5. MELLÉKLETEK K CONSENS IRODA

Átírás

1 5. MELLÉKLETEK A fejér megyei középfokú képzés és kibocsátás jellemzői A képzési piac szereplői Gimnáziumi képzés Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Szakképzés szerkezete Fejér megyei képzési kibocsátás földrajzi koncentrációja 2005-ben A TISZK jellemző szakmacsoportjai A fejér megyei középfokú képzés adatai tábla TISZK iskoláiban tanulók jellemzői, 2006/ tábla Szakképzésben részt vevő tanulók OKJ szakmacsoportok szerint tábla Középfokú képzési kibocsátás kistérségenként és foglalkozási szakmacsoportok szerint, ben tábla Középfokú képzési kibocsátás OKJ szakmanév szerint, kistérségenként, tábla Fejér megyei iskolák képzési adatai képzési szintenként A pályaválasztás motívumai és magyarázatai c. fejezetet megalapozó kérdőíves kutatás adatai tábla A tanuló neme tábla Válaszadók iskolánként tábla a lakhely kistérsége szerint tábla Fejér megyei kistérségekből tábla a lakóhely település típusa szerint tábla Hogyan jár iskolába tábla választott szakmacsoport szerint tábla Ki segített a szakmacsoport választásban? tábla Milyen információforrásból tájékozódtál tábla Mennyire illenek rád az alábbiak? tábla Milyen mértékben hatottak szakmacsoport választásodra az alábbiak? tábla Mennyire befolyásolták a szakmaválasztást az alábbiak? tábla Mennyire bizonytalanítottak el a szakmacsoport választás során az alábbiak? tábla Mi az oka, hogy mások nem a szakmatanulást választották? tábla Hogyan képzeled el magad 15 év múlva? tábla Válaszadók iskolánként az apa iskolai végzettsége szerint tábla a lakóhely település típusa szerint (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Hogyan jár iskolába (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla kistérségenként (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla választott szakmacsoport szerint (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Ki segített a szakmacsoport választásban? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Milyen információforrásból tájékozódtál? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Mennyire illenek rád az alábbiak? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Milyen mértékben hatottak szakmacsoport választásodra az alábbiak? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Mennyire befolyásolták a szakmaválasztást az alábbiak? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Mennyire bizonytalanítottak el a szakmacsoport választás során az alábbiak? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Mi az oka, hogy mások nem a szakmatanulást választották? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Hogyan képzeled el magad 15 év múlva? (az apa iskolai végzettsége szerint) tábla Válaszadók (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Apa iskolai végzettsége (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) I

2 tábla a lakóhely település típusa szerint (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Hogyan jár iskolába (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla választott szakmacsoport szerint (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Ki segített a szakmacsoport választásban? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Milyen információforrásból tájékozódtál? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Mennyire illenek rád az alábbiak? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Milyen mértékben hatottak szakmacsoport választásodra az alábbiak? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Mennyire befolyásolták a szakmaválasztást az alábbiak? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Mennyire bizonytalanítottak el a szakmacsoport választás során az alábbiak? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Mi az oka, hogy mások nem a szakmatanulást választották? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) tábla Hogyan képzeled el magad 15 év múlva? (a tanuló lakóhelyének kistérsége szerint) A TISZK keretén belül oktatott szakmák A TISZK jogszabályi háttere II

3 5. Mellékletek 5.1. A fejér megyei középfokú képzés és kibocsátás jellemzői A képzési piac szereplői A képzési piac egy többszereplős rendszer, amelyben a legfontosabb szereplők a képző intézmények (felsőfokú, középfokú iskolák, oktatási vállalkozások, munkaerőfejlesztő központok), szakmát tanulók, és a képzetteket fogadók (alkalmazó) szervezetek A képzési piacra jellemző, hogy egyrészt folyamatosan bővül, növekszik a képzési kínálat, és a képző szervezetek. Másrészt, mivel a demográfiai folyamatok következtében egyre kevesebb a tanulók, ezért erősödik a képző intézmények, szervezetek konkurenciája. Erős verseny folyik a tanulókért az egyes képzési típusok, képzési szintek és iskolák között. A következőkben a középfokú képzés fontosabb Fejér megyei jellemzőit fogjuk vizsgálni. Azokon a területeken, ahol ez lehetséges összehasonlítjuk országos adatokkal. Középfokú képzésben résztvevő tanulók arányának alakulása nappali rendszerű oktatásban 1990 és 2007 között Gim názium Szakközépiskola 40,0 60,0 35,0 30,0 50,0 25,0 40,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Fejér Magyarország 30,0 20,0 10,0 Fejér Magyarország 0,0 1990/ / / / / / / / / ,0 1990/ / / / / / / / / ,0 Szakiskola 45,0 40,0 35,0 Fejér Magyarország 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1990/ / / / / / / / /

4 Az ábra jól szemlélteti, hogy az oktatási képzési szerkezetben milyen változások következtek be. Néhány fontos megállapítás, amely a mai helyzetet magyarázza: Jelentősen emelkedett a felsőfokú képzésben résztvevők. A felsőfokú létszám növekedést a gimnáziumokban és a szakközépiskolában tanulók arányának folyamatos emelkedése táplálja. Országos szinten a gimnáziumi tanulók aránya 1990 és 2000 között jelentősen, több mint 8%-kal megemelkedett, 2000-óta szerényebb mértékű, de folyamatos emelkedés figyelhető meg, 2007-ben 35% volt az arányuk. Fejér megyében a gimnáziumi tanulók arány kisebb volt az országos átlagnál, 1990 és 2000 ezer között a megyében szerényebb volt az emelkedés és a kezdeti 5%- pontos elmaradást a 2002-től tapasztalható erőteljesebb növekedési dinamika sem változtatta meg. A szakközépiskolákban a gimnáziumoknál tapasztalható növekedési tendenciától eltérően a közötti felfutást követően országos szinten kis mértékű ingadozásokkal stagnál. Fejér megyében a szakközépiskolába járó tanulók aránya mindig magasabb volt az országos aránynál, az közötti létszám-bumm a szakközépiskolába járók magasabb arányát eredményezte, ugyanakkor 2000-től arányuk fokozatosan csökken, főként a gimnáziumok és kisebb mértékben a szakiskolák javára ben már mindössze másfél kal magasabb az országos átlagnál. A szakiskolák 1990 és 2000 között 22%-os veszteséget könyvelhettek el mind országosan, mind Fejér megyében. Országos szinten a szakiskolában tanulók aránya 2000-óta kismértékben folyamatosan csökken, ezzel szemben Fejér megyében évről-évre emelkedik az arányuk, 2007-ben a szakiskolába járók arány másfél kal meghaladta az országos szintet. Fejér megye középfokú képzésének erőssége a szakiskolai képzés és a szakközépiskolai képzés. Az ország középfokú képzésben résztvevő tanulóinak 4,2%-a Fejér megyében jár iskolába. Azonban a szakiskolába az ország összes szakiskolai tanulónak 4,7%-a jár Fejér megyei iskolába, a szakközépiskolások 4,5%-a, szemben a Fejér-megyei gimnáziumokba járók a 3,4%-os arányával. Az egyes területi egységek belső iskolatípus szerkezetét tekintve a gimnáziumi tanulók aránya Székesfehérváron a legkisebb, 28,8%, az országos arány 7%-ponttal magasabb. 2

5 Itt jegyezzük meg, hogy e szinten nem törekszünk a tények értékelésére, mert nem tartjuk helyesnek azt a széles körben elterjedt szempontot, amely szerint a minél magasabb szintű képzésben résztvevő minél több tanuló lenne a z elérendő cél. Ehelyett úgy véljük, hogy a képzési teljesítményt elsősorban a munkaerőpiaci változásokhoz, igényekhez érdemes viszonyítani. Szakiskolai képzésben résztvevő tanulók aránya Székesfehérváron mindössze 20,2%, azonban a megye más településein működő iskolákkal együtt Fejér megyében a tanulók 24,5%-a járt szakiskolába, ami magasabb az országos átlagnál 2,3%-ponttal. Különböző iskolatípusba járó tanulók aránya, 2006/2007 Székesfehérvár Fejér Közép-Dunántúl Magyarország 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% gimnázium szakközépiskola szakiskola A szakiskolába járó tanulók aránya a vizsgált területi egységek közül Székesfehérváron a legmagasabb, a városban középfokú képzésben résztvevők több mint a fele, 51%-a szakközépiskolába jár. Ugyanez az arány Fejér megyében 46,3%. Az országos átlag még ettől is alacsonyabb, 42,8%. Középfokú intézményben tanulók, 2006/2007 Magyarország Közép-Dunántúl Fejér Székesfehérvár gimnázium szakközépiskola szakiskola Összesen

6 4

7 Középfokú intézményben tanulók számának aránya az egyes képzési típusokban, 2006/2007 Magyarország Közép-Dunántúl Fejér Székesfehérvár gimnázium 35,4 32,2 29,2 28,8 szakközépiskola 42,8 41,2 46,3 51,0 szakiskola 21,8 26,6 24,5 20,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Középfokú képzésben résztvevő tanulók és a képzési típusok szerkezete Magyarország összesen, Fejér megye, Székesfehérvár, 2006/2007 Székesfehérvár Magyarország Jelmagyarázat Fejér megye Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola A középfokú képzésben résztvevő tanulók országosan 1990 óta mintegy 60 ezer fővel gyarapodott, a szakközépiskolák esetében a növekedés közel 75 ezer fő, közel ilyen mértékben nőtt a gimnáziumi képzésben résztvevők. A szakiskolai képzésben tanulók közel 100 ezer fővel kevesebb, mint 1990-ben volt. 5

8 Képzésben résztvevő tanulók a nappali rendszerű oktatásban Magyarország összesen Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Felsőoktatás / / / / / / / / /

9 Középfokú képzésben résztvevő tanulók a nappali rendszerű oktatásban Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Összesen Fejér megye Magyarország Fejér megye Magyarország Fejér megye Magyarország Fejér megye Magyarország 1990/ / / / / / / / / / Forrás: OM statisztika Fejér megyében középfokú képzésben résztvevő tanulók a nappali rendszerű oktatásban Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 1990/ / / / / / / / / 2007 Természetesen a tanulók képzési típusok közötti átrendeződését több tényező is befolyásolta. A demográfiai folyamatok kedvezőtlen alakulásán túl az egyik tényező a felsőoktatás kapuinak szélesre nyitása. A felsőoktatásba áramló fiatalok növekvő megkövetelte, az érettségit adó iskolák, feladat ellátási helyek számának, illetve az ott tanulók számának növelését. Ez a folyamat megfelelt a tanulók változó tanulási, illetve életstratégiáinak. A középfokú képzés tanuló szerkezetében végbemenő változásokat befolyásolta a tanköteles korhatár felemelése, továbbá az egyes képzési típusok átalakulása: A szakképesítés megszerzésének időtartama megnőtt Bővült az érettségihez, illetve a 4 középiskolai osztályhoz kötött szakmák 7

10 Az egyes képzési színek egymásra épülésével a képzési évfolyamok a szakközépiskolában és a szakiskolákban megnőtt (gyakran találkozunk 13-dik, sőt 15- dik évfolyammal is). Ennek következtében a tanulók átlagosan középiskolában töltött iskolaéveinek a is megnőtt. Fejér megyében középfokú képzésben 2006/2007-ben résztvevő tanulók átlagéletkora 16,4 év. A gimnáziumok esetében az átlagos életkor alacsonyabb, 15,6 év. Ez a 0-dik évfolyamok működtetésével, a 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi képzések bevezetésével magyarázható. A szakiskolákban tanulók átlagéletkora a megyében 16,9 év, ez azt jelenti, hogy a szakiskolákban jellemző a 13-dik, 14-dik, illetve a 15-dik évfolyam is. A Fejér megyei szakközépiskolákban tanulók átlagéletkora a legmagasabb a középfokú képzésben résztvevők közül, 17,2 év. Az átlagtól közel egy évvel magasabb életkori átlag láttán ne feledkezzünk meg arról, hogy a középiskolák egy részében technikusi képzés folyik, amely további évfolyamok létét teszi szükségessé, továbbá a szakközépiskolák többsége érettségire épülő szakképzést is folytat, mely szintén a dik évfolyamokon történik Fejér megyében nappali tagozaton középiskolába járó tanulók korévenként és iskolatípusonként, 2006/ Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 23 éves 24 éves 25 éves 8

11 Fejér megyében nappali középiskolába járó tanulók korévenként és iskolatípusonként (2006/2007 tanév) (fő) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen 10 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves Összesen Forrás: Közoktatási statisztika Fejér megyében nappali középiskolába járó tanulók évfolyamonként és iskolatípusonként (2006/2007 tanév) (fő) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen 5.évf évf évf évf évf évf évf évf évf évf évf Összesen Forrás: Közoktatási statisztika 9

12 Fejér megyében nappali középiskolába járó tanulók évfolyamonként és iskolatípusonként, 2006/2007 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola évf 6.évf 7.évf 8.évf 9.évf 10.évf 11.évf 12.évf 13.évf 14.évf 15.évf Gimnáziumi képzés Gimnáziumi képzés Fejér megyében 23 intézményben 33 feladat ellátási helyen történt a 2006/2007 tanévben. Az intézmények közül 12 települési önkormányzat, 4 megyei önkormányzat fenntartásában működik. Egyházi, alapítványi, vagy más szervezet fenntartásában működik 7 intézmény. A 33 feladat ellátási helyen 270 osztályteremben és 79 szaktanteremben tanulhatnak a tanulók. 28 feladat ellátási hely van felszerelve számítógéppel, 27-ben van internet hozzáférés, viszont csupán 18-ban van megfelelő tornaterem. A megye szakközépiskoláiban 577 pedagógus tanított a 2006/2007-es tanévben. A pedagógusok 91%-a valamilyen szaktantárgyat tanít, 9% vezető, vagy pedagógiai kiegészítő tevékenységeket végez. Gimnáziumi képzés keretében nappali képzésben, 2006/2007 tanévben 237 osztályba 6872 tanuló járt iskolába. További 1784 fő a felnőttképzés keretében vett rész gimnáziumi képzésben tanuló települési-, vagy megyei önkormányzati fenntartású intézményben tanult. 10

13 Gimnáziumi osztályok és tanulók évfolyamonként (2006/2007) 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf 9.évf 10.évf 11.évf 12.évf 13.évf Összesen Osztályok (fő) A gimnáziumi tanulók közül 422 tanuló lakik kollégiumban. A tanulók 94%-a Fejér megyei. Gimnáziumi tanulók életkor szerint (2006/2007) (fő) 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves Összesen Szakközépiskolai képzés Szakközépiskolai képzés Fejér megyében 37 intézményben 46 feladat ellátási helyen történt 2006/2007 tanévben. Az intézmények közül 18 települési önkormányzat, 5 megyei önkormányzat fenntartásában működik. Egyházi, alapítványi, vagy más szervezet fenntartásában működik 14 intézmény. A 46 feladat ellátási helyen 338 osztályteremben és 169 szaktanteremben tanulhatnak a tanulók. 43 feladat ellátási hely van felszerelve számítógéppel 41-ben van internet hozzáférés, viszont csupán 18-ban van megfelelő tornaterem. A megye szakközépiskoláiban 842 pedagógus tanított a 2006/2007-es tanévben. A pedagógusok 83%-a valamilyen szaktantárgyat tanít, 9% foglalkozik gyakorlati képzéssel, a többi pedagógiai kiegészítő tevékenységeket végez. Szakközépiskolai képzés keretében nappali képzésben, 2006/2007 tanévben 407 osztályba tanuló járt iskolába. További 2195 fő a felnőttképzés keretében vett rész szakközépiskolai képzésben tanuló települési-, vagy megyei önkormányzati fenntartású intézményben tanult. Szakközépiskolai osztályok és tanulók évfolyamonként (2006/2007) 9.évf 10.évf 11.évf 12.évf 13.évf 14.évf 15.évf Összesen Osztályok (fő) A szakközépiskolai tanulók közül 1117 tanuló lakik kollégiumban. A veszélyeztetetett gyerekek 156 fő. A tanulók 89%-a Fejér megyei, Veszprém megyéből a tanulók 2,3%- 11

14 a jött, míg Tolna megyéből 2,2%-a, Bács-Kiskun megyéből 2,2%-a, a további több mint 4% az ország további 12 megyéjéből verbuválódott. Szakközépiskolai tanulók életkor szerint (2006/2007) (fő) 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 23 éves 24 éves 25 éves Összesen Szakiskolai képzés Fejér megyében 20 intézményben (+8 speciális szakiskola) 24 (+10 speciális szakiskolai) feladat ellátási helyen folyt szakiskolai képzés 2006/2007 tanévben. Az intézmények közül 9 valamelyik települési önkormányzat fenntartásában működik, négyet a megyei önkormányzat tart fenn, míg 11-nek alapítvány, egyház, magán személy, vagy más egyéb szervezet a fenntartója. A 24 feladat ellátási hely közül 23 van felszerelve számítógépekkel (speciális iskolák közül 8), 21-ben van internet hozzáférés, megfelelő tornaterem csupán 8 helyen van. A 24 feladat ellátási helyen 220 osztály-, és szaktanterem áll a tanulók rendelkezésére (a speciális iskolákban további 51). A Fejér megyei nem speciális szakiskolákban 435 pedagógus tanított 2006/2007-ben. A pedagógusok 60%-a szaktantárgyakat tanít, 30% szakmai gyakorlati oktatást végez, további 10% vezetői és más pedagógiai kiegészítő tevékenységet végez. A nappali képzés keretében 2006/2007 tanévben szakiskolai képzés keretében 241 osztályba 5749 tanuló járt iskolába. További 212 fő a felnőttképzés keretében vett rész szakiskolai képzésben tanuló települési-, vagy megyei önkormányzati fenntartású intézményben tanult. Szakiskolai osztályok és tanulók évfolyamonként (2006/2007) 9.évf 10.évf 11.évf 12.évf 13.évf 14.évf 15.évf Összesen Osztályok (fő) A szakiskolai tanulók közül 486 kap kollégiumi ellátást. A veszélyeztetett gyerekek 160 fő. A szakiskolában tanulók 92,4%-a Fejér megyei, Tolna megyéből jött a tanulók 2,8%- 12

15 a, Bács-Kiskun megyéből 2,6%-a, a további több mint 2% az ország további 11 megyéjéből verbuválódott. Szakiskolai tanulók életkor szerint (2006/2007) (fő) 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 23 éves 24 éves 25 éves Összesen Szakképzés szerkezete A középiskolákban a tanuló létszám folyamatos emelkedést mutat. Ennek oka elsősorban az, hogy a szakképzésben tanulók képzési ideje meghosszabbodott a jogszabályi változások miatt. A középfokú képzésben résztvevők arányait vizsgálva megállapítható, hogy a szakközépiskolai tanulók csökkent, a gimnáziumi és szakiskolai tanulók növekedett. A szakképző iskolák széles szakmai kínálatot nyújtanak, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 21 szakmacsoportból mindössze háromban nem folyik képzés Fejér megyében. Az iskolarendszerű oktatásban évente szakmában nyílik lehetőség szakmai végzettség megszerzésére. 13

16 Szakközépiskolában és szakiskolában tanuló diákok szakmacsoportok szerint Fejér megyében (2006/2007) Szakiskola Szakközépiskola Szakmacsoport Egészségügy összesen 41 1, ,8 Szociális szolgáltatások összesen 0,0 29 0,8 Oktatás összesen 0,0 38 1,0 Művészet, közművelődés, kommunikáció összesen 0, ,0 Gépészet összesen , ,4 Elektrotechnika-elektronika összesen 145 4, ,0 Informatika (szoftver) összesen 69 2, ,8 Vegyipar összesen 10 0,3 22 0,6 Építészet összesen , ,0 Könnyűipar összesen 164 4,9 46 1,2 Faipar összesen 255 7,6 0,0 Nyomdaipar összesen 0,0 0,0 Közlekedés összesen 0, ,7 Környezetvédelem-vízgazdálkodás összesen 0,0 65 1,7 Közgazdaság összesen 0, ,7 Ügyvitel összesen 113 3, ,8 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció összesen 236 7, ,5 Vendéglátás-idegenforgalom összesen , ,6 Egyéb szolgáltatások összesen 231 6,9 75 2,0 Mezőgazdaság összesen 195 5,8 29 0,8 Élelmiszeripar összesen ,9 59 1,6 Összesen , ,0 Szakiskolában tanulók 22,2%-a vendéglátás, idegenforgalomi szakmát tanul. A gépészeti szakmacsoport szakmáiban a tanulók 12,1%-a képzi magát, további 11,4% építészeti szakmát tanul. Az építészeti szakmák, a kereskedelmi szakmák és a személyi szolgáltatási szakmák szintén népszerűek, a tanulók aránya e szakmákban 7-7%. Szakközépiskolában szakmai képzésben résztvevő tanulók 18,5%-a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció valamely szakmáját tanulja, 15,7% középfokú közgazdasági szakmára készül. Jelentős a vendéglátás, idegenforgalomi szakmát tanulók aránya, 8,6%. A gépészeti szakmacsoport szakmáiban a tanulók 8,4%-a képzi magát, további 9% a művészet, kommunikáció területén szeretne szakmát szerezni. Informatikát a tanulók 7,8%-a tanul. Az egészségügy szakmáit a tanulók 6,8% készül szerezni. Szakközépiskolában és szakiskolában végzettséggel kilépők Fejér megyében (2006/2007) 14

17 Szakiskola Szakközépiskola Szakmacsoport Egészségügy összesen 16 1,9 83 6,6 Szociális szolgáltatások összesen 0,0 9 0,7 Oktatás összesen 0,0 27 2,2 Művészet, közművelődés, kommunikáció összesen 0,0 50 4,0 Gépészet összesen , ,7 Elektrotechnika-elektronika összesen 17 2,0 63 5,0 Informatika (szoftver) összesen 33 3,8 70 5,6 Vegyipar összesen 2 0,2 2 0,2 Építészet összesen 64 7,4 66 5,3 Könnyűipar összesen 19 2,2 23 1,8 Faipar összesen 14 1,6 9 0,7 Nyomdaipar összesen 0,0 0,0 Közlekedés összesen 0,0 78 6,2 Környezetvédelem-vízgazdálkodás összesen 0,0 31 2,5 Közgazdaság összesen 0, ,8 Ügyvitel összesen 12 1,4 75 6,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció összesen , ,9 Vendéglátás-idegenforgalom összesen ,2 51 4,1 Egyéb szolgáltatások összesen 24 2,8 45 3,6 Mezőgazdaság összesen 89 10,3 10 0,8 Élelmiszeripar összesen 88 10,2 19 1,5 Összesen , ,0 A két képzési típus egyes szakmacsoportokban konkurenciát jelent egymásnak, a szakmacsoportban képzett létszám és a kibocsátás lét alapján. Ilyen szakmacsoport a gépészet, mely szakmacsoportban, mind szakközépiskolákban, mind szakiskolákban folyik képzés Fejér megyében. A szakiskolában 2006/2007-ben 407 fő tanult ebben a szakmacsoportban, a szakközépiskolában 314 fő. A gépészeti szakmacsoportban 2007-ben sikeresen végzettek a szakközépiskolákban volt a magasabb, 134 fő (az összes végzett 10,7%-a), míg a szakiskolai végzettséggel 122 tanuló (az összes végzettséggel kilépő 14,1%-a) végzett a szakmacsoport valamely szakmájában. A végzettek számát tekintve a kereskedelem-marketing területén szintén versenytárs a két képzési típus, szakiskolában 236 fő jár ebbe a szakmacsoportba, a végzettek 2007-ben 120 fő volt. A szakközépiskolába kereskedelem-marketing szakmacsoportba járó tanulók 694 fő volt, a szakmacsoport valamely szakmájában végzettek 275 fő volt ben. 15

18 Az informatikai szakmacsoportban a szakmák jellegéből adódóan (magasabb előképzettségi követelmény) kevesebb a szakiskolában tanulók, (69 fő) míg a szakközépiskolában a számuk 294 fő volt ben informatikai szakmacsoportba tartozó szakmával a szakiskolából 33 fő lépett ki, míg a szakközépiskolából ennek több mint a kétszerese, 70 fő Elektronika-elektrotechnikai szakmacsoportban a két iskola típusban közel azonos számban jártak tanulók, a szakiskolába 145 fő, a szakközépiskolába 150 fő. A 2007-ben végzettek számában azonban jelentősebb az eltérés a szakközépiskolák javára: a szakközépiskolából 63 fő került ki elektronika-elektrotechnikai szakmacsoport szakmáiból, ezzel szemben a szakiskolákból csupán 17 fő. Az építészeti szakmacsoport területén szintén verseny folyik a tanulókért a két iskola típus között. Szakiskolába ebben a szakmacsoportban 383 fő járt, szakközépiskolába pedig 227 fő. A 2007-ben a szakiskolában és szakközépiskolában közel azonos számban (64 fő és 66 fő) végeztek építészeti szakmával. A szakközépiskolában, egy-egy szakmacsoportban tanulók aránya és végzettséggel kikerülők aránya jelentősen eltér. Ennek oka, hogy a szakközépiskolából az érettségi megszerzése után vagy szakmai végzettség megszerzése nélkül továbbtanulnak a felsőoktatásban, vagy a képzettség megszerzése nélkül hagyják el az iskolarendszert. Ilyen szakmacsoportnak becsüljük az informatikát, az elektronika-elektrotechnikai szakmacsoportot, a közgazdasági szakmacsoportot és a vendéglátás, idegen forgalmat Fejér megyei képzési kibocsátás földrajzi koncentrációja 2005-ben Megvizsgáltuk Fejér megye képzési kibocsátását szerkezetét, külön jelezni kívántuk, hogy a szerkezet alakulásában a Székesfehérvári képző intézményeknek jelentős szerepe van.. Fejér megyében a középfokú iskolarendszerből 2005-ben 2387 fő lépett ki valamilyen szakmai végzettséggel. E létszám több mint 70%-a a székesfehérvári iskolákból került ki. 16

19 Fejér megye középfokú képzési kibocsátása 2005-ben 2387 fő Ebből Székesfehérvár A megyei középfokú képzési kibocsátás szerkezetére jellemző, hogy a végzettek, mintegy fele (48,9%) négy szakmacsoportban képződik, ezek a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a vendéglátás-idegenforgalom, az építészet és az informatika (szoftver). Székesfehérváron szintén e négy szakmacsoport a legerősebb, együttes arányuk 45,6% volt. Mind a megye, mind Székesfehérvár középfokú kibocsátási szerkezetében a kereskedelemmarketing szakmacsoport képviseli a legnagyobb arányt: a megyében a középfokú végzettséggel kikerülők 14,4%-a (344 fő) ebbe a szakmacsoportba sorolható, Székesfehérváron az összes képzettséggel kilépők 12,7% ( 213 fő ). A megyében vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban végeztek a legtöbben (316 fő), az összes képzettséggel kilépő 13,2%-a, ebben a szakmacsoportban Székesfehérváron végzett 202 fő, arányuk a helyi kibocsátási szerkezetben 12,1%, itt azonban kibocsátási létszámban elmaradnak az informatikus szakmacsoportba tartozók mögött. A harmadik legnagyobb szakmacsoport a megyében, a képzettséggel kikerülők alapján az építészeti szakmacsoport 267 fővel, ez a megyei középfokú kibocsátás 11,2%-át jelenti. Ugyanakkor Székesfehérváron ennek a szakmacsoportnak kisebb a szerepe, a képzettséggel kilépőknek mindössze 8,7%-a rendelkezik építészeti szakmacsoportba sorolható szakmával. A megyében a negyedik legjelentősebb szakmacsoport, a kibocsátás alapján az informatika volt, 214 fő végzett, a képzettséggel kikerülők 10,1%-a. Ebből Székesfehérváron az informatikai szakmacsoportba tartozó szakmával kikerülők 204 fő, a második legnépesebb a szakmacsoportok között, az arányuk a kiterülők 12,2% volt. 17

20 A megyében a képzettséggel kikerülők további 9,7% a gépészeti szakmacsoport szakmái közül került ki, összesen231 fő. Ebből Székesfehérváron végzett 129 fő, Fehérvári kibocsátás 7,7%-a. Fejér megyében jelentős arányt képviselnek még a képzettséggel kikerülők között az egészségügyi és az egyéb (lakossági) szolgáltatások szakmacsoport alá tartózó szakmával kilépők is. A megyében egészségügyi végzettséggel 170 fő végzett, ebből 118 Székesfehérváron. A szakmacsoport szerepe a végzettek között 7,1% és 7% volt. Az egyéb szolgáltatásokba sorolható szakmával a megyében a végzettek 6,5% rendelkezett, e szakmák szerepe Székesfehérváron jelentősebb a végzettek között, 7,7%. 18

21 Középfokú képzésből képzetséggel kikerülők ágazatcsoportonként (2005-ben) Fejér megye Ebből Székesfehérvár Egészségügy 170 7, ,0 Szociális szolgáltatások 0 0,0 0,0 Oktatás (oktatás, pedagógia) 0 0,0 0,0 Művészet, közművelődés, kommunikáció 22 0,9 22 1,3 Gépészet 231 9, ,7 Elektrotechnika-elektronika 68 2,8 57 3,4 Informatika (szoftver) , ,2 Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) 10 0,4 10 0,6 Építészet , ,7 Könnyűipar 85 3,6 42 2,5 Faipar 122 5,1 88 5,3 Nyomdaipar 9 0,4 5 0,3 Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel) 84 3,5 84 5,0 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 21 0,9 15 0,9 Közgazdaság 57 2,4 47 2,8 Ügyvitel 135 5, ,9 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció , ,7 Vendéglátás-idegenforgalom , ,1 Egyéb szolgáltatások 154 6, ,7 Mezőgazdaság 0 0,0 0,0 Élelmiszeripar 51 2,1 51 3,0 Összesen , ,0 19