Szakmai folyóirat X. évfolyam 9. szám szeptember

Átírás

1 E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat X. évfolyam 9. szám szeptember Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Nem szerződésszerű teljesítés korrekciójának egyes esetei Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Birtokba vehető dolog (az Áfa tv. alkalmazásában: termék) értékesítése esetén akkor valósul meg a szerződésszerű teljesítés, ha az eladó által a vevő részére átadott termék a szerződésben meghatározott mennyiségi és minőségi, valamint az esetlegesen kikötött egyéb paraméter(ek)nek teljes mértékben megfelelt. Amennyiben az eladó részéről hibás teljesítés történik, akkor ezt az eladó korrigálni köteles. A terjedelmi korlátokra tekintettel a következőkben ezt a témát nem teljes körűen tárgyaljuk, a kijavításra, az árleszállításra és az elállásra vonatkozó adózási rendelkezésekre térünk ki. A hibás teljesítés korrekciója történhet a vevőtől kötött megállapodása alapján a termék kijavításával, feltéve, hogy ez lehetséges. Az Áfa tv. alkalmazásában lényegtelen, hogy a kijavítás szavatosság vagy jótállás keretében került sor, hiszen a gazdasági esemény tartalmát a hibás teljesítés korrekciójának jogcíme nem befolyásolja. A termék kijavítása nem keletkeztet az Áfa tv. tárgyi hatálya alá ügyletet (szolgáltatást) az eladó és a vevő között, feltéve, hogy a kijavításra a termék értékesítésére vonatkozó szerződésből fakadóan kerül sor, valamint az eladó a kijavításra nem külön ellenérték fejében kötelezett. Tartalom ÁFA Nem szerződésszerű teljesítés korrekciójának egyes esetei ART A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről ELLENŐRZÉS Az új elektronikus adóellenőrzés folyamata JÁRULÉKOK Röviden az innovációs járulékról JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adótörvény évi módosulásai OLVASÓI KÉRDÉSEK: Reklámadó adóelőlegével kapcsolatos kérdések Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály Pethő Imre Jövedéki adó szakértő Tisztelt Olvasónk! E-AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOGSZA- BÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek697 A kézirat lezárásának dátuma: augusztus 24. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Termékmenedzser 1

2 Ha a kijavítást az eladó saját maga végzi el, akkor ennek során a felmerült beszerzéseket terhelő áfa teljes mértékben levonásba helyezheti, feltéve, hogy a kijavítás adólevonásra jogosító kijavítás által már szerződésszerűen teljesített termékértékesítéshez kapcsolódik, továbbá az adott beszerzés áfájára vonatkozóan nem áll fenn tételes tiltás. Amennyiben az eladó és a vevő közötti szerződés nem zárja ki, akkor az eladó a kijavítást nem köteles saját maga elvégezni, hanem harmadik személlyel is elvégeztetheti. Ebben az esetben az eladó és a kijavítást elvégző harmadik személy között az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügylet jön létre, amellyel összefüggésben az eladót teljes mértékű áfalevonási jog illeti meg, feltéve, hogy a vevő felé adólevonásra jogosító termékértékesítést teljesít. Előfordulhat, hogy a kijavítást végző harmadik személy által nyújtott szolgáltatással összefüggésben az Áfa tv a teljes vagy részbeni áfalevonási korlátozást tartalmaz (például a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások). Az Áfa tv a a továbbközvetítési célú szolgáltatás-igénybevételhez kapcsolódóan az áfalevonási korlátozásokat feloldja. Véleményem szerint a hibás teljesítés korrigálása érdekében igénybe vett kijavítás esetében megállapítható a továbbközvetítési cél, ezáltal teljes áfalevonás jogszerűnek minősíthető, feltéve, hogy a kijavítás adólevonásra jogosító kijavítással szerződésszerűen teljesített termékértékesítéshez kapcsolódik. Előállhat az az eset is, hogy valamilyen ok folytán a kijavítást a vevő saját maga végzi el, vagy saját költségén harmadik személlyel végezteti el. Ekkor kétféle jogértelmezés adódhat: a vevő a kijavítás saját költségen történő elvégzésével (elvégeztetésével) szolgáltatást nyújt az eladó felé, illetve az eladó a vevő részére speciális árleszállítást biztosít. Ha a vevő általi kijavítás költségei megtérítésének kötelezettsége közvetlenül a kijavítás tárgyát képező termék értékesítésére vonatkozó szerződésből fakad (tehát külön kötelmi jogviszony a kijavítás elvégzésére nem jött létre az eladó és a vevő között), akkor az eladó által megtéríteni vállalt összeg az általa biztosított utólagos árleszállításként értékelendő, amelynek elszámolási szabályait az alábbiakban részletezzük. A vevő a kijavítás elvégzése érdekében felmerült beszerzéseket terhelő áfát teljes mértékben levonásba helyezheti, feltéve, hogy a kijavítás tárgyát képező terméket kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységéhez kapcsolódik, továbbá az adott beszerzés áfájára vonatkozóan nem áll fenn tételes tiltás. Árleszállítás esetén a termék kijavítására az eladó nem kötelezett, az eladó és a vevő megállapította a teljesítés hibás voltát, s ebből adódóan a szerződést akként módosították, hogy az ügylet tárgya a hibás termék lesz, amelynek ellenértékét az eredetileg meghatározott ellenértéknél alacsonyabb összegben határozzák meg. Ennek következtében a különbözet azon része a vevőnek visszajár, amelyet az eladó részére megfizetett. Az eladó és a vevő döntése következtében a teljesítés időpontja nem változik, hiszen a szerződés módosítása következtében az ügylet tárgyává már a hibás termék vált. Tehát az eredetileg számlázott áfát a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban mindenképpen el kell számolni, akár önellenőrzés útján is, függetlenül attól, hogy az ellenérték későbbiekben csökkent. Amenynyiben valamely okból az eladó az eredeti ellenértékről számlát nem állított ki, akkor ezt a mulasztását minél előbb pótolnia kell, hiszen az ellenérték csak utólag módosult. Az ellenérték csökkenése következtében az eladó jogosulttá válik az eredeti ellenértéket tartalmazó számlájának módosítására. A módosító számla alapján az eladó a korábban bevallott fizetendő adóját csökkentheti, amelynek szabályait az Áfa tv. 153/B. -a tartalmazza. Az Áfa tv. 153/B. -a szerint a korábban bevallott fizetendő adót legkorábban abban a bevallási időszakban lehet legkorábban korrigálni az ellenérték csökkentéséből adódó áfa-különbözet fizetendő adót csökkentő tételként történő elszámolásával, amikor a módosító számla a vevő rendelkezésére áll. Amennyiben a módosító számla az eredetileg kibocsátott számla elszámolását magában foglaló bevallás benyújtásáig kiállításra került (feltételezve, hogy az elszámolás helyes bevallási időszakban 2

3 történt), akkor a bevallásban csak a csökkentett összegű áfát kell bevallani. Minden más esetben a fizetendő adó utólagos csökkentésére van mód, tehát kizárólag a bevallott (bevallandó ) adót csökkenthető, mivel az Áfa tv. 153/B. -a kizárólag utólagos és önellenőrzés nélküli adócsökkentést tesz lehetővé. A vevő szempontjából viszont a bevallott levonható adó csökken, amely elszámolásának szabályait az Áfa tv. 153/C. (1) bekezdése foglalja magában, amely szerint a bevallott levonható adó csökkentését a különbözet fizetendő adót növelő tételként történő elszámolásával a módosító számla kézhezvételét, de legkésőbb a módosító számla kibocsátásának hónapját követő 15. napját magában foglaló bevallási időszakban kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy a vevő valamely okból a módosító számla kézhez vételéig az eladó által kibocsátott eredeti számlára nem alapozott áfalevonást! Ekkor a módosító számla kézhezvétele azt eredményezi számára, hogy már csak a csökkentett összegű áfa levonására jogosult. A hibás teljesítés mértéke feljogosíthatja az eladót arra is, hogy elálljon az ügylettől, ezáltal a felek között a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, így az eredeti állapot visszaáll. Ebben az esetben az eladónak érvénytelenítenie kell az eladónak a vevő részére kibocsátott számláját, mivel az eladói elállás következtében az eredetileg számlázott ügylet teljesítése meghiúsult. Az eladó a vevői elállástól függetlenül a hibás teljesítés alapján kiszámlázott áfát a hibás teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban fizetendő adóként köteles elszámolni. Abban az esetben, ha ezen bevallási időszakra vonatkozó bevallás benyújtását megelőzően a vevői elállás alapján az érvénytelenítő számlát kiállította, akkor ezt jogosult figyelembe venni, így fizetendő adót nem köteles elszámolni. Minden más esetben (ideértve azt is, ha az előzőek szerint a bevallás benyújtását megelőzően kiállított érvénytelenítő számla bármely ok folytán nem került figyelembe vételre) a bevallott fizetendő adó csökkentése történhet meg, amelyre a már említett Áfa tv. 153/B. -a az irányadó hiszen az eladó adófizetési kötelezettség nem az Áfa tv. 55. (2) bekezdése alapján keletkezett, amely a bevallott fizetendő adó utólagos és önellenőrzés nélküli csökkentésére nyújt módot. A vevő szempontjából a bevallott levonható adó csökken, amely elszámolásának szabályait szintén a már említett az Áfa tv. 153/C. (1) bekezdése foglalja magában. Tegyük fel, hogy a vevő valamely okból az érvénytelenítő számla kézhez vételéig az eladó által kibocsátott eredeti számlára nem alapozott áfalevonást! Ekkor az érvénytelenítő számla kézhezvétele megfosztja az áfalevonás tényleges lehetőségétől, hiszen az eredeti és az érvénytelenítő számlát ugyanazon bevallási időszakban lehet elszámolni. ART A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő A nemzetgazdasági miniszter új rendeletet adott ki [23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet] a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről, mely sok tekintetben új rendelkezéseket tartalmaz. Jelen cikk ezen új szabályokat kívánja részletezni. Adóigazgatási azonosításra való alkalmasság A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugta és számla, a számlázó programmal előállított számla, továbbá a számítógéppel előállított nyugta akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha megfelel az új NGM rendeletben foglalt előírásoknak. 3

4 Pénztárgéppel kiállított nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának feltétele, hogy a pénztárgép megfeleljen a Pénztárgép rendeletben meghatározott feltételeknek. A taxaméterrel kiállított nyugta adóigazgatásra való alkalmasságának feltétele, hogy a taxaméter megfeleljen a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek. Nyomtatvánnyal szembeni követelmények A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számlával, nyugtával szemben követelmény, hogy a) a nyomtatványt nyomdai úton állítsák elő, b) a nyomtatvány beszerzője rendelkezzen az új NGM rendelet szerinti tartalommal kibocsátott számlával, továbbá c) a nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kezeljék. A nyomtatvány előállításával kapcsolatos szabályok nem változtak. A nyomtatványt továbbra is az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával kell előállítani. A sorszámtartományt az adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki. Az adóhatóság a kijelölt sorszámtartományt a nyomtatvány fajtájának és előállítójának megjelölésével a kijelöléstől számított 15 napon belül közzéteszi a honlapján. A nyomtatvány előállítója, forgalmazója köteles az általa értékesített nyomtatványt a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla másodpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani. A nyomtatványt előállítóként, forgalmazóként értékesítő a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, aki vagy amely köteles adóalanyiságát az értékesítéskor előzetesen igazolni. A nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a) az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, az első sorszám és az utolsó sorszám megjelölésével, b) a nyomtatvány beszerzőjének adószámát. Az adóalany a szigorú számadás alá vonás keretében olyan nyilvántartást vezet, amely nyomtatványfajtánként külön-külön tartalmazza: a) a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám és az utolsó sorszám megjelölésével, b) a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát, c) a nyomtatvány beszerzésének keltét, d) a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig, e) a nyomtatvány kiselejtezésének keltét. Számlázó programmal szembeni követelmények Az előzőekkel ellentétben ugyanakkor a számlázó programokkal kapcsolatban az NGM rendelet sok újdonságot tartalmaz. A számlázó programmal szemben követelmény, hogy a) a számlázó program kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson, és b) a számlázó programot az adóhatósághoz bejelentsék. A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha a) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, valamint egyéb, az Áfa tv. tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. A számlázó programot fejlesztőként, forgalmazóként értékesítő adóalany köteles az általa értékesített számlázó programot annak neve, azonosítója, a vevő neve és az értékesítés időpontja szerint nyilvántartani. A számlázó program fejlesztője, forgalmazója a számlázó programot kizárólag adóalanynak értékesítheti, aki vagy amely kö- 4

5 teles az értékesítést megelőzően adóalanyiságát igazolni. A számlázó program fejlesztője, forgalmazója köteles a számlázó program értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni a számlázó programot beszerző adóalany adószámát. A számlázó program értékesítésekor, rendelkezésre bocsátásakor az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles a vevő, felhasználó részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani a számlázó program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt, valamint tájékoztatnia kell a vevőt, felhasználót a számlázó program nevéről és azonosítójáról. E dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését. A számlázó program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre. A számlázó program funkcióinak módosítása esetén az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a vevő, felhasználó rendelkezésére álljon a dokumentáció funkciómódosítást leíró kiegészítése, módosítása. A számlázó programot használó adóalany a dokumentációt, valamint annak valamennyi kiegészítését, módosítását az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. Az adóalany ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet. A megőrzési kötelezettségek vonatkoznak a saját fejlesztésű programot használó adóalanyra is. Az adóalany köteles az általa használt számlázó program a) nevét, azonosítóját; b) fejlesztőjének nevét, és ha van adószámát; c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát; d) beszerzésének, használata megkezdésének vagy saját fejlesztésű program használata esetén a rendeltetésszerű használatba vételének időpontját a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program a) adatait; b) használatból történő kivonásának időpontját a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles a) az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét; b) az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát; c) az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles a) a rendszer adatait; b) az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezését követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. A október 1-jét megelőzően beszerzett és október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybevett online számlázó programok, továbbá használatba vett saját fejlesztésű programok adatait az adóalany november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A október 1-je és október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezését az adóalany november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A számítógéppel előállított nyugta A számítógéppel előállított nyugtával szemben követelmény, hogy a program a sorszámozást kihagyás és ismétlés nélkül biztosítsa. A program értékesítésekor az értékesítő köteles a vevő 5

6 részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani ezen program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program valamennyi funkciójának ismertetését. A program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre. A programot használó adóalany a dokumentációt az ezen programmal kibocsátott nyugta kibocsátását magában foglaló évtől számított ötödik év végéig köteles megőrizni. Az adóalany ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet. Másolatkészítés és megőrzés A számlázó programmal előállított és papírra nyomtatott számla, valamint a számítógéppel előállított és papírra nyomtatott nyugta kibocsátónál maradó példánya papírra nyomtatás helyett elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. a) vagy b) pontjában meghatározott mód (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásvagy zárt rendszer) valamelyikeként történik. A papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásai szerint kell eljárni a) nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számláról és nyugtáról, továbbá papírra nyomtatott számláról és nyugtáról (ideértve a pénztárgéppel és taxaméterrel kiállított számlát és nyugtát is) történő elektronikus másolatkészítés során, valamint b) a papír alapon létrehozott, de elektronikus számlaként kibocsátott számláknak az elektronikus formátumba történő átkonvertálásánál. Számla és nyugta ellenőrzése Az elektronikus formában megőrzött számla és nyugta ellenőrzése során az adóalany köteles az adóhatóság részére a) a helyszínen biztosítani a számla és a nyugta olvashatóságához szükséges technikai eszközöket, b) rendelkezésre bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá c) megadni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást. Az elektronikus formában megőrzött számla és nyugta ellenőrzése során az adóalany köteles az adóhatóság részére elektronikus kimenetet és az adatok külső adathordozóra történő archiválását biztosítani. ELLENŐRZÉS Az új elektronikus adóellenőrzés folyamata Írta: Botházy Béla NAV, Ellenőrzési Osztály július 1-jétől az adóhatóság az ellenőrzést a megbízólevél elektronikus kézbesítésével is megkezdheti. Az új rendelkezésre az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében van szükség. Mire készülhetnek az adózók az új szabály életbe lépésével? Az adózók jelentős körének ez a változás inkább segíti majd a munkáját, az adóhatósággal történő együttműködését, semhogy újabb terhet jelentene. Az adóhatóság ellenőrei az ellenőrzés során az adózóval történő mielőbbi kapcsolatfelvételben érdekeltek. Különösen akkor, amikor az ellenőrzésre kapcsolódó vizsgálat keretében kerül sor. Az ellenőrzés megkezdésétől, azaz a megbízólevél átadásától, kézbesítésétől a határidő számítása megindul, azonban az ellenőrzés számára kapcsolat felvétel hiányában nem állhatnak rendelkezésre az ellenőrzéshez szükséges iratok, adatok. 6

7 Az adóhatóságot azonban szorítja az ellenőrzésre nyitva álló határidő, tehát ennek következtében az ellenőrök általában nem érdekeltek abban, hogy a megbízólevelet megküldjék anélkül, hogy az adózóval vagy képviselőjével felvették volna a kapcsolatot. Emiatt nem kell arra számítani, hogy a korábbi, papír alapú iratküldésnél gyakrabban él majd az adóhatóság az új lehetőséggel. Elsősorban a jogutód nélküli megszűnésekkel kapcsolatos ellenőrzések esetében várható az új lehetőség alkalmazása gyakrabban, amely ezekben az esetekben a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést valóban segíti. A változások a hatóság és az ügyfél közötti teljes körű elektronikus ügyintézés felé haladnak. A megbízólevél elektronikus kézbesítése esetén az adózó a világ bármely pontján értesülhet a kézbesítésről az interneten. Ezzel megszűnik az a probléma, amely a postai kézbesítés megkísérlésekor a címen éppen nem tartózkodó adózó (vagy képviselője) részére a postaládában hátrahagyott értesítés, pontosabban annak eltűnése okozhatott. Ez fontos előny. Az iratok postai kézbesítése esetén előfordulhatott, hogy a postás által elhelyezett értesítéseket az adózó valamilyen oknál fogva mégsem kapta meg, vagy a postaládájában elhelyezték, de távolléte miatt nem szerez róla tudomást, így emiatt a vizsgálat elrendeléséről, megkezdéséről nem is értesülhetett január 1-jétől ennek kiküszöbölése érdekében az adóhatóság a honlapján köteles közzé tenni a kézbesítéssel kapcsolatos, az Art (8) bekezdésében előírt adatokat. A megbízólevél elektronikus kézbesítése esetén is mint más értesítés megküldése esetén az elektronikus kézbesítési tárhelyre érkezett küldemény elhelyezéséről a rendszer a regisztrációban megadott címre értesítést is küld. A megbízólevél elektronikus kézbesítésének lehetőségével párhuzamosan július 1-jétől változott az Art (5) bekezdése is. A jogalkotó definiálta az elektronikusan küldött adóhatósági irat kézbesítési időpontjának keletkezését, módját, valamint az elektronikusan küldött adóhatósági irat kézbesítési vélelem megvalósulásának feltételeit. Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be. Az ellenőrzés során, az adóhatóság előtt az adózót az Art. 7. -ában meghatározott személyek képviselhet(ik): magánszemélyt ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, más nagykorú személy, jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben az előzőekben említett személyeket termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. Az elektronikusan kézbesített megbízólevél esetén is biztosítani kell, hogy a megbízólevél az adózó kép- 7

8 viseletére jogosult személy részére, azaz kizárólag a jogosult által hozzáférhető elektronikus tárhelyre történjen. Fontos szem előtt tartani, hogy a bevallások elektronikus benyújtására irányuló meghatalmazás nem teljes körű, tehát az adóhatóság előtti képviseletre más ügyekben nem jogosít. Az új szabály jelentős változást nem hoz az adóeljárásokban, azonban fontos lépcsőfoka a hatóság és az ügyfél közötti elektronikus ügyintézés teljes körű megvalósulásának. JÁRULÉKOK Röviden az innovációs járulékról Írta: Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A január 1-jétől működő Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevételi forrását a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló évi C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó gazdasági társaságok által befizetendő innovációs járulék bizotsítja. Az elkülönített állami pénzalap rendeltetése a jogalkotó szándéka szerint az, hogy kiszámítható, biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein megvalósuló kutatás-fejlesztés erősítését, a hazai és a külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. 1. Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény [Atv.] 3. (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére meghatározott kivételekkel az Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. E körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 3:89. -a szerint. Az Atv. idézett rendelkezéséből következően nem kötelezett innovációs járulékfizetésre a külföldi székhelyű gazdálkodó, az egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (Eva tv.) szerinti bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai sem. Szintén nem terheli járulékfizetési kötelezettség azon gazdálkodót, amely annak ellenére, hogy az Szt. alanya, nem minősül gazdasági társaságnak. Ilyen például a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a társasház, az erdőbirtokossági társulat, az ügyvédi iroda, az MRP szervezet, az egyház, az alapítvány, az egyesület, a költségvetési intézmény. Az Atv. egyes rendelkezései további kivételeket nevesítenek, így az előzőekben felsorolt szervezeteken kívül mentes az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól: az üzleti év első napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (KKV tv.) szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság [Atv. 3. (2) bekezdés]; a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyon Zrt., a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság [Atv. 3. (2) bekezdés]; a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága a cégbejegyzés évében [Atv. 3. (3) bekezdés]; a közhasznú nonprofit gazdasági társaság [Atv. 3. (3) bekezdés]. Ahogy említettük, a KKV tv. szerinti mikro-, kisvállalkozásokat sem terheli innovációs járulékfizetési kötelezettség. A vállalkozási méret meghatározásához óta a KKV tv. összes rendelkezését figyelembe kell venni, azaz a pénzügyi mutatóértékek mellett, az állami és önkormányzati tulajdonra vonatkozó, a kapcsolódó- és partnervállalkozásokkal összefüggő, illetve az ún. kétéves szabállyal kapcsolatos előírások is irányadók a 8

9 besoroláskor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdasági társaságok méret szerinti besorolása azonos elvek alapján történik az innovációs járulék, illetve a társasági adó rendszerében. (Bár a vállalkozási mérettől függő társasági adóbeli kedvezmények vonatkozásában fő szabály szerint az adóév utolsó napja szerinti besorolás az irányadó, innovációs járulék tekintetében azonban az adóév első napjára meghatározott besorolás.) Az Atv. 3. (3) bekezdése értelmében mentesített időszaknak minősül a kezdő vállalkozás előtársasági időszaka, valamint az azt követő üzleti év, illetve, ha a társaság az előtársasági időszakról külön beszámolót (a számviteli törvény szabályai szerint) nem nyújt be, akkor a társasági szerződés ellenjegyzésétől, közokiratba foglalásától az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő első üzleti év. Ennek alapján az új alapítású társaság az első két üzleti évében az előtársasági időszakában és az azt követő üzleti évében, illetve az összevont első üzleti évében nem kötelezett innovációs járulékfizetésre. Az első két üzleti év kezdő napja eshet azonos naptári évre is, de akár olyan helyzet is előállhat, hogy az előtársaság cégbírósági bejegyzése áthúzódik az egyik naptári évről a másik naptári évre. A mentesítés bármelyik esetben mindkét üzleti évre kiterjed. Ha például egy bt. társasági szerződésének ellenjegyzésére december 30-án kerül sor, azt követően pedig előtársaságként működik egészen a január 16-ai cégbírósági bejegyzés időpontjáig, úgy a mentesített időszakok az alábbiak szerint alakulnak: december január 16. (első üzleti év), január december 31. (második üzleti év). Így a naptári év szerint működő bt. először a január 1-jével kezdődő üzleti évében lehet az innovációs járulék alanya. 2. Az innovációs járulék alapja, mértéke A járulék alapja a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) 39. (1) bekezdése szerint meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldi telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével [Atv. 4. (1) bekezdés]. A Htv. rendelkezése szerint az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes a Htv. 39. (4)-(8) bekezdései szerint számított összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A Htv. szerinti nettó árbevétel fogalma nem azonos az Szt. szerint meghatározott értékesítés nettó árbevételével. A Htv. önálló fogalom-meghatározást alkalmaz, e szerint a nettó árbevétel összege úgy számolható ki, hogy az Szt. szerinti értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerinti jogdíjbevétellel, továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén az adóhatósággal szemben elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó összegével, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételeként elszámolt öszszeggel [Htv pont a) alpont]. A biztosítók, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások tekintetében az értékesítés nettó árbevételének meghatározására speciális szabályokat írnak elő a Htv pont b)-d) alpontjai. Az eladott áruk beszerzési értékét az Szt. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A nettó árbevétel annak nagyságától függően, sávosan csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével, illetve a közvetített szolgáltatások együttes értékével. A nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze, 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a, 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forin- 9

10 tot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a, 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a vonható le. A Htv. előírása szerint a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. Mindez azt jelenti, hogy első lépésben meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevétel mekkora arányt képvisel az összes nettó árbevételen belül, majd pedig ezt az arányszámot meg kell szorozni a nettó árbevételt csökkentő összes eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével. Az innovációs járulékalap kiszámítása során a fenti tételek alapján meghatározott Htv. szerinti adóalapot kell módosítani a külföldi telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével, amelynek a meghatározási módját a Htv pontjában, illetve a Htv. mellékleteiben találjuk. Az innovációs járulék mértéke a vetítési alap 0,3 százaléka. 3. Az innovációs járulék megállapítása, bevallása és megfizetése 3.1. Általános szabályok A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság járulékfizetését előlegfizetéses rendszerben teljesíti. Az előleget háromhavonként kell fizetnie a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig [Atv. 5. (2) bekezdés]. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Általános esetben tehát az előlegfizetés ütemezése a következő: július 20., október 20., december 20., április 20. A járulékelőleg negyedéves összege az éves járulékelőleg egynegyede. A kötelezettet az előlegfizetés mellett előlegbevallási kötelezettség is terheli, amelyet a járulékbevallással egyidejűleg, annak esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra kell teljesíteni, az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével [Atv. 5. (3) bekezdés]. Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be [Atv. 5. (6) bekezdése]. A 2012-es üzleti év óta minden innovációs járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaságot feltöltési kötelezettség terhel [Atv. 5. (7a) bekezdése], azaz az adóévben megfizetett járulékelőleget az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészíteni. A társasági adó rendszerétől eltérően, az innovációs járulék esetén nem kell vizsgálni az éves nettó árbevételt, ugyanis az innovációs járulék minden alanyát terheli a feltöltési kötelezettség. Az előleg-kiegészítést az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani, illetve ezzel egyidejűleg kell eleget tenni a fizetési kötelezettségének is. A feltöltési kötelezettség bevallására a 01-es számú nyomtatvány szolgál. A feltöltési kötelezettség bevezetése miatt módosult az adóév utolsó negyedévére vonatkozó járulékelőleg fizetés időpontja is, ugyanis azt az előleg-kiegészítési kötelezettséggel egyidejűleg kell teljesíteni. Ez a naptári éves adózók esetében azt jelenti, hogy az utolsó negyedéves járulékelőleget nem január 20-áig, hanem december 20- ig kell megfizetni. Az Atv. 5. (1) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig (általános esetben május 31-ig). Az elszámolás az üzleti év elteltével történik, azaz a járulékelőleg, a járulékelőleg-kiegészítés és a ténylegesen fizetendő járulék különbözetét az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell bevallani és befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni az állami adóhatóságtól. 10

11 Az innovációs járulék, illetve a nem első ízben az Atv. hatálya alá kerülő adózók járulék előleg bevallására a 29. számú bevallás szolgál. Ha például egy naptári éves gazdasági társaság évi innovációs járulékkötelezettsége Ft, a társaság május 31-éig nyújtja be a évről szóló elszámolását a számú bevalláson. Ebben a bevallásban pedig előleget vall be a július 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra. A háromhavonként fizetendő járulékelőleg mértéke a 2014-es járulékkötelezettség egynegyede, azaz Ft ( Ft osztva 4-gyel), az egyes előlegek fizetésének időpontjai pedig a következők: július 20., október 20., december 20., április 20. Az adózó december 20-ig az számú nyomtatványon bevallja az esetleges járulékelőleg-kiegészítés összegét és az esedékes járulékelőlegen ( Ft) felül megfizeti azt is. A évről szóló számú bevallást a gazdasági társaság május 31-éig nyújtja be, amelyben elszámol a járulékelőleg, a járulékelőleg-kiegészítés és a ténylegesen fizetendő járulék különbözetével Az újonnan kötelezetté váló adózókra vonatkozó szabályok Az üzleti évben első ízben kötelezetté váló adózók esetében ideértve az Atv. hatálya alá visszakerülő adózókat is az előlegfizetésre speciális szabályok vonatkoznak. Az ezen körbe tartozó adózók az első két előlegfizetési időszakra (az üzleti év első és második negyedéve) vonatkozóan járulékelőleget vallanak be és fizetnek meg. A járulékelőleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig pedig az adózók megállapítják a járulékelőleget összegét és bevallják azt. A járulékelőleget ekkor az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell megállapítani. Az üzleti évben első ízben kötelezetté váló adózók járulékelőleg bevallására a 49. számú bevallás szolgál. Ha például a naptári éves adózó január 1-jével kerül a törvény hatálya alá, úgy be kell nyújtania az számú bevallást először április 20-áig, másodszor július 20-áig. Az adózó mindkét esetben az számú bevallás 01-es lapján járulékelőleget vall be (és fizet meg), amelynek mértéke a járulék várható éves öszszegének időarányos része május 31-éig az adózónak újfent be kell nyújtania az számú bevallást, amelyben megállapítja és bevallja a járulékelőleg összegét, e bevallásban az adózó a 02-es lap kitöltésével járulékelőleget vall be a július 1-jétől 2016-ig június 30-áig terjedő időszak vonatkozásában. Ezt követően az adózó már az általános szabályok szerint fogja teljesíteni a járulék(előleg) bevallási kötelezettségeit Az átalakulásra vonatkozó szabályok Átalakulás esetén az innovációs járulékelőleg bevallása az alábbiak szerint alakul. Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül [Atv. 5. (5) bekezdés]. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget [Atv. 5. (7) bekezdés]. Az innovációs járulékelőlegről a jogutódnak akkor keletkezik bevallási kötelezettsége, ha az üzleti év első napján vagyis az átalakulás napját követő napon járulékfizetésre kötelezett, figyelemmel a jogelőd(ök) járulékelőleg-kötelezettségére. Ha a jogelőd(ök) nem vallott(ak) be járulékelőleget, úgy a jogutódnak akkor sincs előleg bevallási kötelezettsége, ha egyébként járulékfizetésre kötelezett. Az átalakulással létrejött jogutód a járulékelőleg bevallási kötelezettségét a 251. számú nyomtatványon teljesíti Egyéb szabályok A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti 11

12 év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget. A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének a törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni [Atv 5. (9) bekezdés]. Az innovációs járulék adónem kódja a 184-es, a befizetéseket a számú számlaszámra kell teljesíteni. JÖVEDÉKI ADÓ A jövedéki adótörvény évi módosulásai Írta: Pethő Imre jövedéki adó szakértő Bár a Jövedéki adótörvény (2003. évi CXXVII. törvény, a továbbiakban: Jöt.) alapjában véve egy jól funkcionáló törvény, mégis évente többször nyúlnak hozzá, ahogyan múlt évben is. A változtatások legnagyobbrészt ezúttal a dohánytermékek, az alkoholtermékek, a szankciók valamint az engedélyezés témakörökre összpontosítanak. Dohánytermékek A szárított dohány, a fermentált dohány és a dohánylevéltöltő fogalmának definiálásával nagyon várt hiánypótlás történt: A nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány beszerzésekor a Dohánytörvény (2012. évi. CXXXIV. törvény) szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét vagy a kijelölési okiratot vagy ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni, kivéve a Dohánytörvény hatálya alá nem tartozó területen létesített, dohánygyártmányt forgalmazó üzletek üzemeltetői által végzett dohánygyártmány beszerzését. Új szabály, hogy szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak előzetes regisztrációt követően lehet. Regisztrációra kötelezett a termelő, a termelői csoport (fogalma: 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet), a fermentáló üzem, a dohánygyártmány-adóraktár, valamint az adóraktár-engedélyes használatában álló, az adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló, dohányimportáló, és a dohánykereskedő. A dohányimportáló és a dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig a vámhatóságnak elektronikus úton bejelenteni. Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvényben meghatározott elárusító helyen lehet forgalmazni. A vámhatóság a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén az átvilágítás mellett más alkalmas módon is (pl. fizikai, kémiai eljárások, szolgálati kutya) felbontás nélkül megvizsgálhatja azon csomagküldeményt, amelyről az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz. A szárított illetve fermentált dohánnyal kapcsolatos, a Jöt.-ben nem szabályozott követelményeket az 557/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. Engedélyezés A szeszfőzdék és a cseppfolyós szénhidrogénnel, illetve a kenőolajjal tevékenykedő jövedéki engedélyes jövedéki biztosítékának összege megváltozott. A bejegyzett kereskedő- és adóraktárak jövedéki biztosítéka összegének módosítására vonatkozó új előírások 12

13 léptek életbe. Figyelem, megszűnt a jövedéki biztosíték meghatározott időközönkénti hivatalból történő felülvizsgálata! A továbbiakban a kereskedelmi szeszfőzde és a vele nem összefüggő helyrajzi számon található, de technológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező üzemi szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak tekintendő. Finomítói ásványolajraktárban pedig biodízel előállítása is végezhető külön engedély nélkül. Változás a szeszfőzdéknél: ha a számviteli törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra, auditált mérleggel nem kell rendelkezni, továbbá a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde nem köteles jövedéki ügyintézőt alkalmazni, viszont kell raktárhelyiség. Bizonyos adminisztrációs kötelezettség fejében a Kertv. szerinti közvetlen értékesítés végezhető. Etanol üzemben ezentúl 1 litert meghaladó kiszerelés is végezhető. A legfeljebb 25 kilogramm kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén esetében a jövedéki engedély megszerzésének nem feltétele a tárolótartály, a kenőolaj esetében azonban raktárhelyiség kell. III. Szankciók Finomítások történtek az adózás alóli elvonás kategóriáiba tartozás tekintetében a jelölt gázolajjal, valamint a tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezéssel való visszaélés esetében. A jövedéki bírság mértéke több ponton is megváltozott. Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz ide nem értve a dohánylevél-töltőt jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása jövedéki bírsággal és lefoglalást követően elkobzással büntetendő. A jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, cigarettapapír-lap, illetve dohánylevél-töltő után jövedéki bírság szabható ki, továbbá lefoglalható, elkobozható. Új elemként bevezetésre került az ismételt elkövetés fogalma, kibővült a társkötelezetti kör fogalma. Ha a kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül nem veszik át, úgy azt a vámhatóság értékesítheti, illetve megsemmisítheti. IV. Alkohol Alkoholtermék tudományos és oktatási célra történő előállításával, a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekkel, valamint a minőségellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezésekkel kapcsolatban a jogszabály több helyen tartalmaz könnyítéseket. A szeszfőzde által a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg kiállított egyszerűsített kísérő okmány igazolja a párlat származását is. A vendéglátó-ipari üzlet, kereskedelmi szálláshely által alkalmi rendezvényen végzett bor és alkoholtermék értékesítés során megmaradt bontott készletre vonatkozóan új rendelkezés lépett életbe. V. Apró Változtak a kenőolajra vonatkozó bejelentési kötelezettségek. A családi gazdaságok tekintetében pontosításra került a családtagok közössége fogalom jelentése. A jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság március 31-éig tájékoztatóban közzétette internetes honlapján. A július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás június 30-át követően is érvényben marad. 13

14 Az adóraktárban bármely minőségellenőrzéshez felhasznált és átadott jövedéki termék mentesül az adóbevallási és adófizetési kötelezettség alól. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével a keretengedély megszűnését követő 30 napon belül a keretengedélyesnek is bevallást kell benyújtania. Az adóraktárak vevő-nyilvántartási kötelezettsége megszűnik. A vámhatóság által kivetett adónak az adókivetésről szóló határozat közlését követő 8 napon belüli megfizetésére vonatkozó előírást törölték. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Reklámadó adóelőlegével kapcsolatos kérdések Kérdés A cégünk elsősorban reklám megrendelő, illetve saját célú reklám-közzétevő. A reklámszerződéseket leginkább magyar sportegyesületekkel kötöttünk és kötünk, akik a sportpályákon kihelyezett táblákon, illetve a játékosok mezein megjelenítik cégünk logóját és nevét. A augusztus 20-án benyújtandó bevallással és adóelőleggel kapcsolatban az alábbi kérdéseim lennének: 1) Előleget saját célú reklám közzétevőként kell fizetnünk a közzététellel kapcsolatban 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján? 2) A reklám megrendelőjeként előleget augusztusában és novemberében nem kell fizetnem (valamint a december 20-i feltöltésnél sem)? Úgy gondolom a közzétevő az árbevétele alapján az előleget köteles megfizetni. A közzétevő évre nyilatkozatot nem állít ki (vagy az előleg megállapítása és fizetése miatt ez kérhető vagy kérni kell??), így arról nincs információnk, hogy átvállalja az adófizetési kötelezettséget vagy sem. Ha nyilatkozat hiányában, mint megrendelő köteles lennék a havi 2,5 mft-ot meghaladó rész után adózni, jelen esetben az előleget megfizetni, akkor előfordulhat kétszeres adóztatás. 3) Cégünk kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozásoknak a reklámbevételből, a saját célú reklámból és reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját kell összeadni? A megrendelőre eső adóalapot nem kell bevonni a közös adóalapba, azt mindenki maga rendezi? Válasz 1) A reklámadóról szóló évi XXII. törvény [Ratv.] 4. (2) bekezdése értelmében ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik a szó szerinti értelmezéssel minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például ahogyan a Ratv. miniszteri indokolása arra utal ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). A saját célú reklám közzététele érdekében felmerült, az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzete- 14

15 sen felszámított általános forgalmi adó, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható. A Ratv. 9. (2) bekezdése értelmében a évi adóelőleg alapja folyamatosan működő adóalanyok esetén az adóalany évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, a közzétevő médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak évben járó ellenértéknek a különbözetével, és/vagy a saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költség, csökkentve legfeljebb nulláig a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 17. (1) bekezdése vagy a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény [Szja tv.] 49/B. (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, abban az esetben, ha a évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív. Mindez tehát azt jelenti, hogy az adóalanynak augusztus 20-áig (21-éig) esedékes adóelőleg összegét a évi saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költségek alapulvételével kell megállapítani, s annak az adómentes 0,5 milliárd forintot meghaladó részét a jelű nyomtatványon bevallania, továbbá az adóelőleg első részletét meg is kell fizetnie. 2) A Ratv. 3. (3) bekezdés utolsó fordulata értelmében a reklám közzétételét megrendelő adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. (1)-(8) bekezdésében és a 9. -ban foglaltakat. E jogszabályhely alapján a megrendelőt nem terheli adóelőleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség, illetve adóelőleg-kiegészítés sem. A Ratv. 4. (2) bekezdése értelmében a reklám megrendelője esetén az adó alapja azon reklám közzététel amely kapcsán nem rendelkezik a közzétevőtől nyilatkozattal havi összesített ellenértékének ezer forintot meghaladó része. Figyelemmel arra, hogy a reklám-közzététel megrendelőjének adóalanyiságát eredményező adójogi tényállás szerint meghatározott feltételek teljesülése esetén a reklám megrendelése keletkeztet adókötelezettséget, ezért az adókötelezettség csak a Ratv. hatályba lépése napjától, azaz a augusztus 14-ét követően megkötött szerződések vonatkozásában keletkezhet. Tekintve továbbá, hogy az adó bevallása és megfizetése a számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig teljesítendő, ezért arra az adómentes értékhatár túllépése esetén első ízben szeptember 20-áig (illetve 22-éig) kerülhet sor. A közzétevő nyilatkozat-tételi kötelezettsége is csak a Ratv. hatálybalépését követően kötött szerződések vonatkozásában értelmezhető; a évre vonatkozóan a közzétevőt nem terheli viszszamenőleges nyilatkozat-tételi kötelezettség. A közzétevő és a megrendelő ugyanazon ügylet vonatkozásában, együttesen fennálló adókötelezettségével kapcsolatosan az alábbiakat érdemes kiemelni. Adóköteles a reklám Ratv. 2. (1) bekezdésében meghatározott módokon való közzététele, emellett a reklám-közzétevő részéről a nyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén az ilyen reklám közzétételének megrendelése is. A kétfajta adókötelezettség léte nem vagylagos, a reklám-közzétevő adókötelezettsége és a megrendelő adókötelezettsége két különböző rendelkezésen [Ratv. 2. (1) és (2) bekezdésén] alapul, egymástól függetlenül áll fenn. A Ratv. 3. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában tehát az adókötelezettség nem csupán a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll az ügyletből származó nettó árbevétel vonatkozásában. 3) A évi adó alapja - - az adóalany évi adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevétele, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés 15

16 szerinti szolgáltatásból származó évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak évben járó ellenértéknek a különbözetével, és/vagy a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség, csökkentve legfeljebb nulláig a Tao. tv. 17. (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, abban az esetben, ha a évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív. A növelő tételt akkor kell alkalmazni, ha a reklámértékesítő ügynökség olyan, az adóalannyal (a reklám közzétevőjével) a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti kapcsolt félnek [Szt. 3. (2) bekezdés 7. pontja] minősülő személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön. Ha az Szt. szerinti kapcsolt viszony nem áll fenn a felek között, úgy a növelő tételt nem kell alkalmazni. E rendelkezés tulajdonképpen az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételnek a reklámértékesítő ügynökség árrésével, jutalékával való emelését jelenti. saját adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávos adómértékekkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel [Ratv. 6. (1)-(2) bekezdés]. Tekintve, hogy a Ratv. 6. (1) bekezdés nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonynak az adóév mely napján kell fennállnia, ebből adódóan az adóév bármely napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony azt eredményezi, hogy az adóalanynak a fenti szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettségét a teljes adóévre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adott kapcsolt féllel az adóéven belül hány napig állt fenn, illetve mikor szűnt meg (a szabályozás időbeli arányosításról nem rendelkezik). A számítás elvégzésekor a kapcsolt vállalkozásoknál a Ratv. 4. (2) bekezdés szerinti a reklám közzétételének megrendelőjét terhelő adóalapot figyelmen kívül hagyni. Erre azonban csak a kapcsolt vállalkozások esetén van lehetőség. A Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját (adóelőlegét) úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok fentiek szerinti módon meghatározott E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 9. szám, szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 16