KOMPLEX BALATON RÉGIÓS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV

Átírás

1 KOMPLEX BALATON RÉGIÓS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV SIÓFOK, JANUÁR 23. Balatoni Szakképzési Projekt

2 HELYZETFELTÁRÁS... 4 Vezetıi összefoglaló... 4 A Balaton Régió jövıképe... 6 A fejlesztési program kidolgozásának módszertana... 6 A konzorcium bemutatása a fenntartók, az intézmények és a tanácsadó testületek Regionális beágyazottság A konzorcium bemutatása A konzorcium szakképzési profiljának bemutatása Konzorciumi tagok A projektben résztvevı képzı intézmények bemutatása Helyzetértékelés A jelenlegi szakképzési profil elemzése Az oktatott szakmák munkaerı-piaci helyzetének elemzése a KIR-STAT adatok alapján Sajátos nevelési igényő gyerekek számára biztosított szakképzési kínálat helyzete Vállalati képzıhelyek bemutatása Tanulószerzıdések Szakmapolitikai keretek Nemzeti Programok A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) A Dél-Dunántúli Régió iskolarendszerő szakképzésének elemzése és fejlesztésiracionalizálásai terve Nyugat-Dunántúli Regionális Szakképzés - Fejlesztési Program A Közép-Dunántúli Regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Keszthely - Hévíz Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája A Balaton Fejlesztési Stratégiája A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara középtávú szakképzési stratégiája A Konzorcium és együttmőködı partnerei által készített SWOT analízis A konzorcium fıbb erısségei a partnerek szerint A konzorcium fıbb gyengeségei a partnerek szerint A konzorcium fıbb lehetıségei a partnerek szerint A konzorcium fıbb veszélyei a partnerek szerint A helyzetelemzés mellékletei A helyzetelemzés mellékletei A programban részt vállaló oktatási intézmények számára kiküldött kérdıívek eredménydiagramjai A gazdaságban várható húzóágazatok felsorolása régiónként Helyzetelemzéshez kapcsolható diagramok és táblázatok STRATÉGIA A szakképzésfejlesztési-terv stratégiája és célrendszere Bevezetı A konzorcium elıtt álló kihívások, fıbb megoldandó feladatok köre a helyzetfeltárás alapján A fenntartói együttmőködés és intézményközi közös funkciók, fejlesztések kihívásai A munkaerıpiacnak való megfelelés kihívásai Szakmakínálat és kereslet összhangja Gyakorlati képzések és képzıhelyek Vállalati kapcsolatok Gyakorlati készségek Balatoni Szakképzési Projekt

3 Munkaerıpiac ismerete A demográfiai hullám, a pályaválasztás és a szülıi preferenciák kihívásai A tartalmi fejlesztések kihívásai A sajátos nevelési igényő gyermekek munkához jutásának kihívása A közösségfejlesztési szolgáltatások kihívásai A minıség fejlesztésének, folyamatos fenntartásának kihívásai Fejlesztések projektmenedzsment tapasztalatok hiánya A Balaton Kiemelt Üdülıkörzethez kapcsolódó hat fenntartó fenntartói együttmőködésének célrendszere a szakképzés komplex fejlesztésére ig A fenntartói együttmőködés kulcs területei A konzorcium célrendszerének összefoglalása Szakmastruktúra fejlesztés Szervezetfejlesztés Külsı és belsı szolgáltatások (Pályaorientáció, technológiai transzfer, közösségi szolgáltatások, esélyegyenlıség) Humánerıforrás fejlesztés A részletes célokhoz kapcsolódó indikátorok, gazdák megnevezése, üzenetek A FEJLESZTÉSI PROGRAM A célokhoz kapcsolódó projektek meghatározása A projektek részletes leírása Forrástérkép Forráslista a projektek megvalósításához A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) intézkedései A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) prioritási tengelyei Közép Dunántúli Operatív Program prioritási tengelyei Nyugat Dunántúli Regionális Operatív Program prioritási tengelyei Dél Dunántúli Regionális Operatív Program prioritási tengelyei Az egész életen át tartó tanulás programjának fıbb pályázati akciói MŐKÖDÉSI KÉZIKÖNYV A Mőködési Kézikönyv Célja A Mőködési Kézikönyv hatálya A Mőködési Kézikönyv hatóköre A Konzorciumi együttmőködés fıbb területei (folyamat- és tevékenységtérkép) Az együttmőködési területeken elérendı célok, eredmények Szervezeti ábra A Projektszervezet egyes szereplıinek bemutatása, feladataik és hatáskörük Az együttmőködési modell funkcióinak mátrixa Balatoni Szakképzési Projekt

4 HELYZETFELTÁRÁS Vezetıi összefoglaló A Komplex Balaton Régiós szakképzés-fejlesztési terv címő projekt célja, hogy a régiós konzorciumban szereplı hat fenntartó, tíz intézmény és hét közremőködı partner a balatoni igényekre alapozottan 3 éves Balaton-specifikus szakképzés-fejlesztési tervet hozzon létre. Konzorciumi vezetı: a Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Keszthely Konzorciumi tagok: Hévíz Város Önkormányzata, Hévíz Somogy Megyei Önkormányzata, Kaposvár Sziltop Oktatási Kht, Budakalász Szociális Missziótársulat, Budapest Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht., Zánka A programban részt vevı oktatási intézmények: Gazdasági Szakközépiskola, Keszthely Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Hévíz Bacsák György Szakképzı Iskola, Fonyód Baross Gábor Középiskola és Szakiskola, Siófok Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, Siófok Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, Fonyód Perczel Mór Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Siófok Pannon Középiskola és Szakiskola, Pécs Farkas Edit Szakiskola és Kollégium, Keszthely Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Zánka E három éves Balaton Régiós szakképzés-fejlesztési program keretében a regionális dokumentumokat összehangolása, az idıközben keletkezett kutatási eredmények felhasználásával, a Balaton Régió Stratégiájában megfogalmazott fejlesztési irányok figyelembe vételével közös, konszenzusos Balaton-specifikus fejlesztési kulcsterületek kerültek kialakításra. A Komplex Balaton Régiós szakképzés-fejlesztési terv részei: Helyzetfeltárás SWOT analízis Stratégia célok és a célok elérését szolgáló intézkedések leírása. Fejlesztési program az intézkedések részletes leírása, projektkidolgozás - beruházási tervek épületfejlesztéseket tartalmazó projekt esetén - forrástérkép. Mőködési Kézikönyv - a program végrehajtásának biztosítására. A fejlesztési terv kidolgozásában részt vettek a megyei kereskedelmi kamarák szakképzéssel foglalkozó lelkes munkatársai, így a programba beépültek a szakképzéssel és a munkaerıhelyzettel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott háttéranyagok, valamint e szervezetekkel készült interjúk, emellett alapoztunk a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a KIR-STAT adatokra, valamint a Munkaügyi Központok által kapott információkra, adatszolgáltatásaikra. Balatoni Szakképzési Projekt

5 A munka ütemterve igen szoros volt, szeptemberétıl februárig a projekt valamennyi résztvevıjétıl igen gondos munkát és erıfeszítéseket követelt meg, s ezen igénynek a projektben dolgozó valamennyi partner eleget tett melyet ezúton is megköszönünk! Balatoni Szakképzési Projekt

6 A Balaton Régió jövıképe A Balaton Régió a környezet, a turisztika, az információs társadalom európai színtő modellje, ahol a belföldi és külföldi turisták százezrei töltik a szabadidejüket az év minden szakában a kulturált épített és a megóvott természeti környezetben, melynek következtében a Balaton Régió lakosságának életminısége javul, a lakosság képzettsége, regionális tudata erısödik. A fejlesztési program kidolgozásának módszertana A Komplex Balaton Régiós Szakképzés-fejlesztési Terv címő dokumentum elkészítésének célja a Balaton Régió szereplıinek, illetve gazdasági, területfejlesztési és intézményi partnereinek együttmőködésével hat konzorciumi partner és az általuk fenntartott 10 szakközépiskola számára 3 éves szakképzés-fejlesztési terv megalkotása, mely meghatározza azokat a szakképzés-fejlesztési célokat, együttmőködéseket és tevékenységeket, melyek a Balaton Régióban a jelenlegi és jövıbeni speciális igényeknek megfelelnek. A projektben a részt vevık a fenntartók és az intézmények - mellett együttmőködı partnereink a megyei kamarák, a megyei, majd a regionális munkaügyi központok, felsıoktatási intézmények, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., valamint közremőködik szakértıként budapesti székhelyő Szinergia Kft. A Balaton régió szakképzés-fejlesztési terve egy összetett közigazgatási rendszeren belül jön létre. A térségi lefedettség a Balaton dél nyugati részében valósul meg. A térszerkezet egységeit, a megyén belüli vonzási viszonyokat elsısorban a természeti tényezık (domborzat, vízrajz) határozzák meg. Ennek következtében a terület középsı részén egy Balaton-parti, nyugati részén pedig egy Nagykanizsa Zalaegerszeg másodrendő szerkezeti vonal található. A Somogy Megyei Önkormányzat bekapcsolásával a vonzáskörzethez kapcsolhatók a somogyi gyógyfürdık is. A konzorciumi partnerek által lefedett terület kompakt, így könnyen bejárható. A partnerek közötti együttmőködési formákat az elfogadott Konzorciumi Együttmőködési Megállapodás részletesen rögzíti. Az együttmőködés a fenntartók között az intézményi kínálat összehangolásában, a versenyképesebb szakképzés fejlesztése érdekében közös projektek elindításával, valamint az együttmőködı partnerek folyamatos adatszolgáltatásával kívánja elérni. A konzorcium kiemelt hangsúllyal szerepelteti a stratégia-alkotásban a térségben levı nagyobb munkaadókat, terveit, elképzeléseit a munkaadói igények integrálásával alakítja ki. A konzorciumi partnereken túl nagyon fontos a három érintett régió kulcsszereplıivel folytatott állandó kommunikáció és állandó, formális kapcsolat létrehozása. A partnerek megállapodtak abban, hogy az együttmőködések kereteinek szabályozására Mőködési Kézikönyvet hoznak létre, amely a fejlesztési terv részét képezi. A projekt megvalósítása során a kialakított, a pályázatban elfogadott ütemterv szerint folyt a szakképzés-fejlesztési terv készítése, mely egyrészt a konzorciumi tagok a partnerek széles körő bevonásával a rendszeres idıközökben megszervezett workshopokon, kis- és nagycsoportos mőhelymunka módszerével alakítottak ki, másrészt az egyes fázisokban az egyeztetések személyesen és elektronikus levelezés segítségével mentek végbe. A Balatoni Szakképzési Projekt

7 mőhelymunkák eredményét, az összeállított emlékeztetıket a projektben részt vett partnerek rendszeresen megkapták - a dokumentumok megalkotásában a szakértık támaszkodtak és figyelembe vették a beérkezett véleményeket, javaslatokat és észrevételeket.. A projekt megvalósulása során az ismert és rendelkezésre álló fejlesztési dokumentumok beszerzésre kerültek, a Komplex Balaton Régiós Szakképzés-fejlesztési Terv készítésének megalapozása céljából. A megvalósítás idırendi folyamata az alábbiak szerint zajlott: Projektindító, partnerség kialakítás szeptember 22.: Projektindító feladategyeztetı - kezdeményezı megbeszélés. A megbeszélésen megtörtént tervezéssel kapcsolatos lépések, a feladatok elosztása, a felelısök kijelölése. Meghatározásra került az együttmőködés szervezeti háttere: a konzorciumi együttmőködés keretének körvonalazása. Résztvevık: A gesztor, az Akadémia Alapítvány és szakértıi csoportja, Szinergia Kft. munkatársai, Balatoni Integrációs Kht. szakértıi stábja, partnerek szeptember 25. Partnerség kialakítás. A partnerek a konzorciumi együttmőködés tervezetét megtárgyalták: a Konzorciumi Tanács szervezeti felépítését, a jelen lévık kijelölték a Tanács tagjainak képviselıit. Rögzítették a hatásköröket, meghatározták a testületek szerepkörét. (Partneri testület) A tervezési folyamat ütemtervét módosították és véglegesítették. A projekt menedzselésével a Balatoni Integrációs Kht-t bízták meg, a projektben szakértıként való közremőködéssel a budapesti a Szinergia Kft-t. Résztvevık: Konzorciumi összekötık (fenntartók delegált képviselıje), szakértık. Helyzetelemzés elıkészítése Az oktatási intézmények pontos elemzéséhez szükséges adatlapokat a szakértık összeállították, melyeket a projekt valamennyi partnere véleményezhette. A kialakított adatlapok tartalmi elemei: 1. Az oktatási intézmények jelenlegi szakmakínálatának felmérése, értékelése 2. Az intézmények tárgyi eszközeirıl készült elemzı összefüggések feltárása, bemutatása. A beérkezı észrevételek alapján az iskolák összeállították a megelemzendı adatokat, majd két lépcsıben (szakmakínálat-felmérı adatlapok, eszközfelmérı adatlapok) visszaküldték a. a szakértık részére. Az elemzések eredményeinek tárgyalása is két körben történt, melyek elemzı eredményeit, tanulságait a partnerek megkaptak október 31.: Helyzetelemzés elıkészítés A mőhelymunkanapra a megyei kereskedelmi és iparkamarák, a munkaügyi központok, a regionális-, a megyei oktatási és területfejlesztési partnerek és a munkaadói kör széles spektruma kapott meghívást a helyzetelemzés széles körben való megalapozottsága céljából. A workshop alkalmával a szakértık által készített helyzetelemzés megvitatása, SWOT analízis megalkotása csoportmunkában történt. Résztvevık: Konzorciumi összekötık, intézmények, együttmőködı partnerek, meghatározó kulcsszereplık Balatoni Szakképzési Projekt

8 Fejlesztési irányok, célok meghatározása november 23.: a szakképzés-fejlesztési terv helyzetfeltárásának véleményezése. A partnerek e mőhelymunka alkalmával a helyzetelemzés végleges formáját tárgyalták. A szakképzés-fejlesztési terv stratégiájának megtárgyalása során a szakértık segítségével elızetes javaslatokat tettek a terv fejlesztési irányaira. Résztvevık: Balatoni Integrációs Kht., a gesztor Akadémia Alapítvány, a konzorciumi összekötık, intézmények, együttmőködı partnerek, meghatározó kulcsszereplık december 7.: a szakképzés-fejlesztési terv helyzetfeltárásának véglegesítése. A szakértık által elkészített helyzetfeltárás vélemények beérkezése és összesítését követıen prezentáció elıadás formájában került a konzorcium elé. Résztvevık: A gesztor Alapítvány, konzorciumi összekötık, intézmények, együttmőködı partnerek, meghatározó kulcsszereplık Stratégia-alkotás december 7.: A helyzetelemzés végleges elfogadása; Stratégia I. Helyzetelemzés véglegesítése a széles körő adatok elemzések segítségével megtörtént. A fejlesztési terv stratégiájának ezen mőhelymunka fázisában elsısorban a fejlesztési irányok, célok megtárgyalása, az elérni kívánt eredmények partnerek általi egyeztetése folyt. Résztvevık: Balatoni Integrációs Kht., a gesztor Alapítvány, konzorciumi összekötık, intézmények, együttmőködı partnerek, meghatározó kulcsszereplık december 13.: Stratégia II. a fejlesztési irányok, célok meghatározása E mőhelymunka során projekt résztvevıire az egyik legnehezebb feladat megoldása várt: a fejlesztési irányok, célok megtárgyalása, az elérni kívánt eredmények, együttmőködési modell megtárgyalása. A Konzorcium a helyzetelemzés alapján meghatározta a stratégiai célokat: 1. Szakmastruktúra fejlesztés 2. Szervezetfejlesztés 3. Külsı-belsı szolgáltatások (pályaorientációs, technológiai-transzfer, közösségi szolgáltatások, esélyegyenlıség) 4. Humánerıforrás fejlesztés Résztvevık: Fenntartók döntési jogokkal felhatalmazott képviselıi és a konzorciumi összekötık Fejlesztési program kialakítás december 19.: Fejlesztési Program I. Fejlesztési programot a szakértık a javaslatok alapján összeállították. A partnerek elé a fejlesztési program mellett az együttmőködési modell szervezeti, jogi feltételeinek kidolgozása került, illetve a mőhelymunka keretében a konkrét szakmai tervek, célok, együttmőködési modell megtárgyalására került sor. Résztvevık: Konzorciumi összekötık, intézmények, együttmőködı partnerek, meghatározó kulcsszereplık. A mőhelymunkák során felmerült észrevételeket, javaslatokat, kritikákat a szakértık folyamatosan egyeztették, beépítették a létrejött dokumentumokba. Balatoni Szakképzési Projekt

9 2007. január 9. Fejlesztési Program II. A mőhelymunka célja a Stratégia, a Fejlesztési Program, az együttmőködési modell véglegesítése (elfogadás során felmerült és befogadott módosítási javaslatok) átvezetése volt. Résztvevık: fenntartók képviselıi (közvetlen döntés-elıkészítık), konzorciumi összekötık január. 12 Beruházási tervek I. Ez alkalommal a partnerek a megismert szakmakínálati projekttervekhez kapcsolódóan a projektben résztvevık beruházási tervek egyeztetését végezték el saját és külsı szakértık bevonásával. Résztvevık: fenntartók döntés elıkészítıi, szakértık, intézmények január 19. Beruházási terv II. Beruházási tervek véglegesítése e megbeszélésen történt meg. A konzorcium elfogadta döntésre javasolt fejlesztéseket. Résztvevık: fenntartók döntés elıkészítıi A fejlesztési program-alkotás lezáró lépései január 23. Konzorciumi tanács dönt a fejlesztések elfogadásáról. Projektzáró konferencia: a fejlesztési program prezentációja, értékelése A partnerekkel való konzultáció módot adott a projekt értékelésére, a további lépések felvázolására, a lehetséges jövıbeni tervek, partnerségek egyeztetésére. Résztvevık: Konzorciumi összekötık, intézmények, együttmőködı partnerek, meghatározó kulcsszereplık, a fejlesztési terv készítése során bekapcsolódó külsı és belsı partnerek, szakértık február 21. A Konzorcium elfogadta a fejlesztési tervek módosításait. Megtárgyalta az éves munkatervet, melyben kiemelten kívánja kezelni a pályázati lehetıségeket. Résztvevık: Konzorciumi tagok, összekötık. A helyzetelemzés alapján a Konzorcium által elfogadott stratégiai célok és az intézkedések az alábbiak: Komplex központi képzıhely létrehozása a wellness és egészségturizmushoz kapcsolódó szakmákhoz kapcsolódóan. Módszertani központ létrehozása a sajátos nevelési igényő és speciális segítséget igénylı tanulók támogatására a munkaerıpiacba integrált új képzési modell megvalósítása érdekében. A Balaton régió munkaerı-piaci szakképzési elırejelzési rendszerének létrehozása és mőködtetése. Idegen-nyelvi készségek fejlesztése az oktatók és tanulók részére. A turizmus-vendéglátás szakmacsoporthoz kapcsolódó tananyagfejlesztés, pedagógustovábbképzés, eszközfejlesztés, közös gyakorlati képzések megvalósítása. Pedagógus-továbbképzési rendszer a szakoktatók részére. A szociális szakmákhoz kapcsolódó képzı központ kialakítása. Felnıttképzési hálózat létrehozása a Balaton régióban. Az EU ismeretek terjesztése a pedagógusok és tanulók között. Fenntartói együttmőködéshez kapcsolódó szervezetfejlesztés. Balaton specifikus tananyag fejlesztése. Balatoni Szakképzési Projekt

10 Vállalkozók részére fejlesztési célú pályázati alap létrehozása a pályakezdık foglalkoztatásának ösztönzésére. Környezetvédelmi ismeretek elterjesztése. A projektben résztvevı valamennyi intézményt érintı közös fejlesztések, melyek horizontális célokat is érvényesítenek: Nyelvi képzés, fejlesztés, Informatikai képzés, fejlesztés, Balaton specifikus tananyag fejlesztése, Környezetvédelmi ismeretek elterjesztése. Balatoni Szakképzési Projekt

11 A konzorcium bemutatása a fenntartók, az intézmények és a tanácsadó testületek Regionális beágyazottság A Balaton Régió a évi CXII. Területfejlesztési Törvényben meghatározott területe három statisztikai régióhoz tartozik: a Nyugat-Dunántúli, a Dél-Dunántúli és a Közép- Dunántúli Régiókhoz; három megyéhez: Zala, Somogy és Veszprém megyéhez, illetve területén tizenhárom kistérség található. Az állandó népesség eloszlása, települési szerkezet A régióhoz 164 település tartozik, ezekbıl 16 városi jogú, 39 település fekszik a part mentén, köztük 9 város. A térséget alapvetıen a kis lélekszámú ( ) települések túlsúlya jellemzi, a népesség 51,4%-a a 16 városban, 48,6%-a a 148 községben él. A népsőrőségben is jelentıs területi különbségek tapasztalhatók: a partközeli településeken átlagosan 102 fı, míg a távolabbi településeken mindössze 49 fı él 1 km2-en. Az idegenforgalmi idényben az üdülınépesség néhány településen meghaladja a lakónépesség számát. A térség településszerkezetének, gazdasági fejlettségének vizsgálata három töréspont létezését mutatja: Az egyik töréspont a tótól, azaz a régió legfontosabb turisztikai vonzerejét jelentı Balaton-parttól való távolság. A másik töréspont a régiót alkotó települések mérete. Balatoni Szakképzési Projekt

12 Az utóbbi évek átfogó vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy ezen két, eddig ismert törésvonalon túl a régiót csaknem minden releváns mutató mentén mérhetı jelentıs foltszerő mikro-regionális különbségek jellemzik: kedvezıtlenebb a helyzete a Marcali, Lengyeltóti, kedvezıbb a Siófoki és a Keszthely-Hévízi környéknek. A települések fejlettségét és a jólétet jellemzı mutatók annál magasabbak, minél közelebb fekszenek a parthoz, ezek elsısorban üdülı-rekreációs jellemzıkkel jobban felruházott települési övezetek, ahol jellegük inkább városi, kisvárosi környezetre hasonlít. A Balaton régió szerepe régiós összehasonlításban 1000 fıre jutó 1000 fıre jutó 1000 lakosra 1000 lakosra 1 vendégre Munkanélküliségi 60 éven felüli gazdasági non-profit jutó helyi adó jutó idegen jutó ráta népesség szervezetek szervezetek összege (Ft) forgalmi adó tartózkodási aránya száma száma összege (Ft) idı (vendégéj) Dél- Alföld 80,6 6, ,0 113,0 2,6 6,7 21,3 Dél- 87,4 7, ,0 564,0 4,0 8,2 20,7 Dunántúl Észak- 72,1 5, ,0 211,0 3,4 8,9 18,6 Alföld Észak- 69,1 6, ,0 154,0 2,6 10,5 20,6 Magyaro. Közép- 89,7 6, ,0 472,0 4, 1 4,9 19,4 Dunántúl Közép- 133,3 8, ,0 265,0 2,7 2,1 21,8 Magyaro. Nyugat- 95,7 7, ,0 793,0 4,0 4,0 20,5 Dunántúl Balaton 109,2 8, , ,0 5,1 6,3 21,6 Az állandó népesség demográfiai jellemzıi A Balaton Régió állandó lakossága a január 1-i KSH adatok alapján: fı, az ország népességének 2,5 %-a. A legnépesebb település a 23ezres Siófok, a legkisebb az 56 fıs Veszprém megyei Óbudavár. A lakosság száma folyamatosan csökken, illetve öregszik, melynek oka egyrészt, hogy a betelepülık nem a fiatalok körébıl kerülnek ki, másrészt az elérhetı áru ingatlanok és az egész éves munkalehetıségek hiánya miatt az újonnan végzett, magasan képzett fiatalok elvándorolnak a régióból. (Népesség megoszlás: 0-19 évesek: 22%, évesek: 27%, évesek: 35%, 60 év felettiek: 16%) Az elmúlt évek demográfiai tendenciáit figyelembe véve prognosztizálható, hogy a Balaton Régióban 2041-re a 65 évesek és az ennél idısebbek aránya a jelenlegi 15%-ról megduplázódhat, vagyis elérheti a 30 százalékot. Foglalkoztatási helyzet A régióban a munkavállalási korú népesség száma: fı, a gazdasági aktivitási ráta: 69% (országos: 70%). A foglalkoztatottak elsısorban a turizmushoz kapcsolódó területeken találnak munkát. Az elmúlt 10 évben a munkavállalási korú népesség 80%-os foglalkozatási szintje visszaesett 62%-ra. A szezonális foglalkoztatás a tavasztól ıszig tartó idıszakra terjed, hatása elsısorban a partközeli településeken érezhetı. A munkanélküliség a szezonon kívüli idıszakban egy-egy Balatoni Szakképzési Projekt

13 településen megduplázódik, a ráta mértéke 4-5% ponttal emelkedik, míg a szezonban a munkaerı-kereslet biztosítása csak régión kívüli munkavállalók bevonásával lehetséges. Képzettség, oktatás A Balaton Régió, a humánerıforrás általános színvonala tekintetében kedvezı adottságokkal rendelkezik: általános színvonala és munkaerı-piaci adaptációs készsége magas, ugyanakkor szaktudása, nyelvismerete a Balaton speciális szintjéhez nem elegendı. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosságnak, elsısorban a partközeli és városi területeken az iskolai végzettsége magasabb az országosnál. A Balaton-menti városokban megerısödött a magas színvonalú, piaci igényekhez igazodó szakképzés (Siófok, Balatonboglár, Fonyód, Keszthely, Hévíz, Tapolca, Zánka, Balatonfüred). A felsıfokú képzés a régió területén négy intézményben folyik (Siófok, Keszthely, Tapolca, Balatonfőzfı) Kultúra A Balaton Régió természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag terület. Arculatában karakteres szerepet töltenek be a történelmi, kulturális emlékhelyek, az épített örökség mellett a népmővészet, a népi hagyományok, az egyházi emlékek (Tihany, Keszthelyi Festetics Kastély). A kulturális értékek részét képezik a szılı- és bortermelés, a balatoni halászat, a helyi, mővészeti csoportok által szervezett rendezvények. A régió gazdaságának jellemzıi A régióban mőködı vállalkozások száma 2004-ben volt, méretüket tekintve jellemzıen (95%-a) mikro-vállalkozások (1-10 fı), melynek 77%-a önfoglalkoztató egyéni vállalkozás. A gazdasági áganként való megoszlása a turizmus kiemelt szerepét mutatja. A térségben (Balaton Kiemelt Üdülıkörzet továbbiakban BKÜ) évben 230 szálloda, ebbıl 24 db 4 *-os üzemelt, a férıhelyek több mint fele ezekben várta a vendégeket, ezen kívül mintegy 227 panzió, 24 turistaszállás, 77 kemping, 167 üdülıház, 18 ifjúsági szálloda várta a vendégeket. A szálláshelyek döntı többsége (95%) a partközeli, azaz a vízparttal rendelkezı településen található. A tó környékének ipara nem mondható jelentısnek, mindössze 12 ezer fınek biztosít munkalehetıséget. Az ipartelepek kis létszámúak, elhelyezkedésük koncentrált (Marcali, Keszthely, Balatonfőzfı). Az ipartelepek többsége víztermelés, -kezelés, -elosztás és az energiaellátás területén mőködik. Hasonló, 20% körüli a vegyiparban dolgozók aránya is. A közelmúltban fejlıdésnek indult a híradástechnikai ipar, jelentıs súlyt képvisel még a textilruházati ipar, a papírgyártás, a villamosipari gépgyártás és az élelmiszeripar. Ez utóbbi kiemelkedı részterületei az italgyártás (borászat, üdítı- és ásványvíz), a húsfeldolgozás és a malomipar. Az ipari szektor fejlesztése elsısorban a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban fontos, hogy kellı hátteret teremtsenek a turizmusnak: az építıipar, hajógyártás, mőanyag feldolgozás, fém- és lakatosipar, nem környezetterhelı szerelı ágazatok, csomagolóanyag-ipar., faipar, üvegipar. Mezıgazdaság Mővelés szempontból a régió kevésbé kedvezı adottságokkal rendelkezik, a termıföldek a keleti part közelében lévık kivételével általában gyengébb minıségőek, az országos átlagnál kisebb a mővelt területek aránya. Ugyanakkor minden szakágazat számára találhatók kedvezı termıterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szılı- és gyümölcstermesztés, erdıgazdálkodás, állattartás, hal- és vadgazdálkodás). A növénytermesztés ágazati közül kiemelkedik a szılıtermesztés, mely a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és Balatoni Szakképzési Projekt

14 idegenforgalmi szempontból értékes eleme. Az egyéni gazdaságok száma az országos átlag alatti (2,7%-a). Közlekedés, megközelítés A Balaton Régió a fıváros középpontjától mindössze 80 km-re fekszik. A régió elérhetısége, a régión belüli közlekedési struktúra folyamatosan bıvül, ezen belül a turisták, és az állandó lakosok utazásaiban egyre nagyobb szerepet tölt be a tömegközlekedés. A vasúti közlekedésben villamosítási tervek folyamatban vannak, a vízi és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széles körő, gazdasági szerepe azonban csak jelentıs fejlesztésekkel növelhetı. Az úthálózat kapacitásbeli hiányosságai miatt azonban a parttól távolabbi településekrıl a térségi központok (és fordítva) elérése nehézkes, amely rontja a lakosság munkába, iskolába járásának esélyét. A Balaton régió országosan meghatározó szereppel bír a turizmusban, vendégforgalomban Megnevezés Országos érték BKÜ érték BKÜ /országos (%) Népesség 1000 fı (2002) ,4 1 fıre esı GDP (2000) ,5 1 fıre esı GDP Budapest nélkül ,7 1 fıre esı összes befizetett adó ,3 Gazdasági szervezetek száma ,9 (2003) Kereskedelmi szállásférıhelyek ,4 (2002) 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek 5,4 16,4 száma Magánszálláshelyek (2002) , lakosra jutó non-profit 5,3 8,7 3,2 szervezet Üdülıingatlanok száma (2001) ,5 A turizmus komplex megközelítése, a szolgáltatási csomagok iránti erıteljesen kereslet eredményeként, a vízparti szolgáltatások mellett a wellness, a gyógy-, a bor és gasztronómiaia természetvédelmi turizmus is egyre jelentıs szerepet kap. Ez indokolja, hogy a szőken vett vendéglátási szakmák mellett, megjelenjenek a fenti igényekhez jobban alkalmazkodó szakmák is az intézmények kínálatában. A gazdaság és a képzések jelenlegi kapcsolódási pontjai Az építıipar területén a technikai, technológiai fejlıdés, a komplex beruházások speciális igényei indokolják a képzés szakmai színvonalának fejlesztését. Az egészségügyi szakmákban dolgozók többsége a hagyományos kórházi szolgáltatásokra képzıdik ki, míg a gyógy-, és egészségturizmushoz kapcsolódóan inkább a prevenció, tanácsadás, a wellness területe lenne hangsúlyos, ez viszont hiányzik a szakmakínálatból. A szolgáltatások területén a "hagyományos szolgáltatások" (pl.: fodrász, kozmetikus) mellett a komplexebb, szépségipari szolgáltatásokra is van igény, ami ezeknek a szakmáknak a gyakorlati megújítását is igényli. Balatoni Szakképzési Projekt

15 A régió gazdasági szerkezetére a kis és egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemzı, azaz magas a vállalkozási ismeretek iránti igény. Nagyobb ipari foglalkoztató az informatika és a vegyipar területén van jelen a régióban. A vállalkozások szezonalitása, a városok köré telepedés miatt sokkal erısebb a kommunikáció, idegen nyelv, vállalkozási ismeretek iránti igény a szakképzésben, felnıttképzésben is. A vállalkozások körében végzett felmérés alapján a pályakezdı fiatalok nem rendelkeznek megfelelı szakmai tudással, ezért nehezebben, vagy alacsonyabb bérért alkalmazzák ıket. A régió fejlesztése során 2007-tıl elıtérbe kerül a környezetvédelmi ipar (természetvédelem, vízgazdálkodás), az egészségügy (gyógyfürdıkre alapozva, melyek száma a régióban 10-15), szociális ellátás (alkonygazdaságra, a régió jelenlegi demográfiai összetételére alapozva). Az elızıkben bemutatott szakmai képzések innovációját és képzési programjainak Balatonspecifikussá tételét támogatja a képzésekben szereplı regionális sajátosságokat bemutató modul és a hozzá kapcsolódó tananyag, mely szakképzési stratégiánk egyik alappillére. A Balaton Régiót kiszolgáló szakképzı intézmények három megye, több mint 20 különbözı fenntartójához tartoznak. A szakképzésre vonatkozó fejlesztési elképzelések megjelennek a statisztikai régiók szakképzés-fejlesztési programjaiban, azonban a szakmai széttagoltság miatt nehezen lehetett teret találni a regionális fejlesztések és a megyei, városi stratégiák összhangjának megjelenítésére, pedig a Balaton speciális szakképzési igényei ugyanazok a somogyi, a veszprémi és a zalai területen is. A régió humánerıforrás fejlesztése érdekében ezért indokolt és kívánatos összehangolni a korábban elkészült dokumentumokat, az idıközben keletkezett kutatási eredményeket, a Balaton Régió Stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányok figyelembevételével, a közös konszenzus alapján a fejlesztés kulcsterületeinek kialakítása céljából. Balatoni Szakképzési Projekt

16 A konzorcium bemutatása A konzorcium szakképzési profiljának bemutatása A Balatoni Szakképzés-fejlesztési Terv a projektben részt vevı konzorciumi partnerek által fenntartott intézmények szakmakínálat átalakítását- és bıvítését is meg kívánja célozni. A régióban elindult a szakképzési rendszer vállalkozói igényekhez való igazodása, elindult a környezetiparhoz, az egészségügy egy-egy speciális területéhez (gyógy-, és egészségturizmus, szociális ellátás) kapcsolódó képzés, megerısödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kapcsolódó szakképzés. A képzési kínálat és a minıség összehangolt, tudatos, és a Balaton speciális igényeit erısebben kielégítı fejlesztési projektek elindítása szakmai és pénzügyi szempontból egyaránt nélkülözhetetlen a régió versenyképességének visszanyerése és a hanyatló idegenforgalom megállítása szempontjából. Konzorciumi vezetı: Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Keszthely Konzorciumi tagok: Hévíz Város Önkormányzata, Hévíz Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár Sziltop Oktatási Kht, Budakalász Szociális Misszió Társulat, Budapest Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht., Zánka Balatoni Szakképzési Projekt

17 A programban részt vevı oktatási intézmények: Gazdasági Szakközépiskola, Keszthely Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Hévíz Bacsák György Szakképzı Iskola, Fonyód Baross Gábor Középiskola és Szakiskola, Siófok Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, Siófok Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, Fonyód Perczel Mór Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Siófok Pannon Középiskola és Szakiskola, Pécs Farkas Edit Szakiskola és Kollégium, Keszthely Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Zánka Konzorciumi vezetı: Keszthelyi Akadémia Alapítvány. A Keszthelyi Akadémia Alapítvány a keszthelyi Gazdasági Szakközépiskola fenntartója, oktatási célú közhasznú szervezet, melyet 1995-ben alapított a Pannon Egyetem (Veszprém). Székhelye három régió Nyugat-, Közép-, Dél-Dunántúl - találkozási pontjában van. Akkreditált felnıttképzési intézmény, akkreditációs lajstromszáma: AL Tevékenységei: iskolarendszeren kívüli szakképzés (alap- közép- emelt- felsıfokú), informatikai, ügyviteli, idegenforgalmi, mezıgazdasági szakmacsoportokban. Projekttervezéshez, pályázatkészítéshez kurzusai SAKK akkreditációval rendelkeznek. Gesztorként azért választották a partnerek, mert bár kevés tanulóval rendelkezik, de a Pannon Egyetemen keresztül a turizmushoz, környezetiparhoz kapcsolódó innovációkat az Egyetemmel közösen kívánja megvalósítani a konzorcium. Jelentısebb, vidékfejlesztéshez kapcsolódó projektjeik Agrármenedzser képzési projekt megvalósítása; Környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elısegítése az agrár-környezetvédelmi programok keretein belül; Ökológiai Tudáshálózat Kialakítása; Balaton specifikus falusi vendéglátó szakképzés indítása; Zala megye Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai programjának kidolgozása; A Nyugat-Dunántúli Régió Felsıoktatás Fejlesztési és Együttmőködési programjának kidolgozása; A Balatoni Régió Földbirtokrendszer szabályozási programjának elkészítése. A pályázati projektek megvalósítása során az Alapítvány együtt kíván mőködni a Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézetével, a Dunántúli Mezıgazdasági Szaktanácsadók Szövetségével, a TCI Hungary Egyesülettel, az érintett kistérségi társulásokkal és más szakmai és civil szervezetekkel. A Gazdasági Szakközépiskola elnyert támogatásai: 2004 IHM-ITP-19 pályázat Középiskolai multimédiás prezentációs eszközök IHM-ITP-24 pályázat Mőholdas adatszórás OMAI Decentralizált szakképzési alap. Konzorciumi tagok Somogy Megyei Önkormányzat A Somogy Megyei Önkormányzat a vonatkozó jogszabályok értelmében gondoskodik a közép-, illetve szakiskolai ellátásról. Ennek keretében vezetıi megbízásokkal összefüggı Balatoni Szakképzési Projekt

18 feladatokat végez. Feladatai a fıhatósági szakképzési jogszabályok elızetes véleményezése; intézményi pályázatok szakmai véleményezése (decentralizált szakképzési, informatikai, közalapítványi, egyéb fıhatósági pályázatok), közös pályázatokban való részvétel, kapcsolódó saját erı részbeni biztosítása, szakmai koncepciók elıkészítése, véleményezése (regionális, szakmai) megyei közgyőlés elé kerülı anyagok elkészítése (racionalizálási terv, fejlesztési program, nyelvi informatikai koncepció). Intézmények szakmai dokumentumainak elkészítése, véleményezése (SZMSZ, alapító okirat, házirend, minıségbiztosítási program), címzett támogatáshoz szakmai véleményezés. Jelentısebb szakképzéshez kapcsolódó projektjeik: Somogy Megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve elkészítése (saját készítés) (2001) Somogy Megyei Önkormányzat közoktatási önkormányzati intézkedési tervének felülvizsgálata és módosítása (saját készítés) (2002) Szociális Missziótársulat Az egyházi Misszióstársulat tartja fenn a keszthelyi székhelyő Farkas Edit Szakiskolát és Kollégiumot. A missziós nıvérek oktatási tevékenysége elsısorban a humán szolgáltatások területét célozza: házvezetını, szociális gondozó és ápoló, valamint ápolási asszisztensképzés. Tevékenységeikben a legfıbb szempont a humánum. Jelentısebb szakképzéshez kapcsolódó projektjeik: A Szociális Misszióstársulat a Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktum projektjében vesz részt. Hévíz Város Önkormányzata Az Önkormányzatiság feladatait 11 képviselı és a fıállású polgármester látja el. A város által fenntartott oktatási intézmények a következık: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 gimnázium és szakközépiskola. Az Önkormányzat intézményein keresztül végez szolgáltatást a lakosság számára: Gazdasági, Mőszaki Ellátó Szervezet, Teréz Anya Integrált Szociális Intézmény, Hévízgyógyfürdı és Szent András Reumakórház Kht., melynek Európa-szerte nagy az ismertsége, s mint ilyen a környék egyik legnagyobb munkáltatója. Jelentısebb képzéshez kapcsolódó projektjeik: Bibó I. Gimnázium AGSZ kollégiumépítés (2003) Ifjúságvédelmi fórumok létrehozása (2003) XXI. Századi gyakorlati képzıhelyek együttmőködése és integrációja. A gyakorlati oktatás közelítése a munka világához. (2003) Szakképzés tárgyi feltételei javítása (2003) Tanár továbbképzés (Tempus) (2004) Helyi nevelési programok megvalósításához szükséges CD-lemezállomány bıvítése. (2005) Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht szeptember 1-tıl közhasznú társaságként mőködı intézmény, melynek fı tevékenysége a gyermek- és ifjúsági üdültetés, sportszolgáltatás, iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli képzés. Szolgáltatásai, infrastrukturális lehetıségei a nyári hónapokban naponta 3000, télen pedig 600 ember elszállásolását és zavartalan nyaralását, pihenését teszik lehetıvé. Balatoni Szakképzési Projekt

19 Középiskolájában, a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban folyik képzés, melyhez tanmőhely is tartozik. Hazai és nemzetközi pályázatokon rendszeresen és sikeresen vesz részt. Jelentısebb szakképzéshez kapcsolódó projektjeik: A Nemzeti Kollégium Alapítvány által támogatott közoktatási projektek.; Szakképzés fejlesztése, szakképzési tanulmányok kidolgozása projekt. Sziltop Oktatási Kht. A társaság fı tevékenysége a középiskolai felnıttképzés. Kiegészítı tevékenységei: természet- és társadalomtudományi kutatás és fejlesztés, környezetvédelem, radiometria, sztochasztikus folyamatok számítógépes analízise. A kiegészítı tevékenységek hozadékát a Kht. az alaptevékenységbe forgatja vissza. Képzési intézményei Zala, Somogy, Baranya és Gyır-Moson-Sopron megyére terjed ki. Mára a szinte diákot közel pedagógus tanítja 112 tagintézményben. Célkitőzésük, hogy a végzett hallgatók a munkaerıpiacon kurrens, korszerő tudásanyaggal jelenjenek meg. Jelentısebb szakképzéshez kapcsolódó projektjeik: Az Oktatási Kht. megalkotta saját oktatási stratégiáját, emellett hasonló projektben a Kereskedelmi és Iparkamarával vett részt. A projektben résztvevı képzı intézmények bemutatása Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Zánka Fenntartó: Zánkai GYIC Kht., Zánka Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium az idegenforgalom terén mőködik. Tanácsadó Testület segíti a szakképzést, részt vállal az iskola fejlesztési stratégiájának kialakításában, segíti és támogatja a szakmai oktatást és nevelést. Az intézményben jelenleg 3 szakma oktatása folyik (szakács, pincér-felszolgáló, vendéglátó technikus), ezek mindegyike stabil helyzetőnek minısül, tehát olyannak, amelyre folyamatos kereslet van. Az intézmény közlése alapján ez a szakmai kínálat a speciális balatoni igényeknek megfelelı, tanulói visszajelzés alapján a végzett és szakképzett diákok mintegy 70 %-a állandó munkahellyel rendelkezik, a 30 % továbbtanul, vagy idıszakos munkaszerzıdéssel dolgozik. A gyakorlati ismeretek jobb elsajátítása céljából tanulószerzıdést és/vagy részképzési megállapodást is kötnek a tágabb térség vendéglátóiparban tevékenykedı vállalkozóival. Ez összesen 18 tanulót érintett a 2005/2006-os tanévben. A külsı megállapodásokon túlmenıen az iskola a követelményeknek megfelelıen felszerelt 12 fızıhelyes tankonyhával és 24 fı befogadóképességő tanétteremmel, 15 fıs, számítógéppel is felszerelt nyelvi laborral, továbbá 3 db számítástechnikai teremben 40 db számítógéppel rendelkezik. Az intézmény az alábbi közösségfejlesztı és tanulást segítı szolgáltatásokat nyújtja a hallgatóinak: 1. pályaválasztási tanácsadás 2. veszélyeztetett helyzetőek szőrése (szociális helyzetre kiterjedı) 3. veszélyeztetett helyzetőek számára speciális programkészítés 4. ifjúságvédelmi szolgáltatás Az iskolában sajátos nevelési igényő tanulók felmérése folyamatban van. Balatoni Szakképzési Projekt

20 Az iskola 5 éve minıségbiztosítási rendszerrel, intézményi minıségirányítási programmal, minıségbiztosítási felelıssel rendelkezik a minél hatékonyabb mőködés érdekében. Az eredményesebb mőködéshez pályázati forrásokat is igénybe vett az intézmény: között több mint 197 M Ft-ot nyertek el a Balaton Fejlesztési Tanácstól, a regionális fejlesztési tanácstól, valamint a minisztériumoktól. A következı 3 évre vonatkozólag szeretnék tárgyi eszköz hátterüket modernizálni és újabb hiányszakmákra kiterjedı szakképzéseket indítani, a szakmai képzés modernizálása érdekében tananyagfejlesztést végrehajtani. A következı 3 évre vonatkozólag szeretnék az idegenforgalmi szakmenedzser és a cukrászképzést is beindítani. Az iskola a szakképzés fejlesztéséhez az alábbi támogatásokat kapta a különbözı vállalatoktól: vállalatok támogatási vállalatok támogatási vállalatok támogatási vállalatok támogatási száma volumen (eft) száma volumen (eft) száma volumen (eft) száma volumen (eft) 7 1, , , ,296 Mátyás király Gimnázium és Postaforgalmi Középiskola, Fonyód Fenntartó: Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár Az intézményben jelenleg postaforgalmi jellegő képzés folyik, azon belül is a postai üzleti asszisztens (OKJ: ) szakmát tanulhatják a fiatalok. Ezt a szakmát az iskola is ingadozó helyzetőnek ítéli meg, a szakmában végzettek iránt változó a kereslet. Ez a keresletingadozás valószínő nem hozható összefüggésbe a szezonalítással. Az idei tanévtıl a képzés megváltozik, igazodva a leendı foglalkoztató munkaerı igényéhez. A jelenlegi postai üzleti asszisztensképzést a postai ügyintézı OKJ-s képzés váltja fel. E tanévtıl elindult a tanuló szerzıdés keretében történı gyakorlati képzés, amely elıreláthatólag egyben a Magyar Posta ZRt-tıl sikeres szakmai vizsga után állásajánlatot fog jelenteni a végzetteknek. A képzés jellegébıl adódóan az egyetlen vállalat, amelyikkel együttmőködnek az a Magyar Posta Zrt. Az együttmőködés tanulószerzıdést, részképzés átvállalást és szakmai kapcsolatot is jelent (oktatási tevékenység), továbbá a települési postahivatal gyakorló postahivatalként is az iskola rendelkezésére áll. A kapcsolat szakmai értéke és a támogatás összege évrıl évre nı, ebben az évben 6,2 M Ft-ot tesz ki. Az intézményben 19 tanulót érintı pályaválasztási tanácsadás, 2 tanulót érintı ifjúságvédelmi felelıs szolgálat (órakedvezménnyel) mőködik. A minıségirányítási programmal rendelkezı intézmény végzett tanulói elhelyezkedését nyomon követi, reprezentatív felméréseket készít a tanulói és a szülıi igényekrıl. Vállalkozási és marketing ismeretek tárgyban uniós forrásból tervez az intézmény új képzést indítani. Az infrastrukturális ellátottság is fejlesztést igényel. Az idegen nyelvi és az informatikai oktatás feltételein szeretnének javítani, valamint igényként fogalmazódik meg a gyakorló postahivatal felújítása, munkahelyek korszerősítése, gépesítése, az ügyféltér bútorozása. Balatoni Szakképzési Projekt