A JÓZSEFVÁROSI KOSÁRLABDA CLUB

Átírás

1 A JÓZSEFVÁROSI KOSÁRLABDA CLUB és a FERENCVÁROSI KOSÁRLABDA EGYESÜLET SPORTFEJLESZTÉSI TERVE és PROGRAMJA A sikeres ember reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amit szeret (Bob Dylan) A sport megtanít győzni és megalázkodás nélkül veszteni. A sport örömet jelent a résztvevőknek. A sport mindenre megtanít.. (Hemingway)

2 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum 1. A ferencvárosi kosárlabda (mint régió) múltja 1.1 A ferencvárosi kosárlabda újkori története 1.2 Bevezető 1.3 Bemutatkozunk 1.4 Céljaink az utánpótlás nevelésben 1.5 Az MKOSZ szakmai programja 1.6 Közérdekű Adatok 2. Összefoglaló (TAO PÁLYÁZAT ALAPJA) 2.1. Helyzetkép 2.2. Sportfejlesztési program felépítése Toborzás és tömegesítés, az utánpótlás nevelés alapvető célja TOBORZÁSI FELADATOK, SZÜKSÉGLETEK SASFIÓKÁK KUPA (Ferencvárosi Alsó tagozatos kosárlabda torna) Akadémiai és sportosztályok kialakítása, dél-pesti és belvárosi kerületek iskoláiban VERSENYRENDSZER, FELADATOK SZÜKSÉGLETEK Karitász létrehozás a hátrányos helyzetű, de tehetséges sportolók részére FINANSZÍROZÁS, FELADATOK, ESZKÖZIGÉNY Folyamatosan képzett szakmai gárda által vezényelt egységes Szakmai Program FINANSZÍROZÁS, HUMÁN ERŐFORRÁS, Szabadidős Kosárlabda 3. Irányítás, management 4. Nemzetközi kapcsolatok 5. Létesítmények 1

3 Preambulum Tisztelt Hölgyem, Uram! Tisztelt Olvasó! Hálásan köszönjük, hogy figyelmet szentel ránk, és áldoz ránk értékes idejéből! Reményeink szerint alábbi sorok gondolatokat is ébresztenek Önben! Felkérjük ezúton is, hogy szakmai és emberi javaslatait ossza meg velünk! Szeretnénk kifejezni örömünket, hogy Önnek írásban bemutatkozhatunk! Nem titkolt reményünk, hogy egy személyes találkozó keretében megismerkedhessünk, s egyeztessünk a leendő együttműködés lehetőségeiről! A Ferencvárosi Kosárlabda Egyesület nevében Katona Zoltán FKE Gerő Zoltán JKC Bakos Árpád FKE Mészáros Dániel FKE Egy iskola falán láttam Isteni kinyilatkoztatásként kiírva, hogy az ifjúság nevelése szent feladat és el nem múló kötelessége minden nemzedéknek! Nemcsak a megszerzett tapasztalatok átadása fontos, hanem a hagyományok ápolás és tisztelete, illetve ha hagyományok nincsenek, valamiféle rend és szellemi örökség tovább adása a felnövekvő nemzedéknek. Manapság a liberalizmus és a szabadelvűség fogalmai mögé bújva sokszor nem is tudjuk, hogy a felnőttek példa mutatása akár pozitív, akár elrettentő minőségben milyen hatással van a felnövekvő generációk életére és mindennapjaira. Rengeteg fórumon hallhattunk már a sport fontosságáról és az utánpótlás neveléséről hogy mit takar az utánpótlás fogalom, mind a mai napig furcsa viták tárgya valamint a tömeg és amatőr sport jótékony hatásairól, ezen belül a gyermeksport kiemelkedő szerepéről. (nép)gazdasági, (nép)egészségügyi és (Sport) Marketing szempontok Sok szó esett már arról és milliónyi érv hangzott el abban a kérdésben, hogy miért is érdemes sportolni mindenkinek. Kijelenthetjük, hogy egy egy ország egészségügyi és mozgáskulturáltsági célcsoportja, az adott ország teljes lakossága a profi sportolótól a műkedvelőig, az aggastyánoktól a csecsemőkig, a makkegészségesektől a betegekig. Közismert, hogy sétálás közben, 20 százalékkal több vér kerül az agyba, ezzel arányosan az oxigén ellátottság megnő. Sportolás közben nem csak a pulzusa emelkedik, de megnő a szervezete adrenalin és noradrenalin termelése. Továbbá a szervezet jelentős mennyiségű endorfint termel, mely hormon alapvetően felelős a hangulati és érzeti funkciókért. Jó hatással van a vázrendszerre és az izom rendszerre, segíti a hajszálér hálózat fejlődését, napokig lehetne sorolni a jótékony hatásokat ezek általánosan ismertnek mondható tények. A szenvedélybetegek (alkoholisták, drogosok) is végeznek rendszeres testmozgást a gyógyulásuk érdekében, ezzel is elősegítve a test és a lélek harmóniába kerülését és a gyógyulást. Sőt napjainkban a mozgássérülteket is (down kór) próbálják a mozgás terápiájával segíteni. A Nervenheilkunde című német szaklapban megjelent cikk szerint, mozgás közben olyan agykéregi területeken, ami a tanulásért és a gondolkodásért felel, új neuronok (idegsejtek) képződtek. A gondolkodás szervi alapját az ingerület átvivő rendszer minősége és mennyisége határozza meg. Neurológiai vizsgálatokkal bizonyították, hogy mozgás hatására az átvitelek száma ugrásszerűen megnő! Így könnyebben elfogadható, hogy a sportorvosok miért javasolják az iskolák számára, hogy a testnevelés órákat a nap elején tartsák, mert fenti bizonyítékok és tények tudatában a diákok sokkal jobb szellemi állapotban vághatnak neki a szellemi terhelést jelentő óráknak. 2

4 1. A ferencvárosi kosárlabda élet (mint régió) története Részlet a Fradi Szakosztályai (az FTC baráti kör honlapjáról) Ferencvárosban és a környező kerületekben a sport és az egyesületek kialakulása folyamatosan a polgári fejlődéssel együtt zajlott. A kerületi sportélet szorosan összeforrt a legnépszerűbb magyar sportklub életével! A kosárlabda világszerte az egyik legnépszerűbb és leglátványosabb csapatjáték. Nem csak ma, az volt a múltban is. Egyáltalán nem csoda, hogy a Ferencváros is indított szakosztályt. A női ág, 2013 ban ismét megszűnt, és jelenleg elszakadva egy picit az anya egyesülettől létezik a megmaradt utánpótlás bázisa jelenleg Ferencváros Önkormányzatának támogatásával, a férfiak küzdelme a palánkok alatt a múltba vész. FÉRFI KOSÁRLABDA: 1924-től 1958-ig Dr. Springer Miklós, az FTC Elnökségének a tagja, az FTC Baráti Kör alelnöke, május 8-án, a klub fennállásának 110-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nagyformátumú beszédben méltatta a múltban elért sikereket. Igen informatív része volt a beszédnek, hogy sorjában megemlékezett az FTC összes valaha is működött szakosztályáról, azokról is, amelyek ma már a múlt homályába merülnek. Oda merülnek, de el nem veszhetnek! ben megalakultak az első kosárlabdázó egyesületek, az NTE, a BBTE, a MOVE, a BSE és természetesen az FTC. Az általuk vívott körmérkőzések jelentették az első lépéseket a hivatalos bajnokság felé, amelyet először 1931/32-ben írtak ki. Akkoriban nálunk még mindenhol a póznás, német kosárlabdát játszották, ezért az 1933-as torinói főiskolai világbajnokságra kiutazó magyar csapat igencsak meglepődött a palánkos pályákon és az általuk megszokottól jócskán eltérő szabályokon. A számukra váratlanul jött újdonságokat egy-két nap alatt kellett megtanulniuk. Ez sikerült, és a magyar csapat elindulhatott a versenyen, sőt a tapasztaltabb franciákat le is győzték. Az új, palánkos kosárlabda hamarosan itthon is kiszorította a régit, és ez ösztönözte a fejlődést. Ugyanis a német típusú játék, amelyben kezdetben még érinteni sem volt szabad az ellenfelet, addigra eldurvult, és ezáltal elvesztette vonzerejét. Az újabb, szigorú játékszabályok által megkötött, szelídebb játékot az atlétikai szakemberek is kitűnő kiegészítő sportnak találták, és bevezették az atlétikai edzés segédeszközei közé. Ilyen körülmények között érthető, hogy az FTC-ben is az atléták űzték a kosárlabdát Záborszky Sándor vezetésével. A kezdeti FTC kosárcsapatának jeles egyéniségei az atléta Forbáth és a vízilabdázó Keserű II voltak. Mivel ezekben az években, klubunkban a kosárlabda valóban csak más sportágak edzés kiegészítő sportja volt, nem igazán tudott gyökeret verni. Nem úgy, mint a II. világháború után, amikor újraszerveződött a szakosztály és a csapat. A hazai szövetség az első osztályban való induláshoz selejtezőtornákat írt ki. Az FTC csapata ezeken megszerezte az indulás jogát. Az 1945/46-os bajnokságban a csapat nagy erőfeszítések árán, közönsége támogatásával is megkapaszkodott az élvonalban. Egy évvel később, 1947-ben azonban ez sajnos nem sikerült, a játékosok sorra eligazoltak, a csapat kiesett. Egy ideig úgy tűnt, meg is szűnik, mivel nem lesz elegendő számú játékosa. Szerencsére lett, így a másodosztályban elindulhattak. Sőt, 1948 tavaszán annyira belejöttek, mondani sem kell, a közönséggel együtt, hogy megszerezték a feljutást érő második helyet. A csapat összeállítása ez volt: Nagy, Földi, Kövér II, Fébel, Kalovits, cserék: Csathó, Hernádi és Kövér I. A feljutás azzal az eredménnyel is járt, hogy újra népszerű lett Fradi-berkekben a kosárlabda.1948/49-ben az első csapaton kívül további két csapatot ki tudott állítani és különböző osztályokban elindítani a szakosztály. Az első csapat azonban az akkori krónikák szerint elsősorban a nem megfelelő állóképesség miatt egy év után 1949-ben megint kiesett. Ez a szakosztály azon ritka kivételek egyike volt, amely hasznot húzott az ÉDOSZ - Kinizsi korszakból. Ugyanis olyan kosarasokat irányítottak ide, akikkel megerősödött a csapat, az élvonal és a másodosztály között liftező csapatból stabil első osztályú középcsapattá vált. Az előbb említett megerősödés csak tiszavirág-életű volt, gyakorlatilag addig tartott, míg a Fradi nem lehetett Fradi. Amikor 1957-től újra a nevét és színeit használhatta feszültségek keletkeztek a csapaton és a szakosztályon belül. Az egység megbontása sohasem jó előjel, elveszi az erőt. Így történt ez a kosarasoknál is, akik ban újra kiestek, majd a bomlás a megszűnéshez vezetett. Szerző: Simon Sándor Felhasznált irodalom és weblapok: Nagy Béla: Zöld-fehérben. 3

5 1.1. Újkori történet (Részlet a fradikosar.hu oldalról) Az 1993-ban elindított FTC női kosárlabda szakosztály mindösszesen 4 év alatt felért a hazai szakma csúcsára, megnyerte a Nemzeti Bajnokság első osztályú küzdelmeit. A csapatot olyan nevek fémjelezték mint, Németh Ágnes, Béres Tímea, Kosjár Katalin, Seres Éva és Károlyi Andrea. A csapat egészen a 2000-ben történt megszűntéig komoly játékerőt képviselt a hazai élvonalban. A felnőtt csapat mellett, Tursics Sándor mesteredző vezetésével kiépült a hazai szinten azóta is páratlan utánpótlásbázis, amely FTC - Csata, később Vasas Csata, jelenleg Csata DSE elnevezéssel sorra nyerte a budapesti és az országos utánpótlás bajnokságokat. A felnőtt együttes megszűnésével a hazai női kosárlabdázás az egyik legirigyeltebb fellegvárát veszítette el. A csapat volt játékosai közül még többen ma is meghatározó szerepet játszanak itthon és külföldön egyaránt. A legendás hírű FTC utánpótlás neveltjei adják a magyar női kosárlabdázás következő generációjának gerincét ban a Ferencvárosi Önkormányzat és a Nemzeti Torna Egylet segítségével sikerült felkarolni egy újabb kosaras fellegvár, a MAFC elveszett csapatainak ügyét. Ezáltal felnőtt csapataink két osztályban szerepeltek. Az Amatőr Nemzeti Bajnokságban (NB I/B) és a Nemzeti Bajnokság II. osztályában. A 2009-ben hosszas tárgyalások után újjá alakult FTC Női Kosárlabda szakosztálya ismét életre hívta a majd 10 éves kényszerszünet után a hazai élvonalban egykor páratlan hírnévre szert tevő utánpótlásbázisát, valamint első osztályú csapatát. Véleményünk szerint egy sikeresen működő első osztályú klub működését egy hasonlóan sikeres utánpótlás alapozhatja meg. Az elmúlt évek hazai gyakorlata megmutatta, hogy igenis érdemes időt és anyagi eszközöket áldozni a magyar utánpótlás nevelésre. Egyrészt feleslegessé válik az olykor csillagászati összegeket felemésztő és közel sem oly hatékony légiósok alkalmazása, másrészről pedig a nemzeti csapat sikerét is a hazai nevelésben, nem pedig a honosításban látjuk, nem beszélve arról a nem mellékes tényről, hogy a szurkolók szeretetét láthatóan sikeresen nyerik el a tehetséges fiatalokból álló egyesületek ben az FTC az anyagi feltételek megszűnése miatt ismét megszüntette a női szakosztály működését. Reméljük, hogy a közeljövőben ismét újjászervezhető lesz a szakosztály! Sajnos a rövid hírek sokszor a lényeget nem tartalmazzák. Jelen anyag célja nem a tényfeltárás, de jobb helyeken az NB s szakosztály megszűnése nem feltétlenül jelenti a teljes szakosztály halálát és 2012 között nem volt idő egy stabil utánpótlás vonal kiépítéséhez. Ha 5 év alatt minden hónapban csak egy iskolával sikerül együtt működni, az 60 iskola! Ha minden iskolában csak 10 gyereket találunk, az 600!!!! Sportoló gyerek!!!! Az előbbi rövid összefoglalóból is látszik, hogy biztos, széles alapok nélkül nincs értelme semmit építeni. 4

6 1.2. Bevezető Magyarországon semmilyen téren nem beszélhetünk sportszakmai kiválasztásról. Bár a TF en Dr. Petrekanits Máté kiváló munkát végez, és az utóbbi időben a Nagy Sportág Választó rendezvény igyekszik a maga szintjén segítséget nyújtani, miközben. nyílt titok, hogy Kínában embereket építenek a sikeres olimpiai és ideológiai szereplések érdekében! Véleményem szerint az edző gyakorlati munkájának első fázisa, hogy a sportolásra jelentkezettek közül azokat válogassa ki, akikben rátermettséget, fejlődési lehetőséget lát. Ez nem csupán azért fontos tényező, mert az edzőtől elvárják az eredményt, a sikert és köztudott, hogy ehhez tehetséges tanítványok szükségesek, hanem azért is, mert a jelenlegi magas szintű edzési-, és versenykövetelmények olyan terhet rónak a fiatalokra, amelyet csak a valóban rátermettek képesek elviselni. Az edző számára talán a legnehezebb feladat, hogy előjelezze kiből, melyik sportágban, milyen szintű sportoló válhat, és meglássa a gyermekben a felnőtt bajnok ismertetőjeleit. A sportági kiválasztás módszerei sokat fejlődtek az elmúlt években. A kezdeti véletlenszerű jelentkezéseket felváltotta a tervszerű toborzás, az egy szempontú értékelést (fizikailag alkalmas-e vagy nem ) pedig a több szempontú (különböző próbákon, teszteken alapuló ) vizsgálat. Egyre inkább előtérbe került az a nézet, hogy a kiválasztáskor egyaránt figyelembe kell venni az embernek azon jellemzőit, amelyek kevésbé befolyásolhatóak edzéssel (morfológiai, ritmusérzékelési, anaerob kapacitás, idegrendszeri sajátosságok, pszichikai összetevők...), és amelyek rendszeres edzéssel jelentősen fejleszthetők és a sportban a kiemelkedő teljesítményt befolyásolják (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség... ). I. / kb éves korban / "SPORTOLÓ " Ebben az időszakban a cél az lenne, hogy a gyermekek minél több mozgási, sportolási lehetőséget kapjanak, fejlesszék képességeiket, ismerkedjenek meg minél több sportággal. Ennek megvalósításában nagy szerepet játszanak a sportiskolák, sporttagozatos osztályok. Természetesen ide is szükséges egyfajta kiválasztás, amely főleg orvosi szűrővizsgálatokon alapulna. (Nincs-e olyan szervi elváltozás, vagy betegség II: /kb éves korban/ Kosárlabdázó Ebben az időszakban kerül sor a sportági kiválasztás szakaszára. Nagyon fontos lenne, hogy a sportoló, az edző és a szülő elképzelései találkozzanak mind szakmai, mind érzelmi alapon. III. /kb. 14 éves kortól/ Kosárlabda VERSENYZŐ Ebben az időszakban már a sportági és erőnléti alapok mellett, Egy alap technikai és taktikai tudás, valamint az ehhez az életvitelhez szükséges pszichés alkalmasság kialakítása. 5

7 1.3. Bemutatkozunk Az FTC Kosárlabda Szakosztályában dolgozó edzők, és az utánpótlás korú gyerekek mint általában a szakosztály megszűnésével együtt megkapták a felmondó levelüket 2012 szeptemberében. A befektetett munkát és energiát, valamint a közösséget megmenteni és összetartani kész szülőkből és edzőkből 2013 ban alakult elsősorban lokálpatrióta szülők és a sportot valóban szerető és tisztelő szakemberekből és támogatókból A Ferencvárosi Kosárlabda Egyesület mely célul tűzte ki, hogy a helyi legfőképp a IX. kerületi iskolák gyermekeinek olyan sportolási lehetőséget biztosítson, mely kielégíti a gyermekek korával járó mozgásigényt és pozitív élményeket biztosít. Jelenleg 8 iskolával működünk együtt, a legidősebbek az 1999 ben születettek és van 2007 palántánk is! Együttműködő partnereink IX: kerület Weöres Sándor általános Iskola IX: kerület Kosztolányi Dezső általános Iskola IX. József Attila általános Iskola IX: Bakáts téri általános Iskola VIII. kerület Vajda Péter Általános Iskola VIII: Molnár Ferenc Általános Iskola VII. kerület Baross Gábor általános Iskola VII. kerület Bárdos Lajos általános iskola De vannak sportolóink, a Molnár Ferenc iskolából, a Szentgyörgyi iskolából, a távoli XVIII kerületből és a budai régióból is! Magas színvonalú nevelő munka elképzelhetetlen komoly tömegbázis, nagy létszámú versenyzői és szakmai háttér nélkül. Arra törekszünk, hogy az egyik legnépszerűbb labda sportágon keresztül megismertessük és újra hozzá szoktassuk a gyerekeket és a SZÜLŐKET a rendszeres, életvitel szerű testmozgáshoz. Erre a legalkalmasabb módszer a legfogékonyabb korban lévő gyerekek bevonása a sportolásba. A Józsefvárosi Kosárlabda Club (továbbiakban JKC) 1998 óta bejegyzett közhasznú egyesület. Célja elsősorban a rekreációs és szabadidős sport és szabadidős tevékenység biztosítása. Tagjai egyesületi hozzájárulás formájában segítik a JKC-t jelenleg több felnőtt korú versenyzővel és számos utánpótlás korú versenyzővel rendelkeznek. Alapvetően önfenntartó egyesület, jó kapcsolatot ápol a kerületi iskolákkal és a Józsefvárosi Sportért felelős önkormányzati vezetőkkel. Mészáros Dániel vagyok az Egyesület Utánpótlás vezető edzője és szervezője óta foglalkozom különböző korú és nemű gyerekekkel, hol egyénileg, hol csapat szinten. Szerencsére sok szép eredmény és rengeteg pozitív emléket őrzök, de úgy gondolom, hogy az emlékezés és visszatekintés helye a holt szezon, illetve a nyugdíjas időszak. Dolgoztam a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TFSE) csapatainál méltatlan körülmények között és dolgoztam több utánpótlás műhely rabszolgájaként. Célom egy olyan szervezet felépítése, ahol nem csak a kupa győzelmek és országos Misi mókus bajnokságok nyertes edzői tudnak szakmai és anyagi elismerésben részesülni, hanem azok a testnevelő szakemberek, és elhivatott őrültek is, akik még mindig a MAGYAR SPORT ÉRDEKEIT szem előtt tartva GYEREKEKKEL FOGLALKOZNAK. 6

8 1.4. Céljaink az utánpótlás nevelésben Egy szakmai konferencián hangzott el a kérdést: MI IS AZ UTÁNPÓTLÁS? Azt mindenki tudja, hogy folyamatosan - FONTOS, legalábbis szóban és ígéretekben nehéz helyzetben van. Egy egy nagyobb klub összeomlásakor sajnos a kötelezően előírt és megtűrt csapatokat és szakembereket is szélnek eresztik. A MAGYAR SPORT LEGNAGYOBB BAJA szerintem az utánpótlás műhelyek céltalansága az iskolai testnevelők és szakedzők motiválatlansága mind szakmailag, mind erkölcsileg, mind anyagilag és a sportági szakszövetségek szakmai és morális dilettantizmusa. (Természetesen teljes tisztelet és elismerés a kisszámú kivételnek! Kézilabda, Vízilabda, Jégkorong) Az utánpótlás célja: (többek között) Biztosítani a megfelelő minőségű válogatott és A++ és A kategóriás versenyzőket a Magyar Utánpótlás Válogatottak és a felnőtt válogatott keretekbe, illetve a legmagasabb szintű nemzetközi és hazai bajnokságokba. Biztosítani a sportág tömegbázisát, az amatőr és fél amatőr versenyzőket és szakembereket. Biztosítani a szabadidő tevékenységen keresztül a tömegsport és szabadidő sport lehetőségeit, vagyis Minden olyan sportág iránt érdeklődő személy személyes motivációjának megfelelően a sportolás, az egészséges életmód, a wellness és selfness, és a testkultúra fejlesztésének és művelésének elősegítése. ENNEK MEGFELELŐEN AZ UTÁNPÓTLÁS NEVELÉS SORÁN TÖREKEDNI KELL A MINŐSÉGI KÉPZÉSRE, melynek ÉRTÉKMÉRŐJE A FELNŐTT SZINTEN, A MAGA SZINTJÉN KIEMELKEDŐEN TELJESÍTŐ JÁTÉKOSOK SPORTOLÓK - FELNEVELÉSÉT! A jelenlegi rendszer, a korosztályos csapatok eredményességét díjazó támogatási rendszer alapjaiban teszi lehetetlenné a hatékony és szervezett képzést, hiszen hamis motivációt vetít a rendszer tagjai felé. Jelenleg már egészen kisgyermek korban sokszor hamis képet alakítunk ki a profi elsősorban tengeren túli NBA, NHL, és az európai MAJOR LIGÁK sztárjainak majmolásával, éves kora között kihajtják a gyerekek lelkét is, majd mikor szembesülnek a szülők, edzők, és maga a sportoló is - képességeik határával, többnyire keserű szájízzel eltűnnek a süllyesztőben. A gyermeket lemondatjuk a gyermekkor örömeiről mert edzeni kell az országos döntőkre, majd a magasabb szintre alkalmatlan gyerekeket, egyszerűen kiselejtezzük és az addig megszokott heti 5, 8 10 edzés után, megpróbáljuk beterelni a regionális rekreációs és sör bajnokságokba. Az egyéni, szakmai alapon felépített, technikai képzés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, viszont a megfelelő szintű hazai és nemzetközi szintű költséghatékony versenyeztetés biztosítja a megfelelő érdeklődést és motivációt. Felvetődött a testvérvárosok és a Duna menti regionális torna rendszer előkészítése. Az Egyesület vezetése különleges figyelmet szentel a hátrányos helyzetű gyerekekre, akikkel sajnálatos módon nagy létszámban találkozhatunk. Helyzetük kezeléséhez felhasználjuk a kerületi esélyegyenlőségi tervet és programot is. Jelenleg több mint 100 leigazolható és 40 előkészítős tagja van az egyesületnek. Igyekszünk mindenkinek lehetőséget biztosítani, aki betartja a legáltalánosabb viselkedési szabályokat senkit nem küldenek el, elsősorban a sportágat akarjuk megszerettetni a gyerekekkel és egészséges, a sportot szerető embereket akarunk nevelni. Ez egyébként az önkormányzat elvárása is az egyesülettel szemben. Nem elsőrendű cél de természetesen fontos az eredményes szereplés is, hiszen akár élversenyzők is kinevelődhetnek az egyesületből. A nem igazoltak száma a különböző iskolákban 40 fő, ők előkészítő csoportokban sajátítják el a sportág alapjait az együttműködő oktatási intézmények diáksport csoportjaiban. 7

9 1.5. Az MKOSZ Új pályán programja alapján A magyar kosárlabdázás megújításának stratégiai koncepciója szerint: (Neveljünk kosarasokat) Labdát kell adni minden gyermek kezébe: A sportág népszerűsítése és a tömegesítése érdekében előkészítő mozgalmat kell elindítani az általános iskolák alsó tagozatától kezdve. Ebbe a folyamatba be kell vonni az önkormányzatokat, a területi szövetségeket és a professzionális csapatokat. A kosárlabdázás minden válfaját fel kell használni a gyermekek nevelése érdekében (labdás ügyességi, illetve dobóversenyek, 1:1-5:5 játékok). Szoros együttműködést kell folytatni az utánpótlás neveléshez tevőlegesen is hozzájárulni képes önkormányzatokkal éves kortól biztosítani kell, hogy a tehetséges gyermekek a minőségi képzés rendszerébe bekerüljenek és fejlődésük csak szakmai alapokon dőljön el. Középiskolás korban meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az iskolai életbe integrálva részt vehessenek a megfelelő számú és minőségű edzésen és versenyen. Országosan olyan mentori hálózatot kell kialakítani a tapasztalt szakemberekből, akik folyamatosan ellenőrzik a tehetségek fejlődését, az utánpótlásban dolgozó szakemberek munkáját. Az utánpótlás válogatott keretek számára állandó nemzetközi versenylehetőséget kell biztosítani, a hazai versenyrendszert ennek figyelembe vételével kell kialakítani (Héraklész-időpontok). A minőségi utánpótlás képzést olyan központi létesítményekben kell folytatni, melyekben rendelkezésre állnak a legkorszerűbb edzéseszközök, az orvosi, illetve sporttudományos háttér. Az Utánpótlás Országos Bajnokságok lebonyolítása a Szövetség határozott szakmai irányítása mellett folyik. Az Országos Bajnokság lebonyolítási módját úgy kell kialakítani, hogy a tehetséges fiatalok a legtöbb jó színvonalú mérkőzést játszhassák. Középiskoláskortól a szabadidős kosárlabdázók versenyrendszerét úgy kell kialakítani, hogy a Területi Szövetségek segítségével a legnagyobb tömegek vehessenek benne részt. A Kiválasztás Szintén egy olyan fogalom, amelynek értelmezése széles körben elterjedt általános igazságokat és közhelyeket is tartalmaz. KIT? MIRE? MIKOR? MILYEN MÓDSZEREKKEL? MILEN SZEMPONTOK ALAPJÁN? A nemzetközi kupák és világversenyek kiszélesedésével kialakultak különböző sajátosságok kontinens, ország, csapat és ezen sajátosságok és tapasztalatok összessége teremtette meg a tudományos alapú kiválasztás szükségességét. A két nagy rendszert a volt szovjet és amerikai modelleket sok esetben alapul véve kialakultak regionális módszerek és sajátosságok! A tudományterületek és határtudományok kiszélesedésével, valamint az egyéb sportágak felkészítési sajátosságainak ötvöződése illetve az információk rendkívül jó áramlása és az eredmények publikálása nagyban megkönnyíti az elemzők és tudományos szakemberek munkáját! Valószínűleg manapság sokkal könnyebb megmondani, kiből lehet világbajnok és kinek adatik meg a részvétel a fontos lehetősége. A fejlődés illetve az előre lépés mindig ott tapasztalható, ahol a másik út keresése nem jelenti a régi tapasztalatok és a bevált módszerek kidobását, Az argentin, az olasz, vagy a kínai modell sajátosságai mindig függnek az adott gazdasági és politikai lehetőségektől. 8

10 A XXI és az eljövendő századok egyik legfontosabb sportszakmai és foglalkoztatás politikai feladata és fejlődési kényszere a szakszerű és magas színvonalú képzés és versenyeztetés mellett, az adott sportágra/munkakörre történő kiválasztás. Nemzetközi szinten már elképzelhetetlen egy játékos leigazolása és a munkaerőbe történő befektetés előtti orvosi fizikális és pszichológiai vizsgálat, illetve az igazán profi klubok már nemzetközi szinten tartanak fent képző központokat és akadémiákat. A jelenlegi követelményeknek, mind sportszakmai mind általános területen, csak a legrátermettebb egyének képesek megfelelni. Erre mind pozitív, mind negatív példák is bőségesen állnak rendelkezésre, mégsem tudatosult sem a szülőkben, sem a szakemberekben a Kiválasztás, mint sportszakmai fogalom fontossága. Úgy gondolom, hogy a kiválasztás nem egyenlő egy sportági teszttel, vagy egy fizikális felméréssel, illetve nem lehet komoly következtetést levonni egy éves időtartamban sem. A retardáció/akceleráció a különböző szellemi és fizikai paraméterek, a pillanatnyi lelki és fizikális állapot sokszor kényszeríti vagy tiltja az egyént az adott sportágtól. A kiválasztás egy folyamat. (Sőt, ha megfigyeljük, egy sportoló pályafutását végigkíséri a különböző időszakokban végzett kiválasztás. ) Sajnos a mai sportéletben a gyermekek a sportági "beiskolázásra" túl hamar kerülnek, amikor még egészen fiatalok, kiforratlanok. Persze a sportolást nem lehet elég korán kezdeni! Éppen ezért a kiválasztást egy több lépcsős rendszerben látnám megvalósíthatónak. A mini-kosárlabda A mini kosárlabda azon gyermekeknek - a kosárlabdára épülő - játéka, akik a verseny megkezdésének évében 11 évesek, vagy annál fiatalabbak. A mini-kosárlabda olyan játék, mely a gyerekek részére szórakozást, kikapcsolódást, az igazi kosárlabda megismerését és a sportban való részvétel örömét jelenti. Bizonyos nélkülözhetetlen szabályokat azonban be kell tartani, inkább a következetesség, mint a szigorúság alkalmazásával. Meg kell tanítani tisztelni a szabályokat, de a tanulnivaló nem kelthet félelmet. A sportág minden oktatója el kell sajátítsa ezt a gondolkodásmódot, és a gyerekeket e szellemben kell irányítani. Ezzel együtt a mérkőzés, és a verseny marad a legnagyobb vonzerő, és lehetetlennek látszik ezt a vonzerőt felülmúlni. A nevelők feladata: ne neveljék a fiatal játékosokba a mindenáron való győzelem gondolatát, inkább egy egészséges versenyszellem kialakítása a cél, és ez a fogalom kell, hogy alapvető legyen a mini-kosárlabda mozgalomban. Ebben a játékban a szabályokat széles látókörrel lehet alkalmazni, és össze lehet egyeztetni a szigort, a következetességet és a játékkedvet. A lényeg: az alapok megismertetése, a labda és a palánk méretei mind azt a célt szolgálják, hogy a gyerekek erőfeszítés nélkül, azonnal elsajátíthassák a leghelyesebb technikát. A játéktér ugyanaz, mint az eredeti, kevés változtatással, a versenyzők technikai a fizikai képességeit is figyelembe véve. A játékidő, a szabályok, a palánkok méretei, a labda mind úgy van kialakítva, hogy a tizenéves bajnokok is élvezettel kergessék hol a labdát, hol egymást. A csapatonkénti azonos számú (12-12) játékos kötelező előírása azért szükséges, mert így lehetőséget biztosítunk több játékosnak is. A teljes időszak lényege, hogy minden játékos lehetőséget kapjon, és kipróbálhassa magát ebben a játékban. A mini-kosárlabdában nem mindenáron való győzelem a fontos, s ezért a döntetlen eredmény is lehetséges. A mini kosárlabda elsősorban az olasz és katalán területről származik, így egy már jól működő, kipróbált rendszert kell a magyar viszonyokra alkalmazni. A verseny célja elsősorban az alsó tagozatos gyermekek számára a tanórákon kívüli sportolás és mozgáslehetőség biztosítása, a kosárlabdasportra épülő rendszeres testedzés és mozgás lehetőségeinek bemutatása, az egészséges életmódra nevelés. A szervezők eltökélt célja a tömegsporton keresztül olyan egészséges fiúk és lányok felkutatása, akik a későbbiekben esetleg a sportág utánpótlását jelenthetik, illetve, ha később más sportágat választanak, egy alap állóképesség kifejlesztése versenyeken és mérkőzéseken való szereplési lehetőség biztosítása. 9

11 Magyarázat Az a tapasztalatom, hogy ennek a korosztálynak igen kevés lehetősége van a tanórán kívüli sportolásra - sokszor testnevelés órát sem tartanak az alsósoknak - mert még fiatal, hogy egyedül eljárjon valahova, és a szülő nem tudja vállalni, hogy elhordja a gyereket sportolni. Az előkészítő csoportunkba jelentkező gyerekek sokszor a helyes testtartást nem sajátították el, nemhogy futni nem képes, "járni sem tanították meg" sem otthon, sem az iskolában. Ezt az űrt szeretnénk a magunk szerény eszközeivel egy kicsit betölteni. A kötelező mindennapos testnevelés sajnos létesítmények, eszközök és szakemberek hiányában finoman szólva féloldalas kezdeményezés, tipikusan Magyarosan jó szándékú, de nem kellően átgondolt program. Mivel a JÁTÉK CÉLJA NEM A MINDENÁRON VALÓ GYŐZELEM, ezért a szervezők a döntetlen eredményt is számításba veszik, az így kialakítandó helyezésekről a versenyszabályzatban esik szó. Szeretnénk biztosítani, a MINDENKI JÁTSZHASSON elvet is, melyet szintén a versenyszabályok biztosítanak és részleteznek. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy a csapat "CSILLAGAI" mellett a "törpék, elesettek, és jaj szegénykémek" is kellemesen szórakozzanak. A részletes szabályzat a oktatási tematika részét képezi, és a később feldolgozásra kerülő sportszakmai anyagban található. Örvendetes, hogy az MKOSZ már sokadik éve szervezi ezen korosztály versenyeit KENGURU KUPA néven, tehát az egyesületnek csak résztvevő csapatokat kell szervezni Természetesen a FKE - JKC Kosárlabda Szakosztálya ehhez az országos rendezvényhez is kapcsolódik. Gyermek és serdülő korosztály Ennek a korosztálynak, hasonlóan a minikhez még nagyon fontos a JÁTÉK. Itt is inkább még a játszva tanulás kell, hogy domináljon. Akik részvettek a mini (előkészítő) versenyeken, azok valamivel könnyebb helyzetben vannak, mint akik csak most találnak le edzésre. Mind élettanilag, mind fizikai képességeket tekintve elsősorban a helyes technikák elsajátítása, egy jó versenyzőtípus kialakítása, illetve a mozgáskultúra, a mozgásanyag elsajátítása a cél. Ezen nem csak a speciális kosárlabdaelemeket kell érteni, hanem a futás, ugrás, dobás, járás stb. alapelemeit is. Minden foglalkozásvezetőtől kérünk egy elképzelést az adott korosztályra vonatkozóan, illetve ha ez az elképzelés nagyon távol áll a szakosztály elképzeléseitől, akkor elkészítjük együtt az éves edzéstervet, ami tartalmazza a tanítanivalókat, illetve a számonkérések időpontjait. A versenykorosztályokban hasonlóan a (karatéhoz) szinteket határozunk meg, és a versenyzők csak bizonyos szint elérésével kerülhetnek a versenyző csoportba. Aki pedig a versenyzők között eléri ezt a szintet, de magatartásbeli vagy hozzáállásbeli problémák lépnek fel vele kapcsolatban, kikerül a csoportból. Az edzőknek joguk van az alkatilag, vagy szellemileg tehetséges ígéretes - gyerekekkel kivételt tenni. Ebben a korosztályban már van országos verseny, tehát az oda bekerülő gyerekekre épülhet egy-egy versenyző korosztály. El kell fogadni és fogadtatni a kollégákkal, hogy az ebben a korban lévő gyereket nem szabad a kosárlabdával terhelni. Elsősorban olyan szórakozást kell neki nyújtani, ami lehetővé teszi, hogy a későbbiekben ezt a sportágat válassza. Az oktató ne kényszerítse arra, hogy más szórakozásról lemondjon a kosárlabdáért. A gyerekek mindenkor találjanak örömet ebben a játékban. Ezért van arra szükség, hogy a lehető legkevesebb holtidővel számolva állítsuk össze a gyakorlatok menetét, akár éves szinten, akár alkalmanként. Ennél a korosztálynál nagyon fontos a tanulók és az oktató közötti viszony, utóbbinak kerülni kell a merev sémákhoz való ragaszkodást, inkább egy pótszülő képét célszerű időlegesen magára öltenie. A gyerekek akkor érzik jól magukat, ha jutalomnak éreznek minden egyes gyakorlatot, és hagyjuk, hogy ők fedezzék fel azt, ami bennük rejlik, természetesen megfelelő tanácsokkal segítve a gyakorlás során. E sportág szórakoztató tartalma, a fantázia és az egyéni kezdeményezőkészség szabaddá öntevékennyé és gátlásoktól mentessé teszi a gyerekeket. Ebben a közegben, miközben fizikális képességeik növekszenek, szilárd baráti kapcsolatokat alakítanak ki, a szociális különbségek elsikkadnak és a gyerek a társas kapcsolataiban is először kerül ki szűkebb környezetéből. 10

12 Olyan játékosok számára, akik mini kosárlabdáztak az előző években elsősorban, játékötleteket kell kapniuk, a 4 mini-kosárlabda szabály alapján. Játékos gyakorlatok segítségével kell eljutni mielőbb az 5-5 elleni játékhoz, hogy azonnal és valós játékhelyzetekben kipróbálhassa, amit tanult. Igazán a játékos gyakorlatok nehézségi fokát akkor érdemes megnövelni, ha a technikai probléma már nem a mozgás végrehajtásának kivitelezésére irányul. Ettől a ponttól a játék (támadás-védekezés) szervezetté válik és elsősorban az átmenetek gyorsítása a fő szempont. Akik nem vettek részt a mini- kosárlabdában, azok számára a minik oktatási anyaga mellett beiktatandó a technikai és kondicionális képességfejlesztés, valamint a korosztályos játékötletek kombinálásával kell elérni a gyerek fejlődését. Ez igazából addig kíván nagyobb odafigyelést az adott gyereknél, amíg beilleszkedik a közösség életébe és munkájába. Ha az úgynevezett oldalági betagozódás sikeres, a gyereken észre sem fogjuk venni, hogy később került a csoportba. A pubertás életszakasz A gyerekkor és a fiatalkor közötti folyamatos átmenet Serdülők A fejlődés e szakaszában kialakulnak a végleges szomatikus jellemzők, és rendeződnek az egyéni megszokások. A fiúknál kb. 12 évesen, a lányoknál valamivel előbb jelentkező változások velejárója egy időszakos motoros és pszichikai kiegyensúlyozatlanság. Az ebben az életkorban fellépő bizonytalanság és kétely feloldásában, a motoros tevékenység egyensúlyának megteremtésében a legnagyobb szerepe a sportnak van. Mindezek a későbbiekben befolyásolják a magatartás, a személyiség kialakulását. Ebben a korosztályban van a legnagyobb szükség a jól képzett szakemberre. Igazából a sportági szakképzés itt kezdődik, de az oktatónak tisztában kell lennie azzal, hogy tanítványainak általában mélyreható (fizikai értelemben) egyensúlyi problémái vannak. A foglalkozásokat ezért olyanná kell tenni, hogy azok jutalmazó jellegűek legyenek, és a gyerekek személyiségi fejlődésére pozitív hatást gyakoroljanak. Az a gyerek, aki képes volt az előző években testét és koordinációját megfelelően szabályozni, a hirtelen növekedés hatására hátráltatva érezheti magát. Ez egy olyan lelki és fizikális/funkcionális életszakasz, ami nem kedvez a motoros képességek elsajátításának. Ez a szakasz, mikor a fiatalok egy pszichikai alapon fellépő idegi-vegetatív krízisen mennek át, melynek során a szorongások és kételyek egy sajátságos fejlődésre utalnak. Ezért fontos, hogy különös gondot fordítsunk a probléma minőségi megoldására. Az oktatónak különös gondot kell fordítania tanítványai problémáira, és igyekezni kell minden játékos igényeinek megfelelni a képzésben. Arról van szó, hogy a fiatalok érdeklődését szórakoztató jellegű gyakorlatokkal kell fenntartani, mert ebben a korban más egyéb ingerek, valamint más érdekes sportágak hatására könnyen váltanak. Ez a korszak a nagy elfáradások kora, melyet a felnőttek gyakran lustaságnak titulálnak. Világos, hogy a fejlődés ezen kritikus szakaszában az olyan jól látható jelenségek mellett, mint a testsúlynövekedés, más változások is végbemennek. A szív eléri végleges méreteit, de közben tovább kell dolgoznia, mintha minden változatlan volna. E szakaszban a szív minden erőkifejtésre hirtelen ritmusváltással válaszol, bármilyen könnyűnek is hat, és ez okozza az instabil éréseket. Jól látszik, hogy nem ez az időszak alkalmas a játékosok fizikális túlerőltetésére. A belső szervek a funkcionális érettség elérésére irányuló nagy munkája hatalmas energiát követel, ami szintén oka a nehézségeknek. A kosárlabda megfelelő tartalommal telített ezen nehézségek megkönnyítésére, hiszen egy hosszú pszichés folyamatot követően képesek megérteni és feltétel nélkül elfogadni a kollektív játékok szabályait. A pubertás szakasz végén a fiatal erősnek érzi magát, hajlamos a túlzásokra erőkifejtésben és teljesítményben. Éppen ezért kivételesen fontos a velük foglalkozó edző személye, aki az egyensúlyi állapotot a gyerekek valós képességeihez mérten teremti meg. Ebben a korosztályban már elég komoly versenyek vannak mind budapesti, mind országos szinten, s itt kezdődnek a nemzetközi megmérettetés lehetőségei is. Több csoportban képzelem el a versenyeztetést, illetve a felzárkóztató és hobby csoportokat. Azt, hogy ezek a csoportok hány fővel és milyen edzésszámmal tudnak megalakulni, további egyeztetést igényel minden tekintetben. Ide mindenképp olyan embereket kell találni, akik legalább a középfokú edzői végzettséggel, vagy tanári diplomával rendelkeznek, vagy igazolni tudják tanulmányaik ilyen irányú alakulását. 11

13 Kadett Ifi Itt kell igazán szétválasztani a minőségi utánpótlást, a hobby résztől. Aki itt találkozik először a játékkal, és fizikálisan vagy szellemileg képesnek tartható a versenysportra, egy ún. tehetségcsoport indításával, vagy az egyetemi versenyzőkön keresztül esélyt kaphasson a kiugrásra. Ezek a gyerekek külön edzésprogrammal kiegészítve képesek a lemaradások (időbeli) kiegyenlítésére. Ha a testi arányok kialakultak, és a szervi funkciók harmóniája is rendbe jön, olyan gyerekekkel találjuk magunkat szemben, akik rendelkeznek mindazokkal a képességekkel és lehetőségekkel, melyek képességeik és kvalitásaik birtokosává tehetik őket. Innentől képesek a legjobb teljesítményekre feltéve, ha előzőleg megkapták azokat az alapokat, melyek a csúcsteljesítményekhez szükségesek. A gyerekek olyan képzés áldásait tudják learatni, mely elsősorban pszicho-motoros, aztán pszichikai, és végül sportbeli volt. A jelenlegi versenyrendszerben ez a korosztály jelenti az utánpótlás tömegi részét. Az országos kadett bajnokság még nagyon népes, de már látszik, hogy hol folyik az előbbiekben felvázolt szakmailag és anyagilag is támogatott képzés. Egy országos kadet versenyen bekerülni a legjobb nyolcba, komoly szakmai munka gyümölcse. A nem versenyzők, vagy akik csak a mozgás szeretete miatt járnak edzésre, őket általában itt lehet egy sportvezetői, játékvezetői, edzői pálya/karrier felé irányítani. Fontos támogatókat, későbbi potenciális szponzorokat lehet megnyerni a sportágnak, a sportmozgalomnak a legegyszerűbb módon. Ifi/junior Itt többnyire a széles alapokon nyugvó két-három serdülő csapatból kell maximum kettő-három kadett, és egy-két ifi korosztályos csapat. Ebben a korosztályban már beolvasztható az Egyetemekre felvételizni kívánó középiskolások. (vidékről is). Hosszú távon mindenképp tervezni kell egy tehetségkutató részleggel, akik a sporton keresztül az orvosi hivatás felé irányíthatják a gyerekeket. A tanítványok még nem felnőttek, de a tehetségesek már az NBI kispadján ülnek, és több - kevesebb lehetőséget kapnak. Itt kívánom megemlíteni, hogy a női vonalon éves korban már látható, kire érdemes az élsportban energiát áldozni, a fiúknál ugyanez jóval később kb. a 20. életév környékén látható tisztán. Hosszú távú terv, hogy egy olyan ütőképes, többnyire fiatalokból álló csapat alakuljon, hogy a játékosok akár önerőből is képesek legyenek egy folyamatos eredményes szereplésre. Amennyiben idáig sikerült a sportiskolai rendszer képzési tematikáját megvalósítani, évenként minimálisan 2-3 olyan játékossal lehet számolni, akik méltóan képviselhetik az Egyesületet a Magyar Nemzeti Bajnokságban. Tudom, hogy az Egyetemek különböző karain nem kevés külföldi diák tanul. Szintén távlati terveim között szerepel egy olyan nemzetközi tehetségkutató program is, ahol a környező országok (elsősorban) középiskolásait, határon túli magyarjait, tehetséges sportolóit a kosárlabdán keresztül (sportösztöndíj) szólítsuk meg. A Magyar Nemzeti Bajnokságba benevezett csapat(ok) Olyan felnőtt-csapat kialakítása, amely elsősorban az Egyetemeken tanuló polgárokból áll, és méltón képviseli az Egyesületet és az ALMA MATERT a bajnokságban és a kupában. Szeretném, ha bebizonyosodna, hogy a versenysport nem csak a tengerentúlon egyeztethető össze a főiskolai diploma megszerzésével, és a jó szerepléshez nem feltétlenül a hatalmas költségvetés, a legbiztosabb megoldás. Természetesen a nyugodt anyagi háttér elengedhetetlen, de a küzdeni tudás, az akarat, a jól elvégzett munka ( és ehhez hasonló elfelejtett fogalmak ) jellemeznék az egyesület legreprezentatívabb részét. Távlati terv olyan játékosok felnevelése, akikért egy profi klub is fenntartás nélkül hajlandó nevelési költséget, átigazolási díjat fizetni, mely összeget a játékos utánpótlásedzői között lehet prémiumként felosztani, továbbá a szakosztály további működéséhez is hozzájárulni. 12

14 Egyetemi versenysport Amatőrök, illetve az NBI tartalék csapatai Elsősorban a környező egyetemek tanulói, kosarazni szerető, heti pár alkalommal mozogni vágyó tanulók, akik a tanórán kívül a budapesti egyetemi bajnokságban képviselik az egyetemet. A tartalékok olyan fiatalok, vagy az egyetemekre felvételizni kívánó tanulók (vidékiek, külföldiek is), akik szükség esetén akár a versenyzőket is segítik, akár az edzéseken, akár mérkőzéseken, és képviselik az Egyesületet az országos egyetemi bajnokságban, vagy az NBII-es mezőnyben. (bár utóbbinak csak férfi vonalon látom értelmét, a női országos NBII-nél jobb és olcsóbb a budapesti versenyzés. A tartalékcsapat az ifi és junior csapat, átfedéseit és átjárhatóságát úgy kell biztosítani, hogy minden versenyző elegendő lehetőséget kapjon a bizonyításra, a nagycsapat esetleges sérült versenyzői a formába lendülésre, illetve az edzőkollégák akár jutalmazási, akár fegyelmezési eszközként is alkalmazhassák. Egyetemi tömegsport Azoknak, akik nem akarnak semmilyen versenyszerű dologban részt venni, de, mozgásigényük van, szintén heti pár alkalommal lehet foglalkozásokat tartani. Nekik elsősorban az egyetemi napok, a kari bajnokság, illetve a mozgásból fakadó örömszerzést lehet lehetséges pozitív végtermékként említeni. A tanítás technikai részében lehetőleg nagyfokú önállóságot kell biztosítani az edzőkollégáknak, de egy éves felmérő rendszeren keresztül, folyamatos ellenőrzés alatt szükséges tartani a munka és a gyerekek fejlődését. A hosszú távú cél a sport és a sportág megszerettetése, egy egészséges versenyszellem kialakítása. A mozgásigény minden gyerekben megvan, kérdés, kifejlődik-e olyan szintre, hogy annak semmilyen szempontból ne legyen egészségkárosító hatása. Ezt a természetes igényt és az élet más területein is szükséges győzelemi kényszert (szebb szóval versenyszellem) szeretnénk minden emberben kialakítani. A követelményrendszer-tematika tartalmazza a sportág adott korosztályában a megfelelő tananyag átadása és számonkérése, mit mikor kell tanítani, és megkövetelni. Én egy olyan tanmenetet szeretnék felállítani a későbbiekben, amely a régmúlt időkben teljesen jól működött, és rengeteg játékost nevelt, de aki nem lett versenyző, abból sem veszett ki a testmozgás iránti igény. Ez egy sportiskolai (KSI rendszer) tanmenet, amit betartva garantáltak a későbbi sikerek. A követelményrendszert szerencsére kitalálni sem kell, csak a mai viszonyokhoz igazítva átdolgozni és betartatni. A sportszakmai elképzelések részleteit jelen anyag nem tartalmazza, az később kerül bemutatásra. Ebbe a rendszerbe természetesen az Egyetem hallgatóit is nagyon aktívan be lehet vonni. A későbbiekben szükségesnek tartanám a megfelelő bizottság elé tárni azt az elképzelésemet, amely lehetővé teszi egy sportösztöndíj kialakítását, a versenysport és a diploma egyidejű megszerzésének lehetőségét. Ez azért lenne nagyon jó, mert sok élsportolónk azért kényszerül külföldi egyetemekre, mert ott biztosítva van a nyugodt felkészülés és a tanulás egy időben. Továbbá a hallgatók, a külsős cégek, szponzorok sportlehetőségeinek biztosítása, a szervezett aktív pihenés lehetőségeinek szélesítése. A sport - a mozgás - népszerűsítése, a sportolni vágyók igényeit/képzettségét is figyelembe véve, a mozgáskultúra javítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A legfontosabb célkitűzés, hogy a játékosokból használható és valódi sportolót neveljünk technikai és taktikai szempontból. Atletikus képesség és pszichikai-mentális készség szempontjából nem lehet gond, hiszen eleve ezek alapján választjuk ki őket. Testalkatban, pszichikailag és motoros képességeik alapján a legkiválóbbak külföldi ösztöndíjakban profi szerződés esetén biztos megélhetésben, életpályában gondolkozhatnak. A képzés és a munka egyik legfontosabb célja, hogy a sportágat megszerettesse a gyerekekkel és ez a szeretet/szerelem az életük végéig elkísérje őket. Ehhez rengeteg pozitív élményre, sikerre, remek pedagógusokra és példaképekre van szükség. Elengedhetetlen a jól felkészült szakembergárda, melyek a kor változása mellett megújult módszerekkel képesek ellátni, szinten tartani és fejleszteni a kosárlabda sportág szereplőit 13

15 1.6. Közérdekű Adatok Rövid név: JKC Józsefvárosi Kosárlabda Club Alapítás éve: 1998 Jogforma: Egyesület Jogállás: közhasznú Adószám: Bankszámlaszám: Fizetett alkalmazottak száma: Tagok száma: Tisztviselők neve: Telefonszám: Honlap: Facebook oldal: Kapcsolattartó neve: Gerõ Zoltán Kapcsolattartó címe: Székhely: Irányítószám: 2096 Megye: Pest Település: Üröm Cím: Cinege u. 9 Rövid név: FKE Ferencvárosi Kosárlabda Egyesület Alapítás éve: 2013 Jogforma: Egyesület Jogállás: Adószám: Bankszámlaszám: Fizetett alkalmazottak száma: Tagok száma: Tisztviselők neve: Telefonszám: katona1zoltan@gmail.com Honlap: Facebook oldal: Kapcsolattartó neve: Katona Zoltán Kapcsolattartó címe: katona1zoltan@gmail.com Székhely: Irányítószám: 2030 Megye: Pest Település: Érd Cím: Tordai utca 2 A 2 egyesület együttműködési megállapodást köt, a hatékonyabb gazdálkodás és a minőségi munka biztosítására. Nem titkolt célunk, hogy a két legnehezebb helyzetben lévő gazdaságilag, demográfiailag, létesítményileg budapesti kerületben a kerületi Önkormányzatok is támogatják az egyesületet mind erkölcsileg, mind anyagilag. A Józsefvárosi Kosárlabda Clubban (továbbiakban JKC) elsősorban a tinédzser és junior korú játékosok szerepeltetése a cél, míg a Ferencvárosi Kosárlabda Egyesületben (továbbiakban FKE) elsősorban az általános iskolai versenyeztetést kívánjuk megoldani. Ennek megfelelően szeretnénk kialakítani a szakmai munkát és a partner iskolákkal való együttműködést. A későbbiekben elsősorban az iskolákon keresztül szeretnénk együttműködni a VII. kerülettel Erzsébetváros itt már kísérleti jelleggel indítottunk csoportokat, illetve az V. és a VI. kerülettel Belváros, Lipótváros illetve Terézváros iskoláival. 14

16 Az egyesület vezetőinek filozófiája, Sportfejlesztési programunk megegyezik a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének ben elfogadott Utánpótlás Programjával és kiterjed a éves korosztályra is. A programba bekerülő gyermekek képzését hosszú távú, előre megtervezett munkával kívánjuk megvalósítani úgy, hogy a képzés egészét nézve az egyes korosztályra jellemző részelemek felhasználásával és kihasználásával jussunk el a teljes sportági és szellemi tananyag megtanításáig. A képzés során figyelembe kívánjuk venni, hogy a gyerekek biológiai és naptári életkora eltérhet, nem biztos, hogy az egyén a korának megfelelő érettséggel rendelkezik. Kiemelt figyelmet fordítanak edzőink arra, hogy a kosárlabdaképzés mellett más kiegészítő sportágakat is bevonjanak az edzésrendbe. Így szakedző irányításával szeretnénk úszó- és atlétikai edzéseket, valamint kondicionális edzéseket is bevezetni. Ezen edzések alatt is figyelembe vesszük a korosztályoknak megfelelő terhelhetőséget.. Egyesületünknek célja, hogy nemzetközi szintű játékosokat képezzen. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy nemzetközi tornákon és bajnokságokban játszanak legjobbjaink. Korosztályos csapataink számára minden év augusztusában megrendezésre kerül a FRADI Kupa, amely remélhetőleg nemzetközivé növi ki magát, és nem áll meg a határon túli elsősorban magyarlakta területek barátság-egyetértés versenyek színvonalán. Korosztályos csapataink a 2014/2015-as bajnoki évtől részt vesznek minden évben két nemzetközi tornán. Céljaink: Korosztályokon átívelő játékos képzés; tehetséggondozás, fizikális és szellemi képzéssel. Nemzetközi szintű minőségi játékosok nevelése és életútjuk megfelelő kialakítása Egyesületünk legmagasabb osztályba való eljutása Az edzői stábunk folyamatos képzése, valamint olyan hazai és nemzetközi szinten elismert szakemberek bevonása az edzői team munkájába, akik szakmai tudásukkal még magasabb szintre emelhetik egyesületünket Edzői életpálya modell kialakítása, valamint az edzői mentor program létrehozása Fiatal edzők számára lehetőséget biztosítani a szakma megfelelő szintű elsajátítására. Az dél-pesti és belvárosi régióban egy utánpótlásképző központ létrehozása, ahol tudatos tehetség kiválasztás és magas szintű szakmai munka folyik A korosztályok folyamatos nemzetközi megmérettetésének biztosítása; külföldi egyesületekkel való szoros együttműködés A régióban élő hátrányos helyzetű, de tehetséges kosárlabdázók képzése és támogatása a sportban és a tanulmányokban egyaránt Az utánpótlás korú kosárlabdázók számára képző táborok rendezése A kosárlabda sportág a régió iskoláiban tananyagként való megjelenésének elősegítése, valamint a diákolimpiai versenyek támogatása, és azokon a tehetséges gyermekek képző központba irányítása A sportágat népszerűsítő rendezvények szervezése és támogatás 10 év alatti korosztályban és a szülők között. A Ferencvárosi Kosárlabda Egyesület által működtetett Sas - fiókák Program ennek a korosztálynak kínál játékos formában történő megismerkedési lehetőséget a kosárlabdával. Fontos, hogy a gyermekek még nem kosárlabdaedzésre járnak, hanem labdás készség fejlesztő foglalkozásra, ahol elsősorban alap ügyességi és testkontroll feladatokkal találkoznak. Természetesen nem maradnak el már ebben a korban sem a sportág specifikus dolgok tanulása sem. A következő korosztályba lépésig a gyermekek megismerkednek a kosárlabda játék szabályaival és alap játékelemeivel (labdavezetés, passzolás, kosárra dobás, védekezés, játékvezető, kosárlabda pálya vonalai) majd a tanultakat mérkőzés helyzetben is kipróbálhatják. Erre biztosít lehetőséget a Sas - fiókák Kupa elnevezésű tornasorozat, amely a 2013/2014-es évben hét iskola 17 csapata részvételével zajlik. Itt nem a győzelem és az eredmény számít, hanem az, hogy lehetőséget biztosítsunk a gyermekek számára, hogy kipróbálják és megszeressék sportágunkat. Éppen ezért a sorozat végén minden részt vevő gyermek azonos jutalmazásban fog részesülni eredménytől függetlenül. 15

17 A korosztályos képzés és tanmenet éves korosztály A korosztály az U11-es korú gyerekeket fedi le, megfelelő differenciálással. A kisebbek (7-8) esetén a fő feladat a labdával, sporttal való ismerkedés, a mozgáskultúra fejlesztése (mely a testnevelés órákon sajnos nem valósul meg), addig a korosztály idősebbjei esetében a foglalkozások már a kosárlabda felé orientálódnak. Az edzéseken előtérbe kerül a motoros képességfejlesztés (a biológiai értettség és a felkészültség szintjének figyelembevételével), valamint az 1:1 elleni eredményes játékhoz szükséges technikai és taktikai elemek helyes elsajátítása. Emellett jelentős időt kell fordítani a korosztálynak megfelelő védekezési forma (emberfogásos védekezés) megtanulására és megvalósítására. Ebben a korosztályban kezdődik a sportági alapképzés. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni az egyéni technikai elemek tanulására és megvalósítására, valamint az ellene való védekezésre, majd ki kell egészíteni a társas kapcsolatokkal és a játék egészére vonatkozó egyszerű megoldásokkal Itt történik az első komoly kiválasztás. Heti három alkalommal vannak edzések és továbbra is a Kenguru Bajnokságban vesznek részt. Amennyiben szakmailag alátámasztott, úgy a gyermek korosztályban is szerepet kaphatnak. Kiemelt feladat az egyesület saját bajnokságának megszervezése és lebonyolítása ebben a korosztályban. Ez utóbbi kb gyerek állandó részvételét jelenti. Akik nem férték be a tehetséges csoportokba, azokat tovább foglalkoztatjuk diáksport szinten. Az átjárhatóság a kerületek évenkénti bevonásával fokozatosan emelkedik. A kiválasztott fős csapatokat a gyermek bajnokság végéig együtt tartjuk, heti három csapatedzést és egyéni képzést biztosítunk számukra. A gyermek korosztály (U11) második évében el lehet kezdeni a tehetséggondozó programot. Abból a gyerekből emelhetjük ki az extra tehetségeket, akik már eleve több körös kiválasztáson mentek át és 5-6 éve szem előtt vannak tartva. Ismerjük minden fizikai tulajdonságukat, lelki adottságaikat, tanulmányi és családi hátterüket. Itt már közös összetartásokon is részt vesznek éves korosztály A serdülő korosztályban (U13, U14) gyakorlatilag nincs nagy változás, heti négy csapat edzés mellett egyéni edzést is beiktatunk. A csapatokat továbbra is együtt tartjuk, a saját korosztályukban és eggyel feljebb versenyeznek. Az előző korosztályban elsajátított alapra építjük tovább a képzést. Az 1:1 és a 2:2 elleni játék is előtérbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a labda nélküli mozgás (helyzetbe kerülés) és az átadás (helyzetbe hozás) kapcsolatát kell megtanítanunk. Fontos, hogy még nem posztra képezzük a játékosokat. Ebben a korosztályban a testi, biológiai érés nagyon eltérő lehet a gyermekek között, ezért a motoros képességfejlesztést ezek figyelembevételével szabad végrehajtani. Az idegrendszer fejlődése miatt sokkal érzékenyebbek lehetnek, az edzőknek ezt megfelelő módon tolerálni kell. Előtérbe kell helyezni a nyújtó-lazító gyakorlatok beépítését a napi edzésprogramba, hogy később megelőzzük az esetleges sérüléseket. Tovább kell folytatni a már megkezdett törzsizom erősítő gyakorlatokat éves korosztály A kadet (U15, U16) egy nagyon fontos és több szempontból vízválasztónak tekinthető korosztály. Itt következik egy komolyabb kiválasztás, amely azt jelenti, hogy abból a játékosból, akik a két bázisunkban külön - külön dolgoztak és versenyeztek Kengurus koruk óta, kiválasztjuk a legjobb 15 játékost! Meg kell találni az ideális munkaarányt abból a szempontból, hogy a játékosok és a csapat fejlődése ne befolyásolja negatívan egymást. Ez különösen is fontos, mivel az elsődleges cél az, hogy válogatott szintű játékosokat neveljünk. Ez az a korosztály, ahol el kell kezdeni a játékosok várható poszt szerinti képzését és ezt nem szabad alárendelni a csapat érdekeinek. Szintén ennek az időszaknak a végén kezdődhet el a komolyabb fizikai képzés (erősítés), ezért is fontos az optimális egyéni és csapatmunka aránya. A heti edzés számában be kell építeni az egyéni (kondicionális, atlétikai és kosárlabda) edzéseket is. 16

18 A kadet korosztályban a képzés legfőbb iránymutatója a három játékos kapcsolatán alapuló játék tanulása és megvalósítása. Feladat, hogy a korábban tanult 1:1 és 2:2 elleni játékot, kiegészítve a 3:3 elleni játék során tanultakkal, folyamatosan építsük be az 5:5 elleni játékba. Elkezdődik a sportági speciális képzés! Az eddigi korosztályokban megszerzett alapképzettség, valamint a biológiai érés és testi fejlődés alapján poszt szerinti éves korosztály A junior korosztályban a csapatjáték egészét kell oktatni figyelembe véve, hogy a csapatjáték elemei az 1:1 és 3:3 elleni játékból kell álljanak. Klubunk lehetőséget biztosít arra, hogy a legjobb junior játékosok kipróbálhassák magukat az NBII-ben, s terveink szerint később az NBI/B-ben is, ezzel segítve a tovább fejlődésüket. A korosztály végére a játékosnak technikailag és taktikailag is érettnek kell lennie az élsportra. A játékosnak el kell sajátítania a bejátszott posztjaihoz kapcsolódó speciális technikákat éves korosztály Sok utánpótlás-nevelő műhely csak a junior korosztály végéig foglalkozik a játékos neveléssel, és az érett játékosból élsportolóvá válás időszakában egyedül hagyják játékosaikat. Mi ebben az átmeneti időszakban is lehetőséget kívánunk adni a tehetséges játékosoknak a fejlődésre, és törekszünk a minőségi munka elvégzésére. Legfőbb cél a funkcionális erőfejlesztés és az egyéni technikák pontosítása és folyamatos iskolázása. képzéssel kiegészítve folytatjuk a munkát. Ennél a korosztálynál már előtérbe kell, hogy kerüljön a ""profi"" életmód kialakítása a táplálkozás, a pihenés és az időbeosztás terén is. Ebben az edzőknek, szülőknek és más sportszakembereknek is segítenie kell a sportolót. Versenyrendszer Az országos és budapesti bajnokságokon való részvételen túl a Kenguru korosztályban (3-4. osztályosok) az idei tanév végén három kerület (IX., VIII., VII. illetve egy taksonyi iskola) részvételével rendezünk versengést, melyen a települések legjobb csapatai vesznek részt. Megrendezzük a kerületi Kengurudiákolimpiát is. A környező kerületekkel bekapcsolásával szélesíteni kell a házi bajnokságok rendezését különösen a kenguru korosztályban. Az FKE együttműködés keretében pedig Fradi házi bajnokság is szervezhető. A kerületi iskolai Kenguru bajnokságot is a FKE bonyolítja. Különös figyelmet szentelünk a nagycsaládosoknak, részükre fizetési kedvezményeket biztosítunk az edzőtáborok, versenyekre való utazás alkalmával, valamint a tagsági díj fizetésénél. Az alapok szélesítésével szeretnénk országos szinten is jó eredményeket elérni. Szeretnénk, ha mind Józsefvárosban mind Ferencvárosban elnyernénk az Önkormányzat és a helyi vezetők elismerését. Ha a szülők szeretik, a kerület vezetői támogatják, és a szakemberek rendelkeznek azzal a tapasztalattal, amely szükséges a sportág oktatásához és a fentiek szellemében dolgoznak a jövőben is, nem volt hiába való a mindennapos küzdelmek vállalása. Ajánljuk figyelmébe egyesületünket minden támogatónak és a szülőknek, akik a kosárlabdaspot kipróbálására bíztatják gyermekeiket. 17

19 2. Összefoglaló A cél, az iskolai sportot és a diákolimpiai rendszert alapul véve minél több DSE, DSK, ISK val együttműködve az alapokat minél szélesebbre tárjuk, minél több gyerek ismerkedjen meg a mozgás örömével és minél többen kerüljenek jó barátságba a labdával, ezen belül a kosárlabdával. A évek közötti program alapvetően azt célozza, hogy kilépve Ferencváros és Józsefváros határain, először a szomszédos, majd a távolabbi kerületek bevonásával Dél-Pesten és a Belvárosba egy erős, nagy létszámú bázisra épülő, meghatározó utánpótlás-nevelő egyesületté váljon az Egyesület. A nagy cél: A Magyar sport általános fejlődésének előmozdítása, egészséges gondolkodású emberek nevelése, az egészséges életmód a mozgásvágy - hangsúlyozása, megszerettetése. A mozgás feltételeinek, napi szükségletének biztosítása, figyelembe véve a mozgásra jelentkezők képességeit és igényeit. A fő cél az értékteremtésen túl a egyének edzettségének javítása, és általában véve a mozgás öröméből fakadó szórakoztatás. A kis cél: Egy olyan széles utánpótlásbázisra (sportiskolára és sportosztályokra) épülő szakosztály kialakítása, ami kiszolgálja egyrészt a Magyar Kosárlabdát (válogatott játékosokkal, edzőkkel), másrészt kiszolgálja és megszeretteti az ide járó emberekkel a mozgást és a sportágat. Fontosnak tartom a minőségre törekvés mellett egy olyan légkör és környezet kialakítását, ahol lehetősége van MINDENKINEK SPORTOLNI, kosárlabdázni. A mindenki alatt a korosztályokra és nemekre bontott nem csak tanórán kívüli - mozgáslehetőség, és az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása értendő. Éppen ezért egy olyan premizálási rendszert képzelek el, ami biztosítja a nyugodt hátteret, de a kollégák is érdekeltté vannak téve a minél eredményesebb munkában. Az elképzelést jelen anyag költségvetési része tartalmazza. Egy olyan utánpótlásbázis kialakítása a cél, amely megfelel a XXI. század támasztotta követelményeknek, vagyis adottak a munkához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételeknek. Ezen azt értem, hogy van elég kosaras palánta, akikkel szakképzett edző/nevelő foglalkozik főállásban, követhető és számon kérhető követelményrendszerrel. A követelményrendszer tartalmazza azokat az elvárásokat, melyek az adott korosztály fizikális és technikai-taktikai fejlődését biztosítják. Egy olyan bázis kialakítása, amely lehetőséget biztosít a tanulás melletti sportolásra (élsportra is), és egyidejűleg a hobby szinten maradókat is ki tudja szolgálni. A magyar kosárlabdázás megújításának stratégiai koncepciója szerint: (Neveljünk kosarasokat) MKOSZ ÚJ PÁLYÁN PROGRAM Labdát kell adni minden gyermek kezébe: A sportág népszerűsítése és a tömegesítése érdekében előkészítő mozgalmat kell elindítani az általános iskolák alsó tagozatától kezdve. Ebbe a folyamatba be kell vonni a területi szövetségeket és a professzionális csapatokat. Szoros együttműködést kell folytatni az utánpótlás neveléshez tevőlegesen is hozzájárulni képes önkormányzatokkal. A kosárlabdázás minden válfaját fel kell használni a gyermekek nevelése érdekében (labdás ügyességi, illetve dobóversenyek, 1:1-5:5 játékok) éves kortól biztosítani kell, hogy a tehetséges gyermekek a minőségi képzés rendszerébe bekerüljenek és fejlődésük csak szakmai alapokon dőljön el. Középiskolás korban meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az iskolai életbe integrálva részt vehessenek a megfelelő számú és minőségű edzésen és versenyen. Országosan olyan mentori hálózatot kell kialakítani a tapasztalt szakemberekből, akik folyamatosan ellenőrzik a tehetségek fejlődését, az utánpótlásban dolgozó szakemberek munkáját. Az utánpótlás válogatott keretek számára állandó nemzetközi versenylehetőséget kell biztosítani, a hazai versenyrendszert ennek figyelembe vételével kell kialakítani (Héraklész-időpontok). A minőségi utánpótlásképzést olyan központi létesítményekben kell folytatni, melyekben rendelkezésre állnak a legkorszerűbb edzéseszközök, az orvosi, illetve sporttudományos háttér 18

20 2.1. Helyzetkép, a sportfejlesztési program elindításának okai A magyar kosárlabdázás az elmúlt években folyamatosan veszített nemzetközi értékéből, eredményességéből Rohamosan csökken a budapesti sportolóknak és ezen belül a női kosarasoknak a száma A kisebb klubok nem képesek megtartani középiskolás gyerekeket, nem tudnak minőségi kadett, junior csapatot kiállítani Nemzetközi példák és más sportágak tapasztalatai alapján mindenképp szükséges egy sportiskolai/akadémiai rendszer a minőségi játékosok kineveléséhez, tömegesítésen és kiválasztáson keresztül. Rengeteg a kiaknázatlan lehetőség a IX. kerületben és vonzáskörzetében (VIII., V. VI. kerületek) az utánpótlás játékosok számának tekintetében A Dél-budapesti régióban öt olyan egyesület működik, ahol ugyan más-más okok miatt, de nem sikerült teljes piramis rendszert felépíteni, nem sikerül évről-évre minőségi játékosokat kinevelni az NBI-es csapatok és a felnőtt válogatottak számára Probléma továbbá a kevés teremidő, a termek felszereltsége, mérete. Ez a legégetőbb probléma, és a legelhanyagoltabb terület a budapesti testnevelésben! Annak ellenére, hogy ezen egyesületekben viszonylag nagyszámú általános iskolás ismerkedik meg a játék alapjaival, a gyerekek zöme iskolaváltáskor, a középiskolába kerülés idején felhagy az élsporttal Az FTC Kosárlabda Szakosztályában dolgozó edzők, és az utánpótlás korú gyerekek mint általában a szakosztály megszűnésével együtt megkapták a felmondó levelüket 2012 szeptemberében. A befektetett munkát és energiát, valamint a közösséget megmenteni és összetartani kész szülőkből és edzőkből 2013 ban alakult egyesület elsősorban lokálpatrióta szülők és a sportot valóban szerető és tisztelő szakemberekből és támogatókból áll. Jelenleg 8 iskolával működünk együtt, a legidősebbek az 1999 ben születettek és van 2007 palántánk is! 2012 ben és 2013 ban is többször találkoztunk az FTC vezérkarával, akik egyértelműen kijelentették, hogy nem kívánják a dilettáns és felelőtlen szakosztályvezetéssel rendelkező, többnyire mindenhol adósságokat felhalmozó szakosztályt tovább a nagy FTC család tagjaként megtűrni. Terveink szerint elindítjuk a belvárosi általános iskolás diákolimpiát túllépve a kerület határain és a következő szezonban szeretnénk ugyanezt megtenni a középiskolás korosztályban. Tervezzük az óvodás korosztály bevonását is, de a működő ovikosár programhoz a kerületben sajnos nincsenek meg a létesítményi feltételelk. Ugyan az itt sportoló gyerekek és szülők a kialakult helyzetért nem felelősek, az FTC vezetése a szakosztályvezetéssel ellentétben a SPORTOLÓKAT IS HALÁLRA ÍTÉLTE! Az FTC Kosárlabda szakosztály vezetése mind a mai napig nem került felelősségre vonásra. A hoppon maradt edzők és szülők egy ÚJ, ÖNÁLLÓ EGYESÜLET megalakításáról határoztak. Mivel a FERENCVÁROSI KOSÁRLABDA EGYESÜLET bejegyzése a hiánypótlási stádiumban tart, együttműködést kötünk a JÓZSEFVÁROSI KOSÁRLABDA CLUBBAL, mely 1998 óta bejegyzett közhasznú EGYESÜLET és a évben a JKC lesz a JOGI ALAPJA a sportolók versenyeztetésének és az edzők és más költségek finanszírozásának. 19