási engedély iránti kérelem kitöltése A kérelemben meg kell adni az állattartónak és a tartani kívánt állatnak a kérelem elbírálásához szükséges legfontosabb adatait. Az állattartó nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakcímét. Az állattartó tartózkodási helyét abban az esetben kell megadni, ha állatát ott kívánja tartani. Az állattartónak meg kell jelölnie az állattartásra szolgáló épület típusát, az állat tartásának módját (kutyaház, lakás stb.), az állat tartásához biztosított terület nagyságát. Meg kell jelölni továbbá a tartani kívánt állatok fajtáját (pl.: labrador kutya, perzsa macska stb.) és számát. Az állat azonosító adatainak kitöltésekor, kérjük, figyeljen arra, hogy több állat esetén minden állat azonosító adatát tüntesse fel! Ha erre a hely kevés, kérjük, folytassa a felsorolást a kérelem hátoldalán! A törzskönyv számát csak törzskönyvezett állat esetében kell megadni. IV. Az állattartási kérelem mellékletei Az állattartási kérelemhez öt mellékletet kell csatolni. A közös tulajdonú lakásnál (ha egy lakásnak több tulajdonosa, bérlője, használója, haszonélvezője van) a társtulajdonosok nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező állattartását támogatják (lásd: kérelem 1. számú melléklete). Minden esetben csatolni kell a közvetlen szomszédok nyilatkozatát is (lásd: kérelem 2. számú melléklete). Közvetlen szomszédnak minősül az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján többlakásos ingatlanban az állattartás helyéül szolgáló lakással azonos szinten lévő, közvetlenül szomszédos lakás, illetve az azonos szinten lévő az állattartás helyéül szolgáló lakással szemközti lakás, valamint a lakás alatt és felett közvetlenül elhelyezkedő másik lakás tulajdonosa, bérlője, használója, haszonélvezője stb., aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. Közvetlen szomszéd önálló, bekerített ingatlan esetében a telekkel közvetlenül szomszédos valamennyi ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, haszonélvezője stb., aki a lakásban él és az életkörülményeit az állattartás érinti. Csatolni szükséges a kérelemhez az állattartás helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát (igényelhető: a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán), az állatok oltási könyvének másolatát. A nem veszélyes és nem védett, az állattartási rendelet szerint lakásban tartható állat (kivéve: díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók) esetében ( tehát a hüllők és a görény) igazolni kell az állat eredetét és azt, hogy a kérelmező az állatnak jogszerű tulajdonosa.

7 V. Állattartással kapcsolatos további információk A polgármesteri engedéllyel, illetve a kerületben tartható állatok számával vagy bármilyen, állattartással kapcsolatos további kérdésével ügyintézőink várják ügyfélfogadási időben személyesen a Terézvárosi Polgármesteri Hivatalban (1067 Budapest, Eötvös u. 3. II. emelet). Kérdéseit telefonon, faxon, illetve -ben is elküldheti az alábbi címekre: Név beosztás Telefon fax cím dr. Domaniczky Endre osztályvezető domaniczky.endre@terezvaros.hu Pálinkásné Orosz Ildikó ügyintéző / palinkasne.orosz.ildiko@terezvaros.hu Németh Attila ügyintéző / nemeth.attila@terezvaros.hu VI Alkalmazandó jogszabályok 1. A polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény; 2. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény; 3. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. törvény; 4. Az állategészségügyről szóló évi XCI. törvény; 5. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény; 6. A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény; 7. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény; Az állam- és közbiztonságról szóló évi 17. törvényerejű rendelet; 8. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) kormányrendelet; 9. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) kormányrendelet; 10.Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) kormányrendelet; 11.A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet; 12.Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet; 13.A helyi állattartás rendjéről szóló 10/2004. (II.16.) terézvárosi önkormányzati rendelet. Budapest, szeptember 01. dr. Domaniczky Endre s.k. igazgatási osztályvezető