I. Bel- és igazságügyi együttmûködés a Maastrichti Szerzôdésig. II. A bel- és igazságügyi együttmûködés intézményei és keretei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Bel- és igazságügyi együttmûködés a Maastrichti Szerzôdésig. II. A bel- és igazságügyi együttmûködés intézményei és keretei"

Átírás

1

2 Bevezetés 2 I. Bel- és igazságügyi együttmûködés a Maastrichti Szerzôdésig 3 II. A bel- és igazságügyi együttmûködés intézményei és keretei 5 III. Az Amszterdami Szerzôdés reformjai 11 IV. Az európai bel- és igazságügyi együttmûködés és a bôvítés 17 1

3 Bevezetés A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bûnözés és az illegális migráció a XX. század második felében olyan kihívást jelentettek a nyugat-európai államoknak, amelyet a nemzeti hatóságok nem tudtak megfelelôen kezelni, ezért felmerült az igény a nemzetközi együttmûködésre. A bel- és igazságügyi együttmûködés létrejöttét az integráció más területein elért szoros együttmûködés is segítette. Céljai szorosan kötôdnek az európai integráció alapvetô céljainak megvalósulásához. Ilyen az európai uniós állampolgárság tartalmának kiterjesztése, a tagállamok közötti szabad mozgás, illetve a belsô határokon a határforgalom-ellenôrzés megszüntetése. 2

4 I. Bel- és igazságügyi együttmûködés a Maastrichti Szerzôdésig E Az Európai Közösségek tagállamai közötti belés igazságügyi együttmûködés az integráció egyéb területeivel összehasonlítva az elmúlt évtizedek során lassan fejlôdött, és egészen az Európai Unió létrehozásáról szóló, ban életbe lépett Maastrichti Szerzôdésig az integrációs kereteken kívül zajlott. urópában a bel- és igazságügyi együttmûködés területén magvalósuló kooperációt alapvetôen az hívta életre, hogy az EK egyes tagállamai nemzeti keretek között nem találtak hatékony ellenszert a terrorizmus és a szervezett bûnözés határokat nem ismerô terjedése ellen. Ezért a hetvenes évek közepén az EK bel- és igazságügyi miniszterei döntöttek a TREVI együttmûködés elindításáról. Ez a kooperáció döntôen az Európa-szerte egyre komolyabb problémát jelentô nemzetközi terrorizmus elleni fellépést szolgálta. Ám az európai integráció egyik alappillére a személyek szabad mozgásának joga amelyrôl már az Európai Gazdasági Közösséget megalapító, 1957-es Római Szerzôdés, majd a gazdasági sikerek hatására 1967-ben életbe lépett, az EGK, az Euratom és a Montánunió egyesülésérôl szóló, azaz az Európai Közösségeket (EK) létrehozó szerzôdés is rendelkezik. A hetvenes években a gazdasági válság hatására azonban megtorpant az integrációs folyamat, és csak az 1987-ben életbe lépett Egységes Európai Okmány hozott újabb jelentôs fordulatot. Ez utóbbi 1993-ra célul tûzte ki az egységes belsô piac megteremtését, amely olyan belsô határok nélküli térség, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tôke szabad mozgása biztosított. Csakhogy a személyek szabad mozgása és a belsô határokon az ellenôrzés felszámolása igen kényes kérdés: a tagállamok számára komoly biztonsági kockázattal jár. Így e kockázat növekedésének ellensúlyozására a tagállamok a belés igazságügyi együttmûködés szorosabbra fûzését is szorgalmazták, ami az Egységes Európai Okmányban meg is valósult. 3

5 A TREVI-CSOPORT A TREVI (Terrorisme, Radicalisme, Extrémisme, Violence Internationale Nemzetközi terrorizmus, radikalizmus, extrémizmus és erôszak) az EK keretein kívüli kormányközi együttmûködés volt. A TREVI volt a bel- és igazságügyi együttmûködés elsô szervezett, állandó formája, amelyben a tagállamok számára több szinten lehetôség nyílt az egyeztetésre, az információ- és tapasztalatcserére, az együttmûködés kialakítására. Az együttmûködés fô területe a 70-es években Európa-szerte komoly problémát jelentô nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés volt. AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY Miután az 1993-ra célul kitûzött egységes belsô piacon a személyek (valamint az áruk, a szolgáltatások és a tôke) szabad mozgása érdekében a belsô határokon felszámolták az ellenôrzést, a tagállamok a megnövekvô biztonsági kockázat ellensúlyozására az Egységes Európai Okmányba a bel- és igazságügyi együttmûködés szorosabbra fûzését is belevették, a szervezett bûnözés és az illegális migráció elleni küzdelmet bevonva az együttmûködés kereteibe. Felmerült továbbá, hogy a személyek szabad mozgásának megteremtésével párhuzamosan erôsíteni kell a külsô határellenôrzést, valamint egységes menekült- és bevándorlási politikát kell kialakítani. A feladatok végrehajtására a tagállamok munkacsoportokat alakítottak, amelyek továbbra is az EK keretein kívül, kormányközi szinten mûködtek: 1986 bevándorlási ad hoc munkacsoport 1989 Kábítószer-ellenes Európai Bizottság (CELAD); a vámhatóságok együttmûködését elôsegítô Kölcsönös Hatósági Segítség Csoport. SCHENGENI EGYEZMÉNYEK Franciaország, Németország és a Benelux-államok még 1985-ben Schengenben egyezményt írtak alá, amelyet az 1990-ben aláírt Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel egészítettek ki. E szerzôdések célja a belsô határokon az ellenôrzés megszüntetése, a külsô határok ôrizetének megerôsítése, a menekültügyi, vízumpolitikai és rendôrségi intézkedések összehangolása, valamint az igazságügyi együttmûködés. Ezzel párhuzamosan azonban Franciaország, Németország és a Benelux-államok, látva azt, hogy a közösségi keretek közt igen nehéz konszenzusra jutni a személyek szabad mozgása, valamint a bel- és igazságügyi együttmûködés tekintetében, 1985-ben a luxemburgi Schengenben egyezményt írtak alá, amelyet az 1990-ben aláírt Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel egészítettek ki. A kormányközi keretek közötti bel- és igazságügyi együttmûködést rengeteg kritika érte elsôsorban az átláthatóság hiánya, a párhuzamosságok és a hatékonyság alacsony szintje miatt, amelyek gátolták az eredményes fellépést. A hatékonyság növelése és az átláthatóság megteremtése érdekében a bel- és igazságügyi együttmûködésnek egységes keretre volt szüksége, amelyet végül a Maastrichti Szerzôdés, azaz az Európai Unió biztosított. 4

6 II. A bel- és igazságügyi együttmûködés intézményei és keretei S A közép- és kelet-európai szocialista rendszerek összeomlása következtében Európa-szerte felerôsödött az illegális migráció és a szervezett bûnözés. Mindeközben az EK tagállamok azon törekvése, hogy a belsô határokon az ellenôrzés felszámolásával biztosítsák a személyek szabad mozgását, érthetôen tovább fokozta az állampolgárok biztonság iránti igényét és a külsô határok ôrizetével kapcsolatos elvárásait, amelyeket a 90-es években csak tovább erôsített a délszláv háború, illetve az annak következményeként kialakult rendkívüli migrációs nyomás. zövevényes, nehezen átlátható és még nehezebben ellenôrizhetô gazdasági és társadalmi viszonyok kialakulásához vezetett a 90-es évek közepére a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás a Szovjetunió összeomlása után megalakult államokban. Mindez megfelelô táptalaja lett a szervezett bûnözés kialakulásának, amely aztán földrajzi és politikai határokat egyaránt átlépve terjedt szét egész Európában. A nemzetközi fegyver-, kábítószerés embercsempész hálózatok sikerének titka a jól szervezett nemzetközi együttmûködés márpedig nemzetközi hálózatok ellen természetesen csak jól mûködô nemzetközi együttmûködés keretében lehetséges hatékonyan fellépni. Az EK tagállamai felismerték a helyzet súlyosságát, ám miközben alapjában véve egyetértettek az együttmûködés erôsítésének szükségességében, az állami szu- Együttmûködés a tagállamok közös érdekkörébe esô területeken A Maastrichti Szerzôdés nem definiálja a bel- és igazságügyi együttmûködés fogalmát, hanem a szerzôdés VI. címének K1 cikke felsorolja az ide tartozó területeket, amelyeket a tagállamok az Európai Közösség (I. pillér) hatáskörén kívüli, de az Európai Unió célkitûzéseinek megvalósítása érdekében közös érdekkörükbe esô területeknek tekintenek: Igazságügyi együttmûködés polgári ügyekben. Igazságügyi együttmûködés büntetô ügyek- Menekültügyi politika. A tagállamok külsô határai átlépésének ellenôrzéseben. Bevándorlás-politika, harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos politika. Vámügyi együttmûködés. Rendôrségi együttmûködés a terrorizmus, a Kábítószer-függôség elleni harc. Nemzetközi szintû csalások elleni küzdelem. kábítószer-kereskedelem és a szervezett bûnözés elleni harc területén.

7 verenitásukat minden korábbinál mélyebben érintô kérdések közösségi szintre emelésérôl mégsem tudtak megegyezni. Hosszas viták eredményeként végül egy egészen újszerû együttmûködési keretet alakítottak ki: az november 1-jén életbe lépett Maastrichti Szerzôdés létrehozta a három pillérbôl álló Európai Uniót. Az addigi Európai Közösségeket magában foglaló elsô pillér mellett az integrációs keretben új elemként jelent meg a második pillért alkotó kül- és biztonságpolitika, valamint a harmadik pillér, azaz a bel- és igazságügyi együttmûködés. A maastrichti harmadik pilléres együttmûködés lényegét tekintve továbbra is kormányközi együttmûködési forma maradt, amely azonban az Európai Unió egységes intézményi keretei között folytatódott: A harmadik pilléres bel- és igazságügyi együttmûködés résztvevôi Európai Tanács Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsa (Tanács) Állandó Képviselôk Bizottsága (COREPER) K4-es Bizottság Koordináló bizottságok Különleges munkacsoportok Elnökség Európai Bizottság Európai Parlament Európai Bíróság Európai Tanács Az Európai Tanács a tagállamok államés kormányfôinek, valamint az Európai Bizottság elnökének tanácskozó testülete közismertebb nevén az uniós csúcstalálkozó. Az állam- és kormányfôk a Maastrichti Szerzôdés reformját eredményezô kormányközi konferencia amszterdami záróértekezletén született döntés nyomán írták alá a reformokat összefoglaló május 1-jén életbe lépett Amszterdami Szerzôdést, amely célul tûzte ki a szabadság, biztonság és igazságosság európai övezetének létrehozását. Ez a politikai döntés a bel- és igazságügyi együttmûködés szerepének rendkívüli felértékelôdését jelezte az európai integráció keretében. Ezt követôen 1999 októberében a finnországi Tamperében a bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó rendkívüli Európai Tanács-ülésre került sor, amelynek során a tagállamok vezetôi ismét elkötelezték magukat a szabadság, biztonság és igazságosság övezetének létrehozása mellett. Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsa (Tanács) A Tanács a tagállamok miniszteri szintû tanácskozó és döntéshozó testülete, amelyben bel- és igazságügyi kérdések tárgyalásakor értelemszerûen a tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei vesznek részt. Az Európai Tanács politikai iránymu- 6

8 tatása alapján a Tanács fogad el közös álláspontokat, együttes fellépéseket, illetve kezdeményez egyezményeket. Az Amszterdami Szerzôdés módosításai nyomán a szerzôdés által közösségi keretbe emelt területeken a Tanács közösségi jogszabályokat hozhat. A döntéshozatal során az adott kérdéskörtôl függôen többnyire a minôsített többség elve érvényesül. K4-es Bizottság A K4-es Bizottság nevét az EUszerzôdés K4 cikkérôl kapta, amely a testület létrehozásáról rendelkezett. Tagjai a tagállamok rangos hivatalnokaiból kerülnek ki, feladata a bel- és igazságügyi együttmûködés koordinációja, illetve a Tanács tájékoztatása. Állandó Képviselôk Bizottsága Az Állandó Képviselôk Bizottsága, a COREPER készíti elô a Tanács üléseit. Tagjai a tagállamok brüsszeli EU-nagykövetei. Elnökség A tagállamok féléves periódusokban váltják egymást az Európai Unió elnöki pozíciójában. A soros elnökség állítja össze a 7

9 Tanács titkárságának segítségével az adott idôszak jogalkotási programtervezetét, valamint ellátja az elnöki feladatokat az egyes uniós szervek (Európai Tanács, Tanács, COREPER, bizottságok, munkacsoportok) ülésein. Európai Bizottság A Maastrichti Szerzôdés alapján az Európai Bizottságnak a harmadik pilléres együttmûködésben eredetileg nem volt önálló kezdeményezési jogköre, csupán a tagállamokkal közösen terjeszthetett a Tanács elé jogalkotási kezdeményezéseket, ráadásul még ez a joga sem terjedt ki a rendôrségi, vámügyi és büntetôügyekben történô igazságügyi együttmûködés terüle- A harmadik pilléres együttmûködés hiányosságai A bel- és igazságügyi együttmûködés egyes területei megtalálhatók mind az elsô, mind a harmadik pillér alatt. A tagállamok külsô határainak átlépése, illetve a kábítószer elleni küzdelem például a harmadik pillérbe tartoznak, ugyanakkor azonban az elsô pillért alkotó EK-szerzôdés is tartalmaz rendelkezéseket a vízumpolitika, valamint a kábítószer elleni harc terén. A területek közötti határvonalak meghúzása jelentôs vitákat eredményezett. Annak ellenére, hogy a bel- és igazságügyi együttmûködés bekerült az Európai Unió intézményi struktúrájába, a Maastrichti Szerzôdés alapján a közösségi intézmények szerepe erôsen korlátozott maradt, és nem volt megfelelô befolyásuk a tagállamok döntéseire: EURÓPAI BíRÓSÁG A közösségi jogalkotást ellenôrzô Európai Bíróság ellenôrzési jogköre a belés igazságügyi együttmûködés területén minimális maradt. EURÓPAI PARLAMENT Miután a Maastrichti Szerzôdés az Európai Parlamentnek csupán konzultációs jogkört biztosított, az csak utólag 8

10 teire. Az Amszterdami Szerzôdés módosításai nyomán a bizottság kezdeményezési jogköre immár, a tagállamokkal közösen, a bel- és igazságügyi együttmûködés minden területére kiterjed. Az Amszterdami Szerzôdés hatályba lépését követô ötéves átmeneti idôszak után a bizottság kezdeményezési joga a közösségi keretbe átemelt területeken kizárólagossá vált. Európai Parlament Az Európai Parlamentet a Maastrichti Szerzôdés alapján eredetileg mindössze tájékoztatni kellett a fontosabb kezdeményezésekrôl, amelyek kapcsán véleményalkotási jogosítványa volt. Az Amszterdami Szerzôdés a parlament szerepét is megerôsítette ezen a területen. Európai Bíróság Az Európai Bíróság feladata biztosítani, hogy az alapszerzôdések alkalmazása és értelmezése során megtartsák a jog elôírásait. A bíróság elôtti ügyekben felek lehetnek a tagállamok, az Európai Közösségek intézményei, vállalatok és magán- értesült a döntésekrôl, így semmilyen befolyása nem volt a folyamatra. EURÓPAI BIZOTTSÁG Csupán hat területre terjedt ki az Európai Bizottság jogalkotási kezdeményezési jogköre, amely ráadásul megosztott volt a tagállamokkal. A büntetôügyi igazságügyi együttmûködés, a rendôrségi együttmûködés és a vámhatóságok közti együttmûködés kapcsán csak a tagállamoknak volt kezdeményezési jogkörük. TANÁCS A Tanácsban minden döntés meghozatalához egyhangú szavazásra volt szükség, ami gyakran megbénította a döntéshozatalt. Mindeme hiányosságok állandó kritikára ösztönözték az EU intézményeit, aminek eredményeként reformálta meg a bel- és igazságügyi együttmûködést a Maastrichti Szerzôdés felülvizsgálatára összehívott kormányközi konferenciát lezáró Amszterdami Szerzôdés. 9

11 személyek egyaránt. A harmadik pilléres együttmûködés keretében hozott intézkedések ellenôrzése mindazonáltal nem volt szabályozva, így az Európai Bíróság szerepe nagyon korlátozott maradt, olyannyira, hogy a bel- és igazságügyi együttmûködés kapcsán az Amszterdami Szerzôdés sem biztosította teljes egészében a bíróságnak a közösségi elsô pilléres együttmûködés területén érvényes jogosítványait, még ha a szerepét lényegesen meg is erôsítette. Az ötéves átmeneti idôszak után a bíróság szerepét újratárgyalják. A bel- és igazságügyi harmadik pillér nem része az EK-szerzôdést módosító rendelkezéseknek, ebbôl adódóan a közösségi jogi eszközök (tanácsi, bizottsági rendeletek, irányelvek, határozatok) sem alkalmazhatóak a harmadik pilléres együttmûködés során. A Maastrichti Szerzôdés létrehozta a bel- és igazságügyi együttmûködési politika alakításának különleges jogi eszközeit, amelyek természetüket tekintve a közösségi jogi eszközök és a klasszikus kormányközi együttmûködés jogi eszközei között helyezkednek el: KÖZÖS ÁLLÁSPONT bizonyos kérdések kapcsán az unió egységes megközelítését megfogalmazó jogi eszköz, például a menekültek fogalmának meghatározása, a rájuk vonatkozó kritériumok egységes értelmezése stb. EGYÜTTES FELLÉPÉS akkor alkalmazzák, ha az EU céljai az együttes fellépés eredményeként hatékonyabban elérhetôk, mint az egyes tagállamok önálló fellépése által. Ilyen például a rendôrségi, az igazságügyi szervek vagy a vámhatóságok közti együttmûködési programok kidolgozása. EGYEZMÉNY a nemzetközi jog hagyományos eszköze, amelynek alkalmazása azonban nagyon hosszú idôt vesz igénybe. Ilyen például az Europol Egyezmény, mely elôször 1991-ben került az Európai Tanács elé, 1995-ben írták alá, 1998-ban lépett hatályba, és csak július 1-jétôl alkalmazzák a gyakorlatban. Az együttes fellépés és a közös álláspont kapcsán problémát jelentett, hogy egyes tagállamok nem ismerték el kötelezô jellegüket, mivel a Maastrichti Szerzôdésbôl nem derül ki világosan a jogszabályi jellegük. A harmadik pilléres együttmûködés eszközeit tovább gyengítette, hogy a Tanács a jogalkotás során az új jogszabályi formák mellett gyakran alkalmazta a szerzôdésben nem említett és kötelezô erôvel nem rendelkezô eszközöket, mint: AJÁNLÁS VÉLEMÉNY ÉRTELMEZÉS KÖVETKEZTETÉS 10

12 III. Az Amszterdami Szerzôdés reformjai A Az Amszterdami Szerzôdés egyik legfontosabb az integrációt elmélyítô célkitûzése a szabadság, biztonság és igazságosság európai övezetének létrehozása. Ennek lényege, hogy a szerzôdés hatályba lépését követô ötéves átmeneti periódus alatt teljessé kellett válnia a mozgásszabadságnak szerte az Európai Unióban amit azonban nem adtak ingyen. nnak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai létrehozhassák a szabadság, biztonság és igazságosság európai övezetét, azaz teljessé tegyék a személyek mozgásszabadságát méghozzá úgy, hogy az uniós állampolgárok biztonsága még inkább tovább erôsödik, mintsem csökken, kompenzációs intézkedések bevezetése vált szükségessé. Ezek lényege a nemzetközi együttmûködés erôsítése a szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni harcban. Az Amszterdami Szerzôdés módosításai nyomán a bel- és igazságügyi együttmûködés alapjai a következôk: a korábbi harmadik pilléres együttmûködés bizonyos területeinek közösségi szintre emelése (elsô pillér); az EU harmadik pillérében maradó területeken folyó együttmûködés hatékonyságának növelése; a Schengeni Egyezmények beemelése az unió keretei közé. A bel- és igazságügyi együttmûködés elsô pilléres elemei Az május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerzôdés a bel- és igazságügyi együttmûködés jelentôs elemeit 11

13 Ügyek közösségi hatáskörben átemelte az úgynevezett közösségi, elsô pillérbe. A változás óriási jelentôségû, hiszen ezzel a lépéssel a tagállamok szuverenitásuk újabb fontos elemeirôl mondtak le a közösségi intézmények az Európai Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bíróság javára. Az Európai Unió eszközrendszere jelentôsen bôvült, különösen az elsô pillérbe átemelt területeken. A módosítás szerint közösségi hatáskörbe került: a vízumpolitika, a külsô határellenôrzés a menekültügyi politika a bevándorlási politika a személyek szabad mozgásához kötôdô egyéb politikák (például az igazságügyi együttmûködés polgári ügyekben) VÍZUMPOLITIKA, KÜLSÔ HATÁRELLENÔRZÉS. A tagállamok a belsô határokon a határellenôrzés felszámolásával szuverenitásuk egyik legfontosabb elemérôl mondanak le, azaz arról, hogy közvetlenül a határaikon ellenôrizzék és szûrjék az országba beáramló személyek mozgását. Az ennek nyomán kialakuló biztonsági deficit kiegyensúlyozására szolgál az unió külsô határain az ellenôrzés megerôsítése, illetve a személyek mozgásához kötôdô egyéb területeken a közösségi szabályozás kialakítása. A tagállamok közti együttmûködés ezen a területen minden korábbit felülmúló bizalmi kérdés, hiszen a külsô határokon az ellenôrzést végzô tagállamnak kell garantálnia az összes többi tagállam biztonságát. A tagállamok úgy döntöttek, hogy a Tanácsnak az Amszterdami Szerzôdés hatályba lépése után öt éven belül kell meghoznia a belsô határokon a személyellenôrzések felszámolására, a külsô határokon az ellenôrzés megerôsítésére, valamint a közös vízumpolitika kialakítására irányuló rendelkezéseket. Közösségi szinten kell szabályozni a személyellenôrzés módját, eljárási szabályait, valamint a rövid távú legfeljebb 3 hónapos tartózkodásra jogosító turista vízumra vonatkozó elôírásokat. Meg kell határozni a vízumkötelezett és a vízummentes országok listáját, a tagállamok vízumkiadásának feltételeit, a vízumkiadás eljárási szabályait és az egységes vízummintára vonatkozó elôírásokat. A 2002 közepéig elfogadott legfontosabb vízumpolitikai jogszabály az 1689/95/EK rendelet az egységes vízummintáról, amelynek módosítását a Tanács 2002 tavaszán fogadta el. A módosítás azért vált szükségessé, hogy az egységes vízummintában alkalmazni lehessen az idôközben megvalósult technológiai fejlôdés által biztosított elônyöket, és a vízumok hamisítása, valamint a vízumokkal való visszaélések ellen hatékonyabb védelmet lehessen alkalmazni. Politikai szempontból a mindmáig legfontosabb jogszabály az Európai Unióban vízumkötelezett és vízummentes országokat meghatározó 539/2001/EK rendelet, amely a rövid távú (3 hónapot meg nem haladó) tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozóan alakította ki az egységes szabályozást. MENEKÜLTÜGY ÉS BEVÁNDORLÁSI POLITIKA. A tagállamok menekültügyi és bevándorlási politikája eltérô nemzeti szabályokon alapul. Ennek eredményeként az olyan válsághelyzetekben, mint amilyen a balkáni háborúk nyomán kialakult, az EU nem képes megfelelôen hatékony válaszlépéseket tenni a szabályozás hiányosságai miatt, ráadásul az unió tagállamainak terüle-

14 A harmadik pillér az Amszterdami Szerzôdés alapján Az Amszterdami Szerzôdésben elfogadott módosítások után az Európai Unióról szóló szerzôdés új VI. címe a következô lett: Rendôrségi és igazságügyi együttmûködés büntetôügyekben. Az e cím alatt felsorolt területeken továbbra is az Európai Unióról szóló szerzôdés harmadik pilléres együttmûködésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A maradék harmadik pilléres együttmûködés alá tartozik a rendôrségi, vám- és büntetôügyi együttmûködés, a nemzetközi csalások elleni küzdelem, valamint a fajgyûlölet és idegengyûlölet elleni közös fellépés. tére a konkrét válsághelyzetektôl függetlenül is nagy számban érkeznek menekültek. Az unión belüli szabad mozgás megvalósításához tehát feltétlenül szükséges a nemzeti menekültügyi politikáknak a menekültstátusz megadásával összefüggô követelményrendszereknek, a menekültek ellátására vonatkozó szabályoknak, a befogadó állomások felszereltségének, a letelepedés, a tartózkodás, a mozgásszabadság biztosításával kapcsolatos szabályoknak az egységesítése. Az Amszterdami Szerzôdés módosító rendelkezései nyomán a Tanácsnak öt év állt rendelkezésére az egységes menekültügyi politika kialakítására. Az unió menekültügyi politikája az 1951-es Genfi Menekültügyi Egyezményen és évi New York-i Jegyzôkönyvén alapul. A területet szabályozó legfontosabb, jelenleg hatályos uniós egyezmény a menedékjogi kérelem elbírálásáért felelôs tagállam meghatározását szabályozó Dublini Egyezmény. A menekültügyi eljárással kapcsolatos visszaélések megakadályozása és a menedékkérôk azonosítása érdekében született az Eurodac ujjlenyomat-azonosító rendszer felállításáról szóló 2725/2000 számú tanácsi rendelet. A rendszer célja, hogy segítse a Dublini Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását. A menekültek fogadásával kapcsolatosan, a tagállamok közti kiegyensúlyozottabb tehermegosztás érdekében fogadták el a 2000/596/EK határozatot az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a külsô határok védelme 2002-ben újra az unió legfontosabb prioritásai közé került. A spanyol elnökséget lezáró sevillai Európai Tanács ülésének egyik központi témája az illegális bevándorlás és menekültügy, illetve az ezekre a kérdésekre vonatkozó közösségi politika fejlesztése volt. A sevillai Európai Tanács szerint döntô fontosságú, hogy a migrációs hullámokat a jog ellenôrzése alá helyezzék, szoros együttmûködésben az úgynevezett kibocsátó és tranzitországokkal. Kényes kihívás, hogy a migrációs hullámok kezelésére irányuló intézkedéseknek méltányos egyensúlyt kell teremteniük az unió tagországai területén jogszerûen tartózkodó bevándorlók beilleszkedése, valamint és a nemzetközi konvenciókra, fôleg a Genfi Konvencióra épülô menekültügyi politika, másfelôl az illegális bevándorlás és az embercsempészet elleni eltökélt küzdelem között. Az alapelvek ugyanis nem módosultak: a közösségi politikának tekintettel kell lennie az EU befogadó jellegére, az idegengyûlölet és a rasszizmus elutasítására, a nemzetközi jogi megállapodásokra, de meg kell akadályoznia a visszaélést is a szabályokkal.

15 A módosított harmadik pilléres együttmûködés célja, hogy hozzájáruljon a szabadság, biztonság és igazságosság európai övezetének létrehozásához. A cél eléréséhez az unió a szervezett bûnözés, a rasszizmus és az idegengyûlölet leküzdésével járul hozzá, kiemelt figyelmet fordítva a terrorizmus, az ember-, kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint a gyermekek sérelmére elkövetett bûncselekmények és a korrupció visszaszorítására. A fenti célok megvalósításának kulcsfontosságú eszköze a rendôrségek közti együttmûködés, amelyet az unió elsôsorban az Europol útján kíván megvalósítani. Az Europol Az Europol, azaz az Európai Rendôri Hivatal július 1-jén kezdte meg mûködését. Központja a hollandiai Hágában van. Az Europol nem hagyományos értelemben vett rendôrség, hanem a tagállamok rendôrségei közötti együttmûködés központja. Központi adatbázisa és összekötô tiszti hálózata segíti feladata végrehajtásában. Az Europol szerepének erôsítése, feladat- és hatásköreinek kiterjesztése folyamatosan napirenden van. A szeptember 11-i terrortámadások nyomán a terrorizmus elleni küzdelembe is bevonták az Europolt, és a szervezet ennek nyomán az FBI-jal együttmûködési megállapodást írt alá. A schengeni együttmûködés A nyolcvanas években az EK tagállamai között koncepcionális vita bontakozott ki a személyek szabad áramlásának kérdésében. Egyes tagállamok úgy gondolták, hogy a szabad mozgás csak a tagállamok állampolgáraira vonatkozik, tehát az ellenôrzést a belsô határokon is fenn kell tartani a tagállamok és nem tagállamok állampolgárainak megkülönböztetése érdekében. Mások úgy vélekedtek, hogy a mozgásszabadság mindenkire vonatkozik, azaz a belsô határokon fel kell számolni az ellenôrzést. Mivel a megegyezés akkor még igen távolinak tûnt, 1985-ben öt EK-tagállam Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg aláírta a belsô határokon a határellenôrzés felszámolását célul kitûzô Schengeni Egyezményt. (Az Amszterdami Szerzôdés azóta a schengeni együttmûködés keretében létrehozott joganyagot beemelte az uniós joganyagba.) Az június 14-én aláírt Schengeni Egyezmény után január 15-én aláírták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt. Mindkét megállapodás 1995-ben lépett életbe, a schengeni térségben felszámolva a belsô határellenôrzést, és áthelyezve azt a külsô határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenôrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogad- 14

16 tak el a vízumpolitika, a menekültügy és a külsô határellenôrzés területén. Az egyezmény hatályba lépésének második lépcsôjére, azaz az ellenôrzés felszámolására a belsô határokon, az északi államokban március 25-én került sor, miután a Schengeni Egyezményhez a kilencvenes évek folyamán az Egyesült Királyság és Írország kivételével valamenynyi uniós tagállam, továbbá társult tagként Izland és Norvégia is csatlakozott. Mind Írország, mind az Egyesült Királyság fenntartotta magának a jogot a késôbbi csatlakozásra, és London 1999 márciusában jelezte is részvételi szándékát a rendôrségi és a büntetôügyekben történô igazságügyi együttmûködésben. Dánia ezzel szemben, bár tagja a schengeni csoportnak, az egyezmények alapján hozott további intézkedések esetében azonban minden alkalommal külön-külön dönthet arról, hogy alkalmazni kívánja-e azokat vagy sem. Az unióhoz május 1-jén, illetve a késôbbikeben csatlakozó országoknak ugyanakkor feltétel nélkül át kell venniük a schengeni jogszabályokat. Schengeni létszámgyarapodás A Schengeni Egyezmény értelmében ahhoz csak EU-tagállamok csatlakozhatnak. Tekintettel azonban arra, hogy az Európai Unió északi államai tagjai a Schengeni Egyezményhez hasonló tartalmú Északi Útlevél Uniónak, amelynek rajtuk kívül részese Norvégia és Izland is, a schengeni egyezmények aláírói e két utóbbi nem EU-tag országnak társult tagságot ajánlottak fel június 14. Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország november 27. Olaszország június 25. Portugália és Spanyolország november 6. Görögország április 28. Ausztria december 19. Dánia, Finnország és Svédország május 18. Izland és Norvégia A biztonsági kockázat ellensúlyozására további intézkedéseket is bevezettek. Erôsítették a rendôrségek, a vámhatóságok, az igazságügyi hatóságok közötti együttmûködést, valamint a szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet. Mindezen célok megvalósításának elôsegítésére létrehozták a Schengeni Információs Rendszert, angolul Schengen Information System (SIS). Az Amszterdami Szerzôdés aláírását megelôzô kormányközi konferencián a tagállamok vezetôi áttekintették az uniót érintô kihívások leküzdését szolgáló esz- 15

17 A schengeni információs rendszer A schengeni mechanizmus központi eleme a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a szerzôdô államok biztonsági hatóságait összekötô informatikai hálózat, ahonnan a tagállamok rendôrségei és erre felhatalmazott hatóságai adatokat kaphatnak egyes személyekrôl, illetve ellopott vagy elveszett tárgyakról, jármûvekrôl. A rendszer célja a közbiztonság, közrend és a nemzetközi személyforgalommal összefüggô biztonsági intézkedések elôsegítése. A külsô határok átlépésekor a schengeni térségbe lépô személyeket ellenôrzik a SIS adatbázisában, és azokat, akik rajta vannak a tiltólistán mert valamely tagállamból kiutasították ôket, vagy bármely más okból bekerültek ebbe a rendszerbe, nem engedik az EU területére lépni, illetôleg megfelelô intézkedést foganatosítanak ellenük. A központi számítógép (C-SIS), mely Strasbourgban található, biztosítja, hogy a hozzá csatlakozó nemzeti hálózatok (N-SIS) azonos adatállománnyal legyenek ellátva. A rendszert kiegészíti az úgynevezett SIRENE hálózat, amely a nemzeti és helyi rendôrségek, vámhatóságok és igazságügyi szervek képviselôibôl áll, feladata az információszerzés, információcsere, koordináció és konzultáció. Miután a SIS rendszer technikailag elérte befogadóképessége határát azaz új tagországok csatlakozása már nem volt lehetséges, megkezdôdött az új, SIS II néven ismert rendszer fejlesztés, amely már kiküszöböli a korábbi rendszer hiányosságait: funkciói, alkalmazási területei bôvebbek, és az unióhoz újonnan csatlakozó országok bekapcsolódását is lehetôvé teszi. Az Európai Bizottság véleménye szerint a SIS II fejlesztése legkorábban 2006-ra fejezôdhet be. közöket. Döntés született a szabadság, biztonság és igazságosság övezetének létrehozásáról, amelynek keretében megfelelô intézkedéseket hoznak a személyek szabad mozgásának biztosításával összefüggésben az unió biztonságát leginkább fenyegetô veszélyek (szervezett bûnözés, illegális migráció, kábítószer-kereskedelem) leküzdésére. A tagállamok vezetôi úgy értékelték, hogy az unió céljainak megvalósítását segíti a schengeni együttmûködés eredményeinek felhasználása, ezért elhatározták a schengeni joganyag átemelését az uniós keretekbe. Errôl az Amszterdami Szerzôdés kiegészítô jegyzôkönyve rendelkezik. A schengeni joganyag uniós jogba történô integrációja nyomán a schengeni együttmûködés vezetô szerve, a Schengeni Végrehajtó Bizottság helyét az Európai Unió Tanácsának Fôtitkársága veszi át. A Tanács egyik legelsô és legfontosabb feladata magának a joganyagnak a meghatározása volt, mely által megteremti a további együttmûködés alapját. Ezt a feladatot a Tanács május 20-án teljesítette, a schengeni joganyagot képezô acquis-lista elfogadásával. Ezek a jogszabályok kivéve a titkos minôsítésûeket megjelentek az EU hivatalos lapjában, az Official Journalban. 16

A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I.

A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. Európai Közjog és Politika 2008. április 22. Jeney Petra ELŐADÁSVÁZLAT 1. Alapkérdések 2. A bel- jogszabályi kerete (EUSZ, Amszterdami

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM

EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda 2006. május 7.) INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2015/0062(NLE) 28.8.2015 *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek közötti, a rövid távú tartózkodásra

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

H A T Á R R E N D É S Z E T I T A N U L M Á N Y O K

H A T Á R R E N D É S Z E T I T A N U L M Á N Y O K VI. évfolyam 1. szám H A T Á R R E N D É S Z E T I T A N U L M Á N Y O K 2009/1. KÜLÖNSZÁM B U D A P E S T - 2009-1 A RENDŐRSÉG TUDOMÁNYOS, TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS TANÁCS HATÁRRENDÉSZETI MUNKACSOPORT

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 14/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, I. MELLÉKLET

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2 Schengeni övezet. 4 Szlovénia, a schengeni újonc. 5 Schengen alapötlete. 6 Schengen kialakulása. 7 Schengeni biztonsági politika

TARTALOMJEGYZÉK. 2 Schengeni övezet. 4 Szlovénia, a schengeni újonc. 5 Schengen alapötlete. 6 Schengen kialakulása. 7 Schengeni biztonsági politika TARTALOMJEGYZÉK 2 Schengeni övezet 4 Szlovénia, a schengeni újonc 5 Schengen alapötlete 6 Schengen kialakulása 7 Schengeni biztonsági politika 9 Milyen dokumentumokra van szüksége az államhatár átlépéshez

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Hová vezet a schengeni út?

Hová vezet a schengeni út? NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 19 BIZTONSÁGPOLITIKA 19 Berta Krisztina Hová vezet a schengeni út? Magyarország a környezetében lévõ kelet-közép-európai országokkal (Lengyelország, Csehország, Szlovákia,

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. FEBRUÁR 25. 2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisztikai Értesítõ Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A SCHENGENI RENDSZER BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

MENEKÜLTÜGYI MUNKACSOPORT

MENEKÜLTÜGYI MUNKACSOPORT MENEKÜLTÜGYI MUNKACSOPORT DR DRIENYOVSZKI Lilla ügyintéző/ BM Európai Együttműködési Főosztály Tel: +36 1 441 1519 e-mail: lilla.drienyovszki@bm.gov.hu ÁTTEKINTÉS 1 A Menekültügyi Munkacsoport bemutatása

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK 2009.6.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 168/35 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 568/2009/EK HATÁROZATA (2009. június 18.) a

Részletesebben

A munkaerő szabad áramlása az Európai Unióban

A munkaerő szabad áramlása az Európai Unióban A munkaerő szabad áramlása az Európai Unióban Jegyzet Nemzetközi kapcsolatok szak, MA Tóth Judit 2014. május SZTE ÁJTK 1. Az európai integrációban a munkavállalók szabad mozgásáról két összetevő alapján

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.23. COM(2009)642 végleges 2008/0221 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

ELŐADÁSVÁZLAT A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni egyezmény

ELŐADÁSVÁZLAT A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni egyezmény A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Európai Közjog és Politika 2008. május 13. Jeney Petra ELŐADÁSVÁZLAT Határőrizet, határellenőrzés Migráció reguláris és illegális

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben