Háttérdokumentum Heves megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Háttérdokumentum Heves megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához"

Átírás

1 Háttérdokumentum Heves megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

2 Tartalom Tartalom Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásához...3 Alapvetés Tervezett fejlesztési prioritások Az egyes tervezett fejlesztési területek: Ágazati szerkezet (kiemelve az innovatív ágazatokat) K+F potenciál K+F+I helyzetelemzés SWOT elemzés Innovációs kezdeményezések Ipari parkok Klaszterek K+F+I együttműködések A megyére ható más kutatások Lehetséges megyei jövőkép Lehetséges jövőkép Javasolt cél

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásához Jelen háttéranyag Heves megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Megvizsgáltuk Heves megye adottságait. Ennek során megállapítottuk, hogy a megye térszerkezete és fejlettségi szintje kétarcúságot mutat. A Pest megyéhez közel eső, valamint az M3-as autópálya melletti Gyöngyös-Hatvan térségeinek központi települései, valamint a megyeszékhely és közvetlen környezete fejlett, a megye többi része az országos átlagnál lényegesen fejletlenebb. Ugyan a megyében a városi népesség aránya (69,6 %), átlagosnak tekinthető az országban, az urbanizáció foka nem jelenti a fejlett, városiasodott környezet megjelenését, több kisváros hiányos funkciójú, külsejében falusias megjelenésű. A legszegényebb térségek a megye déli és északi területeire összpontosulnak. A megye északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, valamint a déli területek egyaránt perifériának minősülnek. Az északi határmentiség nem eredményez térségi dominanciát, sokkal inkább perifériára szorulást jelent. Munkaerőpiacát kettősség jellemzi: a megye fejlett középső - az M3-as autópályához és a megyeszékhelyhez közeli - területeken élők képzettsége megfelelő, amíg a fejletlen északi és déli peremterületeken lakó népességé nem kielégítő. A lakosság gazdasági aktivitása alulmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség, pedig folyamatosan az országos átlagot jóval meghaladó mértékű. Magas az általános iskola 8 osztályt be nem fejezők száma és a legfeljebb 8 osztályt elvégzők aránya is 45%. A megye lakossága az utóbbi 30 évben folyamatosan csökken. Heves megye az ország gyengén fejlett megyéje, az itt előállított egy főre jutó GDP mintegy 1,8 millió forintot tett ki 2011-ben, amellyel az országos átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor a régión belül Nógrád és Borsod-Abaúj_Zemplént megelőzve a legfejlettebb megyének számít 3

4 az egy főre jutó bruttó össztermék terén. A térség leszakadása (az országos átlagoz képest) 1980-tól kezdve megszakításokkal folyamatos. A rendszerváltást követően a 2000-es évek közepére indult kissé fejlődésnek, de a gazdasági válság hatására a javuló tendencia megtört. A mélypontot 2007-ben érte el. Többféle módszerrel elemezve a megye gazdaságának jelenlegi és lehetséges domináns ágazatait megállapítható, hogy az alábbi tevékenységek megyei koncentrációja jelentős, illetve többek között a következő ágazatok válhatnak egy szakosodási stratégia alapjává: az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. Heves megye az ország egyik legfejletlenebb kutatás-fejlesztési régiója ben Észak- Magyarország csupán a GDP-je 0,63%-át fordította kutatás-fejlesztésre, így a GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás messze az országos átlaga alatt van. A Norria által összeállított abszolút innovációs index alapján Heves megye a stagnáló megyék közé tartozik. A régióban a Miskolci Egyetem mellett a megye két felsőoktatási intézménye (az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola) is fontos szerepet tölt be a K+F+I tevékenységben, az elmúlt években nőtt ezen a téren az aktivitásuk, illetve forrás abszorpciós képességük, a megye kiemelkedő tudásbázisai. A hasznosítási oldalon azonban komoly problémával szembesülünk: kis számban vannak jelen a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok. Hiányoznak a gyártó, fejlesztő multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon, beszállítói hálózataikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A megyei ipar fejletlensége erőteljes gátló tényező az innovációra nézve. A SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ezek alapján került meghatározásra a megye egy lehetséges jövőképe: Heves megye természeti erőforrásainak magasabb szintű, hatékonyabb, és fenntartható hasznosításával, a tradicionális és az intelligens szakosodás kapcsán kiemelt iparágainak és ágazatainak versenyképes fejlesztésével a környezetét meghaladó mértékű ütemben növekedhessen, a tudásteremtő K+F intézményeivel jobban bekapcsolódhasson az európai munkamegosztásba, húzóágazatait tekintve ismert és elismert innovációs központtá váljon. 4

5 Heves megye közötti időszakra vonatkozó, kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának átfogó célja: A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység célrendszereinek kijelölésével és fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudásteremtés, tudás- és technológia transzfer, valamint tudáshasznosítás célirányos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok által elérhető szinergiák kihasználásával, növekedjen a régió-, és a régióban működő vállalkozások gazdasági versenyképessége, biztosítva a gazdasági növekedés fenntarthatóságát. A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: 1. A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával. 2. Helyi adottságokra épülő, fenntartható turizmusfejlesztés. 3. Versenyképes agrárium, helyi termék központú vidékfejlesztés. 4. Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése. 5. Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése. A korábbi stratégiai dokumentumok áttekintése alapján a megyében a fejlődés bázisául szolgáló kiemelt technológiai ágazatok a következőek lehetnek: - az energiatermelés, - a gép-, feldolgozóipar és - élelmiszeripar. Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább, mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak a megyében. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A megye lehetséges kitörési pontjai konzisztensek a Horizont 2020 és EU2020 irányaival, a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel. 5

6 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. 6

7 2. Tervezett fejlesztési prioritások A Regionális Innovációs Stratégia a prioritásain keresztül fejti ki hatását, melynek meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik. Kiemelten kezeli a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést, a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását. Ugyanakkor ennek a tudásáramlási folyamatnak érdemes olyan medret szabni, ami a fenti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának, és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését is szolgálhatja. Ez a folyamat sokkal magasabb színvonalon és hatékonysággal mehet végbe, ha egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer támogatja és a környezete is befogadja., ezért a környezeti feltételrendszereket is fejleszteni szükséges Az egyes tervezett fejlesztési területek: 1. A vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A fejlesztési terület célja: Ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. 2. Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése A fejlesztési terület célja: Annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- 7

8 és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat jelentse, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. 3. Környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás A fejlesztési terület célja: Elősegíteni és fejleszteni a vállalkozások tágabb környezeti tényezőit annak érdekében, hogy az innováció, az innovatív tevékenység a szűkebb és tágabb környezet részéről is elfogadásra, befogadásra kerüljön, megteremtve azt a környezeti hajtóerőt és feltételrendszert, amely a vállalkozások körében az innovatív vállalkozások minél nagyobb számban történő kialakulását, létrejöttét, hatékony és sikeres működését tudja elősegíteni. Meg kell teremteni az Európai Unió K+F és innovációs folyamatai számára közvetlenül fenntartott pályázati rendszerekből a régió számára minél több forrás intézményes lehívásának (pályázati alapon történő hozzáférésének) kereteit. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információtechnológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken. Heves Megye Területfejlesztési Programjában meghatározott fejlesztési célok, és az azok elérése érdekében kidolgozott prioritásokat és intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be: 1. Prioritás A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával Az 1. prioritáson belüli intézkedések: Üzleti környezet javítása, a vállalkozások versenyképességének növelése Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és stabil enegriagazdálkodás megteremtése az energiaimport függőség csökkentése érdekében Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 2. Prioritás: Helyi adottságokra épülő, fenntartható turizmusfejlesztés A 2. prioritáson belüli intézkedések: 8

9 Versenyképes turisztikai kínálat megteremtése Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése 3. Prioritás: Versenyképes agrárium, helyi termék központú vidékfejlesztés A 3. prioritáson belüli intézkedések: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, versenyképes agrárszerkezet létrehozása A helyi termékek versenyképességének növelése termékpálya modellek kialakításával 4. Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése A 4. prioritáson belüli intézkedések: A munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítése Egészséges társadalom kialakítása A társadalmi befogadás erősítése a foglalkoztathatóvá válás elősegítésével A sport, a mozgás, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 5. Prioritás: Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése Az 5. prioritáson belüli intézkedések: Az elérhetőség feltételeinek javítása Stratégiai erőforrások megóvása, természet- és környezetvédelem Fenntartható település- és térszerkezet Infokommunikációs fejlesztések 2.2. Ágazati szerkezet (kiemelve az innovatív ágazatokat) A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Mátraderecskei 9

10 Mofetta, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge. A bruttó hozzáadott érték (kibocsátás folyó termelő-felhasználás) Észak-Magyarországon 2010-ben 2069 milliárd forint volt, amelyből 1211 milliárd (58,5%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 605 milliárd (29,3%) Heves megyében, 253 milliárd (12,2%) Nógrád megyében keletkezett. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint Heves megyében: Ágazat e Ft % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,53% Ipar ,99% Ebből: feldolgozóipar ,33% Építőipar ,04% Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ,66% Információ, kommunikáció ,94% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,80% Ingatlanügyletek ,10% Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; oktatás; humán-egészségügyi és szociális ellátás ,45% 13,90% Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások ,25% ,00% Magyarországon 2010-ben közel 700 ezer vállalkozás működött, ennek 8,51%-a, összesen vállalkozás Észak-Magyarországon található. Régiónkban a legtöbb vállalat Borsod- 10

11 Abaúj-Zemplén megyében működik ( szervezet). A megszűnt vállalatok száma 2010-ben minden megyében meghaladta az újonnan alapított vállalkozások számát. A régió társas vállalkozásainak több mint 93%-a mikrovállalkozás, tehát kevesebb, mint 10 főt foglalkoztatott. A társas vállalkozások 5,5%-a, összesen 2176 szervezet kisvállalatnak minősül. Régiónkban 2010-ben 355 középvállalat és 63 nagyvállalat működött. Tulajdonosi szerkezet szerint a régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2007 óta folyamatosan növekszik, 2010-ben 764 volt, amely a regisztrált vállalkozások 1,03%-a. A legtöbb esetben (63,48%) a külföldi érdekeltségű vállalkozások kizárólag külföldi tulajdonban voltak, a szervezetek 21,86%-a többségében külföldi, míg 14,66%-a többségi belföldi tulajdonú. A régió innovációs folyamatai szempontjából a vállalatok és vállalkozások két meghatározó csoportját különböztethetjük meg. Az egyik az integrációra képes, a régió gazdasági eredményeit lényegesen befolyásoló, döntően nagyvállalati kör. A másik a KKV szektoron belül az innovatív vállalkozások köre. Országosan az 500 legnagyobb nyereséget elért vállalat közül a évi adatok szerint 6 található Heves megyében (, a régióban pedig összesen 18). A régió 18 vállalatából 4 található az energetikai, 6 a járműipari, 1 nagykereskedelmi, 2 elektronikai, 3 vegyi-, gumi és műanyagipar, és 2 fémfeldolgozás ágazatában. Az 500 legnagyobb árbevételt elérő cég esetében 31 található régiónkban (Borsod-Abaúj-Zemplén (23), Heves (5), Nógrád (3)). Ágazati megoszlásukat tekintve 8 járműipari, 6 energetikai, 5 vegyi-, gumi és műanyagipari, 3-3 elektronikai és nagykereskedelmi, 2 gépgyártás, valamint 1-1 szolgáltatási, kiskereskedelmi, élelmiszer-, dohány és mezőgazdasági és fémfeldolgozási ágazatokban található. A régiónak az utóbbi néhány évben elért innovációs eredményeit meghatározóan az innovációra fordított, innovációs célra a térségbe vonzott támogatások mutatják. Az innováció támogatása az utóbbi években döntően két forrásból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv, majd 2011-től Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának 1. prioritás forrásából történt. Ezek mellett még egyéb jogcímeken, illetve más forrásokból is van lehetőség az innováció ösztönzésére, de a régió szempontjából ezek bírnak nagyobb jelentőséggel. A régióba és között K+F+I céllal vállalkozások számára valamivel több, mint 40 milliárd forint érkezett, és több mint 500 projekt részesült támogatásban. 11

12 2.3. K+F potenciál A versenyképesség szempontjából meghatározó az innovációs potenciál, az új tudás létrehozásához szükséges képesség, mellyel a terület földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően rendelkezik. A vállalkozások innovációs tevékenységét, illetve kutatásfejlesztési aktivitását jelentősen befolyásolja a térségben lévő innovációs környezet. Az Észak-magyarországi régió K+F+I teljesítőképességet befolyásoló keresleti- és kínálati oldal kérdőíves formában történő felmérésére 2010-ben került sor. Magyarországon a K+F+I területén jól kirajzolódó területi különbségek figyelhetők meg. A K+F tevékenységre erőteljes területi koncentráció jellemző, Budapest dominanciája mutatkozik meg. A kutatóhelyek közel fele Közép-Magyarországon működik, ahol a számíto létszám alapján a kutatók több mint 60%-a dolgozik, és az összes hazai K+F ráfordítás majdnem kétharmada is ide köthető. Az innováció szempontjából meghatározó a K+F ráfordítások szerepe. A nagyobb kutatásfejlesztési ráfordítások hozzájárulnak az innovációs aktivitás növeléséhez. A GDP arányos K+F ráfordítások tekintetében európai viszonylatban Magyarország teljesítménye gyenge. Míg Európa északi államai (Finnország, Svédország, Dánia) a GDP több, mint 3%-át fordítják kutatás fejlesztésre, addig hazánkban az ilyen irányú kiadások mindössze a GDP közel 1%-át teszik ki. A magyar régiók tekintetében a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a GDP 1,5%- át, míg Észak-Magyarország csupán 0,63%-át fordította erre a célra 2009-ben. A régión belül a K+F kiadások több mint fele Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, közel 40%-a pedig Heves megyéhez kötődik. A megyében a 2005 és 2009 közötti időszakban a K+F-re fordított kiadások emelkedtek, ám a közel 5000 millió Ft-ot elérő 2009-es év után a válságnak is köszönhetően 2010-re alig kétharmadára esett vissza az ilyen irányú ráfordítások értéke, mely alapján a gyengébben teljesítő térségek között van. A K+F ráfordítások jelentős részét a költségek teszik ki, a beruházási célú kiadások még a legkedvezőbb évben, 2008-ban is alig érik el a 20%-ot. Heves megye gazdaságában a kutatás-fejlesztés-innováció csekély mértékben van jelen. A megye gazdasági teljesítménye az Észak-Magyarországi régión belül a legjobb, viszont országos viszonylatban a kevésbé fejlett térségek közé sorolható. 12

13 3. K+F+I helyzetelemzés Jelen fejezet feldolgozásánál az alábbi forrásokat használtuk fel: Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) Heves Megye Önkormányzatának megbízásából készített Heves Megye Területfejlesztési Programja ( ) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és évi népszámlálási adatok és elemzések 3.1 SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek 1. Az ország két legmagasabb 1. Elégtelen infrastruktúra a Bükki hegysége a Bükk és a Mátra (a Nemzeti Park és a Tisza-tó, megye 800 méter feletti részek 90%-a) északi, déli fele megközelítésére; lényegében itt található (Magashegyi klíma); 2. A Mátra és Bükk, illetve Aggteleki 2. Illegális fakitermelések számának Karszt közötti terület növekedése, különösen a természet-közeli állapota; hegyvidékeken; 3. Európai viszonylatban is 3. Tisza-tó eliszaposodása; kiemelkedő geotermikus adottságok: geotermikus grádiens kedvező, egyik legkutatottabb terület (Eger-demjéni kőolajmező); 4. Mátraaljai és Egri Borvidéket 4. Mol Nyrt. elhúzódó mező-fenntartó teljesen, Bükkaljai-t részben bányászati tevékenysége (Eger-demjéni magába foglalja a megye; kőolajmező); 5. Tisza-tó, Tisza folyó léte; 5. Tényleges hatékony összeköttetés hiánya Miskolccal, Szlovákiával; 6. Egy nemzeti park (BNP) léte, két 6. Közigazgatás, bíróságok, rendőrség, nemzeti park (Aggtelek, önkormányzatok szakmai felkészültség Hortobágy) közvetlen közelsége; szerint átlagos összetételű személyi 7. Főváros, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza közelsége; 8. Ukrán, orosz, lengyel, román tranzit útvonal áthaladása; állománya; 7. Fenti szervek, hatóságok gyakran nem támogató hozzáállása belföldi vállalkozásokhoz és innovációhoz; 8. Önkormányzatok többségének tényleges szakmai koncepciótlansága, sodródása; 9. Szlovákia közelsége; 9. Borvidékek általában való leépülése, mozaikszerű fejlődése; 10. Hitéleti központ; 10. Műemlékek többségének hanyatlása; 13

14 11. Történelmi hírnév; 11. Hitéleti aktivitás csökkenése; 12. Jó kapcsolat Lengyelországgal és 12. Szakrális múlt feltárásának, Törökországgal; propagálásának hiánya; 13. Szakrális múlt; 13. Önkormányzatok közötti alacsony szintű együttműködés; 14. Két főiskolából adódó jelentős 14. Vállalkozások egymás közötti minimális felsőoktatási potenciál együttműködése Lehetőségek 1. Két újabb nemzeti park (Mátra, Tisza); 2. Tisza-tó bővítése; 3. Hanyi-Tiszasülyi Vésztározó turisztikai célú tóvá alakítása; 4. Nemzeti parkok összekötése Egerrel és egymással: kerékpárút, közút; 5. Nemzeti parki turizmus és ökoturizmus fenntartható fejlesztése; 6. Természet-közeli állapotú területeken biogazdálkodási övezetek létrehozása; 7. Geotermikus alapú turizmus fejlesztése; 8. Észak-dél közlekedési folyosó kiépítése; 9. Turizmusban és felsőoktatásban szláv rész-orientáció, együttműködés; 10. Borvidékek turisztikai összekapcsolása; 11. Hitéleti turizmus fejlesztése; 12. A két főiskola együttműködése; 13. Szakrális turizmus fejlesztése; 14. Múzeumi és egyéb együttműködés Lengyelországgal és Törökországgal; 15. Táji identitás növelése 16. A lakosság egészségi állapota javul Veszélyek 1. Szakmailag legerősebb személyek nem csillapodó elvándorlása, ennek következtében minden területen leépülési spirálba kerülés; 2. Új vállalkozások máshol való alapítása; 3. Gazdaságilag hatékonyabb belföldi vállalkozások elvándorlása, 4. Történelmi hírnév elsorvadása; 5. Borvidékek marginalizálódása; 6. Tisza-tó hanyatlása; 7. Községek esetén erősebb, városok esetén gyengébb népességcsökkenés, növekvő elvándorlás, népesség kontraszelekciója; 8. Meglévő infrastruktúra és intézményhálózat fenntarthatatlansága, leépülése 14

15 3.2 Innovációs kezdeményezések Ipari parkok Az ipari parkok Észak-magyarországon döntően barnamezős, illetve zöldmezős beruházással jöttek létre, jelentős pénzügyi támogatást élvezve mind centralizált, és decentralizált valamint uniós pályázati forrásokból. Az ipari parkok egy része hazánkban még nem nyújt széles körű innovációs szolgáltatásokat a betelepült vállalkozások számára. Ennek egyik oka, hogy jelenleg a vállalkozások fizetőképes innovációs igénye rendkívül alacsony, ezért üzleti alapon gazdaságosan igen nehezen működtethetők az innovációs szolgáltatások. Egyes ipari parkokban működnek műszaki fejlesztéssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások, amelyek főtevékenységük mellett innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak a parkba betelepült vállalkozásoknak. A K+F+I tevékenységet végző ipari parkokban a beruházások értékénél komoly aránytalanságokat tapasztalunk: az összes régióból (beleértve Közép-Magyarországot is) két régió a Közép-Dunántúl és Nyugat Dunántúl beruházásai a teljes magyarországi beruházások 2/3-át (1571 millió Ft-ból 1031 millió Ft-ot) teszik ki Klaszterek Az Észak-magyarországi régióban viszonylag magas a kialakult klaszterek száma, és döntő mértékük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Bár ezek közül kevés az innovatívnak tekinthető klaszter, összetételük, és a klasztert alkotó vállalatok ágazati besorolása mutatja azokat a meghatározó elemeket, amelyek a domináns iparágak, specializáció, stb. tekintetében figyelembe vehetők. A klasztert alkotó vállalatok ágazati besorolásának elemzése mutatja, hogy a legnagyobb számban azok a vállalkozások vannak a hálózatokban is jelen, amelyek a régió gazdasági súlypontjait, preferált területeit képviselik. Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg 21 ilyen klaszter van hazánkban, ezek régiós eloszlásának vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön (7 db, ebből Csongrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúlon (Közép- Dunántúlon 4 db, Dél-Dunántúlon 2 db, míg Nyugat-Dunántúlon egy ilyen sincs). A klaszterek átlagos méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagosan 31,8 tag/klaszter) a keleti régiókhoz (39 tag/klaszter) és Közép-Magyarországhoz (41,5 tag/klaszter) képest is. Észak- 15

16 magyarországon egy akkreditált klaszter van jelenleg, az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter. (Az előző értékelési ciklusban még ide tartozott az ENIN Környezetipari Klaszter is.) Az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter ezt a stratégiailag kiemelten fontos iparágat az utánpótlás képzés területén is felkarolta: a tagvállalataik és a régió felsőoktatási intézményeinek aktív közreműködésével az elmúlt években az utánpótlásképzésben is aktív szerepet vállalt magára. Életre hívva a Navigátor mentorprogramot több olyan rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvénnyel segíti a munkavállalók és a munkáltatók közötti távolság redukálását, mint az évente két alkalommal jelentkező IT+ előadássorozat, a minden évben ősszel jelentkező szakemberek széles körét vonzó ITrend konferencia. A klaszter a hallgatóknak szervezett különféle versenyeken rendszeresen a házigazda szerepét vállalja magára. A naprakész tudás megszerzését ipari eszközök laborokba telepítésével segíti, ezzel is növelve a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal szakember eladható, versenyképes szaktudását, így azok ismereteik révén méltón képviselhetik a régiót. A tagvállatoknál végzett munkaerő-igényfelmérést követően olyan oktatási csomagokat, továbbképzési programokat határoztak meg, amelyek a régióban végzett szakembereknek a régióban történő elhelyezkedését segíti elő. Természetesen kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység több klaszter keretében is folyik, azonban ezek a klaszterek belső összetételüket, a tagvállalatok tevékenységét, besorolását, export teljesítményét tekintve nem tudtak az akkreditációs feltételeknek megfelelni, viszont számukra is nyitva áll minden lehetőség K+F+I együttműködések Észak-Magyarország legfontosabb adottsága és egyik legnagyobb kapcsolati lehetősége egyben, a határ-menti pozíció. Maga a folyamat önmagába tér vissza, a versenyképesség, a felzárkózás feltételrendszerének megteremtésén keresztül a gazdaság valamennyi területén (innováció a humán szférában, életminőség, gazdaságfejlesztés) átívelve hozzájárul a régió nemzetközi ismertségének növeléséhez és az együttműködésekben résztvevő új és lehetséges partnerek megnyeréséhez. A NES-t (Nemzetközi Együttműködési Stratégia) megalapozó helyzetfeltáró kutatás legfőbb eredményei: 16

17 A kapcsolatok jellegét tekintve a felmérés az alábbi összefüggésekre világított rá: a kérdőívet kitöltő szervezetek 82%-a rendelkezett működő nemzetközi kapcsolatokkal, amelyeknek 57%-a állandó együttműködés, főként testvérvárosi jellegű. 39%-ra jellemző program/projektjellegű együttműködés. Nemzetközi kiállításokon, vásárokon, bemutatókon 32% vesz részt. Egyéb típusú nemzetközi kapcsolattal (pl. befektetés-ösztönzés) a szervezetek 29%-a, hálózati együttműködéssel pedig 13%-a rendelkezett. A stratégiai partnerségeket és a régióban működő cégek gazdasági aktivitását vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a külföldi érdekeltségű cégek legnagyobb része; 37%-a Szlovákiához kötődik. A rangsor második helyén Németország áll, 15%-kal, őt Románia követi 14%-kal. Ugyancsak jelentős gazdasági kapcsolatrendszer fűzi a régiót Franciaországhoz és Ukrajnához. A felmért gazdasági érdekeltségek száma alapján szintén jelentős a Lengyelországhoz, Csehországhoz és Ausztriához kötődő cégek száma is. Észak-Magyarország 8 területi együttműködési programban vesz részt (ERDF támogatás: 386 millió euró): 2 bilaterális határon átnyúló együttműködési program más tagországokkal (Szlovákia, Ukrajna, Románia) és két transznacionális együttműködési program: Közép-Európa Program és Dél-Kelet Európa Transznacionális Együttműködési Program. Továbbá a négy Interregionális Együttműködési Programban: INTERACT, URBACT, ESPON, INTERREG IVC. Továbbá, az ország részt vesz két IPA Határon Átnyúló Programban tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal. Az Európai Vidékfejlesztési Alap által támogatott projektek kivitelezésében Észak- Magyarország aktívan részt vesz, amelyből automatikusan következik, hogy a határ menti területek kiterjedt partneri hálóval rendelkeznek, illetve nemzetközi szinten aktívan részt vállalnak az adott régió társadalmi-gazdasági fejlődésében. A nemzetközi együttműködési programokban már csekélyebb a régió szereplőinek részvétele, ezek a részvételek többnyire a tudáscentrumokhoz és regionális ill. önkormányzati szereplőkhöz kapcsolódnak. Az Észak-magyarországi régió esetében a hosszú határszakasz, valamint a történelmi hagyományok miatt kiemelt jelentősége van a szlovákiai kapcsolatrendszernek. A kétoldalú 17

18 (HU-SK), valamint a négyoldalú (HU-SK-RO-UA) nemzetközi pályázati rendszerek jó lehetőséget nyújthatnak a határon közvetlenül átnyúló fejlesztések megvalósításához. A HU-SK határon átnyúló együttműködési programban való részvételre a régió mindhárom megyéjének szervezetei jogosultak. A program keretében 2013-ig négy pályázati felhívás jelent meg. A benyújtott pályázatok közül 462 projekt került támogatásra, amelyek közül 109 pályázat esetében (23,6%) volt régióbeli szervezet a vezető partner. A HU-SK-RO-UA határon átnyúló együttműködési program keretében a régióból csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye szervezetei voltak jogosultak pályázni. Itt lényegesen kisebb aktivitás volt tapasztalható a 92 támogatást nyert projektből csak 5 esetében volt régióbeli partner A megyére ható más kutatások A megyére az alábbi, más megyében lévő intézményekben végzett kutatási témák, projektek hatnak jelentős mértékben (az országos hatásúnak megjelölt kutatások kivételével): A kutatási téma / a kutatási projekt címe In és szalag reinsertios készülék kifejlesztése Tudományági besorolása 3.2. Klinikai orvostudományok Papírmentes gyártáskövetés Multidiszciplináris műszaki tudományok Termelésütemező rendszer fejlesztése Multidiszciplináris műszaki tudományok Holtfa felmérése az Északi középhegységben Kezelt és felhagyott cser- és kocsánytalan tölgy uralta erdők faállományának és gyepszintjének összehasonlító elemzése Környezeti radonmérések 1.5. Biológiai tudományok 1.5. Biológiai tudományok 1.2. Fizikai tudományok Új kihívások a szőlőbetegségek növényvédelmében 4.1. Növénytermesztési és kertészeti tudományok Ágazati besorolás Orvosi eszközgyártás Gép, gépi berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Környezetvédelem, vízellátás, megújuló energia Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 18

19 4. Lehetséges megyei jövőkép 4.1 Lehetséges jövőkép Heves megye középtávú, időszakra vonatkozó jövőképe az alábbiakban fogalmazható meg: A megye természeti erőforrásainak magasabb szintű, hatékonyabb, és fenntartható hasznosításával, a tradicionális és az intelligens szakosodás kapcsán kiemelt iparágainak és ágazatainak versenyképességi szempontú fejlesztésével a környezetét meghaladó mértékű ütemben növekedjen, tudásteremtő intézményeivel jobban bekapcsolódhassanak az európai munkamegosztásba, húzóágazatait tekintve ismert és elismert innovációs központtá váljon. A lehetőségek részletesebben kifejtve: - A megye földrajzi-, valamint a tradicionálisnak tekinthető iparágai adottságainak kihasználásával növekszik a megye és a régió versenyképessége, a hozzáadott érték előállításának, valamint a tudásalapú és high-tech iparágak dinamikus növekedésére, az exportképes nagyvállalatok, a tudás intenzív KKV-k, és a gyors növekedésre képes start-up vállalkozások teljesítményére alapozottan. - A gazdaságfejlesztés fókuszterületeit az intelligens szakosodás alapján kijelölt stratégiai kitörési pontok jelentik, alapozva a megye felsőfokú oktatási intézményeinek, kutatóintézeteinek növekvő innovációs teljesítményére, támaszkodva a magasan képzett, kreatív humán erőforrás potenciálra. - A határ menti-, és más stratégiailag fontos régiókkal kialakuló kapcsolatokra alapozottan gazdaságilag fejlődő határ menti térség alakul ki, kihasználva a geográfiai és térszerkezeti adottságainkat, amely intenzívebben kapcsolódik be az európai munkamegosztásba. - A rendelkezésre álló természeti erőforrások magasabb szintű, fenntartható módon történő hasznosításával növekszik a saját bázisú energia előállítás, törekedve a megújuló energiahányad emelésére, amivel a megye a zöldülő gazdaság egyik fontos szereplőjévé válik, megőrizve az élhető környezetet, valamint a megfelelő szintű életminőség biztosíthatóságát. - A jövő kihívásaira (vízkészlet gazdálkodás, élelmiszer ellátás és élelmiszerbiztonság, energiaellátás) - kihasználva a megye adottságait - megfelelő választ tudunk adni a K+F+I folyamatok eredményes felhasználásával. A régió természeti környezetének, 19

20 mint erőforrásnak az egyre nagyobb arányú kihasználásával új súlypontok képződnek a hagyományos ipari ágazatok mellett. - A növekvő versenyképesség, és innovációs teljesítmény bővülő foglalkoztatottságot eredményez. A jövőkép alapján rögzíthető az eléréséhez szükséges célrendszer. 4.2 Javasolt cél Figyelembe véve a megye gazdasági-társadalmi helyzetét és a tervezési időszak stratégiai kereteit, a regionális stratégia javasolt átfogó célja: A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység célrendszereinek kijelölésével és fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudásteremtés, tudás- és technológia transzfer, valamint tudáshasznosítás tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok által elérhető szinergiák kihasználásával, növekedhessen a megye-, és a megyében működő vállalkozások gazdasági versenyképessége, fenntarthatóvá téve a gazdasági növekedést is. Az átfogó cél elérése érdekében építeni lehet a megye ipari, gazdasági hagyományaira, tudásbázisaira és figyelembe vehetőek a természeti, kulturális adottságait. A fejlesztési célok eléréséhez a gazdasági szereplők együttműködésének ösztönzése mellett fontos az üzleti infrastruktúra, a szolgáltatások (beleértve a turisztikai, kereskedelmi, stb.) fejlesztése, a természeti értékek, kulturális- és ipari örökség fenntartható hasznosítása, a területi különbségek mérséklése. Az átfogó cél elérésének érdekében intézkedésként preferálható a megye gazdasági centrumaiban tervezett fejlesztések oly módon, hogy a centrumok gazdasági potenciálja minél nagyobb mértékben növekedhessen, húzó hatást gyakorolva ezzel a periférikus területek fejlődésére is. (High-tech fejlesztések.) A megye fejlesztéspolitikai céljait figyelembe véve az erőforrás koncentráció, valamint a kritikus tömeg biztosíthatósága érdekében az intelligens specializáció elveinek megfelelően többek között koncentrálni kell a célkitűzéshez kapcsolódó technológiai és iparági területeken. Ennek megfelelően összefoglaló táblázatban szerepeltetjük az eddigi stratégiai dokumentumok által jelzett ágazati és iparági preferenciákat. 20

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben