VÁRPALOTA KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 VÁRPALOTA KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Lakner Zoltán szociálpolitikus

2 TARTALOM 1. Bevezetés...3 A koncepció célja, funkciója, feladatai Helyzetelemzés A többcélú kistérségi társulás alapadatai Népesség Foglalkoztatás - munkanélküliség Cigány népesség Szociális ellátás Kistérségi feladatellátás Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Étkeztetés Támogató szolgálat Nappali ellátás A szociális törvény változásai A Többcélú Társulás feladatellátása Térségi szociális alapszolgáltatási központ Változások a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén Családsegítés Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása Szakosított ellátást nyújtó intézmények Ápoló Otthon Az Időskorúak Gondozóháza Nem biztosított ellátások Várpalota Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - Végrehajtandó feladatok

3 1. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. törvény (továbbiakban Sztv., vagy szociális törvény) átfogóan meghatározza a fenntartói feladatokat, szabályozza magát a fenntartó fogalmát a szociális feladatok tekintetében. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg: állami, nem állami és egyházi fenntartókat, melyeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozza. A különböző szociális ellátások szervezésében meghatározó a fenntartók szerepe, hiszen a működtetéshez szükséges feltételek biztosítása a fenntartók kötelezettsége. Az Sztv évi módosítása tovább bővítette a fenntartókra háruló feladatokat több területen is, így a szolgáltatástervezési koncepció elkészítése is beépült a feladatok közé. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92. a szociális ellátásokat biztosító intézményeket fenntartó önkormányzati társulásokat szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére és annak kétévente történő felülvizsgálatára, aktualizálására kötelezte. A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége az Sztv. szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzatot, illetve megyei önkormányzatot érinti. Amennyiben azonban a települések egyes szociális feladataikat társulás keretei között látják el, az e szolgáltat ások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezés értelemszerűen tehát az állami fenntartók számára jelent feladatot, hiszen elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más nem állami, egyházi fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait meghatározza. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény értelmében a többcélú kistérségi társulás kistérségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése és szervezése, valamint intézmények fenntartása mellett részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában. 3

4 A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat különböző közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról, többek között a szociális ellátás témakörében. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás és a területfejlesztés pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. A támogatások lehívásának aktuális feltételeit a mindenkor hatályos költségvetési törvény szabályozza. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor fontos követelmény - a realitásokon alapuló, elsősorban primer adatokból származó információk feldolgozása, ezért arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körben kapjunk információkat a térség szociális szolgáltatásában közreműködőktől, - a tervezés és szolgáltatásfejlesztés ütemezésénél a fokozatosság elvének érvényesítése, - a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése, - a szakmai munka színvonalának emelése. Cél, hogy az intézményi struktúra fejlesztése során a szociális és gyermekvédelmi ellátásokban korszerű, modern integráció valósuljon meg. Fontos prioritás, hogy a települési önkormányzatok, illetve a lakosság helyi szükségleteire és igényeire, de térségi szemlélettel, problémaorientáltan határozza meg az ellátórendszer korszerűsítését, fejlesztését. A jövőképen alapuló településfejlesztési stratégiai célok alapvetően egy fő célkitűzésre vezethetőek vissza: a településeken élők életminőségének jobbá tételére. A fenti szempontokat érvényesítve készült el a Várpalotai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Figyelembe véve a komplex térségfejlesztés alapkövetelményét, a koncepció készítése során arra törekedtünk, hogy olyan léptékű program kerüljön kidolgozásra, amely a rendelkezésre álló forrásokból megvalósítható. 4

5 A koncepció célja, funkciója, feladatai A szolgáltatástervezési koncepció célja: meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, melyeket a kistérség, a felmerülő igények, szükségletek kielégítése során követ. A célok elérése érdekében a kistérségi önkormányzatok és a szociális szolgáltató intézményrendszer a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítsa ellátórendszerét. A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - egységes szociális szolgáltató politika kialakításának elősegítése a településen. - a térség adott társadalmi-gazdasági helyzetű településein, a kistérségben a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését, a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, - megszüntetni a hiányosságokat, a szociális szolgáltatásokkal való lefedettséget, a területi egyenlőtlenségek mérséklését kívánja előmozdítani, - a lakosság számára hozzáférhetővé tenni a helyben nem működő szociális szolgáltatásokat. - elősegíteni a szociális és gyermekvédelmi törvény által bevezetésre kerülő új típusú szolgáltatásokat. - Várpalotán és a térség településein a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere működjön, amely minőségi és egyben differenciált. - olyan szolgáltató rendszer kialakítása, amely minőségi szakmai munkát végző, egyénre szabottan, összehangoltan, koordináltan működik, és amely a lehető legteljesebb mértékben képes lefedni és kezelni a szociális szükségleteket. 5

6 Értékek A helyi szociálpolitika gyakorlatában a szolgáltatások biztosítása során az alábbi értékek érvényesülését tekintjük elsődlegesnek: - egyénre szabott, differenciált ellátások, - szociális biztonság (a szükséget szenvedők kapják meg a megfelelő ellátást), - relatív biztonság ( társadalmi kockázat bekövetkezésekor az egyén/család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot), - ellátások, szolgáltatások kliensközeli biztosítása, - társadalmi integráció erősítése, - innováció, - minőség a szolgáltatásokban. 6

7 2. Helyzetelemzés Közép-Dunántúli régió A közép-dunántúli régiót alkotó a 26 kistérség Dunakanyartól a Balatonig húzódó km2-én 1,1 millióan élnek. Terület (km 2 ) Lakónépesség (fő, dec. 31.) Kistérségek száma

8 A 280 km 2 kiterjedésű Várpalotai Kistérség a Közép-Dunántúli Régióban,Veszprém megye keleti részén található. A Bakony-hegység apró településétől, Jásdtól, Tésen, Várpalotán, Pétfürdőn, Öskün és Ősin át Berhidáig, a Balaton szinte már közvetlen szomszédságáig terjed a várpalotai kistérség. Településeinek száma 7, központja Várpalota városa. A kistérség a Mezőföld és a Bakony találkozásánál fekszik, a déli rész településen, például Ősi és Berhiadán - a Mezőföldre jellemző településszerkezet alakult ki - míg Öskü, Jásd és Tés esetében inkább a Bakonyban található falvak jellegzetességei figyelhetőek meg. Várpalota és Pétfürdő magában hordozza az elmúlt évtizedek iparosításának következményeit. Ez tükröződik a foglalkoztatási szerkezetben is, hiszen amíg a megye egészét tekintve az ipar súlya 42 %-os, addig Várpalotán ez az arány 10 %-kal nagyobb. 8

9 2.1 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Közép-Dunántúli Régió Kistérség neve: Várpalotai Kistérség KSH azonosító: Kijelölt Várpalota Ssz. A kistérség települései Tagja-e a többcélú 1. Várpalota társulásnak (I/N) I 2. Berhida I 3. Pétfürdő I 4. Öskü I 5. Ősi I 6. Tés I 7. Jásd I A várpalotai kistérség települései 9

10 2.2 Népesség Település és Terület Lakónépesség Népsűsűség státusz (ha) (fő) (fő/km2) Várpalota város (térségközpont) ,6 Berhida város ,5 Pétfürdő nagyközség ,7 Öskü község ,7 Ősi község ,2 Tés község ,8 Jásd község ,61 Kistérség összesen ,01 A KSH 2007-es adatai szerint a kistérség összlakossága további növekedést mutat, mely alól csak a pétfürdői igen szerény népességcsökkenés a kivétel. 10

11 Települések Név Jogáll Terület (100ha) Népesség (fő) Berhida Város Jásd Község Ősi Község Öskü Község Pétfürdő Község Tés Község Várpalota Város Összesen Adatforrás: KSH 2007 A térség állandó lakónépesség száma közel 39 ezer fő, gyarapodó. A népsűrűség nemcsak a megyei, de az országos átlagot is felülmúlja. Az öregedési index mutató értéke alapján a térség fiatalos korösszetételű, ebben a tekintetben a megyében a 2., országos viszonylatban a 49. helyen áll. Településnév Állandó Férfiak Nők 0-19 éves lakosság éves éves éves Várpalota Berhida Pétfürdő Öskü Ősi Tés Jásd Összesen:

12 Várpalota térségének demográfiai folyamatai szinte azonos módon illeszkednek a régióban tapasztaltakhoz, így azok áttekintése és a nemzeti szintű adatokkal való összevetése jelen elemzésünkben is érvényes megfontolásokhoz vezethet. A népesség korcsoportos megoszlása az év elején, területi részletezés szerint Közép- Dunántúl Ország 0 14 éves ,9 20, ,3 17, ,8 15, ,0 14, éves ,0 66, ,5 68, ,7 68, ,7 68,8 65 X éves ,0 13, ,2 14, ,6 15, ,7 16,4 Régiónk és térségünk korstruktúrájának változó trendjei teljesen megegyeznek az országos folyamatok jellemzőivel, attól tendenciájában nem tér el, viszont rövid távon, mint például azk aktív korúak viszonylag magas aránya tekintetében rendelkezik a térség némi előnnyel, amit viszont jelentősen gyengít az épp ezen, teherviselésre alkalmas korosztályt érintő magas munkanélküliség.. A folyamat fő jellemzője a demográfiai öregedés, s ez mind az egészségügy helyi rendszerére, mind pedig a szociális hálózatra megkülönböztetett terhelést ró. Az öregedési folyamat következtében nő a lakosság átlagos életkora elején a nők átlagéletkora 42,4, a férfiaké 38,2 év volt. A népesség-előreszámítás (alapváltozata) zerint 12

13 2010-re az ország lakosainak átlagéletkora 41 év lesz. Mivel az időskorúak számának növekedésével párhuzamosan a gyermekkorúak száma csökken, jól érzékelhető az öregedési index erőteljes emelkedése, mely tendenciát csak a 80-as évek első felének átmeneti csökkenése tört meg. Az elmúlt 28 év alatt a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosan 48 fővel növekedett. (1980-ban száz gyermekkorúra még 62 időskorú ember jutott, január 1-én már 110.) A népesedési folyamatok áttekintése komoly tudományos megfontolások mentén lehetséges. Az alábbiakban számlálható elő azon szempontok egy része, amelyek a kérdés értelmezéséhez elengedhetetlenek. A demográfiai folyamatokat befolyásoló gazdasági, társadalmi tényezők vizsgálata A vizsgálat során felhasznált magyarázó változók: az adott kistérségben a városi népesség aránya (%) a kistérség településeinek átlagos népesség száma (fő) az adott kistérségben a 120 fő/km 2 feletti népsűrűségű településeken élők aránya az adott kistérségben a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (%) az adott kistérségben, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya (%) az adott kistérségben a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya (%) az elvégzett átlagos osztályszám az adott kistérségben a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva (%) (munkanélküliek aránya) az adott kistérségben a 180 napon túli regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva (%) (tartós munkanélküliek aránya) a pályakezdő regisztrált munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%) (pályakezdő munkanélküliek aránya) kistérségenként az 1000 lakosra jutó adózók száma (1000 lakosra jutó adózó) kistérségenként az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem (Ft) (SZJA alapot képező átlagos jövedelem) az adott kistérségben az egy állandó lakosra jutó SZJA (Ft) (átlagos SZJA) 13

14 az adott kistérségben a roma népesség aránya (%) (2001-es népszámlálási adatok alapján) Természetesen ennél szélesebb szempontrendszer áttekintésére van szükség, amelyet egy konkrét családpolitikai kutatás és tervezési elemeket tartalmazó koncepció átgondolása során lehet megfogalmazni. Várpalota népessége a megelőző évtizedekben gyors ütemben gyarapodott; az 1900-as évek eleji népességszáma a 6000 főt is alig haladta meg, 1990-re viszont már fősre nőtt a népesség száma. A rendszerváltozás után jelentős népességcsökkenésről mégsem beszélhetünk. Az 1990 körüli majd fős népességszám, valamint a 2006-os es érték közötti differenciát a Pétfürdőtől való különválás okozza. A két város együttesen ma is eléri a fős lélekszámot. A város lakónépessége 2001-ben fő volt, közel 1000 fővel kevesebb, mint az állandó népessség száma. Okaként elsősorban a helyi munkalehetőségek hiánya jelölhető meg, sokan ugyanis csak máshol, más településeken tudnak munkát vállalni. A 2001-es Népszámlálás szerint a Várpalotán lakó, munkahellyel rendelkező lakosoknak több, mint 45%-a (4061 fő) nem Várpalotán dolgozott, hanem más településen talált magának munkát Legfőképpen Veszprém és Székesfehérvár a befogadó város. A népességcsökkenés ennek ellenére folyamatos, amelyet részben a város természetes szaporodásának állandó negatívuma okoz. A természetes fogyás tíz év távlatában nagyságrendileg nem tért el az ország egészétől, valamint a megyét jellemző természetes fogyás mértékétől sem, illetve a kistérség népességfogyatkozása is hasonlóan alakult. A népességcsökkenést ezen kívül negatívan befolyásolta a folyamatos elvándorlás is a városból. A halálozási és a születési adatok, a természetes szaporodás lassú ütemű, de folyamatos csökkenése fölveti egy helyi családbarát politika kialakításának szükségességét. Jelentősége ugyan nem befolyásolta döntő mértékben a népességszám változását, az elvándorlás azonban 1990 óta a legtöbb évben meghaladta a beköltözők számát, a város tehát inkább népességkibocsátóként szerepel a településhálózatban. Ugyanakkor az állandó népesség korösszetételében is megfigyelhető egy folyamatos áltozás hez képest közel 3 százalékponttal növekedett az időskorúak aránya (2006-ban 18,9% 14

15 volt), a fiatalkorúaké ezzel szemben csökkent, 2006-os 18,4%-os aránya több mint 3 százalékponttal alacsonyabb a 10 évvel korábbihoz képest. A népmozgalmi adatok és folyamatok alapján megállapítható, hogy a várpalotai kistérség az országos, sőt a regionális és a megyei átlagtól eltérő, annál kedvezőbb képet mutat. Ez a megállapítás mind a korstruktúra, mind pedig a vándorlási egyenleg alakulása vonatkozásában is helytálló és biztató. Hozzá kell tenni azonban, hogy az utóbbi években a vándorlási egyenleg is pozitívból negatívba fordult. Ez a térség lakosságmegtartó erejének csökkenésére, a válságjelenségek helyi fokozódására utal. 15

16 Közép-Dunántúli régió/veszprém megye/várpalotai kistérség 16

17 Régiónk és térségünk korstruktúrájának változó trendjei teljesen megegyeznek az országos folyamatok jellemzőivel, attól tendenciájában nem tér el, viszont rövid távon, mint például az aktív korúak viszonylag magas aránya tekintetében rendelkezik a térség némi előnnyel, amit viszont jelentősen gyengítenek az épp ezen, teherviselésre alkalmas korosztályt érintő magas munkanélküliségi adatok. A folyamat fő jellemzője a demográfiai öregedés, s ez mind az egészségügy helyi rendszerére, mind pedig a szociális hálózatra megkülönböztetett terhelést ró. Az öregedési folyamat következtében nő a lakosság átlagos életkora elején a nők átlagéletkora 42,4, a férfiaké 38,2 év volt. A népesség-előreszámítás (alapváltozata) szerint 2010-re az ország lakosainak átlagéletkora 41 év lesz. Mivel az időskorúak számának növekedésével párhuzamosan a gyermekkorúak száma csökken, jól érzékelhető az öregedési index erőteljes emelkedése, mely tendenciát csak a 80-as évek első felének átmeneti csökkenése tört meg. Az elmúlt 28 év alatt a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosan 48 fővel növekedett. (1980-ban száz gyermekkorúra még 62 időskorú ember jutott, január 1-én már 110.) o Szükségesnek mutatatkozik az idősödési folyamatok térségi áttekintése, és az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak a várható fejleményeknek megfelelő fejlesztése. o A korstrukúra alakulásának másik jellemzője a gyermek- és ifjúkori népesség számának és arányának folyamatos csökkenése, valamint az a sajátos, az országos tendenciáknak megfelelő jellemző, amely a korosztályhoz tartozók romló szociális és mentális állapotának romlásával írható le. Ebből következik, egy átfogó, a gyermekvédelem, a gyermekjólét, a kultúra, a sport és oktatási területét együttesen kezelő térségi koncepció elkészítésének szükségessége. o A népmozgalmi, demográfiai folyamatok társadalmi hatásai miatt azonnali, de tervszerű munkára van szükség. Bár az országos tendenciáktól nehéz függetlenedni, de egy helyi, családbarát település, illetve családbarát térség koncepciójának kialakítása és végrehajtása hozhat olyan eredményeket, amelyek az életminőség javulásával, családbarát szolgáltatások létrehozásával segíthetik a helyi kötődések megerősítését, a gyermekvállalási hajlandóság növekedését. Egy család- és gyermekbarát környezet létrejötte a helyi társadalom általános közérzetének javításával jótékonyan hathat a helyi innovációs és gazdasági törekvésekre is. 17

18 2.3 Foglalkoztatás - munkanélküliség A munkanélküliségi folyamatok nemzeti, regonális és megyei szinten 2003 óta lassú ütemű, de töretlen romlást mutatnak. Ez alól a várpalotai kistérség kivételt jelentett, ugyanis 2005-től némi javulás, majd stagnálás mutatkozott. Az általános válságjelenségek azonban 2007 óta itt is megjelentek és állandósultak. Magyarországon a negyedévi mutatók szerint a foglalkoztatási ráta 56,7 százalékos volt, mely lényegesen alacsonyabb az EU tagországaiban számított átlagnál. Veszprém megye relatív mutatója a legkedvezőtlenebb a Közép-dunántúli Régión belül, melyet az alábbi adatok szemléltetnek: - a megyében 2009 I. negyedévében 9,3 %-kal kevesebben voltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában - az elmúlt egy évben 8420 fővel nőtt a nyilvántartott állástalanok száma. - az ország 7 régiója közül itt a legnagyobb mértékű a munkanélküliség, a stagnálás és a létszámcsökkenés egyre inkább jellemzővé válik. 18

19 Várpalota körzetében a nyilvántartott állástalanok létszáma 2684 fő, így jelenleg Veszprém megyében a 4. legmagasabb 15,5 %-os munkanélküliségi mutatóval számolhatunk. Utoljára 1995-ben mértek ilyen magas értéket. Ez az eredmény a beindult nagymértékű közcélú foglalkoztatás ellenére sem indult el pozitív irányban. A város jelenleg 145 személyt foglalkoztat közcélú foglalkoztatás keretében A térség munkanélküliségének további jellemzői: - az állástalanok között tartósan magas a férfiak aránya, - a nyilvántartott álláskeresők zöme fizikai foglalkozású, a legtöbben szakmunkás- és szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, de magas a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya - életkorukat tekintve a nyilvántartottak 17 %-a 25 évesnél fiatalabb, minden második regisztrált álláskereső éves korú, míg a nyilvántartottak harmada 45 év fölötti. Az adatok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak nyarának közepéig másfél év alatt - gyakorlatilag megkétszereződött a munkanélküliség a térségben, s az év végéig a háromszorosára is emelkedhet. A helyzet hónapról hónapra egyre nagyobb sebességgel romlik, és októberre eléri, illetve meg is haladja a 15 %-os ráta szintjét. A jelenleg megfigyelhető állapot tartós elhúzódása az egyéni-, a helyi- és az országos szintű problémák helyi fokozódását eredményezhetik, melyek kezelése azt megelőzően indokolt, mielőtt a jelenségeknek előre pontosan ki nem számítható, tartós, több generációt sújtó fizikai és morális hatásai kialakulnának. 19

20 Tele-pülés év Munkaváll. korú népes-ség Összes regisztrált száma Tartós munkanélküli Mn. Ell.ban része- sülők száma Segély T. ell.- ban r. RÁT-os RSZ-s Mn ráta Várpa jún ,4 -lota 2008.dec , dec ,3 Berhida jún , dec , dec ,7 Pétfür jún ,1 -dő 2008.dec , dec ,6 Öskü jún , dec , dec ,4 Ősi jún , dec , dec ,2 Tés jún , dec , dec ,6 Jásd jún , dec , dec ,5 20

21 A munkanélküliek számának alakulása a kistérség települései szerint Várpalota Berhida Pétfürdő Öskü Ősi Tés Jásd A munkanélküliek számának alakulása a kistérség településein összesen Munkanélüliek száma kistérségi szinten

22 A tartós munkanélküliek számának változása kistérségi szinten Tartós munkanélküliek száma A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektorok szerint % Közép-Dunántúl Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás ,8 41,1 48, , ,1 4,9 51,1 44 Mezőgazdaság Ipar szolgáltatás 22

23 A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektorok szerint % Ország összesen Mezőgazdaság Ipar Szolgálta tás ,4 35, ,9 32,3 62,8 4,9 62,8 32,3 Mezőgazdaság Ipar szolgáltatás A foglalkoztatás nemzetgazdasági szektorok szerinti megoszlásának változása regionális és kistérségi szinten is jelentős eltérést mutat az országos átlagtól. Az egész országot érintő jelentős szerkezeti változások ezen a területen itt nem érvényesültek azonos súllyal. Az ipar továbbra is magas foglalkoztatási hányadot épvisel. A gazdasági válság azonban éppen ezt az ágazatot sújtja a legjobban, így térségünkben a munkanélkülivé válás veszélye is fokozottabb. A térség jellemzően ipari berendezkedésű gazdasággal rendelkezik, a mezőgazdasági termelés csak alacsony értékben, jövedelem-kiegészítésként van jelen. A kistérség gazdasága jellemzően monolit szerkezetű, a megöröklött nagyipar struktúrákon - nehézipar, vegyipar - 23

24 nyugszik. A legfőbb munkaadók a Péti Nitrogénművek Rt, valamint a Magyar Alumíniumipari Rt. Térségi szinten jelentős foglalkoztatást biztosítanak a Berhidán, Peremarton Gyártelepen található kis- és középvállalkozások, amelyek a térség vegyipari hagyományait éltetik tovább. A rendszerváltást követően a helyi nagyüzemek piacvesztéséből adódóan jelentős munkanélküliség jellemezte a térséget, a Várpalotai Szénbányák bezárása hatalmas mennyiségű munkanélkülit eredményezett. Később a Veszprémben és Székesfehérváron megindult zöldmezős beruházások és az állami nagyvállalatok átalakítása stabilizálta a munkaerőpiacot. Napjainkban a munkanélküliségi ráta jellemzően a megyei átlag feletti értéket mutat, 10,5 %-ot tartósan meghaladva. Várpalota térségében 2009 őszén az egy évvel korábbihoz képest több, mint 1100 fővel nőtt az állástalanok létszáma. Várpalotán és térségében a legnagyobb gazdasági, társadalmi és szociális problémát a munkanélküliség drámai növekedése okozza. A lakosság anyagi veszteségei súlyosak, elhelyezkedési esélyeik és szociális helyzetük jelentősen romlik, kilátásaik beszűkültek. A helyi szociális ellátórendszerre olyan időszakban nehezedik az ebből a problémából származó fokozott terhelés, amikor az önkormányzati források további - radikális - szűkülése várható. A munkanélküliség térségi dinamikájának növekedése megkülönböztetett feladatot és felelősséget terhel mind a társulásra, mind pedig az egyes települési önkormányzatokra. Feltünő, hogy a tartós munkanélküliek számának növekedési ütemét jelentősen, többszörösen is meghaladja az összes munkanélküli számának növekedése. Az előbbiek számára a közcélú foglalkoztatás fönntartása és fejlesztése, valamint a Lépj egyet előre típusú programok bevezetése lehet kézzelfogható és hasznos segítség. A munkaerőpiacról egyre nagyobb számban újonnan kiesők számára a regionális és helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozóvá válást ösztönző eszközök aktivizálása, a helyi erőforrások feltárása és más, munkaerőpiaci visszaillesztő programok működtetése csökkentheti a szociális szükségletek növekedéséből származó nehézségeket. o Célszerűnek mutatkozik egy többszereplős munkaügyi szervezet,önkormányzati szereplők, szociális ellátók és szolgáltatók, civil szervezetek, helyi és regionális foglalkoztatók, vállakozók, stb. öszzefogására épülő válságkezelő munkacsoport felállítása. A térségben élők helyzetén sokat segíthet, hogy évek óta jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, amely a külső gazdasági környezet pozitív változása esetén megalapozhatja a válságból való gyors kilábalást. A térségben jelenlévő nagyipar 24

25 jellemzője a korábbi években az erős környezeti terhelés volt, amelynek csökkentésére jelentős lépések történtek az elmúlt évtizedben. Ez a legmarkánsabban az un. "japán hitel" keretében valósult meg. A fejlesztési program legjelentősebb eredménye a térségben a teljes infrastruktúra kiépítése és a vállalatok környezetvédelmi beruházásainak finanszírozása volt. A program másik fontos eredménye, hogy a várpalotai kistérség önkormányzatai olyan jól működő térségi társulást hoztak létre, amelynek jelentős tapasztalata van a térségi beruházások koordinálásában. Ez a területfejlesztési társulás alakult át a évben Várpalota Kistérség Többcélú Társulásává, amely a év őszén bővült ki Jásd település csatlakozásával. A kistérségben található hét település a megyén belül a legkisebb statisztikai egységet alkotja. Az infrastrukturális fejlettség az informatika és távközlés tekintetében megfelelőnek mondható. A települések mindegyikében elérhető a szélessávú internet szolgáltatás. Az életszínvonalat, az életesélyeket és általában a szociális viszonyok alakulását egy korszerű szemléletű megközelítés az életminőség kategóriáival méri. Ezek között megkülönböztetett a jelentőségű a lakosságot szolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a közszolgáltatások elérhetősége is, amit jól példáz a közműolló pozitív elmozdulása. A kistérség ebben a tekintetben is messze a megyei, regionális és az országos adatok fölött teljesít. 25

26 2.4 Cigány népesség A város, község hivatalos és nemzetiségi neve Népesség összesen Ebből: a cigány (roma, beás, romani) Nemzeti- Séghez tartozók kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők Anyanyelvűek nyelvet családi, baráti körben használók Várpalota Berhida Öskü Tés Pétfürdő A 2001-es népszámlálás alapján a városban a nemzeti kisebbségek igen kis arányban vannak jelen, a teljes népességnek csupán 1,4%-át alkotják. Legnagyobb részük romának vallotta magát (a teljes népesség 0,6%-a), A cigány népesség népszámlálási adatait szakmai körök tízszeres szorzó alapján becsülik. Ez azt jelenti, hogy a tényleges, bevalláson alapuló adatokhoz képest lényegesen nagyobb számú népességgel kell számolnunk. A 200 főt alig meghaladó népszámlási adatok helyett közel 2000 fős cigány kisebbség térségi jelenléte valószínűsíthető. Ezt a becslést támasztja alá a Közoktatási Esélyegyenlőségi tervben megjelölt adat, mely szerint a gyermekek csaknem 10 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, roma származású. A helyi kisebbség szociális viszonyairól megbízható, méréseken alapuló információk nem állnak rendelkezésre. Vélelmezhető azonban, hogy helyzetük az országos és regionális állapotoknak megfelelő, vagy legalábbis azzal hasonló. A közoktatási esélyegyenlőségi terv a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számbavétele alapján fogalmazta meg a szükséges tennivalókat. Felzárkóztatásukra megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani. 26

27 Várpalotán egy viszonylag kis kiterjedésű szegregátumot Beszálló akna - határoltak le a KSH adatai alpján. Figyelemre méltó, hogy a város erőfeszítéseket tesz és anyagi áldozatokat is vállal a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai felzárkózatásának elősegítése céljábó létrehozott Tanoda program működtetésével. A program célja, célcsoportja A Tanoda olyan tanulást segítő oktatáson kívül működő délutáni, hétvégi munkaforma, amely a legtöbb helyen civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok fenntartásában működik. Több éve működnek már az országban különböző tanodák, amelyek a hátrányos helyzetű, különösen roma származású tanulók felzárkóztatására kínálnak lehetőséget. A program keretében mentorok segítségével támogatót tanulók közül általános iskolás, alsó tagozatos: 5 fő, általános iskolás, felső tagozatos: 19 fő, és középiskolás tanulók: 2 fő; összesen 26 tanuló. A tanoda célja, szerepe, hogy - megakadályozza a hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódását, segítse a sikeres tanulást, kultúrálódást, életvezetési gazdagodást, - az általános iskola egyik kulcsproblémáján segíteni, a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási képességének fejlesztésével, továbbtanulásuk, érettségit adó vagy szakközépiskolába, szakiskolába való felvételük elősegítésével, - a középiskolában továbbtanulók körében a lemorzsolódás megakadályozása, szakmai bizonyítvány, érettségi megszerzése. 27