BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag. Equinox Consulting Kft szeptember

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. szeptember"

Átírás

1 BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag Equinox Consulting Kft szeptember

2 KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert Bardóczi Sándor Dömötör Tamás PhD Kadlok Nándor Keresztszeghy István Kriston Kristóf Nemes Szilárd Papp Julianna Szabó Levente közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő tájépítész mérnök, participációs szakértő közgazdász, vezető tanácsadó politológus, kommunikációs szakértő közgazdász, vezető tanácsadó politológus, kommunikációs szakértő közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora közgazdász, vezető tanácsadó Fax: H-1031 Budapest, Záhony u Graphisoft Park BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS Az IVS célja, feladata, időtávlata Az IVS szerkezete A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben Balatonboglár mint borvidéki központ Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában A város szerepe a térségi munkamegosztásban VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A város szerkezete Gazdaság Társadalom Népesség Háztartások, családok Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet Települési környezet Természeti környezet állapota Épített környezet állapota Látnivalók, vonzerők Lakásállomány és üdülőterületek Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás, nevelés Egészségügy Szociális ellátás Közigazgatás, közintézmények Sport és szabadidő Közművelődés Civil szervezetek Közbiztonság Kommunikációs audit a médiakörnyezet feltérképezése Kommunikációs csatornák ismertetése BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

4 A település sajtójának elemzése Balatonboglár kommunikációs aktivitása Környező és hasonló profilú települések kommunikációs aktivitása Imázs és identitás vizsgálat A település imázsának felmérése (külső imázs elemzés) A településen élők identitás vizsgálata (belső imázs elemzés) A korábbi időszak fejlesztései Összegzés A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE Part menti városrész Központi városrész Szőlőskislaki városrész SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK STRATÉGIA SWOT-analízis A város jövőképe Fejlesztési célok városra és a városrészekre Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Az akcióterületek bemutatása Akcióterületi beavatkozások Akcióterületenkénti költségbecslés Fenntarthatósági szempontok A stratégia külső és belső összefüggései Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Önkormányzati ágazati vagy tematikus stratégiával való összhang Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Városmarketing stratégia A városmarketing fogalma feladat-meghatározás Kommunikációs jövőkép a sikeres kommunikáció ismérvei Kommunikáció-stratégiai célok Helyzetelemzés A marketingkommunikációs tevékenység célcsoportjai Balatonboglár település mint termék pozicionálása Célcsoportok és üzenetek összhangját szemléltető táblázat BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

5 A marketingkommunikációs stratégia eszközei A célcsoportok és eszközök összhangját az alábbi táblázat szemlélteti Időzítés Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok Partnerség Monitoring és IVS felülvizsgálat IRODALOM TERVIRATOK MELLÉKLETEK ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005) ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta) ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása között (forrás: KSH) ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) ábra: A Vörös és a Kék kápolna ábra: A közműolló változása Balatonbogláron 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTAR) ábra: Balatonboglár városrészeinek lehatárolása ábra: A part menti városrész lehatárolása ábra: A központi városrész lehatárolása ábra: A szőlőskislaki városrész lehatárolása ábra: Balatonboglár szegregációs térképe (forrás: KSH) ábra: Szőlőskislak szegregációs térképe (forrás: KSH) ábra: Balatonboglár városára értelmezett portfólió mátrix valós, jelenlegi állapot ábra: Balatonboglár városára értelmezett portfólió mátrix elvárt állapot ábra: Balatonboglár problémafája ábra: Balatonboglár célfája ábra: Balatonboglár akcióterületeinek kapcsolódása az átfogó célokhoz ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása ábra: Az A1 (Zöld szív) akcióterület légifelvételen ábra: Az A2 akcióterület (Pari Zóna) területének légifelvétele BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

6 30. ábra: Az A3 akcióterület (Munkahely) területének légifelvétele ábra: Az A4 akcióterület (Jankovich) területének légifelvétele ábra: Az egykori Nagyberek kiterjedése a III. katonai felmérés térképén ábra: Az A5 (Berekért) akcióterület légifelvételen ábra: Az A6 (Városperem) akcióterület légifelvételen ábra: Az A7 (M7-Dél) akcióterület lehatárolása légfelvételen ábra: Az A8 (Kislakért) akcióterület légifelvételen ábra: Az A9 (Landord) akcióterület légifelvételen ábra: A Gömbkilátó környezetrendezése (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv) ábra: Szabadtéri színpad és lombkorona ösvény a Kilátódombon (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv) ábra: A tervezett kalandpark fogadóépülete (forrás: Újirány Kkt. koncepcióterv) ábra: A 70-es városközponti szakaszának rehumanizálása (illusztráció) ábra: A malom rehumanizálása (illusztráció) ábra: A Platán sétány és a Vörösmarty tér összenyitása (illusztráció) ábra: A Parti sétány fejlesztése (illusztráció) ábra: Gyermekparadicsom és rendezvénytér a feltöltés helyén (illusztráció) ábra: A kereskedelmi-gazdasági funkciójú terület képe most ábra: Részlet a területre érvényes szabályozási tervből ábra: Ökoturisztikai fejlesztések a Nagyberek területén (illusztráció) ábra: A terület mai képe ábra: A lakóterület fejlesztésre vonatkozó érvényes szabályozás ábra: Az M7-től délre eső akcióterület mai képe ábra: Szőlőskislak központi területének mai képe ábra: Egy lehetséges fesztiválhelyszín képe a Landord területén (illusztráció) ábra: Célcsoport halmazok kapcsolódása ábra: A termékképzés folyamata ábra: Az ernyőmárka és az üzenetek struktúrájának sematikus ábrája ábra: A kampány négy rész-szakaszának egymáshoz való viszonya és intenzitása TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009) táblázat: Településszintű adatok (2009. február, forrás: Regionális Munkaügyi Központ) táblázat: A közigazgatási terület megoszlása táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, táblázat: Hazai támogatások évben táblázat: Uniós támogatások (NFT1) évben táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) évben táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, táblázat: Oktatási intézmények adatai Balatonbogláron (2008) táblázat: Az elmúlt 5 év fejlesztései Balatonbogláron táblázat: Városrészek funkcióellátottsága BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

7 16. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.) táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.) táblázat: SWOT-analízis táblázat: Az egyes akcióterületek átfogó céljai, részcéljai táblázat: Akcióterületek funkcióellátottsága táblázat: Az akcióterületekre vonatkozó projektlista tervezet táblázat: Az akcióterületekre vonatkozó összesített költségbecslés táblázat: Az akcióterületekre vonatkozószűkített, priorizált projektlista tervezet táblázat: Az akcióterületeken tervezett fejlesztésekhez kapcsolható potenciális pályázati források táblázat: Az NTS és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése táblázat: Az SMSF és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése táblázat: Az OTK és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése táblázat: A BKÜ-HTTK mikrotérségi és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése táblázat: Az BNT-KFS és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése táblázat: Az DDR-TSFP és a Balatonboglári IVS céljainak illeszkedése táblázat: Akcióterületi célok megvalósításának időtávjai táblázat: A városrészek céljainak áttekintése, és azok más városrészekre gyakorolt lehetséges (pozitív vagy negatív) hatásainak bemutatása táblázat: Kockázatok azonosítása és kezelése táblázat: A stratégiai és a kommunikációs célok összhangja táblázat: Versenytárs-elemzés táblázat: Kommunikációs SWOT-analízis táblázat: Célcsoportok jellemzése, befogadói attitűdök vizsgálata táblázat: Célcsoportok és üzenetek összhangja táblázat: Marketingkommunikáció becsült költségei táblázat: Célcsoportok és eszközök összhangja táblázat: Éves kommunikációs tervek készítésére tett javaslat táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanok táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanok javasolt hasznosítási módja táblázat: Az akcióterületekhez kapcsolódó forgalomképtelen ingatlanokon tervezett jelentősebb fejlesztések táblázat: Balatonboglár Város Önkormányzata által értékesíthető ingatlanok köre, illetve kijelölése 2009 évre BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

8 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum. Célszerűen igazodva a Strukturális Alapok tervezési-programozási ciklusához az IVS tartalmazza a város és részeinek 2016-ig elérendő céljait, tervezett projektjeit, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett erőforrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és kb. 3-5 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, az önkormányzat Képviselő-testületének határozati jóváhagyása. A stratégia elsődlegesen Balatonboglár Város Önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Emellett fontos szerepe van a stratégiának a megvalósulásában érdekelt a tervezési folyamatba is bevont partnerek támogatásának fenntartásában, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Érdekeltjévé válik a stratégiának az a külső szereplő is, amely forrásokat kíván a város fejlődéséhez biztosítani: hazánkban ez a szerep kizárólagosan a központi kormányzaté, a szakpolitikák megvalósításáért felelős intézményein keresztül. Az Integrált Városfejlesztési Stratrégia célja kettős: egyrészt elengedhetetlen a város megfelelő fejlődési irányainak kiválasztása és konkrét meghatározása, ezáltal a település hosszútávú távon biztosítható fejlődése, az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tétele szempontjából. másrészt a központi kormányzat stratégiával kapcsolatos igényeinek kielégítése mellett lehetőséget teremt a város számára európai uniós pályázati források lehívhatóságához (és mint tudjuk a 2009-es évtől kezdődő akciótervi időszaktól az IVS készítése városmérettől függően elvárás vagy ajánlott minden központi forrásokra pályázó várossal szemben). Az elkészített stratégia egy olyan tervezési dokumentum, ami összefoglalja a város adottságait, lehetőségeit, számba veszi a problémás gócokat, a feltárható veszélyforrásokat, majd megoldást kínál ezek kezelésére, és a város egységes, minden érintett (városvezetők, lakosok, vállalkozók, civilek) által elfogadott fejlődési irány melletti fejlesztésére. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

9 A stratégia az abban leírtak maradéktalan betartásával azt az utat hivatott kijelölni, amely mentén haladva a város a jelenlegi helyzetéből a várt, ideális állapot felé tud elmozdulni, meg tudja valósítani kijelölt céljait, amely a város jövőképének eléréséhez vezet. A települési jövőkép a közelmúlt összegzésével, a jelen helyzet ismeretével és a jövő lehetőségeinek felmérésével alakítható ki. Jelenleg és a közeljövőben a külső környezet bizonytalan, a belső erőforrások korlátozottak, szükséges a több lábon állás kialakítása. Új ágazatok megjelenítésére és a meglévő belső erőforrások jobb kihasználására, valamint a köztük lévő együttműködés erősítésére kell a figyelmet fordítani. Balatonboglár térségi viszonylatban fejlett, jelentős arányú beépített területekkel bír, ezért fokozott hangsúlyt kell fektetni a mennyiségi növekedés helyett a minőségi átalakulásra, a meglévő területek színvonalának erősítésére, a meglévő potenciál jobb, hatékonyabb kihasználására. Balatonboglárnak a váltásorientált stratégiát javasolt megcélozni. Ehhez kiemelten fontos a stratégiai tervezés és a stratégiára alapuló programok alapos kidolgozása, illetve ezek harmonizálása, egymást erősítő hatásainak maximalizálása. Balatonboglár alapcélja (jövőképe) a Barátságos és Biztonságos város státuszának megerősítése. A város mértéktartó és organikus fejlődés mellett elkötelezett. Barátságos, mert célja a kulturális nyitottság és programválaszték, a nagy zöldfelületek, a szolgáltatások színvonalának és a vendégszeretet helyi értékeinek összekapcsolása, a befogadás, a térségi együttműködés erősítésére való hajlandóság és a családbarát típusú fejlesztések végrehajtása, a borhoz, kultúrához, nyugodt pihenéshez, aktív sporthoz kapcsolódó rétegigények kielégítése. Fontosnak tartja a belső társadalmi párbeszédet és az emberi kapcsolatok erősítését. Biztonságos, mert célja a lépésről lépésre történő, szerves, az itt élők többségi igényeit tükröző fejlődés elősegítése, a munkahelyek megteremtése és megtartása, az egészség megőrzése, a környezetbiztonság, a közbiztonság és az energiabiztonság fokozása. A város a két legmeghatározóbb helyi erőforrására, a Balatonra és a Borra építkezve olyan hozzáadott termékés szolgáltatás csomagot kíván kialakítani, amely képes megtartani népességét, emeli a város térségi státuszát, de nem rombolja környezetminőségét, megőrzi és fejleszti természeti és kulturális értékeit. Balatonboglárnak, mint Barátságos városnak a jövőben elsősorban a kultúra és a turizmus fejlesztésébe kell energiákat fektetnie a minőségi fejlesztéseken keresztül. Mint Biztonságos városnak pedig a biztos foglalkoztatás megteremtése, a közszolgáltatások hatékonyabbá és BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

10 minőségibbé tétele és a környezeti biztonság (fenntarthatóság) megteremtése a fő feladata. Ezáltal, valamint a Balatonra és a Borra, mint két legfontosabb erőforrására alapozva adhat a BB márkanévnek új biztos és barátságos töltetet. Balatonboglár jövőképében felvázolt célkitűzés kicsit eltérően az IVS 7-8 évre szóló tervezési időszakától a város adottságait és eddigi fejlesztési folyamatát tekintve reálisan elérhető, ha a következő 7-20 évben sikerül a felvázolt célok beteljesülését szolgáló programokat, illetve azok jelentős részét megvalósítani. A nagy volumenű ipari fejlesztések lehetősége Bogláron illuzórikus, a település jövőképében a turizmusnak kiemelt szerepe kell legyen. A rétegturizmus (borgasztronómiai, kulturális, sport) mellett a fejlesztésben a leghangsúlyosabb szerep a tömegturizmuson belül a családbarát turizmus létesítményi, rendezvényi és szolgáltatási szinten történő kiszolgálása lehet. A több lábon állás érdekében a kertészet-szőlészet-borászat és a szolgáltatás-kereskedelem fejlesztése is fontos, hosszabb távon pedig meg kell vizsgálni egyéb gazdasági ágak megjeleníthetőségét, amelyek az üdülőkörzet által biztosított keretek között letelepíthetők. A biztonságos jövőkép megvalósulásához elengedhetetlen a fenntarthatóság elveinek alkalmazása, a környezeti értékekkel való lehető legjobb gazdálkodás és a kockázatok minimalizálása. Hangsúlyos szerepet kell kapnia a gazdasági válságkezelésnek (gazdasági stabilitás) és a megfelelő, előrelátó klímapolitikának (környezeti stabilitás), melyek mellett fontos a helyi közösség összetartásának és bizalmának erősítése (társadalmi stabilitás). Balatonboglár adottságait és lehetőségeit figyelmbe véve három nevesített városrészre került felosztásra, melyeken belül az előzetes egyeztetések és fókuszcsoportos beszélgetések alapján összesen kilenc akcióterület kijelölése történt meg, ahol valamilyen beavatkozás a városrehabilitáció érdekében indokolt, illetve körvonalazódni látszik: 1. Part menti városrész A2 (Parti zóna) akcióterület A4 (Jankovich) akcióterület 2. Központi városrész A1 (Zöld szív) akcióterület A3 (Munkahely) akcióterület A5 (Berekért) akcióterület részben itt, részben a szőlőskislaki városrészben A6 (Városperem) akcióterület BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

11 3. Szőlőskislaki városrész A5 (Berekért) akcióterület részben itt, részben a központi városrészben A7 (M7 dél) akcióterület A8 (Kislakért) akcióterület A9 (Landord) akcióterület 1. ábra: Balatonboglár akcióterületeinek lehatárolása BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

12 A tervezett beavatkozások nem kizárólag az Önkormányzat fejlesztéseit jelentik, minden, a város életét meghatározó beruházás számára fontos, hogy kijelölt út mentén egy egységes koncepció, jövőkép, stratégia elérése érdekében valósuljanak meg, hiszen így tudják legjobban kifejteni társadalmi-gazdasági-környezeti hatásaikat és így képesek egymást leginkább segíteni, erősíteni. Balatonboglár Város Önkormányzata számára vannak olyan lehetőségek (beépítési javaslat kidolgozása; pilot-projekt megvalósítása demonstrációs jelleggel; bizonyos adókedvezmények biztosítása; együttműködés kezdeményezések; funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek, melyek hasznosításának előnyben részesítése, ösztönzése; idegenforgalmi fejlesztések támogatását célzó pályázat kiírása; konzisztens és kiszámítható szabályozási környezet fenntartása; önkormányzat tanácsadói hozzájárulása), melyek a magántőke minél hatékonyabb bevonását és hasznosítását, minél jövedelmezőbb működését teszik lehetővé komolyabb beruházások megvalósítása nélkül, ezzel is segítve, gyorsítva a stratégiához tartozó fejlesztési célok elérését. Az Önkormányzat nem beruházási jellegű eszköztárának egyik legfontosabbika a városmarketing stratégia. A városmarketing szerepe elsősorban a település iránt éreklődő potenciális és meglévő látogatók, turisták, a városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek szempontjából jelentős és közvetlen, azonban jó hatással van a helyi lakosságra, vállakozókra, hiszen közvetett módon az ő megélhetésüket, életszínvonalukat javítja. A városmarketing tevékenységek egyedüli célja: arra törekedni, hogy a település neve, Balatonboglár a város fejlődése szempontjából fontos társadalmi csoportokban pozitív és cselekvésre ösztönző asszociációkat keltsen. A kommunikáció szakmai megfontolásokból indul ki, ilyenformán illeszkedik majd a ténylegesen megvalósuló fejlesztésekhez és programokhoz. Sikeressége csakis a fejlesztések elindulásához és megvalósulásához köthető. Bizonyos mértékben és átmeneti jelleggel helyettesítheti, de teljességgel nem válthatja ki azokat. Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja 1. egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába ( stratégiai menedzsment ); 2. másrészt pedig a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását ( operatív menedzsment ). A stratégiai menedzsment a hatások érvényesüléséért, az operatív menedzsment pedig az eredményekért (mind a közvetlen, kimenetek, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget. Az BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

13 eredmények visszacsatolása a program nyomonkövetéséből ( monitoring ) származó adatok alapján történik. A stratégia menedzsment szervezete nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől. A feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának szoros együttműködését igénylik. Az együttműködést a hivatal szervezetében intézményesíteni szükséges egy stratégiai munkacsoport felállításával, amelybe az érdekelt szakmai szervezeti egységek delegálnak résztvevőket. Az operatív (konkrét programokat lebonyolító) városfejlesztési projektmenedzsment szervezet feladatait pedig leghatékonyabban egy önkormányzati városfejlesztő társaság tudná ellátni (gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, kis létszámú, de sok szakértőt és vállalkozót mozgató eredményorientált szervezet). Balatonboglár számára a partnerségek erősítése kiemelten fontos. Ezt egyrészt a nehéz gazdasági helyzet, másrészt a helyi társadalom önmagáról, illetve az egyes felek egymásról alkotott képe is indokolja. Mindkét szempontból fontos a társadalmi kohézió erősítése, mivel a jelenlegi helyzetből csak egy megerősödött helyi közösségnek van esélye kilábalni. Az erős belső kohézió megteremtése elsődlegesen a bizalom megerősítésével érhető el, elsősorban a helyi vezetés és a lakosság között, amiért mindkét félnek tennie kell. A partnerség erősítésében az Önkormányzat, a helyi intézmények és a helyi civil szervezetek lehetnek kezdeményezők. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósulásának egyik fontos mechanizmusa a monitoring feladatok ellátása, a visszacsatolások megvalósítása, következtetések levonása és a szükséges beavatkozások megtétele. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott céloknak, azok megvalósulási módjának, valamint eredményeinek részletes vizsgálatát követően szükség lehet a dokumentum korábbi felülvizsgálatára, a stratégiai célok módosítására, a szükséges beavatkozások változtatására. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

14 2. BEVEZETÉS 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia jelenleg nem jogszabályi kötelezettség (azonban jogszabályi előkészítése az NFGM-ben zajlik, ami a későbbiekben a műfaj pozícióit várhatóan megerősíti), ezért még akkor van értelme a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Az már most egyértelműen látszik, hogy az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az is jól látszik, hogy a minisztériumi szándékok szerint idővel nem csak a funkcióbővítő vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelező a városok számára IVS-t felmutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében (pl. ROP-ok egyéb pályázati konstrukciói, TÁMOP, TIOP esetében) is előnyt jelent majd, ha a pályázati kiírásra benyújtott projekt a település integrált fejlesztési stratégiájába illeszkedik. Az IVS egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

15 Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg az Nemzeti Fejlesztési És Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. Újszerű eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ilyenek például a forráskoordináció, ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztő társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia időnkénti (kb 2-3 évenkénti) felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából. A piaci és köz-szereplők beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi időszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

16 hozzáférhető vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhető adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülő elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkező egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemző mértékű és részletezettségű kidolgozása feltétele a jó minőségű azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményező városfejlesztési stratégiának Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következő főbb fejezeteket tárgyalja: A város szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Figyelembe veendőek a későbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek. Városi szintű helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A városrészek elemzése: Be kell mutatni térképpel egyértelműen illusztrálva az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a későbbiekben meghatározásra kerülő adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthető központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. A helyzetértékelésnek fejlesztési szemléletmódban kell készülnie. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

17 Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a bevavatkozási területek (akcióterületek) kijelölése és jellemzése, akcióterületenkénti költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés. A megvalósítás eszközei: A nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, települsközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak: A hosszú távú ( koncepcionális ) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók) A területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése) A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja A városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülendő a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos problémaés lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával ( partnerség ) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

18 3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb által kijelölt nemzetközi fejlesztési tengelyben helyezkedik el, amelyet főleg kedvező infrastrukturális kapcsolatai (M7, vasút) határoznak meg. Ennek a széles fejlesztési sávnak csaknem az egész Balaton térség a része, amelyet e nemzetközi nyomvonalak feltárnak. Ugyanakkor Budapest mellett két hatalmas fejlesztési pólusnak: Győrnek, de sokkal inkább Pécsnek a gyűrűző hatásai is befolyásolják státuszát, azonban e két nagy pólus közötti tervezett nagy kapacitású közúti infrastruktúrális kapcsolat (M9) Nyugatról nagy ívben elkerüli. 2. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005) Balatonboglár regionális vonzáskörzetében található ÉK-en a fejlesztési tengely mentén Székesfehévár (a megközelíthetőség korlátai miatt kisebb mértékben Veszprém), amelyek gyengébb volumenű, de jelentős fejlesztési társközpontként szerepelnek az Országos Területfejlesztési koncepcióban 1 (OTK). DNy felé Nagykanizsa, mint fejlesztési alközpont gyakorol munkaerőpiaci, gazdasági és regionális intézményi vonatkozásban jelentős hatást a településre. A Székesfehérvár- Veszprém két városból álló pólustengely elsősorban a mechatronikai, az informatikai, a 1 Elfogadta az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata, készítette a VÁTI. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

19 bioenergetikai, és a környezetvédelmi területekre irányulnak. Pécsett pedig, a tervek szerint a kulturális és a környezetipar lesz húzóágazat.az ÉK-i és DNy-i, nagyjából azonos távolságra lévő fejlesztési gócpont jelenti Balatonboglár legfőbb regionális mágneseit, annak ellenére, hogy a település a pécsi székhelyű Dél-Nyugat Magyarországi Régióhoz tartozik. Az OTK célrendszerében a Balaton térség (mint kiemelt térség) önálló fejlesztési elemként (országos jelentőségű integrált fejlesztési térség) szerepel, amely tartós versenyképességének megteremtését tűzi ki az országos koncepció célként, ahol a magas minőségű turisztikai fejlesztések mellett a környezetvédelmi célú erőfeszítések jelentik a főbb lépéseket. Különleges státuszát az OTK a következőképpen indokolja: A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. A Balaton a természeti, táji, turisztikai, hajózási valamint szőlő-, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért bár önálló tervezésistatisztikai régiót nem alkot további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból. Az OTK-ban lefektetett, a térségre vonatkozó irányelvek szerint a Balaton térségben az eddigi nem fenntartható, mennyiségi, szétaprózott és a táji adottságokat és a környezet minőségét veszélyeztető fejlesztések helyett a minőségi fejlesztések (szezonalitás meghosszabítása, helyi látványosságok), a nem szennyező, kis nyersanyag és területigényű gazdasági tevékenységek és a környezeti állapot javítása (a part zsúfoltságának mérséklése, a vízminőség javítása, stb.) irányában kell elmozdulnia. Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése). A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását. A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését. A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket. A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával. A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését. A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

20 A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balatonpart terhelésének korlátozását. Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét. A természetvédelemre, táji adottságokra épül, gazdálkodási módok kialakítását, fejlesztését. A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztését. Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítását. A kulturális örökség védelmének magas szint biztosítását. A Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztését és fenntartását Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki) Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, mint elsősorban turisztikai jelentőségű települést, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli Régió területére) összesen hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek/történnek. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

21 3. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb ha nem a legfontosabb eleme. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton-törvény 2 ) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: km 2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési-statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

22 térség mint összekötő elem a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) kiemelt térségként egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Balatonboglár Szőlőskislak 4. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe Balatonboglár és térsége szempontjából az üdülőkörzet egészét tekintve viszonylag kedvezőtlen vonás, hogy a parti sávban a turizmus igénytelenebb válfaja volt mindezidáig jellemző. A tömegturizmus, a kevéssé fizetőképes vendégkör, a szolgáltatások alacsonyabb színvonala, vagy a kemény turizmus sajátosságaként aposztrofált környezetterhelés mind-mind jellemzői a térségnek. Összességében elmondható, hogy a 60-as évektől kibontakozó tömegturizmus hatása itt él tovább a legerősebben (olcsóbb szálláshelyek, nagy befogadóképességű strandok, a fiatalokra fókuszáló szórakozási lehetőségek). A térség vonzerejét csökkenti a turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége (pl. alacsony szálláshely-kapacitás). BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

23 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve magasabb rendű rendezési tervként és törvényi erejű jogszabályként korlátozó tényezőt és kötelezettségeket jelent a település számára. A területrendezési terv övezetei közül Balatonboglárt érinti: magterület övezete: Balaton vízfelszíne, Nagyberek; ökológiai folyosó övezete: Jamai patakot kísérő galériaerdő szőlőskislaki sávja; puffer terület övezete: néhány ökológiai folyosó menti terület; tájképvédelmi terület övezete: szőlőskislaki külterületek jelentős része (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki); történeti települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe (elő kell írni a látványkép-védelmet, a zöldfelület fejlesztést, a hagyományos építkezési módokat és új üzemanyagtöltő nem létesíthető); szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területén nincs, azaz szélerőmű a Btv. értelmében a település területén nem helyezhető el; ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti; felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe ide tartozik (ezért itt csak korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható); földtani veszélyforrás terület övezete: Szőlőskislak külterületének landordi részét érinti (itt a felszíni vizek elvezetését és a beépítés szabályait szigorúbban kell szabályozni helyi szinten); vízeróziónak kitett terület övezete: szintén a Szőlőskislaki részeket érinti: a Vad tó és környéke, valamint a landordi rész tartozik ide (tudatos agrotechnikai módszereket, és a vízmosások megkötésének helyi szintű szabályozását kéri a terv); felszíni vízminőség-védelmi terület övezete: Balatonboglár esetében a Nagyberek érintett (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, de lehetőség van ökoturisztikához kapcsolódó bemutatói infrastruktúra limitált kiépítésére); tómeder övezete: (rögzíti a Balaton jogi vonalát és erősen korlátozza az azon belüli építésirendezési tevékenységeket); térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: ilyen terület Balatonbogláron nincs kijelölve, azaz a területen ilyen típusú létesítmény nem létesíthető; települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak belterülete az övezet része (a Btv. itt magassági korlátozást vezet be a meglévő magasságokhoz igazítva); BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

24 gazdasági terület övezete: a Klapka Gy. út menti területek és a Kombinát területe tartozik ide (új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki az övezetben, a beépítettséget és a zöldfelületi arányt is szabályozza a Btv.); általános mezőgazdasági terület övezete: a külterületi részek nagy százaléka ide tartozik (telekmérethez és művelési ághoz köti a beépíthetőség mértékét, lehetőségét); kertgazdasági terület övezete: a landordi területrész tartozik ide (a művelt telek fogalmát vezeti be, és ehhez köti a beépítés lehetőségét); erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei (többek között tiltja a terepmotorozást); erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: a Landordi tó környezete kijelölt erre (a Btv. megtiltja ezen területek beépítésre szánt területté minősítését); kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: ide tartoznak a Szőlőskislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei; turisztikai fejlesztési terület övezete: Az M7-től délre eső csomóponti terület a Kombináttal ellentétes oldalon és Szőlőskislaktól ÉK-re eső terület idesorolt (5 ha-os min. telekmérethez köti a 10%-os beépíthetőséget); szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: gyakorlatilag az egész Szőlőskislaki határ ide sorolt, illetőleg Boglár temetőtől délre eső területrészei (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet); kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti. A Balaton-törvény vonatkozó előírásai miatt a település M7 és tópart közötti szakaszán gazdasági területeken ipari terület települési terület-felhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési terület-felhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület. [4/B. ] A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és zöldterület települési terület-felhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. [5. ] BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

25 A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv), továbbá a településrendezési tervben zöldterületi terület-felhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen más terület-felhasználási egység nem jelölhető ki. [6. ] 5. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

26 Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség 3 (korábban Dél-nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A kistérségi társulás 14 tagja ekkor még Balatonberény, Balatonboglár (Szőlőskislakkal), Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések ben azonban változás történik a kistérségi lehatárolások rendszerében és Balatonboglár egy 11 településből álló kistérség, a Fonyódi Kistérség települése lesz. Fonyód súlya az elmúlt 20 évben egyre növekedett és mint potenciális kistérségi központ Balatonboglár és Balatonlelle (Boglárlelle) szétválásával erősödött meg, míg végül 2007-ben hivatalosan is átveszi ezt a szerepet. A Fonyódi kistérség a 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit. Területe 373 km 2. A Fonyódi Kistérség területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van. 3 Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

27 6. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta) A térség demográfiai és jövedelmi adottságai kedvezőtlenek: jellemző a társadalmi szegregáció a falvakban, ahol a roma népesség nagy arányban jelenik meg; e településeken a munkanélküliség is átlag feletti. Az alacsony képzettségi színvonalú munkaerő megnehezíti az ipari beruházások növekedését a térségben; káros hatású a fiatalok városokba vándorlásával jelentkező elöregedés. Kiemelt célja kell legyen a résztérségnek a humánerőforrások fejlesztése, kiemelten a nyelvtudás, vállalkozási készségek fejlesztése a parti sávban elsődlegesen, de a falvaknál (így Szőlőskislaknál is) kitörési pontként jelenhet meg a falusi turizmus. A kistérségben 2004 és 2008 között az országos statisztikák szerint összesen mintegy 165 hazai és 49 uniós támogatású program indult, amely mintegy 2,1 Mrd Ft támogatással és 3,9 Mrd Ft teljes költséggel zajlott le. Ezen belül a regionális operatív programokra (ROP) sikeresen Látrányon (2005), Karádon (2005), Fonyódon (2006) és Somogytúron (2006) pályáztak összesen 324,6 MFt támogatásra. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

28 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009) Terület [100 ha] Népesség [fő] Megnevezés Jogállás Balatonboglár Város Balatonfenyves Község Balatonlelle Város Fonyód Város Gamás Község Karád Község Látrány Község Ordacsehi Község Somogybabod Község Somogytúr Község Visz Község Mindösszesen: Balatonboglár mint borvidéki központ Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé. A 21 települést tartalmazó Dél-Balatoni Borvidék teljes terjedelmével a régióban (a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet) található. A Borvidéken a m² feletti szőlőültetvény ingatlanok száma szignifikáns, a birtokösszevonás itt a legjobb hatásfokú a borrégióban. A Dél-Balatoni Borvidék ültetvényeinek átlagos kora két évtized, vagy annál kevesebb. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

29 7. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői A térség, és azon belül Balatonboglár lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások és az ipari tevékenység csaknem teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. A Balatoni Üdülőkörzetben ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. Balatonboglár ezért üdülőterületi jellegéből adódóan iparfejlesztésre csak korlátozott mértékben alkalmas. A Balaton Régión belüli területi fejlettségi különbségek feltárásakor kiderült, hogy a Balaton Régió összességében egy átlagos térsége bár az országnak (a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke épp az országos átlagon áll, míg a vidéki átlagot jóval felülmúlja), ám ezek az értékek jelentős különbségeket fedhetnek el, mint azt az egy főre jutó GDP értékről készített alábbi térkép is sejteti. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

30 12898 (1) (23) (19) (20) (31) (49) (21) 8. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ) A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdaság Zrt. (korábban állami borkombinát), melynek ingatlana korábban a belterületen, ma pedig a külterületen, az autópálya nyomvonal mellett helyezkedik el. Az autópálya nyomvonalának a kiépítését követően ez a terület a településtől még jobban elszakadt, a környező szőlőterületek nyersanyag feldolgozásában erősen csökkent szerepe, a feltörekvő kis- és közepes családi pincészetek pedig mindezidáig nem tudták helyettesíteni a felvevő szerepét. A korábbi pezsgőgyártás Budafokra tevődött át (a BB pezsgőt is ott készítik), a térség szőlő felvásárlásában a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki Borvidék tömegbort készítő nagy pincészetei játszanak ma jelentősebb szerepet. A BB, mint a térség megtartó ereje és legnagyobb munkáltatója már a múlté és ezt sem a település, sem szűkebb környezete nem tudta eddig kiheverni. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. A BB, mint legnagyobb munkáltató megszűnése már a 90-es években érezteti hatását. A városban ma meghatározó jelentőségű a turizmusból közvetve vagy közvetlenül élő vállalkozások száma. Ezek mellett az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás, a halfeldolgozás, a borászat, a gyümölcstermesztés és kis- és nagy élelmiszerkereskedelem a jelentős. A kézműiparnak speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

31 Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva Balatonboglár rendelkezik a kistérségben a legnagyobb lakónépességgel (2008. január 1-jei adat), közel 20 %-kal nagyobbal, mint Fonyód vagy Balatonlelle. 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február, forrás: Regionális Munkaügyi Központ) Lakónépesség népesség Gazdasági aktív (2008) (becsült, fő) Települések Mutató (%) Munkavállalói korú népesség (fő) Relatív mutató (%) Balatonboglár , ,04 Balatonfenyves , ,59 Balatonlelle , ,22 Fonyód , ,15 Karád , ,27 Látrány , ,70 Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001-ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladta. A munkaerőpiaci helyzetre vonatkozó térségi és települési adatok szerint februárjában a kistérségben (összesen nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 17,6%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 21,5% (353 fő), ami 12,6 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években a gazdasági problémák ellenére pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), legalábbis a kistérség, a megye és a régió adataihoz képest Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények A város közintézményei közül több részlegesen vagy teljes egészében regionális feladatokat lát el. Kistérségi jelentőségű a Tűzoltóság, a Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége, a Körzeti Földhivatal, FM Hivatal Falugazdásza, a Hegyközségi Iroda, Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Alapszolgáltatási Központja, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Vállalkozói Központ Közalapítvány, a Dél-Balatoni sugárzási körzettel 4 Forrás: Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

32 rendelkező Városi Televízió. Ezek mellett a településen 3 postafiók (központi posta, 3. számú fiókposta, szőlőskislaki fiókposta) is üzemel. Oktatási intézményi ellátottságát tekintve a település térségi jelentőséggel bír. Óvoda tekintetében a városi intézményekben (a tagintézménnyel együtt) jelenleg 195 óvodai férőhely áll rendelkezésre, amely jelenleg 83%-os kihasználtsággal üzemel, azaz kis mértékben képes fogadni településen kívüli jelentkezőket is. Az óvoda épülete azonban leromlott. A fentiek miatt bővítésével nem, de korszerűsítésével, felújításával számolni kell ban a városban lévő iskolák 25 tantermében 536 tanulót oktattak. Az általános iskolai tantermek a normatív számítások alapján felmerült igényeket kielégítik. Az általános iskola épületében zeneiskola is működik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola (Mathiász János Középiskola és Szakiskola) nem önkormányzati fenntartású intézmény 10 tanteremmel és 160 kollégiumi férőhellyel működik. Az intézmény tantermei és kollégiumai széttagoltan, külön-külön épületekben találhatóak, a területi megosztottsága kedvezőtlen. A szakiskola a kertészeti képzés középfokú intézménye, amely miatt regionális jelentőséggel bír, de az iskola képzése és a munkaerőpiaci igények (gyakorlati képzés színvonala) között egyre jelentősebb a szakadék. Egészségügyi intézményi ellátás tekintetében középszintű ellátás üzemel a településen. Kórház nincs, de szakrendelések (járóbeteg ellátás) tekintetében az ellátás az átlagosanál szélesebb körű és jelenleg is bővítés alatt áll. Az orvosi rendelők és a járóbeteg ellátást végző Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ az Egészségházban találhatók. Az épület területi elhelyezkedése, megfelelő. Az egészségügyi központ kistérségi jelentőségű és vonzáskörzetű. Jelenleg Balatonbogláron az orvosi rendelő fejlesztését célzó program van folyamatban, mely a szolgáltatás színvonalának fejlesztésével jár (fejlesztés területei: fizioterápia, gyógytorna, radiológia). A településen két gyógyszertár működik. A város a szociális ellátó rendszerében egy 25 férőhelyes bölcsődét működtet, amely azonban kapacitása fölött (37 beírt gyermek) 3 csoportszobával üzemel. Napirenden van a bölcsőde áthelyezése és pályázati támogatásokból várják egy korszerűbb bölcsőde kialakítását. Közművelődés tekintetében elsősorban városi jelentőségű intézményeket (városi könyvtár, fiókkönyvtárak, helytörténeti gyűjtemény) találunk, a Kék és Vörös Kápolnák (mint művészeti galéria és műterem), valamint a Kápolna- és Várdomb időszakos szabadtéri színházai azonban néhány évtizede országos szinten is jegyzett művészeti műhelyei voltak a neo-avantgard mozgalomnak. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

33 Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában A regionális sportélet tekintetében első helyen az évszázados tradícióval rendelkező tenisz szakosztály említhető meg. A teniszcsarnok a Platán sor és a 70-es út között épült ki, 14 db teniszpályája rangos nemzetközi és hazai versenyeknek ad rendszeresen otthont. A település Sportcentrumának kiépítése a Gaál Gaszton utcai területen kezdődött el, ahol először labdarúgóés kézilabda pályák épültek meg. A terület továbbfejlesztése sportcsarnokot, uszodát, klubházat is magába foglaló létesítmény, az Urányi János Sport és Szabadidő Központ kialakításával megvalósult. A többcélú sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas méretekkel épült, a 250 fős ülő és mintegy 200 állóhellyel. A csarnok egyéb rendezvények bonyolítására is alkalmas. (A sportkomplexum kiépítése a település gazdasági erejét meghaladó mértékben történt meg, az ebből fakadó adósságteher jelentős mértékű, ezért a központ térségi hasznosítása, és ezen keresztül a beruházási és fenntartási költségek mérséklése ma igen meghatározó problémát jelent a település életében.) A rekreációs jelentőségű intézményhálózatban a fentieken túl térségi jelentőségűek a város területén található strandterületek, amelyeknek azonban a műszaki állapota romló, korszerűsége alacsony fokú. Boglár strandjainak jelenlegi státusza: szabadstrand, amely a balatoni kínálatban egyre unikálisabb (a fizetős strand-szolgáltatások a jellemzőek). A település kijelölt strandjai a Fiumei úti strand, a kemping melletti szabadstrand ( Sziget strand), a Kodály utcai- és a Platán strand. A Platán strand feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. További rekreációs jelentőségű területei a településnek a várdombi parkerdő, a vitorláskikötő és Yacht klub, és a Kentaur Üdülőfalu A város szerepe a térségi munkamegosztásban A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési elképzelései 5 Balatonboglár és vonzáskörzetében (Kelet-Belső-Somogy kisrégió) 2020-ig fejlesztési irányként a helyi mezőgazdasági húzóágazat és a parti üdülési potenciál, mint értékesítési hely összekapcsolását, a konzervipar, a borászat, a hozzáadott értékek és a humán erőforrás fejlesztését, a háttér települések turisztikai programkínálatának növelését, identitást erősítő, minőségibb turisztikai arculat kialakítását célozza meg. 5 Forrás: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig - Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht, 2008 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

34 A helyi mezőgazdaság húzóágazata elsősorban a növény-, azon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az ebben rejlő lehetőségek (termesztés, és a termékek feldolgozása, kereskedelme; a Balatonpart, mint felvevőpiac, illetve távolabbi piacok) kiaknázása mindenképpen potenciális gazdaság-diverzifikációs esély a térség számára. A feldolgozás során törekedni kell a minél nagyobb hozzáadott értékű termékek kínálatára (így pl. konzervipar fejlesztésére), illetve a helyi, táji sajátosságként eladható élelmiszeripari termékek (lekvár, befőtt, stb.) előállítására, utóbbit akár nagyobb szériában is megfelelő kereslet esetén. Balatonboglár környékén a szőlészetre települt borászat kiemelkedő. A helyi erdőterületekre alapozva az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó faipar is megemlíthető. A helyi sajátosságként értékesíthető élelmiszeripari termékekhez hasonlóan a kézművesipar (bútor, kerámia, stb.) is a helyben előállított használati- és ajándéktárgyakra fókuszálhat. Fontos térségi cél a programkínálat diverzifikálása (sportlehetőségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére) és az ezzel kapcsolatos települési munkamegosztás, illetve a turisztikai és egyéb szektorok közötti vállalkozási hálózat létrejöttének ösztönzése. Ez jelenti egyben a parti és a balatoni háttér települések munkamegosztását is, ahol az előbbi a vendégvonzó, szolgáltató utóbbi a termelő és humán erőforrást szolgáltató szerepet töltheti be. A térségben az elsődleges turisztikai célcsoportot az olyan fiatal, illetve a középkorú, fizetőképes csoportok jelentik, melyek aktív életet élnek, esetleg kisgyermekes családok. 9. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

35 4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelés kitér a vonzáskörzet bemutatására is. A helyezetértékelés alapvetően a legutóbbi (2001) népszámlásái adatokra alapszik. Az alábbi fejezetekben bemutatandó társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőknél alapvetően a 2001-es népszámláláskor összegyűjtött adatok kerülnek bemutatásra, illetve ahol rendelkezésre állnak frissebb adatok, ott a forrást és a vizsgált időszakot megjelölve ezeket is feltüntetjük, lehetőséget teremtve ezzel tendenciák levonására, vizsgálatára A város szerkezete Balatonboglár az ún. Somogyi parti sík elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Vár-domb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes-nádas terület (Nagyberek) egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlőés gyümölcsös területek vesznek körül. A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő-, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.) Balatonboglár város területe ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

36 A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1. Szabadság liget és környéke, 2. Jankovich telep, 3. Fiumei és Hunyadi utcák környéke, 4. Kikötő környéke és Platán strand, 5. Kodály Zoltán út és környéke A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6. Nyírta és Csalogány utcák és környéke, 7. Erzsébet utca és környéke, 8. Városközpont, 9. Bárányi kúria és környéke, 10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét. 3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Megnevezés Mértékegység Balatonboglár Szőlőskislak Összesen Belterület ha 407, , ,8137 Külterület ha 2.019, , ,3100 Volt zártkert ha - 80, ,6347 Mindösszesen: 3.203,7584 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

37 4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése lakónépesség a lakások a nem lakott üdülők száma február 1-jén a lakott egyéb lakóegységek Postai irányító szám A külterület települési jellege belterület Balatonboglár egyéb belterület Szőlőskislak külterület Bánomhegy Mgl. Jánoshegy Mgl. Kokashegy Mgl. Landord Mgl Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között Évek Működő vállalkozás ebből Kft. Szövetkezet Bt. Egyéb BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

38 A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, 380 működő üzlet található a településen. 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008 Üzletek száma Üzletek típusai Élelmiszerüzlet 53 Ruházati üzlet 30 Iparcikkek 72 Vendéglátó üzletek 97 Turisztikai szolgáltatók 10 Szálláshely szolgáltatók 37 Élelmiszer nagykereskedések 11 Iparcikk nagykereskedések 7 Gépjármű és gépjármű alkatrész kereskedelem 9 Kölcsönző, javító-szolgáltató műhely 54 Összesen 380 A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az Önkormányzat. Balatonbogláron a regisztrált vendégek száma fő volt 2008-ban, akik vendégéjszakát töltöttek el a településen. 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008 Megnevezés Egységek száma Szobák száma Férőhelyek száma Magánszálláshely Nem üzleti célú szálláshely Kereskedelmi szálláshely 37 na Összesen BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

39 Jelenleg az Önkormányzat nem rendelkezik gazdaságfejlesztő eszközökkel, a település szervezeteinek, vállalkozóinak, lakosságának juttatott hazai és Európai Uniós támogatások az alábbiakban részletezettek: 8. táblázat: Hazai támogatások évben Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztés Települési életminőség Humán infrastruktúra Tervezés Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható Összesen táblázat: Uniós támogatások (NFT1) évben Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Költség (eft) Humán Erőforrás Fejlesztés OP Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Összesen táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) évben Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP Társadalmi infrastruktúra OP Összesen Társadalom Népesség A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

40 A város lakónépessége 2001-ben fő, 2008-ban fő. Üdülőidényben azonban cca fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5%, a nőké 53,5% től lassú emelkedés, majd ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik. 10. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása között (forrás: KSH) 2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege VÁTI Kht. TeIR rendszeréből nyert adatok alapján az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

41 11. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoportok (fő) (%) (fő) (%) , , , , , , , , , , , ,5 60 X , ,8 A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,3%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 2,4%- kal). A év közöttiek száma csökkent (-3,6%), így arányuk a település lakosságán belül is visszaesett (-2,2%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+21,1%), mind az arányukat tekintve (+4,7%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik). BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája munkaanyag Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert Kadlok Nándor Bardóczi Sándor

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Eurost Hungary Tanácsadó Bt. Bak Tibor vezető tanácsadó 2010. Január 22.

Eurost Hungary Tanácsadó Bt. Bak Tibor vezető tanácsadó 2010. Január 22. Eurost Hungary Tanácsadó Bt. Bak Tibor vezető tanácsadó 2010. Január 22. A városfejlesztési stratégiák nem egyértelmű pozicionálása miatt az AT, IVS vagy aminek nevezzük, nem épülhetett be a tervezés gyakorlati

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben