Paksi bővítés: kereszttűzben

Átírás

1 Kedves Olvasó! Aktuális hírlevelünkben többek között a paksi beruházásokról, illetve további, energiatrendekkel kapcsolatos információkról tájékozódhat. TARTALOM TÁRSASÁGCSOPORTUNK HÍREI A HÓNAP TÉMÁJA A HÍR ÉS HÁTTERE TOVÁBBI HÍREK Betekintés az élhető jövőbe - Barangolások Fóton Jelentős megtakarítást hozhat a villamos berendezések karbantartása Paksi bővítés: kereszttűzben A szélerőmű-beruházások lassulására számítanak Európában Lengyelország is az atomenergia felé fordul Szélenergia-rekordot állított fel Dánia Egyre kapósabbak az e-autók Indiában épül a világ legnagyobb naperőműve Bokrétát avattak az angyalföldi passzívházon TÁRSASÁGCSOPORTUNK HÍREI Betekintés az élhető jövőbe - Barangolások Fóton Társaságcsoportunk 2013 őszén avatta fel az energiaautonóm rendszerek vizsgálatára és bemutatására szolgáló projektjét Fóton. A megújuló energiákat hasznosító berendezéseket felvonultató Élhető Jövő Parkot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Lovasterápiás Központjában valósítottuk meg, és a kutatási, ismeretterjesztési célokon túl a létesítmény biztonságos, a hálózattól független energiaellátását is biztosítja. A Park mindenki előtt nyitva áll, az idei évtől havi rendszerességgel szervezünk bemutató látogatásokat a helyszínre. a cikk folytatódik 1

2 A fóti Élhető Jövő Park számos megújuló energiaforrás hasznosítására szolgál példával. A szakembereink által megvalósított energiatermelő berendezések teljes mértékben képesek kielégíteni a központ energiaigényét. A közvetlenül a bejáratnál található, a Mogyoródi-patak medrében elhelyezett törpe vízerőmű, az istálló tetejére telepített napelemes kiserőmű, valamint a szélturbina az épületek áramellátásáról gondoskodnak és működtetik a kiemelkedően takarékos közvilágítást is. A 65 napelemből álló, 15,6 kilowatt névleges teljesítményű rendszer az üzembe helyezése óta már csaknem 20 megawattóra villamos energiát termelt. Ugyanitt helyezkednek el azok a napkollektorok is, amelyeket az istálló használati meleg vizének előállítására használnak. A park látogatóközpontjának állandó hőmérsékletét levegő-víz rendszerű hőszivattyú biztosítja, jelentős fűtési-hűtési költséget takarítva meg a létesítmény számára. Az épületben található továbbá egy több mint 180 akkumulátorból álló korszerű energiatároló-visszatápláló rendszer, amely lehetővé teszi a helyben termelt energia leghatékonyabb felhasználását. A rendszer folyamatosan a hálózatra csatlakozik, és megadott teljesítmény-idő menetrend vagy pillanatnyi teljesítményparancs alapján képes a villamos energiát akkumulátorokban adott ideig tárolni, majd azt igény esetén visszajuttatni a villamos hálózatba. Ennek köszönhetően az időjárási viszonyoktól függetlenül mindig rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű energia. Valamennyi energiatermelő egység, továbbá a két elektromosautó-töltő adatai egy intelligens felügyeleti (ún. SCADA) rendszerben futnak össze. Itt történik meg az adatok feldolgozása, megjelenítése, valamint a vezérlő parancsok kiadása. A rendszer működése során gyűjtött információk és mérési eredmények fontos tapasztalatokkal szolgálnak a megújuló energiák hálózati integrációja, a jövő smart hálózatainak tervezése terén. Amellett, hogy a berendezések helyben állítják elő a központ működéséhez szükséges tiszta energiát, a létesítmény egy másik, nagyon fontos funkcióval is bír. A park látogatóközpontja kutatási helyszín és bemutatótér is egyben. Az Élhető Jövő Park előkészítéséhez és megvalósításához folyamatos szakmai támogatást kaptunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem szakembereitől, a park felavatása óta pedig a fóti központ nyújt ideális vizsgálati, megfigyelési lehetőséget a decentralizált energiatermeléssel foglalkozó oktatóknak, hallgatóknak, kutatóknak. A "profik" mellett azonban a hétköznapi látogatók számára is bőven jut látnivaló, hiszen a látogatóközpontban mozgalmas, interaktív bemutatók, előadások várják az érdeklődőket. Társaságcsoportunk mindenkit szeretettel invitál a park felfedezésére. Minden hónapban csoportos látogatásokat szervezünk autóbuszos oda-visszautazással, szakértő kísérővel, tartalmas előadással. A közelgő események időpontjáról és tervezett programjáról Facebook-oldalunkon adunk tájékoztatást, jelentkezni a rendezveny@elmu.hu címre küldött levélben lehet. Ismerje meg személyesen is a fóti Élhető Jövő Parkot! Jelentős megtakarítást hozhat a villamos berendezések karbantartása - Érdemes külső szolgáltatóra bízni a feladatot - A folyamatos működés valamennyi cég, különösen a termelő vállalkozások számára létfontosságú. Ennek érdekében elengedhetetlen a villamos berendezések rendszeres karbantartása. Az ezzel járó feladatok elvégzése szaktudást, komoly felkészültséget igényel, ám a felülvizsgálatokkal számos meghibásodás kerülhető el, külső szolgáltató igénybe vételével ráadásul a költségek is csökkenthetők. a cikk folytatódik 2

3 A nagy- és középfeszültségű villamos berendezések rendszeres ellenőrzése, karbantartása az üzembiztonságon túl jelentős károk megelőzését is szolgálhatja. Gyakori probléma a vállalatok esetében, hogy az érintett készülékek - pl. transzformátorállomások - üzemeltetésére még képesek, ám a karbantartáshoz és hibaelhárításhoz szükséges szaktudás már nem áll rendelkezésükre. Társaságcsoportunknak éppen az adta az ötletet ilyen irányú szolgáltatás nyújtására, hogy a fogyasztói tulajdonban lévő transzformátorállomások és járulékos készülékek üzemeltetése, karbantartása csak felkészült és minősített szakembergárdával végezhető. Továbbá a tulajdonunkban lévő közcélú hálózatok berendezésein szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók fogyasztóink szolgálatában is. Az ELMŰ-ÉMÁSZ napi 24 órás ügyeleti szolgálata a Társaságcsoport szolgáltatási területén igen rövid időn belül képes bármilyen hiba elhárítására. Szolgáltatásunk lényege a fogyasztó tulajdonában lévő nagy- és/vagy középfeszültségű villamos berendezések tervszerű megelőző karbantartása, a berendezések állagmegóvása az üzembiztos működés megőrzése, a névleges műszaki, működési paraméterek teljesítésének ellenőrzése és helyreállítása, valamint a berendezések elvárt élettartamának biztosítása érdekében. Szolgáltatásunk népszerűségéhez hozzájárul, hogy számos cégnél a korábbi években elmaradtak a szükséges karbantartások; ilyen esetekben gyakran felújítási munkálatokra is szükség van. Igény esetén Társaságcsoportunk saját szerelői minden lehetséges beavatkozásra felkészítve átvizsgálják a rendszereket és elhárítják az esetleges problémákat. Mindez nem csak szakszerű, de költséghatékony megoldás is, mivel a vállalkozásnak nem kell külön szakembert foglalkoztatnia erre a célra. Bízza Ön is professzionális szolgáltatóra cége villamos berendezéseinek üzemeltetését és karbantartását! Amennyiben a lehetőség felkeltette érdeklődését, lépjen velünk kapcsolatba: ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport 1132 Budapest, Váci út Telefon: 06 1/ Fax: 06 1/ masz@masz.co.hu A HÓNAP TÉMÁJA Paksi bővítés: kereszttűzben A paksi atomerőmű két új blokkal történő bővítéséről született megállapodás Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin januári moszkvai találkozóján. A kormány alacsonyabb áramárat és az ország energetikai függőségének jelentős csökkenését várja a beruházástól. A nemzetközi tendert mellőző, váratlan döntés és az azt megalapozó dokumentumok visszatartása azonban szakmai és politikai vitákat gerjesztett. Az évszázad üzleteként is emlegetik a magyar kormányfő és az orosz elnök moszkvai találkozóján megkötött megállapodást, amelyben a paksi atomerőmű bővítésének kereteit határozták meg. A szerződés szerint az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom két, egyenként mintegy 1200 megawatt beépített teljesítményű reaktort épít Pakson. A beruházáshoz az orosz fél 10 milliárd eurós hitelt nyújt, amelyet 21 év alatt, 2025 és 2046 között kell visszafizetni. a cikk folytatódik 3

4 A szerződés részleteinek kidolgozására a későbbiekben kerül sor, az eddig közölt információk elsősorban a pénzügyi kondíciókra vonatkoznak. Ezek szerint a hitelt 3,9-4,9 százalékos, sávos kamat mellett kell törleszteni, de lehetőség van az előtörlesztésre is. Az összeget a beruházás 10 éve alatt folyósítják; Magyarországnak ezen felül 20 százalék önrészt kell biztosítania az építkezés utolsó szakaszában. A kormány álláspontja szerint a tervezett bővítés szükségessége vitathatatlan. A miniszterelnök szerint a magyar gazdaságnak olcsó energiára van szüksége a versenyképességhez. Egy minapi parlamenti megszólalásában azt vetítette előre, hogy a beruházás révén 13 százalékkal csökkenhet a hazai áramár. A két új reaktor megépítése évtizedekre megszabja a hazai energiapolitika irányát, a körülmények miatt több fronton is támadások érik a szerződést. A hazai ellenzék a paktum átláthatóságát kéri számon a kormányon, míg szakemberek és szakmai szervezetek a következetességet hiányolják. A paksi bővítésről szóló parlamenti döntés ennek ellenére igen gyorsan, az eredetileg tervezettnél is korábban megszületett, bár az ellenzék mellett néhány jelenlegi és volt kormánypárti képviselő is ellene foglalt állást. Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) korábbi, energetikáért felelős helyettes államtitkára szerint a megállapodás nincs összhangban a 2011 októberében a Parlament által is elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 című határozattal. A két és fél évvel ezelőtti dokumentum ugyanis nem tartalmazza, hogy a nukleáris energia hasznosítása kiemelt súllyal szerepel a hazai villamosenergiatermelésben, sem azt, hogy a beruházás elvonja a forrásokat az egyéb lehetőségektől. A jelenlegi kormány volt tisztviselője felhívta a figyelmet, hogy az emlegetett milliárd forintos beruházási költség akár milliárdra is rúghat a szükséges hálózatfejlesztési és tartalékkapacitás-bővítési munkákkal együtt. A paksi bővítést a kezdetektől kritikusan szemlélő Energiaklub bejelentette, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével keresetet indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen a szerződés nyilvánosságáért. A civil szervezet a döntést megalapozó háttérszámítások és egyéb dokumentumok megismeréséért szál síkra. Eközben a megújuló energiaforrások elterjedésében érdekelt szakmai szervezetek is hallatják hangjukat. A Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) szerint amennyiben a paksi bővítés a jelenlegi formájában valósul meg, az évekre visszaveti a hazai megújuló szektor fejlődését. A nukleárisenergia-termelés ilyen mértékű támogatása torzítja a piaci viszonyokat, a megújulóknak nagyon szűk mozgástér marad. A MANAP egy további fontos megállapítása, hogy a meglévő és az újonnan építendő atomerőművi blokkok csupán néhány évig fognak egymás mellett üzemelni, így a megépítendő tartalékkapacitások jelenleg pazarló beruházásnak tűnnek. A TASZ szerint az NFM első levelében azzal utasította el a közérdekű adatigénylését, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatokat 10 évre titkosították. A magyar-orosz megállapodás ügyében az Európai Bizottság (EB) szakértői is vizsgálatba kezdtek. A testület egységes piacért és szolgáltatásokért felelős tagja szóvivője útján úgy tájékoztatott, hogy a vizsgálat arra keresi a választ, hogy a megegyezés közbeszerzési szempontból összhangban van-e az uniós szabályokkal. 4

5 A HÍR ÉS HÁTTERE A szélerőmű-beruházások lassulására számítanak Európában Dinamikus növekedés után idén már a szélerőmű-beruházások visszaesésére számít az Európai Szélerőmű Szövetség (European Wind Energy Association - EWEA). Az okokat elsősorban a szabályozási, támogatási rendszerekben, a szélerőművekben termelt áram magas árában és a költségvetésekre, illetve a lakosságra nehezedő terhekben látja a szervezet. Tavaly 8 százalékkal lassabban bővültek a szélerőmű-beruházások Európában, mint egy évvel korábban. Bár a kontinens hagyományosan úttörőnek számít a megújuló energiák ezen szegmensében, több ország is jelentősen változtat korábbi támogatási politikáján, ez pedig hatással van a projektek volumenére. Dinamikus növekedés után idén már a szélerőmű-beruházások visszaesésére számít az Európai Szélerőmű Szövetség (European Wind Energy Association - EWEA). Az okokat elsősorban a szabályozási, támogatási rendszerekben, a szélerőművekben termelt áram magas árában és a költségvetésekre, illetve a lakosságra nehezedő terhekben látja a szervezet. Tavaly 8 százalékkal lassabban bővültek a szélerőmű-beruházások Európában, mint egy évvel korábban. Bár a kontinens hagyományosan úttörőnek számít a megújuló energiák ezen szegmensében, több ország is jelentősen változtat korábbi támogatási politikáján, ez pedig hatással van a projektek volumenére. A 2013-ban átadott beruházásokkal együtt ma annyi szélenergia-kapacitás működik az Európai Unióban, amennyi a 28 tagország áramigényének 8 százalékát tudná fedezni. Az arányok azonban rendkívül nagy mértékben eltérnek. Míg egyes - különösen tengeri szélerőművekkel is rendelkező - államokban magas a szélerőművek által termelt villamos energia hányada, addig más országok - többek között Magyarország - mutatói jóval gyengébbek. Hazánk helyzetét rontja, hogy évek óta nem létesülhettek új szélerőművek az országban. Tavaly az új szélerőmű-kapacitások 46 százalékát Németországban és az Egyesült Királyságban telepítették, eközben azonban jelentősen visszaesett a beruházási kedv Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban. Justin Wilkes, az EWEA vezérigazgató-helyettese szerint ennek oka a szabályozási és politikai bizonytalanságban keresendő. (A kisebb, feltörekvőnek számító piacok közül több államban - pl. Csehország, Bulgária, Románia - is csökkentették vagy megszüntették a megújuló energia állami támogatását.) Hazánkban az idei évben több ponton is változott a szélből termelt villamosenergia átvételére vonatkozó szabályozás. A MEKH csaknem egy százalékkal megemelte a támogatási összegeket a fogyasztói árindexhez való igazodás okán. Továbbá, a támogatásra csak a regisztrált zöldáram-termelők jogosultak. Végül, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. csak a folyamatosan és azonos mennyisében előállított (azaz extra szabályozási feladatot és költséget nem okozó) zsinóráramot köteles átvenni, az efölötti mennyiséget a tőzsdén értékesítheti. a cikk folytatódik 5

6 6

7 TOVÁBBI HÍREK Lengyelország is az atomenergia felé fordul Zöld utat kapott az első lengyelországi atomerőművek építése, miután Donald Tusk kormánya elfogadta az ország atomenergetikai programját. A döntés régóta érett, most viszont alapos tervvel álltak elő: az ütemezés szerint az első erőmű helyét 2016-ig ki kell jelölni, és legkésőbb 2035-re már két létesítménynek termelnie kell. A The Economist szerint a projekt költségeit milliárd zlotyra ( milliárd forint) becsülik. A lengyel kormány elképzelései között két helyszín szerepel. Az egyik a pomerániai Zarnowiec, ahol a projektet irányító Lengyel Energetikai Csoport (PGE) már megvásárolt egy 120 hektáros területet. A másik kiszemelt pont a szintén a Balti-tengerhez közeli Choczewo. A kormányhatározat szerint az első építkezésnek 2019-ben kell megkezdődnie és az erőműnek 2025-ig üzembe kell állnia, és a második ütem sem húzódhat 2035-nél tovább. A beruházáshoz szükséges külföldi tőke és know-how kapcsán két francia cég, az Areva és az EDF is szándéknyilatkozatokat írt alá több lengyel céggel a majdani atomerőművek építésében történő együttműködésről. A lengyelek egyébként egyelőre nem határozták meg közelebbről, hogy mely országból érkező vállalat építheti a létesítményeket, annyi azonban régóta tudott, hogy az ország minél inkább függetlenedne az orosz energiahordozóktól. Szívesen látnának amerikai cégeket is, de a hazai beszállítókat is mindenképpen igyekeznek helyzetbe hozni. A lengyel kormány először 2009-ben adta jelét egy atomenergetikai program kidolgozása iránti elkötelezettségének. A cél akkor is az ország energiatermelésének diverzifikálása volt. Becslések szerint a nukleáris erőművek az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 17 százalékát termelhetnék 2030-ig. Jelenleg a termelés 88 százaléka kőszénre és lignitre épül. Az Oroszországból érkező földgáztól való függőség, valamint a Brüsszellel régóta zajló alkudozás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről egyre inkább az alternatívák keresésére ösztönözték a kormányt. A politikai erők között egyelőre nem született konszenzus a nukleáris energia kérdésében, és hasonlóan megosztott a közvélemény is. Egy közelmúltbeli kutatás szerint a lengyelek 50 százaléka támogatná egy atomerőmű megépítését, 8 százalékuk pedig bizonytalan. Az atomenergetikai koncepció kétéves társadalmi vitája során a gazdasági minisztériumhoz mintegy 60 ezer beadvány érkezett - többségük a szomszédos német tartomány, Mecklenburg-Vorpommern aggódó lakosaitól. 7

8 Szélenergia-rekordot állított fel Dánia Kimagasló eredménnyel hívta fel magára a figyelmet a közelmúltban Dánia. A zöldenergiatermelésben régóta jeleskedő ország szélerőművei nemrég több energiát állítottak elő, mint a teljes napi szükséglet. A teljesítmény egyelőre természetesen nem állandósul ezen a szinten, de Dánia így is világelső a szélenergia terén. A skandináv ország állami energiaszolgáltatója, az Energinet adatai szerint 2013 decemberében a teljes villamosenergia-szükséglet 54,8 százalékát szélerőművek biztosították. Karácsony hetében, amikor az ünnepek miatt kisebb az ipari felhasználás, ez az arány 68,5 százalékra emelkedett. A rekordot jelentő napon, december 21-én a szél segítségével a szükségletek 102 százalékát fedezték, sőt egy órán át a termelés 130 százalékra futott fel. A decemberi eredménnyel egy egyébként is sikeres évet zárt Dánia. Mindössze 4,8 gigawatt beépített kapacitás mellett 11,1 milliárd kilowattóra villamos energia származott a szélerőművekből, ez a teljes éves felhasználás 33,2 százalékának felel meg. Tavaly újabb 600 megawattnyi kapacitást telepítettek, ami hűen tükrözi a kormány megújuló energiák iránti elkötelezettségét. Jellemző adat, hogy 2020-ra a villamosenergia-termelés felét már a szélre bíznák. Az Energinet hangsúlyozta, hogy a decemberi rekord nem csak helyi, de világszinten is csúcsnak számít. Bár számos ország (Kína, az Egyesült Államok, Németország, Spanyolország, India és az Egyesült Királyság) rendelkezik sokkalta nagyobb szélerőművi kapacitással - sőt az első három helyezett mindegyike több mint tízszer annyi energiát állít elő szélből, mint Dánia - a helyzeti előny az ország méretében rejlik. Itt a legnagyobb ugyanis a szélből származó villamos energia egy főre eső mennyisége. 8

9 Egyre kapósabbak az e-autók - Újabb alternatív hajtások a láthatáron - A jelek szerint nagy népszerűségnek örvend a BMW tavaly ősszel debütált elektromos autója, az i3, a hatalmas kereslet jelenleg mintegy féléves várakozási időt okoz a leendő tulajdonosoknak. Egyelőre mindez nem jár azzal, hogy a bajor gyártó letarolná a piacot, hiszen az e-autók szegmense egyelőre nem telített, azonban a rohamos fejlődés miatt sokasodnak a versenyzők. Sőt, a világ nagy autógyártói eközben további alternatív hajtásokkal is kísérleteznek. A minap jelentette be a BMW, hogy a várakozásokat messze meghaladó mértékű, mintegy 11 ezer megrendelés érkezett elektromos modelljére, az i3-ra. A hír kapcsán felmerült a kérdés, hogy vajon ezzel máris a Tesla pozícióit veszélyeztetik-e, azonban a két gyártó jelenleg futó modelljei közötti különbség miatt ez nem látszik valószínűnek. A Tesla Model S típusa méretei, műszaki paraméterei és menettulajdonságai alapján (hatótávolság, gyorsulás, végsebesség) egy másik kategóriát képvisel. Továbbá, az elektromosautó-gyártás ma még egy fiatal iparág, és úgy fest, hogy minden szereplőnek van hely. (A BMW megfontoltságát jelzi egyébként, hogy - az Automotive News Europe szerint - egyelőre nem tervezik az elektromos széria további bővítését. A bajorok i9-ig levédették a típusjelzéseket, de az i3 és az i8 mellett a keresleti oldal alaposabb feltérképezéséig nem jelenik meg újabb e-autó a palettán.) A villanyautók terjedésének egyik legfőbb akadályát sokan, sokáig a megfelelő töltőinfrastruktúra hiányában látták. A helyzet csak lassan javul e téren, bár az Európai Unió tavaly igen ambiciózus célokat tűzött ki az egyes tagállamokban telepítendő elektromosautó-töltők számára vonatkozóan. Hazánknak például 2020-ra mintegy 7 ezer nyilvános töltőállomás üzembe állítását irányozták elő. Jelenleg mindössze ennek a töredékét éri el a töltők száma, ám a bővülés, ha lassan is, de folyamatosan zajlik. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport 2010 óta 31 nyilvános berendezést helyezett üzembe Budapesten, Miskolcon és Fóton. A legnagyobb gyártók a hagyományosnak számító, akkumulátorral hajtott e-autók mellett további alternatív hajtásokkal is kísérleteznek. A legfontosabb ezek közül a hidrogén üzemanyagcellás megoldás, ahol az autót szintén elektromotor mozgatja, ám az nem telepekből, hanem a nagy nyomású és rendkívül hideg hidrogén elégetésekor keletkező szabad elektronokból nyeri a működéséhez szükséges energiát. A folyamat mellékterméke tiszta víz, azaz környezetvédelmi szempontból igen előnyös, ám a hidrogéntöltő-állomások csekély száma egyelőre gátat szab a technológia gyorsabb fejlődésének. Hidrogénhajtású modellekből viszont addig sincs hiány, hiszen több távol-keleti gyártó (Toyota, Honda, Hyundai) és nagy európai és amerikai gyárak is elkészítették a saját példányaikat. A prioritások azonban eltérőek, így míg az ázsiai szereplők gyártmányai már több generációt is megéltek, addig például a Mercedes-Benz és a BMW a presztízskérdésnek számító első modellek kifejlesztése után ma már kevesebb figyelmet fordít erre a szegmensre. Némiképp kilóg a sorból a PSA Peugeot-Citroën konszern, amely a sűrített levegős meghajtásban lát nagy fantáziát. Ezen a téren szoros együttműködést tartanak fenn a Bosch-sal, amellyel kifejlesztették a sűrített levegős hibrid megoldást. A "Hybrid Air" néven bemutatott technológia lényege, hogy a benzinmotor mellett nem villanymotor, hanem hidraulikus rendszerhez társított sűrített levegő - egészen pontosan nitrogéngáz - segíti az autó hajtását. Indiában épül a világ legnagyobb naperőműve Hatalmas vállalkozásra készül hat indiai állami vállalat. Terveik szerint a világ eddigi legnagyobb napenergiát hasznosító erőművét építik fel - számolt be a Nature magazinra hivatkozva a scientificamerican.com. A megawattos létesítmény négy nukleáris reaktornak felel meg, és több mint tízszer akkora, mint a valaha épített legnagyobb naperőmű. a cikk folytatódik 9

10 A hatalmas, 77 négyzetkilométer kiterjedésű telepet a Rajasthan tartománybeli Sambhar sóstó közelében építik fel. A hét évig tartó építkezés költségét mintegy 4,4 milliárd dollárra becsülik. A hivatalos adatok szerint a létesítmény élettartama 25 év lesz, és évente 6,4 milliárd kilowattóra villamos energiát termel majd, több mint 4 millió tonnával csökkentve India éves szén-dioxid-kibocsátását. India hálózatra csatlakoztatott napenergia-termelő kapacitása jelenleg megawatt. Mindez 2010-ben még csupán 17,8 megawatt volt, mielőtt a kormány meghirdette volna országos napenergia-programját (Jawaharlal Nehru National Solar Mission - JNNSM). Ennek célja, hogy Indiában a beépített naperőmű-kapacitás 2022-re elérje a 20 gigawattot. Az utóbbi években jelentősen, 17-ről 7,5 rúpiára csökkent a napenergia előállításának költsége Indiában, és további áresést várnak. Ez az összeg azonban még mindig fölötte marad a szén-, gáz-, illetve atomerőművekben termelt energia árának. A nagyszabású napenergia-program keretében India jelenleg - az Egyesült Államokkal együttműködve - műholdképek alapján elemzi a lehetséges erőműhelyszíneket. Ezen felül felállítottak 51, kifejezetten a napsugárzás mérésére szolgáló állomást is, amelyek adatait összevetik további 45 meteorológiai megfigyelőhely információival. A környezetbarátnak számító módszer ellenére a gigantikus szolárrendszereknek ellenzői is akadnak - éppen a zöldek személyében. A környezetvédők szerint nincs értelme ekkora kiterjedésű erőműveket építeni, ahonnan mintegy 20 százalékos veszteséggel jut el a villamos energia a nagyvárosokba - különösen úgy, hogy eközben az indiai falusi lakosok alig felének adatik meg az elektromosság használata. Éppen ezért a decentralizált, a vidéki térségekben elszórt kisebb létesítményekből álló rendszer mellett érvelnek. Bokrétát avattak az angyalföldi passzívházon Nem csak Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak számít a XIII. kerületi önkormányzat beruházásában épülő passzív társasház, amelynek bokrétaünnepségére a minap került sor. A 2,3 milliárd forintból megvalósított 100 lakást pályázat útján elnyerhető bérlakásként hasznosítja majd a kerület. Az épületek fűtését hőszivattyúk biztosítják, az átlagos fűtési költség évente mintegy 15 ezer forint körül várható. A beruházást teljes egészében az önkormányzat finanszírozza, és Tóth József polgármester szerint a projekt jól illeszkedik a 2002 óta zajló bérlakás-építési programba. Tolnay Tibor, a kivitelező Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az épületek speciális jellege miatt a mostani állapot már jóval meghaladja a szerkezetkész fázist. Nagy Csaba tervező arra emlékeztetett, hogy az építkezés nem csak hazánkban az első, hanem Ausztriát kivéve a térség egyetlen országában sem vállalkoztak még ehhez foghatóra. Lényeges különbség a hasonló műszaki színvonalat képviselő ausztriai házakhoz képest, hogy itthon mintegy 50 százalékkal alacsonyabb költségen valósul meg a beruházás. Az épülettömbök a Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és Fáy utca által határolt területen helyezkednek el. A három épületrészben összesen 100, egyenként 41, 48, illetve 60 négyzetméteres lakás épül. Az optimális tájolásnak, az üvegfelületek alacsony arányának és a speciális hőszigetelésnek is köszönhetően egy-egy lakás átlagos éves fűtési költsége mintegy 15 ezer forint lesz. Ugyanez egy hagyományos technológiával épült háznál szoros költséget jelent. (A passzívházakat minősítő német "Darmstadt Passivhaus Institut" kritériumai szerint egy ház épületenergetikai szempontból akkor minősül passzívnak, ha a fajlagos fűtési igénye nem haladja meg a 15 kwh/m2 értéket évente.) 10

11 powered by lightmedia 11