Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése

Átírás

1 Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése Hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szerv megnevezése Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatala Illetékesség A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) a temetkezési szolgáltatás tekintetében a c) pontban foglaltak kivételével a temetkezési szolgáltató telephelye, ennek hiányában székhelye, b) a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése, c) a hamvasztóüzemi tevékenység tekintetében a hamvasztóüzem elhelyezkedése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Az ügyintézés helye: Fehérgyarmati Járási Hivatal 4900 Fehérgyarmat, Kiss E. u. 2. sz. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Becsatolandó iratok, igazolások: 1. A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni: a) a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, illetve telephelyek címét, használata jogcímét, b) az adott telephely tekintetében az ott folytatni kívánt temetkezési szolgáltatási, illetve az azzal összefüggő hűtésre, illetőleg a halottszállító jármű tárolására vonatkozó tevékenységet és c) a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el. 2. A kérelemhez csatolni kell: a) a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

2 b) más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot, továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul, c) a vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, d) a 1. pont c) pontja szerinti személyek szakképesítésének igazolását, e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, f) a pénzügyi teljesítőképességet igazoló dokumentumokat és a g) büntetlen előélet igazolását. 3. Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni: a) a szociális helyiségek biztosításának módját, b) a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatást, zaj-, bűzártalmat, tűz- és robbanásveszélyt, c) a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag megnevezését, gyűjtésének, kezelésének módját, valamint d) az ivóvízellátás, a szennyvízgyűjtés módját és a szennyvíz-elhelyezést is. A szennyvízgyűjtés és -elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik. A járási hivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. 4. A járási hivatal a döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a) a helyi építési szabályzatban meghatározottak alapján a kérelemben feltüntetett ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése végezhető-e; b) a telephely a korm. rendelet 48. (2) bekezdése alapján, - mely szerint: olyan telephelyen, amely fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, szanatórium, szociális ellátó intézmény, lakó- és szállásépület, üdülő, oktatási, nevelési és kulturális intézmény, vendéglátóhely, vendéglátóüzlet bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül található, az elhunyt hűtését, illetve az elhunyt temetésre való előkészítését nem lehet végezni - az elhunyt temetésre való előkészítésére, hűtésére megfelel-e. 5. A temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló, a fizetési számlára postai úton történő készpénz-befizetési megbízást igazoló szelvényrész vagy az átutalási bizonylat másolati példánya. 6. Egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói igazolvány másolata, gazdasági társaság esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány másolata. 7. Meghatalmazás, ha az ügyfél nem személyesen jár el.

3 8. Az egészségügyi intézménnyel vagy mentésre feljogosított szervezettel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a halottak kezelésében, kiadásában érintett alkalmazott vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója nem lehet temetkezési szolgáltatást végző egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve tagja. (Összeférhetetlenség) 9. Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható. 10. A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi, a) aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, b) aki rendelkezik a törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, c) aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel, d) akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és e) aki saját maga, gazdálkodó szervezet esetében, akinek vezető tisztségviselője rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az abban meghatározott feltételeknek. f) aki vagy gazdálkodó szervezet esetében, amelynek vezető tisztségviselője nem szerepel a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság azon nyilvántartásában, amely a következő személyeket tartalmazza: - akinek a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási engedélyét azért vonta vissza, mert nem rendelkezett a törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, - aki olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, amelynek a temetkezési szolgáltatási engedélyét a vezetése alatt a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azért vonta vissza, mert nem rendelkezett a törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel. 11. A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő, ha az egyéni cég, a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó a) adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, b) igazolja és vállalja, hogy a kormányrendeletben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik, amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybevevők olyan kártérítési igényének közvetlen kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott. Ha a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó a 11. pont a) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, és nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a pénzügyi teljesítőképesség igazolása céljából megkeresi a 11. pont a) pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóságot. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.

4 12. A vagyoni biztosíték a) a bankszámlát vezető pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli betét; b) ilyen összeg erejéig vállalt bankgarancia vagy felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor forint. 13. Szakmai képesítési feltételek: A temetkezési szolgáltatás végzéséhez temetkezési szolgáltató szakképesítés szükséges. Eljárást megindító irat (kérelem) benyújtásának módja Postai úton vagy a kérelmező telephelye, ennek hiányában székhelye szerint illetékes járási hivatalnál személyesen vagy meghatalmazott útján. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege Az igazgatási szolgáltatási díj Ft. A járási hivatal határozata elleni fellebbezés díja Ft. Alapvető eljárási szabályok, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás Kérelem tartalma: - A kérelmező adatai (neve, címe, székhelye). - A szolgáltató cégjegyzékszáma, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma. - A szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely(ek) adatai (címe, helyrajzi száma,használatának jogcíme) - A telephelyen folytatni kívánt temetkezési szolgáltatások felsorolása. - A szakképesítéssel rendelkező személy/ek neve, jogviszonya. - A telephelyen holttest temetésre való előkészítését végzik-e, a holttest tárolását, hűtését végzik-e? - Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni: a szociális helyiségek biztosításának módját, a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatást, zaj-, bűzártalmat, tűz- és robbanásveszélyt, a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag megnevezését, gyűjtésének, kezelésének módját, valamint az ivóvízellátás, a szennyvízgyűjtés módját és a szennyvíz-elhelyezést is. - A telephelyen a halottszállító jármű tárolását, fertőtlenítését végzik-e? - A szennyvízgyűjtés és elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik. - Az ügyfelek fogadására a telephelyen külön helyiség rendelkezésre áll-e? - Amennyiben a temetésfelvételi tevékenységhez kellékbemutató is társul, a bemutató céljára is külön helyiséget kell biztosítani a telephelyen.

5 Ügymenet: A temetkezési szolgáltatási tevékenység a kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható. A járási hivatal a kérelem hiányosságai tekintetében hiánypótlást rendel el, vagy megkeresi a nyilvántartó hatóságokat. A járási hivatal köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint végezhető-e a kérelemben feltüntetett ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése, továbbá a telephely az elhunyt temetésre való előkészítésére, hűtésére megfelel-e. A benyújtott kérelem alapján helyszíni szemle elrendelésével, majd jegyzőkönyv felvételével győződik meg a hatóság a feltételek teljesüléséről. A jogszabályi előírások teljesítése alapján az engedély kiállításra kerül. Ügyintézési határidő: A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet szerint 25 nap. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (továbbiakban: Ákr.) évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény végrehajtásáról 28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról. Az ügyintézéshez használt letölthető nyomtatvány: VAN Időpontfoglalás: NINCS Igénybe vehető elektronikus programok elérése: NINCS Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és kötelezettségekről az Ákr. szabályai szerint Letölthető nyomtatványok: - Temetkezési Szolgáltatási Engedély Iránti Kérelem Levegő tisztaságvédelemmel kapcsolatos eljárás Hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szerv megnevezése

6 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Illetékesség Az a járási hivatal illetékes, melynek illetékességi területén van az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe. Az ügyintézés helye Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Megyei Kormányhivatal járási hivatalaiban vagy a kérelmező lakóhelye szerinti települési ügysegédnél Eljárást megindító irat (kérelem) benyújtásának módja Az eljárás kérelemre (postai úton vagy a bejelentő lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál személyesen tett bejelentésről készült jegyzőkönyv) vagy valamely társhatóság jelzése alapján indul meg. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege 3.000,- Ft illeték érintett ingatlanonként Alapvető eljárási szabályok A kérelemre induló eljárás illetékköteles. Amennyiben az illeték lerovása nem történik meg a járási környezetvédelmi hatóság a kérelmező felet határidő tűzésével az illeték befizetésére, annak elmulasztása esetére előírt jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett felhívja, amennyiben az illeték lerovására határidőn belül nem kerül sor úgy a hatóság az eljárást megszünteti. A járási hivatal, mint környezetvédelmi hatóság első fokú hatóságként jár el a következő esetekben: a) a legfeljebb 500 kwth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával, b) az összesen 140 kwth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással. Amennyiben az ügyfél az illetéket lerótta a hatóság a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart, amennyiben szükségesnek tartja, úgy tárgyalást tart, ahol meghallgathatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt. Ezt követően, amennyiben a tényállás tisztázódott a hatóság döntést hoz. A hatóság döntése lehet: a jogsértő tevékenység megszüntetése, illetve a mulasztás pótlására való kötelezés, mellyel egyidejűleg, ha jogszabály másként nem rendelkezik levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. Amennyiben a hatóság által pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget megállapító döntése jogerőre emelkedett, és a teljesítésre

7 megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül telt el úgy a hatóság végrehajtási eljárást indít el. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. Ügymenet: 1. A kérelmező megfelelő adattartalommal kérelmet nyújt be a járási hivatalhoz. 2. A járási hivatal a TAKARNET-rendszer segítségével tisztázza, hogy kik az ingatlan tulajdonosai 3. A tulajdonosok lakcímét a személyi adat és lakcímnyilvántartásból kéri le a járási hivatal. 4. Az ingatlan tulajdonosait a járási hivatal értesíti az eljárás megindításáról és szemlét rendel el. 5. A szemle során tapasztaltak, valamint a nyilatkozatok alapján döntést hoz. (eljárását megszünteti, kötelez, bírságol) Ügyintézési határidő: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény szabályai szerint Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 1. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 3. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 4. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) Az ügyintézéshez használt letölthető nyomtatvány: NINCS Időpontfoglalás: NINCS Igénybe vehető elektronikus programok elérése: NINCS Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és kötelezettségekről az Ákr. szabályai szerint Szabálysértési ügyleírás Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

8 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatala Hatósági, Gyámügyi és Igazságügyi Osztály Illetékességi terület: Fehérgyarmati Járás Ügytípus általános, rövid jellemzése: A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) 38. (1) szerint az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. A járási hivatal, mint általános szabálysértési hatóság az alábbi szabálysértések esetén jár el: AZ EMBERI MÉLTÓSÁG, A SZEMÉLYI SZABADSÁG ÉS A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK KÖZÜL: becsületsértés; koldulás; természetvédelmi szabálysértés; vallásgyakorlás jogának megsértése; tiltott szerencsejáték; közerkölcs megsértése; veszélyeztetés kutyával; csendháborítás; köztisztasági szabálysértés; veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával; gyógyszerrendészeti szabálysértés; szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése; jogosulatlan közterületi értékesítés jégen tartózkodás szabályainak megszegése; tiltott fürdés; hamis statisztikai adatszolgáltatás; sajtórendészeti szabálysértés; A RENDÉSZETI IGAZGATÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK KÖZÜL: vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése; polgári védelmi kötelezettség megsértése; honvédelmi kötelezettség megszegése; gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség megsértése. AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK KÖZÜL: árdrágítás; árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása; minőség tanúsítási kötelezettség megszegése; megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata; rossz minőségű termék forgalomba hozatala; vásárlók megkárosítása; élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala. A JÁRVÁNYÜGYI, ERDŐVÉDELMI, MEZŐ-, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK KÖZÜL: fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása; mezei szabálysértés; erdőrendészeti szabálysértés; erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása; felhívással szembeni engedetlenség; vízszennyezés; ár- és belvízvédelmi szabálysértés. AZ ÓVODAI NEVELÉS, VALAMINT AZ ALAPFOKÚ ÉS KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK KÖZÜL: óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése; nevelésioktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése; szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására vonatkozó szabályok megszegése. ÜGYMENET: Az általános szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben lefolytatja az eljárást, mely során amennyiben szükséges bizonyítási eljárást folytat le. A szabálysértési hatóság szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Szükség esetén idézést bocsát ki, meghallgatást tart, vagy amennyiben a feljelentésben szereplő adatok alapján aggályos a szabálysértési felelősségre vonás, felhívja a feljelentőt további adatok közlésére. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely egy alkalommal

9 legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Azon esetekben, melyekben a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása, valamint egyéb bizonyítékok beszerzése nem szükséges a szabálysértési hatóság döntését a szabálysértési eljárás megindítását követő 15 napon belül hozza meg kizárólag a rendelkezésére álló iratok alapján. Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta 6 hónap eltelt (elévülés). Az általános szabálysértési hatóság által alkalmazható büntetések és intézkedések: 1. Szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: - pénzbírság, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén közérdekű munkával lehet megváltani, amennyiben erre sem kerül sor, a szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírságot az illetékes járásbíróság elzárásra változtatja át ( Ft 1 nap elzárásnak felel meg). - közérdekű munka, amelynek legalacsonyabb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem teljesítése esetén szintén az illetékes járásbíróság elzárásra változtatja át (6 óra 1 nap elzárásnak felel meg). 2. Szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: - elkobzás, - figyelmeztetés Az elkobzás ritkán, a figyelmeztetés szankció gyakrabban kerül alkalmazásra. A figyelmeztetés a legenyhébb szankció, mellyel a szabálysértési hatóság rosszallását fejezi ki és felhívja az elkövető figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon további szabálysértések elkövetésétől. Eljárás megindítása: A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg. A feljelentéssel kapcsolatos követelmények -a Szabs. tv rendelkezései alapján-az alábbiakban találhatóak: A feljelentést e törvény eltérő rendelkezése hiányában szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni. A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. Az eljárás költségei: Az eljárás az alábbi kivételekkel illetékmentes. a becsületsértés miatti eljárás, illetve szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság megfizetésére vonatkozó halasztás és részletfizetési kérelem illetékköteles, annak mértéke HUF. Az illetékfizetés postai készpénzátutalási megbízáson, illetve átutalással, az alábbi adatokkal teljesíthető: számlaszám: számlatulajdonos neve: Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi számla Szabálysértési eljárásban szükséges iratok: személyi igazolvány, lakcímkártya, képviselő eljárása esetén meghatalmazás. Egyéb hasznos információ: A szabálysértési eljárás keretében kiszabott pénzbírságot illetve megállapított szabálysértési költséget készpénz-átutalási megbízáson személyesen is igényelhetővagy banki átutalással a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szabálysértési Bírság számlaszámára kell befizetni. A szakterületre vonatkozó Szabs. tv.-en kívüli egyéb jogszabályok: évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, 22/2012 (IV.13.) BM rendelet - a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról 21/2012. (IV. 13.) BM rendelet - a szabálysértési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájáról, módjáról és rendjéről, a szabálysértési nyilvántartó szerv által teljesített adatközlés

10 rendjéről, valamint az egyes szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatokra tekintettel kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási rendjéről 39/2016. (XII. 30.) MVM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról Hadigondozottak ellátásának megállapítása Hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szerv megnevezése: Járási Hivatal Illetékesség: A kérelmező bejelentett lakó-, vagy tartózkodási helye szerinti illetékes fővárosi (megyei) kormányhivatal járási (kerületi) hivatal A külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében az elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Az ügyintézés helye: 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u 2. szám I. emelet nagyterem Az ellátás nemei: 1) Hadirokkant-járadék Hadirokkant fogalma: az a magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat, b) kötelező katonai előképzés, c) légitámadás, d) hadművelet, vagy e) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett. Hadirokkant járadéka: A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni, mely a járadék összegét is meghatározza. Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor a megfelelő járadékosztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a 4. -ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. 2) Ápolási pótlék

11 Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti, mely összeg a járadékosztály alapján kerül meghatározásra. 3) Hadiözvegyi járadék Hadiözvegy fogalma: a szolgálat következtében meghalt személy - katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt személy - özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett, vagy okirattal bizonyított hadieredetű fogyatkozást szenvedett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született. A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte. Hadiözvegy járadéka: a hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 140%-ának megfelelő összeg. 4) Hadiárva járadéka Hadiárva fogalma: Hadiárva a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a gyermeke a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény (továbbiakban: Hdt.) 4. - ban meghatározott feltételek fennállása esetén. Mely szerint: A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül: a) a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig; b) ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig; c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte. Továbbá hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat - életében - az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte. Hadiárva járadéka: A hadiárvát a 4. -ban meghatározott feltételek fennállása esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg. A járadék havonkénti mértéke egyéb ellátástól függetlenül a) a 4. a) és b) pontja szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-a (havi Ft), b) a 4. c) pontja szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-a ( Ft) 5) Volt hadiárva járadéka Volt hadiárva fogalma: Volt hadiárva, akit a szolgálat következtében meghalt szülője - katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt szülője - halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek, vagy aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy szülője a szolgálat következtében halt meg, ha a 4. -ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

12 Volt hadiárva járadéka: Azon volt hadiárva, akinek igénye január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló évi VII. törvénycikk 6. (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették, a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-a (havi Ft). 6) Hadigondozott családtag járadéka Hadigondozott családtag fogalma: Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére. Hadigondozott családtag járadéka: A hadigondozott családtagot egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-ának megfelelő összeg. Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat külön-külön megilleti. Hadigondozotti családtagi járadékot testvér, féltestvér részére csak a hadigyámoltra vonatkozó, a 4. - ban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet megállapítani. 7) Volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadéka Volt hadigondozott családtag fogalma: Volt hadigondozott családtag, akit a szolgálat következtében meghalt unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére halála miatt hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére a szolgálat következtében halt meg. Volt hadigyámolt fogalma: Volt hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt hadigyámoltként hadigondozásba vettek, vagy aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy valamelyik szülője a gyermek 4. a) vagy b) pontjában (lásd hadiárva járadék fogalmánál) meghatározott életkorának betöltése előtt hadirokkanttá vált, ha a 4. -ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn. Volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadéka: Azon volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de a) a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló évi VII. törvénycikk 6. (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették (azaz: Megszűnik a pénzellátása bármely hadigondozottnak, ha a hadigondozott életének tizenhatodik évét elérte, vagy az ellátás meghosszabbításának hatálya letelt, illetve ha házasságra lép.) b) a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, c) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy d) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-ának megfelelő összeg (havi Ft). 8) Temetési hozzájárulás

13 Temetési hozzájárulásban részesülhet a járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. A temetési hozzájárulás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 500%-ának megfelelő összeg ( Ft). 9) Egyösszegű térítés: Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag lehet jogosult az ellátásra, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását december 22-ét követően politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette. Meg kell állapítani továbbá az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága december 31-e előtt fennállt, de számára pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok - A hadigondozásról szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza az egyes ellátások esetében a kötelezően használt kérelemnyomtatványokat. Eljárást megindító irat (kérelem) benyújtásának módja Postai úton vagy a járási hivatalnál személyesen vagy meghatalmazott útján Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege Az eljárás díj- és illetékmentes. Alapvető eljárási szabályok, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás A jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon, - elsősorban hivatalos hatósági értesítéssel, hatósági bizonyítvánnyal vagy holttá nyilvánító bírósági végzéssel - kell igazolni. Ügymenet 1. A kérelem vizsgálata. 2. Szükség szerint hiánypótlás, más hatóság megkeresése. 3. A tényállás tisztázása és döntés. Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke 1. A hadigondozásról szóló évi XLV. törvény 2. A hadigondozásról szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény Az ügyintézéshez használt letölthető nyomtatvány: NINCS Időpontfoglalás: NINCS Igénybe vehető elektronikus programok elérése: NINCS

14 Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és kötelezettségekről az Ákr. szabályai szerint Áldozatsegítés Az állam az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan szolgáltatást nyújt. E törvény alapján a szolgáltatások az alábbiak: érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása, tanúgondozás, védett szálláshely biztosítása, figyelemmel a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény 4. (1) bekezdése értelmében. A támogatások feltétele a Rendőrségen tett feljelentés. Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez. Az áldozat érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. Az áldozat kérelmét - az e célra rendszeresített nyomtatványon terjesztheti elő bármely járási hivatalnál. Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni. Nem a bűncselekménnyel okozott anyagi kár megtérítése a cél, hanem a bűncselekményt követő nagyon rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása. Ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az ellátást, szolgáltatást vagy támogatást igénylő személy az e törvény hatálya alá tartozó áldozat, továbbá ha ez egyéb okból szükséges, az áldozatsegítő szolgálat e tény igazolására az áldozat kérelmére vagy hivatalból hatósági bizonyítványt állít ki (áldozati státusz igazolása). Az áldozat kérelmét - az e célra rendszeresített nyomtatványon terjesztheti elő bármely járási hivatalnál. Az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. Védett szálláshely az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt befogadó és számára jogszabályban meghatározott ellátásokat nyújtó létesítmény. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok: - rendőrségi jegyzőkönyv - személyi okmányok Az eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj: Illeték és díjmentes. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): Személyesen a Fehérgyarmati Járási Hivatalnál Az ügyintézés határideje és az ügyintézési határidőbe nem számítandó időtartamok:

15 Azonnali segítségnyújtás A nyomtatvány elérésének módja: - Az igénybe vehető elektronikus programok elérése: - Időpontfoglalás: Kapcsolódó jogszabályok: évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI.29.) Korm. rendelet Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtás célja a szakszerű jogi tanácsadás illetve az eljárásjogi képviselet biztosítása a szociálisan rászorulók részére. Peren kívüli támogatások A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi, hivatkozva a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény a továbbiakban: Jst (2) bekezdésében rögzítettekre. Támogatás polgári eljárásokban Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és a végrehajtási eljárás kivételével nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli, figyelemmel a Jst. 11. (1) bekezdésében rögzítettekre. Támogatás büntetőeljárásban A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető, hivatkozva a Jst ban rögzítettekre. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatala Illetékességi területe:

16 Fehérgyarmat Járás területe Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok: 30 napnál régebben keletkezett dokumentumok: Nyomtatvány, ha a nyomtatványhoz jogosultságot igazoló okiratot (a továbbiakban: igazolás) is csatoltak -, egy háztartásban élők jövedelméről rendelkező igazolás pl.: munkáltatói jövedelemigazolás, nyugdíj szelvény, családi pótlék, bankszámlakivonat.) továbbá a Nyomtatvány IV. pont 2. pontjában rögzítettek fennállása esetén az azokat igazoló dokumentumok valamint amennyiben engedélyezésre került, a bíróság költségmentességről rendelkező döntését. Aki az A) I.12. pontja, C) I.7., valamint a pontjai alapján kéri a támogatást, továbbá ha kiskorú sértett vagy kiskorú magánfél kéri a D) rész szerinti támogatást, vagyoni, jövedelmi viszonyait nem kell igazolnia és a nyomtatvány A) részének II-V. rovatait nem kell kitöltenie. A felperes félnek csatolnia kell kérelméhez a keresetlevelét, vagy a bírósági eljárás lefolytatása iránti kérelmét (a továbbiakban együtt: keresetlevél), vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági határozat másolatát. Ha a felperes fél a keresetlevelét már benyújtotta bírósághoz, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott iratot kell csatolnia a kérelemhez. Nem kell a kérelemhez csatolni a keresetlevél másolatát, ha a fél határon átnyúló tartási ügyében a központi hatóság a per megindítása előtt keresi meg a jogi segítségnyújtó szolgálatot támogatás engedélyezése érdekében. Az alperes félnek a kérelméhez a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát kell csatolnia. A perbehívott félnek a perbehívóhoz való csatlakozást tartalmazó, ha azt a bírósághoz már benyújtotta a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott nyilatkozatát, ha pedig kérelmét később terjeszti elő, a perbehívóhoz való csatlakozást megengedő bírósági határozat másolatát kell csatolnia a kérelméhez. Csatolni kell a kérelemhez a keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát is. A végrehajtást kérő félnek csatolnia kell kérelméhez a végrehajtási kérelmét és ha az korábban még nem került csatolásra az iratokhoz a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkező részének másolatát. Csatolandó a Nyomtatvány IV. pont 2. pontjában rögzítettek fennállása esetén az azokat igazoló dokumentumok. Az eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj: ---- Az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje): Postai úton Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatala Hatósági, Gyámügyi és Igazságügyi Osztály 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő Út 2. szám vagy személyesen a Fehérgyarmati Járási Hivatalnál. Ügyfélfogadási idő: Minden munkanap 8:00-16:30 Az ügyintézés határideje és az ügyintézési határidőbe nem számítandó időtartamok: Kérelem személyesen történő benyújtása esetén: 5 nap; Írásba benyújtott kérelem esetén 15 nap. Időpontfoglalás: Kapcsolódó jogszabályok: - A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról.

17 - A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet - Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI.29.) Korm. rendelet Fogyasztóvédelem Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatala Illetékesség a Fehérgyarmati Járási Hivatal illetékességi területén általános illetékességgel jár el a fenti Korm. rendelet hivatkozott pontjaiban fel nem sorolt esetekben, így különösen árvizsgálat, panaszkezelés, szavatosság, jótállás, fiatalkorúak kiszolgálása dohánytermékkel és/vagy alkoholtartalmú itallal Ügyintézéshez szükséges dokumentumok A évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról. (a továbbiakban: Ákr.) 36. (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 46/A. előírja, hogy a fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének az Ákr.-ben előírtakon túl tartalmaznia kell a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét, b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét, c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot. Az eljárást megindító irat (kérelem) benyújtásának módja személyesen a Hatóság székhelyén: 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő út 2. szám alatt ügyfélfogadási időben. postai úton az 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő út 2. szám címre, elektronikus úton a fehergyarmat@szabolcs.gov.hu útján, vagy ügyfélkapun keresztül

18 Fizetendő eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: illetékmentes Alapvető eljárási szabályok, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás Ákr., Fgytv., a termékek piacfelügyeletéről szóló évi LXXXVIII. törvény (Pftv.), a 3. pontban részletezett ágazati jogszabályok Az ügyintézéshez használt letölthető nyomtatvány Kérelem Időpontfoglalás 44/ es telefonszámon ügyfélfogadási időben Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és kötelezettségekről az Ákr. szabályai szerint Ápolási díj Hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szerv megnevezése: Járási Hivatal Illetékesség: A kérelmező (ápolást végző) lakóhelye szerint illetékes járási hivatal Az ügyintézés helye: 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok: Bemutatandó iratok (a kérelem járási hivatalnál történő benyújtása esetén az ügyintézés elősegítése érdekében) a kérelmező és az általa ápolt személy személyi igazolványa, lakcímigazolványa és TAJkártyája, valamint a kérelmező adókártyája. Becsatolandó iratok: - A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. számú melléklete szerinti formanyomtatvány. - Kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével a Rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon o o a háziorvos által kiállított igazolást arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. - A Rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az intézmény vezetője által kiállított igazolást, ha az ápolt személy közoktatási intézmény tanulója, óvodai nevelésben részesül, nappali szociális intézményi ellátásban részesül vagy felsőoktatási intézmény hallgatója és az ápolási díjra való jogosultság feltételei fennállnak. - Ha az ápolási díj megállapítását kiemelt ápolást igénylő 18. életévét betöltött személy gondozására tekintettel kérik, az ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági igazolványát az ápolt személy komplex minősítésének eredményéről vagy komplex minősítési eljárás megindításának igazolását.

19 - Ha az ápolási díj megállapítását kiemelt ápolást igénylő 18 év alatti magasabb összegű családi pótlékban részesülő ápolt gondozására tekintettel kérik, a kérelemhez mellékelni kell a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló 82/2013. (XII.29.) EMMI rendelet 1. számú mellékletét képező szakorvosi igazolást, melyben a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolástgondozást igényel. Meghatalmazás, ha a kérelmező nem személyesen jár el. Eljárást megindító irat (kérelem) benyújtásának módja: Postai úton vagy a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál illetőleg a kormányablaknál személyesen vagy meghatalmazott útján. Eljárási illeték (igazgatási szolgáltatási díj) összege: Az eljárás díj- és illetékmentes. Alapvető eljárási szabályok, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Ha az ápolási díjra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. Fajtái: a) alap összegű ápolási díj (állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása ápolása esetén kérhető) b) emelt összegű ápolási díj (fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén kérhető, ha a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg) c) kiemelt ápolási díj (azon személy gondozása, ápolása esetén kérhető aki a komplex minősítése alapján E minősítési kategóriába tartozik vagy aki olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják) Az ápolási díj havi összege: az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (jelenleg Ft) a) 100%-a alapösszegű ápolási díj esetében b) 150%-a emelt összegű ápolási díj esetében c) 180%-a kiemelt ápolási díj esetében.

20 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetében az ápolási díj és a más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díj 2 évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerül. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha - a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy - az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy - az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg; b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén folyósítanak; c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója; d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja. Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, ha: - az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, - az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, - az ápolt személy meghal, az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni, - az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, - az ápolási díjra való jogosultságot kizáró körülmény következik be. - az ápolást végző személy kéri a jogosultság megszüntetést