A külföldre történô adómentes termékértékesítés szabályai

Átírás

1 Általános forgalmi adó a hazai és nemzetközi gyakorlatban IV. évfolyam 9. szám, szeptember T A R T A L O M Vira Sándor rovata A külföldre történô 1 adómentes termékértékesítés szabályai Adómentes termékértékesítés a Közösség más tagállamába Termék értékesítése a Közösségen kívülre (export) Az adómentesség biztosításának adminisztratív feltételei Ruszin Zsolt rovata Számlázok a saját cégemnek: 6 ez rögtön adócsalás lenne? Egymás közti ügyletek off-shore fûszerezéssel A konkrét ügy ismertetése a Kúria szemével Az ügy tanulságai Alanyi áfa-mentesek: 8 maradnak a szigorú számlázási szabályok Az Európai Unió engedné Kockázatok és mellékhatások? A vesztesek: kisadózók, vaterások, mini vállalkozások Bonácz Zsolt rovata Az importszolgáltatás 8 kétszeres adózása Az importszolgáltatás fogalma Kétszeres adózás A teljesítés helyének meghatározása Az adóalap meghatározása, a fizetendô adó mértéke Az adófizetési kötelezettség idôpontjára vonatkozó általános szabály Példák dr. Csátaljay Zsuzsanna rovata A nemzetközi ügyletek áfa- 12 minôsítésének mechanizmusa a területi hatály szempontjából Az ügylet teljesítési helye Kinek kell az áfát megfizetni? Fordított adózás kérdésköre VIRA SÁNDOR ROVATA A külföldre történô adómentes termékértékesítés szabályai A külföldre harmadik országba vagy a Közösség más tagállamába történô, leggyakrabban elôforduló termékértékesítés feltételeit mutatjuk be, kiemelten az adómentesség jogszerûségének igazolásául szolgáló körülményeket, dokumentumokat, néhány példán keresztül is bemutatva a szabályszerû eljárást, valamint a buktatókat. Adó men tes ter mék ér té ke sí tés a Kö zös ség más tag ál la má ba Az Áfa tv a biz to sít ja az adó men - tes sé get ab ban az eset ben, ha a bel föl di gazdálkodó terméket értékesít a Közösség más tagállamába. A törvényi lehetôség több ügyleti szituációt tartalmaz, néz zük meg eze ket egyen ként. i) Men tes az adó alól a bel föld ön kül de mény ként fel adott vagy bel föld - rôl fu va ro zott ter mék ér té ke sí té se iga - zol tan bel föld ön kí vül re, de a Kö zös - ség te rü le té re, füg get le nül at tól, hogy a küldeménykénti fel adást vagy a fu - va ro zást akár az ér té ke sí tô, akár a be - szer zô vagy bár me lyi kük ja vá ra más vég zi, egy olyan má sik adó alany - nak, aki (amely) ilyen mi nô sé gé ben nem bel föld ön, ha nem a Kö zös ség más tag ál la má ban jár el, vagy szin tén a Kö zös ség más tag ál la má ban nyil - ván tar tás ba vett adó fi ze tés re kö te le - zett, nem adó alany jo gi sze mély nek. Ez az ál ta lá nos sza bály a ke res ke - del mi ügy le tek több sé gé re al kal maz - ha tó, az az a jel lem zô en két sze rep lôs el adó és ve vô ügy le tek re. Alap ve tô fel té tel, hogy a ma gyar el adó ren del - kez zék kö zös sé gi adó szám mal, ugyan így a Kö zös ség más tag ál la má - ban le te le pe dett ve vô nek is kö zös sé gi adó szám mal kell ren del kez nie. Az az a ma gyar el adó adó men te sen ki ál lí - tott szám lá ja tar tal maz za a ve vô kö zös sé gi adó szá mát. A má sik fon tos fel té tel a ter mék ki szál lí tá sá nak iga zo lá sa a má sik tag - ál lam ba. Az iga zo lás faj tá já ra az az mi lyen le gyen az iga zo ló do ku men - tum a tör vény nem tar tal maz elô - írást. Az adó ha tó ság el len ôr zé si gya - kor la ta ala kí tot ta ki te hát azt, hogy az adó re vi zor mi lyen do ku men tu mot fogad el az adó men tes ség fenn ál lá sá - nak bi zo nyí tá sá ra. Az el len ôr zés nél ugyan is az a lé nyeg, hogy az adó men - tes ség helyt ál ló sá gát kell iga zol ni. A gya kor lat sze rint ál ta lá ban el fo ga dott a CMR fu var le vél, ame lyen a ve vô iga zol ja az át vé telt. Fon tos tud ni, hogy a CMR fu var le vél nem zet kö zi egyez mé nyen ala pu ló do ku men tum, ame lyet a fu va ro zá si szer zô dés alap - ján ál lit ki a fel adó, il let ve fu va ro zá si vál lal ko zó. Ez az ok mány te hát a fu - va ro zá si szer zô dés hez kap cso ló dik, az az a fu va ro zó füg get len, har ma dik sze mély az el adó hoz és a ve vô höz ké - pest, és ha az ok má nyon a ve vô át vé - te li iga zo lá sa sza bály sze rû, ak kor ál - ta lá ban el fo gad ha tó az adó men tes ség iga zo lá sá ul. Ha a kül de ményt nem köz úton to váb bít ják, ha nem pos tán, fu tár szol gá lat tal stb., ak kor a fel adás - hoz ké szí tett ok mány nem al kal mas az adó men tes ség iga zo lá sá ra, mi vel az ok mány gar ni tú rá ból az el adó nem kap olyan pél dányt, ame lyen a ve vô iga zol ja az át vé telt. Ugyan ez a hely zet lé nye gé ben ak kor is, ha akár az el adó, akár a ve vô sa ját fu var esz kö zé vel szál lít, mert ez eset ben nem a CMR, ha nem a me net le vél kí sé ri a szál lít - mányt (il let ve a fu va ro zó jár mû vet). A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2 áfa&számlázás Ek kor a ve vô kü lön nyi lat ko za tá ra van szük ség a kül de mény át vé te lé rôl. Fon tos, hogy ez a nyi lat ko zat tar tal - maz za a kül de mény ada ta it, az az meg fe lel tet he tô le gyen egy más nak az adó men tes szám lán sze rep lô és a nyi - lat ko zat ban rög zí tett ter mék. A gya - kor lat ban a kü lö nö seb ben nem koc ká - za tos ter mék ér té ke sí té se ese tén az egy sze rû ve vôi nyi lat ko zat ál ta lá ban el fo gad ha tó az adó men tes ség iga zo lá - sá ul. Ha azon ban a ter mék ab ba a kör - be tar to zik, amely re vis sza élés gya nú - ja ve tül het pél dá ul a ga bo na fé lék, a tô ke hús, az IT-termékek stb., és/vagy kü lö nö sen nagy ér té kû a szál lít mány, ak kor már ér de mes a ve vôt az egy - sze rû nyi lat ko zat nál ko mo lyabb jog - ha tá sú iga zo lás ra kész tet ni. Ilyen le - het pél dá ul, hogy a ve vô köz jegy zô elôtt nyi lat koz zék a szál lít mány át vé - te lé rôl. Hangsúlyoznunk szükséges, hogy a közösségi termékértékesítés esetén az eladó számára nagyon fontos a kellô körültekintés az értékesítés során, hi szen az ilyen ügy let ben a nem je len - téktelen mértékû magyar áfa nem kerül át há rí tás ra. A kö rül te kin tés hez szükséges arról meggyôzôdni mindenek elôtt, hogy a ve vô egy részt tény le - gesen rendelkezik-e közösségi adószám mal, más részt ar ról, hogy az adószám élô-e, azaz a vevô ténylegesen mûködô, aktív gazdálkodó-e. Erre az interneten van le he tô ség, az eu ró pai honlapon belül a Taxud honlapján VIES le het meg bi zo nyo sod ni az adott adó szám lé te zé sé rôl. A link, amely ma gyar nyel vû: europa. eu/taxation_customs/vies/? locale=hu. Új üz le ti kap cso lat ese tén nem - hogy aján lott, de mond hat juk, hogy kö te le zô a ve vô adó szá má nak meg - erô sí té se és do ku men tá lá sa (a vá lasz ki nyom ta tá sa és a do ku men tum gon - dos meg ôr zé se). Fo lya ma tos szál lí tás ese tén sem árt idô rôl idô re el len ôriz ni a ve vôt, mert elô for dul hat, hogy idô - köz ben vál to zás állt be az adó jo gi hely ze té ben, amely rôl el fe lej tett tá jé - koz ta tást ad ni üz le ti part ne ré nek. Ak kor, ha az ún. lánc ügy let vagy há rom szög ügy let ré sze se a ma gyar gaz dál ko dó, kü lö nö sen fon tos a kel lô kö rül te kin tés, és itt nem csak a köz vet - len ve vô el len ôr zé sé re gon do lunk, ha - nem a har ma dik fél re is, ha a ve vô és a ren del te té si hely el tér egy más tól. Szak cik kek ben sok szor le het ol vas ni kü lön bö zô ré misz tô tör té ne te ket ar ról, hogy kü lö nö sen a koc ká za tos ter mé - kek ese tén a lánc ügy let sze rep lôi ki - fe je zet ten az adó ki ját szás ra utaz nak, az áfa se hol nincs meg fi zet ve, ezért a ma gyar el adó nál is elô for dul hat, hogy utó lag az adó ha tó ság meg kér dô je le zi az adó men tes szám la hi te les sé gét. Lánc ügy let ese tén te hát kü lö nö sen fon tos, hogy az el adó nem csak gya - ko rol ja, ha nem do ku men tál ja is a kel lô kö rül te kin té sét. Ez az adó men tes ség nem al kal - maz ha tó, ha a ter mé ket ér té ke sí tô adó alany ala nyi adó - men tes ség ben ré sze sül, vagy beszerzô adóalany más tagállamban letelepedett, vagy nyilvántartás ba vett az adott tag ál lam jo ga sze rint nem kell adót fi zet nie a HÉA-irányelv 3. cikk (1) be kez dé - se szerint (értékhatár alatti közösségi forgalom adómentessége stb.). Nem al kal maz ha tó to váb bá a hasz nált in gó ság, mû al ko tás, gyûj te mény da rab és ré gi ség ér té ke sí té sé re, fel té ve, hogy azok ra a kü lön le ges adó zá si fel - té te le ket al kal maz zák. ii) Men tes az adó alól a bel föld ön kül de mény ként fel adott vagy bel föld - rôl fu va ro zott új köz le ke dé si esz köz ér té ke sí té se iga zol tan bel föld ön kí vül - re, de a be szer zô ne vé re szó ló ren - del te tés sel a Kö zös ség te rü le té re, füg get le nül at tól, hogy a külde mény - kén ti fel adást vagy a fu va ro zást akár az ér té ke sí tô, akár a be szer zô vagy bár me lyi kük ja vá ra más vég zi, a) egy olyan má sik adó alany nak, aki (amely) ilyen minôségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagál la má ban jár el, vagy szin tén a Kö - zösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adó alany jo gi sze mély nek, akik nek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában meg fe lel a HÉA-irányelv 3. cik ke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy b) bár mely más, az a) pont alá nem tar to zó nem adó alany sze mély - nek, szer ve zet nek. Anél kül, hogy rész le tez nénk a tör - vény ben hi vat ko zott HÉA-irányelvet, hang sú lyoz zuk, hogy az új köz le ke dé - si esz köz után min den tag ál lam ban meg kell fi zet ni az áfát, füg get le nül a ve vô adó jo gi jog ál lá sá tól (pél dá ul at - tól, hogy egyéb ként a te vé keny sé ge adó men tes). Az új köz le ke dé si esz köz más tag ál lam ba tör té nô ki szál lí tá sá - nak iga zo lá sa ugyan olyan fon tos, mint az elô zô be kez dés ben írt ügy le - tek ese tén. Az eset ben, ha nem köz le - ke dô jár mû ként, ha nem szál lí tó esz - köz zel tré le ren tör té nik a szál lí tás, a CMR fu var ok mány vagy az elôb bi be kez dés ben rész le te sen be mu ta tott ve vôi iga zo lás szük sé ges az adó men - tes ség helyt ál ló sá gá nak iga zo lá sá ul. Ha vi szont az új köz le ke dé si esz köz köz le ke dô jár mû ként ( sa ját lá bán ) hagy ja el Ma gya ror szá got, a köz úti for ga lom ban szük sé ges a for gal mi rend szám, amely le het ide ig le nes is. Ek kor az a leg cél sze rûbb ve vôi iga zo - lás, ha a ve vô a sa ját or szá ga sze rin ti köz le ke dé si ha tó ság nál tör tént nyil - ván tar tás ba vé tel rôl ad má so la tot az el adó nak (pél dá ul a for gal mi en ge - dély má so la ta). Ilyen iga zo lás fel tét le - nül al kal mas an nak bi zo nyí tá sá ra, hogy az új köz le ke dé si esz köz el hagy - ta Ma gya ror szá got. iii) Men tes az adó alól a bel föld - ön kül de mény ként fel adott vagy bel - föld rôl fu va ro zott jö ve dé ki ter mék ér - té ke sí té se iga zol tan bel föld ön kí vül re, de a be szer zô ne vé re szó ló ren del te - tés sel a Kö zös ség te rü le té re, füg get - le nül at tól, hogy a küldeménykénti fel - adást vagy a fu va ro zást akár az ér té - ke sí tô, akár a be szer zô vagy bár me - lyi kük ja vá ra más vég zi, egy olyan má sik adó alany nak, aki (amely) ilyen mi nô sé gé ben nem bel föld ön, ha nem a Kö zös ség más tag ál la má ban jár el, vagy szin tén a Kö zös ség más tag ál la - má ban nyil ván tar tás ba vett adó fi ze - tés re kö te le zett, nem adó alany jo gi sze mély nek, akik nek (ame lyek nek) az utóbb em lí tett tag ál lam jo ga sze rint, amely tar tal má ban meg fe lel a) a HÉA-irányelv 3. cik ke (1) be - kez dé sé nek, a ter mé kek Kö zös sé gen be lü li be szer zé se után egyéb ként nem kell adót fi zet ni ük; és b) a jö ve dé ki adó ra vo nat ko zó ál - ta lá nos ren del ke zé sek rôl és a 92/12/EGK irány elv ha tá lyon kí vül he lye zé sé rôl szó ló 2008/118/EK ta ná - csi irány elv nek (a to váb bi ak ban: Jö - ve dé ki adó-irány elv), a jö ve dé ki ter - mék be szer zé se után jö ve dé ki adó-fi ze - té si kö te le zett sé ge ke let ke zik. A jö ve dé ki ter mék ér té ke sí té se és szál lí tá sa a Kö zös ség más tag ál la má - ba tör tén het adófelfüggesztéses el já rás sal, ami - kor a ter mék jö ve dé ki adó ját nem kell meg fi zet ni bel föld ön (mert

3 áfa&számlázás 3 nem ke rült sza bad for ga lom ba), vagy sza bad for ga lom ba he lye zett ter - mék ke res ke del mi cé lú be szer zés cél já ra. Az el sô eset ben ter mék kí sé rô ok - mánnyal e-tko, az az elekt ro ni kus ter mék kí sé rô ok mány tör té nik a szállítás, a feladó jövedéki biztosítékot nyújt a szállításhoz, és akkor mentesül vég le ge sen az adómegállapítási és - fizetési kötelezettsége alól, ha a címzett a ter mé ket át vet te és azt iga zol ja. A má so dik eset ben a fel adó jo go - sult a bel föld ön meg fi ze tett jö ve dé ki adó vis sza igény lé sé re, amen nyi ben az egy sze rû sí tett ter mék kí sé rô ok mány e-eko, az az elekt ro ni kus egy sze rû sí - tett kí sé rô ok mány alap ján a cím zett iga zol ja a ter mék át vé tel ét. Ahogyan az elôbbiekbôl látható, a jövedéki termék Közösségen belüli értékesítése és szállítása az adott jövedéki hatóság vámhatóság ellenôrzése alatt áll, a jövedéki adó megfizetése pedig a gazdasági tevékenység keretében történt értékesítés esetén fôszabályként a vevô (címzett) kötelezettsége. Jö ve dé ki ter mék Kö zös sé gen be lü - li ér té ke sí té sé hez kü lön jö ve dé ki en - ge dély szük sé ges. A jö ve dé ki ter mék ér té ke sí té sét vé gez he ti az en ge dély alap ján a(z) adó rak tár, amely le het pél dá ul ter - me lô (min den, jö ve dé ki ter mé ket elô ál lí tó üzem adó rak tár), vagy tá - ro ló adó rak tár, pa lac ko zó adó rak - tár stb. vagy ke res ke dô (be jegy zett fel adó, be - jegy zett ke res ke dô, cso mag kül dô). Ez az adó men tes sé gi le he tô ség nem al kal maz ha tó, ha a ter mék ér té ke sí tô - je ala nyi adó men tes ség ben ré sze sül. Nem al kal maz ha tó to váb bá a hasz nált in gó ság, mû al ko tás, gyûj te mény da rab és ré gi ség ér té ke sí té sé re, fel té ve, hogy azok ra a kü lön le ges adó zá si fel - té te le ket al kal maz zák. Ter mék ér té ke sí té se a Kö zös sé gen kívül re (ex port) i) Men tes az adó alól a bel föld ön kül de mény ként fel adott vagy bel föld - rôl fu va ro zott ter mék ér té ke sí té se a Kö zös ség te rü le tén kí vül re, fel té ve, hogy a ter mék küldeménykénti fel adá - sát vagy fu va ro zá sát a) az ér té ke sí tô ma ga vagy ja vá - ra más vég zi; b) a (3) és (4) be kez dés ben, il le tô - leg a 99. és ban meg ha tá ro zott to váb bi fel té te lek sze rint a be szer zô ma ga vagy ja vá ra más vég zi. Az adó men tes ség fel tét ele it néz - zük rész le te sen! a) ter mék Kö zös ség te rü le té rôl va ló el ha gyá sá nak té nyét, amely nek az ér té ke sí tés tel je sí té se kor, de leg fel - jebb a tel je sí tés nap ját kö ve tô 90 na - pon be lül kell meg tör tén nie, a ter mé - ket a Kö zös ség te rü le té rôl ki lép te tô ha tó ság iga zol ja A kiléptetô hatóság a vámhatóság, a Közösség bármely külsô határán. A kiviteli vámeljárás amikor a vámhatóság az exportra szánt terméket, illetve annak szállítóeszközét a kiléptetés céljából eljárás alá vonja bármely közösségi vámhatóságnál kérhetô. Azonban az az ál ta lá nos sza bály, hogy az ex por tá ló le te le pe dé si he lyén, vagy ahol a szállítóeszköz berakodása történt, ott kérhetô a kiviteli vámeljárás. Ennek az a magyarázata, hogy a kiviteli vámeljárást végzô vámhatóságnak joga és adott esetben kötelezettsége a termék és a szállítóeszköz megvizsgálása, az azonosság biztosítása. Ezért kézenfekvô és célszerû, ha a vámeljárás ott tör té nik, ahol a be ra ko dás is. Ar - ra is van le he tô ség, hogy a ki lép te tés helyén a Közösség külsô vámhatára történjen a kiviteli vámeljárás, de ez kivételes, és rendszerint bizonyos értékhatárhoz kötött (általában legfeljebb 3000 euró össz ér té kig), mert a kül sô vámhatáron általában nincs meg a kellô feltétel az esetleges áruvizsgálat elvégzésére (például nincs anyagmozgató esz köz vagy sze mély zet). Ugyanakkor mivel a Közösség vám unió ar ra is van le he tô ség, hogy a magyar exportôr a Közösség más tagállamában kérjen kiviteli vámeljárást és kiléptetést. Erre rendszerint a ten ge ren tú li célország ese tén ke rül sor, például a magyar exportôr elszállít ja a ter mé két Ham burg ba, és ott a kikötôben kéri a kiviteli vámeljárást és a kiléptetés igazolását. Vám- és adózási szempontból egyrészrôl ennek semmi akadálya, másrészrôl ez általános gyakorlat is. Felhívjuk azonban a figyel met ar ra, hogy ilyen eset ben az Intrastatban ha az ér té ke sí tô cég egyébként jelentésre kötelezett a forgal mi ada tai alap ján ezt az ügy le tet külön jelenteni szükséges. Vegyünk egy pél dát! A magyar exportôr egy USA illetôségû cégnek értékesít terméket úgy, hogy a kiviteli vámeljárást (és a kiléptetést) Hamburgban kéri. Ez esetben az Intrastat jelentésben a rendeltetési ország: DE mert Ma gya ror szág ról Né - metországba történt a kiszállítás, amely még (!) nem harmadik országos értékesítés, az unión kívüli rendeltetési ország: USA, az ügy let kód pe dig 92. Né hány éve a ki vi te li vám el já rás ké ré se elekt ro ni ku san tör tén het. Ez azt je len ti, hogy a vám ha tó ság nál be - re giszt rált sze mély tud be nyúj ta ni ki - vi te li áru nyi lat ko za tot más szó val: ké rel met a ki vi te li vám el já rás ra, az ok mány nem ké szül do ku men tum- (pa pír-) for má tum ban, a vám ha tó ság ki vi te li kí sé rô ok mány el ne ve zé sû ok - mányt küld vis sza ugyan csak elekt ro - ni kus for má ban. A ki vi te li vám el já - rást vég zô vám hi va tal az ada to kat meg kül di (elekt ro ni ku san) a ter ve zett ki lép te tô vám hi va tal hoz. A ki lép te tést vég zô vám hi va tal az ok mány és eset le ge sen az áru vizs gá lat alap ján meg ál la pít ja a ki lép te tés té nyét, és ugyan csak elekt ro ni ku san iga zol ja vis sza a ki vi te li vám el já rást vég zô vám hi va tal nak, va la mint a vám el já - rást ké rô nek a ki lép te tés té nyét. Ez az elekt ro ni kus iga zo lás al kal mas az adó men te sen ki bo csá tott szám la fe - de ze té re, az az ar ra, hogy az adó men - tes ter mék ér té ke sí tés har ma dik or - szág ba tény le ge sen tel je sült. A vámhatóság jelenleg nem vizsgálja, hogy a kiléptetés a kiviteli vámeljárást követô 90 napon belül megtörtént-e. Ez az ex por tôr ér de ke, így an - nak igazolása/igazoltatása is. Természetesen elôfordulhat, hogy a kiléptetést egyébként végzô vámhivatalnál adminisztratív okok miatt nem lesz iga zol va a ki lép te tés. Ilyen elô for dul - hat például a nagy tengeri kikötôknél, ahol naponta több ezer kiléptetést kell igazolni. Ilyen mennyiség mellett nem törvényszerû ugyan, de elôfordulhat tévedés, hibázás, azaz egy-egy szállítmány kiléptetése okmányszerûen nem lesz iga zol va. Kér dés le het az, hogy ilyen eset ben az ex por tôr mit te gyen. Nos, ekkor kérjen a címzettôl igazolást a termék megérkezésére alapvetôen a beviteli vámeljárás okmányának másolatát, ennek alapján kérheti a kiviteli vámeljárást kérô vámhivatalnál a kiléptetés utólagos igazolását. b) az a) pont ban em lí tett ha tár - idôn belül az értékesített terméket rendeltetésszerûen ne használják, egyéb mó don ne hasz no sít sák, ide nem ért ve a kipróbálást és a próbagyártást.

4 4 áfa&számlázás Amen nyi ben a ter mék ér té ke sí tést kö ve tô en az ex por tôr ké ri a ki vi te li vám el já rást, ez a for du lat nem kö vet - kez het be. Ugyan is a vám ha tó ság a vám el já rás ke re té ben azo no sít ja a ki - vi tel re szánt ter mé ket pél dá ul vám - zár ral, és en nek kö vet kez mé nye ként a ki lép te tés hez az azo nos ság meg ál la - pít ha tó sá ga szük sé ges, az az a hasz ná - lat ra nincs le he tô ség, el len ke zô eset - ben a ki lép te tés nem tel je sít he tô (a vám hi va ta li azo nos ság meg ál la pít ha - tat lan sá gá nak kö vet kez mé nye ként). Ha te hát a ve vô a ter mék ér té ke sí tést kö ve tô en ki kí ván ja pró bál ni az el - adott ter mé ket, ak kor azt még a ki vi - te li vám el já rás ké ré se elôtt kell meg - ten ni! Ed dig az egy sze rû, két sze rep lôs ügyletekrôl beszéltünk. Kérdés lehet az, hogy amennyiben három, vagy több sze rep lô van az ügy let ben, hogyan jár jon el a bel föl di el adó. Er re nézve a láncügylet szabályait kell fi - gyelembe vennünk. A példa kedvéért: magyar eladó, közösségi vevô, és a szállítási cím a közösségi vevô vevôje egy harmadik országban. A szállítást a példában intézze a magyar eladó, ekkor a ma gyar el adó és a kö zös sé gi ve - vô je kö zöt ti ügy let ben a ma gyar áfatörvény szerinti teljesítési hely Magyar or szág lesz, az az a ma gyar el adó részérôl ez adómentes termékértékesítés. Fel té te le azon ban az, hogy a ma - gyar eladó rendelkezzék a termék kiléptetésének (a Közösségbôl) vámhatósági igazolásával, azaz a magyar eladó kérje a kiviteli vámkezelést. Nemegyszer elôfordul azonban a gyakorlatban, hogy ugyanezen példa szerinti ügyleti szereplôk esetén a közösségi ve vô Exw pa ri tás sal (ex works, az az gyártelepi) vásárol, és a kiviteli vámeljárást is a közösségi vevô kéri. Az Exw pa ri tás azt je len ti, hogy az el adó a gyártelepén (raktárában) adja át a terméket a vevônek, azaz ott nyílik meg a vevô rendelkezési joga. Ennek megfelelôen az áfatörvény szerinti teljesítés is tartalmában teljesül. Ilyen esetben tehát ténylegesen a közösségi vevô már eladóként fog szállítani, hiszen Magyarországról értékesített harmadik országba, a kiléptetés igazolását meg kap ja, a ma gyar el adó te hát belföldi, áfás értékesítést hajt végre. Bár az áfatörvény nem ír ja elô, hogy a kiléptetésnek az eladás közvetlen követ kez mé nye ként kell meg tör tén ni, mégis, ha a közösségi vevô végezteti a ki vi te li el já rást (és a ki lép te tést), a bel - földi eladó számára nem megnyugtató és így az adómentesség szempontjából bizonytalan az adómentesség jogszerûségének igazolása. Vagyis ha közösségi vevô végezteti a kiléptetô vámkezelést, akkor célszerû a közösségi vevô nek olyan mó don el jár nia, hogy a fu va ro zást a tör vé nyi vé le lem mel szemben eladóként végezteti. Ennek következtében a magyar cég értékesítése belföldön teljesített, de nem adómentes, a közösségi vevô értékesí té se szin tén bel föld ön tel je sí tett, azonban adómentes. Nem al kal maz ha tó az adó men - tes ség ab ban az eset ben, ha a be szer - zô ki rán du ló ha jó, tu ris ta re pü lô gép vagy ma gán hasz ná lat ra szol gá ló köz - le ke dé si esz köz fel sze re lé sét (tar to zé - kát), va la mint az üze mel te tés hez, el lá - tás hoz szük sé ges ter mé ket ma ga fu va - roz za el. Ez a ti la lom nyil ván va ló an azért ke rült be a kö zös sé gi és a ma gyar áfa-jog ba, mert a ki rán du ló ha jó stb. jel lem zô en nem kül sô kö zös sé gi ha - tár át ke lô he lyen hagy ja el a Kö zös ség te rü le tét ha egy ál ta lán el hagy ja, így az adott ter mék ki lép te té sét vám - hi va tal nem tud ja iga zol ni. Ab ban az eset ben, ha a be szer zô kül föl di utas, és az ér té ke sí tett ter mék vagy ter mé kek a kül föl di utas sze mé lyi vagy úti pog gyá szá nak ré szét ké pe zik, az adó men tes ség al kal ma zá sá hoz szük sé ges az is, hogy a) a ter mék ér té ke sí tés adó val szá mí tott összellenértéke meg ha lad - ja a 175 eurónak meg fe le lô pénz ösz - sze get, b) a kül föl di utas ér vé nyes úti ok - má nyá val vagy sze mé lye azo no sí tá sá - ra szol gá ló egyéb, Ma gyar or szág ál - tal el is mert ér vé nyes köz ok irat tal (úti ok mány) iga zol ja jog ál lá sát, c) a ter mék Kö zös ség te rü le té rôl va ló el ha gyá sá nak té nyét az ál la mi adó ha tó ság ál tal er re a cél ra rend sze - re sí tett nyom tat vány vagy más, az ál - la mi adó ha tó ság ál tal en ge dé lye zett, meg ha tá ro zott adat tar tal mú nyom tat - vány (adó-vis sza igény lô lap) zá ra dé - ko lá sá val és le bé lyeg zé sé vel a ter mé - ket a Kö zös ség te rü le té rôl ki lép te tô ha tó ság az ér té ke sí tett ter mék és a ter mék ér té ke sí tés tel je sí té sét ta nú sí tó szám la ere de ti pél dá nyá nak egy ide jû be mu ta tá sa mel lett iga zol ja. A kül föl di utas szá má ra biz to sí tott adó men tes ség több ér de kes prob lé mát fel vet. Egy részt azt, hogy mi mi nô sül sze mé lyes úti hol mi nak vagy úti pogy - gyász nak. Er re néz ve a kö zös sé gi vám jog nem ad egy ér tel mû el iga zí - tást, ezért a nem zet kö zi jo got kell az ol va só fi gyel mé be aján la ni. A nem - zet kö zi jog pe dig ilyen eset ben a tu - ris ta for ga lom vám kön nyí té se i rôl szó - ló, New York ban jú ni us 4-én kelt Egyez mény, amely sze rint sze - mé lyes úti hol mi alatt min den olyan új vagy hasz nált ál la pot ban lé vô ru há - za ti és egyéb cik ket kell ér te ni, amely - re a tu ris tá nak sa ját ré szé re és in do - kol tan szük sé ge le het, fi gye lem be vé - ve uta zá sá nak kö rül mé nye it, ki zár va azon ban min den ke res ke del mi cél ra tör té nô áru be ho za talt. Sze mé lyes úti hol mi alatt, egyéb cik kek kö zött, a kö vet ke zô tár gyak ér - ten dôk, fel té ve, hogy azo kat hasz ná - lat ban lé vô nek le het te kin te ni sa ját ék sze rek; egy fény ké pe zô gép; egy film fel ve vô; egy da rab szá mí tó gép, egy lát csô; egy gyer mek ko csi; egy sá - tor és egyéb kem ping fel sze re lés; sport fel sze re lés és sport cik kek (egy hor gász fel sze re lés, egy va dász fegy - ver 50 töl tén nyel, egy nem gé pi meg - haj tá sú ke rék pár, egy 5 és 1/2 mé ter - nél rö vi debb ke nu vagy ka jak, egy pár sí, két te nisz ütô és egyéb ha son ló cik - kek). Meg je gyez zük, hogy az egyez - mény olyan ter mé kek fel so ro lá sát tar - tal maz za, ame lyek je len leg már nin - cse nek vagy jel lem zô en nin cse nek keres ke del mi for ga lom ban (pél dá ul író gép). A gya kor lat ban azon ban nem ilyen szi go rú az úti pog gyász meg íté lé se, kü lö nö sen ar ra is te kin tet tel, hogy a mi ni má lis vá sár lá si ér ték ha tár nem iga zán ala csony. Az az az utas a sa ját szük ség le té re és hang sú lyo zot tan, nem ke res ke del mi cél lal vá sá rol hat egyéb olyan ter mé ket is, amely nem ki fe je zet ten az uta zá sa idô tar tam ára stb. szük sé ges. Ilyen le het kü lön bö zô, adott eset ben na gyobb ér té kû tárgy, mint ét kész let, la ká sa ki fes té sé hez fes ték stb. A lé nyeg alap ve tô en te hát az, hogy az utas sze mé lyi pog gyász - ként ma gá val tud ja vin ni a vá sá rolt ter mé ket. Az adó men tes ség biz to sí tá sá nak admi niszt ra tív fel tét elei Az adó men tes ség ér vé nye sí té se ér de - ké ben a ter mék ér té ke sí tô jé nek a szám la ki bo csá tás mel lett a kül föl di utas ké rel mé re az adó-vis sza igény lô

5 áfa&számlázás 5 lap ki töl té sé rôl is gon dos kod nia kell. A szám lá nak és az adó-vis sza igény lô lap nak a kül föl di utas azo no sí tá sá ra vo nat ko zó ada tai nem tér het nek el az úti ok má nyá ban sze rep lô ada tok tól. A kül föl di utas kö te les úti ok má nyát a ter mék ér té ke sí tô jé nek be mu tat ni. Az adó-vis sza igény lô lap csak 1 da rab szám lá nak a ter mék ér té ke sí tés re vo - nat ko zó ada ta it tar tal maz hat ja úgy, hogy azok nem tér het nek el a szám la ada ta i tól. Az adó-vis sza igény lô la pot a ter mék ér té ke sí tô je 3 pél dány ban ál - lít ja ki, amely bôl az el sô 2 pél dányt a kül föl di utas nak ad ja át, a har ma dik pél dányt pe dig sa ját nyil ván tar tá sá - ban ôr zi meg. Alap ve tô te hát, hogy a ke res ke dô - nek fel kell ké szül nie ar ra, hogy amennyi ben kül föl di utas hang sú - lyo zot tan: nem kö zös sé gi, ha nem har - ma dik or szá gos il le tô sé gû ál lam pol - gár ré szé re is ér té ke sít, és az utas él - ni kí ván az adó men tes vá sár lás le he - tô sé gé vel, ak kor a nyom tat ványt kész - let ben kell tar ta nia, és az utas ké ré sé - re azt ki kell ál lí ta nia, a szám la ki ál lí - tá sá val egyi de jû leg. Kül föl di utas az, aki: a Kö zös ség egyet len tag ál la má nak sem ál lam pol gá ra, és nem jo go sult a Kö zös ség egyet len tag ál la má ban sem ál lan dó ott-tar tóz ko dás ra, il - let ve a Kö zös ség va la mely tag ál la má - nak ál lam pol gá ra ugyan, de a la kó - he lye a Kö zös ség te rü le tén kí vül (va gyis har ma dik or szág ban) van. Az áfatörvény sza bá lyai sze rint a kül - föl di utas ré szé re tör tént ter mék ér té - ke sí tést te kint ve az utó la gos adóvissza té rí tés le he tô sé gét sza bá - lyoz za. Azon ban a ter mék ér té ke sí tô je sa ját koc ká za tá ra dönt het úgy is, hogy a ter mé két adó men te sen ér té ke - sí ti a kül föl di utas ré szé re (va gyis a termékértékesítésrôl kibocsátott számlá já ban ele ve nem há rít át adót a kül - föl di utas ra). A kül föl di utas nak ilyen eset ben is a ter mék ér té ke sí tô ren del - ke zé sé re kell bo csá ta nia az adóvissza igény lô lap vám ha tó ság ál tal zá ra dé kolt és le bé lyeg zett el sô pél dá - nyát. Ab ban az eset ben pél dá ul, ha a ter mék ér té ke sí tô az adó men tes ség al - kal ma zá sá nak jog sze rû sé gét nem tud - ja alá tá masz ta ni és a kér dé ses ügy let az áfatörvény egyéb elô írá sai alap ján sem mi nô sül het adó men tes nek, a ter mék ér té ke sí tô nek cél sze rû a ter - mék ér té ke sí tés tel je sí té si idô pont ját is ma gá ba fog la ló adómegállapítási idô - szak ra vo nat ko zó ön el len ôr zés ke re té - ben a ter mék ér té ke sí tést ter he lô adót be val la nia és meg fi zet nie. (A vám ha - tó ság ál tal zá ra dé kolt és le bé lyeg zett adó-vis sza igény lô lap hi á nyá ban, il - let ve 90 na pon tú li ki vi tel ese tén a ter - mék ér té ke sí tô az ügy let re adó men tes - sé get nem al kal maz hat.) Az adó men tes ség ér vé nye sí té sé - nek fel té te le, hogy a) a ter mék ér té ke sí tô je bir to kol ja az adó-vis sza igény lô lap zá ra dé kolt és le bé lyeg zett el sô pél dá nyát, to váb - bá b) ha a ter mék ér té ke sí tés tel je sí té - se kor adó fel szá mí tá sa tör tént, a fel - szá mí tott adót a ter mék ér té ke sí tô je a kül föl di utas ré szé re vis sza té rít se. Az adó vis sza té rít te té sét a ter mék ér té ke sí tô jé nél sze mé lye sen a kül föl di utas, il le tô leg a ne vé ben és kép vi se le - té ben el já ró meg ha tal ma zott ja in dít - vá nyoz hat ja. Ab ban az eset ben, ha a kül föl di utas a) sze mé lye sen jár el, kö te les úti ok má nyát be mu tat ni; b) nem sze mé lye sen jár el, a ne vé - ben és kép vi se le té ben el já ró nak csa - tol nia kell a ne vé re szó ló írá sos meg - ha tal ma zást. Az adó-vis sza igény lô la pot a kül - föl di utas az adó vis sza tér tés ér de ké - ben kö te les be mu tat ni a Kö zös ség kül sô vám ha tá rán a vám hi va tal nál, a ki lé pé se kor, az ér té ke sí tést kö ve tô 90 na pon be lül. A vám hi va tal el len ôr zi az ok má nyo kat, va la mint a ki szál lí ta - ni kí vánt ter mé ket azo no sít ja a szám - la és az adó-vis sza igény lô lap ada ta i - val az az meg ál la pít ja a ter mék azo - nos sá gát, men nyi sé gét és ér té két, majd egye zô ség ese tén az adó-vis sza - igény lô la pot zá ra dé kol ja. Ez zel a zá - ra dé kolt pél dán nyal él het az utas az adó vis sza té rí té se irán ti igé nyé vel, vagy utó lag iga zol hat ja az adó men tes ér té ke sí tés fel té tel ét (ami kor az ér té - ke sí tô sa ját koc ká za tá ra adó men te sen ér té ke sí tett. A vis sza té rí tett adó fo rint ban il - le ti meg a kül föl di utast, ame lyet kész pénz ben kell ki fi zet ni. A ter - mék ér té ke sí tô je és a kül föl di utas azon ban et tôl el té rô pénz nem ben és fi ze té si mód ban is meg ál la pod hat. A ter mék ér té ke sí tô je kö te les egyút tal gon dos kod ni ar ról is, hogy a ter mék - ér té ke sí tés tel je sí té sét ta nú sí tó szám la is mé telt adó-vis sza té rít te tés re ne jo - go sít son. En nek ér de ké ben a vis sza szol gál - ta tást meg elô zô en a szám la ere de ti pél dá nyán az áfa el szá mol va je lö lést kö te le zô en fel kell tün tet ni, és az így meg je lölt szám lá ról a ter mék ér té ke sí - tô jé nek fo tó má so la tot kell ké szí te nie, ame lyet kö te les nyil ván tar tá sá ban meg ôriz ni. Az adó-vis sza igény lô lap kö te le zô adat tar tal ma a kö vet ke zô: a) a ter mék ér té ke sí tô jé nek ne ve, cí me és adó szá ma; b) a kül föl di utas ne ve, cí me és úti ok má nyá nak szá ma; c) a ter mék ér té ke sí tés tel je sí té sét ta nú sí tó szám la sor szá ma; d) a ter mék ér té ke sí tés - adó val együtt szá mí tott - összellenértéke; e) a ter mé ket a Kö zös ség te rü le té - rôl ki lép te tô ha tó ság zá ra dé ká nak és bé lyeg zô jé nek he lye an nak iga zo lá sá - ra, hogy a ter mék a Kö zös ség te rü le - tét el hagy ta. A gya kor lat ban több ször fel me rült már a kér dés, hogy a kül föl di utas nem kö zös sé gi il le tô sé gû sze mély ál tal vá sá rolt és a Kö zös ség bôl ki szál - lí ta ni kí vánt ter mék re az ál ta lá nos, ter mék ex port ra vo nat ko zó sza bály vagy a kül föl di utas ra vo nat ko zó sza - bály al kal maz ha tó. Vé le mé nyünk sze - rint e kér dés nél ab ból kell ki in dul ni, hogy a vá sár ló ho gyan kí ván ja ki szál - lí ta ni a ter mé ket a Kö zös ség bôl. Ha azt sze mé lyi pog gyász ként kí ván - ja/tud ja ki szál lí ta ni, ak kor egy ér tel - mû en a kül föl di utas adó men tes sé - gé nek for du la tát le het al kal maz ni, mert az áfatörvény egy ér tel mû en fo - gal maz: a be szer zô kül föl di utas, és a ter mék a kül föl di utas sze mé lyi vagy úti pog gyá szá nak ré szét ké pe zi. Ha azon ban az utas olyan men nyi sé gû vagy jel le gû ter mé ket vá sá rol, amely sze mé lyi vagy úti pog gyász ré szét nem tud ja ké pez ni pél dá ul szo ba bú - tor vagy ke res ke del mi men nyi sé gû ter mék, ak kor a ter mék ex port ra vo - nat ko zó ál ta lá nos sza bály al kal maz - ha tó. Az az az utas fu va ro zás ra ad ja fel a vá sá rolt ter mé ket, ki vi te li vám el já - rást kér ilyen eset ben a ter mé ket ér - té ke sí tô lesz a vám el já rás ban a fel - adó/ex por tôr mint utol só kö zös sé gi áru tu laj do nos, a ki lép te tés iga zo lá sa pe dig al kal mas lesz az ér té ke sí tô szá - má ra az adó men tes ség fel té tel ének iga zo lá sá ra. Fe ke te An tal, Vira Sán dor (Saldo Zrt. igaz ga tó he lyet tes)

6 6 áfa&számlázás RUSZIN ZSOLT ROVATA Számlázok a saját cégemnek: ez rögtön adócsalás lenne? A saját cégünknek számlázva rögtön felmerül a kérdés, hogy színlelt szerzôdésrôl van-e szó. Rendszerint nem, de persze a hivatal ördögtôl valónak találja az azonos tulajdonosi kör egymás közti számlázását. Nehéz ugyanis bebizonyítani méghozzá objektív módon, hogy az abban résztvevôk tudták, vagy tudhatták: az ügyletet adóelkerülés céljából hozzák létre, így a revizorok behelyettesítik a bizonyítást a vélelmezéseikkel, sajátos logikájukkal és következtetéseikkel. Nemrég a Kúria is rábólintott egy ilyen esetre. A for gal mi adó-sza bá lyok nem is a tár sa sá gi adó zás ból is mert kap csolt vál lal ko zás for gal má ból in dul nak ki, sok kal in kább az azo nos ügy ve ze tô, azo nos tu laj do nos ve ti fel a hi va tal no - kok ban a gya nút. Egy részt va la mi lyen nem áfás ügy let át szám lá zá sát gon - dol ják a szer zô dés mö gé, más részt az azo nos üz le ti kör köz ti szám lá zás ese - tén a ma gyar for gal mi adó-sza bá lyok ál tal rend sze re sí tett nem füg get len fél fo gal mát al kal maz zák. Egy más köz ti ügy le tek off-shore fûsze re zés sel Ha az ügy le tet az adó ha tó ság a sa ját lo gi ká ja sze rint nem tart ja és sze rû nek, eset leg va la mi lyen sza bály ta lan sá got vél a szol gál ta tás, ter mék szál lí tás ere - de té nél, ak kor fel ál lít ja a sa ját te ó ri á - ját. Pél dá ul azt lát ja a hi va tal, hogy egy vesz te ség fe lé haj tó cég a cso por - ton be lül be vé tel hez jut, ak kor en nek a cso port töb bi tag já ra vo nat ko zó ked - ve zô ha tást adó csa lás ként, adó el ke rü - lés ként ér tel me zik, azon ban ezt nem ír ják le, csu pán az ügy let és sze rû sé - gét, szük ség sze rû ség ét tá mad ják. Pél - dá ul egy ügy ve ze tô úgy dönt, hogy üz let szer ve zé si te vé keny sé gét, ne he - zen meg fog ha tó szer ve zé si fel ada ta it ép pen egy ilyen cég be te le pí ti, és a lét re jött üz le te kért ju ta lé kot vagy áta - lány dí jat kér a cso port egy má sik tag - já tól. Na gyon rit ka, hogy eb be az adó - ha tó ság re vi zo rai ne köt né nek be le. Bár az adó el len ôrök nem tud ják, vagy nem tud hat ják, hogy el já rá suk elég te - len ah hoz, hogy ob jek tív esz kö zök kel bi zo nyít sák, a két adó zó köz ti azo nos ügy ve ze tô ál tal lét re ho zott ügy let adó el ke rü lést szol gál, né ha még is utat ta lál a hi va tal ér ve lé se a bí ró sá gok nál. Ez gya kor ta in kább a fel ké szü - let len adó zói vé de ke zés nek kö szön - he tô. Így mind a má sod fo kú adó ha tó - ság, mind a me gyei (fô vá ro si) bí ró - ság, mind a Leg fel sôbb Bí ró ság (Kú - ria) össze vis sza dön tött az ügyek ben, amely már nem volt be tud ha tó az adott eset ben rej lô kö rül mé nyek önál - ló ér té ke lé sé nek. Nem rég azon ban egy Csong rád me gyei ügy ben (Csong rád Me gyei Bí ró ság 5.K /2011/11. szám) ho zott dön tést a Kú ria (Kú ria Kfv.I /2012/7.), ami fel bá to rít - hat ja a hi va talt. Ez ab ból is lát szik, hogy ezt a dön tést az adó ha tó ság az Adó- és Vám ér te sí tô 2013/3-as szá má - ban ha la dék ta la nul köz zé is tet te. A dön tés egé szen fur csa lo gi ká val kö ze lít a kér dés hez: azt ál lít ják, hogy az Eu ró pai Bí ró ság C 80/11. és C 142/11. szá mú egye sí tett ügyek - ben ho zott íté le te nem le het hi vat - ko zá si alap, amen nyi ben a szám la - ki bo csá tó és a szám la be fo ga dó nem egy más tól füg get len jog alany ok, mi vel az Eu ró pai Bí ró ság füg get len jog alany ok vo nat ko zá sá ban fej tet te ki el vi ál lás pont ját az ál ta lá nos for - gal mi adó le von ha tó ság kö ré ben. Ez per sze nem je lent het né azt, hogy a Kú ria úgy hoz hat na dön tést, hogy meg spó rol ná az Eu ró pai Bí ró ság elô - ze tes dön tés ho za ta lát, így kér dé ses, hogy az adó sem le ges ség el vét meny - nyi re tart hat ta szem elôtt, ami kor sa ját ke zé be vet te az ügyet, és te ret en ge - dett az adó ha tó ság ál lás pont já nak. Az ügy ben nem kis sze re pet ját szik, hogy a köz nyelv ben már szi tok szó nak szá - mí tó off-shore jog ál lá sú tár sa ság is sze re pelt az érin tett fe lek közt. A konk rét ügy is mer te té se a Kú ria sze mé vel A fel pe re si Kft már ci u sá ban kezd te meg te vé keny sé gét (fo lya dék szál lí tá sá ra szol gá ló köz mû épí té se), és szep tem be rig A Kft. (a to - váb bi ak ban: Kft.) kap csolt vál lal ko - zá sa volt, majd 2009 szep tem be ré ben egy Seychelles szi ge te ki off-shore cég (a to váb bi ak ban: Ltd.) lett az egy sze - mé lyes tu laj do no sa. Az ala pí tó ok ira tot az Ltd. kép vi - se le té ben A ma gán sze mély ír ta alá, aki eh hez a meg ha tal ma zást az Ltd. ré szé rôl B ma gán sze mély tôl kap ta, aki vi szont a C Ltd. ne vû cég kép vi - se le té ben, an nak bé lyeg zô jé vel járt el. Az ok ira tot ügy véd ké szí tet te. Az ügy ve ze tôi fel ada to kat D ma gán - sze mély re bíz ta a tu laj do nos. A fel pe - re si tár sa ság a év re be nyúj tott áfa-be val lá sá ban Ft le von - ha tó áfát sze re pel te tett egy gép bér le ti szer zô dés sel kap cso la tos szám la alap - ján, me lyet a volt társ cé ge, a Kft. bo - csá tott ki. A szer zô dés szep tem ber 30- ától de cem ber 31-éig szó ló ha - tá ro zott idô re jött lét re 5 db kút fú ró be ren de zés re és tar to zé ka i ra, va la mint 4 db te her gép jár mû re. A bér le ti díj 4 mil lió euró + áfa volt, me lyet négy rész let ben egy év alatt kel lett meg fi - zet ni. Az el sô rész let a be ren de zé sek át - adá sa kor, de leg ké sôbb de cem - ber 31-éig volt ese dé kes. A szó ban for gó szám la mely a per tár gyát is ké pez te az el sô bér le ti díj ra vo nat - ko zó rész szám la volt. A fe lek a bér le - ti szer zô dés mel lett egy al vál lal ko zói ke ret szer zô dést is kö töt tek ugyan csak 10 év re, mely nek alap ján a fel pe res al vál lal ko zó ként részt vesz a Kft. kút - fú rá si mun ká i ban úgy, hogy az el sô két év ben 100%-ban ez kö ti le a ka pa - ci tá sát, majd fo lya ma to san éven ként 20%-kal csök ken. Ugyan ak kor az Ltd. a fel pe res lik vi di tá si szük ség le te - i re ben ne a bér le ti díj ra euró tagikölcsön-keretet biz to sí tott no vem ber 16-án kelt szer zô dés - sel. A tör lesz tés ne gyed éven ként euró ös szeg ben ja nu ár 1-jé tôl kez dô dött. A köl csön ke ret bôl az el sô uta lás euró ös szeg ben de cem - ber 10-én iga zol tan meg tör tént. Az Ltd. egy rö vid ide ig (2009. feb ru ár 16-ától no vem ber 30-áig) a Kft.-nek is tu laj do no sa volt (az üz let rész 1%- ának meg vá sár lá sa mel lett). Ezen idô alatt a Kft. is ka pott ta gi köl csönt Ft ös szeg ben az Ltd.-tôl, majd a Kft. volt ügy ve ze tô je mint

7 áfa&számlázás 7 egyé ni vál lal ko zó vis sza vá sá rol ta az 1%-os tu laj dont azon in dok kal, hogy a vál lal ko zás ban ne le gyen kül föl di tu laj do nos, mi vel ak kor ne he zeb ben jut ál la mi meg ren de lés hez. A ta gi köl csönt azon ban a Kft. nem tud ta vis sza fi zet ni, így az Ltd. meg vet te a Kft. kap csolt vál lal ko zá - sát, az az a fel pe rest, mely ki bé rel te a Kft. gé pe it, át vet te mun ká sa it. A Kft. a bér le ti díj kö ve te lé sét de cem - ber 14-én kelt en ged mé nye zé si szer - zô dés sel át ad ta az Ltd.-nek, an nak el - sô rész le té bôl Ft-ot. A kö ve te lést be szá mí tás sal ren dez ték, amely ál tal a ta gi köl csönt meg fi ze - tett nek te kin tet ték a Kft. és az Ltd. kö - zött. Ezt kö ve tô en de cem ber 15- én a fel pe res és az Ltd. kö zött meg ál - la po dás jött lét re, mely sze rint az Ltd.-re en ged mé nye zett bér le ti díj kö - ve te lés re te kin tet tel a fel pe res le hív ,65 euró ta gi köl csönt a no - vem ber 16-ai hi tel ke ret-szer zô dés bôl. A bér le ti szer zô dés el sô rész le té nek fenn ma ra dó ré szét, eurót pe - dig ban ki át uta lás sal fi ze ti ki a Kft.- nek. Mind ezek után a Ltd. ös sze sen ,65 euró tagikölcsön-kö ve - telést tart nyil ván fel pe res sel szem ben (hi tel ke ret + en ged mé nye zés). A fen ti ek ben le írt jog ügy let lán co - lat ré sze volt te hát a Kft. ál tal ki ál lí - tott, az el sô bér le ti díj rész let rôl szó ló euró ös sze gû de cem - ber 31-ig fi ze ten dô szám la, mely nek áfa-tar tal mát a fel pe res le vo nás ba he - lyez te. Ezt mi nô sí tet te az el sô fo kú adó ha tó ság ha tá ro za tá val jo go su lat lan vis sza igény lés nek, ami mi att adó kü - lön bö ze tet ál la pí tott meg, és 50% adó - bír sá got sza bott ki. A hi va tal ar ra hi vat ko zott, hogy a gép bér le ti szer zô dést szep tem - ber 30-án kö töt ték, ami kor még csak egy Ft-os törzs tô ké jû tár sa - ság volt, azt no vem ber ben emel ték Ft-ra. A hi va tal két ke dô en meg je gyez te, hogy ez zel olyan kö te le - zett sé get vál lalt a Kft., ami re nem volt fe de ze te a törzs tô ké jé re, de a vár ha tó ár be vé te lé re te kin tet tel sem. Azt is ki fej tet te az adó ha tó ság, hogy a gé pek mû sza ki ér té ké re fi gye - lem mel a bér le ti díj értékaránytalan. Ma ga a fel pe re si ügy ve ze tô nyi lat koz - ta, hogy a gép bér le ti szer zô dés csak egy fe de zet-át cso por to sí tás az Ltd.- nek vis sza fi ze ten dô ta gi hi tel re, az az tech ni kai kér dés. A fel pe re si cég pi ac - ra tör té nô be ve ze té sét nem szol gál ta az az al vál lal ko zói szer zô dés, amely sze rint a fel pe res ki zá ró lag a Kft.-nek dol go zik. A bér let nek mint pol gá ri jo gi konst ruk ci ó nak nem fe lel meg, hogy a bér lô a bér be adó gé pe i vel és em be re - i vel a bér be adó nak dol go zik 100%-os ka pa ci tás sal. A bér le ti díj ra a bér lô sa - ját tu laj do no sa adott az zal ép pen azo - nos ös sze gû ta gi hi telt. A bér let tech - ni kai meg va ló sí tá sá nak te lep hely hi á - nyá ban nincs re a li tá sa. Nem meg le pô en a Csong rád me - gyei bí ró ság az ügy ve ze tô nyi lat ko za - tá ra épít ve át lá tott a szi tán, és bár az áfa ko ránt sem így mû kö dik pusz - tán a fe lek nyi lat ko za ta i ból le vont kö - vet kez te té se i re épít ve és a stra té gia la bi lis mi vol tát ki emel ve a NAV ál lás - pont ját hagy ta ér vé nye sül ni, a ke re se - tet el uta sí tot ta. A Kú ri á hoz be nyúj tott fe lül vizs gá - la ti ké rel met vi szony lag gyor san el bí - rál ták, de an nak ered mé nye szin tén el - uta sí tás lett, igaz a Kú ria mó do sí tot ta az in dok lást, de csak az off-shore cég sem mi be vé te lé re, lé te zé sé nek, ala pí - tá sá nak kö rül mé nye i re vo nat ko zó an. A Kú ria dön té sé nek ér de mi ré sze sze - rint a tény ál lás-fel tá rás rész le tes volt, az adó ha tó ság a kap cso lat rend szert igen ala po san fel tér ké pez te, amely bôl meg le he tett ál la pí ta ni, hogy egy kör - be érô gaz da sá gi lán co lat jött lét re. A pénz a Kft.-nél ma radt, a tar to zás pe - dig a fel pe res és tu laj do no sa kö ve te - lés rend sze ré vé vált. Az ös szeg sze rû sé gek nagy ság - rend je, az idô be ni egy más ra épü lé sek, az Ltd. 1%-os tu laj do no si po zí ci ó já - nak igen rö vid idô tar ta ma, mind olyan fon tos tény ál lá si ele mek és kö rül mé - nyek, ame lye ket ok sze rû en fog lalt össze és mér le gelt az al pe res és en nek alap ján az el sô fo kú íté let, így a szín - lelt ség re uta ló meg ál la pí tá sok jog sze - rû ek vol tak. Az adó hi va tal a Kú ria ál tal rög - zí tet tek sze rint azért nem fo gad ta el a szám lát az áfa-le vo nás alap já ul, mert a mö göt te lé vô szer zô dést sem fo gad ta el va lós gaz da sá gi ese mény do ku men tu ma ként. A fel pe res ugyan - ak kor nem hi vat koz hat ar ra, hogy a jog ügy le tek rôl ne lett vol na tu do má - sa, an nak tar tal mát il le tô en té ve dés - ben lett vol na, vagy va la ki csa lárd mó don fél re ve zet te vol na. Meg jegy - zen dô, hogy a fel pe res ezt nem is ál lí - tot ta. En nél fog va az Eu ró pai Bí ró ság ko ráb bi íté le te je len ügy ben nem le het hi vat ko zá si alap, nem ered mé nyez het el té rô meg íté lést. Az ügy ta nul sá gai To vább ra is rej té lyes, hogy a Kú ria mi ért nem ke res te meg elô ze tes dön - tés ho za tal okán az Eu ró pai Bí ró sá got, to váb bá az is, hogy a lán co lat ese té - ben mi ért nem ke rül ne vis sza ál lí tás ra az ere de ti hely zet. A 255/02-es ügy ben az Eu ró pai Bí ró ság elô ze tes dön tés ho za tal so rán ho zott íté le te ugyan is ki mond ja, hogy a vis sza élés sze rû ma ga tar tás meg ál la - pí tá sá hoz egy részt az szük sé ges, hogy a 6. irány elv és az azt át ül te tô nem ze - ti jog sza bály ok vo nat ko zó ren del ke - zé se i ben elô írt fel té te lek for má lis fenn ál lá sa el le né re az érin tett ügy le - tek ered mé nye olyan adó elôny meg - szer zé se kell, hogy le gyen, amely el - len té tes a fen ti ren del ke zé sek cél ki tû - zé se i vel. Nem vi lá gos, hogy a va lót lan nak mi nô sí tett szer zô dé sek kel men nyi - ben tet tek ele get a bí rák an nak, hogy fel tár ják a for gal mi adó val el len té tes célt is. Az Eu ró pai Bí ró ság azon ban még en nél is to vább ment: az ob jek tív kö - rül mé nyek ös szes sé gé bôl ki kell tûn nie, hogy a szó ban for gó ügy le - tek el sôd le ges cél ja va la mely adó - elôny meg szer zé se. Az íté let bôl nem vé let le nül hiány zik, hogy a gép bér lés mö gött volt-e va lós tel je sí tés, a gé pe ket használ ták-e, és ha igen, ki hol és mi - kor. Az ügy kap csán nem de rül ki, hogy a Kft., amely a szám la ki bo csá tó volt, a Kú ria ál tal ki mon dott vis sza - élés sze rû ma ga tar tás meg ál la pí tá sa ese tén men te sült-e a fi ze ten dô adó alól? Ez már csak azért is fon tos kö rül - mény, mert az Eu ró pai Bí ró ság sze - rint az érin tett ügy le te ket át kell mi - nô sí te ni oly mó don, hogy az a hely zet ke rül jön vis sza ál lí tás ra, amely a visz - sza élés sze rû en vég zett ügy le tek hi á - nyá ban fenn állt vol na. Va jon meg va ló sult az ügy ben az adó sem le ges ség el ve és a for gal mi adó transz fer jel le ge, vagy is mét a gi gan ti kus ös sze gek le vo ná si jo gá - nak meg ta ga dá sa le be gett a ha tó ság és a bí ró sá gok szeme elôtt? Ru szin Zsolt

8 8 áfa&számlázás Alanyi áfa-mentesek: maradnak a szigorú számlázási szabályok Az alanyi adómentességet gyakorló adózó olyan számlát bocsát ki, amiben nincs áfa. A nulla áfa feltüntetéséhez azonban meglehetôsen bonyolult számlázási szabályokat köteles alkalmazni. Vajon miért? A minisztérium cikkünk kapcsán küldött megkeresésére válaszul csak a szigorú szabályok fennmaradását ígérte. Ala nyi adó men tes ség ese tén szem - ben az adó men tes szol gál ta tá sú tel je - sí té sek ese tén al kal maz ha tó szám vi te - li bi zony lat tal a tör vény szám la ki bo csá tá sát kö ve te li meg, szá za lék - ér ték nél kül [Áfa tv (2) c)]. A szám la al kal ma zá sa egy ben a 24/1995. PM ren de let sze rin ti sza bá - lyok kö te le zô al kal ma zá sát is je len ti. Az Eu ró pai Unió en ged né Az Eu ró pai Unió hoz zá a dott ér tékadó ról szó ló Irány elv ének ren del ke zé - sei közt a 272. cikk (1) d) pont ja sze - rint az ala nyi men tes sé gû adó zó kat fel le het men te ni egyes kö te le zett sé gek, így a szám lá zás al kal ma zá sa alól is. Ma gyar or szág ez zel nem élt, és úgy tû nik, hogy a mi nisz té ri um nem is tesz ilyen ja vas la tot a kö zel jö vô ben a kor mány szá má ra (ezt erô sí tet ték meg az NGM/ /2013-as szá mú le - ve lük ben). A mi nisz té ri um vá la szá ban egyér - tel mû sí ti: a kor mány ál ta lá nos cél ja az, hogy vis sza szo rít sa a fe ke te gaz da - sá got és a tisz tes sé ges vál lal ko zá sok szá má ra na gyobb vé dett sé get te remt - sen, amely ke re té ben nem tû nik tá mo - gat ha tó nak egy olyan in téz ke dés, amely az ügy le tek szi go rúbb nyo mon kö ve té sé nek le he tô sé gét meg ala po zó szám la adá si kö te le zett sé get szo rí ta ná vis sza. Az ala nyi adó men tes sé get vá - lasz tó adó alany ok ese té ben a mi nisz - té ri um to vább ra sem tart ja cél sze rû - nek a szám la adá si kö te le zett ség aló li men te sü lést, mert ál lás pont juk sze - rint ezen adó alany ok vo nat ko zá sá - ban az áfa rend sze rén be lül ki fe je zett je len tô sé ge van an nak, hogy az éves be vé tel ös sze ge, va la mint az ala nyi adó men tes ség vá lasz tá sá ra jo go sí tó ér ték ha tár ba be nem szá mí tó ér té ke sí - té sek meg fe le lô en kö vet he tô ek le gye - nek. Koc ká za tok és mel lék ha tá sok? Rej té lyes, hogy az adót nem tar tal - ma zó, de a szám vi te li tör vény sze - rint sor szá mo zott és szi go rú szám - adás alá vont bi zony lat mi tôl len ne ke vés bé szi go rúbb a szám la ki ál lí tá - sá nál. Hi szen a Ft-os ér - ték ha tár át lé pé sé nek fi gye lé se a szám - vi te li bi zony lat tal is nyo mon kö vet he - tô ma rad na. A fe ke te gaz da ság ra hi vat ko zás pe - dig ép pen azért fur csa, mert az ala nyi adó men tes adó zók ép pen nem az adó - el ke rü lés rôl is mer tek. El kép zel he tô, hogy azért sze re pel még is ez a hi vat - ko zás a fô osz tály ve ze tô as szony vá la - szá ban, mert ren del ke zik olyan sta - tisz ti ká val, amely az el múlt évek ben nagy ös sze gû adó el ke rü lést mu tat ki ala nyi adó men te sek kö ré ben. Min den - eset re ala nyi adó men te sek ál tal el kö - ve tett áfa-csa lá sok ról nem le he tett hal la ni az el múlt évek ben, így va ló - szí nût len, hogy a sta tisz ti ka meg osz - tá sá ra vo nat ko zó kér dés re va la ha is vá lasz érkezne... BONÁCZ ZSOLT ROVATA A vesz te sek: kis adó zók, vaterások, mi ni vál lal ko zá sok A minisztérium álláspontja továbbra is ma gas szin ten tart ja a for gal mi adó - zásban nem is érintettek számlázási teendôit. Ezzel sújtja a kisadózókat, a sze mély gép ko csi ju kat áfa-men te sen eladó vállalkozásokat, de még azokat az in gó sá gi adás vé telt rend sze re sen végzôket is eltántorítja a helyes joggyakorlástól, akik adószámot kérnek évi Ft-ot el érô, de Ft-ot meg nem haladó ügyleteik kapcsán. Ép pen ezek azok a ma gán sze mé - lyek, amelyeket nagyon nehéz meggyôzni, hogy ismerjék és kövessék az elôírásokat, amelynek ha eleget tesznek, na gyon va ló szí nû, hogy nem ve - szik ész re: adásvételi szerzôdés elkészí té se nem elég; kell hoz zá szám la - tömb vagy számlázó-szoftver is. Ha a kisadózó vállalkozás által kibocsátott bizonylat nem minôsül számlának, a törvény szerint a NAV megbírságolhatja a KATA-alanyt, hiszen számviteli bizonylat kibocsátásával elmulasztot ta a szám la adá si kö te le zett sé gét, mi vel a szám vi te li bi zony lat nem mi - nôsül számlának. Az ilyen bírságról szóló határozat jogerôre emelkedésével a KATA-alanyiság el vész. Ez igen - csak aggasztó eshetôség. Ruszin Zsolt Az importszolgáltatás kétszeres adózása Nem szokatlan, hogy belföldi adóalany szolgáltatást vesz igénybe harmadik országban adóügyi illetôséggel rendelkezô vállalkozástól. Egyes esetekben azonban elôállhat az a helyzet, hogy a szolgáltatás nyújtója felszámítja az általános forgalmi adót, de ettôl függetlenül a szolgáltatást megrendelô belföldi adóalanynak belföldön is adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az im port szol gál ta tás fo gal ma Importszolgáltatás alatt azt a szolgáltatást értjük, amelynél adófizetésre a szol gál ta tást igény be ve vô bel föl di adóalany kötelezett, tekintettel arra, hogy a nyújtott szolgáltatás teljesítésének he lye az áfatörvény ren del ke - zései alapján belföld, és a szolgáltatás nyújtója olyan külföldi személy függetlenül attól, hogy más tag ál lam ban vagy har - madik országban vették adóalanyként nyilvántartásba, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, azaz nem rendelkezik belföldön székhellyel és/vagy állandó telephellyel. A szék hely és az ál lan dó te lep hely fo - galmát az áfatörvény értelmezô rendel ke zés [Áfa tv és 2. pont] keretében határozza meg.

9 áfa&számlázás 9 Az áfatörvény tár gyi ha tá lya alá esik a belföldön teljesített szolgáltatásnyúj tás. Amen nyi ben a szol gál ta tás nyújtója nem rendelkezik gazdasági lete le pe dés sel bel föld ön, adó fi ze tés re nem lehet kötelezett, ezért az adókötelezettség a szolgáltatást igénybe vevô belföldi adóalanyt terheli. Elôfordulhat, hogy a szolgáltatást nyújtó rendelkezik gazdasági letelepedéssel belföldön, így eb bôl fa ka dó an a NAV ál tal ki - adott adószámmal is rendelkezik. Ebbôl a kö rül mény bôl azon ban nem kö - vetkezik az, hogy a szolgáltatás nyújtóját belföldön teljesített szolgáltatása után feltétlenül adófizetési kötelezettség ter he li. Ugyan is ha a kül föl di sze - mély az adott szol gál ta tást az áfa tör - vény szerint belföldön teljesítette, de a teljesítés közvetlenül nem belföldi gazdasági letelepedéséhez kötôdik, akkor az adott szol gál ta tás után nem bel föl di adóalanyként köteles adózni. Két sze res adó zás Kétszeres adózásról akkor van szó, ha a szolgáltatás nyújtója a szolgáltatást igénybe vevô belföldi adóalany részére áfát szá mít fel, to váb bá a bel föl di adóalanyt az áfatörvény rendelkezései szerint belföldön is adófizetési kötelezettség terheli. Mint már em lí tet tem, az áfatörvény tárgyi hatálya alá esnek a belföldön tel je sí tett szol gál ta tás nyúj tá sok. En - nek következtében ha a szolgáltatás teljesítési helye belföld, az adott szolgáltatás után belföldön adót kell fizetni. Amennyiben adófizetésre a szolgáltatás nyújtója nem kötelezett belföldön, a szolgáltatás igénybe vevôjének kell az adót meg fi zet nie, aki (amely) az adófizetési kötelezettség alól nem men te sül het azon az ala pon, hogy részére a szolgáltatás nyújtója jogalap nélkül, illetve jogszerûen áfát számított fel. Elvileg a jogalap nélküli áfa felszámítása ese te nem for dul hat elô, ha a szol gál ta tás nyúj tó ja az Eu ró pai Unió más tagállamában illetôséggel ren del ke zô vál lal ko zás. Ugyan is a 2006/112/EK rendeletben foglalt szabályok elvileg biztosítják, hogy egy adott szolgáltatás kizárólag egy helyen mi nô sül hes sen tel je sí tett nek, en nek következtében az adóztatás joga kizárólag az Európai Unió ezen tagállamát illethesse meg. A kétszeres adózás elkerülése érdekében a szolgáltatás nyújtójával mindenképpen érdemes elôzetes egyeztetést lefolytatni, amelynek során tisztázható, hogy szándékában áll-e áfát felszá mí ta ni, s ha igen, azt mi lyen ala pon kí ván ja meg ten ni. Saj nos azon ban több eset ben is ta pasz tal tam azt, hogy a szolgáltatás nyújtója nem vette figye lem be a 2006/112/EK ren de let elôírásait, továbbá a saját tagállamában hatályos elôírásokat is helytelenül értelmezte, ezért tényleges jogalap nélkül ragaszkodott az áfa felszámításához. Gya ko ri eset az is, ami kor a szol - gáltatás nyújtója az áfát biztos, ami biz tos ala pon szá mít ja fel, s er rôl a szándékáról az elôzetes egyeztetés során a szolgáltatást megrendelô belföldi adó alany tól ka pott re le váns adó zá si információk ellenére sem mond le. Más tagállamban adójogi illetôséggel rendelkezô adóalany által teljesített adóköteles importszolgáltatás adóalapját, valamint a fizetett adóköteles elôleget az adófizetési kötelezettség ke let ke zé sé nek idô pont ját ma gá ban foglaló idôszakra vonatkozó összesítô nyilatkozatban akkor is el kell számolni, ha a szolgáltatás nyújtója részérôl áfa felszámítására sor került. Az áfa jogalap nélküli felszámítása is megteremti annak elvi lehetôségét, hogy a belföldi adóalany kérelmezze az áfa-vis sza té rí tést a szol gál ta tást nyújtó tagállamának adóhatóságánál, feltéve, hogy annak összege az adott tagállamban meghatározott minimális összeget eléri. A ké rel met elekt ro ni kus úton a NAV-hoz kell be nyúj ta ni, amely to - vábbítja a kérelmet az érintett tagállam adóhatóságához. Fennáll annak lehetôsége, hogy a szolgáltatást nyújtó tagállamának adóhatósága megtagadja az áfa-visszatérítést arra való hivatkozással, miszerint az áfa felszámítására jog alap nél kül ke rült sor. Eb ben az esetben az elutasító döntés a szolgáltatást nyújtó részére eljuttatható, amely alapján kérhetô tôle a számla módosítása és a jogalap nélkül felszámított és a belföldi adóalany által megfizetett áfa visszafizetése. Har ma dik or szág be li vál lal ko zás esetében az áfa jogalap nélküli felszámítás mellett elôfordulhat az, hogy a szol gál ta tás nyúj tó adó jo gi il le tô sé ge szerinti ország jogszabálya alapján teljesen jogszerûen számítja fel az áfát. Azonban ettôl függetlenül az áfatörvény vonatkozó rendelkezései szerint adó fi ze tés re a szol gál ta tást igény be vevô belföldi adóalany kötelezhetô, ha a nyújtott szolgáltatás teljesítésének he lye az áfatörvény ren del ke zé sei alapján belföld, és a szolgáltatás nyújtásához belföldi gazdasági célú letelepedés nem kapcsolódott, azaz a szol - gál ta tás nyúj tó nem ren del ke zett belföldön a szolgáltatás nyújtásával legközvetlenebbül érintett székhelylyel és/vagy állandó telephellyel. Ez egyébként a forgalmi adókra vonatkozó általános adóztatási elvnek is ellentmond, amely szerint egy ügylet után ki zá ró lag egy he lyen kell adóz ni. Azonban teljesen valószínûtlen, hogy az adó el len ôr ezen az ala pon az áfatörvény ren del ke zé se it fi gyel men kí vül hagy va el fog te kin te ni a fi ze - tendô adó megállapításától. Har ma dik or szág be li vál lal ko zás által jogalappal vagy anélkül felszámított áfa esetében nincs lehetôség az adott ország adóhatóságától kérni az áfa vissza té rí té sét, ha ezt az adott or - szágbeli vállalkozások részére a magyar ál lam sem biz to sít ja. Jelenleg a magyar államnak Svájccal és Nor vé - giá val van az áfa-visszatérítés viszo - nos ságára vonatkozó érvényes nem - zet közi szerzôdése, tehát más, har - madik ország adóhatóságától az áfa visszatérítése nem kérelmezhetô. A harmadik országbeli vállalkozás által nyújtott belföldön adóköteles importszolgáltatás ellenértékét és az ahhoz kapcsolódóan fizetett adóköteles elôleget az összesítô nyilatkozatban nem kell szerepeltetni. A tel je sí tés he lyé nek meg ha tá ro zá sa A teljesítés helye alapvetô fontossággal bír, mivel kizárólag belföldön teljesített szolgáltatások minôsülhetnek importszolgáltatásnak. Ugyanis nem belföldön teljesített szolgáltatások után belföldön adófizetési kötelezettség nem keletkezhet. Amennyiben a belföldi adóalany a teljesítés helyét tévesen határozza meg, ebbôl következôen nem belföldön teljesített szolgáltatás után fizetendô adót állapít meg, akkor az elôzetesen felszámított adóként nem vehetô figyelembe. Eb ben az eset ben a jog alap nél kül meg - állapított fizetendô adó tekintetében az adófizetési kötelezettség az Áfa tv. 55. (2) bekezdésében foglalt szabály alapján nem keletkezhet. A belföldi adóalanynak a teljesítés helyét abból kiindulva kell meghatároz nia, hogy mely he lyet kel le ne a tel -

10 10 áfa&számlázás jesítés idôpontjának tekintenie, ha ô lenne a szolgáltatás nyújtója. Az általános szabály szerint a teljesítés helyének meghatározásánál az Áfa tv. 37. (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely szerint a teljesítés he lye az a hely, ahol a szol gál ta tást igénybe vevô belföldi adóalany gazdasági céllal letelepedett, azaz, ahol szék he lye, il let ve a szol gál ta tás igény - bevételével legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van. Amennyiben az igénybe vett szolgáltatás nem kifejezetten köthetô egy adott állandó telep he lyen foly ta tott gaz da sá gi te vé - kenységhez, akkor a teljesítés helyének a székhelyet kell tekinteni. Az általános szabálytól eltérôen a teljesítés helye: ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások (különösen az ingatlanközvetítôi és -szakértôi szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szol gál ta tá sok, az in gat lan - használatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének elôkészítésére és öszszehangolására irányuló szolgáltatások) esetében az ingatlan fekvése; személy szállítása esetében az az út vo nal, ame lyet a szol gál ta tás nyújtása során ténylegesen megtesz nek (im port szol gál ta tás nak a belföldön megtett útvonalhoz kapcso ló dó szol gál ta tás mi nô sül het, tehát a szolgáltatás ellenértékébôl meg kell ál la pí ta ni a bel föl di út sza - kaszra jutó ellenértékrészt); kulturális, mûvészeti, tudományos, ok ta tá si, szó ra koz ta tá si, sportvagy más ha son ló ese mé nyek re, ren dez vé nyek re (így kü lö nö sen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, valamint az elôb bi ek hez já ru lé ko san kap - csolódó szolgáltatásoknál az esemény tényleges megrendezésének helye; közlekedési eszközök rövid idôtartamú (vízi közlekedési eszköznél fo lya ma tos 90 na pot meg nem ha - ladó, más közlekedési eszköznél 30 na pot meg nem ha la dó) bér be - adá sa ese té ben az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevô birtokába adják; éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik; ha az ét ter mi és egyéb ven dég lá tóipari szolgáltatások nyújtása vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszkö zön tör té nik, és az a Kö zös ség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, akkor az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van (menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszauta zás kü lön-kü lön, önál ló sze - mélyszállításnak tekintendô); vasúti kocsik bérbeadása esetében két eset különböztethetô meg: a teljesítés helye belföld, feltéve, hogy az ál ta lá nos, vagy az at tól eltérô (elôzô eset) szabály alkalma zá sá val a tel je sí tés he lye a Közösség területén kívüli területre es ne, de a tény le ges igény be - vé tel vagy egyéb ként a va gyo ni elôny szerzése belföldön van; a teljesítés helye a Közösség terü le tén kí vü li te rü let, fel té ve, hogy az ál ta lá nos vagy az at tól eltérô szabály alkalmazásával a teljesítés helye belföldre esne, de a tény le ges igény be vé tel vagy egyéb ként a va gyo ni elôny szer - zése a Közösség területén kívül van. Az adó alap meg ha tá ro zá sa, a fi ze ten dô adó mér té ke A szolgáltatást igénybe vevô belföldi adóalanynak az adó alapját abból kiindulva kell meghatároznia, hogy milyen összeget kellene az adó alapjának tekintenie, ha ô lenne a szolgáltatás nyújtója. Ennek megfelelôen az adó alap ját az Áfa tv ai fi gye - lembevételével kell megállapítani. A fizetendô adó azzal az összeggel egyezik meg, mint ame lyet az igény be ve - vô lenne kötelezett megállapítani az adott szolgáltatás nyújtása esetén. Az Áfa tv. 70. (1) be kez dés a) pont ja sze rint ter mék ér té ke sí té se, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelezô jellegû befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót. Álláspontom szerint más tagállambeli adóalany ál tal jog alap nél kül vagy har ma - dik or szág be li vál lal ko zás ré szé rôl jogalap nélkül, illetve jogszerûen felszámított áfa vonatkozásában is alkalmaz ni le het az Áfa tv. 70. (1) be kez - dés a) pontját, függetlenül attól, hogy a jogszabályhely szövege kizárólag az áfatörvény sze rint fel szá mí tott áfát említi. Ennek megfelelôen más tagállambeli adóalany által jogalap nélkül vagy harmadik országbeli vállalkozás részérôl jogalap nélkül, illetve jogszerûen felszámított áfa az importszolgáltatást terhelô áfa alapját nem képezi. Az adó fi ze té si kö te le zett ség idôpontjá ra vo nat ko zó ál ta lá nos szabály Az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpontját annak figyelembevé te lé vel kell meg ha tá roz ni, hogy mely jogszabályi rendelkezések alapján minôsül belföld a teljesítés helyének. Amennyiben a teljesítés helye az Áfa tv. 37. (1) be kez dé sé ben fog lalt általános szabály alapján belföld, az adó fi ze té si kö te le zett ség a tel je sí tés idôpontjában keletkezik, továbbá a fizetett elôleget is adó terheli. A belföldi adóalanynak a teljesítés idôpontját abból kiindulva kell meghatároznia, hogy mely idôpontot kellene a teljesítés idôpontjának tekintenie, ha ô lenne a szolgáltatás nyújtója. Az Áfa tv. 55. (1) be kez dé sé ben foglalt általános szabály alapján a teljesítést annak a ténynek a bekövetkezése jelenti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerûen megvalósul. Az általánostól eltérô szabályok szerint kell a teljesítés idôpontját meghatározni a következô esetekben: ha a szolgáltatás tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is tel je sí tés [Áfa tv. 57. (1)]; ha a felek részletfizetésben vagy határozott idôre szóló elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés az el len ér ték meg té rí té sé nek ese dé - kes sé ge, amely re az adott rész let vagy elszámolás vonatkozik [Áfa tv. 58. (1)]; az elôzô szabálytól eltérôen abban az eset ben, ha az az idô szak, amely re az adott rész let vagy el - számolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, akkor idôarányos részteljesítésnek minôsül a nap tá ri év utol só nap ja is. [Áfa tv. 58. (2) a)] Ki eme lést ér de mel nek az Áfa tv. 58. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó importszolgáltatások. E körbe tartozó ügyletek azon okból kezelhetôk sajá to san, mert a 2006/112/EK ren de let nem foglal magában olyan értelmû szabályt, amely szerint határozott idô-

11 áfa&számlázás 11 re szóló elszámolás esetén az esedékesség idôpontja a teljesítés idôpontja. En nek kö vet kez té ben a szol gál ta tás nyújtója vélhetôen nem az esedékesség idôpontját fogja tekinteni a teljesítés idôpontjának. Ebbôl adódóan valószí nû leg nem ugyan azon idô szak ra vo nat ko zó ös sze sí tô nyi lat ko za tá ban fogja elszámolni a szolgáltatás ellenértékét, mint a szolgáltatást igénybe vevô belföldi adóalany. Az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai kölcsönösen érdekeltek abban, hogy a saját adóalanyaik által benyújtott összesítô nyilatkozatok adatai összevethetôk legyenek a más tagállamok adóhatóságától kapott a részükre benyújtott összesítô nyilatkozatokból kinyert ada tok kal. Azon ban eh hez az szük - séges, hogy az ügyletet a szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás igénybe vevôje is saját adóhatóságánál azonos idôszakra vonatkozóan jelentse le. Az összevethetôség biztosítása érde ké ben az adó ha tó ság ál lás pont ja szerint más tagállambeli adóalany által nyújtott szolgáltatásnál az esedékesség idôpontja helyett a számlán feltüntetett teljesítési idôpont vehetô figyelembe a teljesítés idôpontjaként. Ezáltal elôsegíthetô, hogy az ügyletet az összesítô nyilatkozatában a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevôje azonos idôszakban számolja el. Természetesen a szolgáltatást igénybe vevô belföl di adó alany nak csak ak kor áll mód - jában ily módon eljárni, ha részére a szolgáltatás nyújtója számlát bocsát ki, va la mint azt az igény be ve vô az esedékesség napjára vonatkozó bevallási idôszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig kézhez veszi. Amennyiben a szám lán fel tün te tett tel je sí té si idô - pontot magában foglaló idôszakra vonatkozóan a bevallás már benyújtásra került, a fizetendô adót önellenôrzés útján kell bevallani. Pél da A Kft. folyamatos üzletviteli tanácsadást vesz igény be egy oszt rák cég tôl. A felek által kötött szerzôdés szerint az osztrák céget tanácsadói tevékenysége fejében havi 2000 euró díjazás ille ti meg. A szer zô dés sze rint a tárgy - hónapra vonatkozó díjazást A Kft.- nek a tárgyhónapot követô hónap 20. napjáig köteles megfizetni. Az osztrák cég az A Kft. ré szé re ki bo csá tott számlákon a teljesítés idôpontjaként a tárgyhónap utolsó napját jelölte meg. A Kft. a tanácsadói szolgáltatás esetében választása alapján teljesítés idôpontjaként az esedékesség idôpontját vagy az adott hó nap utol só nap ját ve - heti figyelembe. A teljesítés idôpontját megelôzôen fi ze tett elô leg után is áfát kell fi zet ni az igénybe vett szolgáltatást terhelô adó mértékének alapulvételével, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója nem más tagállamban, hanem harmadik országban rendelkezik adójogi illetôséggel. Amennyiben az igénybe vett szol gál ta tás ese té ben az Áfa tv. 58. (1) bekezdése alapján a teljesítés idôpontja az esedékesség napja, fogalmilag kizárt elôleg fizetése. Az elô leg után a fi ze ten dô adót az átvétel, jóváírás napján kell megállapítani. Az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztatás szerint az adózó saját döntése alapján a banki terhelés napját is figyelembe veheti. A teljesítés idôpontjában az adófizetési kötelezettség az adó alapjából a fizetett elôleggel csökkentett adóalaprész után ke let ke zik, ezért az ár fo lyam eltérése miatt (más az árfolyam a teljesítés idôpontjában, mint az elôleg fizetésekor) nem kell korrigálni az elôleg után megállapított adót. Az adó fi ze té si kö te le zett ség idôpontjá ra vo nat ko zó spe ci á lis szabály Ab ban az eset ben, ha a tel je sí tés he lye nem az általános, hanem a sajátos szabá lyok [Áfa tv. 39., 40., 42., 44., 45. és 49. -ok] folytán belföld, az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpont ját az Áfa tv. 60. (1) (3) be kez - désében foglaltak alapján kell meghatározni. To váb bá a szol gál ta tást igény be ve vô bel föl di adó alany ál tal fi ze tett elô leg után nem ke let ke zik adó fi ze té - si kö te le zett ség, ki vé ve, ha az elô leg fi ze té sé vel az Áfa tv. 60. (1) be kez - dés b) pont já ban fog lalt tény ál lás va - ló sul meg. Ez a hely zet ki zá ró lag ak - kor áll hat elô, ha a fi ze tett elô leg az el len ér ték 100%-át tet te ki. Ek kor az elô leg fi ze té sét kö ve tô en ke rül het sor az ügy let tel je sí té sét ta nú sí tó kéz hez - vé te lé re, és a tel je sí tés nap ját kö ve tô hó nap 15. nap ja is csak ezt kö ve tô idô pont ra es het, te hát az adó fi ze té si kö te le zett ség az elô leg fi ze té se kor ke let ke zik. Az Áfa tv. 60. (1) be kez dé se alap ján az áfát az ügy let tel je sí té sét ta nú sí tó szám - la kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítés napját követô hónap 15. napján kell megállapítani. Az Áfa tv. 60. (2) be kez dé se sze rint a fen ti idô pont ok kö zül az az irány adó, amely leghamarabb bekövetkezik. Az Áfa tv. 60. (3) be kez dé se sze - rint ha a tel je sí tés és az Áfa tv. 60. (1) (2) bekezdése alapján megállapítandó idôpont között a) az adófizetésre kötelezett adózó e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tôle adófizetés nem lenne követelhetô (alanyi adómentességet választ, bejelentkezik az egyszerûsített vállalkozói adó ha tá lya alá, vagy jog utód nélkül/ jogutóddal megszûnt); vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, akkor az adófizetési kötelezett ség nem az Áfa tv. 60. (1) be - kez dé sé ben sze rep lô idô pont ban, ha nem az a) pont ban em lí tett eset - ben a jogállásváltozást megelôzô na pon, a b) pont ban em lí tett eset - ben pedig a tartozás átvállalásakor keletkezik. Pél da A Kft. belföldi telephelyének értékesítése érdekében megbízást adott egy magyar és egy szlovák ingatlanközvetítô cég részére. A telephelyet szlovák ingatlanközvetítô cég közremûködése következ té ben szeptember 20-án ér té ke - sítette. A szlo vák cég ál tal a köz ve tí té si díjról kibocsátott számlát A Kft. szeptember 25-én vette kézhez, a számlázott ellenértékét október 2-án átutalta. A szlovák cég által nyújtott ingatlanközvetítôi szolgáltatás teljesítési helye az Áfa tv a alapján az ingatlan fekvésébôl adódóan belföld. A szlovák cég nem rendelkezik állandó telephellyel belföldön, így adófizetésre A Kft. kötelezett. A tel je sí tés he lye nem az Áfa tv. 37. (1) be kez dé se alap ján bel föld, ezért az Áfa tv. 60. (1) (3) be kez dé - sé ben fog lalt sza bály alap ján kell az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpontját meghatározni. A példa szerinti esetben az adófize té si kö te le zett ség ke let ke zé sé nek idôpontja szeptember 25-e, mivel legkorábban a számla kézhezvétele tör tént meg. Bonácz Zsolt

12 12 áfa&számlázás DR. CSÁTALJAY ZSUZSANNA ROVATA A nemzetközi ügyletek áfa-minôsítésének mechanizmusa a területi hatály szempontjából Egy nemzetközi ügylet helyes áfabeli megítéléséhez a cikkünkben részletezett gondolatmenetet érdemes szem elôtt tartanunk. Mind az általunk teljesített, mind az igénybe vett ügyleteknél ugyanazon logika mentén kell haladnunk, a különbség csak abból adódik, hogy ugyanazt a jogügyletet ellentétes oldalról kell szemlélnünk a két esetben. Jelen írásunk az értékesítôi, szolgáltatásnyújtói szemszögbôl járja körbe a témát. Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) info@vezinfo.hu Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerzôk, szerkesztôk: Bonácz Zsolt, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Fekete Antal, Ruszin Zsolt, Vadász Iván, Vira Sándor Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! Az Áfa&Számlázás szak - tájékoztató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, többszörözése, fordítása, közreadása és pub likációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával megengedett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenô - riz zük; a megjelenés idôpontjában meglévô kö te - les gondosságunk ellenére átvett téves érte sü lé se - kért felelôsséget nem vállalunk. Az ügy let tel je sí té si he lye Elô ször vizs gál juk meg, mi az ügy let tel - jesítési helye! Ha az ügy let teljesítési helye belföldre esik, ak kor biz tos, hogy a ma gyar áfa-szabályokat kell arra alkalmazni, ami azt jelenti például, hogy a magyar szabályok alap ján vizs gál juk meg, hogy vo nat - ko zik-e rá adó men tes ség. Ha nem, az ügylet belföldön áfa-köteles, tehát magyar áfa vonatkozik az ügyletre, arról a magyar áfa-bevallásban (esetleg összesítô nyilatkozatban) kell számot adni. Ha azonban az adott ügylet teljesítési hely szabályai szerint a teljesítés helye nem belföldre esik, akkor biztos, hogy ma gyar áfa szó ba sem ke rül az ügy let te - kintetében. Ez a tranzakció tehát a magyar áfa területi hatályán kívüli ügyletnek minôsül (például fôszabály szerinti szolgáltatásoknál, amikor a megrendelô külföldi), és az adó fizetése áttevôdik egy másik országba. Ki nek kell az áfát meg fi zet ni? A következô lépés mindig annak eldönté se, hogy ki nek kell az adott or szág áfá - ját (te hát a bel föl di áfát vagy a má sik or - szág áfáját) megfizetni: a tranzakciót teljesítô adóalanynak (értékesítônek, szolgáltatásnyújtónak egyébként mindig ez a fôszabály), vagy a vevônek, megrendelô nek (ez a ki vé te les sza bály, csak ak kor következik be, ha bizonyos feltételek fennállnak). Amikor az adó fizetésére az igény be ve vô lesz kö te les, az a fordított adózás. Az igény be ve vô ilyen kor a sa ját (mármint az adóbejelentkezése szerinti) országában fogja megfizetni és ha az adó le vo ná si jog fel tét elei egyéb ként fennállnak levonni az áfát. A fizetendô és levonható adót jellemzôen ugyanabban a bevallásban szerepelteti. A szolgáltatásnyújtó, értékesítô ilyen esetben áfa nélkül (a magyar terminológia sze rint áfa területi hatályán kívüli) számlát állít ki, és uniós megrendelô esetén a fordított adózás tényét szerepelteti a számlán. Mivel mindig a teljesítési hely szerinti ország áfáját kell fizetni az adott ügyletre, értelemszerûen fordított adózás potenciálisan is csak akkor kerülhet egyáltalán szóba, ha a megrendelô, vevô eleve nyilvántartásba van véve adóalanyként a teljesítési hely szerinti országban. A teljesítési hely szabályból és a fordított adózási mechanizmusból következik az is, hogy ki nek me lyik ország(ok) - ban kell az áfa alá adó alany ként be re - gisztrálni. Ha ugyanis a fordított adózás nem alkalmazható (a törvényi feltételek hiánya miatt), akkor az értékesítônek, szolgáltatásnyújtónak be kell regisztrálnia adóalanyként abban az országban, ahol az áfa teljesítési hely szabályai szerint teljesítettnek minôsül az adott ügylet. A fordított adózás alkalmazására csak akkor van lehetôség, ha az értékesítônek, szolgáltatásnyújtónak nem keletkeztet állandó telephelyet a szó ban for gó ügy let, és (te hát együttes feltételrôl van szó!) a megrendelô adóalanynak van a teljesítési hely szerinti országban adószáma. Ha a fordított adózás alkalmazható, nem kell beregisztrálnunk, mert a megrendelô fogja megfizetni a teljesítési hely szerinti or szág áfá ját, mi pe dig a ma gyar adó szá - munkon áfa nélküli (területi hatályán kívüli) számlát bocsátunk ki, ellenkezô esetben viszont be kell jelentkeznünk, és az ottani adószámunkon és áfa-tartalommal számlázzuk az ügyletet. Figyelem! Ez a séma szolgáltatásnyújtások esetén alkalmazható teljes egészében. Termékértékesítésnél ez a fajta határon átnyúló fordított adózás csak felvagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék ér té ke sí tés nél, to váb bá villamos - energia- és vezetékesgáz-értékesítésnél alkalmazható, egyéb esetekben tehát normál értékesítésnél nem. Ebbôl következik, hogy az egyéb értékesítési ügyleteknél Magyarországon mindig egyenes adó zás áll fenn, te hát min dig a ter - mékértékesítô fizeti a teljesítési hely országának áfáját, függetlenül attól, hogy keletkezik-e ott állandó telephelye, illetve a vevôje ottani adóalany-e. Ezért kell a külföldi eladó adóalanynak mindenképpen beregisztrálnia Magyarországon, ha a termékértékesítés teljesítési helye belföld, illetve fordított esetben a belföldi adóalanynak mindenképpen be kell je lent kez ni az adott or szág ban, ha ot - tani teljesítési hellyel végez termékértékesítést, gazdasági letelepedettségtôl függetlenül. A teljesítési hely meghatározása tehát különös jelentôségû. Ne felejtsük: attól, hogy valamely termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást ténylegesen külföldön teljesítenek, még egyáltalán nem biztos, hogy az áfatörvény teljesítésre vonatkozó szabályai szerint is külföldön teljesítettnek minôsül. (Bôvebben: Nagy ÁFA ké zi könyv I. Nemzetközi ügyletek ÁFÁ-ja és számlázása címû szakkönyv, megrendelhetô: dr. Csátaljay Zsu zsan na