Lakásviszonyok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. 12. Lakásviszonyok"

Átírás

1 Lakásviszonyok

2 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Lakásviszonyok Budapest, 2014

3 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Fiauschné Rákóczi Erzsébet Simor Éva Közreműködött: Kovács Marcell, Retz Tamás Vargáné Loch Márta, Waffenschmidt Jánosné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot gondozták: Benedek Szabolcs, Polónyi Katalin Tördelőszerkesztő: Trybek Krisztina További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

4 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót! A lakásállomány alakulása Történeti áttekintés A lakásállomány területi eloszlása A lakott lakások jellemzői Tulajdonjelleg, a lakás használatának jogcíme A lakások mérete: szobaszám, alapterület A lakások építési éve A lakások falazata A lakások komfortossága, felszereltsége A lakások komfortossága Vízellátás Csatornázottság Vízöblítéses WC-vel, fürdőszobával való ellátottság Fűtési mód, fűtőanyag A lakások lakóövezeti jellege A nem lakott lakások jellemzői A nem lakott lakások számának növekedése Tulajdonjelleg, használat típusa Szobaszám, alapterület Építési év, falazat Felszereltség, komfortosság Lakóövezeti jelleg A lakások lakói A lakások a lakók száma, korösszetétele szerint Laksűrűség A lakások lakóinak lakásjellemzők szerinti sajátosságai Lakók a lakás tulajdonjellege szerint Lakók a lakás használatának jogcíme szerint Lakók a lakás szobaszáma szerint Lakók a lakás alapterülete szerint Lakók a lakás építési éve szerint Lakók a lakás falazata szerint Lakók a lakás komfortossága, felszereltsége szerint Lakók a lakás lakóövezeti jellege szerint A lakók korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, háztartás-összetétel és nemzetiség szerinti lakás jellemzői...29 Táblázatok Lakásviszonyok 3

5

6 K O A hazánkban 1870 óta rendszeresen, általában tízévenként tartott cenzusok rendkívül értékes információkat gyűjtenek össze, olyanokat, amelyek más forrásokból nem pótolható összefüggések feltárására nyújtanak lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a tízévenkénti periódus elég hoszszú időközöket ölel fel, az utóbbi évtizedekben gyakorlattá vált, hogy az adott évtized közepén népszámlálási jellegű, a népesség 2%-ára kiterjedő mikrocenzusok, kis népszámlálások végrehajtására kerül sor. Azoknál a témáknál, ahol a változások iránya, üteme ezt igényli, a népszámlálások adatain kívül felhasználtuk a mikrocenzus adatokat is. A évi népszámlálás által rögzített helyzet, az ahhoz vezető országos folyamatok mellett többféle térségi metszetben vizsgáltuk a területi népszámlálási adatokat is. A járások, megyék, településtípusok, a különböző népességnagyságú településcsoportok, valamint a főváros-vidék közötti szembetűnő egyenlőtlenségekre igyekszünk felhívni az olvasó figyelmét. A népszámlálások egy-egy eszmei időpontra vonatkozóan tartalmaznak információkat. A évi népszámlálás eszmei időpontja október 1-je volt. Az adatok nagy többsége erre az időpontra vonatkozik. A megelőző évtizedben lezajlott változásokat minden témánál bemutatjuk, sok esetben a korábbi évtizedekre is visszatekintünk, ahol pedig az adatok összehasonlíthatósága lehetővé teszi, a történeti áttekintésekben a múlt század elejéig visszanyúló idősorokat is közlünk. A népszámlálások során az ország lakosságának demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatottsági jellemzői mellett a lakásviszonyairól is részletes képet kapunk. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk a lakásállomány alakulását az elmúlt évtizedekben, a lakott és nem lakott lakások főbb jellemzőit: tulajdon- és használati viszonyaikat, méretüket, a felszereltségüket, fűtési módjukat, korukat. A lakások mellett a lakóikkal is foglalkozunk. Áttekintjük, hányan élnek a különféle típusú lakásokban, az ország megyéiben, a különböző típusú településeken. Megvizsgáljuk az egyes lakástípusokban élők demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatottsági jellemzőit. A szöveges ismertetést követő részletes táblázatokban bemutatjuk a lakott és nem lakott lakások, valamint lakóik jellemzőit országosan és térségi csoportosításokban is. Az elemzés a korábbi népszámlálási kiadványokban megjelent adatokra is támaszkodik. Módszertani megjegyzések, fogalmak a következő linken érhetők el: nepszamlalas/docs/modszertan.pdf Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 12. Lakásviszonyok

7

8 1. A LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 1.1. Történeti áttekintés A II. világháború utáni első népszámlálás alkalmával, 1949-ben közel 2,5 millió lakóegységet mértek fel, ennek 98 százaléka volt lakott. A nem lakott lakások aránya kevesebb mint 2 százalék volt, és alacsony, 0,5 százalékot sem elérő a lakás fogalmának nem megfelelő, ún. lakott egyéb lakóegységek részesedése. A háború utáni évtizedekben a tervgazdaság keretei között, a dinamikus állami lakásépítés következtében a lakásállomány gyors ütemben nőtt. Az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig a népszámlálások tízéves periódusaiban 10 százalékot meghaladó lakásállomány-gyarapodást regisztráltak. A lakóegységek között egyre kisebb arányt képviselt a lakott egyéb lakóegységek aránya. Ugyanakkor a lakások között nőtt a nem lakott lakások részesedése, 1990-re már meghaladta a 6 százalékot a nem lakott lakások aránya a lakásállományon belül. A 1990-es évtizedben, a lakáspiaci intézményrendszer kialakulásának éveiben a lakásépítés üteme csökkent, a lakásállomány gyarapodása jóval 10 százalék alatt maradt től az ösztönző állami támogatású hitelprogramok hatására a lakásépítés kimozdult a mélypontról és növekedésnek indult. Évről évre nőtt az újonnan épült lakások száma, és 2004-re csúcspontot ért el. Ezt követően az állami támogatású lakáshitelezés visszaszorulását a devizahitelezés részben ellensúlyozni tudta, de a lakásépítési kedv visszaesett. Az épített lakások száma lassan csökkenni kezdett, a csökkenés a 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására felerősödött, és az évtized végére a II. világháború óta nem tapasztalt mértékben visszaesett. Ezer lakás ábra A lakásállomány alakulása A évi népszámlálás során 4 millió 395 ezer lakóegységet írtak össze. Ezen belül a lakások száma 4 millió 390 ezer volt, 326 ezerrel több, mint 2001-ben. A lakott lakások száma 6 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben, 2011-ben 3 millió 904 ezer lakott lakást regisztráltak. A nem lakott lakások lakásállományon belüli arányának növekedése folytatódott. A legutóbbi népszámlálás óta a nem lakott lakások száma több mint 100 ezerrel közel 30 százalékkal lett több. Lakásállományon Lakásviszonyok 7

9 belüli arányuk a évi 9,2 százalékról 2011-re 10,9 százalékra emelkedett, számuk 478 ezerre nőtt. Az életvitelszerű lakhatás céljára használt üdülők 1) száma és lakásállományon belüli aránya nem számottevő, de az elmúlt évtizedben kialakult tendencia, az üdülők lakásként használata a népszámlálás adataiból egyértelműen kiolvasható ben kevesebb mint 6 ezer lakott üdülőt regisztráltak, 2011-ben számuk meghaladta a 8 ezret. A lakott egyéb lakóegységek (pl. kunyhó, présház, nyári konyha) aránya a lakóegységeken belül az utolsó évtizedekben tovább csökkent. A évi népszámlálás során már csak néhány ezer lakott egyéb lakóegységet írtak össze, az 1960-ban összeírtak ötödét. 1.2 A lakásállomány területi eloszlása A lakásállomány a lakások és lakott üdülők együttes száma az elmúlt két népszámlálás közti évtizedben 8 százalékkal nőtt. Az ország különböző területein a lakásállomány növekedése eltérő ütemű volt az elmúlt tíz évben. A legdinamikusabban a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban bővült a lakásállomány: több mint 10 százalékkal. A többi városban az országos átlagnak megfelelően, 8 százalékkal nőtt a lakások száma, a községekben viszont még az 5 százalékot sem érte el a növekedés. A teljes lakásállomány egyötöde a fővárosban található, tizede Pest megyében. Négy olyan megye van (Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg), melynek népessége meghaladja a félmillió főt, lakásállományuk pedig 200 ezer feletti. A két legkisebb lélekszámú megye, Nógrád és Tolna megye 100 ezer alatti lakásállománnyal rendelkezett 2011-ben ábra A lakásállomány megoszlása megyék szerint, 2011, % Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 6,5 Szabolcs-Szatmár-Bere 2,0 Heves 5,0 Komárom-Esztergom 3,1 4,3 Budapest Hajdú-Bihar 2,9 20,6 5,2 Vas Jász-Nagykun- Veszprém Fejér 10,8 2,5 3,4 4,0 Pest Szolnok 3,9 Zala Békés 2,9 Bács-Kiskun 3,8 Somogy Tolna 5,4 Csongrád 3,2 2,2 4,4 Baranya 3, tábla A lakásállomány településtípus szerint, 2011 Terület Lakás lakott nem lakott együtt Lakott üdülő Lakás és lakott üdülő együtt Főváros , megyei jogú város Többi város Községek, nagyközségek az előző népszámlálás százalékában Főváros 106,9 140,2 110,3 72,7 110,3, megyei jogú város 108,6 134,0 110,5 114,3 110,5 Többi város 106,7 125,1 108,2 158,6 108,2 Községek, nagyközségek 102,7 118,9 104,4 148,7 104,5 105,9 127,8 108,0 141,6 108,0 1) A lakások és a lakott üdülők együttesen képezik a lakásállományt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

10 tábla A évi lakásállomány a évi százalékában Terület Lakás lakott nem lakott együtt Lakott üdülő Lakás és lakott üdülő együtt Budapest 106,9 140,2 110,3 72,7 110,3 Bács-Kiskun 103,9 104,2 104,0 143,2 104,0 Baranya 104,3 133,0 106,7 165,8 106,8 Békés 99,5 117,5 101,1 40,8 101,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 99,1 134,3 101,8 75,3 101,7 Csongrád 105,2 114,0 106,2 230,8 106,3 Fejér 107,0 131,9 108,6 262,3 109,1 Győr-Moson-Sopron 112,1 126,5 113,3 284,2 113,5 Hajdú-Bihar 107,1 123,6 108,5 87,9 108,4 Heves 102,4 123,5 104,3 75,7 104,3 Jász-Nagykun-Szolnok 101,3 113,6 102,5 126,3 102,6 Komárom-Esztergom 104,3 130,3 105,9 414,4 106,2 Nógrád 98,3 128,4 101,2 159,5 101,3 Pest 119,3 131,3 120,3 127,7 120,3 Somogy 104,6 132,3 107,9 47,5 107,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 104,2 114,0 105,0 69,9 104,9 Tolna 100,1 125,8 101,9 70,4 101,9 Vas 104,8 132,0 107,5 174,6 107,5 Veszprém 104,9 133,9 107,2 270,9 107,4 Zala 104,9 136,9 108,4 132,2 108,4 105,9 127,8 108,0 141,6 108,0 A 2001 és 2011 közötti időszakban a legnagyobb mértékben Pest megye lakásállománya nőtt, a 473 ezer lakás mintegy ötödével több, mint 2001-ben volt. Jelentős mértékű, 10 százalék feletti emelkedést könyvelhet el Győr-Moson-Sopron megye és a főváros. Mindkét esetben az ország gazdaságilag legjobban fejlődő területeiről van szó, ahol a gazdasági fejlettség és ennek következtében a növekvő jövedelmek az átlagosnál nagyobb mértékű lakásépítést tettek lehetővé. A lakásszám növekedésére kedvezően hatott a népesség idevándorlása is, aminek fő oka a főváros közelsége, illetve a nyugati határ melletti térség munkaerő-elszívó hatása. Az országosnál nagyobb mértékben nőtt még Fejér, Hajdú-Bihar és Zala megye lakásállománya is. A megyék közül a legkisebb mértékben Észak- Magyarország és Dél-Alföld megyéinek lakásszáma gyarapodott. Békés megyében mindössze 1,1, Nógrád megyében 1,3 százalék volt a növekedés. 12. Lakásviszonyok 9

11 ok közül a városokban találjuk a lakások felét, a fővárosban egyötödét, a községekben van a lakások 30 százaléka. Ebben a tekintetben nem történt említésre méltó változás 2001 óta. A lakott lakások száma 2011-ben volt, az előző népszámlálás óta 6 százalékkal emelkedett. A teljes lakásállományhoz hasonlóan a lakott lakások száma is Pest és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a legnagyobb mértékben: 19,3, illetve 12,1 százalékkal. Három megyében kis mértékben ugyan, de csökkent a lakott lakások száma: Békésben 0,6, Borsod-Abaúj- Zemplénben 1,0 és Nógrádban 1,6 százalékkal. Az átlagosnál nagyobb mértékben bővült a megyeszékhelyek lakott lakásainak száma. 10 százalék feletti gyarapodás történt Kecskeméten, Nyíregyházán, Győrben, Debrecenben és Szegeden. A legkisebb mértékben Szekszárd (4 százalék) és Tatabánya (5 százalék) lakott lakásainak száma nőtt. A községek lakott lakásainak száma 3 százalékkal emelkedett a két népszámlálás között. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

12 2. A LAKOTT LAKÁSOK JELLEMZŐI 2.1 Tulajdonjelleg, a lakás használatának jogcíme A lakások tulajdoni jellegéről 1970 óta rendelkezésünkre álló adatok szerint a lakott lakások tulajdonosi szerkezetében az ezredfordulót megelőzően lényegi változások történtek. A lakott lakások között egyre nagyobb a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások aránya, miközben az önkormányzati tulajdonú lakásoké csökken. Az 1970-es, 1980-as években még minden negyedik lakás önkormányzati tulajdonú volt. Az ezredforduló előtti évtizedekben az önkormányzati tulajdonú lakások bérlőinek nyújtott tömeges, kedvezményes lakásvásárlási lehetőség következményeként az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 2001-re 4 százalék alá csökkent. Az elmúlt tíz évben további lényegi változás nem történt. A évi népszámlálás adatai szerint a lakott lakások több mint 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. A kis lélekszámú településeken lényegében nincsenek önkormányzati tulajdonú lakások, a községekben arányuk az 1 százalékot sem éri el. Az önkormányzati lakásépítés napjainkra szinte teljesen megszűnt. Az önkormányzatok tulajdonában elsősorban régi építésű, alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb méretű, rossz állapotban lévő lakások maradtak. Ezek 80 százaléka 1980 előtt, ezen belül felük 1946 előtt épült. A kétszobásnál nagyobb lakások aránya mindössze 17 százalék, a lakások közel 80 százaléka 60 m 2 -nél kisebb alapterületű. Az összkomfortos lakások aránya kisebb, a félkomfortos és komfort nélküli lakások aránya duplája a nem önkormányzati tulajdonú lakásokénak. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások kisebb hányada rendelkezik vízöblítéses WC-vel és meleg folyó vízzel, mint a magántulajdonú lakások. A megyék között csak kisebb eltérések vannak a lakások tulajdonviszonyaiban. A Nyugat-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében az átlagot kevéssel meghaladó az önkormányzatok tulajdonában levő lakott ingatlanok aránya (3,8 4,1 százalék) ábra A lakott lakások száma használati jogcím szerint A bérlakások csekély száma, valamint a magántulajdonú lakások bérbeadásának kialakulatlan gyakor ezer lakás Tulajdonosi Bérleti Más jogcím Lakásviszonyok 11

13 lata következtében a lakások mindössze 7 százalékát használják bérlőként, míg a tulajdonosi jogcímen használt lakások aránya 92 százalék ben a lakások több mint 30 százalékában éltek bérlők, és ben is még több mint 25 százalék volt az arányuk óta a lakások használati jogcímek szerinti megoszlásában sem történt lényegi változás, a bérleti jogcímen használt lakások aránya kismértékben ugyan, de tovább csökkent. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a többi megyei jogú városban a legalacsonyabb a tulajdonosi lakáshasználat és a legmagasabb a bérleti jogviszony aránya. A többi városban és a községekben az országos átlagnál magasabb a tulajdonosi és jóval kisebb arányú a bérletilakás-használat. A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Baranya és Csongrád megyében 8 százalékot meghaladja azon lakások aránya, ahol bérlők élnek, ugyanakkor Pest megyében csupán 4 százalékot tesz ki a lakásoknak ez a csoportja. A magántulajdonban levő lakások közül a bérlők által lakott lakások aránya is Budapesten a legnagyobb, meghaladja a 6 százalékot. A nagyvárosokban alig kisebb a magánbérletek aránya, a többi városban 3 százalék, míg a községekben a 2 százalékot sem éri el. 2.2 A lakások mérete: szobaszám, alapterület 1949-ben a lakások több mint kétharmada egyszobás volt, és a lakások mindössze alig több mint 1 százaléka rendelkezett négy vagy annál több szobával ra az egyszobás lakások száma közel felére csökkent, arányuk már a 30 százalékot sem érte el. A tömegesen épített lakótelepi lakások a kétszobás lakások arányát megkétszerezték, de a három és annál több szobás lakások aránya is emelkedett, ez utóbbi főként az ugyancsak bővülő magánlakás-építés hatására ben már csak a lakások alig több mint 10 százaléka volt egyszobás, miközben a háromszobás vagy annál nagyobb lakások aránya 40 százalék fölé nőtt. Az elmúlt tíz évben az új, jellemzően nagyobb szobaszámú lakások építése következtében tovább folytatódott a lakások szobaszám szerinti összetételének javulása. További 6 százalékponttal csökkent az egy- és kétszobás lakások aránya, a háromszobás lakások részesedése lényegében nem változott, viszont 5 százalékpontot meghaladóan nőtt a négy és annál több szobás lakásoké. Az egyszobás lakások aránya Budapesten a legnagyobb (17 százalék), 8 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban ez az arány az országos átlag közeli 9 százalék, a többi városban és a községekben már csak 7, illetve 6 százalék. A kétszobás lakások aránya is Budapesten és a nagyvárosokban magasabb az országos átlagnál. A többi városban és a községekben a három és annál több szobás lakások a jellemzőek, arányuk a városokban meghaladja az 50, községekben a 60 százalékot. A négy és annál több szobás lakások aránya 21 százalékra emelkedett a évi 16 százalékról. Pest megyében a lakott lakások 32 százaléka, Somogy és Tolna megyében százaléka négy és annál több szobával rendelkezik. % ábra A lakott lakások megoszlása szobaszám szerint szobás A lakott lakások átlagos alapterülete 2011-ben 78 m 2 volt, 3 m 2 -rel több, mint az ezt megelőző, évi népszámláláskor. A lakások alapterületének változásában ugyanúgy, ahogy a szobaszám növekedésében az újonnan épített nagyobb lakások hatása látható. A legkisebb, 30 m 2 alatti lakások közel fele a háború előtt épült, az elmúlt évtizedben mindöszsze 6 százalékuk. A 100 m 2 -t meghaladó alapterületű lakások negyede új építésű, az elmúlt 20 évben 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

14 épült. Különösen figyelemre méltó a 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű lakások arányának növekedése, napjainkban már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik ábra A lakott lakások megoszlása a lakás alapterülete és településtípus szerint, 2011 % ,6 16,1 10,6 27,1 36,4 12,7 22,5 21,8 23,6 29,8 37,7 22,6 40,1 21,6 17,6 9,4 22,5 4,3 10,3 2,0 megyei m 2 A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A 40 m 2 -nél kisebb lakások aránya itt több mint duplája az országos átlagnak, 18 százalék, miközben a 80 m 2 -t meghaladó alapterületű lakások aránya az országos átlag felét sem éri el. A megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban a kis és nagy alapterületű lakások aránya a fővároséhoz hasonló, az átlagostól mérsékeltebb eltéréssel. A többi városban és a községekben viszont a nagyobb alapterületű lakások magasabb aránya a jellemző. A községekben a lakások több mint 60 százaléka 80 m 2 -nél nagyobb lakás, és ennek több mint fele a 100 m 2 -nél is nagyobb kategóriába tartozik. Budapesten és a nagyvárosokban, ahol elsősorban a lakótelepi lakások aránya magas, a jellemző lakásméret az országos átlag alatt van (65, illetve 70 m 2 ). Ugyanakkor a kisebb városokban és a községekben, ahol a családi házas és falusias lakóövezet a meghatározó, a lakások átlagos alapterülete m ábra A kis és nagy lakások arányának változása a lakásállományon belül Békés Tolna Heves Zala Vas Pest Nógrád Fejér Bács-Kiskun Veszprém Csongrád Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest 40 m 2 -nél kisebb lakások aránya % Budapest Hajdú-Bihar Csongrád Komárom-Esztergom Fejér Baranya Veszprém Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Heves Zala Békés Bács-Kiskun Vas Pest Tolna 100 m 2 -nél nagyobb lakások aránya % Lakásviszonyok 13

15 A legnagyobb átlagos lakásméretet Pest megyében (87 m 2 ), Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna (85 m 2 ) megyében találjuk. Ezekben a megyékben az újonnan épített lakások magas aránya, illetve a kisebb alapterületű lakótelepi lakások kisebb súlya jellemző. A járások között a Baranya megyei Bólyi (98 m 2 ) és Pécsváradi (96 m 2 ), a Győr-Moson-Sopron megyei Téti (97 m 2 ) és Kapuvári (96 m 2 ), valamint a Pest megyei Pilisvörösvári (98 m 2 ) járások lakásaira jellemző a legmagasabb átlagos alapterület. A legkisebb, 40 m 2 alatti lakások előfordulása a fővárost jellemzi leginkább, ahol a lakások 18 százaléka ide tartozik. Az országos átlagnál kisebb a lakott lakások mérete a főváros mellett Hajdú-Biharban (76 m 2 ), Jász- Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében (77 m 2 ). 2.3 A lakások építési éve A lakások túlnyomó többsége, közel hattizede olyan épületben található, amely csak egy lakást foglal magába. Az országos átlagnál sokkal nagyobb, 80 százalék körüli az egylakásos épületek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében. A többlakásos épületek legnagyobb koncentrációban a fővárosban találhatók, itt a lakások háromnegyede olyan épületben helyezkedik el, amelyben négynél több lakás van. Ezen belül nagyon magas (29 százalék) a lakást magába foglaló épületek aránya. Budapest mellett Komárom-Esztergom, Baranya és Fejér megyében a lakott lakások háromtizede többlakásos épületekben van, ami a főként a megyeszékhelyeken található nagy lakótelepekkel függ össze. A lakások háromtizede 1960 előtt épült. A legrégebben, 1946 előtt épített lakóépületek aránya 19 százalék. A lakásállományon belül ezek a régi építésű lakások rendelkeznek a legkedvezőtlenebb minőségi jellemzőkkel. A vályog falazatú lakások több mint 70 százaléka 1960 előtti építésű, és a kis alapterületű, egyszobás lakások több mint fele is ebben az időszakban épült. A komfort nélküli lakások fele, a félkomfortos lakások 40 százaléka 1946 előtt épült. A fővárosban a lakott lakások közel egyharmada 1946 előtti, de az V., és a VI. kerületben a 90 százalékot is meghaladja arányuk. Nagyon magas a régi építésű lakások aránya néhány Dél-Dunántúli és Dél-Alföldi megyében is: Tolnában a lakások egynegyede, Békésben, Baranyában, Bács-Kiskunban ötöde a háború előtti években épült. Tolnában a Bonyhádi (36 százalék), Békésben a Mezőkovácsházai (36 százalék), Baranyában a Hegyháti (44 százalék), Bács-Kiskunban a Bácsalmási (43 százalék) járásokban kiemelkedő az arányuk. Ezzel szemben az ország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében 8, illetve 10 százalék az 1946 előtti lakások részesedése. Szabolcsban ennek egyik oka a környéket sújtó sorozatos árvíz, amelyek következtében a régi építésű, elsősorban falusias lakóövezetben lévő lakások jelentős része megsemmisült. Viszonylag alacsony, százalék közötti a háború előtt épült lakások aránya azokban a megyékben is, ahol jelentős lakásépítési tevékenység zajlott az 1990-es évektől kezdődően (Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Moson-Sopron megye). Az as évek a nagy lakótelepek építésének időszaka, amely elsősorban az iparosítás következtében az ipari központokat, másrészt a megyei jogú városokat jellemezte. Ekkor épültek Tatabánya, Miskolc és Dunaújváros hatalmas lakótelepei. Az ezredforduló utáni években fellendülő lakásépítés elsősorban Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakásállományában követhető nyomon. Pest megyében a lakott lakások közel ötöde, Győr-Moson-Sopron megyében 13 százaléka a népszámlálást megelőző évtizedben épült. Ennek legfőbb oka egyrészt a gazdasági fejlődés üteme, másrészt az ezzel összefüggő, belső vándorlás következtében létrejövő népességnövekedés volt. A Pest megyei Dunakeszi és Szigetszentmiklósi járásban a 2006 után épült lakások aránya kiugróan magas, 15 százalék körüli. A 2001 után épített lakások száma a fővárosban a legmagasabb, de itt a régi lakások olyan magas számban vannak jelen, hogy az új építkezések ezt nem tudják ellensúlyozni. 2.4 A lakások falazata Az évi népszámlálás adatai szerint a lakóépületek 30 százaléka épült téglából vagy kőből. A vályogfalú épületek aránya közel 70 százalék volt, ezek több mint fele alapozás nélküli épület ra a téglából, kőből épült lakóépületek aránya 50 százalék fölé emelkedett, a vályogfalú épületek aránya viszont már nem érte el az 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

16 2.4.1 ábra A tégla és a vályog falazatú épületekben található lakások aránya a megyékben, 2011, % Tégla falazat Vályog falazat 44,3 55,0 55,1 65,0 65,1 75,0 75,1 82,8 0,4 10,0 10,1 20,0 20,1 30,0 30,1 39,8 50 százalékot re a téglaépületek aránya tovább nőtt, a vályogfalúak aránya 30 százalék alá csökkent, valamint megjelentek a lakóépületek között a fa, panel, blokk és betonépületek. Az elmúlt tíz évben az épületek falazat szerinti összetételében csak kisebb átrendeződés történt. Tovább csökkent a vályog és fa falazatú épületek aránya, nőtt a blokk és betonépületek részesedése. A évi népszámlálás adatai szerint a lakások falazat szerinti megoszlásában jelentős különbségeket találunk az ország különböző területein. Ez a természeti adottságokkal, építészeti hagyományokkal, illetve az adott térség jövedelmi viszonyaival hozható kapcsolatba. A tégla építésű lakások túlsúlya elsősorban az ország nyugati és északi megyéiben érvényesül. Vas megyében a lakások 83, Zalában 78, Győr-Moson-Sopronban 77 százaléka tégla falazatú. A Dél-Alföldön, Bács-Kiskun és Békés megyében kevés a téglaépület, itt a lakott lakások kevesebb mint fele épült ebből az építőanyagból ben az országban 580 ezer lakás, a lakott lakások közel 15 százaléka vályogfalazatú volt. A vályog az Alföldön volt nagyon kedvelt alapanyag, 2011-ben is ezen a területen találjuk a legtöbb vályoglakást. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 40, Békés és Bács- Kiskun megyében 35 százalék körüli a vályoglakások aránya, de Csongrád, Tolna és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye lakott lakásainak egynegyede is ebből az alapanyagból épült. A panelfalazatú lakások a szocializmus éveire jellemző nagy lakótelep-építések idején terjedtek el. A népszámláláskor a lakások egyötöde tartozott ebbe a kategóriába. Térbeli elhelyezkedésük alapján elsősorban a fővárosra és a nagyvárosokra koncentrálódnak. A legmagasabb arányban a fővárosban találunk panellakásokat, itt a lakott lakások közel egyharmada olyan épületben található, amely panelból, illetve betonból készült. A megyék között azokban jelentős a panelépületek aránya, amelyekben nagy ipari központok épültek ki az es években. Tatabánya, Székesfehérvár, Miskolc, Dunaújváros, Százhalombatta, Tiszaújváros, Kazincbarcika lakásállományának jelentős része panelépületben található. 2.5 A lakások komfortossága, felszereltsége 2) A lakások komfortossága A lakosság életminőségének javulását a lakásszám gyarapodása, az alapterület növekedése mellett lényegesen befolyásolja a lakások felszereltsége, kom- 2) Összkomfortos a lakás, ha rendelkezik legalább egy 12 m 2 -nél nagyobb lakószobával, főző- és fürdőhelyiséggel, WC-vel, központos (táv-, központi, cirkó-) fűtéssel fűthető, továbbá biztosított a villany-, víz-, melegvíz- és csatornaellátottság. A komfortos lakások a fűtés módjában különböznek az összkomfortosaktól: nem központos, hanem helyiségenkénti fűtésűek. A félkomfortos lakásokban vagy a fürdőhelyiség vagy a WC hiányzik, a közművek közül csak a villany- és a vízellátás biztosított. A komfort nélküli lakás az előbbi kényelmi elemek közül legalább egy lakószobával és főzőhelyiséggel rendelkezik, legfeljebb egyedi módon fűthető. Az előbbi komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. 12. Lakásviszonyok 15

17 fortossága. A korszerű építési módok és technológiák alkalmazásával és a meglévő lakások korszerűsítésével folyamatosan nő a lakásállomány felszereltsége és komfortossága. Az újonnan épült, nagyobb lakások jobb minőségűek ban az összkomfortos lakások aránya nem érte el a 20 százalékot, komfort nélküli volt a lakások közel 40 százaléka ben az összkomfortos lakások részesedése 50 százalék fölé emelkedett, a komfort nélkülieké 10 százalék alá csökkent. A lakások komfortfokozatának egyik meghatározó eleme a vezetékes infrastruktúrával való ellátottság. Az előző népszámlálás óta eltelt időszakban valamennyi területen javulás történt, ennek oka egyrészt a már meglévő hálózat bővítése, ezzel együtt a régi lakások korszerűsítése, másrészt az új lakások magasabb minősége ben a lakások 61 százaléka összkomfortos, 31 százaléka komfortos, 3 százaléka félkomfortos volt, és mindössze 5 százaléka tartozott a komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás kategóriába. A két legmagasabb komfortfokozatba sorolt lakások aránya az elmúlt tíz évben 10 százalékponttal gyarapodott, míg a két legalacsonyabb kategóriába 8 százalékkal kevesebb lakás tartozik. A lakások komfortossága, felszereltsége összefügg a lakóövezet jellegével is. Az összkomfortos lakások aránya az új építésű lakóparkokban, villanegyedekben és a lakótelepeken a legnagyobb. A leghátrányosabb helyzetben a külterületi és az alacsony státuszú lakóövezetek lakásai vannak, ahol az infrastruktúra kiépítettségének hiánya is okozza a lakások alacsonyabb komfortfokozatát. A településhierarchia mentén jelentősek a különbségek. A főváros mellett a megyei jogú városok lakásai a legkomfortosabbak, 72 százalék az összkomfortos lakások aránya. Ezeket a kisvárosok lakásai követik 13 százalékpontos lemaradással, a községekben pedig a lakott lakások csupán fele mondható összkomfortosnak. Az összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományon belül a települések népességszámával együtt csökken. Míg a 100 ezer feletti népességgel rendelkező városokban a lakások több mint héttizede teljesen felszerelt, addig az 1000 fő alatti falvakban ez az arány 40 százalék alatt marad. Ezzel ellentétes a komfort nélküli lakások előfordulása: a népes nagyvárosokban arányuk csupán 2 százalék körüli, ugyanakkor az 1000 fő alatti településeken 20 százalék közeli. Az ország keleti és nyugati régióiban is eltérő az összkomfortos lakások aránya. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a lakott lakások háromnegyede összkomfortos, de Fejér, Baranya, Veszprém és Pest megyében is 70 százalékhoz közelít. Ugyanakkor Bács-Kiskun, Békés, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében még a lakások fele nem éri el ezt a szintet ábra A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint 9,4% 3,7% ,7% 4,4% 0,5% 5,0% 31,0% 30,2% 51,7% 61,4% Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

18 ábra A lakott lakások megoszlása komfortfokozat szerint a régiókban, 2011 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország % Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás A komfortos lakások aránya alig változott tíz év alatt, 2001-ben és 2011-ben is a lakott lakások háromtizede tartozott ebbe a kategóriába. Ennél jóval magasabb a komfortos lakások részesedése azokban a már említett megyékben, amelyekben az összkomfortos lakások kisebb arányban vannak jelen. Kedvező irányú változás történt 2001 óta a félkomfortos, valamint komfort nélküli lakások számának alakulásában: előbbiek esetében 2, utóbbiaknál 5 százalékponttal csökkent a lakott lakásokon belüli részesedésük. A komfort nélküli lakások az északkeleti megyéket jellemzik leginkább, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 9 százalék a komfort nélküli lakások aránya. A legalacsonyabb szintű felszereltséggel rendelkező szükséglakások száma csökken, 2001-ben még 135 ezer, 2011-ben már csak 18 és fél ezer ilyen lakás volt az országban Vízellátás 1949-ben még a lakások ötödében sem, 1970-ben kevesebb mint felében volt vezetékes víz, 1990-re a vezetékes vízzel rendelkező lakások aránya meghaladta a 90 százalékot, 2011-ben 97 százalékra emelkedett az arányuk. A lakott lakások 96 százalékában hálózati vízvezetéken keresztül jutnak a lakók ivóvízhez. Emellett 86 ezer lakásban házi vízvezeték biztosítja a folyóvizet. A hálózati vízvezeték Bács-Kiskun megye kivételével 90 százalékot meghaladó arányban van jelen a lakásokban. Bács-Kiskun megyében magas, 9 százalék a házi vízvezetékkel rendelkező lakások aránya, erre a külterületi ingatlanok kiemelkedő száma ad magyarázatot. A másik Dél-Alföldi megyében, Csongrádban is 5 százalék feletti a házi vízvezetékes lakások aránya ben még (2001-ben 287 ezer) olyan lakás volt az országban, ahol a lakás falain belül hiányzott a vezetékes víz. A legnagyobb számban Borsod- Abaúj-Zemplén (16 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (12 ezer) megyében találunk ilyen otthonokat, ezekben a megyékben a lakott lakások 6 százalékában nélkülözik a lakók a vezetékes vizet ábra A lakott lakások vízellátottsága, 2011 Budapest Veszprém Vas Komárom-Esztergom Zala Fejér Baranya Tolna Somogy Heves Pest Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Békés Csongrád Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun % Hálózati vízvezezék Házi vízvezeték Nincs víz a lakásban A lakott lakások 95 százalékában biztosított a vezetékes melegvízellátás. A fővárosban csaknem teljes körűen, a megyékben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével a lakások több mint 90 százalékában van vezetékes meleg víz. 12. Lakásviszonyok 17

19 2.5.3 Csatornázottság 1970-ben a lakások kevesebb mint 40 százaléka rendelkezett közüzemi vagy házi szennyvízcsatornával. Tíz évvel később ez az arány már közel 70 százalék volt, 1990-re meghaladta a 80 százalékot, 2001-re a 90 százalékot. Az elmúlt tíz évben a szennyvízelvezető beruházások eredményeképpen a lakások csatornázottsága tovább fejlődött. A közüzemi csatornahálózatra a lakások háromnegyed része csatlakozott, ami 20 százalékkal magasabb az előző népszámlálás adatánál. E kiemelkedő mértékű fejlődés mellett még mindig elég magas a házi csatornával rendelkező lakások hányada. A évi népszámlálás adatai szerint a lakások egyötöde a közcsatorna-hálózat hiánya miatt továbbra is a szennyvízelvezetés kevésbé korszerű módjait kénytelen használni. A szennyvízhálózattal rendelkező települések arányában hatalmas különbségek vannak a megyék között. Míg Közép-Magyarországon és a Nyugat- Dunántúlon a települések héttizedében megtalálható a kiépített csatornahálózat, addig Dél-Dunántúl és Dél-Alföld megyéiben a településeknek mindöszsze százaléka csatornázott. Különösen hátrányos helyzetben van a leginkább aprófalvas Baranya megye, ahol 301 településből mindössze 75-ben volt kiépített szennyvízelvezetés 2011-ben ábra A közcsatornával ellátott lakott lakások aránya a megyékben, 2011, % 56,0 70,0 70,1 80,0 80,1 90,0 90,1 95,9 Markáns különbségeket találunk egyrészt a településhierarchia különböző szintjein lévő települések között, másrészt az ország területi egységei között is. A községekben még napjainkban is nagyon magas, 45 százalék körüli a házi csatornával rendelkező lakások aránya. Ezzel szemben a fővárosi lakásokban szinte teljes körűen megoldották a szennyvíz zárt rendszeren történő elvezetését. A közcsatornázottság területi eltérései jól tükrözik az országrészek közötti fejlődésbeli különbségeket. Komárom-Esztergom megyében 90, Győr-Moson-Sopron megyében 89 százalék a közcsatornával ellátott lakások aránya. Előző esetében az összkomfortos panellakások nagy arányával, utóbbiban az új építésű, jól felszerelt lakások magas számával magyarázható a kiemelkedő adat. Jóval az országos átlagot meghaladó a szennyvízhálózatra kapcsolt lakások aránya Veszprém és Zala megyében (87, illetve 84 százalék). Annak ellenére, hogy mindkét dunántúli megyében sok az aprófalu, a Balaton-parti és a part közeli településeken lebonyolított nagyarányú csatornahálózat-bővítés következtében kiemelkedő az ottani ellátottság. Az ország keleti régióiban továbbra is átlag feletti a közcsatorna-hálózat nélküli, csupán házi csatornával rendelkező lakások aránya: Bács-Kiskun megyében 41, Békés megyében 38 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a lakások harmadából vezetik el ilyen módon a szennyvizet. A másodlagos közműolló ami a közüzemi vízvezetékkel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások aránya közötti különbséget mutatja nagyon jól szemlélteti az egyes területek közötti eltéréseket. A mutató értéke a fővárosban a legkedvezőbb, emellett Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében közelít egymáshoz leginkább a víz-, illetve a csatornahálózatba kapcsolt lakások aránya. Ugyanakkor Békés, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mutató magas értéke jelentős elmaradást jelez a közcsatornázottság területén Vízöblítéses WC-vel, fürdőszobával való ellátottság A csatornázottság és a vízöblítéses WC-vel való ellátottság szoros összefüggésben van egymással, így az ellátottság változásában is hasonlóságot mutat ben a lakások mindössze 12 százalékában volt vízöblítéses WC ra ez az arány jelentősen 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

20 növekedett, de még így is csak a lakások alig több mint fele, 1990-re háromnegyed része volt ellátott re a lakások 85 százaléka rendelkezett vízöblítéses WC-vel. Az elmúlt tíz évben a csatornázott lakások aránya 5, a vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya 8 százalékponttal emelkedett. A főváros mellett Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megye lakásai ellátottak a leginkább, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont a lakások tizedében nem áll a lakók rendelkezésére vízöblítéses WC. A víz- és csatornahálózat bővülése, valamint az új építésű lakások magasabb komfortfokozata következtében megnőtt a fürdőszobával ellátott lakások száma. A változás mértékének bemutatását szolgálja a száz lakott lakásra jutó fürdőszobák száma, ami 2001-ben 97, tíz évvel később már 107 volt országosan. Az elmúlt évtizedben gyarapodott azoknak a lakásoknak a száma, ahol két vagy annál több fürdőszoba is található, mivel a 2001 óta épült lakások több mint 20 százaléka már több fürdőszobás. Különösen a községekben népszerűek az ilyen lakások, itt az utolsó tíz évben épített lakások közül minden negyedikben több fürdőszoba van. A megyék között szembetűnő különbségek vannak, a száz lakott lakásra jutó fürdőszobák száma 97 és 118 között szóródik. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb a mutató értéke. Ugyanakkor Pest megyében 118, Veszprém megyében 113, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében 111 fürdőszoba jut száz lakott lakásra Fűtési mód, fűtőanyag Az új lakások többségében egy vagy több lakást fűtő központi cirkókazánt alkalmaznak. A 2001 óta épített lakások mindössze 10 százalékában használnak helyiségenkénti fűtést, az ezt megelőző évtizedekben ez az arány ennek többszöröse volt. A kevésbé korszerű helyiségfűtésről is egyre többen térnek át a központos fűtés valamely formájára, a 2001 előtt épült lakások között közel 4 százalékkal nőtt a központos fűtés valamely formáját használó lakások aránya az elmúlt tíz évben. Ennek következtében a központos fűtésű lakások arányában 9 százalékpontos emelkedés történt tíz év alatt ben a lakott lakások 55 százalékában alkalmazták a központos fűtés valamely formáját, 2011-ben ezek a fűtési módok már a lakások közel kétharmadát jellemezték. A központos fűtés egyik formája a távfűtés, amely elsősorban a nagyvárosok lakótelepeit jellemzi. A távfűtéses lakások számában jelentős változás nem következett be a két népszámlálás közötti időszakban. Legnagyobb arányban azokban a megyékben találunk távfűtéses lakásokat, ahol a sokemeletes panelépületek leginkább jellemzőek: Komárom-Esztergom, Fejér, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban. Ugyanakkor Békés és Zala megyében a fűtésnek ez a formája alig ismert: előbbiben 353, utóbbiban 1163 lakást fűtöttek távvezetéken keresztül, hőközpontból. A modern központos fűtés hiányával az ország elmaradottabb térségeiben találkozunk leginkább. A kevésbé korszerű egyedi helyiségfűtés Jász-Nagykun-Szolnok megyét jellemzi legnagyobb mértékben, ahol a lakott lakások 57 százalékára ez a fűtési mód jellemző. Emellett Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Bács-Kiskun megyében is a lakások felében a helyiségfűtést használják. Az utóbbi években egyre inkább elterjedt a gáz mint fűtőanyag használata, amit az előző népszámlálás óta zajló gázvezeték-bővítések tettek lehetővé. Napjainkban a leggyakrabban használt fűtőanyag a gáz, ezt követi a fa és a villany. Megújuló energiaforrással mindössze néhány ezer lakásban fűtenek ábra A lakott lakások felszereltségének aránya ,2 95,5 Hálózati vízvezetékkel 77,2 56,2 54,8 Közcsatornával ,3 Központos 86,7 94,4 Vízöblítéses WC-vel 12. Lakásviszonyok 19

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

LAKÁSOK, LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK

LAKÁSOK, LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK LAKÁSOK, LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK GRATZL FERENC SZŰCS ZOLTÁN A Központi Statisztikai Hivatal 1870 óta tízévenként tart népszámlálást. Az 1960-as évek óta a népszámlálások között az alapvető népesedési és társadalmi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Lakások, lakáskörülmények

Lakások, lakáskörülmények Lakások, lakáskörülmények Gratzl Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal vezető-főtanácsosa E-mail: ferenc.gratzl@ksh.hu Szűcs Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője E-mail: zoltan.szucs@ksh.hu

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

A lakóövezetek lakásai és lakóik helyzete a 2011. évi népszámlálás adatainak tükrében

A lakóövezetek lakásai és lakóik helyzete a 2011. évi népszámlálás adatainak tükrében A lakóövezetek lakásai és lakóik helyzete a 2011. évi népszámlálás adatainak tükrében Dr. Lakatos Miklós, a KSH statisztikai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu Simor Éva, a KSH vezető-főtanácsosa

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

INGATLANROBOT.HU. XML leírás. 2014.02.01 verzió: 1.6

INGATLANROBOT.HU. XML leírás. 2014.02.01 verzió: 1.6 INGATLANROBOT.HU XML leírás 2014.02.01 verzió: 1.6 1.6 112233

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/81. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. I. negyedév* 2014. július 30.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/81. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. I. negyedév* 2014. július 30. STATISZTIKAI TÜKÖR Lakáspiaci árak, lakásárindex, 214. I. negyedév* 214/81 214. július 3. Tartalom Bevezető...1 Főbb folyamatok...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2007 december. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2007 december. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2007 december Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

2. A MAGYARORSZÁGI LAKÁSÁLLOMÁNY HELYZETE, VÁRHATÓ HATÁSA AZ ÉPÍTŐIPARRA

2. A MAGYARORSZÁGI LAKÁSÁLLOMÁNY HELYZETE, VÁRHATÓ HATÁSA AZ ÉPÍTŐIPARRA Edelényi Béla: A magyarországi lakásállomány helyzete, várható hatása 39 az építőiparra 2. A MAGYARORSZÁGI LAKÁSÁLLOMÁNY HELYZETE, VÁRHATÓ HATÁSA AZ ÉPÍTŐIPARRA Jelen fejezetben a magyarországi lakásállomány

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Lakni valahol, lakni valamiben

Lakni valahol, lakni valamiben VALUCH TIBOR Lakni valahol, lakni valamiben A lakásviszonyok átalakulásának néhány jellegzetessége Magyarországon a rendszerváltást követő évtizedekben. 1 I. Bevezetés A XX. század második felében - a

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Albikereso XML formátum 2013. január 15.

Albikereso XML formátum 2013. január 15. Albikereso XML formátum 2013. január 15. Az Albikereso.hu 2013. január 15.-től lehetőséget kíván biztosítani az oldalra regisztrált ingatlanirodák részére, hogy automatikusan XML alapon töltsék fel hirdetéseiket.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket!

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! Van megoldás! Jövőkép: 400 éves lakások Magyarországon? 2012-ben 10 560 lakás épült hazánkban. Ez az elmúlt 90 év legalacsonyabb lakásépítési száma.

Részletesebben

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. október 3. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 214. II. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Főbb folyamatok...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE Központi Statisztikai Hivatal SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE, 2007. október KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA, 2007 ISBN 978-963-235-145-2 (nyomtatott)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió

Részletesebben