DR. SALLAI CSILLA ROVATA. figyelembe vesszük, s amelyeknek a fordulónap elôtti idôszakra van hatásuk, azokat még az elôzô idôszakra könyveljük

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató V. évfolyam 5. szám, május T A R T A L O M dr. Sallai Csilla A beszámolókészítés típushibái 1 Idôpontok A beszámoló elfogadása, aláírása Tárgyi eszközök, immateriális javak Készletek Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok Követelések, Pénzeszközök Saját tôke, céltartalékok Kötelezettségek Idôbeli elhatárolások Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Ismét változtak az adótörvények 7 Cégautóadó lízing esetében Látványcsapatsport-támogatás módosítása Személygépkocsi értékesítése Biztosítási ügynökök KATAalanyisága KIVA-alanyiság év közben is Tárgyieszköz-értékesítés a KIVA idôszaka alatt A KIVA és a készlet A KIVA és a szochokedvezmények Bonácz Zsolt A pénzforgalmi áfa elszámolás 9 gyakorlati problémái Pozitív elôjelû módosító számlák Pozitív elôjelû módosító számla a pénzforgalmi áfa elszámolásra való jogosultság elvesztését követôen Példák DR. SALLAI CSILLA ROVATA A beszámolókészítés típushibái Könyvvizsgálóként tapasztalom, hogy a beszámolók összeállításánál egyes hibák gyakran ismétlôdnek. Ezekbôl gyûjtöttem össze a teljesség igénye nélkül egy csokorra valót abból a célból, hogy akár még a évre vonatkozó, de a évi beszámolóban ezek a hibák már ne forduljanak elô. Idô pont ok Nagyon gyakran keverednek a beszámoló készítéséhez kapcsolódó különbözô idôpontok. A mérleg fordulónapja az a nap, amely napig a beszámolóban a gazdasági ese mé nye ket fi gye lem be ves szük. A naptári évet választó beszámolóknál a mérleg fordulónapja december 31. A mérlegkészítés idôpontja az a nap, ameddig a fordulónap elôtti idôszakra vonatkozó gazdasági eseményeket figyelembe vesszük, s amelyeknek a fordulónap elôtti idôszakra van hatásuk, azokat még az elôzô idôszakra könyveljük be. A beszámoló dátuma az a nap, ami - kor a tag gyû lés, köz gyû lés, a ta gok gyû - lése a beszámolót elfogadja. A beszámoló dá tu ma azt je len ti, hogy a mér le gen, eredménykimutatáson, kiegészítô mellékleten ezt a napot kell szerepeltetni. De ugyancsak a beszámoló elfogadásának napjára kell dátumozni a taggyûlési jegyzôkönyvet, illetve a taggyûlési határozatot, amellyel a tulajdonosok a beszámolót elfogadták, és az eredmény felosztására vonatkozó döntést meghozzák. Ezen kívül ugyanez a dátuma a könyvvizsgálói jelentésnek, illetve a könyvvizsgáló által bekért teljességi nyilatkozatnak is. A mérleg fordulónapját követô 5. hónap utolsó napja, amely a nap tá ri év - vel megegyezô beszámolási idôszak válasz tá sa ese tén má jus 31., az a nap, ameddig a beszámolót közzé kell tenni. Ezen idôpontok összhangjának megteremtése nem egyszerû feladat, hiszem a könyvelô és a cég egyeztetését igényli. A vállalkozások (könyvelôk) a mérlegkészítés napját sokszor változtatják annak függvényében, hogy milyen gazdasági eseményeket szeretnének még az elôzô évi beszámolóban figyelembe venni. A változtatásra ugyan van lehetôség, de azt a számviteli politikában rögzíteni kellene, illetve a változtatás következtében jelentkezô jelentôsebb hatásokat a kiegészítô mellékletben be kellene mutat ni. E két utób bi gya kor ta ma rad el. A be szá mo ló el fo ga dá sa, alá írá sa Több vállalkozásnál a beszámoló elektronikus közzététele azzal a téves gondolat tal pá ro sult, hogy ak kor már nem is kell a beszámolót elfogadni, taggyûlést összehívni, s nincs is szükség papír alapú beszámoló aláírására sem, hi szem a közzétett dokumentumokon nem szerepelhet aláírás. Gyakori kérdés és hibaforrás, hogy ki jogosult a beszámolót aláírni. A beszámolót aláíró személy a képviseletre jogosult személy, azaz a cég ügyvezetôje, cégvezetôje. E személyt a kiegészítô mel lék let ben is meg kell ne vez ni en nek most már sokkal nagyobb jelentôsége van, hiszen a beszámolót aláírva nem látja egyet len kül sô sze mély sem. Ab ban az esetben, ha a mérleg fordulónapja és a beszámolót elfogadó taggyûlés között ügyvezetôváltás történt, a taggyûlés idôpontjában aláírási, képviseleti joggal rendelkezô személy írja alá a beszámolót. (Célszerû azonban az elôzô ügyvezetôre, tulajdonosra vonatkozóan a kiegészítô mellékletben hivatkozni, illetve az új cégvezetônek, ügyvezetônek vagy tulajdonosnak az elôzô személy tevékenységéhez kötôdô beszámolót valamilyen formában a régi képviseletre jogosult személlyel elfogadtatni.) Tár gyi esz kö zök, immateriális ja vak Sajnos nagyon sokszor találkozunk azzal a hibával, hogy a tárgyi eszköz analitika (be fek te tett esz kö zök ana li ti ká ja) nem egye zik meg a fô könyv ben, il let ve A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja a beszámolóban szereplô értékekkel. Ki sebb hi ba, ami kor csak az egyes esz - közcsoportok között (üzemi berendezések vs termelô berendezések) van elcsúszás, a súlyosabb hiba az, amikor összességében az analitika eltér a fôkönyvi könyveléstôl. Ilyenkor addig nem szabad a beszámolót összeállítani, amíg a különbö zet okát fel nem tár ják, ki nem ja vít ják akár az ana li ti kát, akár a fô köny vet. A különbözet leggyakoribb forrásai: A valóságban aktivált eszközök nincsenek a beruházásokból felvezetve a megfelelô fôkönyvi csoportra. Va la mely be ru há zás ak ti vá lá sá ról nem került felvételre tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap (karton). Gépi rendszerben általában nem egy kinyomtatott lapról beszélünk, hanem gépi analitikának egy egységérôl. Tárgyi eszköz értékesítés, egyéb állománycsökkenés esetén nem történik meg a tárgyi eszköz bruttó értékének, illetve a hozzátartozó értékcsökkenésnek a kivezetése. Elôfordulhat az is, hogy csak rész ben tör té nik meg a ki ve ze tés vagy az egyik, vagy a má - sik. Ehhez ellenôrzési lehetôség lehet az, hogy ha van 961, ak kor kell le - gyen hoz zá tar to zó 861 is, és ab ban az eset ben is ki kell ve zet ni a tár gyi esz - közt, ha annak nyilvántartási értéke már nul la. Sokszor kétséges az adott eszköz megléte vagy a vállalkozás céljainak megfelelô használata, mert nincs tény le ges lel - tárfelvétel, -ellenôrzés, hanem az eszköz egy szer be ke rül a köny vek be, s ott van az idôk végezetéig. Gyakran nem a számviteli politikában meghatározott értékcsökkenési módok alap ján szá mol ja el a tár sa ság az ér - tékcsökkenést. Lehetôség van arra, hogy vállalkozás gazdasági céljainak megfelelôen egyes eszközcsoportokon belül más értékcsökkenési eljárást alkalmazzon a társaság, vagy egy eszköz életében megváltoztassa az értékcsökkenés elszámolásának a módját. Feltétel azonban, hogy erre számviteli döntést kell hozni, azaz a számviteli politikát a változás idôpontjában (vagy arra vonatkozóan) módosítani, kiegészíteni kell. Ezen túlmenôen abban az évben, amikor a módosítás történt, a kiegészítô mellékletben ezt meg kell jelöl ni. Gyak ran for dul elô, hogy a ki egé - szítô mellékletben ilyen változások még akkor sincsenek nevesítve, amikor ezek jelentôs hatással bírnak. Még mindig nagyon sok vállalkozás nem állapít meg maradványértéket azoknál a nagy értékû ingatlanoknál, gépeknél, berendezéseknél, jármûveknél, amelyeknek valójában nincs teljes elhasználódása. Nem mérlegelik például az ingatlanok esetében, hogy az ingatlant bármeddig is használják, azt valamilyen áron el fog ják tud ni ad ni. Te hát an nak mindenképpen kellene maradványértéket meghatározni. Nem is beszélve arról, hogy vannak olyan ingatlanok (például mûemléki épület), amelyeknek az értéke szin te nem is csök ken a hasz ná lat tal, sôt. Ilyen ese tek ben még az sem biz tos, hogy egyáltalán kell elszámolni értékcsökkenést. Sokszor nem a tényleges használathoz kapcsolódóan ítélik meg a vállalkozások (könyvelôk?) az eszköz várható élettartamát. En nek egyik oka le het, hogy sok eset ben nem ké szül üzem be he - lyezési dokumentum (használatba vételi jegyzôkönyv), amelyben a vállalkozás dönthetne a hasznos élettartamról és a maradványértékrôl. Sok esetben a számviteli értékcsökkenés megállapítása az adótörvény szerinti kulcsokkal történik. Nem biztos, hogy szerencsés a vállalkozás eredményességének a szempontjából sem, ha az eszköz jóval gyorsabban vagy lassabban kerül leírásra, mint annak fizikai elhasználódása, hiszen ennek összhangban kellene lenni az eszköz jövedelemtermelésével. Gyakran látom, hogy a beruházásokhoz nincsenek hozzászámítva azok a járulékos költségek, amelyeket a számviteli törvény egyértelmûen a beruházás értékéhez rendel hozzá. Ilyenek például az eszköz bekerülésével kapcsolatos költségek (szállítás, raktározás, beépítési, alapozási költségek), illetve a használatba vételig figyelembe veendô, az eszközhöz tartozó hitel kamata, biztosítási díja. Arról már nem is be szél ve, hogy egy hosz - szan elhúzódó beruházásnál az ehhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet (akár nyereség, akár veszteség) sem veszik sokan figyelembe az eszköz beszerzési értékénél. Azzal szinte már elvétve lehet találkozni, hogy egy nagyobb beruházás próba üzeménél keletkezô termelést, annak eredményét a beruházás bekerülési értékének csökkenéseként számolnák el. Elsôsorban a számítógépek bekerülésénél gyakori hiba, hogy nem kerül elszámolásra külön a gép mûködtetéséhez hozzátartozó szoftver, ha nem azt a tár gyi eszköz részeként szerepeltetik a könyvekben és/vagy analitikában. Nem szabad elfelejteni, hogy mindenfajta szoftver a szellemi termékek közé tartozik. A beruházások között év végén azokat az eszközöket szabad kimutatni, amelyekbôl a következô idôszakban tárgyi eszköz lesz. Ebbôl következik, hogy a beszerzett, de még használatba nem vett immateriális ja vak nem szerepelhetnek a beruházások között, illetve a késôbb tárgyi eszköz mérlegsoron. Abban az eset ben, ha a köny ve lés so rán az immateriális javakra is használ a beruházáshoz hasonló technikai számlát a könyvelés, ennek az év végi egyenlegét az immateriális ja vak kö zött, il let ve éves beszámoló esetén az immateriális javak megfelelô során kell szerepeltetni. Azoknál az eszközöknél, ahol a piaci érték tartósan és jelentôsen magasabb a nyilvántartási értéknél, értékhelyesbítést kell elszámolni. Ennek az elszámolása gyakorta kimarad, mondván, úgysincs eredményre gyakorolt hatása. Ez igaz, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a beszámoló olvasóját a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetrôl kell tájékoztatni, s ez megköveteli a pozitív irányba való tartós és jelentôs értékkülönbözet kimutatását is. Ha van értékhelyesbítés, akkor azután nem szabad értékcsökkenést elszámol ni. Ha a vál lal ko zás egy szer már él az értékhelyesbítés eszközével, azt minden beszámolóhoz új ra felül kell vizs gál ni. Ez gyak ran el ma rad, mert a tár sa ság nem szívesen fizeti ki az ehhez tartozó szakértôi (például ingatlan értékbecslô) díjat. Kész le tek Sok helyen probléma, hogy a vállalkozás év köz ben nem a számviteli politikájában meghatározott elvek szerint vezeti a készletnyilvántartását. Két eset lehetséges: vagy van a kész le tek rôl év köz be ni mennyiségi nyilvántartás, vagy nincs. Ez határozza meg az év közbeni könyvelés módját, azaz a számlák közvetlenül a 2- es számlaosztályba kerülnek vagy pedig az ELÁBÉ-ra (814), alvállalkozói teljesítményre (815). Elég gyakori eset, hogy a kétfajta elszámolást év közben keveri a társaság. A keveredés lehet csak egyes termék- vagy árucsoportokban, de az is elô for dult már, hogy egy azon ter mék esetén is többféle eljárást alkalmaznak. Mindkét megoldás helytelen. Gyakran a készletnyilvántartás vezetésének módját a vállalkozás (könyvelô?) csak egy elszámolási módként kezeli, s nincs tekintettel arra, hogy valójában fizikai mivoltában és dokumentálást tekintve ténylegesen van-e raktári nyilvántartás. A készletek év közbeni nyilvántartásának helyessége azonban nem befolyásolhatja azt, hogy év végén mennyiségi alapon történô leltározást kellene végezni. En nek két ré sze van: a men nyi sé gi felvétel és a kiértékelés. Ha egyáltalán van mennyiségi felvétel év végén, akkor is na gyon sok hi ba szo kott len ni a ki ér té - kelésben. A beszámoló készletértékének meghatározásakor a készletek bekerülési értéke helyett gyakran találkozunk tévesen nyilvántartási ár szerinti vagy kalkulált ( ex has ) készletértékkel. Gyakori hiba azoknál a vállalkozások nál, ahol ve zet nek év köz ben mennyi - ségi nyilvántartást, hogy nem a számviteli politikában meghatározott módszerrel vezetik ki a készletek fogyását. A legelterjedtebb módszerek helyett mint az egye di, át lag vagy fifo gyak ran ke ve rik a mennyiségi csökkenésnél a nyilvántar-

3 könyvelôk lapja 3 tá si ára kat. Ezek a hi bák mind ar ra ve zet - hetôk vissza, hogy a fizikai folyamatok nincsenek összhangban a könyvviteli elszámolásokkal. Saját elôállítású készletek esetén gyakori hiba, hogy nem a tényleges önköltség, bekerülési érték alapján kerülnek a készletek a be szá mo ló nál ál lo mány ba vé tel re, vagy késztermékek és befejezetlen termelés költségeit nem a saját termelésû készletek állományváltozása (582) fôkönyvi számlával szemben könyve lik a kész le tek kö zé, ha nem a költ - ségeket közvetlenül csökkentik és így áll össze a befejezetlen termelésnek vagy a késztermékeknek az értéke. Gyakorta elmarad a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmények be szá mo ló hoz tör té nô fel lel tá ro zá sa. Azokat a tételeket, amelyek továbbszámlázásra kerülnek a következô idôszakban, ugyanúgy kellene a leltárban szerepeltetni, s ugyanúgy azok bekerülési értékét ki kellene mutatni, mint például egy kereskedelmi áruét. Ezzel általában elôbbre hozza a társaság a ráfordítás elszámolását, mint ahogy a be vé tel je lent ke zik, így a ráfordítás elszámolásának idôszakára jelentôs adókockázat merül fel, s a késôbbi adóellenôrzéseknél az adóhatóság rend re meg is ál la pít ja ezek ben az ese tek - ben az adó hi ányt. Gyakran találkozom azzal a hibával is, hogy a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmény készletre történô elszámolása helyett a vállalkozás a költséghez, ráfordításhoz tartozó bevételt határolja el aktív idôbeli elhatárolásként. A helyes eljárás meghatározásánál mindig a Ptk.-ból, illetve konkrétan az ügyletre vonatkozó szerzôdésbôl kell kiindulni. Elsô lépésben a szerzôdésben kellene megkeresni, hogy mikor volt a teljesítés és mi a feltétele, mert ez határoz za meg, hogy az adott ár be vé tel me - lyik idôszakot érinti. Ehhez mérten kell a költségeket is figyelembe venni. Ha a bevétel a következô évben, azaz a beszámolóval lezárt idôszak után kerül elszámolásra, akkor ezeket az alvállalkozói teljesítményeket közvetetett szolgáltatásokat a készletek között kellene a beszámolóban kimutatni. Az ilyen jellegû hibák for rá sa rend re az, hogy a köny ve lô nem lát ta a szer zô dést, nem tud ja, hogy mely alvállalkozói teljesítmények mely kiszámlázásokkal állnak kapcsolatban. Ugyancsak a leltározás elmaradásán vagy nem megfelelô számbavételén alapul az az igen gya ko ri hi ba, ami kor az idegen helyen tárolt készleteket helytelenül szerepeltetik a beszámolóban. Elôfordulhat, hogy a vállalkozás nyilvántart olyan esz közt, amely nem is az ô tu laj do - na, vagy a saját tulajdonában lévô, de idegen helyen tárolt készletek felleltározása elmarad. (Ilyen hibák legtöbbször a bizományos értékesítési konstrukciókban merülnek fel.) A könyvelésnek amenynyiben ilyen tétel a készletek között szere pel fel kell hív nia a fi gyel met ezek - nek a tételeknek a felleltározására. (Apro pó, azt nem em lí tet tem, hogy a lel tár elkészítése nem a könyvelés feladata, hanem a vállalkozásé! Ezt a könyvelôi szerzôdésben, illetve az általános szerzôdéses feltételekben is célszerû rögzíteni, tudatosítani.) Sok eset ben té ves a leltári többlet, illetve a leltárhiány kezelése. A leltár többletet mindenképpen rendkívüli bevételként kell elszámolni. A leltárhiánynál azt kell fi gye lem be ven ni, hogy az a nor - mál termelési folyamathoz tartozó hiánye (pél dá ul ká ló = az elô re ter ve zett és jó - váírható veszteség), mert akkor egyéb ráfordítás, vagy pedig valamilyen speciális káresemény vagy végleges átadásból, esetleg eltulajdonításból ered, amelynek nem volt helyes a dokumentálása, s akkor rendkívüli ráfordítás. A fentiekben csak az általános eljárá si hi bá kat vet tem sor ba itt is hang sú - lyoz va, hogy a tel jes ség igé nye nél kül. Vannak azonban olyan speciális területek, amelyeknek az eszközei, készletei is sajátos elszámolási eljárásokat igényelnének. Ilyen terület például a mezôgazdaság. Csak példaként említve: Az állattenyésztésnél a készletek és befektetett eszközök közötti különbsé get az ad ja, hogy az adott ál la tot te - nyésztési (szaporítási) vagy növekedési céllal tenyésztik, s ennek megfelelôen kell a tartásukkal kapcsolatos költségeket elszámolni, illetve aktiválni. Egy kertészetnél az egyes készletelemek (pél dá ul cser jék) akár több évig is nö vek sze nek, de et tôl még a kész - letek között maradnak. Egy biz tos: ah hoz, hogy bár mely te rü let - re he lye sen le gye nek meg ál la pít va a készletek, tágabb értelemben eszközök értékei, szinte a legfontosabb dolog, hogy a könyvelô, illetve a beszámolót összeállító személy tisztában legyen a szakterület sajátosságaival, a termelési és egyéb értékteremtô folyamatokkal, valamint a vállalkozás céljával, víziójával. Ennek hiányában számtalan hiba merülhet fel, amelyek jelentôs adó és presztízsjellegû kockázatokat hordoznak magukban. Be fek te tett pénz ügyi esz kö zök, értékpa pír ok Ahhoz, hogy a befektetések a mérlegben a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepeljenek, azt kell tudnia a beszámolót összeállítónak, hogy mi volt a beszerzés indoka; hosszú távú befektetés vagy forgatási cél, illetve rövid idôn belül elérendô árfolyam-különbözet. Ennek eldöntése nem könyvelôi, hanem ügyvezetôi, tulajdonosi kompetencia. A helytelen besorolás az esetek jelentôs részében a könyvelô és a cég közötti, év közbeni nem megfelelô kommuni ká ci ó ra ve zet he tô vis sza. ( Ne kem nem mond ta a cég, hogy mi ért vet te, csak megjelent a bankkivonaton ) Sajnos a könyvelôi munkát alaposan meg ne he zí ti, hogy ahány ér ték pa pír, annyi fajta elszámolás. Alapvetôen azt kel le ne meg néz ni, hogy egy adott ér ték - papír hitelviszonyt megtestesítô értékpapír vagy befektetési célú. Ennek ismerete már sokat segít a hozamok kezelésében is, s így nem fo gunk ka mat he lyett osztalékot elszámolni, vagy fordítva. Számos értékpapír a megvásárlási árban már tartalmaz bizonyos részben kama tot. Ezek a diszkont értékpapírok, amelyeknél az értékpapírban meglévô kamat elszámolása gyakran hibás. Olyan meg ol dást is lát tam már, ami - kor az értékpapírt valószínûleg a könyvelés nem tudott vele mit kezdeni helytelenül a pénzeszközök között mutatták ki. Gyakorta keveredik az értékpapírok fogalma a csekkel (pénzeszköz) és a különféle utalványokkal. Azoknál a részesedéseknél, amelyek deviza alapúak, meg kell tenni az év vé gi devizás átértékelést, ami na gyon gyak - ran ki ma rad. Ez alap ve tô en két kört érint: azoknál a részesedéseknél (például le ány vál la lat), ame lyek kül föld ön vannak, illetve amelyek Magyarországon bejegyzett társaságok ugyan, de a leányvállalat könyveit devizában vezetik. Gyakori hiba, hogy az anyavállalat nem követi a leányvállalat eredményességének alakulását, s egy esetleges jelentôs és hosszantartó tôkevesztést nem követ a saját könyveiben a részesedésre elszámolt értékvesztéssel. Itt még a beszámolási határidôk országok közötti különbözôsége is nehezíti a feladatokat. Az idei év tôl élet be lé pô, de már 2012-re is al kal - mazható, tágabban értelmezett tartósság definíció sokat segíthet a megfelelô érték mérlegben való szerepeltetéséhez. Azokban az esetekben, amikor egy értékpapírnak, befektetésnek az értéke tar tó san, az az leg alább egy évet meg - haladóan jelentôsen magasabb, mint a piaci értéke, értékvesztést kellene elszámol ni. Sok eset ben azért nincs el szá mol - va az ér ték vesz tés, mert nincs do ku men - tálva annak az értékpapírnak a piaci értéke adott idôpontokban. Ezáltal az értékpapírok felülértékeltté válhatnak a beszámolóban, s így félretájékoztatják az olvasót. Hosszú távú, azaz egy éven tú li be - tétlekötéseknél gyak ran nem ve szik fi - gyelembe, hogy azokat a befektetett eszközök közé kell év végén átsorolni. (Még ak kor is, ha azok év köz be ni nyil ván tar - tása a 38 Pénzeszközök között van fo-

4 4könyvelôk lapja lyamatban.) Ennek a hibának is rendre az az oka, hogy a köny ve lô csak an nyit lát a bankszámlán, hogy lekötöttek bizonyos összeget, de hogy mennyi idôre, arról nincs tudomása. Az értékpapíroknál talán a leggyakoribb hi ba a hozamelszámolás, azaz amikor az értékpapírok könyv szerinti értékét átértékelik arra az árfolyamra, amelyet a mérleg fordulónapján a vagyonkezelô lejelent. Az értékpapírok túlnyomó többségénél ezek tájékoztató jellegû értékek, még nem realizálható hozamot tartalmaznak, s így az óvatosság számviteli elve alapján csak akkor lehet hozamként elszámolni ôket, amikor az értékpapírügylet lezárul. Addig viszont az értékpapírokat a bekerülési értékükön kell nyilvántartásban tartani, s így kell a mérlegben is szerepeltetni. Kö ve te lé sek Sokszor találkozunk olyan követeléssel, amely mö gött a tel je sít ményt a part ner nem ismerte el. Az árut visszaküldte vagy kifogásolja a teljesítmény minôségét. Mi vel csak elismert, elfogadott követelések szerepelhetnek a beszámolóban, ezeket ki kellene vezetni a mérlegen kívüli tételek közé. (Erre az ún. nullás számlaosztály szolgálna.) Sokszor azért maradnak benne ezek a tételek a beszámolóban, mert a vállalkozás vagy na gyobb be vé telt és ered ményt szeretne kimutatni, hogy ne legyen veszteséges, vagy ne legyen sajáttôke-problémája, vagy a jo gi meg íté lés mi att úgy vé le - kednek, hogy amennyiben kikerül a beszámolóból a tétel, ez a követelés már nem áll fenn. (Ezért kel le ne a té - telt a mérlegen kívüli tételek közé besorolni!) A követeléseken belül a vevôkövetelések között csak azokat lenne szabad szerepeltetni, amelyek kiszámlázott teljesítmény alapján kerültek be a könyvekbe. Gyakori hiba, hogy vevôkövetelések között egyéb, nem a ter mék vagy szol gál ta tás ellentételezésére vonatkozó követelések is szerepelnek. A ve vô kö ve te lé se ket ál ta lá ban a köny vek ben köz vet len a fô könyv vel egyezô analitikus nyilvántartással kellene alátámasztani. Le het úgy is jó a mérlegérték, hogy nincs közvetlen kapcso lat a ve vôi ana li ti ka és a fô könyv kö - zött, de ez jelentôsen megnehezíti a beszámolót összeállító munkáját. Értelemszerûen az analitikus nyilvántartásnak meg kellene egyeznie a fôkönyvi nyilvántartással. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez az egye zô ség ak kor szo kott sé - rülni, amikor térben és/vagy idôben elválik egymástól az analitika vezetése és a fôkönyvi könyvelés. Gyakori hiba, hogy az analitikában apró kerekítési különbözetek, adott skontó, utalási differenciák az egy fil - lér tôl a sok ezer fo rin tig nincsenek kivezetve, s ezeket a követeléseket éveken keresztül cipeli magával a társaság. A kivezetés elmaradásának indoka sok esetben az, hogy nin csen rá do ku men tum, ami alap ján ki tud ná ve zet ni. A do ku - mentálás lehetne pedig akár egy kinyomtatott folyószámla, amelyben kijelölik a kis eltéréseket, s az ügyvezetô aláírásával máris hiteles és elégséges bizonylat, mert a számviteli törvény szerint belsô bizonylat is képezheti a könyvelés alapját. Elsôsorban a vevôköveteléseknél elôforduló probléma, hogy nem veszik figye lem be azt a tényt, hogy a követelés milyen mértékben hajtható be, illetve milyen valószínûséggel és arányban fog befolyni. Gyakran megtalálhatók a követelések, s így a vevôkövetelések között felszámolási eljárás vagy végelszámo lás alatt lé vô cé gek, de ros szabb eset - ben még olyan vállalkozások is, amelyeket a cégnyilvántartásból már régen töröltek. Egyértelmû, hogy a törölt cégeket legkésôbb a cégbírósági törlés idôpontjával ki kell ve zet ni a köny vek bôl. A felszámolási eljárás alatt lévô cégek esetén a vál lal ko zá sok nagy ré sze nincs tisz - tában azzal a ténnyel, hogy amennyiben egy követelést a hitelezô a felszámolási eljárás megkezdését követô 180 napon belül nem jelent be a felszámolónak, attól kezdôdôen a cégnek semmilyen további jogalapja nincs arra, hogy követelését érvényesítse. Így ettôl kezdve a követelést nem lenne szabad a könyvekben szerepeltetni. Tehát vagy bejelentkezik a felszámolási eljárásba a cég, vagy a köve te lés rôl le mond, s ak kor ezt a té telt mint elengedett követelést kellene a beszámolóban szerepeltetni. Az elengedett követelésnek viszont adó von za ta van, az zal meg kell emel ni a társasági adó alapját valószínû, sokan ezért nem akar ják eze ket a té te le ket ki - ven ni a köny ve ik bôl. (A má sik érv pe dig a veszteség forrás kikerülése.) Bár évekkel ezelôtt megváltozott az utólag adott, illetve kapott mennyiséghez, értékhez kapcsolódó utólagos engedmények elszámolásának módja, még mindig nagyon gyakori hiba, hogy az ilyen tételeket vevôkövetelésként (a másik oldalról pedig szállítói tartozásként) tart ják nyíl ván. Eze ket a té te le ket egyéb tételként kellene a könyvelésben szerepeltetni. (Egyéb követelés, egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás, egyéb kötelezettség.) Az egyéb követelések között a legnagyobb tétel a kölcsönadott pénzeszközök. Gyakran a könyvelô csak átkönyveli a magas pénztáregyenlegek kiküszöbölése miatti összegeket kölcsönadott pénzeszközként a követelések közé anélkül, hogy a követelés ténylegesen papírral alátámasztott kölcsönügylet lenne. A követelések között kerülnek év közben könyvelésre a különbözô dolgozói juttatások, illetve elszámolások. Gyakori hiba, hogy e fôkönyvi számlák év végi egyenlege nincs egyeztetve, így fordulhatnak elô olyan tételek, amelyeket esetleg a bérszámfejtésnek kellene tartalmaz nia, vagy ame lyek a ki adá si ol da - lon már pénztárral, szállítóval, bankkal szem ben ki egyen lí tés re ke rül tek. Ha ezeknek az összege nem a valóságnak megfelelô, sok esetben a költségek, ráfordítások között duplán szerepel a tétel, amely jelentôs adókockázatot rejt magában. Ezért is szük sé ges ezek nek a tech ni - kai jellegû fôkönyvi számoknak az év végi tételes egyeztetése, s csak a megfelelô valóságtartalommal bíró tételeket szabad a könyvekben tartani. Könyveléstechnikai eljárásból eredô hiba, amikor egy barterszámlán vagy technikai elszámoló számlán a szolgáltatások közvetlenül a teljesítmény elszámolásával szemben jelennek meg. E helyett a tételeket vevôi és szállítói oldalon is be kell köny vel ni a töb bi szám lá hoz hasonlóan, s a barter, a kompenzáció elszámolása csak ezeknek a számláknak a pénzügyi teljesítésének az összevezetése lehet. Ez alól van ki vé tel, ami kor is az új munka törvénykönyve biztosítja azt a lehetôséget, hogy a munkavállalók heti 40 órájukon belül több munkáltatónál is tevékenykedjenek (közös foglalkozatás). Ebben az esetben a fôfoglalkoztató (ahol a dolgozó munkaügyi szempontból bejelentésre kerül) továbbterheli a nem ráesô költséget a másik foglalkoztatóra. Mivel itt nem történik szolgáltatás, nem kell a továbbterhelésrôl számlát kiállítani, értelemszerûen áfa-vonzata sincs, de közös elszámolási dokumentum alapján a fôfoglalkoztatónál követelésként a mellékfoglalkoztatónál pedig kötelezettségként jelentkezik az átterhelés addig, amíg a pénz ügyi el len té te le zés nem tör té nik meg. Pénz esz kö zök A pénztár év közbeni vezetésének problé má já ra most nem té rek ki, hi szen az egy tel jes cikk tar tal ma le het, azt azon - ban mindenképpen meg kell említeni, hogy a beszámolóban annak a forint- és valutaösszegnek kell szerepelnie, amely a pénztárban, a valóságban megvan. Fôleg a kisvállalkozások gondja, hogy a tulajdonosi, ügyvezetôi kör a saját személyes pénzét és a vállalkozásét összekeveri, vagy nem különíti el megfelelôen. Az esetek többségében a vállalkozásban kimutatott pénzösszeg jelentôsen meghaladja a tényleges pénzmennyiséget. A beszámolót készítô könyvelô dokumentumok alapján dolgozik, ezért számára csak az jelenthet valamelyest megnyugtató megoldást, ha legalább az ügyveze-

5 könyvelôk lapja 5 tô, tulajdonos az év végi pénztárleltár (idôszaki pénztárjelentés) aláírásával igazol ja an nak a pénz nek a meg lét ét. A bankszámlák egyenlegeinél két dolog jelenthet hibaforrást: egyrészrôl a köny ve lé si nap ér ték nap, il let ve a bankkivonat dátuma fogalmának a keveredése. Sajnos a pénzintézetek nem egységes eljárást használnak, mivel az általuk használt szoftverek sem mindenben egyezôek. Éppen ezért figyelni kell, hogy az év végi beszámolóban a rendelkezésre álló pénzeszköz kerüljön beállításra függetlenül attól, hogy azt hogyan nevezik a kivonaton. Azok az utalások, amelyek még nem szabad rendelkezésûek a mérleg fordulónapjának 24 órájában a vállalkozásnál, még nem szerepelhetnek a pénzeszközök között. Ez a probléma az zal ke rült elô tér be, hogy a ban ki rend - szer ben négy órán be lül már tel je sí tôd - nek az utalások. Tehát a beszámolónál ezt figyelembe kell venni. Amen nyi ben a bank szám lán a mérlegfordulónap után ke rül nek jó vá - írásra kamat-, illetve pénzforgalmi jutalék tételek, azokat idôbeli elhatárolással kell figyelembe venni az elôzô idôszakra vonatkozóan. A folyószámlahiteleknél szintén nem egyforma a pénzintézetek gyakorlata. Vannak olyan bankok, amelyek mínuszba engedik futni a bankszámlát, mások nulla forintnál leállítják, s egy külön hitelszámlát nyitnak, amelyen a negatív tételek, hitelösszegek folyamatosan megjelennek. Ezt kellene a könyvelésnek is követnie. Azzal azonban, hogy a bankszámlának az egyen le ge ne ga tív, attó még az hi tel, te hát nem szabad a pénzeszközöket negatív értékként figyelembe venni, hanem az a kötelezettségek közé kell a beszámolóban kimutatni. Találkoztam azzal a megoldással is, hogy a fo lyó szám la hi telt de cem ber 31-én az zal az in dok kal, hogy a fô - könyv kellôen alátámassza a beszámolót a bankszámla egyenlegét átkönyvelték a hi te lek kö zé, majd a nyi tó ren de zô té te - lek között visszakönyvelték a pénzeszközök kö zé az ere de ti hely re. Ez az el já rás felesleges, elégséges az, hogy a tételt a beszámolóban a hitelek között mutatják be. Hogy a folyószámlahitel a beszámolóban a pénzeszközöket csökkenti, azoknál a beszámolóknál lelhetô fel, amelyeket nem min den fô köny vi szám egyen leg egyedi értékelése alapján állítanak össze, hanem elôre beprogramozott automatizmusok által. Sa ját tô ke Gyakran hiába kér a könyvvizsgáló vagy az ellenôr saját tôke analitikát. A nem - le ges vá lasz mel lett rend sze rint ott a vi - szontkérdés: Miért van erre szükség, hiszen a sa ját tô ke csak pár té telt tar tal maz? Ez igaz, de ez az a be szá mo ló rész, amelynek a nyomon követése a vállalkozás megalakulásától annak zárásáig kiemelten fontos. S mivel a vállalkozás teljes életútja alatti tôkemozgásokat követni kell, ezért már csak a hos szú idô és az el - halványuló emlékek miatt is szükséges a folyamatos és elkülönített rögzítés. A saját tôke analitikában minden sajáttôkeelem mozgását követni kellene. Minden mérlegkészítésnél egyeztetni kellene a jegyzett tôke összegét; nem volt-e a beszámolási idôszakban tôkeemelés vagy tôkekivonás a cégben. Ehhez akár a cég ira tai akár a nyil vá nos cég - adatok segítséget nyújtanak. Találkoztam már olyan eset tel, hogy törzs tô ke-eme lés tör tént, amit a cég bí ró sá gon már be is je - gyez tek, de a be fi ze tés még nem tör tént meg. A törzstôke-változásról a könyvelés nem tu dott, így nem ke rült elô írás ra sem a követelés a tulajdonossal szemben. Az is gyakori hibaforrás, hogy a könyvelésben a jegyzett, be nem fizetett tôke a követelés számlák között (3-as számlaosztály) található, de a beszámolóban nem a saját tôkében szerepel az összeg negatív elôjellel, hanem marad a követelések között. Bár ke vés cég nél van tôketartalék, de azok nál ta lál koz tam már olyan eset tel, amikor a tôketartalékból úgy vezettek át lekötött tartalékba, hogy a tôketartalék átment negatív értékbe. Ez szabálytalan, mert tôketartalékból lekötést csak a tôketartalék mértékéig lehet megtenni; a tôketartalék nem lehet mínusz. A fentebb említett saját tôke analitika hiánya akkor jelentkezik igazán, amikor az eredménytartalék sorában szerepel egy adott ér ték, de nincs hoz zá tar to zó in - formáció arra, hogy az mibôl képzôdött, illetve ebbôl következôen azt mire lehet felhasználni. Elvileg a lekötött tartalékba kellene átvezetni azokat az elemeket, amelyeket nem lehetne osztalékként kifizetni. Idetartoznak: lekötött tartalék tôketartalékból; lekötött tartalék eredménytartalékból fejlesztési tartalék miatt, kísérleti fejlesztés miatt, alapítás átszervezés miatt, visszavásárolt saját üzletrész miatt, egyéb in dok mi att; lekötött tartalék pótbefizetésbôl. Ugyancsak jelentôs probléma, ha a lekötött tartaléknak nincs meg az analitikája, mert ak kor nem le het tud ni, hogy a le kö - téseket mikor, milyen feltételek teljesülése vagy fenn ál lá sa ese tén le het vagy kell feloldani, illetve visszavezetni a tôketartalékba vagy az eredménytartalékba. Éppen ezért for dul elô gyak ran, hogy olyan lekötött összegek is nyilván vannak tartva, ame lye ket már nem kel le ne. Jelentôs adózási kihatása is van ennek a tételnek, hiszen az adótörvényben elszámolható fejlesztési tartalék elôfeltétele, hogy a szám vi tel ben az adott ösz szeg le - kötésre kerüljön. Találkoztam már olyan hibás elszámolással, amikor társaságiadóalap-csökkentô tételként fejlesztési tartalékot figyelembe vettek, de az számvitelileg nem volt lekötött tartalékba téve. Úgy az eredménytartalék, mint a mérleg szerinti eredmény mérlegsor hibája lehet, ha a tulajdonosok által jóváhagyott osztalék nincs a kötelezettségek közé átvezetve. Elvileg az osztalék elôírása lenne az utolsó könyvelési tétel a beszámolóval kapcsolatosan, így helytelen az az el já rás, ami kor az osz ta lék elô - írása a nyitás utáni rendezô tételek között szerepel. A könyvelésben technikailag zavaró le het, hogy az osz ta lék elô írás (T 419 K 477) könyvelése után a fôkönyvi kivonatban a mérleg szerinti eredmény számlá nak tar to zik egyen le ge lesz, de ez majd a nyi tás után ami kor az el múlt év ada - tai (automatikusan vagy kézi módon) átfordulnak a következô évre helyre fog állni. Cél tar ta lé kok A céltartalék-képzés legnagyobb hibája, hogy gyakorta elfelejtkeznek róla a könyvelôk. Tapasztalatok szerint nemcsak a számviteli eredmény tervezésénél fontos eszköznek tekinthetô jövôbeni költ sé gek re, rá for dí tá sok ra ké pez he tô céltartalék-képzéssel nem élnek a vállalkozások, hanem a jövôbeni kötelezettségekre kötelezôen képzendô céltartalék is sokszor marad ki. Talán a fonetikai hasonlóság miatt nehéz megkülönböztetni a két leggyakoribb céltartalék-képzést: Jövôbeni költségekre, ráfordításokra le het Várható kötelezettségekre kell képezni. A céltartalék-képzést gyakran keverik az idôbeli elhatárolásokkal vagy a kötelezettségekkel. Ennek elkerüléséhez minden kétes esetben a számviteli törvény pontos definícióit kell segítségül hív ni, s a gaz da sá gi ese ményt kell ez alapján beazonosítani. Kö te le zett sé gek A kötelezettségek között az egyik alapvetô hiba a besorolás. Sok eset ben ke rül automatikusan a hátrasorolt kötelezettségek közé a tagi kölcsön, illetve az osztalék-kifizetés annak ellenére, hogy a felek (kötelezett és jogosult) semmilyen dokumentumban sem nevesítik azt, hogy adott kötelezettséget hátrasorolt pozícióba tennék. A tagi kölcsön egyébként lejárata szerint rövid vagy hosszú lejáratú, illetve az osztalékot a rövid lejáratú kötelezettség soron kellene szerepeltetni a mérlegben. Ha már szó ba ke rült a tagi kölcsön fôleg a mikro- és kisvállalkozói körben jelent gondot a megfelelô dokumentálása. Tagi kölcsönhöz, tágabban minden, a

6 6könyvelôk lapja vállalkozásnak adott kölcsönhöz kell tartoznia kölcsönszerzôdésnek. A kölcsönszerzôdésben kell a kölcsön feltételeit szerepeltetni. Sokszor találkozom olyan kölcsönszerzôdéssel, amelyet elvileg be sem fogadhatna a társaság, mert az adott társaságnál bármilyen jellegû hitel- vagy kölcsönjellegû kötelezettségvállaláshoz tulajdonosi döntés szükséges az adott cég társasági szerzôdése értelmében. (Persze ez nem általános, azért említem meg még is, mert nem árt né ha a tár sa sá gi szerzôdést is forgatni ) A tagi kölcsönökkel kapcsolatosan arról a sajnos elég gyakori eljárásról már nem is szólva, amikor a vállalkozásban nincs megfelelô pénzkezelés, nincs a kész pénz for ga lom meg fe le lô en do ku - mentálva, és a pénztár mínuszba megy át. Ennek a kompenzálására a könyvelô (sok esetben saját döntése alapján) tagi kölcsönnel hozza helyre a többlet pénzkiadást. A kölcsönszerzôdés meglétén túl azon ban nem árt, ha a pénz uta lás sal ke - rül a vállalkozáshoz, mert így nem kérdôjelezôdik meg a kölcsönnyújtás ténye. S az sem árt, ha a köl csön nyúj tó ren del ke - zik az általa nyújtott kölcsönhöz megfelelô forrással. A kölcsönök után, függetlenül attól, hogy tag vagy kül sô sze mély nyúj tot ta azokat, a kölcsönszerzôdésben meghatározott kamat jár, bár a gyakorlatban igen elterjedt a kamatmentes tagi kölcsön, és az adó ha tó ság ré szé rôl sok eset - ben kérdôjelezôdik meg en nek az ügy let - nek a valóságtartalma. (Felmerül a kérdés: ki az, aki in gyen ad ja oda a pén zét egy vállalkozásnak?) Nem szabad megfeledkezni itt sem a kapcsolt felek közötti ügyletekre vonatkozó elôírásokról, ami kor is a pi a ci ér té ken (és így a pi a ci kamatszinteken) kellene az ügyleteket elszámolni. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek szétválasztásánál is találkozni hibákkal. Gyakran nem a lejárat, illetve az esedékesség alapján történik a szétbontás, azaz nem a jövôre vonatkozó megítélés alapján, hanem aszerint, hogy mi ó ta áll fenn a kö te le zett ség. Ez a meg - közelítés a számviteli törvénnyel nincs összhangban! A hosszú lejáratú hiteleknél és kölcsönöknél a hitel-/kölcsönnyújtó ál tal és a cég ál tal el fo ga dott üte - mezést kell figyelembe venni. Ez alapján a leggyakoribb hiba, amikor a lízing ügyle tek nél nem tör té nik meg az egy éven túli esedékességû rész az elkülönítése. A rövid lejáratú kötelezettségen belül a szállítói tartozásoknál jelentôs hibaforrást jelentenek az alábbiak: Nem megfelelôen támasztja alá az analitika a fôkönyvi értéket, illetve nem egyezô a szállítói analitikus nyilvántartás a fôkönyvi, illetve a beszámoló értékkel. A szál lí tói kö te le zett sé gek kö zött olyan tételek is szerepelnek, amelyeket a tár sa ság nem fo ga dott el. Itt is hiba a folyószámlán lévô kerekítési, utalási differencia, az el nem számolt skon tó. Nem létezô partnerrel szem ben nem le - het kötelezettséget kimutatni. Itt azonban nem igaz az a té tel, hogy a fel szá mo lá si eljárás megindítását követôen 180 napon belül a tétel behajthatatlanná válik, hiszen a felszámolási eljárás teljes idôszaka alatt lehetôsége van a felszámolónak a nála nyilvántartott követelések behajtására. Éppen ezért kötelezettséget felszámolási eljárás idôszaka alatt nem szabad kivezetni a könyvekbôl, azokat a beszámolóban is szerepeltetni kell. Kivezetni csak akkor lehet, ha egyesség történik a felek között, vagy ha a felszámolási eljárás befejezôdik. Gyakori hiba, hogy az egyéb kötelezettségek nincsenek egyeztetve, azoknak az értéke hibás, vagy nincs hozzájuk megfelelô alátámasztó bizonylat. A bérekkel, jövedelmekkel kapcsolatos tételeknek meg kell egyez ni ük az analitikus nyilvántartással, ami leggyakrabban idôszaki bérstatisztika, mérlegfordulónap elôt ti idô szak ra vonatkozó bérszámfejtés, természetbeni juttatások nyilvántartása. Ennél a kérdéskörnél utalok arra, hogy nagyon gyakran nem megfelelô a természetbeni juttatások nyilvántartása, abból nem de rül ki, hogy mi kor tör tént a juttatás, illetve ki a kedvezményezett. A rö vid le já ra tú kö te le zett sé gek egyik legegyszerûbbnek tûnô, de azért neuralgikus pontja az adófolyószámla egyeztetése. A beszámolóban elvileg az adóhatóságoknál (NAV, Önkormányzat, VPOP) nyilvántartott kötelezettségeknek kellene szerepelni. Az egyeztetésre azért is szük ség van, mert a ké se del mi ka ma tot például csak az adófolyószámla-egyeztetés alap ján le het sok eset ben a köny vek - be kötelezettségként felvenni. Az adófolyószáma egyeztetésének nehézségét fokozza, hogy az adófolyószámlán fizetési határidôben kerülnek elôírásra a bevallott tételek, míg azok a tárgy idôszaki kötelezettségek között szerepelnek. Sok eset ben je lent prob lé mát az egyes adónemekre adott részletfizetés elszámolása. Ebben az esetben az adófolyószámláról lekerül az összeg, de azért az továbbra is kötelezettségként áll fenn vál lal ko zás nál csak egy ké - sôbbi idôpontban esedékes. Éppen ezért nem szabad ezeket a kötelezettségeket kikönyvelni, s ezzel az eredményt javítani! Gyakori hiba, hogy a könyvelésben nem tör té nik meg az egyes adó ne mek közötti átvezetés. A fôkönyvben az egyes adónemeket ahogy az adófolyószámlán is szerepelnek külön-külön kell kezelni. Hi bás az az el já rás, ami kor az adóhatósággal vagy önkormányzattal szembeni követeléseket és kötelezettségeket nem bontják szét adónemekre, vagy azokat összevont elôjelüknek megfelelôen egyben, a követelések vagy kötelezettségek között veszik figyelembe. Ugyanez igaz a szállítói/vevôi tételekre. A vevôi túlfizetéseket kötelezettségként a szállítói túlfizetéseket pedig követelésként kellene a beszámolóban szerepeltetni. Nagyon sokszor találkozom az elôlegek rossz könyvelésével, amelynek eredménye, hogy a beszámolóban is hibás tételek és értékek szerepelnek. Eszköz oldalon vigyázni kell az elôlegek besorolásá val is, hi szen a tárgyi eszközökhöz adott elôlegeket a tárgyi eszközöknél, az immateriális ja vak nál adott elô le - get az immateriális ja vak nál, a készletekre adott elôleget pedig a készletek között kell szerepeltetni. Az egyéb jog cí men adott elô leg ke rül het csak a követelések közé. A vevôktôl kapott elôleg külön kötelezettségtétel, ezt nem a szállítói tételek között, hanem azoktól elkülönítetten kell a könyvelésben szerepeltetni, s majd az éves beszámolóban is külön soron bemutatni. Idô be li el ha tá ro lá sok Na gyon sok hi ba van eze ken a mér leg po - zí ci ó kon is akár az ak tív, akár a pas szív ol dalt néz zük. Az ak tív ol dal nál már em - lítettem a készleteknél, hogy gyakran a bevételt igazítják a készlet vagy költség felmerülési idôpontjához, s nem pedig a Ptk., illetve a szerzôdés szerinti teljesítést veszik alapul az árbevétel meghatározásánál. Hasonló probléma jelentkezik a paszszív elhatárolásoknál is, hiszen a költségek nél is azt kell fi gye lem be ven ni, hogy egy adott szolgáltatás a Ptk. szempontjából mikor teljesül. Amennyiben a Ptk. szerint azzal a teljesítménnyel már fizetési kötelezettség is keletkezik, akkor nem csupán a teljesítmény költségrészét kellene elkönyvelni, hanem magát a kötelezettséget kellene állományba venni, még ak kor is, ha az áfa szem pont já ból a fo - lyamatos teljesítés miatt egy késôbbi idô pont ra szól. Ilyen ese tek ben az áfakövetelést egy technikai követelés számlán kellene kimutatni. A passzív elhatárolások között gyakori hiba a halasztott bevételek nem megfelelô kezelése. Elsôsorban fejleszté-

7 könyvelôk lapja 7 si, beruházási célú támogatások esetén for dul elô, hogy a ka pott tá mo ga tást el kellene határolni a támogatásban részesült eszköz elhasználódása, illetve az eszközhöz kapcsolódó költségek felmerülése arányában, ütemezésében. A passzív elhatárolást a költségek (például értékcsökkenés, hitelkamat) felmerülésének arányában és azzal idôben szinkronban kellene feloldani. Eredménykimutatás Nagy általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy beszámoló mérlegrésze meg fe le lô, az ered mény is nagy va ló - színûséggel elfogadható. Ez a kettôs könyvvitel logikájából levezethetô megál la pí tás. Per sze ez nem zár ja ki azt a hi - baforrást, hogy valamely költség, ráfordítás vagy bevétel nem megfelelô soron szerepel, vagy a költségeken, ráfordításokon alapuló adók számítása nem helyes. Dr. Sallai Csil la BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA Ismét változtak az adótörvények Vajon van még valaki, aki meglepôdik az év közbeni adótörvénymódosításokon? Az áprilisban kihirdetett csomagra ráadásul nehezen is lehet rátalálni, mert egy egész más jellegû törvényen belül kapott helyet. Szemezgessünk ezekbôl a változásokból! Cikkünkben az egyes módosítások elején a törvénybôl idézünk, és ehhez fûzzük hozzá saját gondolatainkat. A bevezetôben említett törvény a évi XXXVII. tör vény, amely a Ma gyar Köz löny 66. szá má ban je lent meg, és módosítja az adótörvényeket is. A törvény cí me: Az adó- és egyéb köz ter hek - kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól, érdemes azonban a végéig elolvasni, mert a vé gén ta lál juk meg a KATA-t, a KIVA-t, az áfát, a tár sa sá gi adót és egyéb más adókat érintô módosításokat. A közlöny áp ri lis 18-án je lent meg, és az adó - kat érintô módosítások többsége a kihirdetést követô 3. napon, azaz április 21-én hatályba is lépett. Cégautóadó lí zing ese té ben A gépjármûadóról szóló törvény 17/B (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: Az adó ala nya a sze mély - gépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi ese tén az adó ala nya a pénz ügyi lí zing be vevô, tartós bérletbe vevô slágertémái közé tartoztak a nyílt végû pénzügyi lízingekkel kapcsolatos áfa-szabályok. A cégautóadónál a személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya az eddigiekkel ellentétben nem a tulajdonos, hanem a bér be ve vô lesz. A bér lô nek ez egy pluszteher, de mégis sovány vigasz az, hogy ugyan az az adó ala nya, mint a gép - jármûadó alanya, így tartós bérlet esetén is csök kent he tô lesz a cégautóadó a gép - jármûadó összegével. Az új sza bály el sô íz ben csak a július 1-jétôl hatályos bérleti szerzôdések esetén alkalmazható. A cégautóadó-kötelezettség keletkezése és megszûnése náluk is ugyanazon szabályok szerint történik, mint amit korábban megtanultunk. Azaz, a nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplô személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követô hónap 1. napján keletkezik. Az adókötelezettség megszûnése pedig annak a hó nap nak az utol só nap ján tör té nik meg, amelyben a tulajdonos elidegeníti vagy a lízingbe vevô a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. Ennek köszön he tô, hogy a cégautóadót egy adott hónapra vagy fizetjük, vagy nem. Olyan soha nincs, hogy arányosítani kellene. Látványcsapatsport-támogatás módosí tá sa A Tao. tv. 22/C (3) be kez dé se he lyé be a következô rendelkezés lép: Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehetô igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó jogszabályban meghatározottak sze rint a) a támogatási igazolásban szereplô összegû támogatást a támogatott szervezet, a (3a) és (3b) be kez dés ben meg ha tá - rozott kiegészítô sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítô sportfejlesztési támogatás) az ott meghatározottak szerint a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség vagy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott sportköztestület számára átutalja, valamint b) a támogatás és a kiegészítô sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére a (3d) bekezdés figyelembe vételével bejelentse. Ezen két fel té tel bôl az egyik tel je sen új, míg a má si kat már is mer jük, de nem ilyen környezetben. Na gyon fon tos, hogy mind két eset - ben a kedvezmény elvesztése történik meg, ha nem tel je sít jük a fel té telt. Kezdjük a másodikkal. Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége már az el múlt sze zon ra is ér vény ben volt, de an - nak késedelmes teljesítése maximum mulasztási bírságot vont maga után. A es szezonra kötött támogatási szerzôdések miatti átutalásokat az adóhatóságnak 8 napon belül be kell jelenteni, mellékelve a banki kivonat másolatát. Külsôs könyvelôk, figyelem! Azoknál a cégeknél, ahol elképzelhetô ilyen támogatási szerzôdés, ott mindenképpen tájékoztassuk az ügyfelet arról, hogy a szerzôdés elsô pillanatától minden lépésrôl tudni szeretnénk. Még olyan nak is érdemes szólni, aki végül nem köt szerzôdést, mert inkább szóljunk több ügyfélnek, minthogy egyvalaki is kimaradjon. A bejelentéshez a banki kivonat má so la tát is meg kell sze rez ni, amit sok bank csak a hó vé gén küld ki, ezért is szo ros a 8 na pos ha tár idô. A má sik fel té tel már tel je sen új, és a cégek számára pénzügyileg is kedvezôtlen. De az biz tos, hogy a látvány csa - patsport-támogatás még min dig a tár sa - sá gi adó ból megy, te hát a cé gek nek egy fillérjükbe sem kerül. A kiegészítô sportfejlesztési támogatást valójában a cégeknek abból a pénzbôl kell ki fi zet ni, amit a tá mo ga tás ráfordításkénti elszámolásával nyernek meg. A 10%-os tár sa sá gi adó fi gye lem - bevételével a támogatás 10%-a maradt a cégeknél. Mostantól ennek a 75%-át kell az országos sportági szakszövetség felé el utal ni, és csak a 25% ma rad a cé gek - nél. Te hát még min dig igaz az, hogy a tá - mogatás teljes egészében levonható a társasági adóból, és pénzügyi elônyként megmarad a támogatás 2,5%-a a cégnél. Fon tos in for má ció még, hogy ez a ki - egészítô sportfejlesztési támogatás a társasági adóban nem elismert költség, tehát a tár sa sá gi adó alap ját meg kell ve le emelni (semlegesíteni kell a hatását). Sze mély gép ko csi ér té ke sí té se Enyhülni látszik a személygépkocsik értékesítési láncolatában felvázolt sinus-görbe. Ezzel jelentôs mennyiségû áfa megfizetése alól mentesül számos vállalkozó.

8 8könyvelôk lapja Ed dig ugyan is, ha egy cé ges sze - mélygépkocsit korábban nem áfa-alanytól (magánszemély, különbözeti áfás) vásároltunk, akkor azokat áfásan kellett értékesíteni. Ez az összeg autó esetben sokszor milliós adókötelezettséget jelentett. Az érthetôség kedvéért kezdjük a régi szabállyal. A ga li bát az okoz ta, hogy az Áfa tv. 87. b) pont ja sze rint men tes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelôzôen a termékhez kapcsolódó elôzetesen felszámított adó a té te les til tás mi att nem von ha tó le. De vigyázat! Az adómentes értékesítés csak akkor volt értelmezhetô és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerûen volt át há rí tott adó, amely re az adó le - vonási tilalom beállt. Ab ban az eset ben, ha a be szer zés so - rán nem volt elôzetesen felszámított adó, az éppen aktuális áfa-kulccsal kellett számlázni. Például, ha egy személygépkocsi beszerzése magánszemélytôl történt aki ugye nem há rí tott át áfát, az így beszerzett személygépkocsi értékesíté se 27%-os áfa-kulcs alá esett. Ha a be szer zés na gyon ré gen volt, és a szám lát már nem kell ôriz ni, ak kor ne - héz eldönteni, hogy az értékesítéskor kelle áfát fi zet ni. Mit is kell csi nál nunk, ha el - évü lé si idôn túl ad juk el az au tót, és már nem rendelkezünk a beszerzéskor kapott szám lá val? Ki tu dunk-e búj ni az áfa alól azért, mert egy sze rû en azt mond juk, hogy áfás szám lá val vet tük, de már nincs meg a szám la? A rossz hír az, hogy az adó ha - tó ság a gya kor la tá ban úgy jár el, hogy az áfás beszerzést nekünk mint adóalanynak kell bizonyítani. Azaz, ha nem tudjuk az áfás számlát bemutatni, akkor az értékesítéskor áfát kell felszámítani áp ri lis 21-étôl az Áfa tv a a következô c) pont tal egé szül ki, az az mentes az adó alól a termék értékesítése ab ban az eset ben, ha az értékesítést megelôzôen a termékhez elôzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. (1) be kez dés d) pont ja sze rint nem lenne levonható. És ez zel min den olyan eset ben, ami - kor a tételes tiltás miatt a személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó áfa nem lenne levonható, az értékesítés adómentesen történhet. Ezzel a cégek többsége mentesül az áfa alól. Néhány speciális eset marad problémaként. Ezek azok, ahol a 124. (1) be kez dés d) pontját nem kell alkalmazni, ha megfelelünk néhány szabálynak. A beszerzéshez tartozhat adólevonási jog, ha a személygépkocsi továbbértékesítési célt szolgál, azaz azért vá sá rol juk, hogy azt ké sôbb ér - tékesítsük, igazoltan egészben vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében kerül hasznosításra, igazoltan egészben vagy túlnyomó részben bérbeadásra kerül. Egy ta xis nak te hát le le het von ni az áfát, ha pél dá ul csak ta xi zik ve le. De áfá san is kell értékesíteni. És igaz ez abban az esetben is, ha magánszemélytôl (áfamentesen) vásárol. Neki áfásan kell eladni, mert ha eredetileg lett volna áfa, akkor levonhatta volna. Biz to sí tá si ügy nö kök KATA-alanyisága Zöld utat kaptak a KATA választására a biztosítási ügynökök, akiket eddig a végzett tevékenység miatt zártak ki. Sok eset ben ez je len tôs adó meg ta ka rí tást eredményez nekik, így várhatóan többen a belépés mellett döntenek. Természetesen az adatszolgáltatási kötelezettség rájuk is vonatkozik, így a belépéskor azt kell mérlegelni, hogy a 6-os feltételrendszerbôl legalább kettôt tudnak-e teljesíteni. Ha egyetlen biztosítóval állnak kapcsolatban, de a munkájukat vállalkozóként a saját eszközeikkel, saját idôbeosztásukban végzik, akkor ez teljesíthetô lesz. Is mé tel jük át, mi is az a hat fel té tel: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének leg alább 50%-át nem az adat szol gál - tatásra köteles személytôl szerezte; c) az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges esz kö zö ket és anya go kat nem az adat szol gál ta tás ra kö te les sze mély bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. KIVA-alanyiság év köz ben is A Katv. 19. (1) be kez dé se he lyé be a következô rendelkezés lép: A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történô bejelentését követô hónap elsô napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdôdik. A módosítás eredményeképpen a KIVA-ba te hát év köz ben is be le het lép ni úgy, hogy a bejelentés hónapját követô elsô napjától leszünk a kisvállalati adó alanyai. A bejelentkezési rendszer tehát olyan, mint ami KATA-alanyiság vá lasz - tásához kapcsolódik. A feltételeket tekintve ter mé sze te sen azt kell néz ni, hogy a be - lépéskor teljesülnek-e azok a paraméterek, me lyek mel lett be le het lép ni a kis vál - lalati adóba. Akkor választhatjuk tehát a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelôzô adóévben vár ha tó an nem ha lad ja meg a 25 fôt; b) az adóévet megelôzô adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem halad ja meg az 500 mil lió fo rin tot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint idôarányos részét; c) az adóévet megelôzô két naptári évben a vállalkozás adószámát az állami adóhatóság jogerôsen nem törölte vagy függesztette fel; d) az üz le ti év mérlegfordulónapja de - cember 31. Az egyet len új don ság, hogy az év kö zi belépés esetén az árbevételre vonatkozó korlátot idôarányosan kell figyelembe ven ni. Ami a katásokhoz ké pest vi - szont eltérô, az az adóalanyiság alól való kijelentkezés. Természetesen megszûnik az adóalanyiság, ha saját elhatározásunkból ki szeretnénk onnan jelentkezni, viszont ezt a KIVA-nál önszántunkból tovább ra is csak év vé gén tud juk be je len te - ni. Be lép ni te hát év köz ben is tu dunk, ki lép ni vi szont csak év vé gén. Tár gyi esz köz-ér té ke sí tés a KIVA idôsza ka alatt A KIVA-t a beruházás és a foglalkoztatás ösztönzésére szánták, amihez alapvetôen sok ked ve zô sza bályt ta lá lunk is a tör - vényben. Módosításra szorult viszont még az az eset, ha a KIVA alatt értékesítünk esz közt, hi szen ez eb ben a pil la nat - ban pénzmozgást tekintve csak bevételt jelent. A társasági adóban pedig le lehet vonni a nyilvántartási értéket is. Ezért a Katv. 20. (16) be kez dé se he lyé be a kö - vetkezô rendelkezés lép: A kisvállalati adó ala nya az e tör vény sze rint meg ha tá - rozott adóalanyiság idôszaka elôtt megszer zett immateriális jó szág, tár gyi esz - köz (ide ért ve a be ru há zást is) Tao. tv /a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlô részletek ben csök kent he ti a pénz for gal mi szemléletû eredményét. Amennyiben az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság idôszaka elôtt megszerzett, kifizetett immateriális jó szág, tár gyi esz köz (ide - ért ve a be ru há zást is) 10 éven be lül ki ve - zetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletû eredmény a könyvekbôl történô kivezetés adóévében csökkenthetô a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelôzô adóévben meghatározott a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján a pénzforgalmi szemléletû eredményt még nem csökkentette. A kicsit hosszú megfogalmazás azt eredményezi, hogy a KIVA-alap is elismeri csökkentô tételként az eszköz érté ké nek azt a ré szét, amit még sem a tár sa sá gi adó, sem pe dig a KIVA rend - szerében eddig nem tudtunk érvényesíteni. És ezzel ez az értékesítésekhez tar-

9 könyvelôk lapja 9 tozó probléma is megoldódott már nem lehet akadálya a KIVA választásának. A KIVA és a kész let A készletekkel kapcsolatos korrekciós tételek eddig teljesen hiányoztak a törvénybôl. A módosítás viszont hosszasan taglalja, mikor milyen irányba kell korrigál ni a KIVA-alapot, amit most nem idé - zek ide. A lé nyeg az, hogy alap ve tô en nem al kal mas már a kész le tek mi att a KIVA-t vá lasz ta ni, mert az ezen idô szak alatt beszerzett készletekkel, amiket még nem ad tunk el, vis sza kell emel ni, ha ki - lé pünk a KIVA alól. Ami az igazi problémát fogja jelente ni, az az, hogy a KIVA elôt ti idô szak - ban beszerzett készleteket késôbb külön kell kimutatni azoktól, amiket már az adóalanyiság alatt szereztünk be. Ennek oka, hogy a kivás idô szak el sô évé ben, ha a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot meg elô zô adó év zá ró kész let ál lo má nyá - nak értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletû eredményt. Az utol só év ben vi szont nö vel ni kell a KIVA alapját a kisvállalati adóalanyiság idôszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékével. Nem kell nö vel ni a KIVA elôt ti készlettel, mert az természetesen nem is volt ki adás a KIVA alatt. Ezért te hát né - hány cég nél cim ké zett kész let nyil - vántartás szükséges. A KIVA és a szocho-kedvezmények Már a decemberi módosítás elkezdte átemel ni a szocho-kedvezmények mi at ti elônyöket a KIVA-ba. A mostani módosítás a félszochós ked vez mé nye ket is át - ve szi úgy, hogy ezek nél a mun ka vál la - lóknál végeredményképpen a korlátokat is figyelembe véve a KIVA is felezôdik. Szocho-mentes foglalkoztatás: a társasági adó rendszerében 100 ezer forintig nincs szocho a dolgozó munkabére után, a KIVA rend sze ré ben 100 ezer fo rin - tig nincs KIVA a dolgozó munkabére után. Félszochós foglalkoztatás esetében: a társasági adó rendszerében 100 ezer fo rin tig 12,5% szochót és 1,5% szak - képzési hozzájárulást kell fizetni a dolgozó munkabére után, a KIVA rendszerében 50 ezer forintig nincs KIVA a dolgozó munkabére után. A matematika szabályai szerint a két számítás végeredménye ugyanaz. Természetesen mindkét adózási rendszer rögzíti, hogy részmunkaidô esetében az értékek arányosan csökkennek. Ehhez a KIVA törvény is definiálja a részmunkaidôs foglalkoztatást: az a foglalkozta tás, amely nek mun ka szer zô dés ben meghatározott idôtartama nem éri el a be töl tött mun ka kör re ér vé nyes tel jes munkaidôt. Böröczkyné Verebélyi Zsu zsan na BONÁCZ ZSOLT ROVATA A pénzforgalmi áfa elszámolás gyakorlati problémái A pénzforgalmi áfa elszámolás szabályai január 1-jétôl alkalmazhatóak. Az eltelt rövid idô alatt már gyakorló szakemberek körében máris számos kérdés merült fel a szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Írásunkban a pozitív elôjelû módosító számla elszámolásával kapcsolatos egyes helyzetekhez kötôdôen felmerülô eseteket tárgyaljuk. Po zi tív elô je lû mó do sí tó szám lák Pozitív elôjelû módosító számla az a szám la, amely az ere de ti adó alap és/vagy az áthárított adó összegének utólagosan növekedését dokumentálja. A módosító számlában fel kell tüntetni a módosított számla azon adatát/adatait, amelye(ke)t a módosítás érint, valamint a módosítás számszerû hatásait is. E rendelkezésbôl adódóan, ha a módosító számla kibocsátását megalapozó esemény az eredeti adóalap és/vagy az áthárított adó összegére is kihatott, a módosító számlának az eredeti adóalap és/vagy az áthárított adó ös sze gé nek vál to zá sát min den kép pen tartalmaznia kell. Pozitív elôjelû módosító szám lá ban az ere de ti adó alap és/vagy az áthárított adó változásának levezetése kétféle módon történhet: Az egyik megoldás esetén a módosító számla a mó do sí tott és az ere de ti adó alap és/vagy az áthárított adó különbözetét foglalja magában. Pél da A Kft. az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékérôl május 9-én kibocsátot ta a szám lát Ft összeg ben B Kft. ré szé re. A fe lek az ügy le tet adó - mentesnek minôsítették, ennek megfelelôen A Kft. a számlában általános forgal mi adót nem szá mí tott fel. A Kft.- nek módosító számlát kell kibocsátania, mivel az adóhatóságtól kért állásfoglalás sze rint az A Kft. ál tal nyúj tott szol gál - tatás adóköteles; 27%-os áfa terheli. Ennek megfelelôen A Kft. az áfát pótlólag felszámítja B Kft. felé. A Kft. a módosító számla közleményében az 1. táblázat szerinti adatokat tüntette fel: A másik megoldás esetén a módosítás oly módon történik, hogy az eredetileg kibocsátott számlát érvénytelenítik, és módosított adóalapot és/vagy adót tartalmazó új számlát bocsátanak ki; eb ben az eset ben az adó alap és/vagy adó pozitív elôjelû különbözete az új és az érvénytelenítô számlában feltüntetett adóalap és/vagy adó eltérésébôl adódik. Az elô zô pél dát ala pul vé ve a 2. és 3. táblázat szerinti tartalommal kell az érvénytelenítô (stornó) számlát és az új számlát kibocsátani. Ebben az esetben a pozitív elôjelû módosító számla alatt az érvénytelenítô (stornó) számlát és az új számlát együttesen kell érteni. A pénzforgalmi elszámolás szabályait az érvénytelenítô és az új közötti áfa-különbözet összegére vonatkozóan kell alkalmazni. Önmagában az érvénytelenítô (stor nó) szám la és az új szám la adó tar - talma nem számolható el. A pénzforgalmi elszámolás szabályait kizárólag azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében lehet alkalmazni, amelynél a teljesítés idôpontja december 31. napját követô idôszakra esik, továbbá az adott ügyletre a pénzforgalmi adózás szabályai irányadóak. Ebbôl adódóan, ha a pozitív elôjelû módosító számla olyan termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kerül kiállításra 2013 folyamán, amelynél a teljesítés idôpontja január 1-jét megelôzi, ak kor a számla adótartalmának elszámolására a pénzforgalmi adózás szabályai nem alkalmazhatóak. Te - gyük fel, hogy a pozitív elôjelû módosító számla olyan termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kerül 2013 során kiállításra, amelynél a teljesítés idôpontja december 31- ét követi, valamint az adott ügyletre a pénzforgalmi adózás szabályai irányadóak. Eb ben az eset ben sem alkalmazhatóak automatikusan a pénzforgalmi adózás szabályai a pozitív elôjelû módosító számla adótartalmának elszámo lá sá nál. Ugyan is a pénz for gal mi adó zás csak ak kor irány adó, ha a mó do - sított számlára a pénzforgalmi elszámolás kifejezést feltüntették. E szabály alkalmazása során azonban azt is figyelem be kell ven ni, hogy ja nu ár 1- jét megelôzôen más tartalmú szabályozás is ha tály ban volt.

10 10 könyvelôk lapja Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg szol gál ta tás Ft Ft szol gál ta tás Ft Ft Ft szám la ös szeg 0 Ft Ft Ft 1. táb lá zat Az ér vény te le ní tô (stor nó) szám la tar tal ma: Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg szol gál ta tás Ft Ft szám la ös szeg Ft Ft 2. táb lá zat Az új szám la tar tal ma: Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg szol gál ta tás Ft Ft Ft szám la ös szeg Ft Ft Ft 3. táb lá zat A évi CXLVI. tv a október 16-án léptette hatályba az Áfa tv p) pont ját, amely sze rint a pénzforgalmi elszámolás esetében a számlán fel kell tüntetni a jogszabályi hivatkozást vagy bármely más egyértelmû uta lást ar ra, hogy a XIII/A fe je zet - ben meghatározott különös szabályokat alkalmazták. A évi CLXXVIII. tv a január 1-jei hatállyal módosította az Áfa tv át, amely ál tal ha tá lyon kí vül ke rült a évi CXLVI. tv ával hatályba léptetett p) pont, és a h) alpont sze rint a szám lán fel kell tün tet ni a pénzforgalmi elszámolás kifejezést, a XIII/A fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása ese té ben. Az Áfa tv. 196/B (4) be kez - dése október 16-tól december 31- ig oly mó don ren del ke zett, hogy a pénz - forgalmi elszámolás szabályai nem alkalmazhatóak arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését ta nú sí tó szám lán az adó alany a 169. p) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem tün tet te fel. A évi CLXXVIII. tv a ja nu ár 1-jei ha tál lyal az Áfa tv. 196/B (4) be kez dé sét ak ként módosította, hogy a 169. p) pontja helyett a h) pontja veendô figyelembe. Ezen változások alapján az alábbi következtetések vonhatók le: Amennyiben a pénzforgalmi adózás hatálya alá tartozó ügy let rôl ok tó ber 16-a elôtt ke rült kibocsátásra olyan számla, amelyben jogszerûen december 31-ét követô teljesítési idôpontot tüntettek fel, akkor e számlában áthárított adó tekintetében az adófizetési kötelezettség a pénzforgalmi elszámolás választása esetén annak szabályai szerint határozható meg, attól függetlenül, hogy a számla semmiféle utalást nem tartalmaz a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozóan. Ugyanis októ ber 16-a elôtt nem volt ha tá lyos az Áfa tv. 196/B (4) be kez dé se. Eb bôl adó dó - an ezen ügylettel kapcsolatban kibocsátott pozitív elôjelû módosító számlák adótartalmának elszámolásánál is irányadóak a pénzforgalmi adózás szabályai, bár a módosított számlában semmiféle említett utalás nem szerepel. E körbe tarto zó ese tek az Áfa tv ának ha tá lya alá tartozó ügyleteknél fordulhatnak elô ok tó ber 16-a és de cem ber 31-e között kibocsátott, jogszerûen december 31-ét követô teljesítési idôpontot tartalmazó számla adótartalmának elszámolására a pénzforgalmi elszámolás választása esetén annak szabályai csak akkor alkalmazhatóak, ha a számlán jogszabályi hivatkozás vagy bármely más egyértelmû utalás szerepel a pénzforgalmi elszámolás választásáról. Ennek az az oka, hogy ezen idô szak ban az Áfa tv. 196/B (4) be kez dé se az Áfa tv p) pontjára hivatkozott november 29-tôl az is el fo gad ha tó, ha a szám la ki - bocsátója a pénzforgalmi elszámolás kifejezést tüntette fel a számlán, mivel a évi CLXXVIII. tör vényt a Ma gyar Közlönyben november 29-én hirdették ki december 31-ét követôen kibocsátott számlán a pénzforgalmi elszámolás szabályainak alkalmazásához a pénz for gal mi el szá mo lás ki fe je zést kell fel tün tet ni, mi vel az Áfa tv. 196/B (4) bekezdése január 1-jei hatállyal már a 169. h) pontjára hivatkozik. Po zi tív elô je lû mó do sí tó szám la keze - lé se a pénz for gal mi áfa el szá mo lás ra va ló jo go sult ság el vesz té sét kö ve tô en Az Áfa tv. 196/F (1) be kez dé se sze rint a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására való jogosultság megszûnik a következô esetekben: a) a nap tá ri év utol só nap já val, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követô naptári évre nem kívánja alkalmazni; b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának nap ját kö ve tô nap pal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 196/C (1) be kez dés b) pontjában említett feltétel nem teljesül; c) a nap tá ri év utol só nap já val, ha az adó alany a tárgy nap tá ri évet kö ve tô naptári év elsô napján nem minôsül a 196/B (1) be kez dés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak; d) az eljárás jogerôs elrendelését megelô zô nap pal, ha az adó alany csôd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül; e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelôzô nappal. Az Áfa tv. 196/F (4) be kez dé se sze rint a 196/B (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B (2) be kez dés a) pontja a pénzforgalmi elszámolás megszûnését követôen is alkalmazható. E szabály szerint a pénzforgalmi adózás idôszakában kibocsátott és a pénzforgalmi adózás hatálya alá tartozó termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást tartalmazó számlában áthárított adó tekintetében a pénzforgalmi adózásra való jogosultság megszûnését követôen is az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Az Áfa tv. 196/B (5) be kez dé se alapján pénzforgalmi elszámolást választó adó alany nak, ha a tel je sí tés és a fi ze - ten dô adó (2) be kez dés a) pontja szerinti megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tôle adófizetés nem lenne követelhetô, b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, c) tevékenységét szünetelteti vagy d) a b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül megszûnik, a fi ze ten dô adót a (2) be kez dés a) pontjától eltérôen az a) pontban említett esetben a jogállásváltozást megelôzô napon, a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani. Az Áfa tv. 196/F (4) be kez dé sé nek alkalmazására ténylegesen az alábbi az Áfa tv. 196/F (1) bekezdésében említett ese tek ben ke rül het sor, hi szen más ese - tek ben az Áfa tv. 196/B (5) be kez dé se az irány adó: a) az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy nap tá ri évet kö ve tô nap tá - ri évre nem kívánja alkalmazni; b) a tárgy nap tá ri év ben a tény ada tok alap ján a 196/C (1) be kez dés b) pontjában említett feltétel (értékhatár) nem tel je sül; c) az adó alany a tárgy nap tá ri évet kö ve - tô nap tá ri év el sô nap ján nem mi nô sül a 196/B (1) be kez dés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak.

11 könyvelôk lapja 11 A) eset A pénzforgalmi áfa szabályaira vonatkozó rendelkezések nem egyértelmûen rendelkeznek a pozitív elôjelû módosító számla elszámolásáról, ha annak kibocsátása a pénzforgalmi adózás idôszakában tör tént, de a pénzforgalmi adózásra való jogosultság az említett okok valamelyike folytán megszûnt, valamint a pozitív elôjelû módosító számla adótartalmát a pénzforgalmi adózás idôszakában nem kellett elszámolni. A jog ér tel me zé si prob lé ma ab ból adó dik, hogy az Áfa tv. 196/B (2) be - kez dés a) pont já ban meg fo gal ma zott szabály nem a pozitív elôjelû módosító számlára vonatkozik. Ebbôl az a kérdés is fel ve tô dik, hogy ab ban az eset ben, ha a pozitív elôjelû módosító számlát a pénzforgalmi adózás idôszakában bocsátották ki, de en nek adó tar tal ma ezen idô szak - ban nem el szá mol ha tó, ak kor az Áfa tv. 196/F (4) be kez dé se irány adó-e. Álláspontom szerint a pénzforgalmi adózás idôszakában kibocsátott pozitív elôjelû módosító számla adótartalmának elszámolásánál alkalmazható a fenti jogszabályhely. Ennek az az oka, hogy bár a pozitív elôjelû módosító számla adótartalmának elszámolására az Áfa tv. 196/B (2) be kez dés cb) pontja vonatkozik, azonban e jogszabályi rendelkezés visszahivatkozik a 196/B (2) bekezdés a) pontjára. Tehát leszögezhetô, hogy a po zi tív elô je lû mó do sí tó szám la adó tar tal má nak el szá mo lá sá ra tény le ge sen az Áfa tv. 196/B (2) be - kezdés a) pontjában foglalt szabályozás az irány adó, így az Áfa tv. 196/F (4) bekezdése alkalmazása okszerû és logikus. A pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó jogszabályhelyeket az Áfa tv. XIII/A fejezete tartalmazza, az Áfa tv. 196/A -a szerint pénzforgalmi elszámolás esetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolás idôszakában nem valósul meg a pozitív elôjelû módosító számla összegének pénzügyi realizálása vagy azzal egy te kin tet alá esô tény ál lás, ak kor ezen idôszakban a fizetendô adó elszá mo lá sá ra nem ke rül het sor. A pénzforgalmi adózásra való jogosultság megszûnését követôen az általános szabályok szerint sem lehetne az adófizetési kötelezettség idôpontját megállapítani, ha a teljesítés a pénzforgalmi adózás idô szak ára esik. Ugyan is az Áfa tv. 196/A -a sze rint a pénz for gal mi adó zás idôszakában kizárólag a sajátos adózási szabályok lehetnek az irányadóak. Ebbôl következôen kizárólag az a megoldás adó dik, amely sze rint a po zi tív elô - jelû módosító számla adótartalmának el szá mo lá sá nál az Áfa tv. 196/F (4) bekezdése az irányadó. Pél da A Kft. gépipari berendezések nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik, január 1-jétôl a pénzforgalmi elszámolást választotta, havi áfa-bevallás benyújtására kötelezett december ele jén be je len tet te az adó ha tó ság nál, hogy ja nu ár 1-jé tôl nem kí ván ja a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazni évben szintén havi áfabevallás benyújtására kötelezett. Te gyük fel, hogy A Kft fo lya - mán a 4. táblázat a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárba beszámító termékértékesítéseket és szol gál ta tás nyúj tá so kat tel je sí tet te. A módosító számla kibocsátására szep tem ber 15-én ke rült sor, azt a ve vô szep tem ber 25-én vet te kéz hez. Az A Kft. által teljesített termékértékesítéseket terhelô adó elszámolásánál az Áfa tv. 196/B (5) be kez dé se nem le - het irány adó, hi szen a taxatív jel le gû fel - sorolás ezt az esetet nem tartalmazza. Ezzel szem ben az Áfa tv. 196/F (4) be kez - dése irányadónak tekinthetô, amely szerint az adó alany a 196/B (5) be kez dé sé - re is fi gye lem mel a 196/B (2) be kez dés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszûnését követôen is alkalmazza. E ren del ke zés alap ján A Kft. a de - cember 10-én teljesített termékértékesítést ter he lô Ft adót a feb - ruár havi áfa-bevallásában számolhatja el, mivel az ügyletet terhelô adó elszámolásánál a pénzforgalmi áfa szabályait december 31-ét követôen is alkalmaz ni le het. Ugyan ez a hely zet a 3. szá - mú ügylettel kapcsolatban kibocsátott pozitív elôjelû módosító számlában áthárí tott Ft adó ese té ben is, ame lyet A Kft.-nek janu ár ha vi be val lá sá - ban kell elszámolnia. B) eset Az Áfa tv. 196/B (5) be kez dés a) pontjá nak ha tá lya alá tar to zó eset az, ami kor a pénzforgalmi adózás szabályait választó adózó jogszerûen alanyi adómentességet választott. Az Áfa tv. 196/B (5) be kez dés a) pontja szerint, ha a teljesítés és a fizetendô adó pénzforgalmi adózás szabályai szerinti megállapítása között az adóalany jogállásában olyan változás következik be, amely folytán adófizetés nem követelhetô tôle, akkor a fizetendô adót a 196/B (2) be kez dés a) pontjában foglalt szabálytól eltérôen a jogállásváltozást megelôzô napon kell elszámolni. Az alanyi adómentesség jogszerû választása ese tén meg va ló sult az Áfa tv. 196/B (5) bekezdés a) pontja szerinti tényállás, mivel az adózó az alanyi adómentes minôségében teljesített termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai után adófizetésre nem kö te le zett. Az Áfa tv. 196/B (5) bekezdés a) pontja természetesen csak azon termékértékesítésekre, és szolgáltatás nyúj tá sok ra vo nat koz tat ha tó, ame - lyekre a pénzforgalmi adózás szabályai az irány adó ak, fel té ve, hogy az ala nyi adómentesség választására jogszerûen került sor. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást választó adózó nem jogszerûen választotta az alanyi adómentességet, akkor ténylegesen nem veszti el a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát. Ugyanis a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultság mindaddig automatikusan fennmarad, míg az adó zó nem tesz olyan tartalmú bejelentést, amely szerint a következô évtôl nem kívánja a pénzforgalmi adózást alkalmazni feltéve, hogy va la mely jog cí men nem vesz ti el a pénz - forgalmi adózásra való jogosultságát. Elôfordulhat, hogy az adóhatóság az alanyi adómentesség választására vonatkozó jogszerûtlen bejelentést tudomásul veszi bár a bejelentés jogszerûtlenségét a rendelkezésére álló adatok alapján is felismerhette volna, és annak alapján az adózó törzsadatait módosítja, amely által a pénzforgalmi adózásra való jogosultság is törlôdik. Ettôl függetlenül, ha az adóhatóság a késôbbiekben feltárja, hogy az adózó nem választhatta volna az alanyi adómentességet, az adózó törzsadatait visszamenôlegesen módosíthatja, s ennek során az adózó pénzforgalmi adózásra való jogosultságát visszamenôlegesen is hely re kell ál lí ta nia. Amennyi ben ezt a tényállást az adóhatóság utólagos ellenôrzéssel lezárt idôszakot teremtô adóellen ôr zés so rán tár ja fel, az adó zó jog sze - rûen hivatkozhat arra, hogy a pénzforgalmi adózásra való jogosultsága továbbra is fennállt, így az adóellenôrzés során az adófizetési kötelezettséget az Áfa tv. Tel je sí té si Adó alap Áfa Brut tó Pénz ügyi Ügy letidô pont ös szeg tel je sí tés azo no sí tó Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft mó do sí tó szám la Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft táb lá zat

12 12 könyvelôk lapja XIII/A fejezete alapján kell meghatározni azon ügyleteknél, amelyekre a pénzforgalmi adózás szabályai irányadóak. Az adóalany az alanyi adómentesség idô sza ká ban nem jár hat el ala nyi adómentes minôségében a következô esetekben: tárgyi eszközként használt termék értékesítésénél; immateriális jó szág ként hasz nált, egyéb módon hasznosított vagyoni értékû jog végleges átengedésénél; nem tárgyi eszközként használt új köz le ke dé si esz köz 89. (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítésénél; nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítésénél; nem tárgyi eszközként használt beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítésénél, amelynek elsô rendeltetésszerû használatbavétele még nem történt meg, vagy meg tör tént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerôre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történô tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év; a 11. és 12. szerinti termékértékesítésnél; a 14. szerinti szolgáltatásnyújtásnál; a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnál; a termék Közösségen belüli beszerzésénél; termékimportnál. Az említett szabály és az alanyi adómentességre vonatkozó más rendelkezések [Áfa tv. XIII. fe je zet] nem tar tal maz nak k Számviteli l és adózási szaktájékoztató Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) info@vezinfo.hu Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Láng Noémi, dr. Sallai Csilla Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szak tá jé - koz tató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, több szö rö zése, for dí - tása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával meg en - ge dett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb for rásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idô pont já - ban meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves érte - sü lésekért felelôsséget nem vállalunk. olyan sza bályt, amely alap ján az ala nyi adómentesség idôszakát megelôzôen teljesített termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat terhelô adó utólagos módosítását függetlenül annak elôjelétôl az alanyi adómentesség idôszakában kell, illetve lehet elszámolni. Az alanyi adómentesség idôszakában kifejezetten az Áfa tv. XIII. fe je ze té ben fog lalt különös adózási rendelkezések irányadóak. Az említett tényállásra vonatkozó rendelkezések hiányában elvileg az alanyi adómentesség idôszakában az alanyi adómentesség idôszakát megelôzôen teljesített termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat terhelô adó utólagos módosítása nem számolható el. Ebbôl az a következtetés adódik, hogy a pozitív elôjelû módosító számla adótartalmát az alanyi adómentesség idôszakát megelôzô év december 31. napján kell elszámolni, feltéve, hogy korábban a pénzforgalmi adózás szabályai alapján adófizetési kötelezettség nem keletkezett. Amennyiben a pozitív elôjelû módosító számla az alanyi adómentesség idôszakában, az utolsó áfa-bevallás benyújtását követôen kerül kibocsátásra, az utólag áthárított adót önellenôrzés útján kell bevallani. Pél da A Bt ja nu ár 1-jé tôl a pénz for gal - mi elszámolást választotta, havi áfa-bevallás benyújtására kötelezett decem ber 30-án be nyúj tott be je len té se alap ján ja nu ár 1-jé tôl az ala nyi adómentességet választotta. Tegyük fel, hogy erre vonatkozó bejelentését jogszerû en tet te meg. Az A Bt ja nu ár 1. napjával elvesztette jogosultságát a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására. A vál lal ko zás nak utol só áfa-be val lá sát december hónapra vonatkozóan kell benyújtania. A december havi idôszakra vonatkozó áfa-bevallásában minden olyan a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá tartozó termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékét és az azo kat ter he lô adót el kell szá mol nia, amelyeknél az áfatörvény szerinti teljesítés január 1-jétôl december 31-ig meg tör tént, még ak kor is, ha a pénz for - galmi adózás szabályai szerint adófizetési kötelezettsége december 31-ig nem keletkezne. Az A Bt.-nek a be val lás be nyúj tá sát megelôzôen kibocsátott és a pénzforgalmi adózás általános szabályai szerint de cem ber 31-ig el nem szá mo lan - dó pozitív elôjelû módosító számlákat is a december hónapra vonatkozó áfa-bevallásában kell elszámolni. Ha a ja nu ár 1-tôl de cem ber 31- ig terjedô idôszakban teljesített ügyletre vonatkozó számlát, pozitív elôjelû módosí tó szám lát a de cem ber ha vi be - vallás benyújtását követôen bocsátja ki, akkor ezen idôszakra a fizetendô adót utólag kell elszámolnia a bevallás önellenôrzése útján. Amennyiben a vállalkozás a december havi idôszakra vonatkozó bevallás benyújtását megelôzôen pénzügyi visszatérítést nem keletkeztetô negatív elôjelû módosító számlákat bocsátott ki, ak kor ezek adó tar tal mát a december havi bevallásában elszámolhatja. E körbe olyan negatív elôjelû módosító számlák és érvénytelenítô számlák sorolhatóak, amelyeknél a vevô a korrekciós számla kézhezvétele elôtt A Bt. részére a módosult áfás ellenértéket meg nem haladó fizetést nem teljesített. Te gyük fel, hogy A Bt no - vember 30-án teljesített a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá tartozó ügyletrôl kibocsátott, a pénzforgalmi elszámolás kifejezést tartalmazó számlában Ft Ft áfa ös sze get szám lá zott. A Bt de cem ber 10-én té ves számlázása miatt kibocsátott egy módosí tó szám lát, amely ben az adó ala pot Ft-tal és az adót Ft-tal csök ken tet te. A ve vô a Ft Ft áfa ös sze get de cem ber 31-ig nem fi zet te meg. A Bt.-nek december 31-én kell elszámolnia az eredeti és a módosító számla összevont adótar tal mát, az az a Ft-ot. Elôfordulhat, hogy a december havi bevallás benyújtását megelôzôen kibocsátott negatív elôjelû módosító számlá hoz rész ben kap cso ló dik pénz ügyi visszatérítési kötelezettség. Például A Bt szeptember 10-én teljesített nem részletre történô termékértékesítésrôl kibocsátott, a pénzforgalmi elszámolás kifejezést tartalmazó számlában Ft Ft áfa ös sze get számlázott. A vevô szeptember 22- én át utalt A Bt.-nek Ft-ot. A Bt.-nek az utalt ös szeg ben fog lalt Ft adót fizetendô adóként kell figyelembe ven nie szep tem ber ha vi áfa-be - vallásában. A Bt de cem ber 10-én té ves számlázása miatt kibocsátott egy módosí tó szám lát, amely ben az adó ala pot Ft-tal és az adót Ft-tal csökkentette. A módosító számla figyelem be vé tel ét kö ve tô en A Bt.-nek Ft-ot vis sza kell fi zet nie, amit de cem ber 31-ig nem tett meg. A Bt. az ügylettel kapcsolatban Ft áfát há rí tott át, ez zel szem ben no - vember havi áfa-bevallásában Ft adót vallott be. A módosító számla a bevallás benyújtását megelôzôen kibocsátás ra ke rült, ezért az Áfa tv. 196/B (5) bekezdés b) pontjából levezethetô, hogy a módosító számla alapján A Bt Ft fizetendô adót csökkentô tételként számol hat el a de cem ber ha vi idô - szakra vonatkozó bevallásában. Bonácz Zsolt