Átírás

1 1

2 2

3 Eger nyitva 3

4 4

5 5

6 1. Eger, az igazi város: Európa kicsiben Egerbe estefelé érkeztem, s rögtön láttam, hogy város. Nem úgy város, mint Budapest vagy Berlin, hanem igazibban. Márai Sándor Eger ezer éve Magyarország egyik kulturális fővárosa. Eger ezer éve püspöki székhely, oktatási központ, történelmi zarándokhely, az ország leglátogatottabb vidéki turisztikai célpontja. Eger ezer éve szakrális tér. Eger fogalom. Ha valahol Magyarországon Eger városa és a kultúra szóba kerül, akkor megmelegszik a szív, és bólint a fej: igen, mégiscsak Egerben kellene élni. Mert itt lehet élni. Egerben ezer éve lehet élni. Hogyan is írja Márai Sándor, a XX. század egyik legnagyobb magyar írója, akinek Eger volt a legkedvesebb városa? Motozunk a szobában, könyvet keresünk elő, leballagunk a szálloda kertjébe, vagy az érsekkertbe, leülünk a virágágyak között, a százados fák árnyékában, s egyszerre megejt a varázsos érzés, hogy otthon vagyunk valahol. Eger az a város, ahol nem elég megérkezni. Hazaérkezni is lehet Egerbe. De ehhez idő kell, csalódás, a béke egy válfaja. Hazaérkezünk Egerbe, s egyszerre csönd lesz körülöttünk. Ezt a csendet nem zavarja az állandó harangzúgás, inkább csak bekeretezi: mint egy aranyléccel egy szürke acélmetszetet. A várost a XI. század elején a magyarok első királya, Szent István alapította, de nem csak a magyaroknak. Eger ugyanis az alapítása óta nem más, mint soknemzetiségű és multikulturális város: különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Csakúgy, mint Európa. Európa ugyanis nem más, mint különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Európa szakrális tér. Európa fogalom. Ha valahol a világon Európa és a kultúra szóba kerül, akkor megmelegszik a szív, és bólint a fej: igen, mégiscsak Európában kellene élni. Eger ezer éves története azt üzeni Európának: egymásra kell találnunk, mert másképp nem megy. Együtt kell élnünk, mert külön-külön nem lehet élni. Eger nem más, mint Európa találkozóhelye. Adjunk esélyt a nagy találkozásnak! 2. Eger: az ezerféle náció városa Este moziba mentem. A jegyszedőnőnek török szeme volt. Márai Sándor Nincs még egy magyar település, amelynek történetében oly nagy szerepet játszottak volna a különféle nációk, mint Eger históriájában. A városban már a XI. század közepén vallon földművesek telepedtek le, akik Liège-ből érkeztek, s akik századok múltán, egrivé válva sem feledkeztek meg gyökereikről: vallon krónikák tanúskodnak arról, hogy 1447-ben egri zarándokok utaztak Liège-be, hogy ott felkeressék őseiket. Őseink, az egrivé vált vallonok emlékét ma utca őrzi a városban: a Vallon utca. A XV. században olaszok telepedtek meg a városban, részben nekik köszönhetjük a híres egri várat, ugyanis egy olasz építész, Alessandro de Vedano tervei alapján kezdődött meg a külső és a belső vár építése. Őseink, az egrivé vált olaszok emlékét ma utca őrzi a városban: az Olasz utca. A XVI. században a terjeszkedő török birodalom katonái telepedtek meg a városban. A vár 1596-os elfoglalása után Eger 91 évre igazi török várossá lett: a település az úgynevezett Egri Ejalet székhelye volt, amelynek területe Hatvantól Debrecenig, Szegedtől Putnokig terjedt. Ezt az óriási kiterjedésű török közigazgatási területet Egerből igazgatta az egri pasa. A városban csaknem száz éven keresztül több ezer török élt, nem véletlen, hogy a magyarok arra panaszkodtak: a város olyannyira eltörökösödik, olyannyira átveszi a török kulturális szokásokat, hogy lassan alig lehet megkülönböztetni egy anatóliai muszlim településtől: a XVII. században Eger 17 városrésze közül 10-ben muszlimok, 7-ben keresztények laktak. A város 1687-es visszafoglalása után több ezer török maradt a városban, akik az idők folyamán keresztényekké, magyarrá és egrivé lettek. Őseink, az egrivé vált törökök emlékét ma többek között Európa legészakibban fekvő muszlim épülete, a Minaret őrzi a városban. A XVII. században görög-keleti vallású délszlávok szerbek, bosnyákok és bolgárok telepedtek le Egerben, akiket az egriek rácoknak hívtak. A betelepülő rác iparosok és kereskedők hamar otthonra leltek a városban, ahol külön városrészben, a Szent Miklós negyedben laktak. Gyönyörű templomot emeltek maguknak, az úgynevezett rác templomot amely ma is áll, s amely ma is Eger egyik legszebb nevezetessége. Őseink, az egrivé vált szerbek és bosnyákok emlékét a templomukon kívül ma egy tér őrzi a városban: a Ráckapu tér. A XVIII. században Egerben görög-keleti vallású görög kereskedők találtak menedéket, akiknek a számukra akkor megadott kettős állampolgárság révén szabad kereskedési joguk volt Magyarország és a török birodalom között. A Makedóniából és Konstantinápolyból érkezett görögök a város északi részén, a rácok lakta Szent Miklós városrészben telepedtek le. Közülük sokan nagy vagyonra tettek szert: egy Panakoszta nevű kereskedő a belvárosban épített magénak pompás lakóházat, amelyben ma a városi zeneiskola működik. Görögök a huszadik század közepén is érkeztek Egerbe, amikor Görögországból sokezres menekülthullám indult útnak észak felé, Európába. Őseink, az egrivé vált görögök emlékét egykori lakóhelyük környékén ma utca őrzi a városban: a Görög utca. A XVII XVIII. században nagyszámú német bevándorló érkezett Egerbe Ausztria, Szászország, Szilézia és Bajorország területéről. A németek iparosok és kereskedők voltak, akik keresztény vallásúak révén átépítették és birtokba vették a török mecseteket, amelyeket katolikus templomokká alakítottak át. Erre az időre kialakult a város közigazgatási rendszere is: a települést 12 tagú belső tanács és 24 tagú külső tanács irányította. A tanácsok egyik fele magyar nemzetiségű polgárokból állt, a másik felén pedig arányosan osztoztak a németek, a szerbek és a görögök. Nem véletlen, hogy a város főjegyzőjének abban az időben a magyar és latin nyelven kívül értenie kellett németül és szerbül is. Őseink, az egrivé vált németek emlékét ma számos, általuk épített barokk lakóház őrzi Egerben. A XIX. század első felében zsidó kereskedők telepedtek le a városban. Miután engedélyt kaptak saját temető megnyitására, zsinagóga és imaház emelésére, a zsidó közösség gyarapodásnak és virágzásnak indult. Részt vettek a város kulturális és gazdasági életének irányításában, s közülük emelkedett ma- 6

7 7

8 gasra a magyar irodalom kiemelkedő alkotója, Bródy Sándor. Őseink, az egrivé vált zsidók emlékét ma felújított zsinagóga és imaház őrzi a városban. A XX. században a korszak zivataros történelmi viszonyai miatt lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, azon belül Egerbe is. A lengyelek megtanulták a nyelvünket, és beilleszkedtek Egerben, de közülük sokan megőrizték identitásukat. Ennek köszönhetjük, hogy a rendszerváltás utáni években, a demokrácia kiteljesedésével lengyel kisebbségi önkormányzat alakult a városban. Őseink, az egrivé vált lengyelek legfontosabb feladatai között tartják számon a lengyel kultúra ápolását. 3. Eger: város a város alatt Lét és nemlét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotja egymást, hosszú és rövid alakítja egymást, sok hang összeolvasztja egymást, korábbi és későbbi követi egymást. Lao-ce: Tao Te King Eger a különbözőségekben megvalósuló egység, az ellentétek, a sötétség és a fény, a lent és fent, a mélység és a magasság városa. Eger nem ér véget a földben: a város magas kultúrája folytatódik a mélyben. A lenti világban a fenti világ tükröződik, és ha hagyjuk, kiteljesíti önmagát, mert a város alatt egy óriási kiterjedésű pincerendszer húzódik, amely alvilági titokzatosságával a fenti fényes világ pontos mása: maga az élő hagyomány, amelynek őrzése a mi feladatunk. A város alatti pincerendszer ágas-bogas termeibe igazi multikulturális csodapalotát varázsol a teremtő képzelet, és odahord minden kincset, amit a város lakói a századok során felhalmoztak. A város kicsiben ugyanaz, mint Európa nagyban: a sokszínű egység. Mi az, amit Eger, e megduplázott világ meg akar mutatni Európának? Eger megmutatja a mélységet és a magasságot, a fényt és az árnyékot, az igent és a nemet, a feketét és a fehéret. Eger megmutatja, hogy megfér egymással a nyugat és a kelet. Megfér egymással Európa és Ázsia. Megfér egymással a magyar és a vallon, az olasz és a szerb, a német és a görög, a török és a zsidó. Megfér egymással a keresztény és a görög-keleti, a muszlim és az izraelita. Többek között e gondolatok jegyében tervezzük megvalósítani a Város a város alatt elnevezésű programot, amelynek keretében a történelmi városmag alatt húzódó érseki pincerendszerben egy több mint háromezer négyzetméteres területen látványparkot alakítunk ki. Elképzeléseink szerint ott kap helyet egy, a város történetét a legmodernebb technikai és informatikai eszközök segítségével interaktív módon bemutató kiállítás, egy igazi történelmi vásártér, és több olyan átjáró és passzázs is, amely a mindennapi közlekedés számára köti össze majd a fenti világot az alsóval. Az a célunk, hogy ne pusztán múzeumot hozzunk létre, hanem igazi, pezsgő várost a város alatt, nézelődő és vásárló turistákkal, árusokkal, játszó gyerekekkel, szórakozó fiatalokkal és a dolgukra siető egriekkel. Az a szándékunk, hogy a régészeti kutatások eredményeit felhasználva elevenítsünk föl elsüllyedt korokat a felszínen lüktető XXI. századi város alatt. A föld alatti helyiségekben régizene-együttesek koncertjei, hang- és fényjátékok, hadijátékok szórakoztatják a látogatókat, és éttermekben, kávézókban, borozókban sem lesz hiány. Ugyancsak a föld alatt valósul meg a város patinás felsőoktatási intézményének, az Eszterházy Károly Főiskolának a beruházásában az a létesítmény, amely a több száz éves Líceum épülete alatt kap helyet. Ide a XXI. század kihívásainak és követelményeinek megfelelő, három szintes tudásközpontot terveznek, ahol helyet kap könyvtár, informatikai és multimédiás szint, színház- és konferencia terem is. Ez a tudásközpont a tervek szerint összekapcsolódik majd valamennyi város alatti szakasszal és a mélygarázzsal is, így létrejöttével teljesen átalakul a főiskola főépületének helyet adó Eszterházy tér. Ha elnyerjük az Európa kulturális Fővárosa címet, akkor az a tervünk, hogy a város alatti pincerendszerbe beköltöztetjük Európát is. Elképzeléseink szerint az Európai Unió minden egyes tagországa külön-külön pinceágat kapna a város alatt, amelyet a saját belátása szerint rendez be, és ahol 2010-ben saját kulturális programot bonyolíthat le. Mindebből természetesen nem akarjuk kizárni azokat az európai országokat sem, amelyek jelenleg nem tagjai az uniónak. Lehetőséget szeretnénk adni a Balkán félsziget államainak és a csatlakozásról ezekben az években tárgyaló Törökországnak is az Egerbe vagyis Európába való beköltözésre. Vagyis Eger az európai egység megvalósítása érdekében felveszi a kapcsolatot a Balkán államaival, és a közös kulturális, történelmi múlt hagyományaira alapozva meginvitálja őket az Európai Unióba a 2010-es évre. Ez azt jelenti, hogy a balkáni államok tiszteletbeli európai uniós országgá válhatnak a 2010-es év időtartamára. Ugyancsak az európai egység megvalósítása érdekében azt tervezzük, hogy felkérjük Törökországot: nyisson török kulturális konzulátust Egerben a 2010-es évre, amikor különböző politikai fórumokat és nemzetközi konferenciákat lehetne rendezni a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések megvitatására. 4. Eger: a múlt, a jelen és a jövő Eger az a város, ahol nem elég megérkezni. Hazaérkezni is lehet Egerbe. Márai Sándor Európa Kulturális Fővárosának lenni nem csupán megtiszteltetés, hanem óriási felelősség is. Mi az, amit Eger, Magyarország e kicsiny városa üzenni képes a hatalmas Európának? A mi üzenetünk az: egymásra kell találnunk, mert másképp nem megy. Együtt kell élnünk, mert egymástól elszigetelten nem lehet élni. Ezt az üzenetet közvetíti felénk az egri múlt, ezt példázza számunkra az egri történelem, és ezt tanítják nekünk az egri ősök. Megértettük az üzenetet, megfejtettük a példázatokat és megtanultuk a tanítást: az a dolgunk, hogy ne hagyjuk elveszni az évszázadok során felgyülemlett tudást, s hogy örökítsük át az egymás mellett élés kultúrájáról és történelméről vallott víziónkat a jövő nemzedékeinek. Az a küldetésünk, hogy Egerben hozzuk egy közös fedél alá Európa országait. Azt szeretnénk, ha ebben a városban legalább egy évre igazi otthonra lelne nyugat és kelet, észak és dél, keresztény és muszlim, görög-keleti és zsidó, fehér és színesbőrű. De nem csak egy évre, nem csak a 2010-es esztendőre tervezünk, mert azt szeretnénk, ha Eger városa a tartós együttélés szinonímáját jelentené a különböző európai nyelvekben. Azt szeretnénk, ha mindez épületekben és különböző nagyrendezvényekben is kifejezést nyerne. Azt tervezzük, hogy a város alatti pincerendszer egyik ágában létrehozunk egy multikulturális teret, amelyet a Föld legjelentősebb vallásainak és metafizikai tanításainak ősi szimbólumai díszítenek majd. Hitünk szerint megfér egymás mellett az iszlám félhold, a keresztény kereszt, a zsidó Dávid-csillag, a hindu hármasistenség és a buddhista imamalom. 5. Eger: a fényközpont A design valódi értelme és célja az, hogy gazdagítsa a világot; s ez a gazdagodás valóban az alkotó képzeletből ered. Kepes György Eger a különbözőségekben megvalósuló egység, az ellentétek, a lent és fent, a mélység és a magasság városa. A sötétség és a fény városa. Eger valójában Európa kicsiben: a sokszínűség és az ellentétpárok hazája. Kepes György, az egri származású világhírű festőművész, fotós, építész, tudós és 8

9 designer azt írta: a sötétség a fény megszüntetése, a fény a sötétség megszüntetése. Az a célunk, hogy létrehozzuk Európa legsajátosabb és legeredetibb fényművészeti, vizuális központját a városunkban. Kepes Györgynek a városnak adományozott hagyatéka jelenleg is látogatható Egerben, de azt tervezzük, hogy ezt az értékes gyűjteményt egy, a XXI. század legmodernebb installációs technikáival felszerelt kiállítási térben helyezzük el. Elképzeléseink szerint az új Kepes-központot a belvárosban található volt zsinagóga épületében hozzuk létre, ahol felidézve Kepes György egyedülálló fénytani kísérleteit a fény és árnyék hatásait kibontó üvegfalakat, úgynevezett hártyákat és rózsaablakokat alakítunk ki. Azt tervezzük, hogy az új vizuális központban a legapróbb részleteket is Kepes György fénytani kutatásainak és műveinek egyfajta lenyomataként építjük meg. A többfunkciós tér egyben a város látványközpontja lesz. A belső tér az átláthatóságra, a transzparenciára, a fény legkülönbözőbb hatásaira épül majd. Jól példázza törekvésünket, hogy az átrium középső mezőjében fémből és üvegből egy kivilágítható hidat építünk, amely bekapcsolja a különböző irányokból érkező látogatókat a központi térbe. A világító fém-üveg felület egyben digitalizált híd lesz, amelyre Kepes György nagyméretű műveit vetíthetjük majd. Az a célunk, hogy a központ minden elemében kifejezze Kepes Györgynek a fénytannal és a művészettel kapcsolatos tanítását. Kepes György azt vallotta: Csak akkor élhetünk a ma teljességében, ha a valóság minden vonatkozásában korunk emberei leszünk. Csak akkor tudunk a jövő felé haladni, ha beteljesítjük jelenlegi fejlődési folyamatunk lehetőségeit. Ha egyszer volt korunk teljes értelmét kívánjuk megtalálni, mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy azzá, amik vagyunk, társadalmi létünk és a természet megértésének közös törekvései folytán lettünk. Azt reméljük, hogy a fényközpontban a fény, a művészet és tudomány együttes hatását felhasználó és bemutató gyűjtemény új virtualitást, új látásmódot ad majd a kiállítás leendő látogatóinak. Teret kell adni annak is, hogy a fény milyen fontos szerepet tölt be az informatikában, a híradástechnikában és a szórakoztató iparban. 9

10 Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben megrendezzük az Európai Fényfestők Találkozóját, a Nemzetközi Fényszimpoziumot, amelyen a művészek fénybemutatókat tartanak, és a művészetnek eme új, fiatal ágával foglalkozó szakemberek megvitatják a fényművészet aktuális kérdéseit. Így lehet a Kepes-központ a különbözőségekben megvalósuló egység, a fény és az árnyék, a lent és fent, a mélység és a magasság látványcentruma. Az ellentétpárok szimbóluma az ellentétpárok városában. 6. Eger: a régióközpont Vannak nemes tájak; az egri is ilyen, a toscanai, a burgundiai és a Verona-vidéki is. Márai Sándor Eger évszázadok óta Észak-Magyarország egyik legjelentősebb egyházi, oktatási, közigazgatási, szellemi, kereskedelmi és legrégibb történelmi borvidékének központja. Az egri egyházmegye délről, az alföldi megyéktől kezdve egészen északig, a Felvidékig, a jelenleg Szlovákiához tartozó Kassa vidékéig terjedt. Egerben tanult és végzett papok szolgáltak az észak-magyarországi régióban, az Egerben élő kereskedők árucikkeivel voltak tele a szomszédos települések heti és éves nagyvásárai, egri szőlősgazdák borát itták a környéken, sőt a középkorban egykorú források szerint Kassától le egészen Debrecenig, sőt a jelenleg Romániához tartozó Nagyváradig egri kisiparosok látták el a vidéket különböző iparcikkekkel, hiszen a városban nagy számban dolgoztak például aranyozók, cserepezők, gombkészítők, képfaragók, posztósok, paszományszövők, patkósok és szeggyártók. Eger híres nevezetességei mellett ugyanakkor a régió sem szűkölködik nevezetes történelmi és kulturális helyszínekben, látnivalókban: az Egerhez tartozó régióban található a tarnaszentmáriai románkori templom a XI. századból; a román stílusú feldebrői altemplom a XI. századból, ahová Aba Sámuel királyt temették a XI. század közepén; a szintén román stílusú bélháromkúti ciszter templom a XIII. századból. Ezek a műemlékek Közép-Kelet-Európában is ritkaságszámba menő kora középkori építmények. Eger és a régió közúti, vasúti és légi megközelíthetősége kedvező: a fővárossal, valamint az ország második legnagyobb városával, Debrecennel a településnek közvetlen vasúti összeköttetése van. Ugyancsak biztosított Eger északi vasúti összeköttetése a Szilvásvárad-Putnok mellékvonalon, valamint kelet felé, Miskolc irányába. Ezek az utak a középkorban és az újkorban Egert a felvidéki Kassával kötötték össze, azzal a várossal, amellyel az ország trianoni feldarabolása előtt szerves, élő, mindennapi kapcsolatot ápolt. Kiváló a város közúti megközelíthetősége is, hiszen a várostól negyedórányira húzódik az M3-as autópálya, s ezen kívül két főközlekedési út is átszeli Egert: nyugati irányból, a Mátra felől a 24-es számú főközlekedési út, míg dél felől, Heves irányából a 25-ös számú főközlekedési út éri el a települést. Egy Eger melletti faluban Makláron repülőtér található, ahol rendszeres kisrepülőgépforgalom zajlik: Egerbe ma is gyakran érkeznek üzletemberek a maklári repülőtér érintésével. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése ne csak Eger és közvetlen térsége, hanem az egész észak-magyarországi régió számára biztosítson hoszszú távú fejlődést. Ezért kiemelkedő jelentőségű az a regionális várprogram, amelyben az Észak-magyarországi Turisztikai Régió és a jelenleg Szlovákiához tartozó Felvidék azon települései vesznek részt, melyek idegenforgalmi szempontból jelentős várral rendelkeznek. A projekt a régió területén a következő településeket érinti: Boldogkőváralja, Cserépváralja, Eger, a szlovákiai Fülek, Füzér, Hollókő, Kisnána, Diósgyőr, Ónod, Regéc, Salgótarján, Sárospatak, Sirok és Szerencs. A turisztikai régió magába foglalja Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének legnagyobb részét. A régió várainak turisztikai célú fejlesztésével hozzájárulhatunk a hosszú távon fenntartható kulturális turizmus megvalósításához. Az észak-magyarországi várak régiós szintű, egységes és komplex fejlesztésével a meglévő nemzeti értékek megmentése mellett biztosítható a turizmus jövőbeni fejlődése is. A várak komplex fejlesztése hatással lesz a várak környékén található településeken a falusi turizmusra, az ökoturizmusra és az ifjúsági turizmusra is. A projekt célja az is, hogy a várak bemutassák a települések történelmét és kultúráját, hogy a régió egységes kulturális öröksége megmaradjon a jövő generációk számára. A régiós együttműködés fejlesztése szempontjából fontos, hogy működőképes legyen az országos viszonylatban egyedülálló Felső-magyarországi Borút, amelynek célja a régió történelmi borvidékeinek bemutatása, a borkultúra terjesztése, a borminőség javítása, valamint a helyi és térségi gasztronómiai hagyományok ápolása és felelevenítése. A programhoz négy történelmi borvidék kapcsolódik. Az Európa Kulturális Fővárosa akcióban az egri borvidék mellett kiemelt figyelmet szánunk a Világörökség részévé nyilvánított Tokaj-hegyaljának. A regionális borút létrejötte nagy lehetőségeket rejt az érintett települési önkormányzatok és a lakosság, gazdálkodók együttműködésében, a természeti, építészeti és kulturális örökség védelmében, új munkahelyek teremtésében, a régiónak mint perspektivikus élettérnek a megjelenítésében, az elvándorlás megállításában és a régió jövedelemtermelő képességének növelésében. Európa Kulturális Fővárosaként azt tervezzük, hogy 2010-ben megrendezzük az európai borászok találkozóját, ahová Európa leghíresebb és legnagyobb eredményeket elért borászait hívjuk meg. Elképzeléseink szerint a borászok nem jönnek üres kézzel, hanem magukkal hozzák saját termelésű borukat, amelyre a legbüszkébbek, hogy szakértő zsűri kiválaszthassa közülük a 2010-es év Legjobb Európai Borát. Ha megnyerjük az Európa Kulturális Fővárosa címet, az a tervünk, hogy a programok lebonyolításába bevonjuk az egész régiót, amelyre Eger jelenleg is kisugárzással bír. Vasúton úgynevezett kultúrcity járatokat szeretnénk indítani Eger és a környező, nagyobb települések között, sőt terveink szerint a szlovákiai Kassára is. Ez utóbbit nem csak a közös történelmi gyökerek, az ott élő nagyszámú magyar lakosság miatt tartjuk fontosnak, hanem azért is, mert e két várost összeköti annak a Márai Sándor írónak a szellemi hagyatéka, aki Kassán született ugyan, de Egerbe járt haza. Az a tervünk, hogy a régió gyermekei számára a 2010-es évre kulturális és történelmi alkotótáborokat szervezünk a Nemzeti Park területén. A térség gazdag állat- és növényvilágát tanösvények és túraútvonalak kialakításával és kiterjesztésével mutatjuk meg. 7. Eger: az európai építészet remeke Ezt a várost nem hatalom és tömeg, hanem ízlés és lélek alkotta. Márai Sándor Eger ma is megcsodálható barokk jellegű történelmi belvárosa a XVIII. században alakult ki. A városképet olyan rendkívül nagy műveltségű katolikus főpapok, egri püspökök építkezései határozták meg, mint Telekessy István, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. A barokk város- 10

11 mag meghatározó épületei osztrák, német és olasz származású tervezők, építőmesterek munkáját dicsérik. Olyan neves külhoni építészek dolgoztak és telepedtek le Egerben, mint Gerl Mátyás, Gerl József, Fellner Jakab, Giovanni Battista Carlone, Falk János, Nitsmann János, Franz József, s rajtuk kívül a városunkban élt Fazola Henrik vasműves mester, valamint a kor egyik leghíresebb európai freskófestője, Kracker János Lukács. Ez utóbbi művész alkotta meg az Eszterházy Károly Főiskolának helyet adó Líceum ma is szemet gyönyörködtető barokk freskóit. A felsorolt művészek munkájának köszönhetően ma Eger Magyarország legszebb barokk jellegű települése: a belvárosban szép számmal találhatók barokk templomok, más egyházi épületek, paloták mint például a kis- és nagypréposti palota, oktatási létesítmények mint például a már említett Líceum, Eger egyik legszebb barokk- és copf-stílusú nevezetessége valamint ma már féltett műemléknek számító egy- vagy többszintes polgári lakóházak is. Büszkék vagyunk arra, hogy évekkel ezelőtt Egerben talált székhelyre a műemlékvédelem nemzetközi szervezetének (az ICOMOS-nak) a Történeti Városok Nemzetközi Bizottsága (CIVIH). Ez azt jelenti, hogy lényegében nálunk formálódott az az alapvető dokumentum, amely útmutatást, tanítást ad a nagyvilág történeti városai számára a felbecsülhetetlen értékű épített emlékeik megóvására. Egerben amely az elsők között kapta meg a történelmi városok által elismert és megbecsült Hild Érmet az értékmegőrző kulturális misszió gyakorlata évtizedek óta máig hatóan érvényesül. Az önkormányzat kiérlelt városfejlesztési koncepcióval rendelkezik, amelyben kiemelt hangsúlyt helyezünk a műemlékvédelem korszerű elveire. A fejlesztési terveink a város egésze és a történeti városmag együttélését, a rehabilitációt, a megfontolt és érzékeny fejlesztést szolgálják. Egerben három évtizedes múltra tekint vissza az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem, amely a szakma legkiválóbbjai számára nyújt lehetőséget színvonalas eszmecserére. Azt tervezzük, hogy 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként megszervezzük az Európai Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet, amelyre meghívót küldünk a kontinens kiemelkedő műemlékvédelmi szakembereinek és az európai történelmi városok képviselőinek. Mi az, amit a mai városlakók Eger gyönyörű városképéhez az elkövetkezendő években hozzá tudnak tenni? Elsősorban is azt tervezzük, hogy a belváros szívében fekvő Dobó téren amelyet három oldalról barokk stílusú, műemlék jellegű épületek öveznek elbontatjuk a történelmi városképet csúfító áruház épületét. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a tér a régi pompájában ragyogjon. A sokak által szapult épület helyére pihenőparkot tervezünk, ugyanis a városi környezet sok helyütt tele van a múltból magunkkal hozott csúnya sebhelyekkel. Az elképzelésünkhöz szeretnénk megnyerni a város lakosságát is, s mivel a kétszintes áruház lebontása a számításaink szerint mintegy egymilliárd forintba kerül, arra kérjük az egrieket: a 2010-ig hátralévő években pár ezer forintért mindenki váltson ki egy csákányjegyet, aki egyetért a történelmi városmagba nem való épület lebontásával. A csákányjegyből származó bevételeket az önkormányzat az áruház elbontására fordítja majd. Az elképzeléseink között szerepel egy török kert kialakítása Eger történelmi belvárosában, amely illeszkedne a város legfontosabb idegenforgalmi látványosságaihoz, az egri várhoz, a minarethez, vagy a török fürdőhöz. Úgy képzeljük, hogy a kertben törökös, vagyis ázsiai, közel-keleti növényeket telepítenénk, és ennek érdekében testvérvárosi együttműködést kötnénk egy törökországi településsel. Ahhoz, hogy megtanítsuk a gyermekeinket a dolgokat nézni, olyan dolgokat kell adnunk nekik, amelyeket igazán érdemes nézniük. E cél elérése érdekében a gyermekeknek és a gyermekekért megújul és kibővül az egri Forrás Szabadidőközpont és a Harlekin Bábszínház. Az a szándékunk, hogy a bábszínház külső díszítésében és kifestésében saját ötleteikkel és a saját két kezük munkájával részt vehetnek majd a gyerekek is. Mit tervezünk még? A már említett város a város alatt programon és az új Kepes-fényközpont kialakításán túl hasznosítani kívánjuk az úgynevezett Kis-Zsinagógát, felújítjuk a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, kulturális centrumot hozunk létre az egri dohánygyár megüresedő épületeiben. Városrész-rehabilitáció révén egységes városképet alakítunk ki a Felnémet városrészben és a Szent Miklós negyedben, ahol felújítjuk a fiatalság körében országosan is népszerű alternatív zenei klubot, az Egal-t, amely Egerben az úgynevezett köztes kultúra alapvető jelentőségű bázisa és terjesztője. A Szent Miklós negyed felújítása természetesen hatással lesz a város északi részében lévő lakónegyed kulturális életére is, hiszen az oda tervezett kulturális és szociális beruházásokat a terveink szerint a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki igénybe veheti majd. Eger legfiatalabb városrésze a jelenleg Felsővárosnak, a rendszerváltás előtt pedig Eger testvérvárosa, Csuvasia fővárosa iránti tiszteletből Csebokszárinak nevezett lakótelep, amelynek panelházai felújításra szorulnak. Azt tervezzük, hogy a mintegy 17 ezer lakost számláló Felsővárosban komplex panelprogramot valósítunk meg, amelynek kivitelezéséhez az Európai Unió tagállamaiból hívunk meg egy-egy jeles várostervezőt egy csoportos munkára annak érdekében, hogy a helyi lakóközösségekkel összefogva átformálják a felsővárosi lakónegyedet. Azt tervezzük, hogy ennek a panelházakból álló lakótelepnek az ízléses és modern átrajzolásával egy új, követésre érdemes európai modellt teremthetünk meg. Egy tiszta, színes és vidám várost képzelünk el. Ezt jól példázza, hogy Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben arra kérjük meg az Egerben élő fiatalokat, hogy a városkép színesítése céljából 1000 darab egyedi kialakítású, harsány színekkel kifestett hulladéktároló edényt tervezzenek, olyan szeméttárolókat, amelyekre a tartalmuktól függetlenül is öröm ránézni. Ugyancsak a Felsőváros képét javító elképzelés az is, hogy a városrészre vezető közúti felüljáró alatt úgynevezett függő szoborparkot alakítunk ki, hogy ellensúlyozzuk a viadukt egyhangú szürkeségét. Ezen kívül azt tervezzük, hogy az Európai Unió tagországaiból gyermek alkotókat látunk vendégül 2010-ben egy monumentális alkotótáborban, és a Felsővárosban 1000 négyzetméternyi szabad falfelületet bocsátunk a rendelkezésükre, ahol egy általuk elkészítendő, óriási méretű, szabad asszociációs képzőművészeti alkotás révén hagyhatnak lenyomatot az utókornak. Ugyancsak a gyermekeknek, a fiataloknak szóló elképzelésünk, hogy Eger városát és az egri várat egy számítógépes játékprogramban is megörökítjük. Az egri várvédő hősöknek hála, a törökök 1552-ben nem tudták bevenni az egri várat, így az egriek évekre megállították az Európa felé terjeszkedő oszmán birodalmat. Egy olyan stratégiai játék megalkotását kezdeményezzük, amelyben a gyerekek az egri várostromot játszhatják újra. 11

12 8. Eger: a közép-európai kulturális központ Teljesen ki kell használnunk képességeinket: egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével. Kepes György Eger az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma évszázadok óta. Iskolavárosi jellege miatt Egert a XIX. század és XX. század fordulóján úgy emlegették: a magyar Athén. S valóban: Magyarországon a múlt század első felében Eger volt az egyetlen megyeszékhely, ahol a legtöbb és legtöbb fajta főiskola, középiskola, s más oktatási intézmény működött. A városban volt egy hittudományi főiskola és egy jogakadémia, két egyházi és egy állami gimnázium, két tanítóképző és két kereskedelmi középiskola, három polgári iskola, egy tanonciskola és egy gazdasági népiskola működött. Kevesen tudják, de tény: a XX. század első felében a legalább érettségivel és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (több mint 16 százalék) Egerben magasan meghaladta az országos átlagot (amely akkoriban csak mintegy 6-7 százalék volt). A város híres egyházi középiskoláiba, valamint jogakadémiájára és hittudományi főiskolájába nemcsak Egerből és közvetlen térségéből, de olyan messzi vidékekről is ezrével jártak a diákok az elmúlt századokban, mint Borsod, Gömör és Nógrád. Ezekben az oktatási intézményekben széles európai műveltségű tanárok oktattak: itt tanított Szvorényi József, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kandra Kabos, akinek Magyar Mythológia című, több mint száz évvel ezelőtt írott műve máig alapműnek számít a témában, Rapaics Rajmund professzor, a XIX. század nagy hatású egyháztörténésze, és egy időben itt dolgozott a német származású Hell Miksa is, korának legnevesebb csillagásza. A város két kiemelkedő írót is adott a magyar irodalomnak: egyikük, Bródy Sándor ( ) itt született, és innét indult országos hírnevet szerezni magának, míg a másik Gárdonyi Géza ( ) nem itt született ugyan, de a harmincas éveitől kezdve Egerben élt a haláláig, így számára ez a város volt az irodalmi szülőhelye. Gárdonyi Géza klasszikussá vált történelmi regényt írt Egri csillagok címmel, amelyben az 1552-ben a törökök ellen sikerrel küzdő egri várvédő hősöknek állított örök emléket. Eger városa ma is megbecsüli és ápolja az említett írók emlékét. A város központjában lévő Érsekkertben Bródy Sándor unokájának, Alexander Bródynak a kezdeményezésére létrehoztuk a Múzsák ligetét, ahol olyan nagy magyar írók és más közéleti szereplők ültettek fát az elmúlt években, mint például Faludy György, Esterházy Péter vagy Kornis Mihály. Azt tervezzük, hogy Európa Kulturális Fővárosaként Tokajjal együttműködve európai írótalálkozót szervezünk, amelyre meghívjuk a kortárs európai és magyar irodalom legnagyszerűbb alkotóit. A városban már a XIX. század első felétől kezdve rendszeresen tartottak színházi előadásokat különböző vándortársulatok, így a kornak olyan neves színészei léptek föl Egerben, mint Déryné, Egressy Gábor, Latabár Endre, Pálmay Ilka, Rákosi Szidi vagy Jászai Mari. A városban a helyi polgárság adománygyűjtő akciója révén 1904-ben emeltek kőszínházat, s azóta ha voltak is olyan évek, amikor a városnak nem volt saját színtársulata Eger szellemi életében a teátrum fontos, jelentős szerepet játszik. De a város kulturális élete ma pezsgőbb, mint valaha. Egerben hosszú évek óta működik a Nemzetközi Filmművészeti Nyári Egyetem, amelynek több napos filmbemutatóira, rendezvényeire és szakmai előadásaira nem csak Magyarországról, de Európa számos országából, sőt a tengerentúlról is rendszeresen érkeznek visszatérő vendégek és előadók minden évben. A Filmművészeti Nyári Egyetem mára a hazai filmes szakma egyik legrangosabb fórumává nőtte ki magát, amelynek nemzetközi szakmai érdeklődést kiváltó rendezvényein olyan világhírű szakemberek fordultak meg, mint az operatőr Zsigmond Vilmos és Koltay Lajos, a filmrendező Jancsó Miklós és Szabó István. Európa leendő Kulturális Fővárosaként az Európai Filmművészeti Nyári Egyetemre meghívjuk a kortárs európai filmművészet legjelesebb alkotóit. Az esemény szervezésében együttműködünk Potsdammal, ahol 2010-ben filmzenei fesztivált rendeznek. Egerben fennállásának legsikeresebb évadait éli a százéves születésnapját ünneplő Gárdonyi Géza Színház, amely az országos színházi szakma figyelmének homlokterébe kerül. Azt tervezzük, hogy 2010-ben a Valahol Európában című musical angol nyelvű előadását mutatjuk be európai sztárok közreműködésével, és Európa kulturális fővárosaként Európai Monodráma Fesztivált rendezünk, amelyre meghívjuk a kontinens vezető színházi szakembereit. Büszkék vagyunk rá, hogy Egerben egy évtizede működik a MÁS majd Egal Klub, amely alternatív zenei együttesek, kísérletező képzőművészek és a legkülönfélébb közösségi műfajokban alkotó underground előadók által rendszeresen látogatott szórakozóhely a város pincerendszerében. Az Egal Klub a kortárs európai underground művészet egyik hazai fellegvára, az Európai Unió Phare Demokrácia és LIEN programjának mintaprojektje. Azt tervezzük, hogy 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként Európai Underground Fesztivált rendezünk az Egal Klubban. A Művészetek Háza a város kulturális és művészeti életének meghatározó intézménye, melynek zenei, színházi, képzőművészeti és táncművészeti rendezvényein országos és nemzetközi hírű előadók, művészek produkcióit élvezheti a közönség. A Ház 2010-ben megrendezi a Feketeszínházak Találkozóját. Mivel a régióban több tízezer roma származású ember él, küldetésünknek érezzük, hogy Európa Kulturális Fővárosaként a sokszínű és egzotikus cigány kultúrát is megjelenítsük. Elképzeléseink között szerepel egy Nemzetközi Cigányfesztivál létrehozása az Eger melletti Kerecsend községben, ahol a lakosság jelentős része roma származású. A kulturális fesztivál célja annak elősegítése, hogy a romák büszkék legyenek saját kultúrájukra és művészetükre, hogy a magyarok és a cigányok jobban megértsék egymást, s hogy a hozzánk látogató külföldiek is megismerhessék Magyarország legnagyobb létszámú kisebbségének hagyományait, életét és művészetét. Reméljük, hogy törekvéseinkkel javíthatjuk a romáknak a társadalomba való beilleszkedését. Eger gazdag szellemi életének egyik jelentős tényezője az is, hogy a Magyar Reklámszövetség szervezésében immár évek óta városunk ad otthont az országos reklámkonferenciának, ahol a marketing és a reklám legjelesebb képviselői találkoznak egymással. Azt tervezzük, hogy 2010-ben Egerben rendezzük meg a Reklámkészítők Világtalálkozóját, ahol a résztvevőknek többek között az lesz a feladata, hogy ezúttal ne egy termékről, hanem a reklámszakmában eddig egyedülálló módon ezúttal egy egész kontinensről, Európáról gyártsanak ötletes és szellemes reklámfilmeket. 12

13 9. Eger: a turisztikai központ Ezen a hegyen terem a bikavér és az egri siller. Ezt a dombot megjelölte Isten, mint a toscanai völgyet, ahol a chianti terem. Márai Sándor Eger város legfontosabb turisztikai értékei közé tartozik a mintegy nyolcszáz éves kővár, a XVI. XVII. századi magyar történelem egyik kiemelkedő nevezetessége, Közép-Kelet-Európa egyik legszebb barokk városmagja, valamint a híres egri bor és a gyógyvíz. A felmérések szerint csak az egri várat a Dobó István Vármúzeumot évente csaknem 450 ezer látogató keresi föl. Eger, illetve az egri vár a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe miatt történelmi és turisztikai zarándokhely: ebben a városban található Európa legészakabbra fekvő muszlim műemléke, a XVI. XVII. században épített Minaret; a barokk építészet remekei közül megemlítendő a Líceum; a magyar barokk templomépítészet nagyszerű alkotása, a Minorita templom, valamint az ország második legnagyobb temploma, a klasszicista Főszékesegyház. Eger mindig is híres volt a környező domboldalakon termő szőlők levéről, s köztük elsősorban is az Egri Bikavérről, amely többfajta, Eger környékén termő szőlők szigorúan meghatározott arányú keverékéből készül. Ugyancsak országos híre van a nevezetes Szépasszony-völgynek, ahol több mint kétszáz borospince található, s ahol tavasztól őszig vendéglők teraszain és pinceborozók hűvös mélyén turisták tízezrei ismerkednek az egri borokkal és a tájjellegű ételekkel. De Egerben a szükséges infrastrukturális fejlesztések után újabb és újabb pincesorok várják majd a vendégeket például a Kőlyuktetőn, a Kőporoson, a Kistályai úton, a Farkasvölgyben vagy Felnémeten. Az a célunk, hogy Egerben a jelenleginél is jobban kiteljesedhessen a borkultúra. A már említett Észak-magyarországi Borút megteremtésén túl azt tervezzük, hogy bor- és díszkert kiállításokat rendezünk az egri Érsekkertben, és ezt a rendezvényt 2010-ben nemzetközi résztvevőkkel bonyolítjuk le. A város turisztikai vonzerői közé tartozik a termálvíz is. A történelmi feljegyzések és ma is meglévő műemléki épületek tanúsítják, hogy melegvíz-forrásai révén Eger századokkal ezelőtt is keresett fürdőhely volt. A törökök számos fürdőt építettek a városban, közülük ma is működik az úgynevezett Török Fürdő, amelynek gyógyvize a reumás megbetegedésekben szenvedők számára hoz enyhülést. Európa Kulturális Fővárosaként azt tervezzük, hogy 2010-re felújítjuk az egri vár mellett található Valide Szultána fürdőt, amelynek ma már csak a romjai láthatók. A fürdő impozáns maradványai számos érdekes hasznosítási lehetőséget rejtenek magukban a fürdőkultúra hazai és törökországi történetét bemutató állandó tárlattól kezdve egy eredeti török kávézó megnyitásáig. Azt tervezzük, hogy a termálturizmus fejlesztésébe bevonjuk az Eger mellett található települést, a hőforrásáról ismert Egerszalókot, valamint együttműködési megállapodást kötünk a törökországi Pamukkale várossal, amelynek hőforrása világhírű. A barokk fürdőváros program zárásaként, olimpiai bajnok vízilabdázóink emlékére, az olimpiai eszmeiség jegyében 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa Vízilabda Kupát rendezünk, amelyre meghívjuk Európa olimpiai válogatott csapatait. A régió turisztikai fővárosaként az is a célunk, hogy Eger a hazai konferencia-turizmus egyik központjává váljon, ezért a jelenlegi konferenciaközpont mellett építünk egy föld alatti komplexumot, amely a konferenciák mellett helyet ad a hangversenyeknek és nagyvolumenű táncművészeti és színházi előadásoknak is. Kiemelten fontosnak tartjuk a regionális ökoturizmus fejlesztését. Az ökoturizmus keretében a Bükki Nemzeti Parkban bemutathatók a térség természetvédelmi területei, ahol botanikai, geológiai és kultúrtörténeti tanösvények kialakítását és természetvédelmi szakemberek által vezetett ökotúrák szervezését tervezzük. Az Eger környéki falvak Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Noszvaj és Szomolya bevonásával képzeltük el a Bükkalja gyöngyszemeinek idegenforgalmi fejlesztését, hiszen ezek a települések a Bükkaljára jellemező adottságok teljes palettájával rendelkeznek: ebben a kisrégióban fejleszteni kívánjuk a gyógy-, termál-, bor-, és kastélyturizmust. Azt tervezzük, hogy az említett települések turisztikai kínálatát összehangoljuk. E turisztikai ágazatok vonzereje, a tervezett nagyszabású kulturális fejlesztéseink, valamint a Kulturális Főváros címmel együtt járó, tőkevonzó és munkahelyteremtő beruházások alapján úgy véljük: képesek leszünk munkahelyek ezreit teremteni a 2010-es esztendőre. 10. Eger: Európa Kulturális Fővárosa Az előző kilenc fejezetben bemutattuk, hogy ezer éves történelme, hagyományai és kulturális értékei, valamint az egész Európát megszólítani képes üzenete alapján Eger képes arra, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen. Vegyük sorra, hogy mit tud és mit akar ez a város! Eger egy soknemzetiségű és multikulturális város, amely immár ezer éve különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Eger ezer éves története azt üzeni Európának: Eger nyitva. Együtt kell élnünk, mert külön-külön nem lehet élni. A város kicsiben ugyanaz, mint Európa nagyban: a sokszínű egység. Eger nem más, mint Európa találkozóhelye. Eger kapocs. Az üzenethez rendeljük fő célkitűzéseinket. Az a célunk, hogy Kepes György, a megyéből elszármazott világhírű festőművész, fotós, építész, tudós hitvallását megismertessük Európával, munkásságának eredményeit kiterjesszük városformáló elképzeléseinkre. A művész munkásságának megelevenítésére létrehozzuk Európa legeredetibb fényművészeti központját városunkban. Azt reméljük, hogy a fényközpontban a művészet és a tudomány együttes hatását felhasználó és bemutató gyűjtemény új virtualitást, új látásmódot ad a XXI. század emberének: így lehet a Kepes-központ a különbözőségekben megvalósuló egység, a fény és az árnyék, a lent és fent, a mélység és a magasság látványcentruma. Az ellentétpárok szimbóluma az ellentétpárok városában. Pályázatunk egyik központi eleme a város a város alatt program, amelynek keretében a város alatti pincerendszer ágas-bogas termeibe igazi multikulturális látványparkot építünk kiállítóterekkel, szórakozóhelyekkel, tudás- és művészeti központtal, parkolókkal. Megmutatjuk a mélységet és a magasságot, a fényt és az árnyékot, az igent és a nemet, a feketét és a fehéret. Megmutatjuk, hogy megfér egymással a nyugat és a kelet. Megfér egymással Európa és Ázsia. Ha elnyerjük az Európa Kulturális Fővárosa címet, akkor az a tervünk, hogy a város alatti pincerendszerbe beköltöztetjük Európát is. Egy komplex panelprogram keretében azt tervezzük, hogy az Európai Unió tagországaiból gyermek és felnőtt alkotócsoportokat látunk vendégül 2010-ben egy monumentális alkotótáborban, ahol modellértékű, XXI.századi városképét teremthetik meg a panel-negyednek, mintegy képzőművészeti alkotást létrehozva a szürke városrészben. Az európai egység megvalósítása érdekében közös programokat szervezünk testvérvárosainkkal, és a kiemelt figyelmet szentelünk a 2010-ben csatlakozó Törökországnak. Gondozzuk és felújítjuk a városban található török műemlékeket, így Valide szultána fürdőjét és a Minaretet. 13

14 Meghívjuk az európai vallások vezetőit Egerbe. A szándékunk az, hogy a legszélesebb értelemben vett vallási egymásra találás jegyében vitathassuk meg közös dolgainkat. A terveinkbe bevonjuk az észak-magyarországi régiót is, és a térség településeivel összefogva regionális várprogramot, észak-magyarországi borút marketinget, regionális idegenforgalmi fejlesztéseket, ökoturisztikai beruházásokat valósítunk meg. Európa leendő Kulturális Fővárosaként a programok lebonyolításába bevonjuk az egész régiót: nemzetközi kulturális fesztiválokat rendezünk, többek között a Feketeszínházak Találkozóját, filmművészeti nyári egyetemet, underground fesztivált, cigányfesztivált, fényszimpóziumot és irodalmi találkozót, a reklámszakma találkozóját is. A programok megvalósításában együttműködünk Tokajjal, Miskolccal, Gyöngyössel, a német városok közül Potsdammal, Brémával, és a társrendező várossal. Az európai történelmi városok képviselőinek és a műemlékvédelmi szakemberek részvételével megrendezzük az Európai Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet. A felkészülés időszakában kulturális nagyköveteket választunk, akik Európa-szerte képviselik országunkat, régiónkat és városunkat. Eger turisztikai ágazatainak vonzereje, a tervezett nagyszabású kulturális fejlesztéseink, valamint a Kulturális Főváros címmel együtt járó, tőkevonzó és munkahelyteremtő beruházások alapján úgy véljük: képesek leszünk munkahelyek ezreit teremteni a megvalósuló fejlesztésekkel és programokkal. Ezer év és ezer érv szól amellett, hogy Európa kulturális fővárosa 2010-ben Eger legyen. Adjunk esélyt a nagy találkozásnak! Projektek (nagyberuházások) KEPES PROJEKT Mint művészeti és város-fejlesztő irányzat - Fényművészet Kepes Vizuális Központ - Hang-fény játék: PANELPROGRAM A felsővárosi lakótelep felújítása, mint szociális program, városszépítés - EU minta modell bevezetése EU-s teamekkel. Kisprojektek (kisberuházások kulturális programokkal) VÁROS A VÁROS ALATT Mint a betemetett örökség feltárása - Látvány-park - Mélygarázs Regionális projektek - Trinitárius templom felújítása várút, borút, palóc út, - Szent Miklós városrész rehabilitációja egészségturisztikai projekt - Forrás Gyermek-Szabadidőközpont felújítása térségi közlekedés fejlesztése - Valide Sultána fürdő feltárása, Minaret felújítása - Érsekkert, Dobó tér felújítása - Felnémeti városrész - Pincesorok rehabilitációja Akciók - művészeti események a négy évszakban TUDÁSKÖZPONT Mint a jövő záloga - Konferenciaturizmus bázisa - Művészeti infrastruktúra Projektötletek: török kert, Eger patak rehabilitáció, Fogaskerekű kialakítása, Ability park, stb. Csak akkor élhetünk a ma teljességében, ha a valóság minden vonatkozásában korunk emberei leszünk. Csak akkor tudunk a jövő felé haladni, ha beteljesítjük jelenlegi fejlődési folyamatunk lehetőségeit. Ha egyszer volt korunk teljes értelmét kívánjuk megtalálni, mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy azzá, amik vagyunk, társadalmi létünk és a természet megértésének közös törekvései folytán lettünk. (Kepes György) KEPES PROJEKT A kepesi gondolatok üzenet értékűek, megfogalmazhatók benne a város Európának szóló, jövőbe mutató üzenetei is. Az üzenetek jól összecsengethetők az elvárásokkal, mely szerint ebben a programban úgy kell felfogni a várost, mint egyetlen nagy műalkotást. Kepes kezdetektől ebben gondolkodik. Ezért amikor a téma kapcsán Kepesről beszélünk, akkor nem csupán a vizuális központ (mint épületegyüttes) létrehozásáról van szó, hanem elgondolásainak a városra történő kiterjesztéséről, a Kulturális Főváros projektbe történő beépítéséről. Eger városa 1991-ban kapta meg Kepes György hagyatékát (nagyszámú fotót, fotogramot, festményt, dokumentumot) bemutatásra, és a központ építésének alapjaként. A Vitkovics házban helyezték el a kiállítást, melynek alsó három szobájában a művész életművét illusztráló dokumentumokat, vázlatokat, fotókat, a tetőtérben pedig fotogramokat, festményeket láthatunk. Sajnos Kepes György és családja másik kérése, a központ kifejlesztése ebben a térben nem megvalósítható. Eddig nem sikerült az intézményt valódi súlyának megfelelő helyére tenni, csak azok ismerték igazán, akik tisztában voltak Kepes György, és a gyűjtemény jelentőségével. A folyamatos gyermekfoglalkozások, az időnkénti szakmai rendezvények és kortárs kiállítások sem voltak képesek áttörést hozni, jóllehet Kepes György szellemiségében zajlottak. Így Eger kulturális életének, hírének, vonzerejének kihasználatlan, mondhatni elfekvő tényezője a Kepes Központ. A Vitkovics ház nem bizonyult ideális otthonnak a nagyjelentőségű és szép kiállítású gyűjtemény számára, minden jó adottsága ellenére sem. Egyszerűen kívül esik a városnak azon a körén, amelyben a többi fontos látnivaló elhelyezkedik. A belvárosba költözéssel, és a műhely lehetőségek bővülésével hosszútávon nagy javulás várható, mely az egész város kulturális életére kihat, hasonlóan a kecskeméti Kodály Intézethez. A magyar zene nagyhatalmi helyzetét a XX. század néhány zseniális zeneszerzőjének életművén túl nagymértékben a Kodály módszer néven közismert világraszóló zenepedagógiai koncepció és gyakorlat alapozta meg. A vizuális művészetek pártolói gyakran elsóhajtják: Bárcsak lenne nekünk is egy Kodály módszerünk. Állítjuk, hogy ez létezik, de nem olyan nyilvánvaló, mert eleve nemzetközi talajon keletkezett és nőtt föl, a hazai kultúránk pedig a hosszú elzártság és az ebből fakadó belterjesség miatt nem tudta kellően magáévá tenni. Ez a zseniális alkotói és pedagógiai építmény, mely a modern vizualitás alapkutatásától a pedagógián keresztül az alkotás magaslatáig terjed, és mindegyik területen korszakalkotó eredményekkel bizonyított, ez az építmény Moholy Nagy László és Kepes György nevéhez kötődik és igazi nagy- 14

15 ságát nem a Bauhaus alapozó munkájában érte el, hanem Kepes munkássága által a Massachusett Institute of Technology-ban. Ez együtt jelenti a teljes nemzetköziséget és a Bauhaus utáni jövőképet alakító vizuális alkotó művészetet, de Kepes György sokrétű személyisége révén hordoz egyfajta visszautalást a magyar alkotói szellemiség felé is. Az átköltözéssel, bővüléssel és a társként csatlakozó Eszterházy Károly Főiskola stabil szakmai hátterével új lehetőségek támadnak az eddig potenciális célok megvalósítására. Eger a Kepes György Vizuális Központ kifejlesztésével kulturális (modern művészeti) központ lehet, mely vonzza, itt tartja az értelmiséget. A barokk hagyományokat folytatva élő, művészetekkel teli, Fény városaként a nemzetközi kultúra élvonalához csatlakozhatunk. KEPES GYÖRGY MŰVÉSZETE Kepes György életműve méltán hívja fel a világ figyelmét: nem csak nagyformátumú festő, hanem meghatározó alakja a XX.-XXI. század új képalkotó törekvéseinek. Ránk hagyott életműve, művészete nagy kincs, amelynek horderejéhez a képzőművészetben csak az impresszionizmus vagy Picasso, a zenében Kodály és Bartók forradalmi ábrázolásmódja hasonlítható. A Kepes által kidolgozott képzőművészeti módszer, látásmód, olyan mint a szolfézs; kotta, mely segít megérteni alkotóelemekre bontva a műalkotást. Azt látjuk, hogy a gombamód szaporodó művészeti mozgalmak többsége megfeledkezik a műalkotás elsődleges feladatáról, és ennek következtében a művészet világa szinte egy népszerűségi verseny színtere lett. Becsüsök és impresszáriók manipulálnak, akik a műalkotás lényegét illetően vakok. És hogy kiutat találjunk ebből a felemás helyzetből, vissza kell térnünk az alapokhoz. Ismét fel kell tenni önmagunknak az alapkérdéseket. (Kepes) 15

16 Kepes kísérletező egyénisége kíváncsian fordult a tudományos, technikai vívmányok (fizikai, kémiai, biológiai felfedezések, összefüggések, fénykísérletek, lézer, hologram, számítógép), a világ eddig nem látott részeinek megismerésére (repülőről, világűrből, mikroszkópból készített képek) a festészet, tervező munka, a látás kutatása, a fotográfia, filmkészítés, építészet, szobrászat felé. Jelentősége oktató iskolateremtő munkájában, új művészeti ágak, műfajok, technikák születésénél is meghatározó. Korunk technikai-digitális képalkotó világa serkenti, a kortárs művészeti élet igazolja Kepes máig érvényes törekvéseit. Az új médiumok felé fordulva a kor társadalmának kérdéseire megfelelőbb kifejezési formákkal válaszolni képes művészetet teremtett. Gondolatisága utat mutató és meghatározó lehet egy olyan alkotó, kísérletező műhely itthoni kifejlesztéséhez, amely az új technikai eszközöket és képalkotói eljárásokat felhasználva képes összekapcsolni az új felfedezéseket és művészi kifejezésmódokat. Kepes György üzenete a közösségi művészetről kézzelfoghatóvá válik, ahogyan elképzelése szerint együtt dolgozik a művész, a tudós, a technikus. Gyönyörű gondolatai a központ lehetőségével elérhetőek és élvezhetőek lesznek. Hiszen hogyan mutathatnánk meg másként a fénnyel, hanggal, tűzzel épített projekteket, amelyek lényege, hogy körül vesznek minket, és a lehető legtöbb érzékünkre hatnak? Nos, ahhoz, hogy megtanítsuk a gyermekeinket,,dolgokat nézni, olyan dolgokat kell adnunk nekik, amelyeket érdemes nézni. És a festmények, a becsületes, tisztességes festmények áthidalják azt a senki földjét, amely a létező világ és egy másik világ között terül el. Hogy milyen ez a másik világ? Amilyen lehetne, és amilyennek lennie kellene. Ha igazam van, akkor olyan képekre, festményekre, szobrokra van szükségünk, amelyeket a mélységes szeretetből fakadó jóleső türelem segít létrehozni. (Kepes) A CAVS, mint az egri vizuális központ lehetséges minta-modellje Számtalan előtanulmány, terv után született meg a központ. A legerősebb hatások, amelyek Kepes Györgyöt egy vizuális központ kialakítása felé terelték a Bauhaus módszerei, melyet Berlinben Moholy Nagy László hívására érkezve tapasztalt meg. Ekkor még a festészettel is felhagyott és a filmezés, fotózás újfajta lehetőségeivel kezdett foglalkozni. Több művészeti iskolában tanított, majd 1937-től a chicagói Új Bauhaus tanára lett, szintén Moholy Nagy vezetése alatt ben megjelent első elméleti munkája, az addigi munkásságának összegzése A látás nyelve től már Cambridge-ben a MIT (Massachusetts Institute of Technology) építészeti tanszakán tanított várostervezők és építészek számára vizuális designt. Kepes Norbert Wienerrel közösen a késő negyvenes évektől a tudomány pillanatnyi állásáról szóló heti beszélgetéseket, ahol a művészet és tudomány ősszekapcsolhatóságát is boncolták. A résztvevőkkel számítástechnikusok, matematikusok, neuropszichológusok, biológusok is foglalkoztak ban megjelent a Látás és érték című hatkötetes esszékötet. Kepes a negyvenes évek végétől számos nagyszabású mű létrehozásában is részt vett. Mozaik muráliák, színes üvegablak tervek, fényfal, fénymennyezet, fényreklámok tervezésénél, megvalósításánál dolgozott együtt Walter Gropiussal, Carl Koch-hal, Robert Preusserrel és Luigi Nervivel is ban vetődött föl az MIT-n egy vizuális központ szükségessége természettudósok, képzőművészek, mérnökök, technikusok, zenészek, videoművészek közös részvételével az MIT technikai bázisát fölhasználva, környezetalakító, ökológiai léptékű műalkotásokat létrehozva től kezdődött a CAVS (a Haladó Vizuális Tudományok Központja) története. AZ EGRI VIZUÁLIS KÖZPONT LEHETSÉGES FUNKCIÓI: 1. Kepes György tárgyi és szellemi hagyatékának ápolása, művészetének bemutatása Az Egri Kepes György Központ léte és minősége arra a tényre épül, hogy Kepes György városunkra hagyta életművének, alkotásainak (képeinek) nagy részét. Elsődleges feladatunk tehát, hogy ezt a kincset megfelelően elhelyezve be tudjuk mutatni a nagyközönségnek. Bár most is szép belső térben látható a hagyaték, de a város központjától, az idegenforgalmi útvonalaktól távolabb esik, és sajnos, a jelenlegi épület nem alkalmas arra, hogy központként, komplex jellegét betölthesse. Ezért tervezzük, hogy a 12 éve kialakított kiállítást elköltöztetjük az egri, Kossuth utcai zsinagógába, ahol világos, nagy terek várják az alkotásokat, míg az épületben található irodák adminisztrációra, aulája előadások megtartására is alkalmas. A mellette belső udvarokkal tagolt, jelenleg üzletként működő helyiségek műhelyek, a vendég előadók, ösztöndíjas diákok szálláshelyének kialakítására kiválóan megfelelnének. A volt zsinagóga közel van ez egri várhoz, éttermekhez, a Dobó térhez, egyben a főiskola kollégiumának és tanulmányi épületének útvonalába esik. Utcafrontja, kapuja figyelem felkeltésre alkalmas. Akár fényfalak, kertjében a Lángok kertje című, egyik leghíresebb alkotása is felállítható. Ezzel a költöztetéssel méltó helyre kerülnének Kepes egyedülálló művei, és valódi, élő funkcióját is betöltené a vizuális központ. Népszerűsítés Feladatunknak érezzük, hogy a ránk bízott értékeket minél szélesebb körben, hazánkban és a nagyvilágban megismertessük. Ezek lehetnek: kiadványok: könyvek, tanulmányok, prospektusok, vándorkiállítások: a kiállítás egy-egy darabját, részét kölcsönadva más kiállító és múzeumi helyeknek (az érdeklődés máris érezhető), digitális kiállítás: Kepes Egerre hagyott és nagy térben készített és kiállított munkáinak 3 dimenziós animációja, mely digitális formában elérhető, terjeszthető, és a világ legtávolabbi pontján is élvezhető, 16

17 3. Alkotások létrehozása Mivel festőművész alapította A Haladó Vizuális Tudományok Intézetét (Központunk előképét), ezért a hangsúly olyan képi alkotások létrehozásán van, amelyek a világ tudományos, technikai, művészeti élvonalát képviselik. Mélyen megértve az emberi elme minden oldalát, érzékenyen reagálva a világ materiális és szellemi történéseire. Kepes György nálunk található alkotásain keresztül is megmutatta, mi az a minőség, irány, amely megszabja működésünket. Pályája végén festményein, életművében megtapasztalt szerteágazó kutatásának, tevékenységének esszenciáját láthatjuk. Kepes megmutatta nekünk a közösségi művészet gondolatával (az általa szervezett intézet életrevaló működésével), hogy nem vagyunk egyedül, nem csak az egyes művészeti ágak, de a tudomány képviselői is részesei lehetnek egy tágabb értelemben vett műalkotásnak. Ez a környezet várhatóan inspirálólag hat az itt megforduló művészekre, tanítványokra és szintén meghatározó, előremutató, élményt nyújtó alkotások születnek majd, amelyek a művészet, a technika, a tudomány módszerével tájékoztatnak, megdöbbentenek és megmutatják, hogy a műélmény kitágítható korunk szellemében. A gyakorlatban először olyan alkotások létrehozásán dolgozhatunk amelyek kevesebb költséggel, felszereléssel is megvalósíthatók (főleg az elektronikus képalkotás terén). A műhelyek fokozatos felszerelésével, kialakításával mindinkább közelebb kerülhetünk eredeti célunkhoz. 4. Oktatás, nevelés Az egri központ jellegzetessége lehet - a főiskola partnersége okán -, hogy a Kepes által rendszerezett új vizuális nyelvet széles körű felhasználáshoz segíti. a. A legkézenfekvőbb oktatási terület a már elképzelésekkel, tapasztalattal rendelkező főiskolások, felnőttek oktatási rendszeren kívüli ill. akkreditált képzés fejlesztése. Itt elképzelhető a főiskolán nem tanított technikák (hologram, lézer) megismerése, gyakorlása, fejlesztése ill. egy adott, választott téma kidolgozása A központ jellegéből adódóan a tanulók által felvetett problémák ugyanolyan súllyal boncolhatók, mint a meghatározott témák. internetes honlap: ahol mindig friss információkkal, közvetlen kapcsolattal állhatunk az érdeklődők rendelkezésére. 2. Kutatás A Kepes szellemiség legfontosabb eleme a kutatás. Ez lehet hagyományos értelemben tett tudományos, új felfedezések, technikák kikísérletezése, fejlesztése (természetesen ami kötődik valamilyen módon a képzőművészethez), de lehet integrációt kereső tevékenység is. A technikai, tudományos vívmányok ma is széles területen érintik a vizuális kultúrát és az új technikai eszközök vizuális felfedezésre sarkallnak. Ebben központunk is úttörő szerepet játszhatna (pl. a digitális kultúra minőségi, művészi oldalai, mindennapi felhasználása, háromdimenziós érzetet keltő, digitális, holografikus, lézer alkotások létrehozása, stb.). A kutatásban is jelen van tehát az alapgondolat: minden mindennel összefügg, egy problémát több oldalról földolgozni, a végletekig specializált területeket összekötni, a tudomány és technika eredményeit műalkotásokban felhasználni. A választott kutatási témát lézer, holográfiai, számítógépes (digitális), fizikai, kémiai, biológiai laborokban, műhelyekben képzeljük feldolgozni. b. Kepes útmutatásai alapján egy olyan érthető, használható vizuális oktatási módszert dolgozhatunk ki, mely a Központban a jövőben Kodály módszerének a párja és a képzőművészeti alapképzést hasonlóan elfogadott, közérthető alapokra helyezi. Sajnos gyakorlat, hogy az óvodás és kisiskolás korban írás előkészítésre, technikai foglalkozásokra használják a vizuális nevelésre szánt kevés időt. A magas színvonalú tanárképzés, sok jó és érdekes tanulmány, kísérlet ellenére sem működik széles körben olyan módszer, amely a szolfézshoz hasonlóan alapelemekre bontva mutatja gyermekeiket. Az egyedüli mérce még mindig a mennyire hasonlít dogma, vagy az ellenkező oldalról a polgárpukkasztás. Szeretnénk a Kepesi alapokból kiindulva kidolgozni a vizuális oktatás új rendszerét, amely a következőkből állna: - technikai ismeretek: rajztól a számítógépig, - művészettörténet, műelemzés, - vizuális szolfézs ( a vizuális nyelv alapjai : pont-vonal-forma, ritmus, szimmetria, arányosság, perspektíva, tartalom és forma, stb.), - műhelyek: festészet, szobrászat, grafika, kerámia, téralkotás, számítógépes grafika. A legkisebbeknél természetesen komplex foglalkozás keretében, a fokozatosságot figyelembe véve alakítanánk ki kísérleti csoportokat óvodás kortól középiskoláig. 17

18 A jelenlegi helyzetben csak az egyes tanár elhivatottságán múlik a vizuális oktatás minősége. Olyan vizuális szolfézsra van szükség, melynek egyszerű elemekre bontott rendszerét bárki megtanulhatja, amely vizuális kottaként olvasható, követhető,. Ahogyan zenei kottából lehet énekelni úgy egy vizuális kottából meg lehet tanulni műveket elemezni (értelmezni), segítségével újat alkotni. Indítható kísérleti csoport tudomány és művészet kapcsolatára, az összefüggések keresésére, a több nézőpont figyelembe vételére, például: bio-rajz: - természeti formák, jelenségek tanulmányozása esztétikai és biológiai szempontból - biológiai és rajzi eszközök összehasonlítása, használata, - élmények, ötletek feldolgozása, - fogalmak két oldalról történő megvilágítása. A fény tulajdonságaira épülő képi hatások megismerése és elemzése Az oktatás a természetes megfigyelő képességen alapuló elfogulatlan kutatómunkára épülne, mint a régi mesterek és tanoncai viszonyában, ahol az egész folyamat áttekinthető, gyakorolható. Ugyanazt a problémát több oldalról megvilágítva, a különböző műhelyek egyidejűleg dolgozhatják fel. A gyakorlatban három egymás mellett élő rendszer, szint is megvalósítható : Alkotó szint : itt olyan hallgatók megjelenését várjuk, akik már kész koncepcióval, elképzeléssel rendelkeznek és a legjobbak pályázat benyújtása útján a Központ segítségével (eszközök használata, konzultáció) ezeket megvalósíthatják. Tanonc szint : itt olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik arra vállalkoznak, hogy hagyományos és új, művészeti és tudományos technikákkal ismerkednek (elméleti és gyakorlati foglalkozásokon), véleményt alkotnak majd a kurzus végén vizsgát tesznek. Alap szint : itt arra vállalkozunk, egyelőre kísérleti jelleggel, hogy a kepesi elveket alkalmazva, ismert, de gyakorlatban is új alapokra helyezve építsünk föl művészeti alapfokú vizuális iskolát, mely rendszerében a már működő alapfokú iskolákhoz (zeneiskolákhoz) hasonlít,. 5. Ismeretterjesztés A Kepes György Vizuális Központ a tudomány és a művészet élvonalának figyelésével, a legújabb kutatásokkal és tudományos, művészeti alkalmazásával, új módszerek kidolgozásával, alkotások létrehozásával foglalkozik. Így lehetősége és talán kötelessége is, hogy eredményeit közzé tegye. Szeretnénk: Kepes György eddig Magyarországon meg nem jelent könyveit (Látás és érték, 6 kötet), tanulmányait, az amerikai és más vizuális központok munkáinak egy részét valamint az egri Központ anyagait megjelentetni. Tervezzük: prospektus, periodika, könyv, albumok, reprodukciók, CD, DV kiadását, internetes honlap szerkesztését, elektronikus médiumok műsorain keresztül való népszerűsítést. 6. Rendezvények szervezése Eger eddig is otthont adott Csáji Attila szakmai vezetésével a Nemzetközi Fényszimpóziumoknak kétévente, 1993 óta. A szimpóziumokon előadások, szemináriumok és ezekhez kapcsolódó kiállítások szerepeltek. Eddig a holográfia, fénykinetika, képzőművészeti fotóhasználat, kísérleti fotó, az innováció és tradíció viszonya, fényművészet, lézeres látványkeltő eszközök, fény és szín, fény és hang témái merültek fel. Jeles egyéniségek tisztelték meg a rendezvényt, a teljesség igénye nélkül: Greguss Pál, akadémikus; Kroó Norbert akadémikus, fizikus; Mojzer Miklós (a Szépművészeti Múzeum igazgatója); Keserű Katalin, művészettörténész; Paul Earls és Steve Benton (a CAVS igazgatója), Esa Laurema, Nicolas Schöffer,. Tervezzük, hogy az eddig zárt rendezvényt nyitottá tesszük, hogy fiatal résztvevők is élvezhessék a különböző kísérleti kiállításokat (légi felvételek, mikroszkópos felvételek belső szervekről, műholdakról, lassított, gyorsított felvételek, fényjátékok, meditációs zene). Erre várjuk a gyerekek, fiatalok vizuális reakcióját (képi, téri kifejezését).szükség van populárisabb, közérthetőbb rendezvényekre is, amelyek vonzzák az érdeklődőket itthonról és külföldről is. Ez lehet különleges kiállítás (holográfiával, lézerrel, téri érzetet keltő képekkel, tudományos kiállítás), külföldi, neves művészek meghívása. Lehet a központban létrehozott művek bemutatása, pl. hang-fényjáték az egri várban a várvédők hősiességét bemutató projekt lézerrel, nagyméretű tér-és sík alkotásokkal, vagy a fényfestők nemzetközi találkozója. A Központ kinőheti magát nagyobb tömegeket vonzó lehetőségként is, mint pl. a budapesti Sziget Fesztivál, az Art Elektronic, a Velencei Biennálé és a győri Média Wave. Rendezvényeink kiegészíthetik Eger hagyományos látnivalóit, nevezetességeit (vár, barokk városkép, egri borok, mecset) újabb érdeklődőket idevonzva. 7. Kapcsolattartás a. az anyaintézménnyel és más vizuális központokkal Elengedhetetlen, hogy élő kapcsolat legyen a Kepesi gondolat jegyében született központokkal (Ohio, Chicago, Helsinki, Rotterdam, Einthofen, Lissabon) ami jelenti az információcserét, tanárdiák cserét is. A cambridge-i központ igazgatói eddig is megfordultak nálunk (Paul Earls, Steve Benton és maga Kepes György is), de szükség van hosszabb távú, konkrét feladatokat érintő, kétoldalú együttműködésre, hogy első kézből tapasztalhassuk meg a működő rendszereket, az eddig elért eredményeket, és mi is hozzátehessünk értékeinkből. A kialakított műhelyekkel, szeminárium szobákkal, szálláshelyekkel erre is módunk adódhat. b. magyar és külföldi társintézmények Olyan lehetőség van a kezünkben a Kepes György gyűjteménynek köszönhetően, amelyet más főiskolák, egyetemek itthon és külföldön elismernek, szívesen tanulmányoznának. Amennyiben a most vázolt programot megfelelő támogatással (szakmai és anyagi) sikerül elindítanunk, megvalósítanunk, Magyarországon és az EU tagállamaiban, Amerikában, Japánban is partnerekre találhatunk. Különösen számítunk Heves megye testvér megyéire Värmalnd (Svédország), Loire Atalantique (Franciaország), Lazio (Olaszország) Linz (Ausztria). 8. Találmány, újdonság figyelés Korunkban annyira felgyorsult az újdonságok, találmányok felbukkanása, hogy szükség van egy olyan szolgálatra, amely nap mint nap követi a folyóiratokban, közleményekben, tanulmányokban, interneten vagy a piacon megjelenő újdonságokat; keresi az új eszközök lehetőségét; rendszerezi, kiemeli a fontosabb elemeket, amelyek számunkra is fölhasználhatók, továbbfejleszthetők. 18

19 9. Integráció, közösségi művészet Fontos külön is kiemelni az integráció szerepét a központban. Az integráció itt a lehető legtágabb értelemben értendő, amely folyamat képes összekötni a legtávolabbi és legközelebbi ágait az emberi gondolkodásnak, a művészi, tudományos, technikai, társadalmi összefüggések tudatos felkutatása útján. E folyamat pólusa a zseni intuitív alkotó módszere, melynek sajátossága a villanásszerű aktus, mely olyan elemeket kapcsolt össze, melyek látszólag nem összetartozóak, így mindent összefüggéseiben láthatnánk. A gyakorlatban ez közös elhatározása a választott projekten dolgozóknak, a közösségi művészet megvalósulása. Egy jelenség, téma, probléma minél teljesebb, minden oldalról megvilágított vizsgálata, majd válasz, megoldáskeresés és bemutatás. (Lehet ez természetvédelmi, társadalmi, technikai, tudományos téma.) A KÖZPONT INTÉZMÉNYI RÉSZTVEVŐI Művészetek Háza Eger Kht.(vezetői, adminisztrációs, szervezési, szakmai feladatok) Eszterházy Károly Főiskola (vezetői, szakmai feladatok, hallgatói részvétel) 10. Munkavállalás Mind a Bauhaus módszerében, mind a Kepes Központ és Kepes György munkálkodása alatt igyekeztek megvalósítható, látványos megbízásokat teljesíteni, nem csorbítva az oktatás, kutatás jelentőségét (pl.: asztalosműhely, lakóház, érzékelést fejlesztő gyerekszoba, fényreklámok, üveg- és murális munkák katedrálisokban, stb.). Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, tehetséges emberekkel megmutathatjuk: munkánk gyakorlati hasznát a hétköznapi életben, így is befolyásolva a minket körülvevő vizuális környezet minőségét milyen előnyökkel jár a közös gondolkodás, közösségi művészet. A munkánk témája természetesen a megrendeléstől függ, de szó lehet belső és külső terek (iskolák, üzletek, kertek, közterek) megkomponálásáról, a legújabb technikákat, de az állandó emberi értékeket is felhasználva, illetve minőséget képviselő sokszorosított alkotások (hologramok, elektronikus képek, reklámok, arculatok, digitális kiállítások stb.) kivitelezéséről. A KÖZÖSSÉGI MŰVÉSZET ELEMEI Az elemek felsorolása csak lehetőség, mely jelzi a művészeti, tudományos, technikai ágak egymás felé fordulását, nyitottságát. Nem szeretnénk kizárni egy alkotást, kísérletet sem, ami elveinkkel egyetért és előre lendítheti a vizuális fejlődés ügyét. Mindegyik ág felhasználása lehetséges és egyik sem biztos, a kizárólagosságot zárjuk ki. Művészet Technika Tudomány szobrászat elektronika mértan festészet digitalizálás fizika üveg Internet kémia fém hologram matematika textil lézer biológia kerámia csúcstechnológiák fiziológia fotó keresése anatómia film zene színház báb irodalom építészet Művészetek Háza Eger Kht. A Művészetek Háza működésében tendencia, hogy a modern művészetek felé fordul, legyen szó színházról, zenéről vagy képzőművészetekről. A várost képviselve otthont ad a legújabb felismeréseknek, kísérleteknek. Ezért is tudta felvállalni, hogy átveszi a Vitkovics Ház, Kepes György Vizuális Központ kezelését, hogy a hányatott sorsú Trinitárius templom felújításának értelmet ad galériává alakításával. A funkciók fejlesztése összefügg, egy tudatos, átgondolt koncepció része. A Művészetek Háza nagy tapasztalatra tett szert modern művészeti események szervezésében, melyeket Eger és környéke lakossága az itt élő nagy számú diákság, ide látogató turista szívesen látogat és elvár. Az összeszokott, hozzáértő szakmai, technikai csapat bizonyította, hogy képes a színvonalas rendezvények szervezésére, és hogy a működése minden területén a minőséget képviseli. Eddig megvalósult képzőművészeti programok: kiállítások a Művészetek Háza átriumában kísérleti galéria kiállításai a volt Trinitárius templom galériává alakítása és kiállítások szervezése 19

20 összművészeti fesztiválok szervezése fényszimpozium szervezése fiatal, kísérletező művészeti csoportok befogadása (Fotogén csoport, Fiatal Egri Képzőművészek csoportja) gyermek foglalkozások tartása A teljesség igénye nélkül az intézményben 2002-ben kiállítók közül : finn fényművészek: Esa Laurema, Antti Maasalo, T-ART: csoport,tenk László, Földi Péter, Dienes Gábor, Nagy B. István, Bikácsi Daniela, Kovács Péter, Lóránt János, Sváby Lajos ;.a Szabad Szalon: Kovács László, F. Balogh Erzsébet, Bukta Imre, Balogh László, Dohnál Tibor, Sarkadi Péter, Pusztai Ágoston, Herczeg István; a lengyel karikatúra képviselője: Zbignew Jujka;a cseh fotózás kiválósága: Jindrich Streit Tervezzük (természetesen az eddigi funkciók mellett): A Trinitárius templom továbbfejlesztését, téliesítést, bővítését raktárral, kiszolgáló helyiségekkel, ugyanis impozáns belső terével hívogató alkalom a művészek számára, hogy bemutatkozzanak, kipróbálják magukat nagy méretű csak ide készült alkotásokkal. Máris nagy az érdeklődés iránta, itthon és külföldön is híre kelt kialakításának, annak ellenére, hogy csak az első néhány kísérleti éven vagyunk túl. Modern művészeti múzeum kialakítását állandó fejlesztéssel, időszakos kiállításokkal (ennek alapjaként a mai magyar képzőművészeti élet élvonalába tartozó T-ART csoporthoz tartozó közel 100 művész csaknem 300 alkotását ajánlotta fel). Alkotóház létrehozását. A Kepes György Vizuális Központ fejlesztését, mely hogy meg tudjon felelni feladatának, a gyűjtemény elköltöztetését, újabb helyiségek kialakítását teszi szükségessé. Látható tehát, hogy a Művészetek Háza tevékenysége, tervei egységben vannak a városnak a Vizuális Központ fejlesztésére, a Trinitárius templom és a Vitkovics ház felújítására vonatkozó elképzeléseivel. A fejlesztések egymást feltételezik és kiegészítik. Eszterházy Károly Főiskola, Eger Állandó társként, kibővült szerepkörrel beléphetnek a projektbe az Eszterházy Károly Főiskola érintett tanszékei (Fizika, Informatika, Rajz). Kiemelkedő és kétoldalúan hasznos szerephez juthat a vizuális kommunikáció szak, melynek kapcsolatai mind kifelé és a felsőoktatás skálán fölfelé nőhet, mind az egri és környékbeli iskolák felé közvetíteni tudja a Kepes Központ megnövekedett lehetőségeit. A Főiskola nemzetközi diákcsere-programokba kapcsolódva a Kepes György Vizuális Központtal vonzó lehetőséggé válhatna külföldi diákok számára. Előnyök az EKF vizuális kommunikáció szakának a bekapcsolódása folytán: tanulmányi és kutatási lehetőségek bővülése részvétel eddigieknél komplexebb kutatási projektekben és alkotói programokban. kölcsönös nemzetközi kapcsolatok, melyek a jó fogadó feltételek révén szélesedhetnek. Közvetlenül megvalósuló kapcsolat lehet a visegrádi négyek alábbi egyetemeinek művészeti karával: Cieszyn-i, Katowiczei Egyetem (Lengyelország) Ostrawai Egyetem (Csehország) Besztercebányai Egyetem (Szlovákia) Ezekkel az együttműködés már fennáll, mindegyikük részéről bővíthető tudományos, művészeti és idegenforgalmi vonatkozásban, különböző csereakciók révén: A vizuális kommunikáció szak ELIA (European, Lenque of Institutions of Arts) tagsága folytán, mely Európa szerte, rendkívül sok és változatos rendezvényt ill. csereprogramot kínál. (Eddig a fogadó lehetőségek szűkös volta miatt nem volt kiaknázható.) Megyei indíttatású cserekapcsolattal a Szabad Szalon révén. A Szabad Szalon (Heves megyében élő és dolgozó képző- és iparművészek egyesülete) és az ausztriai Linz megye művészeti szervezetével igen sokat nyerhet és hozhat a Kepes Központ révén. A kapcsolat elsősorban nyári művésztelep formájában indul a Rajz Tanszék létesítményeire építve, de a Kepes Központ adottságai új távlatokat nyithatnak a multimédia rendezvényekben amúgy is nagyon gazdag Linz-cel. A két intézmény mellett a harmadik fontos szereplője a Kepes Vizuális Központnak a Nemzetközi Kepes Társaság, amelynek tagjai aktív részt vállalhatnak a kurzusokon és a tananyagok kidolgozásában. Összegezve az eddigieket, szeretnénk kiemelni a legfontosabb elemeit az egri Kepes György Vizuális Központnak. 1. MŰVÉSZET TUDOMÁNY TECHNIKA kapcsolatára épülő kutatások, alkotások létrehozása.( Elszakadt egymástól a modern művészet tartalma és technikája, még mindig bizonyítani kell, hogy az új technikákat használó művészet is gondolatokat tartalmazó művészettörténeti érték, nemcsak jó játék, reklám, kísérlet.) Mennyiben befolyásolják a képzőművészetet a tudományos újdonságok? Hogyan lehet felhasználni az új technikai felfedezéseket? A hagyomány (népi, művészettörténeti) kikristályosodott formáira, szabályaira, évszázados, évezredes megállapodásra támaszkodva érthetővé tenni az eddig láthatatlant, az új felfedezéseket. 2. VIZUÁLIS OKTATÁSI REFORM, mely alkalmazza az új szemléletet, később áttörést hozhat látásmódunkban, a körülöttünk lévő látható világ és az alkotások megértésében, megtervezésében, harmonikusabb modern környezetünk kialakításában. Kepes György megmutatta nekünk, hogyan olvassuk a képzőművészeti alkotásokat, hasonlóan a Kodály módszerhez, melynek oktatását kisiskolás korban érdemes elkezdeni. 3. MINŐSÉGRE törekszünk minden tevékenységünkben. Az újdonságokat egyelőre csak felhasználni tudjuk, igazi feladatunk ezekre a művészet oldaláról reagálni magas szinten. A mi előnyünk itt Magyarországon, hogy kénytelenek vagyunk a világ és értelem minden oldalát figyelembe venni, lételemünkké vált az összefüggések keresése, az integráció. Munkánk hatása, folytatva a Bauhaus és Kepes módszereit visszautaló és előre mutató lehet. Tevékenységünk az emberi gondolkodás esszenciáját tartalmazza. Várható eredmények Eger számára : a Kepes György Vizuális Központba látogatók igénybe veszik Eger már ismert szolgáltatásait, a nemzetközi kapcsolatok tovább bővülése, az idegenforgalom szezonális jellegének mérséklése, egy jó ügy szolgálata. Magyarország számára: a Központtal erősíthetjük az ország részvételét, súlyát a világ kulturális vérkeringésében, több érdeklődő várható (nagyobb rendezvényeknél sokaság is), turisták, tanulók, hallgatók (ők hosszabb távon is maradnak, így jobban megismerhetik Magyarországot, jó vélemény esetén másokat is invitálva). Az egri műhely is hozzá tehet egy részt esszenciális művészetével (az új technikák által igen gyorsan pl. interneten) világunk művelődéséhez. Hiszen korunk kérdéseiről, az összekapcsolódásról, integrációról szól. Teljessé teheti látásmódjával a minket, ma körülvevő, gyorsan változó környezetünk megértését, befogadását, új nézőponttal színesítheti a művészettörténet palettáját. Ismét esélyt kapunk, hogy a Világ intellektuális történelmének, művészettörténetének részesei legyünk. A látás nyelve, mint optikai kommunikáció, az egyik leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy újra létrehozza az ember és a tudás harmonikus egységét. (Kepes) A fény a sötétségből a világosságba, a múltból a jövőbe visz 20