Közpolitika. Mi a politika?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közpolitika. Mi a politika?"

Átírás

1 Közpolitika Mi a politika? A politika mindenki számára ismerős, mégis rejtélyes világ. Sokan az időjáráshoz hasonlítják, amelynek vannak nagy ciklusai és napi szeszélyes fordulatai, melyeket élénk érdeklődéssel kísérünk. A mozgalmas felszín mögötti mélyebb törvényszerűségeket azonban csak kevesen ismerik. A politika persze különbözik ettől annyiban, hogy emberek formálják, akiknek akarata és cselekedetei befolyásolhatják alakulását. Sokan a futballhoz is hasonlítják, mondván azt, hogy ehhez is és ahhoz is mindenki érteni vél, megvan róla a véleménye. Mi is az a politika? Köznapi értelemben, az egyik értelmezés szerint mindaz, amit a politikusok tesznek, s amiről a média beszámol nekünk. A politika tehát a vezetők, az elit dolga, amire a közembernek nincs befolyása. A másik értelmezés szerint a közügyek legjobb irányba való vitelét jelenti, amelyben minden állampolgárnak joga és kötelessége részt venni. A politikai közszféra a polgárok által önállóan megszervezett civil társadalomból emelkedik ki, és ennek ellenőrzésével és felhatalmazásával kell működnie mindnyájunk érdekében. Magyarán, az első változat szerint a politikához nekünk, egyszerű állampolgároknak semmi közünk, a dolgok menete a fejünk fölött dől el, rajtunk így nem múlik semmi. A másik értelmezés szerint, ha nem is minden, de a közügyek jelentős része a mi kezünkben van, a mi döntéseink alapvetően formálják a közügyek világát, és soha se bízzuk magunkat teljes mértékben egy a polgároktól elszakadó, fölöttük álló politikai elitre, amely megfoszt bennünket saját közös sorsunk irányításától. A politika jelentése történetileg igen változó volt. Alapvetően azonban három különböző értelmezés különböztethető meg. Köztudott, hogy a politika szó a szabad görög városállam, a polisz nevéből származik. Az ókori görög demokrácia nagy gondolkodója. Arisztotelész (Kr. e ) szerint a politika lényege a városállam mint közösség helyes vagy jó rendjének kialakítása volt. Fő kérdése az, hogy milyen is a legjobb alkotmány, amely erényes és jó polgárokat teremt, s miközben fenntartja a társadalmi rendet, biztosítja az egyenlő polgárok szabadságát is. A háborúk, a hódítások nyomán kialakuló majd elbukó nagy birodalmak felszínre hozták a politika egy másik felfogását, amelynek legfontosabb képviselője Niccoló Machiavelli ( ). E szerint a politika egy elnyomó uralmi technika, ami a társadalomnak egy törvényesen rendezett állapotát hivatott fenntartani, szemben az anarchiával, a káosszal és a törvénytelen erőszak állapotával. A hatalmi pozíciók megszerzéséért és megtartásáért pedig állandó küzdelem folyik. Az imént említett harcok, küzdelmek annyi nyomorúságot és szenvedést hoztak az emberiségre, ami elvezetett a politikát és az államot kritizáló eszméhez, ez pedig a konfliktusok végső felszámolását tűzte ki célul. Ezt a felfogást eszkatológikusnak (világ végéről szólónak) nevezzük. Egyik első megfogalmazója Szent Ágoston ( ), aki szerint véget kell vetni az örökös harc állapotának és meg kell valósítani az örök békét. Az elveszett paradicsomi aranykort kell helyreállítani modern köntösben. Ennek az eredetileg vallási felfogásnak vannak világi változatai is (pl. a marxizmus). Ennek az elképzelésnek a belső ellentmondása az, hogy egy ilyen ideális állapot csak újabb harc árán érhető el. Itt szeretnék kitérni két neves 20. századi politikai gondolkodó meghatározására. Egyikük, Max Weber ( ) német közgazdász-szociológus A politika mint hivatás című előadásában szűkebb értelemben a politikai szervezet, az állam vezetését, illetve e vezetés befolyásolását, tágabb értelemben pedig a hatalomból való részesedésre törekvést, vagy a hatalom akár államok közti, akár egy adott államba tartozó embercsoportok közti megoszlásának befolyásolását értette a politika kifejezés alatt. Másikuk, Bibó István ( ) a legnagyobb magyar politikai gondolkodó (aki eredetileg jogfilozófiával foglalkozott), a politika és a tudomány szembeállítása kapcsán fejti ki sajátos felfogását Az európai társadalomfejlődés értelme című írásában. Véleménye szerint a tudomány az emberi ismeretszerzés eszköze, amely 1

2 megismerési folyamat a következő lépésekből áll: 1. tapasztalatszerzés; 2. a tapasztalatok csoportosítása; 3. ezek alapján egy megérzésen alapuló elképzelés megfogalmazása az adott jelenség működéséről; 4. az elképzelés kísérleti úton való igazolása/cáfolása. Szerinte a politika, a fenti értelemben, nem válhat tudománnyá, mert a politika világában hiányzik az egzakt kísérletek lehetősége. Itt ugyanis a kísérletek a háborúk, a forradalmak, a reformok stb., amelyek egyrészt az emberek bőrére mennek, másrészt nem megismételhető események. A történelem nem ismétli önmagát szokták mondani. A tudományos kísérletet a világos kérdésfeltevés és az azonos feltételek közötti megismételhetőség jellemzi, ez viszont a politika világában nem lehetséges. Nem menve bele a részletekbe, végső soron úgy gondolta, hogy az európai politikai fejlődés a hatalom (ami szerinte tkp. félelem szülte agresszió) megszelídítése, humanizálása (emberivé, emberközpontúvá tétele), moralizálása (tehát erkölcsivé tétele), racionalizálása (ésszerűsítése), végül pedig szabadságelemekkel való kontrollálása, majd felszámolása irányába hat. Elvont, szakmai értelemben a politika az egész közösség számára kötelező erejű döntések meghozatalának folyamata a hatalmi (döntési) pozíciók elnyeréséért folyó, az érdekek ütközéséből fakadó társadalmi küzdelemmel együtt. A politika világában minden politikai kérdéssé, s ezáltal a politikai küzdelem tárgyává válhat, amire a változó akarat irányul. Hogy valami azzá válik-e, azon múlik, hogy sikerül-e az adott társadalmi problémát eldönthető kérdésként megfogalmazni és a közösségi döntéshozók napirendjére tűzni. Ennek a folyamatát szeretném röviden bemutatni a következőkben. Napjaink bonyolult társadalmi valóságának áttekintését az ún. politológiai háromszög teszi szemléletessé. A háromszög egyik oldalát a politika intézményes világa alkotja (polity). Ez abból fakad, hogy a modern parlamentáris demokráciákban a társadalmi hatalom alkalmazását korlátok közé szorítják. E korlátok legfontosabb elemét alkotják a politikai intézmények, a politikai közösség szabályozott rendje. Az intézmények értelme, hogy társadalmi normák és szabályok együtteseként a normakövető egyéneket tehermentesítik a sikertelen cselekvés kockázatától (ember: biológiai és társadalmi lény; utóbbi a fontosabb). Ilyen intézmények: az alkotmány, a törvények, a kormányzati intézmények, a parlament, a független bíróságok, az alkotmánybíróság és a politikai akaratformálás más fórumai. A másik oldalát a háromszögnek a politika szereplői közötti konfliktusos folyamatot jelképezi (politics). Kik ezek a szereplők? Egyének és szervezett politikai csoportosulások, a társadalmi-politikai mozgalmaktól az érdekképviseleti szervezeteken át égészen a pártokig és a politikai szövetségekig. Ezek más-más szinten kapcsolódnak be a politikai folyamatokba, eltérőek az érdekeik és különböző politikai taktikákat követnek érdekeik érvényesítésére. Az erősek befolyásuk alá vethetik mások politikai törekvéseit, a gyengék tiltakozásukkal zsarolhatják az erőseket, megdrágítva számukra a hatalom gyakorlását. A háromszög harmadik oldalát a politikai célok és tartalmak, a közpolitika adja (policy). Ez a közösség egészét érintő politikai döntéseket és a közcélok megvalósítására irányuló stratégiát foglalja magába. A közpolitikai cselekvés a közjót célozza meg, szem előtt tartva a közösség általános érdekeit. A politikai érdekharcok rendszerint a közjó mint a politikai cselekvés normája meghatározásáért folynak. Az erre vonatkozó konszenzus a célokban és az eszközökben való egyetértés, közmegegyezés éppoly fontos eleme a politikának, mint a konfliktus. A közpolitikai cselekvést hagyományosan az állam és a kormányzat végzi, hiszen a legnagyobb hatalmat és a koncentrált eszközöket birtoklótól várható el e politikai célok megvalósítása. A közpolitika funkciói: 1. az ország külső biztonságának szavatolása (honvédelem, hadsereg fenntartása); 2. a belső rend (a tulajdon és a szabadság) biztosítása, szükséges jogi feltételek megteremtése; 3. a gazdaság újratermelési feltételeinek biztosítása; 4. közszolgáltatások kiépítése és működtetése (szociális és társadalombiztosítási ügyek, kulturális-oktatási célok megvalósítása, közlekedési és kommunikációs hálózatok). A politika ezen dimenziói a valóságban persze szorosan összefüggenek, mi csupán az elemzés és a jobb érthetőség kedvéért választottuk el őket egymástól. 2

3 Alapfogalmak: politika: egyrészt törekvés a hatalomból való részesedésre vagy a hatalom akár államok, akár az államba tartozó embercsoportok közti megoszlásának befolyásolására, másrészt az állam vezetése, illetve e vezetés befolyásolása. állam: az a tartós uralmi képződmény, amely határolt területtel, fennhatósága alá tartózó népességgel és erőszakhatalommal rendelkezik. Két ismérve van: egyrészt, tartósan fennálló igazgatási- és jogrend; másrészt, saját felségterületén belül a legitim fizikai erőszak monopóliumára sikerrel tart igényt. hatalom (die Macht): az az esély, hogy valaki az akaratát mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudja egy politikai közösségen belül, bármin is nyugodjon ez az esély. Más megfogalmazásban: mások viselkedése befolyásolásának képessége a jutalmazás és a büntetés eszközeinek segítségével. uralom (die Herrschaft): mások viselkedése befolyásolásának joga, mely az engedelmesség kötelességén alapul, azaz, ha az uralom alatt álló emberek elismerik az uralmon levők által maguknak követelt tekintélyt, és igényeinek önként engedelmeskednek. Elvben három formája lehet: tradicionális uralom: az időtlen idők óta tartó megléte és a megszokott beállítódás által szentesített szokáserkölcs tekintélye indokolja érvényességét. Legitim, mert mindig is létezett. Formái: törzsi uralom, gerontokrácia, patriarchális uralom, dinasztikus uralom, alkotmányos monarchia; karizmatikus uralom: személyes odaadás és bizalom valakinek a vezéri tulajdonságai iránt, a személyes kegyelmi adomány tekintélye indokolja érvényességét, a vezért követői hősként vagy szentként tisztelik. Amennyiben az uralom legitimitását a vezető személyiségén keresztül létrehozták, az két következménnyel jár: az egyik, hogy az ilyen uralom nem tart be formális, alkotmányos követelményeket, gyakran korlátlan, a vezér Messiásként csalhatatlan és megkérdőjelezhetetlen, aki a tömegektől, a követőktől és tanítványoktól pedig csak azt igényli, hogy vessék alá magukat neki és engedelmeskedjenek. A másik, hogy a hatalom oly szorosan kötődik egy jellegzetes személyhez, hogy annak halálával a személyes uralom e rendszere is megszűnik. Klasszikus példáit Napóleon, Mussolini és Hitler, újabb példáit pedig Khomeini ajatollah, Fidel Castro és Moammar al-kaddhafi adják.; racionális/legális uralom: a tételes jog érvényességébe, az ésszerű szabályokra épülő illetékességbe vetett hiten alapul. A legtöbb modern államban ez működik. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, egy kormányzati tisztviselő hatalma végső soron olyan formális, alkotmányos szabályokon nyugszik, amelyek szigorú határok közé szorítják a hivatalt viselő cselekvési körét. Ez az uralmi típus tehát limitált kormányzatot tart fönn, és ráadásul a racionális munkamegosztás révén elősegíti a hatékonyságot. Negatív oldala: a nagyobb hatékonyság ára egy elszemélytelenedett és elembertelenedett társadalmi környezet lehet, amelyet a bürokratikus szervezetek könyörtelen terjedése jellemez. legitimitás: (legitimare jogosnak/törvényesnek nyilvánítani) eredetileg az öröklési jog szigorú szabályainak megfelelően hatalomra jutott uralkodó uralmát jelentette. Olyan minőség, mely egy utasítást/parancsot ellentmondást nem tűrő és kötelező jelleggel ruház fel, ezzel magában foglalva az engedelmesség kötelességét is az állampolgár vagy alattvaló részéről. Ez alakítja át a hatalmat uralommá. Eltér a legalitás a jognak, a bevett jogi formáknak és követelményeknek megfelelően működő uralom fogalmától annyiban, hogy ez utóbbi nem szükségszerűen garantálja egy adott kormányzatnak a tiszteletet, vagy azt, hogy az állampolgárok elismerik az annak való engedelmesség kötelességét. A politikai filozófusok a legitimitást morális vagy racionális elvnek tekintik, amely alapján a kormányok megkövetelhetik polgáraiktól az engedelmességet. A politológusok viszont inkább a szociológiai aspektusát tartják fontosnak, azaz, egy uralmi rendszernek való engedelmességként fogják fel, tekintet nélkül arra, hogy miként jött az létre. Weber nyomán a legitimitást az abban való hittel azonosítják. 3

4 a politikus etikai cselekvési tere: érzületi etika (értékmonopolisztikus): ha egy tiszta érzületből fakadó cselekedet következményei rosszak, akkor azért nem a cselekvő a felelős, hanem a világ, a többi ember ostobasága, vagy az őket ilyennek teremtő isteni akarat; a keresztény helyesen cselekszik és a következményeket Istenre bízza. Elvei: add oda, amid van; fordítsd oda a másik orcádat; ne állj ellent erőszakkal a gonosznak; mondj mindig igazat. Ez tkp. nem evilági magatartás, hanem a szentség világához tartozik (Jézus, Assisi Szent Ferenc); felelősségetika (értékpluralizmuson alapul): megosztja a lojalitását a különböző értékek között; van bátorsága dönteni, azt választani, ami az adott cél elérése szempontjából legjobb; ugyanakkor számol az átlagos emberi fogyatékosságokkal (az emberek nem jók és nem tökéletesek); végül vállalja a felelősséget cselekedetei előrelátható következményeiért (ti. hogy a választott cselekedet érdekeket fog legázolni). Állj ellent a gonosznak, különben te is felelős leszel érte, ha felülkerekedik! A felelősségetika az értékösszecsapások és a morális dilemmák világa. pluralizmus: szélesebb értelemben a létezés és a létezők sokszínűségbe és sokféleségébe vetett hit, vagy az ezekhez való hozzájárulás. Deskriptív fogalomként a pluralizmus használatos a pártok közötti versengés létezésének (politikai pluralizmus), az erkölcsi értékek sokaságának (morális pluralizmus), vagy a kulturális normák változatos voltának (kulturális pluralizmus) jelölésére. Normatív fogalomként azt sugallja, hogy a sokszínűség egészséges és kívánatos dolog, mégpedig azért, mert ez garantálja az egyéni szabadságot és ez segíti elő társadalmi szinten a közös ügyek megvitatását és a másik megértését. Egészen leszűkítve, a pluralizmus a hatalom megosztásának elmélete. Eszerint a hatalom inkább széles körben és egyenlően oszlik szét a társadalomban, mintsem hogy egy elit, vagy egy uralkodó osztály kezében összpontosulna. E formájában a pluralizmust gyakran tekintik csoportpolitika elméletének, amely szerint az egyének főképp a szervezett csoportokban meglévő tagságukon keresztül képviseltetik magukat, s minden ilyen csoportnak van beleszólása a politikai folyamatok alakításába. Legfontosabb jellemzői: a hatalomnak és a politikai befolyásnak számos alapja van; az erőforrások egyenetlen megoszlása a társadalomban, a hatalom szétszórtsága, nem kumulativitása; többszörös hovatartozás és képviselet, sokféle csoporthoz tartozás; bármilyen téma átpolitizálható és tematizálható; a döntési folyamatok decentralizáltak, s a politikai aktorok közötti interakció többdimenziós. Az államforma és az államforma-tipológiák Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézményeknek és a kormányzás során alkalmazott módszereknek azt a bonyolult rendszerét, amely a hatalom megtartását és gyakorlását biztosítja. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet. A kormányforma a legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet monarchia és köztársaság. Monarchiáról van szó, ha az uralmat egy személy gyakorolja, aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi, és haláláig uralkodik. Ha az állam élén egy személy vagy egy testület áll, amely a hatalmát választással nyeri és ezt meghatározott ideig gyakorolja, akkor köztársaságról beszélünk. Az államszerkezet az állam mint egész és részei viszonyának, valamint a részek egymás közötti viszonyának rendszerét fejezi ki. Fontos jellemzője: centralizáltság és decentralizáltság, ez mutatja, hogy az egyes részek milyen fokú önállósággal rendelkeznek. Centralizáltság: az egyes részek önállósága csökken Decentralizáltság: az egyes részek önállósága nő A szerkezete alapján az állam lehet: Föderatív, ha több állam egyesüléséből olyan új állam keletkezik, amely a szuverenitásból eredő jogosítványokat a lehető legmagasabb szinten gyakorolja, de a tagállamok többékevésbé megtartják az önállóságukat. Lehet területi alapú vagy nemzeti alapú. Unitárius, ha az államon belül nincsenek olyan részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (jegyek: terület, népesség, főhatalom). Ilyen az összes többi állam. 4

5 Történelmi: o Perszonálunió, ha két vagy több államnak közös államfője van. o Reál unió, ha a két vagy több állam közös államfőjén kívül létrejönnek közös szervek a közös ügyek intézésére. o Konföderáció: államok olyan szövetsége, amellyel nem jön létre új állam, mindösszesen ezek gazdasági, politikai és kulturális célok hatékonyabb megvalósítása érdekében működnek együtt. Történeti tipológiák 1. Platón (Kr. e ) Fő kérdés: mi (milyen állami berendezkedés) biztosítja a helyes és a jó (az erényes) élet rendjét? Kiindulópontja: az ideális állam absztrakciója! A. Jó államformák: a. királyság: ha a vezetők közt van egy kiemelkedő férfiú, aki jó és igazságos; b. arisztokrácia: ha több kiemelkedő férfiú akad egy államban, akik jók és igazságosak; B. Rossz államformák: c. timokrácia: a kiválóság és becsvágy által hajtottak állama, pl. Spárta és Kréta (becsvágy vagyon); d. oligarchia: kevés vagyonos ember uralma a sok szegény felett (a két osztály folyton küzd egymással); e. demokrácia: a vagyonosok kifosztása a csőcselék (vagyontalanok) által, jellemzői: a polgárok jogegyenlősége, hivatalok kisorsolása, szabados magánélet (ennek túlhajtása káoszhoz vezet); f. türannisz: az erőskezű vezér rendet tesz, de törvények és kontroll nélkül önkény őrület (a zsarnok elveszti a kapcsolatot a külvilággal) ez visszavezet a törvényes egyeduralomhoz, a királysághoz. 2. Arisztotelész (Kr. e ) Fő kérdés: mi (milyen állami berendezkedés) biztosítja a helyes és a jó (az erényes) élet rendjét? Kiindulópontja: konkrét alkotmányok vizsgálata. Eredmény: Egy ember uralma Néhány ember uralma Sokaság uralma Jó államformák (törvényes, igazságos, a köz javát szem előtt tartó hat. gyakorlás) Monarchia (tradicionális királyság) Arisztokrácia (nemes és kiváló polgárok uralma) Politeia (a törvények és a kiválóság által korlátozott népuralom, vegyes kormányzati forma: arisztokrácia+demokrácia) Rossz államformák (törvénytelen, igazságtalan, egyéni és/vagy csoportérdeket követő) Türannisz (zsarnokság) Oligarchia (gazdag és haszonleső polgárok uralma) Demokrácia (a tömegek féktelen és korrupt uralma ochlokrácia) 3. Montesquieu ( ) Fő kérdés: mivel lehet megalapozni az abszolutista Bourbon királyságban az alkotmányos rendet? A kormányzat természete = a kormányzat struktúrája, felépítése a hatalom megoszlásának szempontjából; magyarán, ami a kormányzatot olyanná teszi, amilyen. A kormányzat vezérelve: az, ami működésre készteti. Három kormányzati formát különböztet meg: a. köztársaság: a nép egésze, vagy egy része gyakorolja a hatalmat, fajtái: demokratikus köztársaság: a nép egésze gyakorolja a hatalmat, de úgy, hogy egy független testületet bíz meg, hogy megtegye, amit maga a nép nem tud megtenni. A demokrácia nem azt kívánja, hogy minden állampolgár részt vehessen a választásokon: a szegény polgárok nem választhatnak. A demokrácia alapelve - írja Montesquieu - az erény. Az erény: a haza, a köztársaság és a törvények szeretete. Fenntartásának módjai: a gazdagság és a szegénység szélsőségeit kerülni kell. A 5

6 választottaknak erkölcsileg tisztáknak kell lenniük, biztosítani kell az atyai hatalmat, kerülni kell a fényűzést és a hűtlen asszonyokat vád alá kell helyezni. A demokrácia, Montesquieu szerint csak kis városállamokban lehetséges. A demokrácia a szabadság magas fokát adja az embereknek, állampolgárai szabad földművesek és harcosok kell, hogy legyenek. arisztokratikus köztársaság: a népnek csak egy része gyakorolja a hatalmat. Az arisztokrácia a független nemesek és a függetlenséget nem élvező nép között valósul meg. Minél többen vannak a nemesek annál egészségesebb az arisztokratikus berendezkedés. Alapelve: az erény egyik válfaja, a mérséklet (a hazafiúi lelkesedés és az önzetlen közszellem hatására a végrehajtók belátják, hogy egyszerre uralkodók és alattvalók, s megbízatásuk ideiglenes); b. monarchia: a monarchiában csak egy személy lehet a kormányzó, de meghatározott és hatályos törvények szerint működhet (tehát alkotmányosan). Ráadásul kell lennie parlamentnek is. A kiegyensúlyozott monarchiában a hatalom megoszlik a parlament és az egyeduralkodó között, illetve a bíróságok is függetlenek. Ez a hatalommegosztás elve (ti. a hatalmat csak egy másik hatalom korlátozhatja, vagy ellenőrizheti). Ez és a törvények biztosítják az állampolgárokat a főhatalom túlkapásai ellen. A monarchia alapelve a tisztelet és a becsület (tkp. a hierarchia és a rang büszke és önérzetes tudata, becsvágy, rang iránti vágy); c. despotizmus (önkényuralom): egy ember az uralkodó, aki kénye kedve szerint kormányoz. Nincs alapelve, mindenütt a félelem (az emberek zsigereibe ivódott állandó rettegés) az úr. A despota erőszak révén uralkodik, törvények és szabályok nélkül. 4. Rousseau ( ) demokrácia-felfogása érdekes számunkra. Szerinte ez olyan kormányforma, amelyben egy kézben van a tv-hozó és a végrehajtó hatalom, azaz, kormányzat nélküli kormányzás folyik (miután a kormányzat nem egyéb, mint az alattvalók és a főhatalom közé iktatott közvetítő testület). Azonban a szigorú értelemben vett demokrácia nem létezett és nem is lesz soha. létezése ugyanis azt feltételezi, hogy az állam kicsi, az erkölcsök egyszerűek, vagyoni és rangbéli egyenlőség uralkodik, és alig van fényűzés. Csak isteneknek és nem embereknek való az ilyen berendezkedés. Javaslata: olyan képviseleti demokrácia, ahol az arisztokrácia uralkodik. A nép a képviselői útján gyakorolja a tv-hozó hatalmat, a végrehajtást pedig a bölcs és vagyonos emberek gyakorolják (mert ezek érdekeltek leginkább a folytonosságban és a stabilitásban). Feltéve persze, hogy a sokaság javát nézik, nem pedig a saját hasznukat. Sokféle kormányzati rendszer volt, most csupán kettőt vizsgálunk: a demokráciát és a diktatúrát. Első kör: a két fogalom jelentésének tisztázása: a., demokrácia: ókori jelentése népuralom = közvetlen részvétel a kormányzásban; újkori jelentése: kormányzati rendszer (amely a kormányzottak beleegyezésén és felhatalmazásán nyugszik) = közvetett/képviseleti kormányzás. b., diktatúra: ókor: egyeduralom = lehetett legitim is (türannosz/diktátor); újkor: önkényuralom = a kormányzottak beleegyezése és felhatalmazása nélküli uralom. Demokrácia (részletes kifejtés): két alapvető felfogás: 1. Procedurális: a formai ismérveket hangsúlyozza, az intézményrendszerben és a döntéshozatali eljárási rendben látja a demokrácia lényegét, abban, ahogyan megalkotják a közhatalmi döntéseket; hogyan formálódik meg az állampolgári akarat, és hogyan transzformálja ezt a képviseleti rendszer állami intézkedésekké. 6

7 2. Szubsztantív: a lényegi/tartalmi ismérvek hangsúlyozása: a döntések milyenségét/minőségét vizsgálja. Ekként a demokratikus kormányzás a közérdek / nemzeti érdek szerint való kormányzás, ám eltérően Rousseau felfogásától, ez nem valami számtani összesítése az egyéni akaratoknak, hanem a közjó felismerésén alapul, erre viszont csak a részérdekeken felülemelkedni képes szubjektum képes. (Isten?) Ez a felfogás diktatúrák megalapozója lehet, ti. felmerül a kérdés: ki rendelkezik a közjó felismerésének képességével? A demokrácia procedurális felfogása A hatalmi ágak viszonya sarkalatos kérdés egy politikai rendszer milyenségének megítélésekor. A probléma eredete a századra nyúlik vissza, amikor is a felvilágosodás és a liberalizmus gondolkodói vívtak küzdelmet. Eredmény: az egyén jogainak garantálása az állammal szemben = az állam hatalmának korlátozása (alkotmány, tv-ek); A hatalommegosztás mint az önkényuralommal szembeni garancia: a. hatalmi ágak elválasztása (tv.-hozó; végrehajtó; igazságszolgáltató/bírói; média; civil társ.); b. a tv-hozás két kamarára osztása: alsóház v. képviselőház (népképviseleti alapon); felsőház v. szenátus (tagállami választás/korporatív alapon); c. föderalizmus: szövetségi állam tartomány/tagállam. A demokratikus kormányzati rendszer alapvető típusai: 1., Az amerikai elnöki rendszer: 1787-ban köztársasági alkotmányt fogadnak el. Azóta csak 27-szer módosították. Hatalmi ágak első ízben válnak szét. Végrehajtó hatalom: feje az elnök. Választják, fix időtartamra (4 év), ezért nem felelős a kongresszusnak. A kongresszus tagjait szintén a polgárok választják, meghatározott időre; nem oszlathatja fel az elnök. Így válik el a tv-hozás és a végrehajtás. A kettő autoritása más-más procedurális forrásból táplálkozik = alkotmányos dualizmus. Kongresszus: képviselőház szenátus. Elnöki vétó a tv-hozásban (csak minősített többséggel írható felül). Szenátus személyi ügyekben vétót emelhet az elnökkel szemben. 2., A félelnöki rendszer: a parlamentáris és az elnöki rendszer keveréke, a francia fejlődés sajátja. Sajátossága: megőrzi a parlamentáris formát (a kormány annak felelős). A végrehajtó hat. megoszlik a kormány és a köztársasági elnök közt, a nagyobb hat. az utóbbi kezében van. A kormányfő felelős a parlamentnek és a közti elnöknek egyaránt. A közti. elnöknek széles lehetősége van a parlament megkerülésére, rendeletekkel való kormányzásra. Hatalma függ a parlamenti erőviszonyoktól: ha a kormányerő adja a közti. elnököt hatalma az USA elnökével egyenértékű, ha különböző pártok adják a parli. többséget és a közti. elnököt, hatalmi egyensúly alakul ki. 3., Parlamentáris rendszer: a modern állam kiépülésével és a választójog kiterjesztésével jön létre a 19. század folyamán. Alapját a tömegdemokráciákra jellemző modern politikai pártok tevékenysége képezi. A választásokon többséget szerzett párt alakít kormányt és így a tv-hozás és a végrehajtás egyetlen poli. erő kezébe kerül. Sérül a hat.-megosztás elve. Két mintája alakult ki: a. kétpártrendszer (Westminster-modell): tkp. parli. váltógazdaság: kormánypárt és ellenzék. Az ellenzéknek komoly esélye van a hatalomra-kerülésre a következő választáson. b. sokpártrendszer: a parlament fragmentált lesz, koalíciós kényszer lép fel, a kormánytöbbség ingatag, a parlament hatalma a kormány fölött nagy. Instabil kormányzás (lásd Olaszország 1945 után). 4., A direktoriális rendszer: ma már csak Svájcra jellemző. [A direktoriális rendszer arról kapta a nevét, hogy a francia polgári forradalom során 1795 és 1799 között öttagú direktórium gyakorolta az államfő és végrehajtói hatalmat. Ez a kollegiális vezetési módszer megfelel az egyezkedéses (konszenzuális) svájci demokráciának, amely a kantonok önkéntes 7

8 szövetségén (Eidgenossenschaft) nyugszik.] Itt a végrehajtó hatalom a hét főből álló szövetségi tanácsnak mint kollektív vezető testületnek a kezében van. Ennek tagjait a kantonok (tartományok) küldötteiből álló szövetségi gyűlés választja meg. A választást követően a szövetségi tanács nem váltható le és nem is felelős a parlamentnek. A szövetségi elnök személye évenként a tanács tagjaiból rotációs alapon változik. A szövetségi tanács mellett ügyvezető kormány is működik. A demokratikus rendszerek általános jellemzői 1., A demokrácia nem népuralom, hanem kormányzati rendszer. 2., A modern demokráciák képviseleti rendszerek, ahol is a legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be. 3., Az állampolgárok versengő pártok és politikusok közül választanak, őket meghatározott időre és körre szóló döntési jogkörrel = mandátum ruházzák fel. 4., A részvétel és a politikai egyenlőség elve alapján mindenki rendelkezik választójoggal és a választhatóság jogával. 5., Az államhatalom ellenőrizhető, a vezetők leválthatók a periodikusan ismétlődő választásokon. 6., Ennek alapfeltétele: a szólás- és sajtószabadság, ill. az ellenzék legitimitása (ellenfél, nem ellenség). Az ellenzéknek lehetősége van a hatalom békés átvételére. 7., A hatalom és a politika korlátozott. A többségi elv is korlátok közé szorított. Egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása (szólás- és sajtószabadság, szervezetek létrehozásának és a hozzájuk való csatlakozás joga); a társadalmi és kulturális pluralizmus (más létszférák gazdaság, kultúra, tudomány önállóságának tiszteletben tartása) elismerése és védelme. A demokratizálás hullámai Fokozatos erősödés; parlamentáris rendszerek kiépülése; a liberális eszme terjedése. Érinti az USA-t, Franciaországot és az Egyesült Királyságot ig a demokrácia krízise Második demokratizálódási hullám. Érintett országok: Nyugat-Németország, Olaszország, Japán és India. Dél- Európa, Közép- és Kelet-Európa azonban még diktatúrák maradtak a demokráciák előretörése az egész világon. Érintett országok és területek: Görögország, Portugália és Spanyolország. Latin-Amerika. Közép-Kelet-Európa ra a Föld országainak 63%-a és a világ népességének 70%-a főbb karakterisztikumait tekintve többpárti választások és piac alapú gazdaság demokratikus kormányzatok alatt élt. Modern kori diktatúrák Önkényuralmat, alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelent; rendkívüli állapot. A diktatúrák kormányát semmi nem korlátozza, nem kell elszámolniuk senkinek. Lehetnek: tradicionális monarchiák; katonai rezsimek; egypártrendszerek. Jellemzőik: a. A közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényesen hozzák meg; b. A döntéseknek nincs alkotmányossági korlátja; c. A hatalom legitimitása vagy isteni (alkotmányos monarchia), vagy intézményes (államérdek), vagy személyes (karizma) eredetű, vagy a puszta erőszakra épül. Típusai: 8

9 I. Autoriter (tekintélyelvű): csupán a kormányzati és államhatalom birtoklására irányulnak és nincsenek átfogó társadalomalakító céljaik (nincs programideológiájuk). Meghagyják a politikán kívüli létszférák autonómiáját, a társadalmi pluralizmust. Pragmatizmus jellemzi, a rendszer célja a poli. stabilitás megteremtése, vagy fenntartása. Gyakran a hagyományokat és a társadalmi szolidaritást igyekszik felhasználni modernizációs célok elérésére. Fajtái: katonai/polgári; populista (Perón); konzervatív (Salazar); technokrata-modernizációs (Kemal Atatürk); nacionalista (Lengyelo as-70-es években); marxista (Kádár-rendszer). II. Totalitárius: az egész társadalom átalakítását tűzi ki célul, sem politikai, sem társadalmi pluralizmus nincs, minden létszférát (gazdaság, társadalom, kultúra, tudomány, vallás, sport stb.) politikai kontroll alá kíván vonni, még az egyes egyének magánszféráját is. A modern tömegtársadalom terméke. Mindig valamilyen szubsztantív céllal rendelkezik (pl. iparosítás, modernizáció, faji, vagy osztályuralom) azaz, mindig programideologikus (egy kívánatos társi. állapot elérését erőlteti). Ennek érdekében a propagandaeszközök és a propagandagépezet teljes kontrolljára törekszik. A totalitárius rendszerek egypártrendszerek, a párt rendelkezik az összes politikai erőforrással. A korábbi elitet likvidálják. A döntési folyamatok teljesen centralizáltak. A rendszer végső garanciáját az erőszakszervezetek adják (pártrendőrség, titkosrendőrség), melyek felszámolják a veszélyes állampolgári kezdeményezéseket. Eszközei: a terror, mely bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremt, és a kampányok, melyek mind a társadalomformáló célok megvalósítását, mind a kontrollt szolgálják. Típusai: fasiszta és/vagy nemzeti szocialista; kommunista rezsim. Pártok és pártrendszerek Azt, hogy végső soron milyen kérdések kerülnek a politikai intézményekben ülő döntéshozók elé, az a politikai folyamat határozza meg, amely a társadalom igényei és az intézmények között közvetít. A modern demokráciák jellegzetessége a társadalmi és politikai sokszínűség (pluralizmus) elismerése, az érdekképviselet és a szervezkedés szabadsága. Az érdekeiben és nézeteiben tagolt társadalom egyes csoportjai nyíltan felszínre hozhatják konfliktusaikat, igényeiket és megküzdhetnek ezek érvényesítéséért. A társadalmi érdekek gazdagsága a szervezett csoportok küzdelmében eldönthető alternatívákra egyszerűsödik, melyek így politikai választás, alku és döntés tárgyai lehetnek. A társadalom és a politikai intézményrendszer közti közvetítő folyamatban a politikai cselekvők (aktorok) sokasága vesz részt. Ezek között az egyik legfontosabb csoport a politikai pártoké. Mik is azok a pártok? A párt kifejezés a latin pars, azaz rész, egy darab szóból származik, ugyanakkor a pars pro toto (a rész az egészet képviseli) elv alapján ténykedik. A párt hagyományosan a megosztottság, a konfliktus és az ellentét kifejezője az egységes politikai közösségen belül. A pártok állandó tagsággal bíró, tartósan fennálló politikai szervezetek, amelyek: a. parlamenti választásokon versengenek a kormányzati hatalomért; b. érdekkifejezők és részt vesznek a politikai akaratképzésben; c. a társadalmi problémák megoldására alternatív programokat kínálnak; d. versengenek egymással a hatalmi pozíciókért, hogy érvényre juttassák politikájukat. A modern társadalmat a munkamegosztás fejlődése egyre bonyolultabbá tette. Kialakult a politika már említett hármas osztatú rendszere. Ez az elkülönülés lehetővé teszi a politika körforgásán, a pártok versengésén alapuló demokráciát. E versengés haszna: folyamatos megújulást és tanulást biztosít a társadalom számára; a sokféle pártálláspont együtt jeleníti meg a közösség akaratát, a közjó és a közérdek pedig a pártok küzdelmének eredőjeként valósul meg; a pártok programjai között választani lehet, az elvetett alternatívához később vissza lehet térni; így időről időre javítható a politika fő iránya; ennek segítségével a polgárok meg tudják 9

10 különböztetni a kormányzati rendszer egészét a tisztségviselők körétől (demokrácia balliberális/nemzeti-konzervatív kormány). Végül pedig, a pluralista, versengő pártrendszerben a kormány bírálata nem veszélyezteti az egész politikai rendszer létezését. Most pedig rátérek a pártok csoportosításának lehetőségére és típusaira. Sajátosságaik szerint sokféle csoportosítás lehetséges. I. Ideológiák és érdekek szerint. (Ideológia: a politikai akarat ismeretelméleti hátterét adó rendszerezett tudás, melynek funkciója a cselekvésnek valamely cél érdekében történő igazolása, minél nagyobb politikai hatás elérése. Két típusa: programideológia, állapotideológia.) A leggyakoribb a világnézeti célok, ideológiai családok alapján történő osztályozás (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus, anarchizmus stb.). Politikai eszmék: Liberalizmus Szocializmus Konzervativizmus Nacionalizmus Társi. alapegységek Értékek - Egyén (individuum) - Az egyén szabadsága (gazd-i +politikai +magánéleti) - haladás (társ.-i fejlődés) Társadalom nagy közösségei (osztályok), ill. ezek nemzetközi összefogása - Társ-i egyenlőség (pol.-i, gazd.-i, szociális) - testvériség szolidaritás - kollektivizmus (a többség/ a köz joga/java Kis társ-i csoportok (család, falu, gyülekezet) Isten, Haza, Család Tradíció: - A hagyományok, a társ-i egyensúly, kialakult viszonyok megőrzése, maradás. - társ.-i egyenlőtlenségek megőrzése Nemzeti közösség Nemzetben megtestesülő értékek (nyelv, kultúra, összetartozás) Lásd konzervativizmus - Piacgazdaság (mint társ-i szervezőerő) Proletárállam: - a gazd. direkt irányítása, - Hagyományos normarendszer - rendi intézmények Intézmények - állam szerepe redisztribúció - a gazd. állami irányítása csekély, éjjeliőr - egyenlőtlenségek elválasztása - Állam-egyház eliminációja folytonos - a társ. totális ellenőrzése Időhorizontja JÖVŐ, JELEN JÖVŐ, JELEN MÚLT, JELEN MÚLT, JELEN Az érdekkonfliktusokat a pártképződés alapjának tartó elméletet az ún. törésvonalelméletet Seymour Martin Lipset amerikai és Stein Rokkan norvég politológusok dolgozták ki. Eszerint a nemzeti és az ipari forradalom konfliktusai szülték meg azokat a mély választóvonalakat, amelyek mentén a pártok egymással szemben megszervezték magukat. A nemzeti forradalom ellentétei főleg kulturális jellegűek: a. centrum és periféria konfliktusa (központi nemzeti kultúra vs. etnikai, vallási, regionális identitás); b. nemzetállam és egyház konfliktusa (oktatás ellenőrzése). Az ipari forradalom ellentétei gazdasági jellegűek: c. földbirtokosok és ipari vállalkozók konfliktusa; d. magántulajdonosok/munkaadók és alkalmazottak (bérlők és bérmunkások) konfliktusa. Hogy ezek a törésvonalak miért generálnak pártokat, annak történeti okai vannak. A társadalmaknak bizonyos politikai küszöböket is át kell lépni ahhoz, hogy lehetőség nyíljon pártok szerveződésére. Legitimációs küszöb: a hatalmasok elismerik-e a kritikai ellenzéket, a petíciós jogot. Inkorporációs küszöb: a polgárok milyen széles köre tartozik a politikai testhez. Reprezentációs küszöb: egy új mozgalom önállóan képes-e képviseletet nyerni, vagy csak régebbi mozgalomhoz csatlakozva. A többségi hatalom küszöbe: a választásokon győztes párt hatalma mennyiben korlátozott, milyen változtatásokat képes végrehajtani a politikai rendszeren. Ezeken túl még a választási rendszer jellege is befolyásolja a pártok változatosságát (többségi vagy arányos). Ugyan a törésvonal-elmélet jól magyarázza a pártok sokféleségének kialakulását, ám mégis nehéz a pártokat rendszerbe foglalni. Klaus von Beyme német politológus párttípusai: 10

11 1. Liberális pártok (a rendiség ellenfelei); 2. Radikális pártok (francia forradalmat követően jönnek létre, demokrata pártok); 3. Konzervatív és arisztokrata pártok (régi rendi viszonyok fenntartása); 4. Szocialista (szocdem) pártok (a negyedik rend érdekeit képviselik); 5. Kereszténydemokrata pártok (konzervatív szerepkör átvétele + szociális kérdések felvetése); 6. Parasztpártok (vidéki agrártársadalom érdekeit jelenítik meg); 7. Regionális és etnikai pártok (harc a politikai önrendelkezési jogért); 8. Kommunista pártok (radikális baloldali eszmék, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend); 9. Fasiszta pártok (szélsőjobb, nacionalista, egyeduralmi törekvés); 10. Zöld pártok (új társadalmi mozgalmak tematikája s világképe). II. Szervezeti sajátosságaik szerint. Keletkezésük történeti fázisai és tagságuk eltérése alapján megkülönböztetünk: a. parlamenti pártcsoportosulásokat (csak parlamenten belül működtek toryk és whigek); b. honoráciorpártokat: választójog kiterjesztésével előkelőségek csoportosulása kedvtelésből; c. tömegpártokat: választójog kiterjesztése, parlamenten kívüli, tagdíj, területi alapszervezetek, újság, függetlenített pártfunkcionáriusok, radikális elvek, kötött mandátum (munkáspártok); d. a néppártosodás folyamatát: munkáspártok széles bázisú konzervatív tömegpártok. A II. világháború után néppártok = lazább kötődés, kevésbé ideologikus, pragmatikus szemlélet, mindegyik párt a politikai közép felé mozdul el; e. választási pártokat: az USA kétpártrendszere, a választási küzdelem lefolytatására vállalkozó, laza politikai szövetség; f. patronázs-pártokat: a párt fő célja állami hivatali kulcspozíciók megszerzése, saját jelöltjeik hivatalhoz juttatása (ma már tisztán nem léteznek); g. keretpártokat: laza szövetség a választók megnyerésére egy-egy kiemelkedő politikus támogatása érdekében (gaulle-isták); h. Érdek- vagy rétegpártokat: korlátozott választói bázist céloznak meg egy társadalmi réteg képviseletét vállalva fel (vállalkozók, kisgazdák stb.); i. tiltakozó (protest) pártokat: érdeksérelmek elleni tiltakozásból fejlődnek ki (zöld pártok). III. Pártvezetés és a tagság viszonya szerint. Ilyen típusok: centralizált-decentralizált; demokratikus döntéshozatal-autokratikus döntéshozatal; pártbürokrácia-tagság (oligarchia vastörvénye). Tagság létszámával is jellemezhető egy párt. A nagy néppártok szervezettsége 20-30%-os, de Magyarországon csak 3-5 %-os. A pártok sokrétű funkciót töltenek be: alapvető társadalmi értékek és érdekek kifejezése és egyesítése (artikuláció és aggregáció); integráció: aktív választók mozgósítása egy közös program megvalósítása érdekében; politikai szocializáció: felnövekvő nemzedékek oktatása nevelése, demokratikus politikai kultúra fejlesztése; nyilvános politikai akaratképzésben való részvétel, közéleti viták serkentése; politikusok, politikai vezetők toborzása és kiválasztása; kormányzati vagy ellenzéki szerep betöltése. A pártok csak pártok rendszerében létezhetnek, ahol fontos az egymáshoz való viszonyuk. A tipizálás általában a pártok számából indul ki, mennyiségi szempontú osztályozás (Giovanni Sartori): 1. Nem versengő pártrendszerek: a. egypártrendszerek (Szovjetunió); b. hegemón pártrendszerek (több párt létezik, de egy van kitüntetett helyzetben, klientúra rendszer szocialista többpártrendszer, NDK, Lengyelország 1945 és 1990 között). 2. Versengő pártrendszerek: legalább kettő, de általában több párt megosztozik a fő funkciókon: c. kétpártrendszer: GB, USA; az egyik párt kormányoz, politikai váltógazdaság működik; d. többpártrendszer: mérsékelt pluralizmus: 3-5 releváns párt, általában koalíciós kormányzás; polarizált pluralizmus: a két szélen alkotmányellenes pártok bebetonozzák a centrumot; atomizált/fragmentált pluralizmus: a mandátumok elaprózódnak a sok párt között, nincs szilárd kormánytöbbség, koalíció; szegmentált pluralizmus: a pártok önálló szubkultúraként léteznek egymás mellett (afrikai államokban törzsi alapon szerveződő pártok). A többpártrendszerben létrejön a pártoknak egy bal-jobb tengely mentén leírható ellentétes szétválása. A baloldal általában a felvilágosodás örököse, hisz a társadalmi haladásban, küzd az elnyomott és kizsákmányolt csoportokért, a szociális és jóléti állam híve. A jobboldal 11

12 konzervatív, a társadalom ésszerű átalakításának korlátait hangsúlyozza, a tulajdonosok érdekeit és a hagyományos rendet és értékeket védi. A pártok hatnak egymásra és idővel relativizálódik a megosztás, de mindmáig fennáll egy baloldali és egy jobboldali párttömbösödés formájában. Fejlett demokráciákra az a jellemző, hogy a pártok középen tömörülnek, válság sújtotta országokban pedig a közép kiürül és a szélek felé sodródnak a pártok, illetve éles konfrontálódnak. Típusok: szélsőséges, radikális, mérsékelt pártok. Többpártrendszeren belül: releváns (lényeges, koalícióképes) pártok, és nem releváns pártok. A pártok közjogi státusa és államosodása. A pártok eredetileg a mozgalmakhoz és az egyesületekhez hasonlóan a magánjog körébe tartozó szervezetek. Külön szabályozásra esetükben két okból volt szükség: 1. a pártok lassú betagozódása az államba (a mérvadó pártok elitje huzamosan tölt be állami hivatalokat, illetve a pártok egyre nagyobb mértékben részesülnek állami pénzekből); 2. a totalitarizmus tapasztalatai (a párt közhatalmi jogosítványokkal ruházta fel saját vezető testületeit, miközben betiltotta a többi pártot). Magyarországon az évi XXXIII. törvény szabályozza a pártok működését és gazdálkodását, a választási részvételüket pedig a választási törvény szabályozza. A pártokon belüli demokrácia megvalósulása/működése ellen ható tényezők: kettős finanszírozásának következménye az apparátus befolyása a tagsággal szemben (oligarchizálódás = kevesek uralma); a parlamenti frakció dominanciája a párt szervezete felett; a többpárti demokrácia játékszabályai (kiszámítható pártelitekre van ugyanis szükség, így kevés mozgástér marad az egyéni kezdeményezéseknek). A magyar többpártrendszer kialakulása és fejlődése : az egypártrendszer oldódása, többpártrendszer kialakulása. Gyökerek: 1. demokratikus ellenzék től SZDSZ; 2. népi-nemzeti ellenzék tól MDF. Első ellenzéki megmozdulások: Bibó-emlékkönyv: 76 szerző mindkét csoportosulásból június ig zajlik a monori találkozó. Résztvevők: Kis, Kenedi, Szabó Csoóri, Csurka Donáth, Vásárhelyi Bauer, Laki (látlelet és kórkép az akkori szocialista Magyarország gazdasági és társadalmi állapotáról). Különböző terápiás javaslatok. A népi-nemzeti szárny szeptember 27. Lakiteleken, Lezsák Sándor tanító házának udvarán megalakítja az MDF-et. Ezek után a 12

13 demokratikus ellenzék, a refomközgazdászok és volt 56-osok május 1-jén megalakítják a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, ami november 13-án felveszi az SZDSZ nevet. Elsősorban egyetemista és főiskolás fiatalok a KISZ-szel szembeni alternatív politikai szerveződésként hozzák létre március 30-án a Fidesz-t. A vezetőség a Bibó István Szakkollégium joghallgatóiból kerül ki nov. 18. újjáalakul az FKgP, januárjában az SZDP, és végül, az ún. történelmi pártok közül utolsóként április 2-án a KDNP végére 65 párt alakult meg, vagy alakul újra. Szintén 1989 végéig 591 lap kérte nyilvántartásba vételét, melyek fontos szerepet játszottak a társadalmi nyilvánosság kiterjesztésében és egyúttal fórumot is biztosítottak az új politikai alakulatoknak nézeteik kifejtésére. Az utolsó szocialista parlament időközben meghozza azokat a sarkalatos törvényeket, amelyek a rendszerváltáshoz elengedhetetlenek volta: az évi VI. tv. A társasági tv. (október); az évi II. tv. (egyesülési jog január 11-én); az évi XXXI. tv. a módosított alkotmány; az évi XXXIV. tv. Országgyűlési képviselők választásáról. Már az új parlament egészíti ki ezeket az évi LXIV., LXV. és LXVII. törvényekkel (önkormányzati törvénycsomag), valamint az évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, amely többek között a kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról is gondoskodik után a magyar pártrendszeren belüli törésvonalak a gazdasági jellegű megosztottság helyett identitás (önazonosság) alapú területi és kulturális eltérések mentén rögzültek. Ezen területi és kulturális különbségek/konfliktusok befagyásának körülményei között azt találjuk, hogy a magyar pártok: vagy stabilan letáboroznak a politikai mező valamely meghatározott részén (SZDSZ, MDF); vagy keresik a számukra legmegfelelőbb törésvonal-kötődést/identitást (Fidesz); vagy tagságuk megosztottságából fakadóan a törésvonalak ellentétes oldalaiba ágyazódnak be (MSZP). Megfigyelhető továbbá a törésvonalak torlódása is, azaz, a nemzeti/kulturális és a modernizációval összefüggő törésvonalak egyidejű jelentkezése. A piac korlátozásának és a szociális védelemnek a szociáldemokrata törekvései más jellegű törésvonalakhoz posztkommunista (kommunista-antikommunista), illetve nyugatosítás-tradicionalizmus konfliktusához kötődően jelentkezett. A területi-kulturális törésvonalak családján belül az igazi különbség egyik oldalon a történelmi folytonosságot hirdető tradicionalista politikai irányzatok [ezen belül a nemzeti elkötelezettségre épülő modernizáció (MDF) és a modernizációt elutasító nacionalisták (MIÉP)], a másik oldalon pedig a nyugatosító. A legutóbbi két választás (2002 és 2006) eredményei alapján a többpártrendszerű magyar parlamentáris demokrácia erőteljes lépéseket tett a kétpártosodás felé. A baloldali erők egyre inkább az MSZP, míg a jobboldaliak a FIDESZ holdudvarába szorulnak. Mindeközben az említett két párt dominanciája a politikai élet egészén megkérdőjelezhetetlenné válik. 13

14 Bevezetés Politológiai háromszög: 1. A politika intézményes világa (polity forma): a politikai közösség maga, annak alkotmánya, a politika csontváza. Az intézmények, szabályozók szerepe az, hogy a társadalmi hatalom alkalmazását korlátok közé szorítsák, másrészt, hogy a normakövető szubjektumokat tehermentesítsék a sikertelen cselekvés kockázatától. 2. A politikai erők konfliktusos küzdelmének terepe (politics szereplők): a kormányzás tudománya és művészete; a politikai folyamat és szereplői (egyének, társadalmi mozgalmak, érdekszervezetek, pártok és poli. szövetségek). Részei: poli. ügyek, a poli. közélet, a poli. elvek. 3. Közpolitika (policy tartalom): policy making, ágazati, vagy szakpolitikák; a politikai döntéseket és a közcélok megvalósítására irányuló stratégiát foglalja magában. A közjó elérését célozza meg, ami a közösség általános célját jelenti. A politikai közösségen belül pedig éppen a közjó meghatározásáért folyik a küzdelem. I. A közpolitika mint tudomány Alig ötven éves tudomány. Két oka volt létrejöttének: a. Gyakorlati szükséglet: a közigazgatási-közszolgáltatási folyamatok politika-semlegességének megszűnése. b. Tudományos felismerések. A politika-semlegesség megszűnésének állomásai: késő-középkor: a három hatalmi ág teljes összefonódása; állami irányítás túlsúlya; közszolgáltatásokat a társadalmi közösségek és az egyházak végzik. 19. század: a polgárság hatalomra kerülése = sajátos állami berendezkedés (az abszolutisztikus rendi hatalom megregulázása), a hatalmi ágak elválasztása. Kétféle eszközzel korlátozzák a végrehajtó hatalmat: Kontinens (nem zúzzák szét a feudális abszolutizmus államgépezetét): α. a törvényhozás szupremáciájával; β. közigazgatási jogi szféra kiépülésével (ez szabályozza a köztisztviselők cselekvési körét) + Anglia (szétzúzzák a feudális abszolutizmus állgépezetét): közjogi szabályozás alá vonják a köztisztviselőket, azaz, az átlag munkavállalóval egy szintre kerül + csak kétféle jogforrás érvényes: parlament által hozott szabályok és szokásjog. A kétféle modell manapság konvergál (EU). A hagyományos közig. funkciók mellé (rendészet, külső védelem, igazságszolg.) a hagyományos közösségek felbomlásával és szervezetek gyengülésével közszolgálati feladatokat (oktatás, egészségügy, városi infrastruktúra, úthálózat) vesz át a közig. = a jogi végzetség mellett szükség lett az egyes szolgáltatási típusoknak megfelelő szakértelemre is. A 19. században a közig.-közszolg. szabadságharcot vívott a politikával. Az eredmény: a közig. hivatásszerűen, szakértelemmel végrehajt; a politikai rendszer pedig döntést hoz. A bürokrácia politikailag semleges, csupán törvényekre és szakértelemre van szüksége működéséhez. 20. század eleje: a közig.-közszolg. követelményei között a legfontosabbak: jogszerűség, szakszerűség, hatékonyság voltak. A politikai döntések ettől elkülönülten folytak. Ez a viszony a század folyamán megváltozott. A közig.-közszolg. színvonala jelentőssé vált a gazdaság teljesítőképessége és a társadalmi integráció, a poli. stabilitás szempontjából is. A közösségi szektor funkcióbővülése: poli. döntés-előkészítés; probléma-szelekció; érdekérvényesítő csoportokkal való kapcsolattartás. A közszolg. átpolitizálódott, a poli. trendek részévé váltak a közszolgi programok. Ma a közig.-közszolg. folyamatok komplexek: jogi, poli., intézményi, pénzügyi-gazdi. mozzanatok érvényesülnek benne. Közpolitika tehát: a közig.-közszolgi folyamatok poli. mozzanatai + a közösségi szektort és a poli. rendszert összekötő kapcsolatrendszer. Tisztázandó: 14

15 A. Politika és közpolitika viszonya: a politika Machiavelliig a teológia szolgálóleánya volt, ekkor válik le a vallásfilozófiáról és -etikáról (fő kérdés volt: milyen az ember alaptermészete, jó, avagy rossz). Az állam és a monarchák legitimációs bázisa transzcendenciába nyúlt. Politikaértelmezések változásai/tágulása: 1. állam tevékenysége + állam és társ. viszonya. 2. Társi. létszférák elkülönülése kötőjeles politikák: gazdaság-, oktatás-, tudomány- stb. 3. Ágazati politikák kiépülése (családpolitika). 4. Új állami funkciókhoz kötődő politikák: munkaerő-, életszínvonal-. Tehát a politika döntési folyamatokkal, azok szerkezetével, okaival és hatásaival, valamint aktoraival foglalkozik. Közpolitika: már nem puszta adaptációja a poli. döntéseknek, hanem döntésbefolyásoló tényező is. B. A közpolitika helye a közigazgatástani tudományok között: 18. sz. kameralisztika Franciao. (állam financiális ügyeinek tudománya); a policia pedig Németo. (belső rend fenntartásának tudománya). Új ösztönzés közig. leválása a politikáról és összekapcsolódása a közszolgi folyamatokkal. Kétféle közelítés: a. kontinentális: közig. jogi szemlélet (alapérték: jogszerűség) jogállam eszméje; b. angolszász: menedzseri szemlélet (alapérték: eredményesség + hatékonyság). Ma: konvergál a két szemlélet. Jóléti államok válsága: együttesen kell, hogy érvényesüljön a két érték. II. A közpolitikai folyamat és a közpolitika tudománya A közig. feltételrendszere komplex: jogi; pénzügyi-gazdasági; politikai és szervezeti környezet. A közig. tevékenység is komplex: jogi: jogalkalmazás és jogszabályalkotás; pénzügyi-gazdasági: megrendelő és fogyasztó, valamint működése hat a gazdi élet fejlettségére; politikai és szervezeti: akkomodáció a politikai rendszerhez. A közigazgatás szervezeti rendszere: bonyolult és összetett nemzeti és nemzetközi rendszerek. Köztisztviselő: jogalkalmazó és jogszabályalkotó, gazdálkodó, politikus és szervezetirányító egyben; kompetenciái: közig. jog, közösségi gazdaságtan + közpénzügyek, közpolitika és intézményi menedzsment. A közpolitika olyan elsősorban közigazgatástani diszciplína, amely a közigazgatási folyamatokat politikai folyamatokként vizsgálja, vagyis programok alkotásának és megvalósításának, valamint döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamataiként, amelyek sok szállal kapcsolódnak a politikai rendszer működéséhez. Ezért a közpolitika a kormányzati szervezetek formális és kifejezett döntéseinek is tekinthető, vagy még inkább a kormányzati szándékok, cselekvések és eredmények közötti szoros kapcsolatnak. A közpolitikai szemlélet elméleti alapját a közig. olyan értelmű felfogása adja, mely azt a politika által relevánsnak tartott problémák a politika által meghatározott irányú megoldására szolgál. Gyakorlati oldala a közpolitikai elemzés, mely olyan technika, amivel társadalmi problémák optimális megoldási módját lehet megtalálni, valamint a döntéshozókat az optimális döntés meghozatalához segíti hozzá. A szemlélet gondolatmenete: 1. Társadalmilag legitim, politikailag artikulált igények felmerülése (munkához, lakáshoz, egészséges élethez való jog igénye). 2. Mivel a jogos szükségletek csak egy része elégíthető ki, a kielégítetlen igények társadalmi feszültséghez vezetnek. 3. A felmerülő problémák fontossági sorrendbe állítása mérlegelést igényel, illetve a megoldás legoptimálisabb módjáról is határozni kell 4. Politikai döntések megszületése, illetve az ezek meghozatalához szükséges szakértői háttér biztosítása. 5. Döntések végrehajtása, megvalósítása. 6. A végrehajtás nyomon követése, hasznos tapasztalatok összegyűjtése, a végrehajtási folyamat javítása. A közpoltikai folyamat döntések és akciók egymással összefüggő sorozata. Ennek problémái: 1. A döntéshozatal folyamata döntések összefüggő láncolatából áll, az abban résztvevők köre széles és maguk a döntések hic et nunc jellegűek, konkrét körülményekhez kötődnek, azok változásával változnak. A döntések értékét az határozza meg, mi valósul meg belőlük (operatív érték). 15

16 2. Ugyancsak fontos az elmaradt döntések (nem-döntési folyamatok) elemzése is: a status quo fenntartása; a kihívások elhárítása szempontjából. 3. Fontos a döntések és a megvalósítás viszonya. Két modell: a. top-down: döntéshozatal a középpontban, felülről-lefelé modell; b. bottom-up: megvalósítás a középpontban, lentrőlfelfelé modell. Mindkét mozzanat egyenlő értékű! 4. A döntések és a végrehajtás következményeinek elemzése, a hatékonyság (ráfordítás-hozam) és az eredményesség (szélesebb társi. hatások figyelembe vétele) mérése. Nem biztos, hogy helyes ez a fajta rendszerelméleti megközelítés, mert ha mindig az inputból (az igényekből) indulunk ki, akkor gyakran a közpolitika csinálók csapdájába eshetünk, akik maguk generálnak igényeket. Ebből fakadóan, néha szimbolikus célokat követhetnek, azaz, a felelős kormányzati magatartás látszatát keltik kormányzati retorika vizsgálata. Másik vizsgálandó terület a döntéshozatali folyamat belső dinamikája (a resztvevő intézmények és szervezetek belső viszonyrendszere). Harmadik terület a közpolitikai döntések és a végrehajtás feltételrendszerét adó metapolitika (alkotmány, v. törvények módosítása + poli. befolyásért folytatott küzdelem vagyis a játékszabályok megváltoztatása). A közpolitikai döntéshozatal értelmezésének modelljei ( hogyan és miért születnek meg a döntések? ): A. a racionális cselekvő modell: az utilitarianizmus gazdaságelméleti alapvetésében gyökerező ésszerű választás (rational choice) teóriáján alapul, vagyis a homo oeconomicus-t antropológiai modelljét fogadja el. E szerint az ember minden cselekedetének mércéjéül a hasznosságot tette meg, s saját érdekeit követve törekszik anyagi szükségletei kielégítésére. Ennek fényében a döntés meghozatalának lépései a következők: 1. a probléma természetének beazonosítása; 2. cél kiválasztása sorrendbe állított egyéni preferenciák alapján; 3. a cél elérését szolgáló, elérhető eszközök értékelése hatékonyságuk, megbízhatóságuk, költségvonzatuk stb. alapján; 4. a döntés meghozatala a kívánatos cél elérését legvalószínűbben biztosító eszköz kiválasztásával. Ez a folyamat feltételezi, hogy egyrészt léteznek világos és egyértelmű célkitűzések, másrészt pedig, hogy az emberek képesek ezeket következetesen és racionális módon követni. Ez a modell azért vonzó, mert arra reflektál, milyennek is képzeli a legtöbb ember az ideális döntéshozatalt. Problémái: a racionális számítás csak individuumok esetén alkalmazható viszonylag könnyedén, akiknek rendezett preferenciái vannak, de nem igazán applikálható csoportokra, amelyeken belül valószínűsíthetően számos, egymással ellentétes cél is megjelenhet. A második komoly gond ezzel, hogy a döntések gyakran nem megfelelő, sőt néha pontatlan információk alapján születnek, s így a különféle cselekvések haszna vagy kára nem összevethető. Vö. Herbert Simon határolt racionalitás elképzelésével, amely elismeri, hogy lehetetlen elemezni és kiválasztani az összes lehetséges cselekvés minden lehetséges folyamatát és következményét. Utolsó hátulütője ennek az elméletnek az, hogy igyekszik figyelmen kívül hagyni a döntéshozók egyéni felfogását, a valósághoz kapcsolódó hitét és meggyőződéseit, értékválasztásait és ideológiai kötődéseit. B. az inkrementális modell: a Charles Lindblom által megalkotott inkrementalizmust gyakran a racionális döntéselmélet ellentétének tekintik. A Lindblom által az átevickélve célhoz érés tudománya -ként elnevezett álláspont szerint a döntéseket rendszerint nem megfelelő információk és alacsony szintű megértés alapján hozzák meg, ami elbátortalanítja a döntéshozókat a merész és innovatív cselekedetek megtételétől. A politika-csinálás éppen ezért egy szakadatlan kutatófolyamat. Kiemelkedő célok és világos célkitűzések hiányában a közpolitikát irányítók hajlamosak a már létező és adott keretek között és minták alapján működni, a korábbi döntések hatásairól szerzett, visszacsatolás jellegű információkhoz igazítva pozíciójukat. Anti-utópikus, a való világhoz igazított jellege miatt kitűnően alkalmas a plurális demokráciák közpolitikacsinálásához: az átevickélve célhoz érés legalább felelősségtudatot, rugalmasságot, egyeztetési- és kompromisszumkészséget foglal magába. Az ezt a nézetet valló döntéshozók sokkal valószínűbben foglalkoznak a napi gondokkal, semmint hosszú távú politikai ábrándokkal. Ők olyan kormányosok, akik inkább a hajó irányba-tartásán fáradoznak, mintsem azzal töltenék az 16

17 időt, hogy kiszámítsák, hova is vezet majd ez az irány. Problémája: a radikális, sőt forradalmi jellegű, vagy a hosszú távú tervekkel nem tud ez a modell mit kezdeni. Amitai Etzioni ennek javítására ajánlotta a vegyes letapogatás modelljét, ami megkísérli összekapcsolni a racionális megközelítést az inkrementalistával. E modell szerint a döntéshozatalnak két lépése van: először a döntéshozók széles körűen értékelik, letapogatják az összes szóba jöhető közpolitikai választási lehetőséget abból a szempontból, hogy a már létező célkitűzések eléréséhez melyik a leghatékonyabb. Ezt követően, miután a kiválasztott választási lehetőség részleteit megvizsgálták, egy szűkebb, inkrementálisabb megközelítést alkalmaznak. (Pl.: széleskörű döntés: közkiadások csökkentése; szűkebb döntések sorozata: az érintett területekre lebontani a döntés következményeit.) C. a bürokratikus szervezet modellje: mindkét fenti modell lényegileg a döntéshozatal fekete doboz elmélete, mivel egyikük sem fordít figyelmet arra, milyen hatással van az eredményre a politika-csinálás folyamatának struktúrája. Ezt a feladatot a bürokratikus vagy szervezeti modell végzi el. Graham Allison 1971-ben az 1962-es kubai rakétaválság döntéseit elemezve alapozta meg ezt a megközelítést. Ebből két, egymással összefüggő, egymást kiegészítő modell fejlődött ki. Az első, a szervezeti folyamat modell, arra világít rá, hogy a döntések sajátos szervezetei magatartás következményei (rutinfolyamatok + intézményesedett eljárások). A racionális elemzés és a tárgyilagos értékelés helyett a döntésekben inkább az azt meghozó kormányszerv körbesáncolt kultúrája tükröződik. A másik elmélet a bürokratikus politika modell, azt hangsúlyozza, hogy a döntések az állpolgárok érdekérvényesítési törekvései és a köztisztviselők, illetve a köztisztviselők és a különböző érdekeket követő kormányszervek közötti alkufolyamat eredményei. Ez a nézet elveti az egyetlen érdeket, vagy világnézetet követő monolit állam elvét és azt sugallja, hogy a döntések a versengés arénájából kerülnek ki. Problémák: 1. a szervezeti folyamat modellben kis szerepet szánnak a politikai vezetésnek. Oktalanságnak tűnhet persze azt állítani, hogy minden döntés pusztán szervezeti nyomás vagy felfogás eredménye, s figyelmen kívül hagyni pl. F. D. Roosevelt szerepét a New Deal kezdeményezésében, vagy Hitler befolyását a Lengyelország megtámadását elrendelő német döntésben. 2. Leegyszerűsítő azt sugallni, amint ezt a bürokratikus politika modell teszi, hogy a politikai szereplők nézeteit pusztán saját pozíciójuk és azon intézmények, amelyben dolgoznak, befolyásolják, hiszen ez súlytalanná teszi a külső, szélesebb értelemben vett gazdasági, politikai és ideológiai kontextust. D. a hiedelem-rendszer modell: a döntéshozatal folyamatában az eszmék, hiedelmek és ideológiák szerepét hangsúlyozó nézetek arra világítanak rá, hogy milyen fontos az érzékelés, a külső világ dolgainak felfogása a viselkedés szerkezetének kialakításában. Az emberek, bizonyos fokig és mértékig, csak azt látják és értik meg, amit a világképük és értékrendszerük látni és érteni enged. Ez legtöbbször tudattalanul zajlik le. Bár a döntéshozók úgy vélik, hogy racionálisak, szigorúak és elfogulatlanok, társadalmi és politikai értékeik mégis erőteljes szűrőként működhetnek, meghatározván számukra mi az elgondolható, mi a lehetséges és mi a kívánatos. Elsőként Kenneth Boulding írta le ezt a jelenséget 1956-ban, jelezvén, hogy az információk megszűrése nélkül azok hatalmas mennyisége miatt képtelenek lennének meghozni a döntéseket a politikusok. Ezen hiedelmek fontossága abban áll, hogy amint azt Paul Sabatier 1988-ban megfogalmazta ezek biztosítják a politika ragasztóanyagát közös értékek és preferenciák alapján kötve össze az embereket. Sabatier véleménye szerint ezek a hiedelmek három szinten fejtik ki hatásukat: mély (mély-mag) hiedelmek: alapvető morális és filozófiai elvek; elsődleges (mag-közeli) hiedelmek: a politikai preferenciák; másodlagos hiedelmek: a végrehajtással és alkalmazással kapcsolatos nézetek. 17

18 Az ideális közpolitikai folyamat. A közpolitikai ciklus A közpolitikai folyamat, vagy ciklus a következő főbb lépéseket tartalmazza: 1. A társadalmi probléma érzékelése A folyamat első mozzanatát a társadalomban jelentkező feszültség/probléma érzékelése képezi. Ez alapvetően a kormányzat feladata. (Ilyen pl. a munkanélküliek, hajléktalanok megjelenése, borhamisítás, egészségügy működési zavarai stb.). 2. A probléma fontosságának és megoldhatóságának értékelése A probléma érzékelése esetén sem bizonyos, hogy a kormányzat megoldást keres rá. Ha nincs jelentős politikai presszió a kormányzaton, vagy nem kecsegtet politikai sikerrel a probléma kezelése, esetleg nem kompetens a közigazgatás annak megoldásában, akkor hajlamos megfeledkezni erről a kormányzat. 3. A helyzet tárgyilagos leírása, elemzése és (kvantitatív) modellezése A probléma megértéséhez szükséges annak az összefüggésrendszernek (társadalmi kontextusnak) a megértése is, amelyben az keletkezett és hatást gyakorol. A probléma kialakulásához vezető okok hatásmechanizmusának feltárása alkalmazott tudományos elemzést igényel (közgazdaságtan és szociológia által használt elemzési módszerek és technikák használata). A helyzet precíz és objektív feltérképezése elengedhetetlen a megfelelő megoldás megtalálásához. 4. Az egyes fontosabb megoldási alternatívák kidolgozása Ez egy kreatív folyamat, célja, hogy a lehetséges megoldások minél szélesebb körét tárjuk fel. Az alternatívák arra szolgálnak, hogy a valós állapotokat minél közelebb vigyék az elérendő célokhoz. 5. Az alternatívák elemzése és előzetes válogatása Általában a túl sok alternatíva zavart okoz, másfelől az alternatívák előzetes szelekciójával csökken a politikai szféra elé kerülő döntési spektrum. Szelekciós szempontok: Képes-e a közigazgatás az adott alternatíva végrehajtására, vagy sem? Nem zárja-e ki a demokratikus jogállamiság logikája a felmerülő megoldást? Rendelkezésre állnak-e a megfelelő források (pénz, személyi állomány, technika, stb.) a végrehajtáshoz? Vajon kiváltja-e az eredetileg megcélzott hatást a döntés? Lehetséges-e az, hogy egy alternatíva, amely alkalmas a kívánt cél elérésére, olyan káros következménnyel járhat, ami leronthatja a pozitív hatásokat? Milyen mértékben játszhat szerepet a közigazgatás az egyes alternatívák rövidtávú, tisztán politikai problémaként megjelenő, társadalmi hatásának felmérésében? (Pl. ilyen a kormány népszerűségének változása, esetleges sztrájkok, tüntetések stb.; eszközei közvélemény-kutatások, sajtóelemzések stb.). A fennmaradó alternatívák vizsgálata: mely célcsoportra vonatkoznak; milyen mértékben alkalmasak a kitűzött célok elérésére; költséghaszon elemzés (hatékonyság-vizsgálat); milyen hatással van: (a) a társadalom összjólétére, (b) ezen belül az egyes társadalmi csoportok jólétére; mennyire megvalósíthatók a gyakorlatban. 18

19 6. Egyeztetés más közigazgatási szervezetekkel, az érdekképviseletekkel, más érdekeltekkel Kettős célja van: növeli a döntés-előkészítés racionalitását (szakmai szempontok figyelembe vétele; más ágazatok szempontjainak figyelembe vétele, egyeztetések); politikai funkciója is van (lehetővé teszi a várható reakciók felmérését; előzetes kompromisszumok kialakításának lehetőségét biztosítja). 7. Döntés Ez az alternatívák közötti választásra vonatkozik. Racionális, mert a döntéshozó a céljai elérésére leginkább alkalmas alternatívát választja (optimális esetben, persze). 8. Végrehajtás A közigazgatás klasszikus felfogásában a közigazgatás kizárólagos feladata a jogszabályokban manifesztálódó politikai döntések végrehajtása. Ma már azonban a közpolitika formálásában is jelentős szerepet tölt be. A feladata manapság inkább az, hogy megfelelő összhangot teremtsen a politika-csinálás és a végrehajtás között. 9. A végrehajtás hatásának felmérése, elemzése, visszacsatolás Rendkívül fontos, hogy a közigazgatási tevékenység hatásáról számszerűsített információkkal bírjunk. Az ún. monitoring és evalváció lényegi kérdései: sikerült-e a problémát megszüntetni, vagy a kívánt mértékben csökkenteni; nem generáltunk-e a végrehajtás során újabb problémákat stb. A hatások elemzése az a pont, ahol a közpolitikai ciklus bezárul, és a folyamat újraindul. A közpolitikai folyamatban résztvevők köre I. A folyamat főszereplői: A., a közhatalmi pozícióban lévő politikusok (állami vezetők): kormányfő, miniszterek, államtitkárok; B., a parlament tiszta parlamentáris rendszer esetén legalábbis csak asszisztál a kormány döntéseihez, mivel ott azok a pártok vannak többségben, amelyek a kormányt is alkotják; C., az ellenzék szerepe pedig elhanyagolható, ezért az ellenzéki kritika nem a közpolitikai döntések tényleges befolyásolására, hanem sokkal inkább a lakosságnak az ellenzéki erők kormányzásra alkalmasabb voltáról való meggyőzésére irányul. II. A közigazgatás egyfelől szervezi és menedzseli ezt a folyamatot, másfelől a végrehajtás során felgyülemlő tapasztalatokat gyűjti össze, párhuzamosan azzal, hogy olyan szakembereket nevel ki, akik ezt a nagy mennyiségű empirikus ismeretet rendszerezni és újrahasznosítani tudják az újabb és újabb ciklusok során. III. Külső szakértelem bevonása különösen a társadalmi problémahelyzet és a megoldási alternatívák elemzése során (konzultáns cégek, egyetemi és akadémiai kutatóhelyek stb.). IV. A politikai játéktér többi szereplőjének és a média szereplőinek bevonása. Szakmai szervezetek, kamarák és érdekképviseletek javaslatainak figyelembe vétele. A média elemzése, hatásainak felmérése. A közigazgatástani tudományok kialakulása, fejlődése és a közpolitika A közigazgatástani tudomány önálló megjelenése a polgári társadalomba történő átmenet időszakára esik. Előtte a közigazgatás nem különült el az államigazgatáson belül és ennek megfelelően csak államtudományok léteztek. Az irányítási folyamatokban egymástól elválaszthatatlanul jelentkezett a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás. Az állami irányítás "túlsúlyos" volt a társadalommal szemben és az akkori irányítási feladatok - külső védelem, belső rendfenntartás és igazságszolgáltatás -, valamint a társadalmi közösségek igényei nem is tették szükségessé az állami funkciók, a hatalmi ágak elválasztását. Másfelől a napjainkban létező közszolgáltatásokat alapvetően nem az állami intézmények, hanem a társadalmi közösségek - család, kisközösségek -, illetve nem állami intézmények és szervezetek - egyházak, kis közösségek - végezték. 19

20 A XIX. század elejétől először az állami irányításban mentek végbe alapvető változások. A polgárság hatalomra jutott és a technikai fejlődés, a tömegtermelés, a társadalmi átrétegződés, a városiasodás szükségleteire és saját politikai-jogi igényeire illeszkedő állami berendezkedést alakított ki. Ennek egyik lényegi eleme volt - Montesquieu elmélete alapján - a hatalmi ágak szétválasztása. Vagyis a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtó funkciót betöltő közigazgatás önállósodott. A hatalmi-politikai jogosítványok leváltak a közigazgatásról és ezzel lehetővé vált a közigazgatási folyamatok önálló, tudományos vizsgálata. A polgárság az állami végrehajtó funkció, a közigazgatás önkényeskedését alapvetően kétféle módon korlátozta. Miután Rousseau nyomán deklarálták a törvényhozás szupremáciáját a többi hatalmi ág felett, egyrészt - az európai kontinensen - a közigazgatási jog kiépítésével korlátozták - szabályozták a köztisztviselők cselekvési körét, másrészt Angliában a különálló közigazgatási jog kiépítése helyett a közjogi szabályozás érvényességi körében vonták a köztisztviselőket, ezzel a jogi státusz szempontjából a köztisztviselő nem különbözött bármely más, munkát végző állampolgártól. A modern közigazgatás az állam cselekvő funkciója. Eredetének idején kétféle modell alakult ki: az európai kontinentális és az angolszász modell. 1. Az európai kontinensen - elsősorban is az irányadónak tekintett német és francia fejlődésben - a modern közigazgatás kifejlődése Montesquieu tanításának nyomvonalán bontakozott ki. Eszerint a közigazgatást is alá kell vetni a törvény uralmának, mert csak így szüntethető meg a közigazgatás addigi hagyományos hatalmi beállítódása, amelyet a szabad belátás és a jogi kötetlenség uralma jellemez. Montesquieu szerint általánosan kötelező jogszabályokat kell alkotni és a közigazgatás szabad belátását, diszkrecionális hatáskörét minél szűkebbre kell szorítani. Ezen a szemléleti bázison fejlődött ki a közjog új ága, a közigazgatási jog. A közigazgatási jog kifejlődésének terméke az európai kontinensen a jogállam, amelyben a jog nemcsak eszköze a modern közigazgatás működésének, hanem célja is. A kontinentális jogállam követelményei viszonylag könnyen összefoglalhatók. Ezek a következők: - a közigazgatás a törvény uralma alatt álljon és jogot ne sértsen, - az állampolgárok közigazgatási alanyi jogait független, különálló bíróság biztosítsa (közigazgatási bíróság), - a közigazgatás és az igazságszolgáltatás közti hatásköri összeütközések elbírálására független hatáskörű bíróság alakuljon. Ebben a jogállami szemléletben a köztisztviselők akkor cselekszenek, ha ezt a jogi szabályozás lehetővé teszi számukra. A jogállam eredeti felfogása szerint a köztisztviselő nem alkothat szabályokat, hanem olyan jogalkalmazóként viselkedhet, akinek cselekedetei a jogszabályok megszabta kereteken belül maradnak. Ha olyan közszolgáltatási szükséglet jelentkezik valóságosan, amelyre vonatkozóan nincs jogszabály, akkor a közigazgatás "hallgat", azaz passzivitásba burkolódzik. A modern közigazgatás - Montesquieu által elképzelt - klasszikus épületén kezdettől fogva és a XIX. század során folyamatosan repedések keletkeztek. Ennek döntő oka az volt, hogy a közigazgatás hagyományos, belső rendfenntartó és külső veszélyelhárító, tehát "negatív" jellegű feladatai mellett - a gazdasági-társadalmi modernizációs folyamat kibontakozásának talaján - új pozitív feladatok épültek ki az utak fenntartásával és a tömegközlekedés kifejlesztésével, a lakásgazdálkodással, az iskola- és közegészségügyi rendszer működtetésével és más feladatokkal kapcsolatban. Ezek a feladatok alapvető karakterükben térnek el a hagyományos közhatalmi jogosultságoktól, a belső rendfenntartástól és a honvédelemtől. Az új feladatok ellátáshoz nem elég a felhatalmazás és a felhatalmazás alapján történő kényszerítés, szankcionálás. A pozitív feladatok már olyan közszolgáltatások, amelyekhez a közigazgatási felhatalmazás mellett speciális 20

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László

Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László ELŐADÁSVÁZLATOK Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz I. félév Tóth-Matolcsi László 1. A politikatudomány elméleti alapjai. A tudományág kialakulásának

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

TANTÁRGYLAP Kiértékelés típusa

TANTÁRGYLAP Kiértékelés típusa TANTÁRGYLAP 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi 1.3 Intézet / Tanszék Közigazgatási és Közszolgálati

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben

A politika, állam és hatalom fogalma

A politika, állam és hatalom fogalma A politika, állam és hatalom fogalma A politika fogalma Polisz-ókori görög független városállam Politika-a város ügyeinek intézésével kapcsolatos dolgok Politilógia-politikatudomány Mai értelemben a politika:

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei

Szakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei 16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,

Részletesebben