Térségi szemléletû TELEPÜLÉSTERVEZÉS. módszertani kézikönyv gyakorlati példák. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi szemléletû TELEPÜLÉSTERVEZÉS. módszertani kézikönyv gyakorlati példák. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala"

Átírás

1 Térségi szemléletû TELEPÜLÉSTERVEZÉS módszertani kézikönyv gyakorlati példák Pest Megye Önkormányzatának Hivatala 2002 ````` 1

2 Projekt csoport MEGBÍZÓ Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Program koordinátor Csohány Klára fõépítész KÍSÉRLETI HELYSZÍNEK Göd Város Polgármesteri Hivatala Szegedi Sándor polgármester Program koordinátor Mészáros Jenõ fõépítész Pilis-Káva P olgármesteri Hivatala Pintér Mihály polgármester (Pilis) Kálmán József polgármester (Káva) Program koordinátor Pap Tibor mßszaki irodavezetı Verõce Polgármesteri Hivatala Bethlen Farkas polgármester Program koordinátor Szentesi Anikó fõépítész A TANULMÁNY, KONCEPCIÓK KÉSZÍTÕI Felelõs tervezõ Gauder Péter Quo Vadis Consulting Kft. Projekt menedzser S. Bitskey Kata Quo Vadis Consulting Kft. Statisztikai elemzések Karácsony Krisztián ECORYS MagyarorszÆg Kft. Struktúra rajzok szerkesztése, térképvázlatok kidolgozása Lelkes Nóra ECORYS MagyarorszÆg Kft. Szerkesztés, lektorálás S. Bitskey Kata Quo Vadis Consulting Kft. Layout Rajki Veronika

3 TARTALOM ESEMÉNYTÖRTÉNET 6 ELÕZMÉNYEK 8 BEVEZETÉS 11 I. TERVEZNI VAGY MENEDZSELNI? A VÁROSÉPÍTÉS, VÁROSTERVEZÉS CÉLJAI 14 Társadalmi célok 14 Gazdasági célok 15 Térszervezési célok A VÁROSTERVEZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLÕDÉSE 17 A város- és település-építés négy fõ történeti periódusa 17 Különleges problémák figyelembevétele 18 A városépítés/urbanizáció problémáinak figyelembevétele 19 Térbeli megoldások: szabályozott és operacionalizált várostervezés 20 A településtervezési jog reformja KÖZÖSSÉGI ÉRDEK SZEMBEN AZ EGYÉNI ÉRDEKKEL 23 Érdekek ütközésében: a tulajdon 23 Alkotmányos jogi háttér 24 Társadalmi háttér: a jó kormányzás 26 Gazdasági kontextus AKTUÁLIS TENDENCIÁK 28 II. TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS MI IS AZ A TERVEZÉS? 31 A tervezési folyamat struktúrája és az igényelt gondolkodásmódok 33 A korábbi és a megújult tervezési módszer összehasonlítása 34 Összefoglalás A VÁROSÉPÍTÉS ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÉS AKTUÁLIS IRÁNYAI 40 A döntések társadalmasítása: részvételi tervezés 40 Integratív tervezés 42 Értékhozzáadó folyamat 44 3

4 4 3. A TERV ÉS A TERVEZÉS A TELEPÜLÉSÉPÍTÉS ÉS -MENEDZSELÉS RENDSZERÉBEN 45 Koncepciókészítés, programozás 47 Struktúraterv 48 Megvalósíthatósági és gazdasági hatáselemzés 53 Szabályozás 56 Operatív lépések, a városépítés szervezése és menedzselése 57 A településépítés, -menedzselés hiányosságai A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS FOLYAMATA, TÖBBSZEREPLÕS DÖNTÉSHOZÁS 60 Településtervezési társasjáték SZERVEZETÉPÍTÉS, AVAGY MILYEN SZEREPEK VANNAK A JÁTÉKBAN? MOBILIZÁCIÓ, AVAGY A KÖZÖSSÉG BEVONÁSA A JÁTÉKBA 67 Hogyan vehet részt a lakosság a tervezési folyamatban? 73 Párbeszéd Körök szervezése A JÁTÉK FOLYAMATA 86 A játékvezetõ feladatai 86 Hogyan játszanak egymással a különbözõ csapatok? KONCEPCIÓ-KÉSZÍTÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER: CÉLKÖVETÕ, VAGY VÍZIÓ-MÓDSZER 91 Lehetséges stratégiák A KONCEPCIÓ-, ILLETVE VÍZIÓALKOTÁS ELÕKÉSZÍTÕ LÉPÉSEI ORIENTÁCIÓ - HELYZETFELTÁRÁS 95 GYELV analízis 97 Orientációs beszámoló, diagnózis 99 Mitõl lesz jó a helyzetfeltárás? A KREÁCIÓS FOLYAMAT 100 A szintéziskészítésrõl 101 Jobb döntés lépésrõl lépésre 106 Feldolgozás, dokumentálás, prezentálás 110 Foglaljuk hát össze, hol tartunk ezek után a tervezésben! 110 III. TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS 112 Göd 113 Verõce 116 Pilis-Káva 120

5 ELÕZMÉNYEK 5

6 ESEMÉNYTÖRTÉNET DÁTUM ESEMÉNY HELYSZÍN november 22. Munkaindító megbeszélés: tájékoztató a projekt lépéseirõl és a résztvevõkrõl január 22. Belsõ szakértõi egyeztetés: a kísérleti helyszínek kiválasztása, véglegesítése február 04. Verõce: elsõ Civil Fórum (kérdõívek, információs anyag terítése) február Kísérleti helyszíneken információs anyag kiküldése, kérdõívek terjesztése Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (konferenciaterem) Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (fõépítészi iroda) Verõce faluház (Pilis-Káva; Göd) február 18. Verõce: második Civil Fórum Verõce faluház március 05. Disszeminációs találkozó - kísérleti településtervezés elõadássorozat indítása március 18. Verõce: harmadik Civil Fórum Verõce faluház március 21. Belsõ szakértõi egyeztetés: civil fórumok idõpontjainak egyeztetése szakértõi kabinet munkájának ütemezése Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (konferenciaterem) Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (fõépítészi iroda) március 27. Göd: elsõ Civil Fórum Göd Polgármesteri Hivatal április 03. Verõce: Orientációs, kreációs beszámoló Dokumentálás április 11. Göd: második Civil Fórum Göd Polgármesteri Hivatal április 15. Szakértõi Kabinet Mûhelybeszélgetés mintatelepülések beszámolói szerkezeti megoldások; civil fórumok Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (102. terem) május 02. Göd: harmadik Civil Fórum Göd Polgármesteri Hivatal május 03. Pilis-Káva: elsõ Civil Fórum Pilis Polgármesteri Hivatal május 23. Göd: Orientációs, kreációs beszámoló Dokumentálás 6

7 2002. június 09. Pilis-Káva. második Civil Fórum Pilis Polgármesteri Hivatal július 05. Göd városfejlesztési Koncepció és Struktúra vázlat dokumentálása július 16. Pilis-Káva: harmadik Civil Fórum Pilis Polgármesteri Hivatal július 18. Verõce településfejlesztési Koncepció és Struktúra vázlat dokumentálása Göd Verõce július 24. Verõce: Képviselõtestületi jóváhagyás Verõce Polgármesteri Hivatal augusztus 27. Göd. negyedik Civil Fórum kibõvített településfejlesztési bizottsági ülés augusztus 28. Pilis-Káva településfejlesztési Koncepció és stratégiai program dokumentálása augusztus 29. Belsõ szakértõi egyeztetés: koncepciók bemutatása, gyakorlati tapasztalatok kézikönyv tartalmi elemeinek egyeztetése szeptember 09. Göd: településfejlesztési bizottsági ülés beszámoló Göd Polgármesteri Hivatal Pilis Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (fõépítészi iroda) Göd Polgármesteri Hivatal szeptember 24. Göd: Képviselõtestületi jóváhagyás Göd Polgármesteri Hivatal szeptember 30. Munkaközi Beszámoló (progress report) Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (fõépítészi iroda) október Verõce-Göd: szerkezeti és szabályozási terv készítésének ütemezése november 18. Szakértõi Kabinet Záró megbeszélés a módszertani kézikönyv tartalmi elemeinek ismertetése a kísérleti helyszíneken készült munkák ismertetése, összefoglalása Göd-Verõce Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (konferenciaterem) 7

8 ELÕZMÉNYEK Pest megye fejlesztésének irányítói munkájuk során szembetalálkoztak azzal a problémával, hogy az új demokratikus döntési és piaci megvalósítási körülmények között a korábban bevált tervezési gyakorlat már nem mûködik, hiszen azok a tervek, amelyek korábban megfelelõnek tûntek egy település életének irányítására, láthatóan csõdöt mondtak, elváltak a való élettõl. A települések fõként a szuburbán térben csak reagáltak a piaci szereplõk által kezdeményezett fejlesztésekre. A megye fejlõdõ térségeiben jobbára a növekedés, szétterülés, a tér felélése jellemzõ, nem pedig a korábbi elégtelenségek felszámolása, az új élettechnológiák igényelte funkciók kielégítése, minõségjavulás, elõrehaladás. Ez a növekedés, szétterülés további problémák forrásává vált (ld. pl. közlekedési infrastruktúrák elégtelenségei, a tér egyre szûkösebbé válása, pazarló területhasználat). A települések irányítóinak a fejlõdés, fejlesztés irányítására láthatóan nem állnak rendelkezésre azok az eszközök, szakértelmek, kapacitások, amelyekkel a települések fejlõdését proaktívan irányítani tudnák. Ennek következtében még a növekedésbõl tervezett minõségfejlesztést sem képesek kigazdálkodni, sõt egyes települések éppen a fejlesztési szakértelmek, tapasztalatok, készségek hiányában ún. fejlesztésük során tovább növelik nehézségeiket, gazdasági és társadalmi konfliktusokat idéznek elõ. Pest megye a leginkább kitett az urbanizációnak, a városépítés és településfejlesztés(és természetesen indirekt módon az intenzív térségfejlesztés, regionalizáció) említett negatív hatásainak. Nem mindegy tehát, hogy azok az urbanizáló energiák, amelyek ma a városi(as)területeket növelve Pest megyét, illetve az agglomerálódó konurbán térséget fejlesztik, milyen struktúrákat hoznak létre és hagynak az utódokra. Miközben az országban leginkább Pest megyében a fõváros környezetében növekednek, fejlõdnek a települések, nem áll számukra semmivel sem több eszköz, készség és kapacitás, tudásbázis rendelkezésre, mint máshol az országban. Ennek következtében a nagyváros által befolyásolt térben a spontán fejlõdés eredményeként immár jól körvonalazhatóak azok az új problémák, amelyekkel a térség irányítóinak meg kell birkózniuk a közeljövõben. Itt összekapcsolódik a térbeli és a települési fejlõdés, fejlesztés. 8

9 Pest megye széleskörû legitimációval rendelkezik a területfejlesztésben, ám elenyészõ legitimációval a településfejlesztésben. Tekintve azonban, hogy a térfejlesztés nem függetleníthetõ az urbanizált helyek, települések fejlesztésétõl, Pest megye területfejlesztési irányítása felelõsségének érzi, hogy támogassa a települések irányítását abban, hogy a lehetõ leghatékonyabb irányítási eszközöket megismerhessék és alkalmazhassák településfejlesztési munkájuk során. Akkor lesz eredményes és hatékony a kistérségi, illetve nagyobb térségi (megyei és régiós szintû) fejlesztés is, ha a települések gazdaságosan és hatékonyan tudnak majd erõforrásaikkal bánni, ha a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokra egyaránt tekintettel tudják a település életminõségét javítani, gazdálkodását hosszútávon eredményessé tenni, ha ehhez széleskörû társadalmi támogatottságot tudnak biztosítani,. Pest megye fõépítészi irodája ezért, ettõl a felelõsségtõl indíttatva Kísérleti, vagy Minta-tervezés készítésére, valamint ennek tapasztalatai alapján Település-tervezési Kézikönyv kidolgozására nyújtott be pályázatot. Amikor Pest Megye Önkormányzatának Fõépítészi Irodája elnyerte a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását egy új szemléletû településrendezési módszertan kidolgozására, az évek hosszú sora alatt felgyülemlett tapasztalatai, eddigi újító törekvései miatt a Quo Vadis Consulting Kft.-re esett a választása, hogy ennek a feladatnak eleget tegyen. A Quo Vadis Consulting Kft. mintegy 12 éve foglalkozik azzal az új típusú településfejlesztéssel, településtervezéssel, amelyet hazánkban a demokratikus és piaci körülmények igényelnek. Munkánk során mindig is arra törekedtünk, hogy új, hozzáadott érték létrehozása különböztessen meg más tanácsadóktól, hagyományos eszközökkel dolgozó tervezõktõl. Egy folyton változó, fejlõdõ-átalakuló és egyre összetettebbé váló környezetben szükséges újító szellem, a máshol jól bevált módszerek meghonosítása, vagy hazai kikísérletezése, akár a hagyományostól eltérõ új irányítási, tervezési és menedzselési eszközök alkalmazásának elterjesztése, az izgalmas módszerek, eredmények bemutatása, bevezetése jellemzik az elsõsorban fejlesztési, menedzselési és kommunikációs tudással rendelkezõ csapatunkat. Széleskörû külföldi tapasztalataink és élõ, napi munkakapcsolataink révén talán nagyobb rálátással rendelkezünk a területfejlesztés terén használható különbözõ módszerekrõl, mint egy, csak a hazai piacon tevékenykedõ, a munkába beletemetkezõ cég. A cég tanácsadó jellegénél fogva kötelességünknek érezzük az állandó fejlõdés, változás követését, hiszen partnereinknek is azzal kívánunk segítséget nyújtani, hogy a fejlesztés összetett területén egyre 9

10 szélesebb és mélyebb ismeretekkel, európai kapcsolatokkal rendelkezve egyre kiérleltebb, reálisabb tanácsokat, megoldásokat tudjunk kidolgozni. Célunk, hogy ezáltal partnereink megtalálhassák helyüket, eredményesek, sikeresek lehessenek a megváltozott hazai és egyre inkább európai viszonyok között is. A kísérleti munka célja a településtervezési, -menedzselési folyamat EU-konform módszereinek elterjesztése érdekében három település (Göd, Verõce, Pilis-Káva) városfejlesztési politikájának és rendezési programjának (struktúraterv) elkészítése volt, valamint a kísérleti program tapasztalatait is felhasználva egy olyan tervezés-módszertani kézikönyv kidolgozása, amely segítséget nyújt a településeknek a településfejlesztési koncepciók fizikai tervvé alakításához. A kézikönyv készítését tehát konkrét gyakorlati tevékenység (ld. a III. fejezetben bemutatott példák), és igen széles kommunikációs program kísérte végig. A készítõk célja az volt, hogy minél többen kapcsolódjanak be ebbe az újító mozgalomba, minél több település tapasztalatait felhasználva lehessen minél több alternatívát kínálni a kézikönyvet elolvasók számára, hogy biztosan megtalálhassák a saját településükön leginkább célravezetõ tervezési módszert, eszközöket. A fejlesztési tevékenység megújítása és a kézikönyv megírása nem egy újabb kizárólagos módszer kidolgozását jelentette, hanem alternatív lehetõségek feltárását, hogy a legkülönbözõbb településeken, a legkülönbözõbb körülmények között is lehetõvé váljon, elinduljon a sikeres településfejlesztési tevékenység. Amit itt felvállaltunk, az tehát elsõsorban a tervezés tervezése : annak meghatározása, kialakítása, hogy milyen módon tudjuk a térfelhasználással, a társadalom- és gazdaságfejlõdéssel összefüggõ térfejlesztésre vonatkozó döntéseinket a lehetõ legjobbá tenni és hatékonyan (gyorsan) meghozni. 10

11 BEVEZETÉS Mottó: Indulj el, menj tovább, segíts másoknak is elindulni! (zen bölcsesség) Településirányítók, választott döntéshozók, menedzserek, tervezõk és a települési adminisztráció részérõl gyakran merült fel az igény, hogy a tervezést, döntéshozást és település-menedzselést megkönnyítõ, praktikus tanácsokat és könnyen használható eszközöket tartalmazó kézikönyv kerüljön kiadásra. Szükség van olyan az új többszereplõs döntési és megvalósítási körülmények között használható szerszámosládára, gyakorlati kézikönyvre, amely felhasználóbarát módon tartalmazza a leggyakrabban felmerülõ újszerû településfejlesztési, településirányítási eszközöket. Olyan kézikönyvre, amely nem hasonló külföldi könyvek, ott bevált eszközök, jó gyakorlatok fordítását tartalmazza, hanem rendszerelvûen mutatja be a mi viszonyainkra alkalmazható, már kipróbált és bevált megoldásokat, technikákat. Bár a rendszerváltást követõ átalakulási idõszak folyamán a településtervezés, fejlesztés, szabályozás törvényi kereteit módosították, ebben a kézikönyvben egy más, új településtervezés kerül bemutatásra. Ez nem jelenti azt, hogy az általunk ismertetett eljárások, módszerek ellentétben lennének a törvényi háttérrel, csupán más észjárás, filozófia mentén tekintenek egyre összetettebb életünk irányításának lehetõségeire. Az új paradigma, gondolkodásmód, amiben e kézikönyv fogant, sokkal inkább a menedzselésre, a megvalósulásra helyezi a hangsúlyt, semmint a tervre. Ehhez viszont figyelemmel kell lennie a döntéshozás és a megvalósítás új, plurális körülményeire. A terv, mint végcél helyébe a többszereplõs döntési folyamat kerül. A kézikönyvben leírt eszközök, módszerek alapvetõen a jó kormányzás 1, azaz a többszereplõs döntéshozás eszközei, módszerei. E filozófia lényege, hogy a tervezés/döntéshozás átláthatóságát megteremtve a tervben nem a tervezõ, hanem a település közösségének szándéka rögzül ( jegyzõkönyvbe kerül), ezzel hatékony és legitim eszközt adva a települési adminisztráció kezébe a megvalósítás, a városépítés menedzseléséhez. 1 sõt egyes esetekben a cégszerû kormányzás filozófiájának megfelelõ eszközök 11

12 A menedzselés fogalma rugalmasságot takar, míg a terv statikus, merev. A menedzselés különbözõ szintû alkuk sorozatában, míg a terv csupán egy erõs akarat, vagy erõ (finanszírozás) által érik valósággá. Az itt ismertetésre kerülõ eszközök kiegészíthetik a terv-logikájú tervezõk, döntéshozók eszköztárát, mint ahogy a hivatalos szabályozási eszközök is alkalmasak a demokratikusan meghozott, transzparens döntések rögzítésére. Így a települési döntéshozók, tervezõk szerszámosládájában jól megférhet egymás mellett mindkét paradigma hivatalos és praktikus eszközrendszere, csupán rajtuk múlik, melyiket használják napi problémamegoldó, irányító munkájuk során. Idõszerû a korszerû városépítésrõl, -menedzselésrõl, a piac-konform településfejlesztésrõl, a jó kormányzás -ról összegyûlt, és a mai kornak megfelelõ tudásunk megírása, és a gyakorlatban bevált praktikák, fortélyok kézikönyvben való közreadása. Abban a meggyõzõdésben bocsátjuk útjára az eddigi tudásunkból és tapasztalatainkból desztillált ismereteket, fortélyokat, hogy bár tökéleteset nem alkothattunk, ezzel is segítségére lehetünk azoknak, akiket az új plurális döntési körülményeknek megfelelõ településtervezés technikája, tudománya és mûvészete érdeklõdéssel tölt el. Egyfajta település-menedzselési franchise -logika alapján elért tudásunkat igyekeztünk a kézikönyvben megfogalmazni. Aki ezt már próbálta, tudja, hogy nem könnyû feladat. A kézikönyv, amit az olvasó a kezében tart, olyan tapasztalatok tára, melyet a szerzõk 1990 óta, hazai gyakorlat során gyûjtöttek össze, francia, angol, holland és német-osztrák modellek kipróbálásával, illetve a hazai mûhely, vagyis a Quo Vadis Consulting és az Urbanissimus Klub által innoválva. A kézikönyv maga is konkrét kísérleti tervezés során visszacsatolással érett, fejlõdött, hiszen a Pest megye által támogatott kísérleti programban résztvevõ három település megfigyelõinek javaslatai, észrevételei alapján a kiinduló füzet is érett, fejlõdött. 12

13 I. TERVEZNI, VAGY MENEDZSELNI 13

14 14 I. MEGÉRTENI A TELEPÜLÉSTERVEZÉST: TERVEZNI VAGY MENEDZSELNI? 1. A VÁROSÉPÍTÉS, VÁROSTERVEZÉS CÉLJAI A városépítést, urbanizációt felfoghatjuk úgy is, mint a mai kor egyik elsõdleges fontosságú jelenségét. Így könnyû belátni, hogy a városépítésnek és településtervezésnek is elsõdleges fontossággal bíró feladatnak kell lennie a társadalom irányítói számára! Ezért fontos, hogy az irányítók, döntéshozók megértsék a városépítés, várostervezés céljait, lehetõségeit és megismerjék eszközeit. Hogyan hat a városépítés? Megfelel e a ma használatos városépítési módszerek valamelyike az egyének és csoportok igényeinek? Képes-e valamelyik módszer megfelelni egyszer társadalmi, máskor gazdasági céloknak? Mire valók, hogyan használhatók a városépítés, - menedzselés különbözõ eszközei? Ezek azok a gyakran felmerülõ kérdések, amelyeket a városépítéssel, a térszervezés eszközeivel kapcsolatban definiálni szükséges, mielõtt belekezdünk a tervezésbe. Társadalmi célok Megállapíthatjuk, hogy az ipari forradalom óta (egyes országokban a XVIII. század második felétõl kezdõdõen) a gazdasági liberalizmus a városokban anarchikus fejlõdést idézett elõ. Filozófusok, írók és politikusok is keresték annak formáját, lehetõségét, hogy miként lehet megóvni és javítani a városok pontosabban a városokba özönlõ munkások életkörülményeit. 2 Már ekkor feltûnt és elõtérbe került a tér szervezésének ötlete annak érdekében, hogy az emberek, városlakók számára szükséges tér rendelkezésre állhasson. Lassan a térnek egyfajta társadalmi karaktere formálódott ki, 2 Ezek közül az entellektüellek közül többen, mint pl. Marx, ezen gondolataik révén híressé is váltak száz év iparosodástvárosiasodást követõen, a XIX. század második felében ben megindult a támadás a magántulajdon ellen! A társadalmi változások következtében a feudalizmus korábbi én -kultúrája szembetalálkozott a városba áramló tömegek mi -kultúrájával, a társadalom közösségi igényeinek érvényesítésére vonatkozó törekvésekkel. Mai rendszerünkbe - amely a népesség minden tagja számára elismeri annak jogát, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen - beletartozik a közösség arra vonatkozó joga, hogy egy megfelelõ / kielégítõ lakókörnyezet (élettér) feltételeit kialakítsa, beleértve a lakásokat, azok környezetét, alrendszereit, a rekreáció, szabadidõ-területeket, nem kizárva természetesen a munkakörnyezetet sem.

15 amely azóta minden lakás- és település-politikában megtalálható. Ahhoz, hogy a közösségi, társadalmi körülményeket és a hozzájuk rendelt társadalmi, közösségi politikákat terület-felhasználásra fordíthassuk le, szükséges egy ehhez kapcsolódó hatáskör (pouvoir). Ezzel összhangban figyelembe kell vennünk az elõzetes elfoglalás/ lefoglalás elvét is, vagyis hogy bizonyos helyszínek felhasználását elõre meg kell határoznunk jövõbeli rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében (szabályozás). A kezdeményezõ, motor szerep nem egy maximális profitra törekvõ befektetõre van bízva, sokkal inkább egy társadalmi, közösségi befektetõre. A környezetalakítás új lehetõségei tehát a közösség erején, érdekérvényesítõ képességén 3 múlnak. A városépítés, urbanizmus társadalmi, közösségi célja és feladata, hogy a települési lakosok különbözõ igényeinek kielégítésére választ találjon. (Egyik hajtóerõ: közakarat, közös célok) Gazdasági célok A társadalom/közösség szembetalálja magát egy olyan problémával, amelyet éppen egyszerûsége tesz súlyossá: Egyrészt a szolgáltatások, mûszaki és társadalmi infrastruktúrák (elsõsorban azok, amelyek a közlekedéssel és az egészséggel kapcsolatosak) egyre költségesebbek, mivel az igények így az urbanizált (lakó)telkek iránti igény nem állnak meg növekedésükben. Másrészt azoknak a mai igényeknek a kielégítésére, amelyeket a település közössége életminõségének javítására maga elé célként kitûz, csak korlátozott forrásokat találunk. Ráadásul ezek többnyire versenyben állnak más fontosnak tûnõ igényekkel, szükségletekkel, mint pl. üzemeltetési, mûködési vagy termelési beruházások, személyi támogatások, egyéb közösségi célkitûzések. 3 Itt még lehetõségén is: éppen ennek a mechanizmusait kell a patriarchális és autoriter irányítás periódusa után újrateremteni. 15

16 A közösségi erõ irányítása a térszervezés problémáinak megoldására két feltétel figyelembevételével történik. Ezek a gazdasági és a finanszírozási feltételek. Az elsõ feltétel a lakás és a foglalkoztatási területek optimális megoszlásának elõállításával kapcsolatos, a második a föld- és telekárak kontrollját jelenti, illetve akaraterõt a költségek racionalizálására. Talán éppen ezért a városépítési, urbanisztikai akciók rentábilis beruházások, igazolhatóak a föld értékének növekedésével, amely többnyire egyenes arányban áll a területelfoglalás növekedésével. Nem véletlenül mondta Le Corbusier: Várost építeni nem pénzkidobást jelent, hanem ellenkezõleg, pénznyerést. (Másik hajtóerõ: közpénzek, forrásteremtõ képesség) Térszervezési célok Amióta konstatáltuk, hogy a teljes liberalizmus, a laisser-faire bizonyos káoszt eredményez a városok fejlesztésében, felismertük/elismertük egyben egy városépítési rend szükségességét, amelynek el kell foglalnia az anarchikus városépítés helyét. Ez a felismerés a város- és településtervezés fogalmának megteremtéséhez vezetett és elõször Németországban tûnt fel a XIX. század közepén, a politikai hatalom döntéseinek alárendelve, és természetesen visszatükrözte azt a rendszert, amely inspirálta létrejöttét. Amennyiben az autoriter rezsimek megengedhetik maguknak, hogy az építést egy kontra-indikált rend keretei közé szorítsák, korlátozva szabályozzák, az így keletkezett szabályok nem lesznek egyezõek egy olyan gazdaságilag liberális rendszer keretei között létrejött szabályokkal, amely felhasználhatja az ösztönzés eszközeit. A cél a tér lehetõ legracionálisabb használata. Ennek érdekében egyrészt a városépítõknek bizonyos modelleket kell megfontolniuk, tervbe venniük, másrészt a jogászoknak speciális jogi szabályozást kell kidolgozniuk. Mindkét lehetõség során figyelembe kell venni az Athéni Chartában és a fenntarthatóságról, mint új közérdekrõl szóló Riói Chartában, illetve az Agenda 21-ben meghatározott alapelveket. Elõször a város alapvetõ funkcióinak kell formát adni, azok területeit kell kialakítani: a lakóhelyeket, a munkahelyeket, a rekreációs és közlekedési területeket. (Háttér hajtóerõ: szakma, a jog) Hogy jobban megérthessük a jelenlegi városépítési szabályozást, nézzük meg, milyen módon fejlõdött és fejlõdik a városépítési szakma és jogi szabályozása. 16

17 2. A VÁROSTERVEZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLÕDÉSE A Város, mint földrajzi, tervezési egység majdnem olyan régi jelenség, mint a világ maga. A középkor városai amelyek számunkra a múlt tanúi a történelem láncában az antik világ városai, települései, nevezetesen a római birodalom és a görög városállamok után helyezkednek el. Már akkor alkalmaztak bizonyos szervezési formákat, struktúrákat, és egyes történészek Arisztotelészt tartják a városépítõk atyjának. A mai értelemben vett városépítés nem létezett a XIX. század elõtt ben, Svédországban hirdették ki az elsõ törvényt a városok építésérõl, majd 1901-ben Hollandiában hoztak törvényt a rendezési tervekrõl, csupán pár évvel a Brit Town Planning Act (Várostervezési Törvény, 1909) elõtt. Látható tehát, hogy a városépítés még az iparilag fejlett országokban sem tekint vissza hosszú múltra. Mégis érdemes megvizsgálnunk, értékelnünk az elmúlt száz év városépítés evolúció -ját, figyelmünket elsõsroban Magyarországra irányítva. A város- és település-építés négy fõ történeti periódusa Egyfajta sematizálással a városépítés és jogi szabályozásának fejlõdése négy periódusra osztható: Az elsõ periódus az elsõ világháború kezdetéig, 1914-ig tartott (lényegében a XIX. század). Ez a különleges helyzetek és problémák kezelésének, egyben magának a városiasodás tudatosodásának kora. A második periódus az elsõ és a második világháborút felölelõ idõszak, közötti kb. 30 év, a városépítés, várostervezés gyakorlata, technikái kialakulásának aranykora, a valódi városépítés létrejötte. A harmadik periódus a második világháború végétõl 1990-ig 4 tartó 45 évet átívelõ idõszak, amikor a hangsúly a nagy térbeli problémák szabályozásának megoldására esett: ez az idõszak jellemzõen a területi (regionális) tervezés kialakulásának kora. Végül az utolsó, negyedik periódus, a rendszerváltás utáni idõszak két részre osztható: 4 Illetve a térbeli problémák megoldását szabályozással keresõ 1996-os területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvény megszületéséig tartó idõszak. 17

18 ú ú a szakemberek megkísérlik a korábbi szabályokat alkalmazni az új körülményekre, majd 1996 után az új jogszabályok 5 elõírásait a való világ által igényelt logikának megfelelõ munkaeszközökké, módszerekké lefordítani (varázsszó: törvényi háttér ); egyes szakemberek, döntéshozók és szakmai, döntéshozói csoportok (mint pl. a Quo Vadis Consulting Kft. is ezzel a Kézikönyvvel) megkísérelnek olyan eszközöket, módszereket, kifejleszteni és meghonosítani, amelyek az idõ változásaira figyelemmel, a korszellemnek, a társadalmigazdasági kontextusnak jobban megfelelõ, eredményesebb, hatékonyabb eszközrendszert biztosítanak. A konfliktust éppen az jelenti, hogy ma hazánkban egymás mellett, egyidõben folyik a törvényi hátteret kidolgozók visszatekintõ eszközfejlesztése, a korábbi eszközöket mai körülményekre adaptáló tevékenysége, amely a statikussá merevített mindent-tudó tervben, szabályozásban, korlátozásban látja a megoldást az urbanizáló erõk kézbentartására; illetve a progresszív erõknek azon törekvése, hogy a folyamatokat irányítani, menedzselni képes eszközöket, kommunikatív többszereplõs döntéshozási, megvalósítási módszereket, tervtípusokat kifejlesszék. Napjainkban több különbözõ mûhelyben folynak kísérletek a törvényi szabályozás megújítására, illetve új, EU-konform megoldások, módszerek kikísérletezésére, meghonosítására. Ilyen például a Pest megye által gesztorált holland magyar kísérleti Struktúraterv készítés Észak-Pest megyében, a megyei és regionális Struktúraterv készítés, vagy jelen kísérleti mintaprogram és egyéb hasonló kezdeményezések. Különleges problémák figyelembevétele A városépítésben, várostervezésben a XIX. század elejétõl az elsõ világháborúig érdekes folyamat játszódott le. A közösség a polgárosodás következtében növekvõ ereje révén egyre jobban képes érvényesíteni érdekeit, egyre progresszívebben, a évi XXI. tv. a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl, módosította az évi XCII. tv. 184/1996. (XII. 11.) Korm. Rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérõl. 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területfejlesztési tervek tartalmi követelményeirõl.

19 társadalmi célokat 6 egyre inkább figyelembe véve, gyakorlati célkitûzések mentén formálja a városokat. A kor komoly sikereket ért el a városépítésben, amelynek hazánkban az iparosodás és ezzel karöltve a lakásépítés volt a motorja, hajtóereje. A döntéshozásban, téralakításban ekkor kezdett szemponttá válni a szélesebb közvélemény érdeke, motivációja is, illetve a közösség ereje ekkor tette lehetõvé, hogy a téralakításban a társadalmi érdek is szempont legyen. Sok mindenben hasonlít ez a kor a mai kor körülményeire, csupán akkor egy másfajta, patriarchális környezetbõl /feudalizmus/ történõ átalakulás ment végbe, melynek üteme is sokkal lassabb volt, mint a mai polgári átalakulásnak. A mai korban nagyon hasonló például a civileknek az a törekvése, hogy nagyobb lehetõségük legyen a fejlesztéspolitikák meghatározásában, több közösségi érdek legyen a döntésekben. A demokrácia újrakitalálása, a jó kormányzás modelljének bevezetése éppen a közérdek még teljesebb kifejezésére való törekvés jegyében a kezdeti lépéseket a fejlõdési spirálnak eggyel magasabb szintjén mintázza. Ezt a törekvést, igényt a társadalomfejlõdés Második Millenniumának is tekinthetjük. Megfigyelhetõ az is, hogy a városépítés / urbanizáció ekkor fragmentáltan és önkéntes alapon folyt, amihez az irányításnak elsõsorban az utak szabályozásának problémáját és a mûemlékek kérdését kellett megoldania. A közúti és a kötöttpályás közlekedéssel (akkor teljesen új technológia), a vasút létesítésével kapcsolatos problémák megoldásával indult fejlõdésnek a városépítés-tervezés-szabályozás is, ami alapvetõ elõrelépést jelentett a városépítés-menedzselés-irányítás létrejöttében. A városépítés / urbanizáció problémáinak figyelembevétele Az elsõ és a második világháború között már egy modern, a mai korban is mintaként szolgáló városépítés bontakozott ki a polgári intézmények kiépülésével és a privátszféra megerõsödésével párhuzamosan. Számos vidéki településen valódi városépítési víziókat kialakító tervezés és a társadalom vízióit megvalósítani hivatott akciók indultak el. Erre a korra már úgy tekinthetünk, mint az elsõ valódi, tudatos városépítõ periódusra, amelyben meghatározták azokat a szabályokat, amelyek szerint a települések, városok az akkori kor komfort-szolgáltatási igényeinek megfelelõen fejlõdhettek, a lakosok és 6 elsõsorban presztízs-célok 19

20 vállalkozók erõfeszítései mentén épülhettek. Napi gyakorlattá váltak a ma is használatos városépítés-irányítási eszközök, kialakult az övezetek/zónák rendszere, a szabályozási technikák, az építési engedélyezés rendje, stb. Sok szakmabeli még ma is nosztalgiával emlékezik vissza a Közmunkatanácsra, mint olyan intézményre, amely a mai modern kor szellemében is képes volt kézben tartani, menedzselni a város fejlõdését természetesen nem egészen a mai értelemben vett piaci demokratikus körülmények között. Mindenesetre a kor kihívásainak és lehetõségeinek megfelelõ választ, intézményt, mechanizmust tudtak létrehozni az akkor befolyással bíró politikusok és szakemberek. Mi az akadálya ma egy ilyen minõség elõállításának? Az akkori technikák, eszközök annyiban térnek el a napjainkban használatos eszközöktõl, hogy a kiépült és megszilárdult polgári struktúrák kevés teret biztosítottak a társadalmi igények érvényesítésére, és a várostervek kidolgozása, a város jövõjének, a kívánatos struktúráknak a meghatározása sokkal inkább az elit kezében volt, semmint a városépítés haszonélvezõiében. Mai szemmel csupán a döntések átláthatósága, azaz a döntések és a megvalósítás mai korszellem által igényelt társadalmasítása a lényegi különbség. Térbeli megoldások: szabályozott és operacionalizált várostervezés A második világháborút követõen alapjaiban alakult át a társadalmi-gazdasági környezet, aminek következtében a városépítés szempontjából megváltozott a fejlesztés alanya. Ez azt jelenti, hogy az addigi privát szférával, mint megvalósítóval szemben az állam kapott fõszerepet. A döntéshozó és a megvalósító egy és ugyanaz lett: a közösséget képviselni hivatott állam. A társadalom érdekeit, a közösség akaratának képviseletét patriarchális, autoriter módon az állam felvállalta, a civil struktúrákat megszüntette, a polgárok és szervezõdéseik kezébõl kivette az irányítás lehetõségét, helyettük és érdekükben hozva hosszú és rövidtávú döntéseket. Ugyanígy a megvalósítást is kivette a privátszféra, a profittermelõ vállalkozások kezébõl. A magántulajdon, az ingatlan feloldódott, a telek értéke megfoghatatlanná, látszólagossá vált, mint gazdasági hajtóerõ elillant. A városok, települések épített struktúrája ennek okán nem fejlõdött racionálisan. Mind a területhasználat rendszere, a beépítés sûrûsége és a funkciók allokációja, mind pedig a közlekedési hálózatok, belsõ kapcsolatok fejlõdése a piacnak kitett fejlõdési modellektõl eltérõ, önkényes sémát követett, amely jól kimutatható a keleti gazdaságok városainak szerkezetében (ld. errõl Alan Bertaud szellemes elemzéseit). 20

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Összefogás Építési Alap

Összefogás Építési Alap Összefogás Építési Alap koncepció Bevezető Régi hagyomány Biatorbágyon, de talán az egész országban is, hogy egyes közösségek, utcák lakói összefognak és társadalmi munkában elvégeznek olyan feladatokat,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola TARTALOM "segíts magadon" CIVIL SZERVEZŐDÉS A SZOCIÁLIS LAKHATÁS

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

G E overn E EE j pro ekt kt

G E overn E EE j pro ekt kt GovernEE projekt A projekt háttere, előzmény A Good Governance in Energy Efficiency Jó kormányzás az energiahatékonyság területén! - Energiabiztonság és a klímaváltozás problémája - Energia hatékonyság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben