Ajánlott irodalom. Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., Nolen-Hoeksama, S. (1999). Pszichológia. Osiris, Budapest.

Átírás

1 Pszichológia

2 Ajánlott irodalom Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., Nolen-Hoeksama, S. (1999). Pszichológia. Osiris, Budapest. Lénárt, Á. (szerk.) (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3 A pszichológia nézőpontjai

4 Biológiai megközelítés Behaviorista megközelítés Fenomenológiai megközelítés Pszich ológia Pszichoanalitikus megközelítés Kognitív megközelítés

5 Biológiai megközelítés A viselkedést a testen belül, az agyban és az idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kapcsolja. Neurobiológiai folyamatokat azonosít. A pszichiátria építkezik rá. Sikeres lehet pl. a depresszió kezelésében, az emlékezet kutatásában, vagy a motivációk és érzelmek magyarázatában.

6 Behaviorista megközelítés Viselkedés-lélektan: az egyént a viselkedése mentén vizsgálja. Ingerek és válaszok kutatása. Nem foglalkozik a mentális folyamatokkal. Képviselői: John B. Watson, B.F. Skinner

7 Kognitív megközelítés A mentális folyamatok tanulmányozásával foglalkozik (pl. észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás). Előfeltételezi, hogy csak a mentális folyamatok vizsgálatával érthetjük meg teljesen, hogy mit csinálnak az élőlények. Számítógép analógia Sikeres lehet pl. a depresszió kezelésében, az emlékezet kutatásában, vagy a motivációk és érzelmek magyarázatában.

8 Pszichoanalitikus megközelítés Sigmund Freud nevéhez köthető. A viselkedés nagy részét tudattalan folyamatok irányítják. Ezek olyan tartalmak - gondolatok, félelmek, vágyak, késztetések -, amelyekről az egyén nem tud, mégis befolyásolják a viselkedését. A késztetések velünk született ösztönökből (pl. szexualitás, agresszió) származnak. Számos pszichológiai iskola fejlődött ki a pszichoanalízisből.

9 Fenomenológiai megközelítés A szubjektív tapasztalásra alapoz. Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, és hogyan értelmezi az eseményeket. Néhány fenomenológiai elméletet humanisztikusnak nevezünk, ezek bizonyos minőségek mentén megkülönböztetik az embereket az állatoktól. A humanisztikus pszichológusok szerint az egyén fő motivációja az önmegvalósítás felé való törekvés. Meghatározó alakja pl. Carl Rogers

10 A pszichológiai fejlődés

11 Az öröklés és a környezet viszonya Öröklődés vagy környezet? Gének vagy tapasztalatok? Általánosan elfogadott nézet: mind az öröklés, mind a környezet fontos szerepet játszik a viselkedés alakulásában, de ezek folyamatosan, egymásra hatva vezérlik a fejlődést. A genetikus meghatározottságok az érés (testi változások veleszületetten meghatározott sorozata) folyamatában fejeződnek ki. Ha a környezet valamilyen módon károsító, vagy esetleg serkentő, akkor az érés sebessége megváltozhat.

12 A fejlődés szakaszai A fejlődésnek elkülönülő és minőségileg különböző szintjei, szakaszai vannak. A szakaszok jellemzői: egy-egy uralkodó téma körül szerveződnek minőségileg eltérnek egymástól mindenki ugyanabban a sorrendben, ugyanazokon a szakaszokon megy át a fejlődése során A fejlődésben vannak kritikus periódusok (pl. születéskor meglévő szürkehályog). Lelkileg is vannak szenzitív periódusok (pl. 6-9 hónapos gyerek szülőhöz való kötődése).

13 Kognitív fejlődés a gyermekkorban Jean Piaget a legismertebb pszichológus, aki a gondolkodás fejlődésével foglalkozott. Szerinte a gyermeket úgy kell tekinteni, mint egy minden iránt érdeklődő tudóst, aki kísérleteket hajt végre a körülötte lévő világon, hogy megnézze, mi történik. A gyerek a kísérletek alapján elméleteket sémákat alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas világ. Ha új jelenséggel találkozik, megkísérli azt a meglévő sémáival megérteni (asszimiláció). Ha a régi séma nem megfelelő a magyarázatra, módosít, kiterjeszti az elméletet (akkomodáció).

14 Piaget szerint a gyermekek gondolkodási és következtetési képességei az érés folyamán szakaszokon keresztül fejlődnek. A kognitív fejlődést 4 fő szakaszra osztotta.

15 Piaget szakaszelmélete Szakasz Jellemzés Szenzomotoros (0-2 év) Megkülönbözteti magát a tárgyaktól. Felismeri magát, mint a cselekvés végrehajtóját, és szándékosan kezd cselekedni (pl. megrázza a csörgőt, hogy az hangot adjon). Legfontosabb felfedezés a tárgyállandóság. Műveletek előtti (2-7 év) Konkrét műveleti (7-11 év) Megtanul nyelvet használni és tárgyakat képekkel vagy szavakkal jelölni. A gondolkodás egocentrikus: nem képes mások nézőpontját átvenni. Egyedi vonások alapján osztályozza a tárgyakat. A konzerváció még nem alakul ki. A következmények, és nem a mögöttes szándék alapján ítél meg egy cselekedetet. Logikailag képes gondolkodni tárgyakról és eseményekről. Megérti a számok, a tömeg és a súly megmaradását. Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat, és egy dimenzió mentén sorba rendezi őket. Formális műveleti (11. évtől) Elvont kijelentésekben logikailag képes gondolkodni, és módszeresen ellenőrzi hipotéziseit. A lehetségessel, a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik.

16 Figyelem, arousal, stressz

17 Figyelem Ahhoz, hogy észre is vegyünk, és meg is jegyezzünk valamit, aktívan kell keresnünk meghatározott információkat, vagy szelektíven kell figyelnünk (kizárva a zavaró ingereket). Szelektív figyelem: Az az információ, amire a figyelem irányul, hatékonyabban kerül feldolgozásra, mint a nem figyelt információ (Pl. koktélparti-jelenség). Korai, illetve késői szelekció (Hol jelenik meg a figyelem szelektivitása?

18 Megosztott figyelem: Akkor lehet két különböző dolgot egyszerre csinálni, ha az egyik dolog nagyon begyakorolt, automatikus, a tudatos figyelem nélkül végezhető. Spontán figyelem: Általában váratlan, újszerű ingerek keltik fel. Figyelemzavar: Amikor az életkornak nem megfelelő a figyelem terjedelme, vagy koncentrálási nehézségek mutatkoznak (nehéz a figyelem fenntartása, könnyen elterelhető).

19 Arousal Arousal: Általános izgalmi-éberségi szint, agyi aktivációs szint. Az átlagos arousal állapot a normál éberség, ami a tudatot jellemzi. Az arousal és a teljesítmény kapcsolata: Fordított U-alakú görbe mentén ábrázolható. A teljesítmény egy közepes aktivációs szintnél a legjobb. Összetettebb feladatokhoz az alacsonyabb, egyszerűbb, begyakorolt és rutin feladatokhoz a magasabb aktivációs szint optimális.

20 Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint

21 Stressz Stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre Folyamatosan ki vagyunk téve a külső környezet változó intenzitású megterheléseinek, a stresszoroknak. A stressz a mindennapi életünk része. Stresszválasz: küzdelem vagy menekülés? (Fight or Flight) Megküzdés: problémaközpontú, vagy érzelemközpontú lehet. Következmények: lehangoltság (depresszió), szorongás, düh, kognitív károsodások (pl. koncentráció zavarai), kiégés, egészségkárosító magatartás, pszichoszomatikus betegségek

22 Tanulás, emlékezés, gondolkodás

23 Tanulás A tanulás a viselkedés viszonylag állandó megváltozása, amely gyakorlás hatására megy végbe. A tanulás fajtái: Habituáció: Az élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az ismerős és következmények nélküli ingereket. Klasszikus kondicionálás: Az élőlény megtanulja, hogy egy bizonyos ingert egy másik követ. Az egyik tehát előre jelzi a másikat. Operáns kondicionálás: Az élőlény megtanulja, hogy egy válasz egy bizonyos következményhez vezet. Megtanulja tehát elérni a jutalmat, vagy elkerülni a büntetést. Komplex tanulás: több, mint asszociációk kialakítása Megfigyeléses tanulás: utánzás

24 Klasszikus kondicionálás Ivan Pavlov nevéhez fűződik. Pavlov Kísérlete: Kondicionálás előtt: fény nincs válasz; étel (feltétlen inger) nyál (feltétlen válasz) Kondicionálás (ismételt társítás): fény+étel nyál Kondicionálás után: fény (feltételes inger) nyál (feltételes válasz) A feltételes inger jelzőinger (fontos az időbeli egybeesés és bejósolhatóság) Kioltás: A feltétlen inger ismételt elmaradása után a feltételes inger önmagában nem tudja kiváltani a tanult választ. Generalizáció: Hasonló inger is kiváltja a tanult választ. Diszkrimináció: Megtanulunk különbséget tenni a hasonló ingerek között.

25 Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint

26 Operáns kondicionálás Effektus törvénye (Thorndyke): Ha az élőlény a tájékozódó, véletlenszerű mozgások során olyan mozdulatra talál, amelynek következménye jutalom, akkor ezt a mozgást megtanulja, míg a célszerűtlen, eredménytelen mozgásokat nem. Formálás: Bonyolult mozgások megtanítása szelektív megerősítéssel (operáns kondicionálások sorozatával közelítik meg a kívánt viselkedést) Megerősítés: pozitív (jutalom) vagy negatív (valamilyen kellemetlen inger megszűnése) elsődleges (pl. étel) vagy másodlagos (pl. pénz, dicséret) folyamatos (minden válaszra adott) vagy részleges (időnként vagy szabálytalan időközönként)

27 Komplex tanulás Kognitív térkép (Tolman) Belátásos tanulás (Köhler): Gondolkodás előzi meg, más helyzetre is átvihető megoldási stratégiát tanul, amit emlékezetében tárol el.

28 Tanulási törvények Motiváció törvénye: a gyerek akkor tanul szívesen, ha a tanulás célját és jelentőségét felismeri. Ismétlés és felejtés törvénye: Minden feltételes (tanult) reflex kialszik, ha hosszabb ideig megerősítés nélkül marad. A felejtés üteme függ a tananyag tartalmától, terjedelmétől és az időtől. Funkció törvénye: Ami számunkra nem fontos, azt elfelejtjük. Transzfer törvénye: Nincs elszigetelt tanulás, a már megtanult dolgok hatnak az új információ elsajátítására (serkentik vagy gátolják azt).

29 Emlékezet Az emlékezés teszi lehetővé számunkra a folyamatosság érzését. Az én fogalma, az éntudatunk is függ tőle. Az emberi lét egyik központi meghatározója, jellemzője. Három szakasza van (kódolás tárolás előhívás) Többféle felosztása létezik. (rövid/hosszú távú, vagy explicit/implicit emlékezet)

30 Az emlékezés három szakasza Kódolás (elhelyezés a memóriában) Tárolás (megőrzés a memóriában) Előhívás (visszanyerés a memóriából)

31 A rövid távú emlékezet (RTM) Szenzoros (vizuális, akusztikus) kódolás Rövid ideig őrzi meg az információt (elhalványulás, vagy kiszorítás miatt) Korlátozott kapacitás: 7±2 tétel terjedelem Tömbösítéssel mesterségesen növelhető az RTM terjedelme. A tömbök az információ olyan egységei, amelyek általában már valamilyen hosszú távú memóriában tárolt tartalomhoz kapcsolhatók, vagy adott esetben egy az egyben megtalálhatók a HTM-ben. Munkamemória: A tárolt információval műveleteket végzünk (pl. számolás, problémamegoldás), vagy segítségével nyomon tudunk követni egy szöveget.

32 A hosszú távú emlékezet Szemantikai kódolás Korlátlan ideig őrzi meg az információt Korlátlan kapacitású (HTM) Az előhívás hibái nem az információ elvesztéséből, hanem inkább a hozzáférhetetlenségből adódnak. (Könyvtár hasonlat) Fontosak az előhívási támpontok. Ezek megfelelő minősége nagyban javítja az előhívást. Ezért van az, hogy felismerési helyzetben általában jobbak vagyunk, mint felidézésben.

33 A felejtés lehetséges okai Elhalványulás: Az információ elveszik. (Csak az RTM-re jellemző.) Interferencia: a régen és az újabban tanult információk egymást zavaró kölcsönhatása A nyelvemen van jelenség: a felidézés pillanatnyi zavara Elfojtás (Freud): kínos, vagy nem kívánatos emlékek előhívásának akadályozása Amnézia: (Nem jelenti mindenféle memória sérülését.) Sérülés, vagy betegség következménye. Lehet retrográd vagy anterográd. Az emlékezet kutatásának egyik nagyon fontos területe az amnéziások vizsgálata.

34 Az emlékezet fejlesztése Túltanulás: a megtanulandó anyag pontos felmondási szinten túl történő gyakorlása, ismétlése Szervezés: A kódolás során értelmes kapcsolatokat alakítunk ki a megtanulandó anyag részei között. (Pl. ok-okozat keresés) Menmotechnika: A képzelet, képek segítik az emlékezést. Vizuális vagy auditív kapaszkodók : Ki-ki a számára hatékonyabban működő csatorna mentén keres segítséget a kódolás és a felidézés során. Kontextuális információk felhasználása Hangos felmondás: Az előhívás gyakorlása.

35 Egy osztályozási lehetőség t E x p l i c i t E p i z o d i k u s S z e m a n t i k u s I m p l i c i t K é s z s é g e k E l ő f e s z í t é s K o n d i c i o n á l á s N e m a s s z o c i a t í v

36 Gondolkodás A gondolkodás, úgy jellemezhető, mint az agy nyelve. Elkülöníthetünk: Propozicionális gondolkodást (a lelki fülünkkel hallott mondatok, melyeknek sajátos nyelvtana van) Képzeleti gondolkodást (a lelki szemünkkel látott vizuális képzetek) Motoros gondolkodást ( mentális mozdulatok v.ö.: mentál tréning, autogén tréning) Fogalmak (sémák) mentén gondolkodunk. Ezek a dolgok, események egy-egy csoportjának mentális reprezentációi (belső megjelenítései). A reprezentációk így stukturált ismeretet alkotnak. Ugyanakkor a különböző helyzetekben való viselkedésre is vannak sémáink. (Pl.: autóvezetés, éttermi étkezés, stb.)

37 Problémamegoldó A cél ismert. gondolkodás A célhoz vezető utak ismeretlenek (hiányoznak a megfelelő stratégiák, módszerek). Beállítódás: szokásaink (korábbi tapasztalataink) miatt egyfajta rutinszerű megoldásra vagyunk hajlamosak Szempontváltás: a probléma újrafogalmazásával egy újfajta nézőpontból közelítünk a feladathoz (újszerű megoldás alkalmazása)

38 Kreativitás Sem a cél, sem a hozzá vezető út nem ismert. A kreatív feladatban nincs egy helyes megoldás. Originalitás: egyéni, mások által nem adott megoldás Fluencia: válaszok száma, könnyedsége Flexibilitás: sokféle nézőpont felhasználása a megoldáshoz, szempontváltás, sokszínű gondolkodás Rosszul definiált problémák megoldásában való hatékonyság A sémák lebontását, figyelmen kívül hagyását igényli.

39 Társas viselkedés

40 A szociálpszichológia vizsgálódási területei Társas világgal kapcsolatos gondolatok, érzések Interakciók Befolyásolás Benyomás kialakítása Mások cselekedeteinek értelmezése Társas vélekedések, attitűdök kialakulása Sztereotípiák, előítéletek Vonzódás

41 Előfeltételezés: Az emberi viselkedés személytől és helyzettől egyaránt függ. Rendkívül fontosak a helyzeti tényezők, és az emberek szubjektív élményei a helyzetről. Már az információszerzés is torzító hatású lehet, így más-más elképzelésünk lesz egyes emberekről, embercsoportokról attól függően, hogy milyen helyzetben figyeljük meg őket, és milyen előzetes reprezentációink (sémáink) vannak róluk.

42 Mások megismerése A társas viselkedés megértésének feltétele, hogy a másik személyről pontos képet (benyomást) alakítsunk ki. Számos torzító hatás alakítja a képet a másikról. Sztereotípia: Emberek egy csoportjára vonatkozó ismereteink összessége, az együttjárások elmélete (burkolt személyiségelméletek), amelyek akár előítéletté is alakulhatnak. A sztereotípiák önbeteljesítőek és önfenntartóak. Elsőbbségi hatás: A benyomás kialakulása során a kezdeti információk nagyobb súllyal esnek latba, mint a későbbiek Holdudvar-hatás: Hajlamosak vagyunk a személlyel kapcsolatos egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján feltételezni, hogy a személy többi tulajdonsága is összhangban van ezzel.

43 Attribúciók A szociálpszichológiában a viselkedés okaira való következtetés feladatát az attribúció problémájának nevezzük (Heider, 1958). Diszpozícionális attribúció: Arra következtetünk, hogy a viselkedésért elsősorban a személy tehető felelőssé. A diszpozícó a személy vélekedéseire, attitűdjére és személyiségjellemzőire vonatkozik. Szituációs (külső) attribúció: Arra következtetünk, hogy a viselkedésért elsősorban külső ok felelős. Alapvető attribúciós hiba: Az emberi viselkedésre vonatkozóan olyan okozati sémánk van, amely túl nagy súlyt helyez a személyre, és túl keveset a helyzetre (Ross, 1977).

44 Társas facilitáció Triplett figyelt föl rá, amikor kerékpározók sebességrekordjait vizsgálta Mások jelenlétében a teljesítmény fokozódik. Mások jelenléte Magasabb arousal szint Domináns válasz Mások jelenléte az egyszerű, jól begyakorolt feladatok esetén növeli a teljesítményt. Nehéz feladatok esetén inkább romlik a teljesítmény.

45 A társas facilitáció okai Versengés érzése Értékeléssel való törődés Figyelmi konfliktus Énmegjelenítés

46 Dezindividuáció Gustave Le Bon - Tömegek lélektana (1895): A tömeg intellektuálisan alacsonyabb rendű az elkülönült egyénnél A csőcselék embere állhatatlan, hiszékeny és türelmetlen További kutatók (pl. Diener, 1979) beépítették elméletükbe Le Bon elképzelését. Szerintük a csoportokban gyakran jelen levő feltételek az egyéneket a dezindividuáció pszichológiai állapotához vezethetik, ahhoz az érzéshez, hogy elvesztették személyes identitásukat, és névtelenül feloldódtak a csoportban.

47 Anonimit ás Csökkent éntudatosság Dezindividu áció Impulzív viselkedéssel szembeni korlátok meggyengülése

48 A kívülálló beavatkozása Gyakran éppen más emberek jelenléte akadályoz meg bennünket abban, hogy közbelépjünk. A helyzet meghatározása: A legtöbb veszélyhelyzet nem egyértelműen kezdődik, ezért elodázzuk a cselekvést, és várunk, hogy a környezetben mások hogyan reagálnak. Mások is így tesznek, így kialakulhat a társas ignorancia. A felelősség eloszlása: Amikor minden egyes személy tudja, hogy rajta kívül még sokan vannak jelen, a felelősség súlya nem kizárólag egyik, vagy másik személyre esik.

49 Konformitás Asch (1958) kísérlete Konformitás: a csoport normáihoz, szabályaihoz, értékeihez, a csoport által kialakított attitűdökhöz való igazodás. A konformitás az átlagosnál erősebb az alacsony önértékelésű személyeknél, valamint a csoport fennmaradásában erősen érintett, érdekelt személyeknél.

50 Csoportok fejlődésének szakaszai Formálódás (Forming) Viharzás (Storming) Igazodás (Norming) Működés (Performing)

51 Szociometria A csoport társas feltárásának eszköze. A társadalmi csoportok nem homogének, tagjaik kapcsolódása sajátos és nem véletlenszerű. Az intézményes keretek között spontán társulások, klikkek jönnek létre. Moreno: A társas kapcsolatok és csoportosulások szövevénye a rokonszenvi választásos módszerrel feltárható. Mérei Ferenc: Kibővítette a Moreno-féle rokonszenvi választásokat kérő kérdőívet közösségi funkciókra, népszerűségre, szellemi képességekre, testi tulajdonságokra vonatkozó kérdésekkel, valamint ellenszenvi választásokkal. Szociogram: a kölcsönös választások ábrázolására szolgál, a csoport szerkezetét bemutató hálózat Csoportkohézió: a csoportot összetartó erő, érzelmi többlet, mely az együttes élményekből táplálkozik

52 Motiváció, igényszint

53 Motiváció Irányítja és energiával látja el a viselkedést. Belső (intrinsic) motiváció: belső tényezők, késztetések Külső (extrinsic) motiváció: külső események, vagy tárgyak, ösztönzők. Kevésbé hatékony Az intrinsic motiváció csökkenhet, ha a belőle származó viselkedést külső jutalommal erősítjük meg.

54 Drive-redukciós elmélet: A szervezet a belső egyensúly (homeosztázis) fenntartására törekszik. Hiányállapot esetén drive (hajtóerő) keletkezik, ami az egyensúly helyreállítására motivál. Pl. éhség, szomjúság, szexuális vágy. Optimális arousal elmélet: A szervezet az optimális arousalszint fenntartására törekszik. Alacsony arousal esetén: külső ingerek keresése, arousal növelése Magas arousal esetén: arousal visszaszabályozása, nyugalom, relaxáció

55 Teljesítménymotiváció A kiváló teljesítményre, sikerességre irányuló erős késztetés. A teljesítmény emelésére, mások túlszárnyalására motivál. Vágy az akadályok legyőzésére. Kihívások keresése.

56 A teljesítménymotiváció meghatározó tényezői Sikerkeresés Kudarckerülés Külső meghatározók (pl. nemi szerepek, társadalmi elvárások, jutalom) Minden feladathelyzetben két ellentétes törekvés aktiválódik: a siker elérése és a kudarc elkerülése. A kettő eredője az adott egyénre jellemző, és befolyásolja a viselkedést a teljesítményhelyzetben. A sikerkeresők a közepes nehézségű, a kudarckerülők a könnyű, vagy a nehéz feladatokat preferálják.

57 Igényszint Az igényszint a jövőbeli feladat teljesítésére vonatkozó elvárások összessége. Siker hatására növekszik, kudarc hatására csökken, de a siker esetén egyértelműbb az összefüggés. Az egyén hajlamos a sikert saját magának, a kudarcot pedig (az énkép védelmében) külső tényezőknek tulajdonítani. Az igényszintet két tendencia határozza meg: a siker elérésének vágya, illetve a kudarctól való félelem. E két hatás ellentétes irányú, azonban egymást nem zárják ki, hiszen mindkettő lehet egyszerre erős vagy gyenge. A kezdeti elvárást (elvárásokat) az egyén korábbi tapasztalatai határozzák meg. Siker vagy kudarc csak azokban az esetekben lép fel, ha a feladat kellő kihívást jelent. Ha túl könnyű, vagy túl nehéz a teljesítendő feladat, a siker és a kudarc élménye nem jelenik meg. A siker és a kudarc csak sorozatokban fejti ki hatását az igényszint alakulására.

58 Neveléslélektan

59 A vezetői hatalom típusai jutalmazó (szükségletek kielégítése, elismerés, fizetés) kényszerítő (szükséglet-kielégítés megvonása, büntetés, fenyegetés) kapcsolatokból származó (befolyásos, fontos személlyel való kapcsolat) törvényes (elöljáró, hivatalos pozíciót betöltő személy) szakértői (megalapozott, szakmai tudás, tekintély) információs (értékes, fontos információk birtokában van) referens (kisugárzás, személyiség, hírnév, mások utánozzák)

60 A tekintélyelvű (autokrata) nevelés jellemzői Hagyományos normák szerinti nevelés Elvárja az engedelmességet (nincs alkudozás) Korlátozások, büntetések, ha a gyerek makacs(= a viselkedése eltér attól, amit a szülő/nevelő helyesnek tart) szociális készségek hiánya (visszahúzódó), spontaneitás és érdeklődés hiánya, bizonytalanság, szorongás, kudarckerülő magatartás

61 Az irányító (demokrata) nevelési stílus jellemzői Szabályok és döntések magyarázata Figyelembe veszi a gyerek szempontjait Magas mércék állítása Egyéni, független viselkedés ösztönzése nagyobb önállóság és önkontroll, nagyobb fokú elégedettség, jobb iskolai teljesítmény, jó társas készségek, sikerorientált hozzáállás

62 Az engedékeny (laissez faire) nevelési stílus jellemzői Kevés korlátozás A gyerek a saját tapasztalataiból tanul Nagy szabadságfok Nem vár el nagy teljesítményt és érettséget éretlenség, indulatok felett nehezen uralkodnak, önállótlanság, társas viselkedésben való felelősségvállalás hiánya, agresszivitás

63 A nevelés módszerei Követelés Meggyőzés Jutalmazás és büntetés Példaadás Gyakorlás, szoktatás

64 Követelés kötelező célokat és feladatokat állít, cselekvésre indít, aktivizál tudatra hat, tudatosítja a célokat parancsol és tilt Életkoronkénti alkalmazása: felnőttekhez kötődő tekintélyerkölcs (indoklás nélküli, majd indokolt követelés) társakhoz kapcsolódó szolidaritáserkölcs (a közösség követel) öntudatos autonóm erkölcs (követelmény önmagával szemben) Alkalmazási szabályok: ne túl sokat (főleg tiltásból) rövid és határozott legyen következetesség ellenőrzés és értékelés

65 Meggyőzés tudatformálás, meggyőződés-alakítás beszélgetés, vita Életkoronkénti alkalmazása: gyermek kérdéseire adott helyes válasz, közlés a viselkedés várható következményeiről, érvelés ok-okozati összefüggéssel serdülőkortól alkalmazható a meggyőzés kifejlett formája Alkalmazási szabályok: vezessen el az igazság belátásához ne legyen teljesen elvont, a mindennapokhoz kapcsolódjon téma gyakorlati hasznosságának, társadalmi szerepének kiemelése érzelmek aktivizálása kövesse gyakorlás, cselekvés

66 Jutalmazás és büntetés társadalmi értékelés, az egész személyiség pozitív vagy negatív megítélése egy módszer dialektikus egységben (az értékítélet két formája) Életkoronkénti alkalmazása: tárgyi jutalmak erkölcsi elismerés Alkalmazási szabályok: jutalmazás: gyakran, de nem szabad túlzásba vinni teljesítménnyel legyen összhangban büntetés: nevelő célzattal, ne megtorló jelleggel pozitív hatása: hiba belátása, jóvátételi szándék védekező hatása: felelősség elhárítása negatív hatása: álengedelmesség, meghunyászkodás, cinizmus

67 Példaadás szuggesztív hatás (olyanná akar válni, mint a példakép) utánzás vagy követés magatartásformálás Életkoronkénti alkalmazása: példaválasztás érzelmi kötődés alapján (utánzás) példaképválasztás (konkrét személy modell-szerepben) eszménykép (különböző személyiségekből kiemelt pozitív tulajdonságok) Alkalmazási szabályok: elvek és cselekvések összhangja a követő megragadása érzelmileg is vonzóvá tenni a kívánt tulajdonságokat (hasznosságuk beláttatása) a példa hatását fokozza a társadalom értékítélete

68 Gyakorlás, szoktatás szokásrendszerek kialakítása, hogy a követelmények be legyenek tartva értékes magatartás szokásainak kialakítása Életkoronkénti alkalmazása: főként az iskoláskorban, különösképpen a serdülőkorban alkalmazható Alkalmazási szabályok: Határozottság (pontos gyakorlás) következetesség (ne legyen kivétel, kihagyás) pozitív motiválás (figyelmeztetés és erkölcsi prédikáció helyett) fejlesztő hatás és értékes tartalom a feladatokban

69 Az átlagtól eltérő tanulók típusai Kiemelkedő képességűek Gyengébb képességűek Nehezen kezelhetők

70 A kiemelkedő képességűekkel való bánásmód számos előnyös tulajdonság mellett hátulütők is akadnak a fejlettebb értelmi képességek nem feltétlenül vannak összhangban az érzelmi érettséggel személyre szabott feladatokat igényelnek nagyobb önállóság teret kell engedni a kreativitásnak, egyéni megoldásoknak erős oldal támogatása, illetve gyenge oldal kiegyenlítése

71 A gyengébb képességűekkel való bánásmód jól differenciált feladatok, követelmények egyéni haladási tempó személyre szabott motiválás sikerélmény biztosítása megfelelő segítség megszervezése meglévő képességekre építés (megkeresni, miben lehet eredményes)

72 A nehezen kezelhetőkkel való bánásmód visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésűek ellenséges (agresszív) és inkonzekvensen viselkedő tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó) tünetek mögött meglévő okok feltárása és megszüntetése prevenció és korrekció

73 Kommunikáció

74 A kommunikáció folyamata Kommunikáció: A közös jelentéssel bíró információ átvitele. Lehet egyirányú, vagy kétirányú: Adó (közlő, beszélő, író) Kódolás Dekódolás Üzenet, közlemén y Dekódolás Kódolás Vevő (befogadó, hallgató, olvasó)

75 A kommunikáció gátjai rosszul megszerkesztett üzenet nagy térbeli távolság, nagy létszám (bonyolult szervezeti hierarchia) csoportok eltérő kultúrája visszajelzés hiánya (egyirányú kommunikáció) túl sok vagy túl kevés információ különféle kapcsolatrendszerek, a hírforrás hitele motiváció hiánya, érdektelenség sémák, előítéletek; az információ-feldolgozás kognitív torzításai a másikra való odafigyelés képtelensége

76 Az elfogadás kimutatása be nem avatkozás révén passzív figyelemmel (hallgatással) szavakkal (visszajelzések) testtartással, nonverbális kommunikációval

77 Gyakori hibák az értő figyelem alkalmazásában értő figyelem használata a másik meggyőzésére (manipuláció) értő figyelem alkalmazása, majd áttérés kioktatásra, tanácsadásra szajkózás (a beszélgetőtárs szavainak szó szerinti megismétlése) empátia nélküli meghallgatás nem megfelelő időben alkalmazott értő figyelem (nem akar róla beszélni, nincs rá idő, információkérésnél)

78 A visszajelzés fajtái körülírás (a figyelő saját szavaival közli a másik által közöltek tartalmának lényegét) érzelmek tükrözése jelentés tükrözése (amikor a tények és az érzések egyesülnek egyetlen, tömör válaszban) összegző visszajelzések (rövid, újbóli rögzítése azoknak az elsődleges témáknak és érzelmeknek, melyet a beszélő hosszabb társalgási idő alatt kifejez)

79 Kevésbé hatékony kommunikációs módok utasítás, parancsolás figyelmeztetés, fenyegetés prédikálás, moralizálás tanácsolás, megoldási javaslatok ítélkezés, kritizálás, hibáztatás kifigurázás, megbélyegzés értelmezés, elemzés, diagnosztizálás Kioktatás TE ÜZENETEK Rossz vagy! Azonnal hagyd abba! Mindig elkésel, megbízhatatlan vagy! Úgy viselkedsz, mint egy kisgyerek!

80 Hatékony kommunikáció ÉN ÜZENETEK Nagyon zavar, ha így viselkedsz! Nincs kedvem játszani, amikor fáradt vagyok. Félek, hogy nem készülök el időben. Asszertív kommunikáció: saját érdekünk kommunikálása

81 Az asszertív üzenet felépítése a megváltoztatandó viselkedés ítélet nélküli leírása ( Ha nem teszed a piszkos ruhát a szennyestartóba... ) az asszertív személy érzelmeinek kinyilvánítása (... ideges leszek... ) a másik viselkedése által az önkifejezőre gyakorolt konkrét és megfogható hatás tisztázása (... mert nekem csinálsz plusz munkát vele, amikor mosok. )

82 A megváltoztatandó viselkedés ítélet nélküli leírása specifikus legyen a és ne homályos csak a viselkedést írjuk le, és ne vonjunk le következtetéseket a másik indítékait, hozzáállását, jellemét illetően kerüljük az általánosításokat ne alkalmazzunk olyan szavakat, mint soha, mindig és állandóan kerüljük a káromkodást, és a bántó, ítélkező kifejezéseket a viselkedést röviden, tömören írjuk le

83 A sportpszichológia alkalmazási területei

84 A sportpszichológia a sporttudományok legújabb területe a sportolást, sportteljesítményt befolyásoló (lelki) tényezőkkel foglalkozik a sport pszichés hatásaival foglalkozik lehet elméleti, vagy alkalmazott

85 Elméleti sportpszichológia célja: - megismerés - kutatás - vizsgálódás eredményei: - különböző elméletek - modellek Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint

86 Alkalmazott sportpszichológia a pszichológiai elméletek megértése és gyakorlati alkalmazása a sportolók, vagy csapatok teljesítményének növelése a sportolók személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint

87 Mit csinál a (sport)pszichológus?

88 intaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint A pszichológusokról alkotott gyakori elképzelések - Agyturkász. - Elemez másokat. - Csak a dilisek járnak hozzá. - Akarsz róla beszélni?

89 A pszichológusi segítségnyújtás területei A sportoló megismerése Motivációs bázis megismerése és módosítása Tesztek, műszeres mérések Eredményességmérés A stressz, szorongás csökkentése Mentális felkészítés Versenyzői hatékonyság növelése Csúcsforma időzítése Az optimális funkcionálási zóna belövése Felismerés beavatkozás tesztelés - módosítás A tapasztalatok értékelése

90 A pszichológusi munka keretei Megelőző munka A prevenció, azaz a pozitív érzelmi állapot, a kompetens magatartás, az aktív, célirányos viselkedés fenntartása, közvetve pedig a teljesítmény szinten tartása, vagy növelése a cél.

91 Felkészítő munka célzott vagy általános lehet teljesítménynövelés csúcsteljesítményre való felkészítés Pszichológiai problémák megoldása tanácsadás terápia

92 További tényezők, amelyek meghatározzák a munka kereteit Egyén vagy csapat? Élsport vagy szabadidősport? Milyen korosztályról van szó? Ki a megbízó? (edző, szülő, szövetség) Milyen módszereket ismer a pszichológus? (képzettség) De leginkább: a PROBLÉMA JELLEGE (Képességek Motiváció Figyelem)