Az állam önvédelmi mechanizmusának megteremtése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állam önvédelmi mechanizmusának megteremtése"

Átírás

1 Az állam önvédelmi mechanizmusának megteremtése A költségvetési bevételek biztosítása, az ellenőrzés eszközeivel Készítette: Aladics Anikó, Balázs Péter, George Dory A tanulmány tartalmát, különös tekintettel a könyvelés egyedi ábrázolási rendszerét a törvény védi. A szerzők minden jogot fenntartanak

2 Ebben a tanulmányban a könyvelés ellenőrzésének problémáit, és azoknak a jelenségeknek a hátterét vizsgáljuk, melyek bizonyos országokban nemzeti sporttá tették az adócsalást, más országokban pedig iparággá léptették elő a tőzsdei befektetők átverését. (lásd ENRON, WorldCom stb.). Bár a két jelenség eltérő forrásokat vesz célba (az adócsalással a költségvetési bevételek megcsapolása, a kreatív könyveléssel pedig a befektetők megkopasztása a cél), mind a két eset visszavezethető a könyvelés ellenőrizhetőségének problémájára. Mindezt figyelembe véve a tanulmány első része arra szeretne rávilágítani, hogy az említett jelenségek azért alakulhattak ki és léphetnek át minden határt, mert a jelenlegi keretek között még az állam alapvető önvédelmi mechanizmusa sem értelmezhető. Ezt a gondolatmenetet folytatva, a második részben pedig azt szeretnénk megmutatni, hogy egy új technológia, ami a könyvelésből kinyerhető információ elemzésére épül, hogyan fordítja vissza és számolhatja fel ezt az elkeserítő helyzetet. A tanulmánynak a problémával foglalkozó részéhez nincs szükség szakmai ismeretekre, mert egyszerű szituációkkal és közérthető magyarázatokkal világítja meg a lényeget. (Ezzel azoknak a politikai döntéshozóknak a számára is megismerhetővé szeretnénk tenni a tartalmat, akik nem rendelkeznek számviteli ismeretekkel.) Ezt követi egy kidolgozott javaslat, ahol nagyon sok rész szintén nem igényel szakmai ismereteket, mivel elsősorban azzal foglalkozik, hogy egy korszerű ellenőrzési rendszer megvalósításához milyen szervezeti formára van szükség és a jelenlegi kereteket hogyan lehet ennek megfelelően átalakítani. Vannak benne azonban olyan szakaszok is (főleg a rendszer összeállítását bemutató részek), ahol nem kerülhettük meg a szakmai tartalom részletezését, így ezekben az esetekben úgy állítottuk össze a mondanivalónkat, hogy csak a számlák elnevezését adtuk meg, és ezzel párhuzamosan lehetőséget biztosítunk a számlaszámok egyéni kitöltésére is. Ezzel ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a dokumentum értelmezésénél ne jelentsenek problémát az egyes országok között meglévő nyelvi és szakmai különbségek (nemzetközi használhatóság). A tanulmányban szereplő példákat az AuditPrime nevű szakértői programmal állítottuk össze. A program hivatalos weboldala:

3 Hogyan ellenőrzünk most? A könyvelés ellenőrzésének nagyon sok formája van (állami adóellenőrzés, könyvvizsgálat, a vállalatok belső ellenőrzése stb.), ahol érthető módon, a különféle célok és érdekek határozzák meg a konkrét munkamódszereket. Ennek megfelelően például a könyvvizsgáló kockázatot becsül és így választ ellenőrzési területet, az adóellenőrzés pedig nyilvánvalóan arra koncentrál, ami adót is érint. Mindebből természetesen az következik, hogy az eltérő szándék teljesen eltérő fókuszt fog adni a vizsgálatoknak, melyek emiatt látszólag különbözni fognak egymástól. Ez a különbség azonban csak látszólagos, mert az ellenőrzés valójában azonos módszeren és emiatt közös alapokon nyugszik. Az ellenőrzés különféle formái ugyanis kivétel nélkül a tételes vizsgálatra épülnek, ahol az ellenőrzést végzőnek a kezébe kell fognia a bizonylatot és azt kell összevetnie a könyveléssel. Éppen ezért csak abban lesznek jelentős különbségek, hogy a vizsgálatot végző hol és hogyan fog problémát keresni (illetve mire koncentrál). Az ellenőrzés alapvető módszere azonban minden esetben azonos, mert a tételes ellenőrzést értelemszerűen senki sem tudja megkerülni. Az ellenőrzés lehetőségei a számok tükrében Minden ország valamilyen értékhatár figyelembevételével különbözteti meg a vállalkozásokat, ahol a megadott értéket átlépőket meghatározott rendszerességgel, az érték alá esőket pedig nagyon ritkán vagy egyáltalán nem ellenőrzi. Mindez azt jelenti a gazdasági súlyánál fogva jelentéktelennek tekinthető vállalkozások esetében, hogy nekik - még számolnia sem kell az állami jelenléttel -, mert az adóhivatal ellenőrzési kapacitását nem rájuk méretezik. (Egész pontosan a teljes ellenőrizetlenség elkerülése miatt, egy minimális merítést mégis vizsgálni fognak, de ez sem haladja meg a vállalkozások 5%-át.) Az elmondottakat tehát megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a meghatározott érték alá eső vállalkozások, egyszerűen kiesnek az állam látószögéből. A határvonal fölé eső vállalkozások viszont rendszeres ellenőrzésen fognak átesni a miatt, mert az állami bevételek jelentős részét ez a szegmens szedi be (forgalmi adó) vagy termeli ki (társasági adó, jövedelemadó). E mögött az elgondolás mögött pedig az, az egyszerű állami logika húzódik meg, hogy az adóbevételek legnagyobb szeletét adó, számában azonban még ellenőrizhető szegmens vizsgálatával, viszonylag jól nyomon követhetőek az állami bevételek (erre az ellenőrzési feladatra méretezik az adóhatóságokat és az ellenőrzésre fordítható költségeket is). Mindez annyira egyszerű, hogy nehéz lenne problémát találni benne, pedig ennek az elgondolásnak is van egy alapvető hibája. Ez a megközelítés ugyanis figyelmen kívül hagy egy újabb kapacitásbeli korlátot, mivel most magának az ellenőrzést végzőnek nem lesz elég ideje arra, hogy átnézze a teljes könyvelést. Jó esetben is, csak pár száz bizonylatot tud a kézbe venni - a rendelkezésre álló idő miatt -, és ezek alapján vonja majd le a következtetéseit. Ez pedig azt fogja eredményezni, hogy amit megnéz arról lesz tudomása, az a több tízezer bizonylat, amihez pedig hozzá sem ért, az egyszerűen a látókörén kívülre esik, és ellenőrizetlen marad. (Már a közepes vállalkozások esetében is több tízezres nagyságrendű bizonylattal számolhatunk, amiből csak pár száz bizonylatot képes egy általános ellenőrzés a kézbe venni. Ez a mennyiség a teljes tételszám 2 -től a 2,5%-ig terjed, ami számszakilag is jelentéktelen.)

4 Ezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az ellenőrzés jelentős részéről az államilag biztosítható kapacitás hiánya miatt mondunk le (határvonal alá eső vállalkozások). Az ellenőrzés egyetlen módszere (a tételes ellenőrzés) pedig az egyes vállalkozásokra fordítható idő hiányában teszi lehetetlenné az alapos vizsgálatokat abban a szegmensben, ahol ez a legnagyobb eredménnyel járhatna. Az állam önvédelmi mechanizmusának hiánya Az ellenőrizhető mennyiség tehát egy igen fontos korlátot jelent az állam számára, ami eleve kétségessé teszi a vizsgálatok kimenetelét. Ezzel párhuzamosan most nézzük meg azt is, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszer mire ad lehetőséget és mi az, ami egyszerűen nem értelmezhető ezek között a keretek között. Ehhez vegyük azt az egyszerű szituációt, amikor az ország egyik felében elkezdődik egy adóellenőrzés, ami rögtön fel is tár egy igen jelentős összegű csalást (legyen ez egy szerencsés eset, ahol a revizornak azonnal sikerül belebotlania a problémába). Ebben az esetben azt fogja tartalmazni a jegyzőkönyv, hogy az adózó megsértette ennek és ennek a törvénynek az előírásait, ami miatt ennyi és ennyi adóhiányt állapít meg az adóhatóság (most nem fontosak az egyéb következmények). Egy jegyzőkönyvben rögzített megállapítás lesz tehát a feltárt cselekményből, ami nem fog bekerülni egy központi tudástárba, és így a megtapasztalt eseményt sem fogja felhasználni az adóhatóság lényegében két alapvető ok miatt. 1. Kérdés: hogyan jegyezhetők le a könyvelés hibái és annak a körülményei? (Ennek ugyanis ma még nincs kidolgozott módszertana.) 2. Kérdés: ha valahogyan mégis csak túljutnánk az első ponton (mert pl. prózai módon leírtuk a megvalósított cselekményt), akkor a megszerzett tudást hogyan fogja felhasználni a szervezet? Mondjuk egy másik ellenőr, aki ezt követően az ország másik felében kezdi meg az ellenőrzést? Erre a kérdésre pedig nem adhatunk választ, mivel egy feltételezett probléma miatt, a második ellenőr nem nézheti át a teljes könyvelést. Az első ellenőr által megszerzett tapasztalatról tehát a jelenlegi keretek között nem fog tudomást szerezni a második ellenőr, és az adott probléma kikeresésére sem lesz lehetősége az időhiány miatt. Ez pedig azt a következményt vonja maga után, hogy az adóhivatalnak minden nap, újra és újra fel kell találnia a kereket, ami értelemszerűen szétforgácsolja a testület erejét (szélmalomharc). Az ellenőrzést végzők szakmai kompetenciája A jelenlegi ellenőrzési rendszer technika és módszertani körülményeinek mérlegelése mellett, érdemes kitérni az emberi tényezőre is, mivel az ellenőrzésben résztvevők kvalitása nagymértékben meghatározza az ellenőrzés hatékonyságát. Szakmai szempontból nagyjából három csoportra oszthatjuk a számviteli ismerettel rendelkezőket. Ebből az első csoportot azok fogják alkotni, akiknek az ismeretei, már elérik a minimális szintet és ennek megfelelően tisztában vannak a legalapvetőbb könyvelési módszerekkel (a legfontosabb gazdasági események könyvelését már ismerik).

5 Ezt követi az a csoport, amely kezd stabil könyvelési ismeretekkel rendelkezni és a tárgyi tudását a szakmában eltöltött jelentős gyakorlat is megalapozza. (Ennek a csoportnak a tapasztalata egyelőre csak a könyvelésre korlátozódik, és a kapcsolódó területeket, mint pl. az adózást csak most tanulja, így ebben a vonatkozásban még nem képes önálló döntéseket hozni. Ugyanakkor az alaposabb könyvelési ismeretek nem jelentik azt, hogy bonyolult elszámolásokat is fejből ismerne, ami ellenőrzési szempontból azzal a következménnyel jár, hogy az ilyen jellegű hibák felett értelemszerűen el fog siklani) Az utolsó csoportba azok tartoznak, akik stabil számviteli ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, továbbá a kapcsolódó területeket is ismerik és ebben a vonatkozásban is jelentős tapasztalattal rendelkeznek (adózás, számvitelszervezés, informatikai háttér stb.). Mivel ellenőrzési szempontból minden csoport a saját színvonalának megfelelő munkára lesz képes, ezért értelemszerűen az állam számára, az utolsó csoport lenne a legideálisabb. Ezek a szakemberek azonban olyan piacképes tudással rendelkeznek, és annyira kevesen vannak, hogy őket a vállalati szektor kimagasló fizetéssel és juttatásokkal szinte kivonja a forgalomból (ők tehát a tudásukkal a másik oldalon állnak). Marad ez első és a második szint, melyből az első eleve alkalmatlan, mert csak az égbe kiáltó hibákat lenne képes észrevenni, a második pedig csak részben alkalmas, mivel még ezen a szinten sem várhatunk el egy alapos, és mindenre kiterjedő tárgyi tudást. A fejben meglévő komplex ismeretek tehát értelemszerűen elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ellenőrzést végző ne menjen el a hibák felett. Az előzőeken túlmenően, a szakmai felkészültség megállapítása mellett számba kell venni a zavaró körülményekkel szembeni tűrőképességet is, mert ez a tényező legalább annyira meghatározza az alkalmasságot, mint a tárgyi tudás. Itt elsősorban gondoljunk például a nyomás miatt kialakult stresszre, ahol a tűrőképesség hiánya alkalmatlanná tehet bárkit. Továbbá vegyük figyelembe, azokat a zavaró tényezőket is, amivel például az ellenőrzött fél próbálja meg a lehető legkellemetlenebbé tenni az ellenőrzés körülményeit. Az ilyen jellegű befolyásolással ugyanis jelentős mértékben alakítható és megváltoztatható az észlelés, illetve az ítélőképesség, így az ellenőrzést végzőnek értelemszerűen ebben a vonatkozásban is alkalmasnak kell lennie. Az elmondottakból talán jól látszik, hogy a szakmai alkalmasság nagyon összetett képességeket kíván az ellenőrzésben résztvevőktől, ahol egyedül a tárgyi tudás az egyetlen értékelhető elem, mivel az ellenőrzést zavaró tényezőket sem szimulálni sem pedig mérni nem lehet. Nyilvánvaló tehát, hogy az állami ellenőrzésben résztvevők alkalmasságának mérhetetlensége szintén nem fogja erősíteni az állam önvédelmi mechanizmusát és a kieső lehetőség előbb utóbb oda fog vezetni, hogy egyre kevesebbet és egyre rosszabb színvonalon fognak teljesíteni az alkalmazottak. Ugyanakkor az emberi tényező teljesítményének mérhetetlensége felveti a korrupció kérdését is, mivel azt sohasem lehet számon kérni, hogy mi felett siklottak el az ellenőrzést végzők és mi volt az, amit megtaláltak.

6 A placebo technológia Ma már inkább gátolják az ellenőrzést azok az informatikai megoldások is, melyeket audit programként vagy az ellenőrzés támogatására szakosodott szoftverként forgalmaznak. (ACL, IDEA, SESAM stb.) Ezek a rendszerek ugyanis akkor jelentek meg, amikor még nehéz volt a könyvelőprogramok által kezelt adatokhoz elektronikus formában hozzáférni. Az audit programok pedig erre szakosodtak, és fő erényük az volt, hogy egy könnyen használható, alternatív elérést biztosítottak a könyvelés adataihoz. Az adatok egyszerű elérésének igényét azonban adatbázis gyártók is megértették, és ma már ők is hasonlóan egyszerű és kezelhető felületeket biztosítanak a tárolt adatok eléréséhez. (Minden adatbázis típus, mint pl. a Microsoft SQL Server, Firebird, Visual Foxpro stb. rendelkezik saját management felülettel, ami közvetlen módon képes olvasni az adatokat. Ugyanakkor érdemes megemlíteni azt is, hogy ezek a programok általában ingyenesek és korlátozás nélkül letölthetőek.) Az audit programok napjainkban már a számítások területén sem tudnak újat nyújtani, mivel a jóval elterjedtebb alkalmazások, mint például a Microsoft Excel és az adatkezeléshez használható másik Office eszköz, az Access is rendelkezik azokkal a funkciókkal, melyeket ezek a programok használnak (ismétlődések kikeresése, különféle statisztikai számítások stb.) Az ellenőrzést támogató programok tehát lekötik az állami köztudatot és arra irányítják a figyelmet, amit a hozzá nem értőknek be lehet adni. Ugyanakkor a szakmai elitnek már rég észre kellet volna vennie, hogy ezek a rendszerek csak az adatok feldolgozására képesek és, teljes mértékben hiányzik belőlük a szakmaiság. (Statisztikai számításokkal pedig egyetlen hibát sem lehet megtalálni.) A kompenzálás A következő ábra egy egyszerű kereskedelmi folyamatot szemléltet, ahol látványosan megjelenik (szembetűnő) az a módszer, amivel a könyvelés megvalósítja az értékek áthelyezését, átváltását. Az 1. pontban a törzstőkét befizetjük a bankszámlára, ezt követően (a másodikban) árut veszünk, majd a harmadikban eladjuk az árut és ezzel egyidejűleg kivezetjük a készletet.

7 Ez a folyamat a szúrópróbaszerű ellenőrzést végző előtt láthatatlan marad, mivel a revizor csak pár bizonylatot, a folyamat pár elemét tudja kiemelni. Az összefüggések vizsgálatának hiánya pedig értelemszerűen oda vezet, hogy a könyvelést szabadon és bárhol át lehet alakítani. Az ábra önmagáért beszél, ahol abban az esetben, ha figyelni tudjuk az egymás után következő lépéseket, akkor átverhetetlenek vagyunk, ha pedig mindezt nem látjuk, akkor bármi beadható. Ebben az esetben tehát újra azzal kell szembesülnünk, hogy egy nagyon fontos ellenőrzési szempont, ismét értelmezhetetlen a jelenlegi keretek között. Mindez megmagyarázza azokat a reménytelen erőfeszítéseket, melyekkel a kormányok megpróbálják megkerülni ezt a szituációt. Magyarországon például a közelmúltban két kísérletet is tett a gazdasági vezetés, melyből az első a tisztességes hozzáállásra épített volna (reklámokkal próbálta a kormány ösztönözni a lakósságot, hogy mindenki kérjen nyugtát). A második pedig a pénztárgépek elektronikus összeköttetését teszi lehetővé az adóhivatallal és abban bízik, hogy ez a technikai lehetőség egy újfajta ellenőrizhetőség alapjait teremti majd meg. Az első próbálkozásról ma már tudjuk, hogy teljesen hiábavaló volt, mert hirdetésekkel nem sikerült emelni az adózói öntudatot. A második lehetőség pedig a környező országok tapasztalataira épít, ahol a rendszer bevezetése nagyjából egy félévi adószint emelkedést eredményezett (a forgalmi adó vonatkozásában). Mind a két példa esetében tapinthatóvá válik az a tény, hogy a nyers erő csak egy bizonyos ideig hatásos, és a tudás illetve a jó (szakmai) megközelítés végül is nem helyettesíthető. A szakmai értelembe vett zsákutca A szúrópróbaszerű kiválasztáson alapuló tételes ellenőrzésnél a bizonylatok jelentik a kiindulópontot, amit a vizsgálatot végző összevet a könyveléssel (ha eltérést talál az alkalmazott és a szabályos könyvelési módszer között, akkor az egy megtalált hiba lesz). Ebben a rendszerben tehát a bizonylatok összevetése jelenti a lényeget, ami miatt érdemes megvizsgálni azt is, hogy a különféle hibatípusok esetében mennyire értelmezhető ez a megközelítés és milyen problémákkal kell szembenézni ebben a vonatkozásban is. a.) Az elütések csoportját, a véletlenül keletkező hibák képzik, ahol a bizonylattól függetlenül valamilyen helytelen számlaszámmal kerül rögzítésre a tétel. Ebben a kategóriában nagyon fontos szempont a tévedés minősége, mert nem fog súlyos problémát okozni az egyik költségnemből a másikba bekönyvelt tétel (nem az első számjegy kerül elütésre, ami a számlaosztályokat jelöli, hanem a 2. vagy a 3. számjegy, ami a költségcsoportot határozza meg). Ezzel szemben a számlaosztályok (tehát az első számjegy) elírása vagy valamilyen kategórián belüli tévedés (vevő helyett előleg stb.) már nagy problémának is számíthat. Ennek a hibatípusnak a súlyát azonban mégsem csak az elütött főkönyvi szám határozza meg, hanem a könyvelt összeg is (ami szintén lehet hibás), mivel egy értékben nagyobb hiba, nyilvánvalóan nagyobb problémát is jelent. Az elmondottakból látni lehet, hogy az elütések a lényegükből adódóan függetlenné

8 válnak a bizonylattól, mivel ebben az esetben egy hibás bejegyzés jön létre, ami önmagából a könyvelésből is jól megállapítható (az esetek túlnyomó többségében). b.) A kreatív könyvelés esetében a könyvelést összeállító manipulálja (torzítja) annak megfelelően az elszámolásokat, hogy mit szeretne elérni. Amennyiben az adócsalás lesz a cél, akkor az eredmény lerontása, csökkentése fog megvalósulni, a tőzsdei átverések esetében pedig ennek az ellenkezője, mert a nem létező eredmény kimutatása lesz a cél. A probléma elnevezéséből is látszik, hogy ebben a kategóriában olyan okosan összeállított könyvelési tételekkel lehet elérni a megfelelő eredményt melyek a könyvelés szabályait vagy felrúgják, vagy szembe mennek velük. A kreatív könyvelés esetében tehát eleve nem értelmezhető a bizonylat alapján történő ellenőrzés, mert ez a kategória a könyvelés szintjén valósítja meg az elszámolások torzítását (és szintén egy hibás bejegyzést eredményez). c.) Az elvi hibák kategóriájába a tárgyi tudás hiányából fakadó problémákat sorolhatjuk, ahol a pontos elszámolás módszere lesz ismeretlen a könyvelő előtt (ez értelem szerűen a nehezebb, összetettebb elszámolások esetében jelenthet problémát). Ebben az esetben tehát mindegy, hogy mi szerepel a bizonylaton, mert a könyvelés szintén egy szabálytalan, az előírásoknak nem megfelelő bejegyzés lesz. Ezen túlmenően ezeket a nehezebb elszámolásokat már nem csak önmagukban könyveljük úgynevezett külső bizonylatok alapján (amit a vállalkozás kapott), hanem párhuzamos könyvelést is igényelnek, ami belső bizonylatok vagy feladás alapján történik. Ha a könyvelő nem ismeri az elszámolás menetét, akkor a belső bizonylatokkal is probléma lehet (ahol sem elkészíteni, sem pedig könyvelni nem fogja azokat). Ebben az esetben tehát szintén függetlenné válik a hiba a bizonylattól, ami most is egy téves, az előírásoknak nem megfelelő bejegyzést valósít meg. Ezen túlmenően az ismeret hiánya a bonyolultabb elszámolások esetében azt fogja eredményezni, hogy nem készülnek el a szükséges (belső) bizonylatok és emiatt könyvelni sem fogják ezeket a tételeket, így ebben az esetben is csak részben értelmezhető a bizonylatok alapján történő ellenőrzés. d.) A bizonylatokkal történő csalásnak nagyon sok esete ismert ahol, vagy eltűnnek vagy képződnek a bizonylatok attól függően, hogy az adócsalás vagy a befektetők megtévesztése a cél. Ebben a kategóriában olyan egészen elképesztő cselekmények is megvalósulnak, mint pl. a számlagyárak. Ezek gyakorlatilag fiktív (valódi tevékenységet nem végző) vállalkozások, melyek arra szakosodnak, hogy számlát állítanak ki pénzért a hozzájuk fordulóknak. A kategóriába tartozó cselekmények különböző formáinak a számbavétele nélkül is érthető, hogy ezekben az esetekben vagy egyáltalán nincs bizonylat, vagy ami van az nem valódi. Emiatt pedig eleve értelmezhetetlen a bizonylatok alapján történő ellenőrzés. Látható tehát, hogy azoknál a cselekményeknél, melyek kiemelt hátránnyal járnak az államra (és a társadalomra) nézve, az esetek túlnyomó többségében nem is értelmezhető a bizonylat alapján történő ellenőrzés (az egyetlen ellenőrzési forma). Ez pedig újabb magyarázattal szolgál arra, hogy miért vált iparággá a könyvelés manipulálása, és ez miért tűnik ez egyre elkeserítőbb és egyre visszafordíthatatlanabb folyamatnak. Az állam pedig azért sikertelen ennyire ezen a területen, mert a könyvelés ellenőrzése elsősorban információ technológiai kérdés, ahol kizárólag a problémák megközelítése, a technika és a hozzáértés számít. Ezeket az adottságokat pedig nem lehet hatalmi eszközökkel helyettesíteni (büntetési szankciók, bírságok stb.).

9 Éppen ezért az egymással szemben álló, és ellenérdekelt felek közül, ma a vállalkozások állnak nyerésre, mert a cégek tömegeinek nem kell számítani ellenőrzésre (a kapacitás hiánya miatt), az ellenőrzött szegmensben pedig az ellenőrzést végző látóköréből esik ki szinte az egész vállalkozás (mert idő hiányában csak egy elhanyagolható mennyiségű bizonylattal lehet foglalkozni). Ez pedig hatalmas mozgásteret biztosít a könyvelés manipulálására a lebukás minimális esélye mellett, és az állam fényévnyi távolságba van attól is, hogy zavarni tudja a kialakult gyakorlatot. Az állammal szemben érvényesíthető fékhatás Az adóelkerülések által okozott költségvetési hiány arra készteti a gazdasági vezetést, hogy adóemeléssel ellensúlyozza a kieső bevételeket. Ez a megközelítés azonban nem magát a problémát oldja meg (az ellenőrzési tehetetlenséget), hanem két másikat készít elő. a.) A folyamatosan emelkedő adók egyre nagyobb teret adnak a bűnözésnek, ahol professzionálisan összeállított ötletekkel vagyonokat keresnek az elkövetők. (Minél magasabbak az adók annál jobban fogják vonzani azokat a szakértőket akik átlátják az állam tehetetlenségét, és akik ezt a helyzetet üzletszerűen ki is használják.) b.) Ezt a lehetetlen szituációt érzékeli a viszonylag jó adómorállal rendelkező többség is, akikből a velük szemben megvalósuló igazságtalanság ellenérzést fog kiváltani (ők fizetik meg ugyanis magasabb adók formájában az állami ellenőrzési tehetetlenséget). Ez a tisztességes tevékenységet végző réteg pedig nyilvánvalóan nem fogja a végtelenségig finanszírozni az állam problémáját és előbb utóbb meghozzák a maguk egyszerű döntéseit, ami egy egy szerény könyvelési ötlet megvalósításával jár majd ( fékhatás ). Itt tehát egyéni és ötletszerű ellenállásról beszélhetünk, amibe nincsen semmilyen magasabb szintű tudatosság. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ez a réteg is a tudatára ébred annak, ami körülötte folyik és megteremti a saját immunitását az állami túlkapásokkal szemben. Érdemes tehát elé menni ennek a lehetőségnek és elgondolkodni azokon az eseteken, amikor a társadalom ráébred arra, hogy a könyvelést elég csak hozzávetőlegesen elkészíteni, mert a teljes körű ellenőrizhetőség eleve kivitelezhetetlen. Ennek tükrében vizsgáljuk meg azt a szituációt, amikor a vállalkozások Cenzúrázva (Nem publikus tartalom)

10 Cenzúrázva (Nem publikus tartalom) Konklúzió Az elmondottak alapján is könnyen belátható, hogy száz sebből vérzik a könyvelés ellenőrzésére használt hagyományos módszer, és csak azért nem kapkod kétségbeesetten mindenki egy új megoldás után, mert átláthatatlan és értékelhetetlen a jelenlegi helyzet. Emiatt nem látható az sem, hogy a könyvelés ellenőrzése már évtizedek óta csak egyhelyben jár, és ennek a szakmai vakságnak a következményi miatt fizet súlyos árat a társadalom (a folyamatos adóemelések formájában valamint azzal, hogy a tőzsdei befektetők tömegei, szinte akadály nélkül átverhetők).

11 Az állami önvédelmi mechanizmus megteremtése A technológia alapjainak összeállítása Ebben a részben az ellenőrzéshez szükséges információs rendszer összeállítását mutatjuk be lépésről lépésre, egy nagyon egyszerű példa segítségével. A következő ábrán egy könyvelési tétel látható, olyan klasszikus szerkezetben, amit bármely könyvelőprogram azonos, vagy nagyon hasonló módon állít össze (ez ugyanis a könyvelési rendszer alapvető szerkezete, amit minden programnak követnie kell, és emiatt a látszólagos eltérések is csak ábrázolásbeli különbségek lehetnek). Megjelöltük a gazdasági esemény mellett látható függőleges tengelyt X betűvel, a vízszinteset pedig Y-al amiatt, hogy érzékeltessük a tétel dimenzióit és azt is, hogy ezek a dimenziók felcserélhetők. A dimenziók felcserélése láthatóvá teszi a tétel (kontírozásnak megfelelő) szakmai aspektusát. (Kérjük, hogy a jobb vizuális megjelenés érdekében írja rá az ábrára a saját nemzetének megfelelő számlaszámokat, a tartozik illetve a követel megjelölést követően legalább 2 számlaszám mélységben. Továbbá ugyanezt javasoljuk a többi példa esetében is, ahol szintén biztosítjuk a számlaszámok kitöltéséhez szükséges helyet.) A következő ábra első részén, 5 újabb eseménnyel egészítettük ki a fenti tételt (természetesen a szakmai tartalmat ismét azonos módszerrel állítottuk elő, mint az első esetben), így most rendelkezünk egy kisebb állománnyal, melyen már értelmezhetővé válik a könyvelésben alkalmazható egyszerűsítés. Az egyszerűsítés eredménye az ábra második részén látható, ahol az alkalmazott módszer a tételek lefelé történő ismétlődésének elhagyását jelenti úgy, hogy megadjuk (az elhagyott) ismétlődések számát a sor elején, majd magát a gazdasági eseményt, ahol az összegek ebben az esetben már a tételek halmozott értékei.

12 Ha jobban belegondolunk a bemutatott művelet lényegébe, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a könyvelés egyszerűsítése után is pontosan ugyanazt fogjuk látni, mint a kiinduló állapotban, így semmilyen információvesztéssel nem járt az alkalmazott művelet (ez az egyszerűsítés logikájából is következik). Eredményként pedig tételszámtól függetlenül, egy áttekinthető szakmai információt hoztunk létre, ami alkalmas arra, hogy megállapítsuk a könyvelés hibáit. Az információs technológián alapuló ellenőrzés Most pedig a könyvelésből összeállítható, egyszerűsített szakmai információ értelmezéséhez, vegyük elő ismét az előző ábrát. a.) A hagyományos ellenőrzéssel szemben, az információfeldolgozáson alapuló vizsgálatokhoz nincs szükség a helyszínen történő megjelenésre (ilyenkor az adatállományt az ellenőrzött fél juttatja el az adóhatóságnak, aki csak akkor megy ki a helyszínre, ha komoly problémát talált és a bizonylatokra vagy az egyéb dokumentumokra is szüksége van). Mindez jelentős kiadáscsökkenést eredményez és kiszűrhetjük az ellenőrzést zavaró körülményeit, illetve a megtévesztés lehetőségét is, mivel ebben az esetben a vizsgálatot végző a saját irodájában dolgozhat, ahol nyugodt és befolyásoló tényezőtől mentes körülmények állnak a rendelkezésére. b.) Az információfeldolgozáson alapuló ellenőrzés esetében a teljes adatállománnyal fogunk dolgozni, ezért nem maradnak fehér foltok vagy láthatatlan területek. Ezt a megközelítést a könyvelés egyszerűsíthetősége teszi lehetővé, ami képes a teljes szakmai tartalmat, áttekinthető formában bemutatni. (Ezzel megvalósul a könyvelés által közölt információ teljes körű begyűjtése, ami az ellenőrzés egyik leglényegesebb feltétele.) c.) A hibák megállapításához nem lesz szükség a bizonylatokra, mert ahogyan azt A szakmai értelembevett zsákutca című résznél már kifejtettük, a könyvelés lényeges hibái (a bizonylatokkal történő csalás kivételével) egy téves bejegyzést fognak eredményezni a könyvelésben. Mindez lehetővé teszi a hibák közvetlen megállapítását ( kiszúrását ) úgy, hogy sorról sorra végignézzük a könyvelésből összeállított egyszerűsítéssel létrehozott információt. Ezzel tehát ellenőrzési módszert válthatunk, és áttérhetünk a bizonylatok könyveléssel történő összevetéséről, a hibás könyvelési bejegyzések kikeresésére. Magából a könyvelésből azonban nem lehet mindent hibát megállapítani (nagyjából 5% lehet az ilyen jellegű probléma), így ezeket az eseteket azonosítani kell, a számlavázlatok segítségével, és ki kell rájuk dolgozni egy alternatív ellenőrzési módszert (módszertanilag

13 kivételes helyzetek). Ezzel létrehozzuk az ellenőrzési kivételek gyűjteményét, ahol nem a hibás bejegyzések megkeresésével ellenőrzünk, hanem egy alternatív módszerrel. Most pedig térjünk át az utolsó hibacsoportra (a bizonylatokkal történő manipulálás eseteire), ahol az ellenőrzés lehetőségét a logikai összefüggések vizsgálata teremti meg. Ezeknek a logikai összefüggések a láthatóvá tétele ugyanis, felszínre hozza a bizonylatokhoz kapcsolódó problémákat. A bizonylatokkal kapcsolatos problémák feltárásához szükséges alapvető összefüggés vizsgálat Az információfeldolgozáson alapuló ellenőrzési rendszernek két lényeges támogató folyamatot kell végrehajtania, melyből az első a könyvelés egyszerűsítése, a második pedig a könyvelési tételek összefüggéseinek több féle szempont alapján történő kimutatása. Mivel a könyvelési összefüggések kimutatása egyelőre nem számviteli szempont, ezért az ellenőrzésnél ezt egy olyan feladatnak kell tekinteni, amihez mindent utólag kell biztosítani. (Ma már nem állítanának össze olyan információs rendszert, ami a logikai összefüggéseket nem jelöli, és teljesen figyelmen kívül hagyja. A könyvelés módszerét azonban 500 éve találták ki, ahol ez a szempont még fel sem merült. Érdemes azonban kiemelni a szakmai elit felelősségét is ebben a vonatkozásban, akinek mindez fel sem tűnt, annak ellenére, hogy a társtudományokban ekkora hibát nem lehetne elkövetni.) Szükség van tehát a kimutatható összefüggések meghatározására és egy jelölési rendszerre is, ami értékelhetővé teszi ezt az aspektust. A következő ábrán pár tétel látható a vevőkre könyvelve. Ezek a tételek logikai kapcsolatban állnak egymással (számlák és kiegyenlítések) ahol nincs akadálya annak, hogy ezt a kapcsolatot egy alkalmas jelölési rendszerrel, egy úgynevezett beszélőkóddal is kimutassuk. Ennek a jelölési rendszernek a bevezetéséhez egy külön oszlopot biztosítunk, aminek a Logikai kapcsolatok nevet adtuk, és ebbe az oszlopba fogjuk egy tömeges számítási eljárás segítségével beszúrni a beszélőkódokat. (A tömeges számítási eljárás, speciális matematikai módszerek egymás után történő futtatásával térképezi fel a tételek közötti kapcsolatokat.) Az összeállított információ pedig akkor válik látványossá és értékelhetővé, ha ezeknek a beszélőkódoknak a segítségével növekvő sorrendbe rendezzük az állományt. Ez a rendezés teszi ugyanis láthatóvá a beszélőkódokkal kimutatott összetartozást, és értékelhetővé a bizonylatokkal kapcsolatos problémákat.

14 Az első sorban egy olyan értékesítés látható, ami nem került kiegyenlítésre (A hosszú időn át kiegyenlítés nélkül maradt számlák, lehetnek olyan kreatív könyvelési tételek is, melyek segítségével nem létező árbevétel kerül kimutatásra. Nem maradhat ugyanis kiegyenlítetlen tétel, mert azt minősíteni kell és a behajthatatlan követeléseknek megfelelően le kell írni.) A 2. sorban olyan kiegyenlítés látható, aminek nincs meg a számlaoldala (a számla hiánya pedig egyértelműen azonosítja a bevétel eltitkolását, mert nem életszerű az ok nélküli kifizetés). A 3-4 sorban látható a normál logikai kapcsolat, ahol a számla és a kiegyenlítés szépen párba rendeződik. Az 5-6 sorok valószínűleg összetartozó tételek, mert azonos számlaszámokkal és azonos összegekkel rendelkezik mind a számla mind pedig a kiegyenlítés. Felkiáltó jelet viszont azért kapott a két tétel, mert eltérő partnerekre történt a könyvelés. A 7-8 sorokban azonos partnerhez tartozó tételek láthatók, de nincs kitöltve a bizonylat szám. Az összetartozást viszont azon az alapon sikerült meghatározni, hogy ez az összeg csak kétszer szerepel a teljes könyvelésben (ezt a számítógépnek nem gond megállapítania nagyon nagy adatállományok esetében sem). A 9-10 sorokban látható a duplán könyvelt tétel. A bemutatott példában, a logikai kapcsolatok segítségével értelmezhetővé váltak a bizonylatokkal kapcsolatos hibák. Az utólagos számítások segítségével összeállított, beszélőkódok láthatóvá tették a kapcsolatok különféle típusait, és ezek a típusok segítenek beazonosítani a problémákat. Abban az esetben, ha a szállítók és vevők vonatkozásában is összeállítjuk a logikai kapcsolatok rendszerét, akkor láthatóvá válnak azok a folyamatok, melyek a pénzmozgást is figyelembe véve megvalósítják a bevételek és a költségek elszámolását. Ez a módszer tehát lehetetlenné teszi a bevételek és a költségek egyoldalú manipulálását, mivel a folyamatok részeként vizsgálja az eseményeket, ahogyan ezt a következő ábrán is látható. A bizonylatok adóösszefüggéseinek vizsgálata A forgalmi adó elszámolásához és ellenőrzéséhez analitikát kell készíteni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a könyvelést szétválasztjuk az adókimutatástól. Ezzel a

15 megközelítéssel mindjárt létre hozunk egy ellenőrzési problémát is, mivel ebben a rendszerben már külön külön is manipulálhatóvá válik a könyvelés és a forgalmi adóelszámolás. Ráadásul a forgalmi adó szorosan kapcsolódik a bevételekhez és költségekhez, így a problémának van egy társasági adó vonatkozása is. A következő ábrán a számlavázlatok összegei mellet beszúrtunk egy-egy új oszlopot (E, I, M), ahol az ábra második részében látható módon kiszámítottuk a könyvelés összegeinek százalékos mértékét. (Az I oszlopot és az M-et elosztottuk az E-vel, amit az oszlop fejlécében is jelöltünk.) Ezt követően az A oszlopban megismételjük a számlavázlatokat (az összegek nélkül), hogy a gazdasági eseményeket a könyvelésük alapján is csoportosíthatóvá tegyük. (Ezt szeretnénk szemléltetni az első oszlopban, ahol nem töltöttük ki a számlaszámokat, csak színekkel jelöljük az azonos gazdasági esemény típusokat. Ennek eredményeként most 3 csoportot kaptunk, ahol az utolsó két csoport csak egy-egy tételt tartalmaz). Befejező lépésként pedig az A oszlop mellett feltűntettük a partnereket is, hogy minél több összefüggést jelenítsünk meg egyszerre (természetesen nincs akadálya a dátumok a könyvelés szövegének és az egyéb adatok hozzárendelésének sem.) A különféle dimenziók együttes vizsgálata (a könyvelési módszerek, százalékos mérték, partnerek stb.) láthatóvá teszi a forgalmi adóval kapcsolatban értelmezhető problémákat. Ennek megfelelően pl. a J16 -os cellában látni lehet, hogy a forgalmi adó értéke nem a felette és alatta is látható adókulccsal került elszámolásra (ami egy kiugró, a szokásostól eltérő kulcs). A könyvelés módszere a 19. sorban megmutatja azt az esetet, amikor forgalmi adó nélkül került elszámolásra a tétel. Ugyanennél az esetnél maradva a partnerek bekapcsolása láthatóvá teszi azt is, hogy a 18. sorban ugyanannak a partnernek forgalmi adó felszámításával is történt értékesítés. Szintén a partnerek megjelenítése és rendezhetősége teszi láthatóvá azt, hogy a 17. és a 20 sorban ugyanaz a partner egyszer belföldi, egyszer pedig exportértékesítésként került könyvelésre. A bemutatott megközelítést az teszi hatékonnyá, hogy egyrészt elvégezzük a forgalmi adó mértékének utólagos kalkulációját, ami megfoghatóvá teszi az összegszerűség problémáit. Másrészt ugyanezt az információt kiegészíthetjük a könyvelés különféle adataival és a

16 könyvelés módszerével (számlavázlat), hogy egyszerű rendezéssel és csoportosítással is biztosítani lehessen a kiugró illetve a tipikustól eltérő tételek megkeresését. A könyvelés hibáinak feldolgozása, tudástár készítés, és az ismeretek megosztása A könyvelésből összeállítható szakmai tartalom, és a szakmai alapon történő egyszerűsíthetőség lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt hibákat megosszuk a hivatalon belül. (Ez jelenti az állam önvédelmi mechanizmusának az egyik feltételét.) A következő ábrán a saját környezetében látható egy kreatív könyvelési tétel (középen felkiáltó jellel megjelölve). Ezt az információt az ellenőrzést végző például Excel munkalap formájában is elküldheti egy kattintással a szervezet más részeinek, így megvalósíthatjuk a könyvelésben előforduló hibák szabatos lejegyzését, valamint a problémák katalogizálását. (Továbbá a bemutatott összefüggés vizsgálatok eredményei is hasonlóan továbbíthatók és katalogizálhatók.) A feltárt hibák kiértékelése lehetőséget biztosít egy komplex könyvelési problémákat tartalmazó tudástár összeállítására, és az így összeállított ismeretek szervezeten belüli megosztására. Ezt a tudástárat tekinthetjük a helytelen könyvelést megvalósító problémagyűjteménynek (a példa esetében a középső sor számviteli szempontból, egy olyan mintának is felfogható ahol a számvitel összes szabályát felrúgva a vevő és költség egymással szemben áll). 1. A hibák kikeresését pedig automatizálhatjuk két féleképpen is, ahol az első lehet egy pozitív megközelítés, melynek az lenne a lényege, hogy a számítógép megjelöli a szabályosan könyvelt tételeket. 2. Továbbá lehet egy negatív megközelítést is alkalmazni, ahol a hibák kerülnek beazonosításra (ez természetesen csak a katalogizált hibák esetére értelmezhető). A két féle megközelítésből kimaradó tételek pedig az új (még fel nem tárt) hibák lesznek. A bemutatott módszerek alapján tehát: Az információfeldolgozáson alapuló, több szintű ellenőrzési rendszer modellje 1. Bekérjük a teljes könyvelést és elvégezzük a szakmai szemléletre történő átalakítást (számlavázlatok elkészítése a dimenzióváltás segítségével). 2. Elvégezzük a könyvelésre alkalmazható egyszerűsítést, ami a három alapvető hibatípust teszi ellenőrizhetővé (az elütéseket, az elvi hibákat és a kreatív könyvelést), mivel lényegében mindegyik egy téves bejegyzést fog megvalósítani. (Ezeket a téves

17 bejegyzéseket kell megkeresni úgy, hogy sorról-sorra átnézzük a könyvelésről összeállított egyszerűsített információt. 3. A negyedik hibatípust, a bizonylatokkal kapcsolatos csalásokat, a logikai kapcsolatok segítségével tesszük kimutathatóvá, amihez párhuzamosan két eljárást is biztosítunk: a) Egyrészről elvégezzük a gazdasági események között meglévő logikai kapcsolatok feltérképezését, amit egy speciális jelrendszer (a beszélőkódok) tesznek láthatóvá és értékelhetővé. b) Ezzel párhuzamosan a bizonylatok adóösszefüggéseinek vizsgálatához összeállítjuk a százalékos mérték utólagos kalkulációját, valamint biztosítjuk a különböző dimenziók rendezhetőségét és csoportosíthatóságát, hogy vizsgálhatóvá váljanak a kiugró tételek is. Eddig azonban csak a technológiára koncentráltunk és az volt az alapvető kérdés, hogy mit kell tenni az értékelhetőség megteremtéséhez és ebben a környezetben mi teszi láthatóvá a problématípusokat. Nem beszéltünk az emberi tényezőről és arról sem, hogy ennek az új technológiai megközelítésnek milyen szervezeti forma felel meg a legjobban. A bemutatott technikai feltételek lehetővé teszik az adóhivatal alkalmazottainak a kvalitás alapján történő szűrését. Ezt szűrést, szakmai és rátermettségi tesztek segítségével végezzük, ahol az alkalmazottaknak egy vagy több cég adatállományát kell véleményezniük. A véleményezéshez először egy képzést kell biztosítani, a bemutatott rendszer elsajátítására, ahol a záróvizsga lehetőséget teremt a számítástechnikai kompetencia értékelésére is. Ezt követi a szakmai rátermettség vizsgálata, ahol az alkalmazott megkapja egy vállalkozás teljes adatállományát és azt várjuk el tőle, hogy keresse meg a hibákat és ezek alapján alkosson véleményt. (Ahogyan ezt már többször említettük, ebben a rendszerben ki lehet zárni a zavaró körülményeket, és tisztán a tárgyi tudásra lehet építeni mivel a könyvelés hibái értelemszerűen egy rossz, illetve téves bejegyzést fognak eredményezni.). Az ellenőrzésben résztvevők különféle hatékonysággal fogják észrevenni a hibákat, ami lehetővé teszi a teljesen alkalmatlanok kiválogatását és a megfelelő tudással rendelkezők speciális csoportokba történő besorolását. Az alkalmassági vizsgálaton elért eredményeket 3 csoportba sorolhatjuk úgy, hogy az alkalmatlanokat eleve figyelmen kívül hagyjuk: 1. Az első szintet az operatív munkára alkalmas dolgozók csoportja képzi. Ezen a szinten azt várhatjuk el, hogy meglegyen a képesség az alapvetőbb hibák önálló, és biztos tárgyi tudáson alapuló kigyűjtésére, továbbá ennek a csoportnak alkalmasnak kell lennie a helyszíni munkára is, mivel az információk alapján kiszűrt problémákhoz bizonyítékként ki kell keresni a bizonylatokat és el kell kérni az egyéb dokumentációkat stb. Természetesen ez a szint végzi a jegyzőkönyvezést, és az egyéb kapcsolódó feladatokat is. 2. A második szintet a másodellenőrök csoportja képzi, akik jóval magasabb tárgyi tudással rendelkeznek, mint az előző szint. Az ő feladatuk a szakmai és technikai coaching, amit az operatív munkában résztvevőkkel végeznek. A másodellenőrök folyamatosan nyomon kísérik az irányításuk alatt állók munkáját, és szakmai illetve technikai segítséget nyújtanak nekik (így érvényesül a 4 szem elve). a. Ez a szint képes arra, hogy stabil szakmai tudással érzékelje és észrevegye az új problémákat, aminek a kapcsán összegyűjtik a probléma kiértékeléséhez szükséges valamennyi információt, és a komplett anyagot a felette álló csoportnak megküldve elindítják a hivatal tanulási folyamatát.

18 b. Ezzel párhuzamosan a felső szint által már kidolgozott problémák bevezetését is nekik kell elvégezni és figyelemmel kísérni a következetes, és minőségi munkában is megnyilvánuló alkalmazást. 3. A harmadik szint, a szakmai kvalitás alapján a legkiemelkedőbb képességekkel rendelkezők csoportja (létszámát tekintve pár tagot érdemes ide beválogatni területi vagy országos szinten, hogy biztosítani lehessen a döntésképességet illetve a hatékonyságot). Ennek a csoportnak az a feladata, hogy értelmezze a felmerült problémákat és azok hátterét. (mert nem csak a problémát érdemes megérteni, hanem a mögötte meghúzódó gondolkodást és indítékokat is), így mindenre kiterjedő aprólékossággal dolgozhatók ki az adóhivatal által alkalmazható módszerek. Ezen a szinten kell kidolgozni a tudástárakat és a felmerült problémák alapján az esetleges országos szintű cselekvési terveket (amivel elejét lehet venni a nem kívánatos folyamatok terjedésének). Megjegyzés: A legmagasabb szakmai szintet érdemes kiegészíteni egy külsős tanácsadói testülettel is, akik munkájuk alapján napi kapcsolatban vannak a gazdaság különféle szereplőivel (könyvvizsgálók, vagy adótanácsadók stb.). Ezzel biztosítani lehetne egy folyamatosan frissülő, naprakész látásmódot is, amitől egy belső, csak a hivatal számára dolgozó szakértői testület, nyilvánvalóan el van zárva. A könyvelés hibáinak katalogizálása és az ellenőrzés módszereinek meghatározása Egy jól működő ellenőrzési rendszer összeállításához nem csak a könyvelés hibáit kell katalogizálni, hanem a felderítés módszerét és körülményeit is érdemes meghatározni. Ennek szemléltetéséhez két példát szeretnénk bemutatni, ahol az első egy látszólag - adózást nem érintő probléma, a második pedig egy összegszerűséggel kapcsolatos kérdés, ami megvilágítja, az ellenőrzési módszerek dokumentáltságának szükségszerűségét. A következő ábra második sora (amit felkiáltójellel is megjelöltünk) olyan kreatív könyvelést tartalmaz, ami a vevőket állítja szembe az eredménytartalékkal. Ellenőrzési szempontból erre a gazdasági esemény típusra nem is kellene figyelmet fordítani, mivel nem érint adót. Egy alapos vizsgálat azonban rávilágíthat a probléma valódi jellegére is, ha összeállítjuk a tételek logikai kapcsolatait (az események háttere). A következő ábrán összeállítottuk az említett tételek logikai kapcsolatait, ami láthatóvá tette (a középső bekeretezett oszlopban), hogy az eredménytartalékkal szemben könyvelt tételek valójában számlák, melyeket rendre ki is egyenlítettek.

19 Ez a könyvelés tehát elkerülte a bevételek között történő kimutatást, így társasági adó csökkentést valósított meg. Ugyanakkor nem érintette a forgalmi adót sem, így ebben a vonatkozásban is meg kell nézni a bevallást, mert előfordulhat a társasági adóval párhuzamosan megvalósított áfa hiány is. A példában látható módon tehát katalogizálhatjuk a vevők különös könyvelési lehetőségét és azt is, hogy a forrásokkal történő szembeállítás lehetőséget ad az árbevétel kikerülésére. Ugyanakkor ellenőrzési szempontként pedig azt kell rögzíteni, hogy az ilyen szokatlan gazdasági eseményeknél, vizsgálni kell a tételek logikai kapcsolatait is. A következő ábra arra mutat be egy példát, amikor nem a könyvelés módszere jelenti a problémát, hanem a könyvelési tételek összegszerűsége. Ha megnézzük a könyvelés tételeiről összeállított egyszerűsített információt, akkor az első bekeretezett sorban pár sztornó tételt láthatunk, ami ellenkező előjellel visszakönyveli, stornózza az árbevételt. Ezzel még nem is lenne probléma, de ha jobban megnézzük, akkor a bevétellel együtt (egy tételként) került könyvelésre, a készlet elszámolása is (Eladott Áruk Beszerzési Értékének ráfordításként történő elszámolása a készletcsökkenéssel szemben), ami nem a könyvelés módszerében jelent hibát, hanem az összegszerűség vonatkozásában. (A Q oszlopban látszik az árbevétel csökkenés, ugyanakkor az N oszlopban a ráfordítások növelése). Ha értelmezni szeretnénk a gazdasági esemény típust, akkor azt mondhatnánk, hogy ebben az esetben az árbevétel csökkentése mellett további ráfordítás elszámolás valósult meg ahelyett, hogy a készletek is azonos értelemmel kerültek volna elszámolásra, mint a bevételek (készlet visszavételezés). Ez azonban nem fedi teljes mértékben a valóságot, amit csak akkor láthatunk tisztán, ha tételes szinten folytatjuk a vizsgálódást. A következő ábrán láthatók a tételek, ami a helyhiánya miatt nem a teljes állományt mutatja be, hanem csak a jellemző könyvelésből sorol fel egy párat, aminek a segítségével szemléltetni tudjuk a kialakult helyzet lényegét. A 4. sorban (az Excel tábla soraira hivatkozva) az U oszlopban látható forint árbevételhez az R oszlopban látható forint készletváltozás kapcsolódik (a vállalat tételes elszámolást alkalmaz, és a FIFO módszerrel határozza meg a készletek csökkenését). Az összegszerűség ebben az esetben arra mutat rá, hogy keletkezett némi veszteség, mert az értékesítés összege nem éri el a beszerzett termék nyilvántartási árát. Hasonló veszteséget mutat a következő sor is, de ebben az esetben már nagyságrendekben mérhető az eltérés (6.600 forintért ad el egy forintos tételt). Ezt követi (az Excel 6. sorában) egy stornó tétel, ami nem a készlet visszavételezését hajtja végre, hanem további ráfordítás elszámolást valósít meg. A következő tétel hasonlóan aránytalan készletváltozást valósít meg, mint amit az 5. sorban láthattunk. Az Excel 8. sorában viszont felbukkan egy szabályos és összegszerűségében is megfelelőnek tűnő stornózás. Ezt pedig két olyan tétel követi, ami a stornóhoz kapcsolódóan nem a készlet visszavételezését valósítja meg.

20 Az elmondottakból látható, hogy: 1.) hangsúlyt kell fektetni a különféle könyvelési módszerek összegyűjtésére is, mert az egyes hibák lehetősége nyilvánvalóan a könyvelés illetve az elszámolás módszeréből fog következni, 2.) a könyvelés hibái ebben az esetben is csak akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor a tételeket is megnéztük, így ebben az esetben is értelmet nyer az ellenőrzés módszerének rögzítése, 3.) a bemutatott esetben nem a könyvelési bejegyzés jelenti a problémát, hanem a kapcsolódó összegek, amit szintén fel kell venni a könyvelés hibáit tartalmazó tudástárba. Az információfeldolgozáson alapuló rendszer bevezetésének hatásai Az elmondottakból bizonyára nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos ellenőrzéssel csak nagyon bizonytalan eredményt lehet elérni, és emiatt mind az állam, mind pedig a társadalom kiszolgáltatottá válik azoknak, akik értik és ki is tudják használni ennek a megközelítésnek a gyenge pontjait. Ezzel szemben az információ feldolgozására épülő ellenőrzési rendszer, nyilvánvalóan áttörést jelent ezen a területen, és előbb vagy utóbb megkerülhetetlen tényezővé válik, mivel képes választ adni azokra a kérdésekre, melyekre a jelenlegi - idejét múlt - rendszer, sohasem fog tudni. A technológia bevezetéséhez azonban alapvető szemléletváltásra lesz szükség, ahol a megrögződéseket és beidegződéseket félretéve, el kell sajátítani egy új megközelítést (és ez valószínűleg nem lesz könnyű különösen azoknak, akik több évtizedes megszokással rendelkeznek). A magasabb technológiai szintre történő átállást pedig, teljes szervezeti átalakításnak is kísérnie kell (függetlenül attól, hogy ez mennyi érdeket sért), és ebben a vonatkozásban számítani lehet arra is, hogy pontosan az a hivatal válik majd ellenérdekelté, amelynek a társadalmi érdekekeit kellene megvédenie (többek között azzal, hogy folyamatosan alkalmazkodik a kihívásokhoz és lépést tart a kor követelményeivel is). Az elérhető eredmény viszont magáért beszél, aminek a főbb különbségeit a következő táblázatban szeretnénk összefoglalni. A hagyományos ellenőrzési rendszer Az ellenőrzés csak a helyszínen végezhető el a bizonylatok alapján (mindez jelentős költséggel jár). Az információ feldolgozáson alapuló ellenőrzési rendszer Az ellenőrzés a hivatalban is elvégezhető, a bekért könyvelési adatállomány alapján. (A megtalált hibák miatt természetesen itt is a helyszínre kell kimenni, vagy a bizonylatokat és egyéb dokumentumokat az adózótól kell bekérni.)

AuditPrime Audit intelligence

AuditPrime Audit intelligence AuditPrime Audit intelligence Szakértői szoftver a könyvelés ellenőrzéséhez www.justisec.hu Minden rendben. Tartalom Előzmények... 3 A szoftver bemutatása... 3 A könyvelési adatok átvétele... 3 A technológia...

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Naplófőkönyv zárása. A részletező nyilvántartások a következők (félkövér betűvel jelöltem, amit szakszervezet esetében el tudok képzelni):

Naplófőkönyv zárása. A részletező nyilvántartások a következők (félkövér betűvel jelöltem, amit szakszervezet esetében el tudok képzelni): Naplófőkönyv zárása Az egyszeres könyvvitel alap- és részletező nyilvántartásokból áll. (Kettős könyvvitel esetében a részletező nyilvántartásokat a főkönyvi számlák analitikája adja, így ezért nincs szükség

Részletesebben

PRECÍZ Információs füzetek

PRECÍZ Információs füzetek PREÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez T12. Egyeztetés a PREÍZ Integrált ügyviteli rendszerben 2006. március (mod.090827)

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalatirányítási szoftverek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalatirányítási szoftverek. tanulmányokhoz évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalatirányítási szoftverek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalatirányítási szoftverek Tanszék:

Részletesebben

PRECÍZ Információs füzetek

PRECÍZ Információs füzetek PREÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez 1. Zárás, Egyeztetés, Ellenőrzés 1999 május (mod. 2009.07.) Egyeztetés a PREÍZ

Részletesebben

A könyvelés matematikája

A könyvelés matematikája A könyvelés matematikája A dokumentumot készítették: Aladics Anikó, Balázs Péter, George Dory A tanulmány tartalmát, különös tekintettel a könyvelés egyedi ábrázolási rendszerét, a törvény védi. A szerzők

Részletesebben

Folyószámla műveletek kontírozása

Folyószámla műveletek kontírozása Folyószámla műveletek kontírozása 1 1. Bevezetés... 3 2. Főkönyvi szám beállítások... 3 3. Folyószámla művelet típusok... 5 3.1. Sztornó számlák összevezetése... 5 3.2. Kisösszegek kivezetése... 7 o Kisösszegű

Részletesebben

PRECÍZ Információs füzetek

PRECÍZ Információs füzetek PRECÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez 3. EXCEL adatkapcsolat (mod. 2009.07.) Ügyviteli nyilvántartások és EXCEL formátumú

Részletesebben

FIRST LINE BI START CSOMAG

FIRST LINE BI START CSOMAG FIRST LINE BI START CSOMAG Termék ismertető Készítette: Fájl név: Verzió: First Line Experts Kft. First_Line_BI_start_csomag_termek_ismerteto v1 1 / 6 1. Dokumentum célja Az Oracle Business Intelligence

Részletesebben

2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA

2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA 248/2013.(XII.19.)HÖ. sz. határozattal jóváhagyott 2014. ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek

Részletesebben

Kézikönyv. Pénzügyi könyvelés nyitott tételek kiegyenlítése

Kézikönyv. Pénzügyi könyvelés nyitott tételek kiegyenlítése Kézikönyv Pénzügyi könyvelés nyitott tételek kiegyenlítése Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 3 2 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 5 3 FIZETÉSI OBLIGÓ / NYITOTT TÉTELEK KIEGYENLÍTÉSE... 7

Részletesebben

ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV

ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek az alábbi, egységes tartalommal javasolt elkészíteni Az

Részletesebben

Új Funkció! A 12A60-as nyomtatvány kitöltése!

Új Funkció! A 12A60-as nyomtatvány kitöltése! Új verzió, 2012. november Könyvelő program Megjelent! Kulcs-Könyvelés frissítés 2012. november 15. Új Funkció! A 12A60-as nyomtatvány kitöltése! A Kulcs-Könyvelés 2012. novemberi verziója már a közösségen

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány A tevékenységét 2010-ben kezdte meg. A társaság alaptevékenysége:. A vállalkozás közhasznú alapitványként működik, a törzstőke nagysága 200 ezer Ft. Székhelye: 7100 Szekszárd Rákóczi utca 41. A társaság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK SZÁMLÁZÁSÁNAK 2015. JÚLIUS 01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK SZÁMLÁZÁSÁNAK 2015. JÚLIUS 01-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSÁRÓL BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: konyvvizsgalat@barama.hu Honlap: www.barama.hu TÁJÉKOZTATÓ A HATÁROZOTT IDŐSZAKI

Részletesebben

Befejezetlen termelés. Áruk (göngyöleg, közvetített szolgáltatás)

Befejezetlen termelés. Áruk (göngyöleg, közvetített szolgáltatás) 12.) Definiálja az áruk fogalmát, fajtáit, a nyilvántartásukra szolgáló főkönyvi számlákat és lje az árukat! Ismertesse a kiskereskedelmi és nagykerereskedelmi árukkal és a göngyölegekkel kapcsolatos elszámolások

Részletesebben

Kézikönyv. Nyitott tételek összevezetése

Kézikönyv. Nyitott tételek összevezetése Kézikönyv Nyitott tételek összevezetése Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 4 2 FIZETÉSI OBLIGÓ / NYITOTT TÉTELEK KIEGYENLÍTÉSE... 7 3 FIZETÉSI OBLIGÓ / NYITOTT TÉTELEK KIEGYENLÍTÉSE... 8

Részletesebben

Tárgyi eszköz. Molnár Anikó 2007.10.03.

Tárgyi eszköz. Molnár Anikó 2007.10.03. Tárgyi eszköz Molnár Anikó 2007.10.03. Tartalom 1. Értékcsökkenés könyvek beállítása... 3 2. Befeketett eszközök beállítása... 5 3. Be osztályok, alosztályok... 6 4. Be naplósablonok... 7 5. BE főkönyvi

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Készletérték feladás modul

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Készletérték feladás modul HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Készletérték feladás modul Szükséges beállítások Első lépés a Készletérték feladás modul aktiválása, melyet a kapott termékszámmal a Karbantartás/Termékszámok menüpont alatt végezhet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

Kézikönyv Skontó kezelése a belföldi beszerzési számlákban

Kézikönyv Skontó kezelése a belföldi beszerzési számlákban Kézikönyv Skontó kezelése a belföldi beszerzési számlákban Tartalomjegyzék 1 ABAS ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 5 2 ADÓKULCS - ÜRES... 8 3 ADÓKULCS - MEGJELENÍTÉS [1 AFA1 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 27 %] 9 4

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Határidő: azonnal Felelős: polgármester

Határidő: azonnal Felelős: polgármester ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Számviteli ismeretek menedzserek számára

Számviteli ismeretek menedzserek számára Számviteli ismeretek menedzserek számára 2. rész főkönyvi alapismeretek 1. A jelen fejezetben a főkönyvvel kezdünk mélyebben megismerkedni. Ehhez jó néhány évvel visszaforgatjuk az idő kerekét, eltüntetjük

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

CobraConto.Net v0.50 verzió

CobraConto.Net v0.50 verzió CobraConto.Net v0.50 verzió - Új: Kötelezettségek kezelése: A bérszámfejtés, járulékok, külön eljárással megállapított adók, import áfa és saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfa tételeinek vegyes

Részletesebben

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Tartalom 1 Pénzforgalmi ÁFA... 2 1.1 Pénzforgalmi ÁFA választásának beállítása...

Részletesebben

Kézikönyv Skontó kezelése a külföldi beszerzési számlákban

Kézikönyv Skontó kezelése a külföldi beszerzési számlákban Kézikönyv Skontó kezelése a külföldi beszerzési számlákban Tartalomjegyzék 1 ABAS ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 5 2 ADÓKULCS - ÜRES... 8 3 ADÓKULCS - MEGJELENÍTÉS [0 AFA0 ÁFÁBA NEM TARTOZÓ TÉTELEK, EXPORT

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft.

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft. ÁFA TANÁCSADÁS Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 2014 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A hozzáadottértékadó az egyik legfontosabb adónem, mely az összes EUtagállamban, illetve a világ számos országában

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak. Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek. Számviteli alapfogalmak. A számvitel területei.

Számviteli alapfogalmak. Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek. Számviteli alapfogalmak. A számvitel területei. Számviteli alapfogalmak Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek Szendrői Etelka szendroi@witch.pmmf.hu Számvitel fogalma Olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1031 Budapest, Váci Mihály tér 1. Kiegészítő melléklet a 2013. évi beszámolóhoz 1 I. Általános rész A társaság bemutatása Cég rövid neve Rendszervíz Plusz Pénzügyi Szolgáltató Korlátolt Cég teljes neve

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI 2013 www.gittairodaja.hu 8. LECKE

EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI 2013 www.gittairodaja.hu 8. LECKE 8. LECKE 31 5.6 VEVŐI, SZÁLLÍTÓI ANALITIKA A vevői követelésekről vagyis azokról az összegekről, amelyekkel a vevők tartoznak felénk valamint a szállítói tartozásokról vagyis amivel mi tartozunk beszállítóinknak

Részletesebben

2013 ÉV Hajdúhadház Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala és Intézményei Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja

2013 ÉV Hajdúhadház Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala és Intézményei Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 29.- 32. -ai szerint előírt éves i tervet a költségvetési szervnek az alábbi, egységes tartalommal javasolt elkészíteni Az éves i terv

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 7633 Pécs, Kőrösi Csoma Sándor utca 7/A. Adószám: 18503962-1-02 Cégjegyzékszám: Pk-.6-0.026/2013 KSH: 18503962-9499-569-02 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Pécs, 2014.03.18.

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Határozati javaslat melléklete

Határozati javaslat melléklete Határozati javaslat melléklete I. Számviteli beszámoló Általános rész A MUNKÁCSY-TRILÓGIÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY tevékenységét 2001-ben kezdte meg. A közalapítvány célja kulturális tevékenység, a kulturális

Részletesebben

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból

Részletesebben

Clean-Soft Számítástechnikai és Számviteli Kft. Precíz Info. a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszer pénztár moduljának kezelése

Clean-Soft Számítástechnikai és Számviteli Kft. Precíz Info. a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszer pénztár moduljának kezelése Precíz Info a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszer pénztár moduljának kezelése PRECÍZ Integrált Ügyviteli Rendszerben a Pénzügyi moduljának elindítása A Microsoft, az ActiveX, az IntelliMouse,

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

TESZT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSE A K2D RENDSZERBEN TARTALOMJEGYZÉK

TESZT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSE A K2D RENDSZERBEN TARTALOMJEGYZÉK TESZT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSE A K2D RENDSZERBEN TARTALOMJEGYZÉK 1. Új gépjármű teszt gépjárművé minősítése, majd a teszt gépjármű értékesítése... 2 1.1. Új gépjármű teszt gépjárművé minősítése... 2 1.1.1.

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. Adószám: 18208605-1-43 Nyilvántartási száma: 14175 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2012.12.31 Készült a FORINT-Soft Kft. Kiegészítő mellékletszerkesztő

Részletesebben

Sok szeretettel köszöntjük Integrált Számviteli Rendszerünk bemutatóján.

Sok szeretettel köszöntjük Integrált Számviteli Rendszerünk bemutatóján. Sok szeretettel köszöntjük Integrált Számviteli Rendszerünk bemutatóján. A rendszer általános jellemzői A program grafikus felületen (Windows) működik (Visual Foxpro, Oracle, SQL) Az alrendszerek közös

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány

Részletesebben

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők.

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Bizonylatok felvitele Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Fej Gazdasági esemény Kezdjük el begépelni a

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái Üzleti számvitel XXI. Elõadás Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredménykimutatás Számviteli

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

NAV-ban. 1 Az import áfa könyveléséhez szükséges beállítások

NAV-ban. 1 Az import áfa könyveléséhez szükséges beállítások Import áfa kezelése Microsoft Dynamics NAV-ban Ha külföldről szerzünk be egy eszközt, akkor a szokásos könyvelési feladatainkon kívül a vámterhek és az import áfa könyvelését kell megtennünk. Tehát miután

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ

PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ Tartalom Határidők a projekt megvalósításában Záró elszámolási csomag benyújtása Záró elszámolási csomag ellenőrzése Kötelező tevékenységek

Részletesebben

PartSoft Informatikai Kft. KÖNNY felhasználói kézikönyv 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek...

PartSoft Informatikai Kft. KÖNNY felhasználói kézikönyv 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek... 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek... 2 2 Ügyfélcsoport... 2 3 Ügyfelek... 3 3.1 Váltás ügyfelek között... 4 4 Bevallások... 4 4.1 Létrehozás... 4

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI 2013 www.gittairodaja.hu 9. LECKE

EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI 2013 www.gittairodaja.hu 9. LECKE 9. LECKE 37 6. KÉZI KÖNYVELÉS PÉNZTÁRKÖNYBEN A következőekben elkezdjük gyakorlati feladatok alapján elkészíteni a könyvelést. A még szükséges nyilvántartásokat menet közben fogjuk elkészíteni. A feladat

Részletesebben

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye 1, Innovációs pályázati felhívás C.1.2. pontja a jogi szolgáltatások felsorolásakor az írja, hogy jogi szolgáltatásnak

Részletesebben

B) KÉSZLETEK BIZONYLATAI

B) KÉSZLETEK BIZONYLATAI B) KÉSZLETEK BIZONYLATAI Sorszám Bizonylat megnevezése Bizonylat száma Azonosító 1. Készlet-bevételezési bizonylat B. 12-111/V.r.sz. B01. 2. Készlet kivételezési bizonylat B. 12-114/V.r.sz. B02. 3. Azonnali

Részletesebben

Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához

Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Útmutató a transzferár szabályok megfelelő alkalmazásához Vállalatok, melyek a transzferárazási szabályok hatálya alá esnek A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszerek A rendelkezésre álló

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

A kiválasztás nehézségei

A kiválasztás nehézségei A kiválasztás nehézségei Bizonyára ismerik azt a viccet, melyben egy egészséges férfi testtartását addig torzítják a ruhabolt eladói, amíg elfogadhatóan nem áll rajta egy hétköznapi konfekcióöltöny. Kint

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

SEGÉDLET. Kedvezményezettek részére Gyakran előforduló számlarögzítési problémák

SEGÉDLET. Kedvezményezettek részére Gyakran előforduló számlarögzítési problémák SEGÉDLET Kedvezményezettek részére Gyakran előforduló számlarögzítési problémák 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elszámolás számla rögzítés... 3 2. Számlaösszesítő esetében ki a szállító?... 4 3. Mi a teendő, ha a

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Téma Tananyagtartalom Számonkérés módja, követelmény Számviteli alapfogalmak Leltár és Mérleg A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

Kézikönyv. Határozott idejű számla könyvelése - értékesítés

Kézikönyv. Határozott idejű számla könyvelése - értékesítés Kézikönyv Határozott idejű számla könyvelése - értékesítés Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 5 2 VEVŐ - ÜRES... 6 3 VEVŐ - MEGJELENÍTÉS [76372 PARTNER PARTNER KERESKEDŐHÁZ KFT] 7 4 ABAS-ERP

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI)

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz szakirányú középfokú végzettség

Részletesebben

ARKCONSULTING KFT. Tájékoztató NAGYKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK számára

ARKCONSULTING KFT. Tájékoztató NAGYKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK számára ARKCONSULTING KFT. Tájékoztató NAGYKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK számára Sz KOCKÁZAT BIZTONSÁG SZAKÉRTELEM BEVEZETŐ Egy jól működő vállalkozás elengedhetetlen alappillére az átlátható, hatékony, és mérhető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A CCN V2015.7 VERZIÓ SP2 változathoz. Változások és kiegészítések a V2015.7 verzió és SP1 kiadása után

TÁJÉKOZTATÓ A CCN V2015.7 VERZIÓ SP2 változathoz. Változások és kiegészítések a V2015.7 verzió és SP1 kiadása után TÁJÉKOZTATÓ A CCN V2015.7 VERZIÓ SP2 változathoz Változások és kiegészítések a V2015.7 verzió és SP1 kiadása után Pénzügy - Az Állományok felügyelete/bekérőlevél állományok menüpont hatására megnyíló ablakból

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Számítástechnikai és. Hírlevél. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben. 2006. I. negyedév. 2006.

Számítástechnikai és. Hírlevél. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben. 2006. I. negyedév. 2006. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben 2006. I. negyedév 2006. Január Tartalomjegyzék 3. oldal: Számvitel modul - ÁFA % dátum mező a 25%-os áfakódhoz 4. oldal:

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

1. A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ 2011. évben az általános forgalmi adó tekintetében a következőképpen adózik:

1. A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ 2011. évben az általános forgalmi adó tekintetében a következőképpen adózik: Az intézmény, mint kifizetőt az egyes személyi jövedelemadó vonzattal járó kifizetéseik után lejelentési kötelezettség terheli. A lejelentés alapján kerülnek nyilvántartásra, elszámolásra, számfejtésre

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk a segédlet használatához A segédlet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XIII. fejezete

Részletesebben

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1022 Budapest, Ribáry u. 10. Adószáma: 18273689-1-41 Statisztikai számjel: 18273689-9499-569-01 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi egyszerűsített beszámolóhoz A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről. Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tárgy: Szentes-Liget KFT végelszámolási záró mérlegének beterjesztése jóváhagyásra Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

KÉSZLETEK LELTÁROZÁSA az Apolló program felhasználásával.

KÉSZLETEK LELTÁROZÁSA az Apolló program felhasználásával. KÉSZLETEK LELTÁROZÁSA az Apolló program felhasználásával. Készítette: Zimmermann Klára A készletek leltára egy meghatározott időpontban készített kimutatás a vállalkozás anyag-, és árukészletéről mennyiségben

Részletesebben

Egy Zrt. 2008-2009-2010. üzleti évének átfogó ellenőrzése keretében tett Áfa megállapítási jogeset

Egy Zrt. 2008-2009-2010. üzleti évének átfogó ellenőrzése keretében tett Áfa megállapítási jogeset Egy Zrt. 2008-2009-2010. üzleti évének átfogó ellenőrzése keretében tett Áfa megállapítási jogeset A vállalkozás jellemzői Magyar tulajdonú vágóhíd és húsipari termékeket előállító cég, saját élősertést

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 18478554 8621 06 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011 Medicinus Alapítvány 6933 Nagylak, Gyár u. 1. Telefon: +36 70 310 73 70 http://www.medicinus.org Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült.

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben