PROJEKT ZÁRÓJELENTÉS (5.)

Átírás

1 BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK PROJEKT ZÁRÓJELENTÉS (5.) A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztése. 1. rész 2006/018/ számú Átmeneti Támogatás projekt. Budapest, február hó.

2 Végsı teljesítési igazolás Szerzıdést eredményezı eljárás hivatkozási száma és elnevezése: Szerzıdés nyilvántartási száma: 2006/018/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztése. 2006/018/ Vállalkozó BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke Budapest, Mőegyetem rkp. 3. K.mf.4. Megrendelı Kedvezményezett Végsı kedvezményezett Központi Pénzügyi és Szerzıdéskötı Egység (CFCU) 1077 Budapest, Wesselényi utca KvVM, Víz Keretirányelv Fıosztály 1011 Bp. Fı utca VKKI 1012 Budapest, Márvány utca 1/c A teljesítés igazolására jogosult személy: Márfai László (VKKI) Alulírott Márfai László a VKKI képviseletében igazolom, hogy a PIB (5.) zárójelentés szállítása és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása maradéktalanul és teljes összhangban a fent jelölt szerzıdésben foglaltakkal megtörtént: Kelt: február.. Kedvezményezett képviselıje. SPO Az igazolás tartalmát megismertem: Kelt:.. Vállalkozó képviselıje 2

3 Témavezetı Dr. Józsa János Munkatársak Antal Gábor Baranya Sándor Fehér Gizella Dr. Goda László Hőse Zsolt Dr. Ijjas István Kerék Gábor Kling Zoltán Dr. Koris Kálmán Dr. Krámer Tamás Mészáros Benı Sokoray-Varga Béla Váradi Zsolt 3

4 Tartalomjegyzék 1. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA A projekt célja és szervezeti felépítése Részletes feladatleírás és munkaterv Az egyes feladatok végrehajtásának bemutatása Méréssel, adatképzéssel kapcsolatos tevékenységek Adatbázis fejlesztés, adatelemzés kialakítása MUNKAFOLYAMATOK A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN A projekt beszámolók, szakmai és tudományos ülések, oktatási feladatok ellátása A szakmai anyagok közreadása A PROJEKT SZAKMAI FEJEZETEI A projekt informatikai fejlesztése Hidromorfológia adatrögzítı és feldolgozó program / Program használati útmutató Hidromorfológia adatbázis leírása Hidromorfológia webhely / Használati útmutató A méréstechnika metodikai fejlesztése Akusztikus Doppler-elvő áramlásmérık (ADCP) alkalmazása a felmérésekben A lebegtetett hordalék és a mederanyag laboratóriumi kiértékelése a szemeloszlás meghatározásával Nagy és közepes vízfolyások hidromorfológiai felmérésének metodikai fejlesztése Rögzített pontú ADCP mérések Függély menti sebességeloszlások vizsgálata Az illesztett logaritmikus profilból származtatható jellemzık Hosszirányú diszperziós együttható számítása Élıhely értékelés Hidrodinamikai modellezés Példaalkalmazások Kisvízfolyások hidromorfológiai felmérésének metodikai fejlesztése Minıségbiztosítás, a szabványosítás elıkészítése (Minıségirányítási eljárás, hidromorfológiai monitoring felmérés és feldolgozás) Az eljárás célja Az eljárás alkalmazása Felelısségek és hatáskörök Általános elıírások, megjegyzések A hidromorfológiai monitoring felmérés és feldolgozás tevékenység leírása Nem vízrajzi szabványok és mőszaki elıírások A jövı feladatai, hidromorfológiai felmérések fejlesztési lehetıségei Hivatkozott irodalom MELLÉKLETEK Reprezentatív mérési szakaszok körzetenként Mérési tapasztalatok a Közép Dunántúl térségébıl

5 4.3 Mérési tapasztalatok az Észak Dunántúl térségébıl Mérés a Duna fajszi szakaszán A felmérések során keletkezett adatok felhasználása a biológus és a vegyész szemével Általános érvényő megállapítások Néhány kiragadott példa rövid esettanulmányok Példák az adatbázisból leszőrhetı összefüggésekre A projekt keretében alkalmazott hidrodinamikai modell elméleti háttere Matematikai modell Numerikus megoldás Turbulencia-modellezés Nyomásmezı számítása Kezdeti- és peremfeltételek A projekt keretében elvégzett áramlástani modellvizsgálatok eredményei Víztest: Fajszi Duna-szakasz Víztest: Mindszent alatti Tisza-szakasz Víztest: Drávaszabolcsi Dráva-szakasz

6 1. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA 1.1 A PROJEKT CÉLJA ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A projektet közbeszerzési eljárás keretében pályázta meg és nyerte el a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke. A szerzıdéskötésre a pályázat nyertese és a Központi Pénzügyi és Szerzıdéskötı Egység (továbbiakban: KPSZE (CFCU)) között került sor. A projekt Kedvezményezettje: a KvVM, Víz keretirányelv Fıosztály 1011 Bp. Fı utca A projekt végsı Kedvezményezettje: VKKI, 1012 Bp. Márvány u. 1/c. A projektigazgató személye megváltozott, Kiss Pál helyett a június 3.-i PIB ülésen szavazással: Márfai László lett. Megbízott képviselıje (Dr. Józsa János egyetemi tanár, tanszékvezetı, az Építımérnöki Kar dékánhelyettese) április 14-én írta alá a szerzıdést, melynek Megbízó általi aláírására május 29-én került sor. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke az alábbi 10% fölötti alvállalkozókkal együtt végzi a munkát: 1. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Társaság. 2. H-FIT Informatikai Betéti Társaság. További partnerek: 3. MÉRA Tanácsadó és szolgáltató Kft. 4. Vízrajzos-hidrometriai mérıcsoportok, melyeket szakmai vezetıjükkel és adataikkal az alábbi táblázatban adunk meg. 5. Egyéni szakértık, az egyes feladatoknak megfelelı tudományágak legkiválóbb hazai képviselıi. A résztvevık részletes adatait, tudományos tevékenységét a projekt pályázat anyaga részletesen tartalmazta, így az a projektet felügyelı szervek és egyének elıtt teljes körően ismert. A projekt kidolgozása során projektindító jelentés, elırehaladási jelentések és zárójelentés elkészítése volt szükséges és elıírt. Jelen zárójelentésben rögzítjük a projekt célját, a szerzıdés végrehajtásához elvezetı részletes munkatervet, a végrehajtás fıbb állomásait, jelentés tartalmi és formai elemeinek meghatározását, a feladatmegosztást. A munka kereteinek meghatározása lehetıséget adott arra is, hogy a mérések elıkészítése során, továbbá az eredmények feldolgozása közben, a leghatékonyabb, és legtöbb tudományos eredmény elérése érdekében egyes feladatokat mennyiségben kismértékben megváltoztassunk (bıvítsük). Mindezek természetesen a Projekt Intézı Bizottság (a továbbiakban PIB) hatékony közremőködésével és jóváhagyásával volt lehetséges és szükséges. 6

7 7

8 A projekt fı célja a magyarországi felszíni vizek új hidromorfológiai monitoring rendszeréhez az intézményi háttér kialakítása. Az Európai Unió Víz Keretirányelvében (EU VKI, 60/2000 EC.) foglaltak megvalósításához a KvVM a magyar Vízrajzi Szolgálatot alkalmassá kívánja tenni az új, komplex feladatok ellátására. Ismert, hogy a VKI célkitőzéseihez rendelt feladatok között kiemelten fontosak a között elkészítendı vízgyőjtı-gazdálkodási tervek, melyekhez 2007-tıl az országos monitoring hálózat szolgáltatja a megalapozást jelentı adatokat. A hidromorfológiai eljárások, adatok és feldolgozások elindítása már csak emiatt is halaszthatatlanul fontos, továbbá a tervezés, majd a végrehajtás hatásvizsgálatánál is fontos a monitoringozás eredményeinek felhasználása. Fentiekhez jelen pályázati projekt módszertani, végrehajtási és irányítási eszközöket, illetve speciális adatbázis-hátteret és feldolgozó szoftvereket valósított meg. Speciális célok. - A vizek lefolyásának, tározódásának hidraulikáját, a kapcsolódó vízkémiai folyamatokat és az ökológiai rendszerek életterét befolyásoló medrek hidromorfológiai feltárásához szükséges munkafolyamatokat irányító, koordináló intézményi háttér biztosítása, - A tevékenység nyilvántartási, elemzési és statisztikai feladataival kapcsolatos adatbázis- és adatfeldolgozási háttér kialakítása, - Szabatos felvételi, feldolgozási eljárások és elıírások készítése, ezek alapján reprezentatív felvételek végrehajtása, majd ütemtervek készítése a teljes körő állapotfelvételhez. Tevékenységek. A megvalósítást három fı idıben részben átfedésben végezhetı szakaszra lehetett bontani, amelyeken belül több tevékenységet volt szükséges végrehajtani. Az elsı szakasz az elıkészítı, alapozó tevékenységek köre, melyen belül a módszertani útmutatók, elıírások, a minıségbiztosítási rendszer került kidolgozásra. A második szakasz két fı részbıl áll, az elsı a reprezentatív felvételek ellenırzött végrehajtása; a párhuzamosan futó másik részben az adatbázis-háttér fejlesztése, az ellenırzési, feldolgozási és statisztikai alkalmazások kifejlesztése folyt. A harmadik befejezı szakasz a kiértékelés, oktatás szakasza, melyet az intranetes és internetes közreadás, valamint az így megalapozott távlati tevékenységekhez szükséges dokumentáció készítése egészített ki. Tervezett és elért eredmények. 1. a felszíni víztestek morfológiai felmérésére vonatkozó módszertan egységesítése, 2. a mederanyag mintavételezés módszertanának kidolgozása, 3. reprezentatív felvételek végrehajtása, 4. minıségbiztosítási eljáráson alapuló központi ellenırzési és irányítási rendszer kidolgozása, 5. az EU VKI adatigényét kiszolgáló adatbázis létrehozása és adatelemzési eljárások, 6. internetes/intranetes közönség-tájékoztatás és a biztonságos adatszolgáltatás. 8

9 1.2 RÉSZLETES FELADATLEÍRÁS ÉS MUNKATERV a) Módszertani útmutatók, elıírások, mintavételi eljárások kidolgozása. Az EU VKI szerinti hidromorfológiai monitoring komplex munkáira, illetve egyes nem szokványos felvételezésekre még nem áll rendelkezésre teljes körő szabályozás. A projekt elsı tevékenységeként vállalkozó összegyőjti a kapcsolódó hazai (és/vagy uniós) szabványokat, szabványos eljárásokat és elıírásokat. A szabványok és a szükséges kiegészítések, módosítások alapján módszertani útmutató készült. Kidolgozásra (illetve adaptálásra) kerültek a mintavételi eljárások elıírásai, beleértve az adatfelvételi őrlapokat (formai és tartalmi szempontból) és a kitöltési utasításokat. Elıírások készültek az őrlapok alapján történı számítógépi adatrögzítés tartalmára, a mezı (adat-) szintő és adatmezık közötti ellenırzések formájára, algoritmusára. A módszertani elıírások elkészülte és a gyakorlati alkalmazás között Megbízott konzultációt hívott össze a kidolgozók és a Kedvezményezett által delegáltak között. Továbblépés csak az eljárások jóváhagyásával történt b) Adatfelvételi és irányítási munkák minıségbiztosításának kidolgozása. A komplex adatfelvételek egyes eljárásai a késıbbi egyenértékő végrehajthatóság érdekében a jövıben szabványosításra kerülnek, illetve elıírásba foglaltatnak. Az eljárásokat a vízügyi ágazat vízrajzi egységeinél alkalmazott ISO 9001:2000 vagy azzal egyenértékő rendszer alatti minıségbiztosítás elıírásaival kerül összehangolásra, elıkészítendı a vízügyi ágazatban való bevezetést. A munkarész tartalmazza a szükséges külsı és belsı dokumentumokat, a bevezetés feltételeit és ellenırzési pontjait c) Projektirányítás, folyamat-ellenırzés. A projektet a Megbízott a megadott ellenırzési pontoknál az egyes munkarészek végrehajtását illetıen dokumentálja, és ismerteti a PIB-el. A Megbízott felel az általa bevont közremőködık, alvállalkozók teljesítéséért, a határidık betartásáért, valamint a munka szervezéséért. A Projekt Irányító Bizottságot az alábbi listán mutatjuk be. 9

10 Márfai László (VKKI) elnök Dr. Józsa János (BME) témavezetı Dr. Koris Kálmán (BME) titkár Antal Gábor (Székesfehérvár) tag Dr. Bakonyi Péter (VITUKI) igazgató Bénik László (VKKI) tag Bozó Pál (KvVM) fıovez Buzás Zsuzsa (KvVM) tag Ferenczi Beáta (NFÜ) tag Dr. Goda László (Baja) tag Holló Gyula (KvVM) fıov Hőse Zsolt (H-FIT) igazgató Kerék Gábor (Gyır) tag Rátkai György (VKKI) fıov Tóthné, Pálfi Katalin (KvVM-FI) tag Török Attila (KPSzE) tag Udvardiné, Kabay Krisztina projekt (KvVM-FI) menedzser Táblázat A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztése. Projekt Irányító Bizottság (PIB). A projekt végrehajtásához elengedhetetlen, hogy a Megbízott a szükséges, a Vízügyi Adattárban és a KÖVIZIG-eken tárolt információkhoz és adatokhoz, továbbá a mérésekhez szükséges eszközökhöz a Kedvezményezett képviselıjén keresztül hozzájut, természetesen betartva az adatvédelmi elıírásokat. Továbbá elvárt az is, hogy az adatbázis-fejlesztéssel kapcsolatos információkat a Kedvezményezett biztosítja, illetve a VA központi adatgazdáján keresztül biztosíttatja. A Megbízott az egyes ellenırzési pontoknál (módszertan kidolgozása, mérési pontok kijelölése, felvételek elvégzése, programok átadása, stb.) a Kedvezményezett képviselıjével konzultált, aki folytatást jóváhagyatta. A projekt folyamán a Kedvezményezett képviselıje jogot formált arra, hogy a (rész-) feladatok dokumentációjába való betekintésre, a méréseken/mintavételeken való eseti részvételre, továbbá a projektcéloktól való jelentıs eltérés esetén rendkívüli konzultációt hívjon össze. A munka áttekintı (nagyléptékő) ütemtervét a következı táblázatban részletezzük. 10

11 Idıbeosztás (év, hó) Általános ütemezés V É G R E H A J T Á S 1. Szerzıdéskötés, PIB alakuló ülés 2. Mérési módszertan, mérési pontok, adatfelvételi őrlapok 3. Adatbázis kialakítás, adatfelviteli program átadás. 4. Mérések elkészülte. Adatfeldolgozási program átadása 5. Megjelenítési/közreadási program 6. Mérések kiértékelése, dokumentálása 7. Eljárási és szabvány-javaslatok, internetes közreadás 8. Lezárás, elfogadás/hiánypótlás, átvétel 1-2. Táblázat A munkavégzés üteme és az ellenırzési pontok. A részletes feladattervet és végrehajtási folyamatot a mellékelt GANTT-diagramon mutatjuk be a következı oldalakon. 11

12 12

13 1.3 AZ EGYES FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK BEMUTATÁSA Méréssel, adatképzéssel kapcsolatos tevékenységek a) Reprezentatív mérési pontok kijelölése. A VKI szerinti vízfolyás víztestek közül a természetes víztestek (jelenleg: 775 db) reprezentatív felvételére volt szükség. A kijelölésnél figyelembe vettük a VKI tipológia szerinti 25 típusba sorolást, ahol az egyes típusokat képviselı egyedek száma 1 és 224 között változik. Az azonos típusba soroltakon belül biztosítottuk egyes hidromorfológiai jellemzık (vízgyőjtı alak, kitettség) típus reprezentálását is. A kijelölés elbírálásába a területileg érintett KÖVIZIG-ek és a Kedvezményezett által kijelölt szakértıket is bevontuk, azzal, hogy az elızetes információkhoz jutást a Kedvezményezett biztosította a Megbízottnak. A területi szakértık listáját az 1.1 fejezet táblázata foglalja össze. A kijelölés alapvetı mennyiségi szempontja, hogy a természetes vízfolyás víztestek mintegy 20-25%-án - az elıbbiekben leírt reprezentativitás figyelembevételével - legalább egy-egy szelvényben végrehajtásra kerüljön a hidromorfológiai állapotfelvétel. A szelvényen egy jól definiált szakaszt értünk, hiszen ennek van komoly hidromorfológiai tartalma, de a továbbiakban a szakaszt szelvényként említjük. Ez a felvételi arány és módszer biztosította a jellemzéseknek a mérésekbe jelenleg idıigény és költség okokból - be nem vonható víztestekre való kiterjeszthetıséget. A területi egységenkénti kiválasztott és reprezentatív szelvények kimutatását a rendelkezésre álló mőszerezettséggel az alábbi táblázat foglalja össze. Sorsz. VIZIG közp. Kijelölt szelvény Végleges szelvény Szárny NAU- TILUS ADCP GPS Minilabor 1. Gyır van van van van nincs 2. Budapest 19 9 van van van nincs nincs 3. Baja van van van van van 4. Szfehérvár van van van van Pastel-UV 5. Pécs van van van van nincs 6. Szombathely van van van nincs van 7. Nyíregyháza van van van nincs van 8. Miskolc van van van van van 9. Debrecen 9 13 van van van van van 10. Szolnok van van van van van 11. Szeged van van van van van 12. Gyula van van van van Hach-Lange Σ Táblázat Jelenlegi mőszerezettség körzetenként. 13

14 b) Reprezentatív mérési szakaszok körzetenként. A mérési szakaszok ismerete régiónként a hidromorfológiai monitoring alapvetı tájékozódási kiindulópontját jelentik. Ezért szükségesnek tartjuk ezek feltüntetését a zárójelentésben, azonban ehelyen csupán egy VÍZIG szakaszait foglaltuk táblázatba, a továbbiak a mellékletben szerepelnek (4.1 melléklet.). Sorszám KÖ-VI-ZIG szám Rendszáma (VOR) 1. 1 AEQ AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP AEP902 EU kódja AA118 AA206 AB772 AB394 AB683 AA382 AA921 AA626 AA626 AB087 AB622 AA291 AA325 AA325 Víztest Neve Hosz -sza (km) Típus kód Helye Mintavétel EOV X EOV Y Mag. (m B. f.) Únyi-patak alsó 13,53 5 Tokod-Sárisáp Által-ér alsó 35,91 9 Tatabánya Concó-felsı és mellékágai 40,95 9 Kisbér-Tárkány Ikva középsı 20,69 9 Fertıszentmiklós ,93 Rábca 47,67 13 Lébény ,66 Rák-patak (Ikvavízgyőjtı) 17,74 4 Sopron ,08 Répce alsó 21,00 12 Markósaroki dz Duna Szigetköznél 62,15 23 Nagybajcs ,40 Duna Gönyő-Szob között 87,75 24 Koppánymonostor ,88 Lajta 18,03 13 Hegyeshalom ,50 Mosoni-Duna középsı 71,95 13 Mecsér ,15 Marcal torkolati része 26,66 19 Rábaszentmiklós ,30 Rába (Kis-Rábától) 49,45 13 Árpás ,13 Rába torkolati szakasz 18,64 19 Gyır felett , Táblázat Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mérési szakaszai c) Mederfelvételek és mintavételek végrehajtása. Az egyes kijelölt felvételi szelvényben összefoglalóan az alábbi tevékenységek végrehajtására került sor: - A szelvény helyének rögzítése: a mérési szelvény egy jól beazonosítható pontján karóval való megjelölése, koordinátájának és magasságának (m B. f.) meghatározása (kézi GPS pontosság, amennyiben nem áll rendelkezésre magasabb szintő bemért pont) a térinformatikai ábrázolás és a késıbbi visszakereshetıség érdekében, - A szelvény környezetének (elızetes metodika szerint, vízfolyásmérettıl függıen 3B víztükörszélesség, kisvízfolyásoknál ~2x100 m) morfológiai feltárása (benıttség, mővelési ág, medervonalazás, keresztezı mőtárgyak, víz be- és kivezetés), adatlap kitöltés. Jellemzı helyeken digitális fényképek készítése, - Völgyszelvény geodéziai felvétele az ismert, illetve becsült LNV szintjéig, töltésezett folyószakaszon a töltés koronáig. A vízhozammérés illeszkedésének biztosítása, 14

15 - Vízhozam- és sebességmérés végrehajtása, a szabványos mérési eljárás szerint. Az áramlási viszonyok (holttér, visszaforgás, stb.) és az azt befolyásoló helyi tényezık részletes leírása, - Vízhozamméréssel egyidejő hordalékmintavétel és vízminıségi mintavétel, - Mederanyag mintavétel. A vízminıségi minták helyszíni vagy laborba szállítás utáni kiértékelése megtörtént. Biztosan a helyszínen mért mennyiség a vízhımérséklet volt, ugyanakkor labormunkát igényelt a lebegtetett hordalék és a mederanyag feldolgozása. A mérések helyérıl és idıpontjáról a területileg illetékes vízügyi szervezet vízrajzi egységének, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségeknek (KTVF), illetve a Természetvédelmi Igazgatóságnak az értesítést kaptak d) A hidromorfológiai felméréshez kapcsolódó vízrajzi mérések és vízminıségi vizsgálatok részletes végrehajtása, értékelése és dokumentálása. A mérési szakasz, illetve referencia szelvény kiválasztása A hidromorfológiai monitoring célterületét jelentı vízfolyásszakaszt alapvetıen az ökológiai (környezeti) felmérés szempontjai szerint kellett kiválasztani. A vizsgálati szakaszon belül ki kellett jelölni egy referencia szelvényt, amely az áramlási viszonyok tekintetében jellemzınek tekinthetı. A vizsgálati szakasz hosszát úgy kellett meghatározni, hogy az ne legyen kisebb, mint a mérıszelvény középvízi szélességének háromszorosa, és legyen legalább 200 m ( m a mérıszelvény alatt és fölött). Az így meghatározott szakasz-hossz mind a környezeti megfigyelések, mind a vízrajzi mérések szempontjából megfelelı. A referencia szelvényt egy jól beazonosítható pontján karóval meg kellett jelölni, helyszínrajzi (EOV X, EOV Y) és magassági (m B. f.) koordinátáit meg kellett határozni. Meg kellett mérni a szelvény irányának északhoz viszonyított szögértékét a kijelölt pontból nézve. 50 m szelvényszélességig (geodéziai) mágneses iránytő használata megfelelı, azon túl pontos geodéziai módszerekkel kellett az irányt meghatározni. Megjegyzés: az eredeti mőszaki leírás a pont rögzítésében megengedi a kézi GPS használatát. Ha a teljes felmért szelvényt abszolút rendszerbe illesztése a cél, és késıbb több, azonos szelvényben végzett mérés eredményeinek összehasonlítását kell elvégezni, akkor a mérésekhez geodéziai pontosság szükséges. Amennyiben a késıbbiekben cél a referencia szelvény idınkénti felkeresése és újbóli felmérése akkor meggondolandó a szelvény egyik, vagy mindkét végpontjának kıvel történı állandósítása. A referencia szelvény geodéziai felvétele A referencia szelvénynek mind a vízzel borított, mind a száraz részét fel kellett mérni. A vízzel borított szelvényrészen a megmérendı szelvénypontok sőrőségére a vízhozammérés során alkalmazott pontsőrőség az irányadó. A szelvény száraz részét az ismert, illetve becsült LNV szintjéig, töltésezett folyószakaszon a töltéskoronáig kellett felmérni. A megmért szelvénynek tartalmaznia kellett a jellegzetes pontokat (partél, sodorvonal, töltésláb és 15

16 korona). Amennyiben a referencia szelvény alkalmas a vízhozam mérésére, akkor vízzel borított szelvény azonos a vízhozammérési keresztszelvénnyel. Vízhozam- és áramlásmérések Vízrajzi-módszertani megközelítésben a két csoportra osztjuk a vízfolyásokat: A nagy- és közepes folyók csoportjába azokat soroljuk, amelyek alkalmasak Doppler elven mőködı folyami áramlásmérık (ADCP, ADP) használatára. A nagy- és közepes folyókon ezekkel az eszközökkel hajtjuk végre vízhozam- és áramlásmérést. A kisvízfolyásokon, csatornákon forgószárnyas sebességmérıvel, illetve indukciós sebességmérıvel dolgoztunk. Vízhozam- és áramlásmérések nagy- és közepes folyókon ADCP (ADP) áramlásmérıkkel. Részletes leírás és ábrázolás a PIB (1)-(2)-ben. Szelvény-menti sebességviszonyok felmérése mozgó hajóval /vízhozam-mérés/. A mérést a vonatkozó elıírás szerint kellett végezni, legalább 4 (2 x oda-vissza) átkeléssel. A pozícionálást az ADCP-hez kapcsolt, geodéziai pontosságú GPS-szel kellett végezni. Megjegyzés: a vízhozamméréshez nem feltétlenül van szükség GPS-re, legfeljebb akkor, ha a mérés nagyvizes idıszakban történik, és medermozgás feltételezhetı. (Megfelelıen végrehajtott próbakör eredményei alapján, bizonyos határig még ebben az esetben is elvégezhetı a szükséges korrekció GPS nélkül.) Ugyanakkor a következıkben részletezett mérések eredményeit földrajzi rendszerbe kellett illeszteni, ezért a GPS használata nehezen volt megkerülhetı. Ebben az esetben pedig a GPS-t a normál vízhozam mérésekhez is célszerő volt használni. A mérési eredményeket a mérés során rögzített teljes körő nyers adatfájlok formájában kellett archiválni (tehát a kiegészítı adatokat tartalmazók is el voltak tárolva). Az így eltárolt adatokat végül egy adatbázisba töltötték fel. A nyersadatok formátuma a mérıeszköztıl függıen változhatott, de a feldolgozási módszer alkalmas volt ezek fogadására. Függélymenti sebességviszonyok felmérése rögzített hajóval. A mérést a referencia szelvényben 5, elıre rögzített helyő függélyben kellett elvégezni továbbá a vizsgálandó szakasz elején és végén további 3-3 függélyben. A függélyeket úgy kellett a szelvényben kiosztani, hogy egy függély jusson a szelvény legmélyebb pontjába, a többit pedig ennek figyelembe vételével, lehetıség szerint egyenletesen kellett szétosztani. A mérıhajót horgonnyal kellett rögzíteni. A mérés során alkalmazandó cellaméret cm volt, a szelvény átlagos vízmélységének függvényében (lehetıleg a legkisebb mélységő függélyben sem volt 5-nél kevesebb érvényes cella). A mérést egy függélyben 5 percig kellett végezni. A függély helyét ± 0,5 m pontossággal, célszerően GPS-szel meghatározták meg. Hasonlóan a mozgóhajós méréshez a fix helyő mérések adatait is a teljes körő nyers adatfájlok formájában kellett tárolni majd feltölteni. Teljes szakasz sebességviszonyainak felmérése mozgó hajóval. Ezt a mérést a teljes vizsgálati szakasz áramlási viszonyainak megismeréséhez kellett elvégezni. A mérıhajó kis sebességgel, parttól partig tartó cikk-cakk útvonalon járta be a teljes szakaszt. Az egymást követı cikk-cakk szelvények távolsága a szelvényszélesség 16

17 egytized részénél nem volt több. A hajó mozgásának pozícionálását célszerően ADCP-vel végezték. Adatok archiválása az elızıekhez hasonlóan történt. Vízhozam- és sebességmérés végrehajtása kisvízfolyáson, csatornán. A mérést a vonatkozó mérési eljárás szerint kellett elvégezni, forgószárnyas vagy indukciós sebességmérıvel. Az áramlási viszonyokat (holttér, visszaforgás, stb.) és az azt befolyásoló helyi tényezıket részletesen le kellett írni. A mérést lehetıség szerint a kijelölt referencia szelvényben kellett végrehajtani. Amennyiben ez nem volt lehetséges pl. a referencia szelvény benıttsége miatt, akkor a mérésre alkalmasabb szelvényt kellett keresni. Ebben az esetben a mért sebességek, illetve azok eloszlása nyilván nem volt jellemzı a referencia szelvényre. De ebben az esetben is meg kellett adni becsült adatként, illetve a mérésbıl történı átszámítással a referencia szelvényben feltételezhetı átlagos és legnagyobb sebességet. A számítást, az adatok tárolását és az eredmények dokumentálását a vízrajznál rendszeresített Hozam programmal kellett elvégezni. Lebegtetett hordalék mérése A vízhozam-méréssel egyidejőleg lebegtetett hordalékmintát kellett venni a vonatkozó elıírások szerint. A mintát talajmechanikai laboratóriumban értékelték ki, koncentráció és szemeloszlás meghatározásával. A laboratóriumi eredmények birtokában hordalékhozamot kellett meghatározni a Hozam program segítségével. Mederanyag mintavétel és vizsgálat Mederanyag mintát kellett venni minden olyan függélyben, ahol lebegtetett mintavétel is történt. A mintavétel eszköze serleges mintavevı vagy Van Veen típusú (markolós) mintavevı volt. A szükséges mintamennyiség 0,5-1,0 kg. A mintavétel zavart mintát eredményezett, amit talajmechanikai laboratóriumban kellett kiértékelni szemeloszlás meghatározásával és lehetıség szerint geológiai jellemzéssel. Iszapvastagság mérése Ha a mederfenék nem kemény, hanem iszappal borított, akkor meg kellett mérni a lágy iszap vastagságát. A mérést a hordalékmérésre kijelölt szelvényben kellett elvégezni. A mérés szondarúddal történt, a mélységmérésnek megfelelıen, egyszer tárcsával (az iszapfelszínig), majd pedig tárcsa nélkül (ameddig a rúd gyenge nyomásra lehatol). A két mérés különbsége az iszapvastagság. Vízmintavétel és vízkémiai vizsgálatok (Részletes leírás a PIB (1)-ben.) A vízkémiai vizsgálatok célja: A hidromorfológiai felméréshez kapcsolódó vízkémiai vizsgálatok célja az volt, hogy a vizsgálatba bevont szakaszról alapvetı vízkémiai információk is rendelkezésre álljanak a felmérés idıpontjából. Különösen fontos volt ezen ismeretek beszerzése abban az esetben, ha a felmérésre kijelölt szakasz nem egyezett a vízminıségi monitoring-ponttal, ott részletes vízminıségi vizsgálatok nem történnek. Ilyen eset lehet például, amikor egy hosszabb vízfolyás eddig nem vizsgált területén kiegészítı hidromorfológiai felméréseket kívánunk 17

18 végezni, vagy az adott vízfolyás az éves monitoring tervben nem szerepel. A vizsgálandó komponensek kiválasztásában az a szempont érvényesült, hogy kis ráfordítással, egyszerő mérési módszerekkel használható információkat szerezzünk és kihasználjuk a rendelkezésre álló eszközöket. A kiválasztott komponensek tájékoztatást adnak a víz általános tulajdonságairól (szín, szag, hımérséklet, ph, fajlagos vezetıképesség), a leggyakrabban gondot okozó tápanyag- (ammóniumion, nitrition, nitrátion és ortofoszfátion) és szerves anyag terhelésrıl (kémiai oxigénigény, oldott oxigéntartalom). Az expedíciószerően, kis gyakorisággal elvégzett mérések messzemenı következtetések levonására ugyan alkalmatlanok, de kiegészítik a meglévı adatokat, illetve felhívhatják a figyelmet eddig még nem ismert, nem vizsgált problémákra, ilyenformán alapot adhatnak a további monitoring fejlesztésekre. A mintavétel helyének kijelölése: A mintavételt alapvetıen a vízhozammérés szelvényében végeztük. Nagy vízfolyások esetében három mintavételi pontot jelöltünk ki (balpart, sodorvonal, jobbpart), kis- és közepes vízfolyások esetében csak a sodorvonalat vizsgáltuk. A sodorvonal helyét a megjegyzésben, illetve a környezeti adatok részletes helyszínrajzában jelölni kell. Ha nagy folyóknál a sodorvonal valamelyik széllel egyezik, akkor a harmadik mintavételi pont a víztest közepe volt. Mintavétel: A mintavételek során a vízfolyás felsı 50 cm-es rétegét mintáztuk (Értelemszerően az ennél sekélyebb felszíni vizek esetében a lehetıségekhez képest vettünk mintát). A mintavétel során merített mintát vettünk. Kerülni kellett a mederanyag, mederüledék felkeveredését, mert az nem tartozik a vízmintához és a mérési eredményeket esetlegesen meghamisíthatja. Ha a mintavétel során speciális viszonyokat találtunk (pl. a meder erısen benövényesedett vagy álló, pangó vízbıl tudtunk csak mintát venni), akkor ezt a jegyzıkönyv megjegyzés rovatában mindenképp jeleztük, mert ezek a körülmények az eredmények megítélését alapvetıen megváltoztatják. A vízminıségi mintavételek során minden mintavételi hely EOV koordinátáját meg kellett határozni és azt a jegyzıkönyvben rögzíteni kellett. Alapvetı helyszíni mérések és megfigyelések: A mintavétel során rögzíteni kellett a mintavétel során tapasztaltakat és helyszíni méréseket kellett végezni. A mintavételeknél a dátum mellett az idıpontot is rögzítésre kerültek. A nem számszerősíthetı komponensek esetében a magyarországi gyakorlatban elfogadott és használt kódrendszert használtuk, amit az alábbiakban ismertetünk: A szemrevételezés során észlelt egyéb jellemzık (pl. a víz habzása, haltetemek a vizsgált szakaszon, szennyezések) a vízkémiai rész megjegyzés rovatában kerültek rögzítésre. Helyszíni mőszeres méréssel meghatározandó komponensek: Helyszíni méréssel meghatározható komponensek: a vízhımérséklet, a ph, a fajlagos vezetıképesség és az oldott oxigéntartalom (mg/l-ben, illetve az oxigéntelítettség %-ban). A helyszíni mérésekre az egyes komponensek mérésére szolgáló egyedi mőszereket vagy kombinált mérımőszert lehetett használni. Célszerő volt olyan mérımőszereket használni, 18

19 ahol a mőszer alkalmas a hımérsékletfüggés automatikus kompenzálására. (Vezetıképesség mérés esetében a mai monitoring gyakorlatban a kompenzálás 20 C-ra történik, azonban vannak olyan mőszerek, amik csak 25 C-ra tudnak kompenzálni. Ezt a megjegyzés rovatban jelölni kellett.) A mérések esetében törekedtünk a mérésnek a vízfolyásban történı elvégzésére. Az elektródákat kb. 50 cm-es mélységbe kellett meríteni. Ha erre nem volt mód, a mérést a merített mintában végeztük el, de ilyenkor a mérést a merítést követıen a lehetı leggyorsabban kellett elvégezni. A mőszereket a mőszerleírásban szereplı módon és gyakorisággal kellett kalibrálni. Különösen fontos volt, hogy az oldott oxigénmérıt a mintavétel helyén, a mérés elıtt kalibráljuk. Egyéb helyszíni vagy laboratóriumi mérések: A tápanyagkomponensek (ammónium-nitrogén /NH 4 + -N/, nitrit-nitrogén /NO 2 - -N/, nitrátnitrogénion /NO 3 - -N/ és ortofoszfátion /PO 4 3- /) esetében szintén lehetıség van a helyszíni mérésre, ha a mérıcsoportnak megfelelı helyszíni mérımőszer és teszt-készletek állnak rendelkezésére. A vízügyes gyakorlatban elterjedt HACH Drel 2000 helyszíni laboratórium e komponensek fotometriás mérésére megfelelı vegyszerkészletekkel alkalmas. Az egyes komponensekhez a felszíni vizeknél szokásos koncentrációtartományra kifejlesztett módszerek használata szükséges. Példaként a HACH által forgalmazott és ezen mérésekre alkalmas tesztcsomagokat a PIB (1) sorolja fel. Amennyiben a víz a vizsgált komponens koncentrációja a mérési tartományt meghaladja, a vízmintát a méréshez desztillált vízzel hígítani lehet (1:5, 1:10,... arányú pontos hígítás). E mérések kényelmesebben elvégezhetık laboratórium körülmények között (akár ugyanezen mőszerrel/módszerrel, akár a napi rutinban használt laboratóriumi módszerekkel). Ilyenkor a vizsgált szelvényben tiszta mőanyag palackba mintát veszünk (1-1,5 L), hőtve a laboratóriumba szállítjuk és ott 24 órán belül megvizsgáljuk. A kémiai oxigénigény (KOI k ) meghatározása szintén történhet a Drel 2000 minilaborral, de feltétel a mőszerhez rendszeresített (vagy más forrásból származó) termoblokk melegítı, ami a KOI-méréshez szükséges roncsolást lehetıvé teszi (a küvettatesztet 2 órán keresztül 150 C-on kell tartani). Emiatt a helyszíni mőszerrel való mérést is célszerő laboratóriumban végezni (a tápanyagkomponenseknél leírt mintából e vizsgálat is elvégezhetı). Természetesen vízkémiai laboratórium megléte esetén ez a mérés is elvégezhetı a laboratóriumban rendszeresített hagyományos módszerrel is. A Drel 2000-hez forgalmazott, felszíni vizekhez használható küvettatesztek: lásd PIB (1). A vizsgálatok kivitelezésénél a mőszerhez, illetve a módszerhez mellékelt leírás szerint jártunk el, betartva az ott megfogalmazott elıírásokat és óvintézkedéseket. Az eredmények megjelenítése: A helyszíni mérések és megfigyelések, valamint a laboratóriumban végzett vizsgálatok eredményeit a hidromorfológiai adatlapon kellett feltüntetni és elektronikus formában a vizsgálatok adatait tartalmazó központi adatbázisba eljuttatni. A táblázat kitöltésével a mérési eredmények mellett azok megítéléshez szükséges egyéb információkhoz is juthatunk. Az egyes komponensek mérési eredményeinek egységes kezelése érdekében a táblázat tartalmazza a komponensek mértékegységét is. Mérési módszerként az alkalmazott szabvány száma, vagy helyszíni mőszer esetén a metodika azonosító száma megfelelı. Ezek hiányában a módszer szövegesen került leírásra. 19

20 A terület környezeti felméréséhez kapcsolódó állapotfelvétel A mérési szakasz kiválasztása, a felmérés idıpontja. A mérési szakaszt a vízfolyáson úgy kellett kiválasztani, hogy az a víztest egészére (vagy legalábbis nagyobb részére) nézve reprezentatív legyen, figyelembe véve a vízfolyás méretét, mederviszonyait, áramlási viszonyokat, mélységet, növényzetet, területhasználatokat a víztest környezetében. Ennek eldöntéséhez javasolt volt az egész víztest elızetes felmérése. Amennyiben erre nem állt rendelkezésre elegendı idı, akkor a hozzáférhetı légifotók (MADOP 2005) lehetıséget teremtettek a vízfolyás és környezete gyors áttekintésére. Általában javasoltuk a vízfolyások középsı szakaszait, mert az élıvilág szempontjából ezek a szakaszok a legkarakterisztikusabbak (felsı szakaszon a vízfolyások általában fajszegényebbek, a torkolathoz közelebb pedig általában jobban érvényesülnek az antropogén hatások). Fontos szempont volt a szakasz kiválasztásánál, hogy ne lakott településen legyen, továbbá mőtárgyaktól, hidaktól felvízi és alvízi oldalon is legalább m távolságra legyen, mivel a mőtárgyak közelében a rendszeres karbantartás miatt nem biztos, hogy a növényzet a víztestre jellemzı. A vizsgálati szakasz hosszát úgy kellett meghatározni, hogy az ne legyen kisebb, mint a mérıszelvény középvízi szélességének háromszorosa, és legyen legalább 200 m ( m a mérıszelvény alatt és fölött). Ez megegyezett a vízrajzi mérésekhez javasolt szakaszhosszal. Az állapotfelmérést célszerően zömmel vegetációs idıszakban végeztünk (május végétıl augusztus közepéig). Erre az idıszakra ugyanis kialakul a part növényzeti jellege és a vízi növényzet is. Részletes szakaszleírás. A kijelölt szakaszon a hidromorfológiai állapot megfigyelése mellett rögzíteni kellett a növényzet állapotára vonatkozó jellemzıket is az alábbiak szerint: Kiegészítı hidromorfológiai jellemzık A morfológiai jellemzést célszerően a mérıcsoport mérnök és biológus tagja együtt végezte, végigjárva a teljes szakaszt. A hidromorfológiai leírásnak a vizsgált szakaszra vonatkozóan a következı jellemzıkre kellett kitérnie: - Terepviszonyok, medervonalazás, kanyarviszonyok, meder/hullámtér viszony, - mellékágak, keresztezı mőtárgyak, duzzasztás, víz be- és kivezetés, - mesterséges beavatkozások, úgymint kotrás, kotrási anyag deponálása, növényzet eltávolítása, partbiztosítás, folyószabályozási mőtárgyak, - ismert szennyezıforrások a vizsgálati szakaszon, vagy annak felvizén, ha azok hatása a szakaszra kihatott, - becsült üledékvastagság cm-ben. Szakaszt jellemzı növényzet: Zonációszerkezet A vízi, parti és mocsári vegetáció legjellemzıbb tulajdonsága, hogy asszociációi a part vonalával többé-kevésbé párhuzamos sávokban helyezkednek el /zonációszerkezet/. A vízfolyásról nyert fontos információ a fı zónák megléte, hiánya vagy részleges hiánya. A leírásban szerepeltetni kellett a vizsgált szakaszon kialakult növényzeti zónákat (nyílt víz, hinaras (gyökerezı és lebegı), nádas, magas sásos/mocsári gyomnövényzet, 20