Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási Tünde egyetemi adjunktus 1

2 Tartalomjegyzék Általános információk a tanegységekról, részletező tanterv 4 MODUL I: DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ 11 Célkitűzések:.11 Tanulási útmutató téma: A kommunikáció.12 Célkitűzések..12 Kulcsszavak téma: A kommunikációs kompetencia.19 Célkitűzések.19 Kulcsszavak téma: Az osztálytermi kommunikáció..31 Célkitűzések..31 Kulcsszavak..31 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok 48 Beküldésre javasolt feladatok.49 Felhasznált szakirodalom 50 MODUL II: TANULÁSSZERVEZÉS 51 Célkitűzések:. 51 Tanulási útmutató téma: A pedagógus menedzseri feladatai.52 Célkitűzések.52 Kulcsszavak téma: Tanulásszervezési dimenziók.55 Célkitűzések.55 Kulcsszavak téma: A tanulásszervezés alapkérdései. Tanórai fegyelmezés 57 Célkitűzések.57 Kulcsszavak.57 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok 70 Beküldésre javasolt feladatok 71 2

3 Felhasznált szakirodalom 71 MODUL III: TANTERMI KONFLIKTUSOK.73 Célkitűzések: 73 Tanulási útmutató téma: A konfliktus fogalma, szerepe és hatása az emberi kapcsolatokra. A konfliktusok okai, típusai.75 Célkitűzések.. 75 Kulcsszavak téma: A konfliktusok folyamatjellege, megoldási lehetőségek 83 Célkitűzések.. 83 Kulcsszavak téma: A konfliktusmegoldás problémaközpontú megközelítése. A problémamegoldás menete 87 Célkitűzések..87 Kulcsszavak téma: A konfliktushelyzet kommunikációs szempontú értelmezése 97 Célkitűzések.97 Kulcsszavak.97 5 téma: Az iskolai konfliktusok megelőzése. Az osztályon belüli konfliktusok kialakulásának feltételei Célkitűzések Kulcsszavak Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok Beküldésre javasolt feladatok 115 Felhasznált szakirodalom..115 MELLÉKLET: Kommunikációs játékok gyűjteménye.117 3

4 UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI Pedagogia Invatamantului Primar si Prescolar Anul universitar 2008/2009 Semestrul I. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat egyetemi év III. félév Általános információk Az előadás azonosító adatai: Az előadásra és tutorokra vonatkozó általános információk Tantárgy neve: Didaktikai kommunikáció és oktatásmenedzsment/ tanulásszervezés Kódszám: PED 2317 Kreditszám: 5 Helyszín: Tamási Áron Gimnázium, Baróti Szabó Dávid terem. Az előadás típusa (kötelező, opcionális, fakultatív): kötelező A tantárgy weboldala: Órarend: lásd a megfelelő linket (értesítés) Tutorok: Tutorok címe: tunde.barabasi@gmail.com Az előadó tanárra vonatkozó adatok Név, tudományos fokozat: Barabási Tünde, dr. 4

5 Elérhetőség: Odorheiu Secuiesc str. Szentjános 49/20. Tel: , M: A tantárgy leírása: A tantárgy célpontjai: A nevelési tevékenység menezsdelési problematikájának makro- és mikroszintű elemzése Alapvető motiválási, irányítási, fegyelmezési és konfliktusmegoldási stratégiák megismerése és használata Az osztálytermi kommunikáció sajátos problematikájának elemzése A vezetői magatartás deontológiai vonatkozásainak tudatosítása Tartalmak: 1. Menedzsment az oktatásban. A modern vezetéstudomány kialakulása 2. A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés 3. A pedagógus szervezési feladatai 4. A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei 5. A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. 6. A kommunikációs kompetencia 7. A tantermi kommunikáció 8. A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere 9. Irányítás és fegyelmezés 10. A fegyelmi problémák menedzselése 11. A pedagógiai konfliktusok 12. A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül A találkozások terve/ beosztása: 5

6 1. Tanulási egység: Menedzsment az oktatásban. Kulcsszavak: menedzsment, menedzser, vezetés, különleges eset, közös alapelvek. Könyvészet: Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest, pp Tanulási egység: A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés Kulcsszavak: tervezés, szervezés, vezetés, irányítás; interperszonális, információs és döntési szerepek Könyvészet: Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generala, Ed. Polirom, Iasi. pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp Tanulási egység: A pedagógus szervezési feladatai. Kulcsszavak: feladatkultúra, tervezés, szervezés, ösztönzés, koordinálás, értékelés, kommunikáció, tanácsadás, döntéshozatal. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 4. Tanulási egység: A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei Kulcsszavak: munkabírás, teljesítőképesség, társas-kapcsolati kompetenciák, csoportspecifikum, explicit és implicit normák. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. Kulcsszavak: bútorzat, felszerelés, látási viszonyok, beavatkozási strtégiák, eljárások, változás, újítás. Könyvészet: Gordon, Th. (1991): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. 6

7 Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A kommunikációs kompetencia Kulcsszavak: általános kommunikációs készség, személyközi kommunikáció, hatékonyság. Könyvészet: Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba, pp Tanulási egység: A tantermi kommunikáció Kulcsszavak: sajátosságok, kommunikációs gátak, tanári elvárások. Könyvészet: Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. Pp Tanulási egység: A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere Kulcsszavak: nem verbális kommunikáció, gesztusok értéke, dekódolási lehetőségek. Könyvészet: Rieder, K. (2004): A nonverbális kommunikáció az oktatásban. In Bábosik, I (szerk.): Neveléselmélet. Osisris, Budapest, Tanulási egység: Irányítás és fegyelmezés Kulcsszavak: preventiv és reaktív munkaszervezés, fegyelem, fegyelmezés. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Gordon, T. (2001): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. 12. Tanulási egység: A fegyelmi problémák menedzselése Kulcsszavak: fegyelmezetlenség okai, eljárások. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen.. 7

8 13. Tanulási egység: A pedagógiai konfliktusok Kulcsszavak: konfliktusok, okok, típusok, konfliktusforrások, folyamatjelleg. Könyvészet: Szőke- Milinte E (2006): Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség, OPKM, Budapest, pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár, pp Tanulási egység: A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül Kulcsszavak: konfliktusfeloldási lehetőségek, sikeresség tényezői, kríziskommunkáció. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Szekszárdi, J. (1995): Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány Magyar Encore, Budapest. A tantárgy által biztosított szakértelem: A tanulási egységeken feldolgozása következtében, a hallgatók tudatosítják az oktatás különböző szereplői közötti hatékony kommunikáció fontosságát, képessé válnak eredményes kommunikációs technikák gyakorlására az osztályban. A tantárgy tanulmányozása eredményeképpen konfliktusmegoldó kompetenciájuk szintjén is fejlődés várható. Kötelező könyvészet: 1. Bábosik, I és Mezei, Gy. (1997): Neveléstan, Telosz Kiadó, Budapest 2. Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 8

9 3. Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest 4. Gordon, Th. (1995): V.E.T. a fejlett világ vezetési gyakorlata a XXI. század küszöbén, Studium Effektive, Pécs 5. Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generală, Ed. Polirom, Iasi- 6. Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba A tantárgy oktatási folyamatában használt eszköztár: Multimédiás vetítő, írásvetítő, fóliák, a külöbőző dramatikus játékokhoz szükséges eszközök Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása: a diákok számára kijelölt kötelezettségek: konflikusmegoldási vagy hatékony fegyelmezési eljárások gyűjteményének készítése A tanulási egységek feldolgozási módja: Kontakt óra: 1, 2; 7, 8; 10, 11. Önálló tanulás: (Ehhez nyújt segítséget a tanulmányi útmutató): 3, 4, 5, 6, 9, 12, 13, 14. Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 70% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel 30% Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga 70 % Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel : a hallgatók nagy része egyéni dolgozatot készít azok, akikre nem kerül sor a 14 szemináriumi órán, széljegyzetet készítenek a dolgozatokhoz (opponensi vélemények), részt vállalnak a szemináriumi munkában 30 %-a a végső jegynek Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : 9

10 / a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át a kurzusokon ez az arány 50 % Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. A szóbeli vizsgán erre nincs se szükség, se lehetőség. Választható/opcionális könyvészet: Ulrich, C. (2000) : Managementul clasei Învăţare prin cooperare. Ed, Corint, Bucureşti. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. 10

11 I. MODUL: A DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása o A kommunikációs didaktikai helyzeti sajátosságainak körvonalazása o Az osztálytermi verbális kommunikáció jellemzőinek ismertetése o A nem-verbális csatornák számbavétele, tudatos használatukra serkentés o Kongruens kommunikatív megnyivánulásokra ösztönzés Tanulási útmutató: A modulban három témáról olvashat a hallgató. Az első téma a kommunikáció általános kérdéseit taglalja, amelyek ismerete elengehetetlen a másik két téma feldolgozásához. Készítsen fogalmi térképet! Vizsgálja, mi minden tarozik a kommunikáció kérdésköréhez, próbálja rendszerbe foglalni ezeket a rögzítést könnyítendő. Ha ezzel megvan olvassa el a második témát és egészítse ki a korábban készített térképet az itt olvasottak alapján. A kommunikációs készségek leltározásnál tartson önvizsgálatot! Könnyebben megjegyzi, ha arra gondol, rendelkezem-e kellő mértékben e készséggel. A harmadik téma feldolgozásához osztálytermi, csoportszobai helyetekre kell gondolnia. Vegye számba a pedagógus (önmaga) egy-egy tanórai, foglalkozási verbális és non-verbális megnyilvánulásait, ezek tükrében értelmezze az útmutatóban olvasottakat. Sok sikert! 11

12 1. téma: A kommunikáció Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése Kulcsszavak: kommunikáció, forrás, adó, vevő, csatorna, jelzés, üzenet, kódolás, dekódolás, zaj, kommunikációs formák. A kommunikáció fogalma Mi a kommunikáció? Gondolja át, milyen előismeretekkel rendelkezik e fogalommal kapcsolatosan! Ütköztesse vagy erősítse meg, egészítse ki az alább olvasottakkal! A kommunikáció, bár köznapi szóhasználatban többnyire közlést jelent, ennél összetettebb jelenség. A Pedagógiai Lexikon szerint a kommunikáció az a művelet, amelyben a résztvevők között információk, értékék, viselkedési és gondolati minták átadása, cseréje történik, különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek segítségével. (Szecskő, 1997, 260) Ez azt hangsúlyozza, hogy a kommunikáció során fontossá válik a kölcsönös információátvitel, amelybe beletartozhat az információra való reagálás és a viszontválasz kibocsátása is. Ezen felül a kommunikáció nem egyszeri történés, hanem bizonyos szabályszerűségek szerint lejátszódó történések sorozata. Bár az információátvitel gondolata több területen is alkalmazható (genetikai információ átvitele, állati kommunikáció, gépek közötti kommunikáció, stb.) most a kommunikációt személyközi formájában értelmezzük, és ilyen minőségében tesszük elemzésünk tárgyává. Ennek megfelelően tehát: a kommunikáció az a folyamat, amikor az emberek üzeneteket kapnak és adnak. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a technika fejlődése lehetővé tette, hogy ne csak egy másik személlyel tudjunk kommunikálni, hanem 12

13 akár egy géppel is. Minket most mégis az emberek közötti kommunikáció érdekel. A "kommunikáció" szó latin eredetű, Communitas = közösség, közlékenység Communicatio = közzététel, gondolatok közlése A kommunikáció kibernetikai megközelítése A kommunikáció értelmezésében gyakori a kibernetikai modell alkalmazása. Eszerint a kommunikáció forrásának az agy tekintendő, ahol az üzenetek keletkeznek, ezeket az adó kódolja, és valamilyen csatornán továbbítja a másik ember felé. A forrásnak információközvetítő eszközökkel kell rendelkeznie, ami lehet a beszéd, testtartás, írás, vagy bármi más. A kódolt üzenetet az adó jelzés formájában elküldi a vevőnek, akinek az üzenetet dekódolnia kell. Az üzenet címzettje a vevőnek, illetve a célszemélynek az agya. A kommunikáció mindig ugyanazon alapképlet szerint működik: van egy forrás, azaz a küldő és van egy, vagy több befogadó. A befogadó egyben küldő is, mert miközben befogad, különböző visszajelzéseket ad (feedback) a küldőnek, és így a küldő is befogadóvá válik. Ezek a visszajelzések többnyire nonverbális úton történnek. Minden kommunikáció úgy zajlik, hogy a küldő kódolja az üzenetet a saját tapasztalatai alapján, amit a befogadó dekódol az ő tapasztalatai alapján. Ezért fordul gyakran elő, hogy a küldő és fogadó nem értik meg egymást. Értelmezze a KÓDOLÁS és DEKÓDOLÁS fogalmát! 13

14 JEL VETT JEL Forrás Adó Csatorna Vevő Címzett Zaj 1. ábra: A kommunikációs rendszer általános modellje (Tóth, 2000, 320) Szándékos kommunikatív aktusoknál lényeges kérdés, hogy a forrás értelmezése és a címzett értelmezése mennyire esik egybe. Bármit, ami az információ pontos továbbítását megzavarja, zajnak nevezzük. A zaj a nem egyértelműen kódolásból, a jelzéseket továbbító csatornával kapcsolatos problémákból, a dekódolás hibájából adódik. Okozhatja ezt az üzenet továbbításának nyelve, ha a vevő nem ismeri, vagy az el-elvesző térerő miatt szakadozó telefonvonal hibájából, amikoris a zaj a használt csatornából ered. Nagymértékben befolyásolja a kommunikáció minőségét tehát a környezet, az a közeg, ahol a kommunikáció folyik. Például, amennyiben nagyon zajos helyen kommunikálunk, a háttérzaj akár el is nyomhatja a kommunikációt. A küldőnek olyan hangerővel kell kommunikálnia, ami hangosabb, mint a zaj, ez viszont elvonhatja a figyelmét arról, amit közölni akart. Ugyanígy a hallgató figyelme is gyengül azáltal, hogy a kommunikáció természetellenessé vált. Hasonlóan veszíthet a kommunikáció a hatásából, ha olyan helyen történik, ahol nem lehet normális hangerővel kommunikálni, például egy hangversenyterem, vagy egy alvó gyermek közelében, stb. Tehát a környezet nagyon fontos része a kommunikációnak. A kommunikáció képletének egyik jelentős része a zaj. Háromféle zajról beszélünk, amik csökkentik a befogadást és elvesznek az üzenetből: Fizikai zajok, - amik a külső környezetből jönnek, ilyen például a közlekedés zaja, beszélgetés zaja és minden olyan háttérzaj, ami elvonhatja a figyelmet a küldőről. Az üzenet nagy százaléka vész el a zajok miatt. Pszichológiai zajok, - amik az ember elméjében jelentkeznek, ilyen például az előítélet. A fogadónak nem szimpatikus a küldő, nem tetszik az öltözete, vagy az 14

15 amit képvisel, vagy a bőre színe, stb., stb. Az előítélet lehet olyan "hangos", hogy mielőtt megszólalhatott volna a küldő, a fogadó már eleve kizárta az üzenetet. Szemantikai zajok, - ezek a nyelvi különbségek. Olyan szavak kifejezések használata a küldő részéről amit a fogadó nem ért, vagy nem érthet. Ilyen például a szakzsargon használata. A legtöbb szakmának megvannak a sajátságos kifejezései, amit csak a bennfentesek érthetnek. Ezen szavak, kifejezések használata megakadályozza a kívülálló hallgatót abban, hogy megértse az üzenetet. Keressen mindhárom zajtípusra példákat! Fókuszáljon olyanokra, amelyek pedagógus-diák kapcsolatrendszerben megjelenhetek! a Fizikai zajok: Pszichológiai zajok: Szemantikai zajok: Keressen más olyan okokat legalább hármat -, amelyek gátolhatják az eredményes kommunikáció megvalósulását! 15

16 A kommunikációnak van néhány alaptétele, amelyek általános érvényűek: 1./ Nem lehet nem kommunikálni. Az élet minden pillanatában kommunikálunk, vagyis információt közlünk a másik féllel magunkról vagy a környezetünkről. A tétel igazolása nagyon egyszerű, gondoljunk csak arra, hogy mit tennénk, ha nem szeretnénk egy másik emberrel kapcsolatba lépni, vagyis ha nem szeretnénk vele kommunikálni. Erre a kérdésre az emberek nagy többsége leggyakrabban azt válaszolja, hogy nem nézne a másik szemébe, lehajtaná a fejét, néhányan hátat fordítanának. Most gondolkodjunk el azon, mit jelent számunkra, ha a másik fél nem néz ránk, lehajtja a fejét vagy egyszerűen hátat fordít, ha meglát bennünket! Ezek a gesztusok minden ember számára jelentéssel bírnak, tehát életünk minden percében kommunikálunk. Egyszóval: nem lehet nem kommunikálni. 2./ A kommunikáció többcsatornás és többszintű. A több csatorna két fő csatornát jelent a verbális (szóbeli) és a nem verbális (szavakon túli) csatornát. A több szint alatt értjük, hogy a kommunikáció során információközlés és egyúttal viszonymeghatározás is történik. Ez utóbbi mutatja meg, hogyan is kell értenünk az elhangzott tartalmi információt (kérésnek, sürgetésnek, parancsnak). 3./ A kommunikáció a résztvevő felek között körkörösen zajlik, mivel a kommunikációs folyamatban résztvevőknek az üzenetekhez és a másik félhez való viszonyát maga a kommunikációs folyamat alakítja. Ez talán első olvasására túl elméletinek tűnik, azonban gondoljunk csak arra, hogy hiába képzeljük el előre, hogyan fogunk fizetésemelést kérni, a tényleges történést, a kommunikáció tényleges lezajlását a másik fél is befolyásolja. 4./ A kommunikáció analógiás és digitális jelekből áll. Ez utóbbiak olyan jelek, amelyek pontosan meghatározhatók, részeikre bonthatók, ilyen a nyelv. Az analógiás kódokra ez nem mondható el, vagyis nem határozható meg pontosan a jelentésük, nem írhatók le egyértelműen. Ebbe a csoportba tartoznak a nem verbális jelek (gesztus, mimika, testtartás). 5./ A kommunikáció mint folyamat lehet egyenrangú és egyenlőtlen aszerint, hogy a résztvevő felek között milyen a viszony. A szülő - gyerek viszony alapvetően egyenlőtlen, a serdülőkor táján azonban a szülő - gyerek kapcsolatnak egyenrangú, szimmetrikus viszonnyá kell válni. (Ez nem könnyű, elsősorban a szülők váltanak nehezen, mivel a kétféle viszony között hosszú átmeneti periódus van). 16

17 Kommunikációs formák: a. A kommunikáció lehet egyirányú, amikor a hallgatónak nincs módja az azonnali visszajelzésre, nem mondhatja el véleményét, nem fejtheti ki álláspontját (pl. könyv, TV, rádió). A kétirányú kommunikáció esetén lehetőség van az azonnali visszajelzésre, ilyen a beszélgetés, a vita, a telefonálás. b. A kommunikációt megkülönböztetik aszerint is, hogy a kommunikáló felek egy helyen és egy időben vannak jelen (ekkor közvetlen kommunikációról beszélünk), illetve nem egy időben, nem egy helyen tartózkodnak, ekkor közvetett a kommunikáció. Adjon az iskolai életből vett példát közvetett és közvetlen kommunikációra! Közvetett: Közvetlen: c. A kommunikáció során mindenki két alapvető csatornát használ, az egyik a verbális, azaz nyelvi, szóbeli csatorna, a másik a nem verbális, a szavakon túli, szavak melletti csatorna. Ez a kétféle típus mindig jelen van a kommunikációban, szétválasztásuk csak mesterségesen lehet, mivel mindig együtt, egy időben vannak jelen. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nem verbális csatornának jóval nagyobb szerepe van a kommunikáció folyamatában mint a nyelvi jeleknek vagyis a beszédnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy fontosabb (vagy legalább annyira fontos) a számunkra a hogyan mondják, mint a mit mondanak. Reflektáljon a verbális és non-verbális kommunikáció iskolai szerepér! Segíteni fogja a modul további témáinak feldolgozásában! 17

18 A kommunikációnak számtalan funkciója van. Felsorolásukban eligazítás nyújt az UNESCO számára készített MacBridge-jelentés (idézi Tóth, 2000, 322), amely különböző felosztásokat ötvözve nyolc funkciót határol el: tájékoztatás, szocializáció, motiváció, vita és eszmecsere, oktatás, kulturális fejlődés, szórakoztatás, integrálás. Ami azonban talán a legfontosabb: a kommunikáció mások befolyásolásának az eszköze. Egy-egy mondatban értelmezze a fenti funkciók mibenlétét! 18

19 2. téma: A kommunikációs kompetencia Célkitűzések: o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása Kulcsszavak: kompetencia, általános kommunikációs készségek, szociális kommunikációs készségek, személyközi kommunikáció, eredményesség, kommunikációs gátak. Értelmezze a kompetencia fogalmát! Használjon szakszótárt! Amennyiben a kommunikációt mint pszichikus tevékenységet értelmezzük, a kompetenciamodell nyújtja az egyik legmegfelelőbb elemzési keretet. Ebben a szemléletben a kommunikáció egy igen összetett kognitív képesség. Ha a különböző élethelyzeteket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy szinte egyetlen emberi aktivitás sem valósul meg a kommunikáció valamilyen formája nélkül. A kompetenciákról tudjuk, hogy a személyiség olyan komponensei, amelyek rendszerré szerveződve sajátos funkciókat szolgálnak és mint ilyen az egyén és környezte közötti kölcsönös hatékonyság belső feltételei. Az egyén és környezete közötti információcsere és információfeldolgozás önállósult pszichológiai és létfunkciónak 19

20 minősül. Mivel azonban mind az információcsere mind az információfeldolgozás kommunikáció által valósul meg, kijelenthetjük, hogy a kommunikáció a személyiség önállósult kompetenciája, mely rendelkezik a kompetenciákra jellemző szerkezettel: képességekből, motivációs képződményekből és affektív apparátusból szerveződik és a tudat koordinációja alatt áll. A beszéd elsajátítása és gyakorlása az emberi minőségünk legalapvetőbb sajátossága, általa fejlődnek ki a magasabbrendű kognitív folyamatok. Ugyanakkor a szociális, személyes és speciális élethelyzeteinknek is szükségszerű tartozéka a kommunikáció. Ezek alapján, szem előtt tartva a kompetenciamodellt a kommunikáció is eszerint modellezhető, és egymásba kapcsolódik a kognitív-általános kommunikáció (mely központi helyet foglal el), a személyes, szociális és speciális kommunikáció (Szőke- Milinte, 2005). Ezeken belül a kognitív kommunikációs képességet mint általános kommunikációs képességet tartjuk számon, amely jelen van személyközi, speciális (szakmai) és személyes kommunikációs helyzeteinkben is, meghatározva azok minőségét. A kommunikációs képességek egymástól nem elszigetelten működnek, hanem szoros kölcsönhatásban, egymást kiegészítve. A kognitív-általános kommunikációs képesség tölti be a központi irányító szerepet, azonban a személyiség rendszerében a speciális, szociális és személyes kommunikációs képességek is jelentős fejlettségre tehetnek szert, s ezáltal a személyközi vagy intézményi kommunikációs helyzetek minőségét kedvezően befolyásolják. A kommunikációs kompetencia rendkívül összetett jellegű. Ezt szemléltetik az alábbiakban felsorolt általános kommunikációs készségek: leírás, pontosítás elbeszélés tájékoztatatás, kifejtés beszámoló magyarázat lényegkiemelés, tömörítés reflektálás, önálló véleményalkotás önfeltárás, szándéknyilvánítás, kérés érvelés általános verbális együttműködés 20

21 feltételezés, előrevivő hipotézisek konfliktusok nyelvi megoldása kérdésfeltevés visszajelzés, válaszadás utasítás meghallgatás befogadás humor kommunikációs helyzetfelismerés kommunikációs helyzetelemzés Ért minden kifejezést? Ellenőrizze! Próbáljon néhányat meghatározni! A szociális kommunikáció öröklött alapjait az érzelmi kommunikációnak nevezett nonverbális kommunikációs viselkedés képezi, mely lehetővé teszi az érzelmek közlését és felismerését személyközi helyzetekben. A szóbeli szociális kommunikációs képesség kiegészíti a nem verbálisat. Fejlődését, a szociális kommunikációs eszközkészlet gazdagodását a társas helyzetben való aktív részvétel teszi lehetővé. Szociális kommunikációs készségekként megemlíthetők a következők (Spence, 1983, idézi Szőke-.Milinte, 2005, 35): Érzelemkifejezés (arckifejezés, testtartás, gesztusok, hangszín) Nem verbális visszajelzések, készségek (szociális távolság, fölösleges mozdulatok, mosoly, nevetés, bólogatás, szemkontaktus) Beszédminőség (folyamatosság, tétovázás és szünetek, a válasz halogatása, a beszéd mennyisége) Beszédtartalom (a társalgás fontossága érdekes tartalom, közbevágások, ismétlések) Meghallgatási készségek (elismerések, visszajelzések, kérdés típusú visszajelzések, személyes énközlések) Társalgási alapkészségek (a kezdeményezések és kérdések száma, információs tartalom, a kérdésekre adott válaszok hossza és minősége) 21

22 A személyes kommunikáció a befogadás és önkifejezés készségeit egyesíti olyan személyes kommunikációs helyzetekben, mint az olvasás, zenehallgatás, mozgás, vizuális kommunikáció, előadóművészetek. Személyes kommunikációs készségekként határozza meg a szakirodalom: Zenei, vizuális, irodalmi befogadókészségek Műértelmezés Zenei és vizuális önkifejezési készségek Előadói és improvizációs készségek Szövegalkotó készségek Előadói készségek Mozgáskészségek A speciális kommunikációs képesség azokat a készségeket foglalja magába, amelyek segítségével a szakmai kommunikáció magas szinten valósítható meg. Értelemszerűen ezek a készségek szakterületenként változnak. Reflektáljon a kommunikáció négy különböző dimenziójának oktatásban betöltött szerepére, arányaira, viszonyára! 22

23 A személyközi kommunikáció Személyközi kommunikációs helyzetben mindig két fél, az adó és a vevő kommunikációs tevékenységére kerül sor. A kommunikációs partnerek tudatában vannak a kommunikációs célnak, (pl. utasítás, tájékoztatás) néha azonban előfordul, hogy a valódi cél nem tudatosul a felekben, vagy mindkét félben. A kommunikációs a verbális kód felfogását, dekódolását, az erre adandó választ jelenti. Ugyanakkor a partnerek egymás teljes személyiségét észlelik, egymás számára teljes személyiségükkel kommunikálnak, ami megjeleníti érdekeiket, intelligenciájukat, affektív tulajdonságaikat. A személyközi kommunikáció bizonyos mértékig a felek közös társadalmi ismeretein, előtudásán, előtapasztalatain nyugszik, így bizonyos üzeneteknek csak meghatározott társas közegben van értelme. A személyközi kommunikációt befolyásolja a partnerek társadalmi helyzete, státusza, szerepe, szervezeti kapcsolata. A kommunikációs helyzetek olyan normákat léptetnek életbe, amelyek meghatározzák a személyközi kommunikáció forgatókönyvét, stílusát, az üzenetek megfogalmazásának módját.. ezekhez a normákhoz az eredményes kommunikáció érdekében alkalmazkodni kell. 2. ábra. A személyközi kommunikáció modellje (Szőke-Milinte, 2005, 44) ADÓ (VEVŐ) Kódolás megnyilvánulás VEVŐ (ADÓ) Dekódolás benyomás Szándékai Érzései Kimutatott verbális és nem verbális viselkedés ÜZENET VISSZAJELZÉS Szándékai Érzései Észlelt verbális és nem verbális viselkedés + az adó szándékainak, érzéseinek értelmezése - értékelése KONTEXTUS (KÖZÖS ELŐTUDÁS) 23

24 Értelmezze a 2. ábrán látottakat! Néhány mondatban írja le a személyközi kommunikáció folyamatát saját szavaival! A kommunikáció eredményességének alapfeltételei (Gordon, 1994) 1. A kommunikáció kezdeményezése Kontextusteremtés, biztatás Az eredményes kommunikáció feltétele, hogy a partnerek helyesen válasszák meg a kommunikáció helyét és idejét, képesek legyenek ráhangolódni az interakcióra és az üzenetre. A felek egymást arra biztatják, bátorítják nonverbális eszközökkel (mosoly, bólintás), hogy részt vegyenek a kommunikációs helyzetben. Ezek a nem verbális jelzések kifejezhetik, hogy egy hullámhosszon vannak a kommunikációs partnerek. Nyitó szavak használata Az érdeklődésen túl verbális eszközökkel is érdemes segíteni az interakció beindulását.. A verbális kommunikáció lehetőleg kerülje a minősítsét, utasítást, parancsot, ún. ajtónyitogató kiefejezéseket érdemes az interakció kezdetén használni. Pl. Tényleg?; Ez engem érdekel!; Mondjad bátran!. 24