A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA

Átírás

1 A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA PÉCS, 2008.

2 Megjelenik: A címlapon: Nyomdai munkák: Felelős vezető: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése gondozásában Baranya megye címere a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Házi Nyomdájában dr. Farkas Tibor A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési- és sportkoncepcióját összeállította: Kaufmann Eszter, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala vezető-tanácsosa Az összeállításban szakmai közreműködők alfabetikus sorrendben: Baronek Jenő, Barta Ferenc, Becze Lászlóné, Bódoghné Koncz Julianna, Bognár Miklós, Bóta András, Brandstätterné dr. Temesy Tünde, Csala Nándor, Csóka László, dr. Papp Gábor, dr. Rákóczy István, dr. Tihanyi László, Fazekasné Visnyei Irma, Erdeiné Békési Valéria, Gebhardt Csaba, Grozdics László, Grünhut Gábor, Gyenes Zsuzsanna, Haász János, Halászné Györki Anna, Herbai János, Horváth László, Hotter László, Kehidai László, Kósa Sándor, Mitterhuber Mónika, Németh Karola, Paku Lajos, Papp Csaba, Papp Gyula. Rabb József, Rendeki Ágoston, Rózsás Péter, Sey Gábor, Szabó Zoltán, Tátrai Bea, Vajdicsné Gubritzky Magdolna, Varga János, Várhalmi Zsolt, Vida Dezső, Závoczky Szabolcs. Készült: 25 példányban a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Házi Nyomdájában 2

3 T a r t a l o m j e g y z é k I. Bevezetés...4 II. A sport társadalmi és gazdasági környezete Baranya megyében...7 III. A sport területei Az iskolai testnevelés és diáksport A szabadidősport A versenysport, utánpótlás-nevelés A fogyatékkal élők sportja...33 IV. A sport feltételrendszere A sport létesítményhelyzete, -ellátottsága A sportfinanszírozás A sport szervezeti és irányítási rendszere...50 V. A sport innovatív elemei A sportszakemberképzés, -továbbképzés A sportegészségügy A sporttudomány A sportinformációs rendszer A nemzetközi sportkapcsolatok...65 Mellékletek...68 Baranya megyében alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint (2006.)...68 A Baranya Megyei Önkormányzat közép- és alapfokú oktatási intézményeinek az iskolai testneveléshez rendelkezésre álló feltételei (2008.)...69 A Baranya Megyei Önkormányzat közép- és alapfokú oktatási intézményeiben működő iskolai sportkörök (2008.)...71 A Tárt kapus sportlétesítmény akció Baranya megyében ( )...73 Sportegyesületek részvétele a csapatsportok nemzeti bajnokságaiban (2008.)...75 Versenyek és sportesemények száma Baranya megyében ( )...76 A megyei sportági szak- és sportszövetségek élősport támogatása ( )...77 A Fogyatékkal élők Baranya megyei Sportszövetségének tagszervezetei (2008.)...78 A városi önkormányzatok tulajdonában lévő sportlétesítmények a megyében (2007.).79 Az Orfűi Sporttábor térítésmentes biztosítása sportolók számára ( )...82 A Baranya Megyei Önkormányzat sportcélú támogatása ( )...84 A magyar sport szervezetrendszere (kivonat)...86 A megyei sport ernyőszervezetek, a megyei/körzeti sportszervezetek kapcsolata a Baranya Megyei Önkormányzattal...87 A Baranya Megyei Önkormányzat sportfeladat-ellátási rendszere ( )...88 A megyei szintű alapfokú sportszakember-képzés létszám adatai ( )...90 A megyei szintű alapfokú sportszakember-képzés vizsgáztatási adatai ( ).90 A Baranya Megyei Önkormányzat részvétele nemzetközi sportkapcsolatokban

4 I. Bevezetés A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A koncepció nem más, mint a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók. A koncepció a rendelkezésre álló feltételek segítségével, a meghatározott keretek között fejlesztést indukálhat, eredményeket érhet el adott körben. A Baranya Megyei Önkormányzat testnevelési- és sportkoncepciójának fő célja, hogy meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, illetve hosszú távú feladatokat, melyek végrehajtása során a megye sportjában rejlő értékek megőrizhetők és gazdagíthatók, az egyetemes magyar sport stratégia céljai megvalósulhatnak, a lakosságának mind szélesebb köre számára lehetővé válhat az egészséges, mozgásgazdag életmód. A koncepció célja továbbá, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a megye sportját érintő, korábban hozott döntéseit felülvizsgálja, módosítsa, különös tekintettel a 210/1999.(IX.29.) Kgy. határozattal elfogadott, majd a 186/2001.(XII.18.) Kgy. határozattal módosított (legutóbbi) megyei testnevelési és sportkoncepcióra, valamint a 132/2002.(XII.12.) Kgy. határozattal elfogadott Fogyatékkal élők sportjának Baranya megyei koncepciójára. A koncepció alapelvei: tegyen eleget a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben, a sportról szóló évi I. törvényben, és a törvényhez kapcsolódó ágazati jogszabályokban a megyei önkormányzatok számára megfogalmazott követelmények teljesítésének; legyen összhangban a sportra vonatkozó európai uniós/nemzetközi dokumentumokkal, különös tekintettel az Európai Sport Chartára; segítse az egyetemes magyar sport hosszú távú fejlesztési céljainak megvalósulását, kiemelten a 65/2007.(VI.27.) OGY határozattal elfogadott SPORT XXI. Nemzeti Sportstratégiában foglaltakat, mely szerint az állam legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. A sport, mint eszköz jelenjen meg a legfontosabb társadalmi célok (egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció) elérése érdekében. A korábbi, versenysport-centrikus szemlélet helyett a mindenki által végezhető sportolást, az egészséges életmód megvalósítását szorgalmazza, melyet elsősorban a gyermekek testi-lelki fejlődésében tart kulcsfontosságúnak; eszközrendszerével fokozottan biztosítsa a megye lakosságának pozitív szemléletének formálását, egészségének és teljesítőképességének megőrzését, a sport legyen mindenki szenvedélye ; tartsa tiszteletben az önkormányzatok és a sporttal foglalkozó szervezetek önállóságát; egy jelenlegi helyzetkép bemutatásán keresztül, a sport (megyei szerveződésű) társadalmi szervezeteinek problémáit, igényeit meghallgatva, adjon irányt a megyei önkormányzat számára a sport különböző területeinek megyei szintű fejlesztésére. A sport jelenlegi helyzete Magyarországon A sport társadalmi megítélése: az emberek zöme jelentősnek ítéli meg a gyermekek sportolását, illetve a rekreációs sportot, azonban a versenysportot is még a kiemelkedően fontos kategóriába sorolják, elsősorban a nemzetközi sikerek miatt (példamutatás). 4

5 A sport területei Az iskolai testnevelés és diáksport: az óvodai és általános iskolai tanulók száma a demográfiai folyamatok következtében folyamatosan csökken; mozgásszegény életmódot folyat a diákok több, mint egyharmada; a gyermekek és ifjúsági korúak rendszeres testmozgása elsősorban az iskolai tanórák keretében valósul meg; a diákolimpiai rendszer alapfokú versenyrendszerében mintegy 300 ezer fő, a középfokú versenyrendszerében mintegy 80 ezer fő vesz részt, azaz mindössze az érintettek 20 %-a; a gyermekek fizikai állapota az előző évek viszonylatában romlik; a kötelező testnevelés órák száma alsó tagozatban 3, felső tagozatban 2,5; a kötelező testnevelési órák jelenleg nem alkalmasak az egészséges életmód fontosságának kellő tudatosítására; a testnevelő hozzáállásán és attitűdjén, valamint a tananyag változatosságán múlik, hogy a diákok szeretik-e az órát. A szabadidősport: az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak azzal, hogy a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra, mégsem tesznek azért, hogy egészségük megőrzése érdekében sportoljanak; a felnőtt népesség 16 %-a sportol, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást, akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet; a fiatalok esetében a sportolók aránya 28%; az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv; a rendszeresen sportolók körében legnépszerűbb a labdarúgás, kocogás, futás, kerékpározás, aerobik, tornázás, úszás; a rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része létesítményhez nem kötötten sportol, általában nem szervezeti keretek között, hanem 72%-uk egyénileg és/vagy családban mozog; nem jellemző a szenior sport. A versenysport és utánpótlás-nevelés: a központi nyilvántartási rendszerben szereplő, versenyengedéllyel rendelkező, igazolt sportolók száma kb. 200 ezer fő; a versenysportra biztosított állami támogatás sportolónként átlagban 20 ezer forint; a szórás jelentős, egyes sportágak esetében 3 ezer forint/fő, más sportágak esetében 300 ezer forint/fő; az utóbbi években megnőtt a nemzetközi konkurencia, de ennek ellenére még mindig az élmezőnyben szerepel Magyarország az olimpiai pontszerzésben; az utánpótlás-nevelésben a versenysportból lemorzsolódott gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított; a fogyatékosok versenysportjának, ezáltal a fogyatékkal élők sportolásának az integrációja a szándék. A sport feltételrendszere A létesítményellátottság, és -helyzet: általánosságban kijelenthető, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentős létesítménygondokkal küzd; a sportlétesítmény ellátottság katasztrofális helyzetben van, mind mennyiségi, mind minőségi mutatók alapján; 5

6 a sportlétesítményhez való hozzáférés a 2500 főnél kisebb településeken a legkevésbé biztosított; a legnagyobb problémát az uszodához való hozzáférés jelenti. A sportfinanszírozás: az EU országaival összevetve Magyarországon a sport alulfinanszírozott; Magyarországon az egyébként is alacsony állami támogatásoktól is messze elmarad a magántőke szerepe; az elosztás intézményi rendszere túlstrukturált, sokcsatornás rendszerben működik, azaz egy szervezet a tevékenységéhez több forráshoz kénytelen fordulni; a finanszírozási rendszer nem kellően részletesen ellenőrzött. A sport szervezeti és irányítási rendszere: a sport szervezeti felépítése túlstrukturált, a szükségesnél több a szervezeti lépcső és egység; több szervezet nagyszámú apparátussal és aránytalanul sok működési költséggel tevékenykedik, az információáramlás pedig minimális és nehézkes a szervezetek között; a vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, és az együttműködés hiánya jellemzi valamennyi szintet; a sportigazgatás (mint a közigazgatás) országos-megyei-települési struktúrára épül, de a nevesített feladatok ellátásához nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva, melynek eredménye ellátatlan feladatok; a központi sportigazgatás továbbra is kapcsolatot tart a megyei, valamint megyei jogú városok még működő sportigazgatási szerveivel, de a kapcsolatrendszer újragondolása elindult: a kialakulóban lévő regionális és kistérségi közigazgatási rendszerhez közelít; a gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították a sportegyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a több szakosztályos sportegyesületek, helyükre a néhány, vagy csupán egy szakosztályt működtetők lépnek; a sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma jelentősen csökkent, ugyanakkor növekedett a versenyrendszerben nem szereplő sportegyesületek száma; a sportvállalkozási forma elsősorban a csapatsportágak mellett jelent meg, elsősorban a látványsport jelleg kihasználása miatt. 6

7 II. A sport társadalmi és gazdasági környezet Baranya megyében Baranya megye társadalmi, gazdasági állapota nem függetleníthető az ország, a régió társadalmi, gazdasági állapotától. A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek, melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők. Rontotta a megye helyzetét a megye periférikus földrajzi elhelyezkedése, nehéz megközelíthetősége, a Délszláv válság és a rossz gazdasági szerkezet. A régiók rangsorában a megelőző ciklus során a Dél-Dunántúli régió helyzete nem változott, az egy főre jutó GDP alapján továbbra is negyedik. A régión belül a megyék helyzete átrendeződött. Baranya megye a középmezőnyben található, jelenleg 11. a rangsorban. A gazdaság alapját a vállalkozások képezik, amelyek a gazdasági szervezetek döntő hányadát adják, a régió közel 92%-át. A Dél-Dunántúlon a vállalkozások 41 %-a Baranyában található év végén megyénkben a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma volt, 2,5%-kal kevesebb az előző évinél. Ezen belül a vállalkozások száma 3 %-kal mérséklődött, a társas vállalkozás formába tartozók 2,5%-os növekedése, és az egyéni vállalkozások számának 6%-os csökkenése következtében. A vállalkozások száma csaknem minden nemzetgazdasági ágban csökkent. Ugyanakkor a népességszámra vetített fajlagos mutatók értéke (1000 lakosra vetítve) Baranya megyében 114. A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, illetve Baranya megye, a gazdasági exportteljesítménye alacsony. A regisztrált munkanélkülieknek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya a dél-dunántúli régióban 2004-ben 8,5% volt, másfél százalékponttal magasabb, mint 2000-ben év végén a KSH adatai szerint a éves lakosok közül mintegy fő tartozott a gazdaságilag aktív népesség körébe. A foglalkoztatottak száma , a munkanélkülieké főt tett ki. A munkanélküliek, illetve álláskeresők száma 2006-ban 4,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a évi 14,1%-ról 13,3%-ra mérséklődött. Az országos összehasonlításban a Dél-Dunántúlt jellemző munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb érték, növekedését tekintve pedig a legszámottevőbb a régiók között. A megyében ez az érték a megelőző évekre jellemző csökkenéssel szemben az utóbbi két évben markánsan emelkedő tendenciát mutatott. Ennek következtében tovább nyílik az olló a baranyai és az országos átlagos munkanélküliségi helyzetet kifejező mutató értékei között, amely megyénk leszakadási folyamatának tükröződése. A meghirdetett államreform jegyében folyik az államigazgatási szervek régiós átszervezése. Bár az érintett hatóságok és hivatalok hányadának központja Pécsen kap helyet, ugyanakkor több, fontos regionális szerepkörű intézmény székhelye a szomszédos megyeszékhelyre került, amely magától értetődően Baranyában köztisztviselői létszámleépítéseket generál. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint (2006.) (melléklet) Az ország népességének természetes fogyása több évtizede tart, és Baranyában is érzékelhető. Továbbra is fogy a megye lakossága, az elmúlt években is fő volt csökkenés mértéke. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz jellemző. Kivételt ez alól egyes Pécs agglomerációs körzetébe tartozó települések (pl.: Kozármisleny, Keszü, stb.) jelentenek. A népesség 60%-a 12 városban (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Bóly, Harkány, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány), 40%-a 289 községben él, amelyek 90%-a 1000 fő alatti apró település. 7

8 A népesség 7 %-a tartozik valamely nemzetiséghez. A pozitív vándorlási egyenleget is beszámítva a megye népessége év végére ténylegesen 397 ezer fő-re csökkent. A természetes fogyás mellett csökkenti a megye lakosságát az elvándorlás, melynek egyik legfontosabb ösztönzője a munkavállalás, az elvándorlók körében nőtt a szakképzett fiatalok aránya. Baranya megye lakosságának várható alakulása Baranya Pécs Baranya Pécs nélkül Forrás: évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A megyében folyó oktató-nevelő munka, illetve a megyében működő nevelési-oktatási intézmények számának alakulása az alábbiakban összegezhető. Bemutatása azért szükséges, mert a sport, az egészséges életmód elsődleges intézményesített kereteinek tekinthetők. Az óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok többsége óvodáztatási kötelezettségeit óvodák fenntartásával és működtetésével valósítja meg. Egyre több önkormányzat azonban már nem tart fenn óvodát, a gyermekeket megállapodás szerint más települések óvodáiban látják el. Tovább csökkent az önálló intézményként működő óvodák száma. Az óvodások közel 60%-a városi óvodákban nyer elhelyezést. Az óvodai csoportok számának csökkenése mellett az óvodákba felvett gyermekek száma több helyen meghaladja a férőhelyek számát. A fenntartó önkormányzatok intézmények összevonásával az óvodákat többcélú közoktatási intézmények részeivé alakították, vagy tagóvodaként óvodaegységekként működtetik. Az alapfokú oktatás-nevelés Elsősorban az apró- és törpefalvakban az alsófokú közoktatási intézmények csak nehezen tarthatók fenn. A települési önkormányzatok intézményfenntartó társulásokat hoztak létre kötelező közoktatási alapfeladataik jelenleginél racionálisabb ellátása érdekében. Többcélú közös igazgatású intézmények létrehozásával és fejlesztésével, több települést érintő intézményfenntartó társulások kialakításával, a fenntartói jogok kistérségi társulásnak történő átadásával várhatóan biztosíthatók az intézményekkel szembeni eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint a feladatok szakos ellátása és az irányítás szakszerűsége egyaránt. A középfokú oktatás A középiskolák férőhely kapacitása az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt megyénkben. Az érettségivel záruló középfokú oktatás expanziója az elmúlt négy évben tovább tartott, de a továbbtanulás szempontjából releváns korosztályba tartozók számának csökkenése következtében a folyamat megállt től érzékelhetően csökken a tanulólétszám a 9. évfolyamon. A kedvezőtlen folyamat eredményeként a szakiskolai oktatásban résztvevők száma folyamatosan csökken. Ez a képzés és a munkaerőpiac összehangolatlanságát fokozza. Pécsen kívül Bólyban, Villányban, Siklóson, Sellyén, Vajszlón, Szigetváron, Szentlőrincen és Sásdon a települési önkormányzatok, illetve más, 8

9 nem önkormányzati fenntartók látnak el középfokú oktatást - önként vállalt feladatellátás keretében. Pécs Megyei Jogú Város középfokú oktatási intézményrendszere lehetőséget biztosít megyei és térségi beiskolázásra mind a középiskolákban, mind pedig a szakiskolákban. Baranya megye középfokú iskoláinak férőhely kapacitása meghaladja a továbbtanulók számát. A közoktatási intézmények fő adatai fenntartó szerint 2005/2006. tanév Fenntartó Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Középiskola Feladatellátási helyek száma Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, természetes személy Egyéb ÖSSZESEN Pedagógusok száma Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, természetes személy Egyéb ÖSSZESEN Gyermekek, tanulók száma Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, természetes személy Egyéb ÖSSZESEN Forrás: évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A bemutatás nem nélkülözheti a megye felsőoktatását, mivel intézményei a megye szellemi életében meghatározó szerepet töltenek be, illetve a megye humánerőforrásának záloga. A felsőoktatás megyei/régiós intézménye a Pécsi Tudományegyetem, mely közel harminc ezres hallgatói létszámával, kétezer oktatójával és tíz karával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, a Dél-Dunántúl tudásközpontja, egyidejűleg Magyarország legrégebbi egyeteme, gyökerei 1367-ig nyúlnak vissza. Tradicionális, klasszikus értékeket képvisel, és egyidejűleg sikeresen alkalmazkodik a jelen és a jövő kihívásaihoz. Hatása majdnem minden tudásterületet lefedő oktatási kínálatával messze meghaladja Pécs határait. Szekszárdon önálló kara, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen jelentős létszámú képzési programja működik. A hallgatók 60 %-a nem a régióból, hanem az ország más, távoli területeiről jön a Pécsi Tudományegyetemre tanulni. Az egyetemi karok: az Állam- és Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, az Egészségtudományi Kar, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, az Illyés Gyula Főiskolai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Művészeti Kar, a Pollack Mihály Műszaki Kar, valamint a Természettudományi Kar. 9

10 III. A sport területei A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények céljából. (Európai Sport Charta) A sportban igazgatási és szervezési szempontból három területet lehet megkülönböztetni: iskolai és diáksportot, szabadidősport (rekreációs sportot), valamint versenysportot. Ezek szorosan összefüggnek egymással, integrált egészként szükséges kezelni. Az egyes területek érintik az épek és fogyatékkal élők sportját együttesen is, ezért néhány alkalmazásban nem külön, hanem az épek sportjának területeiben jelenítik meg a fogyatékkal élők sportját. III. 1. Az iskolai testnevelés és diáksport Az iskolai testnevelés és diáksport jelentősége elsősorban a korosztály fogékonyságában rejlik. Az iskolai testnevelés óra, illetve a tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozások alapozzák meg a gyermekek fizikai kondícióját, ugyanakkor ezek azok az (első) keretek, melyek között megszerettethető a mozgás, illetve tudatosítható a sportos, egészséges életmód fontossága. Jelentősége továbbá, hogy mással nem helyettesíthető értékeivel hozzájárul a fiatalok testi, lelki egészségéhez, szellemi é fizikai erőnlétük kialakításához, szabálytisztelő, pozitív közösségi magatartás megalapozásához, a reális önértékelés és önbecsülés kialakulásához. Szerepét az is erősíti, hogy a diákok többsége kizárólag iskolai keretek között végez rendszeres testmozgást. Általános helyzetkép A gyermekek, fiatalok sportolására, szabadidejének eltöltésére vonatkozó (legutóbbi) országos felmérések alapján: a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást; a diákolimpia versenyrendszerében a diákok 19%-a vesz részt; a sportszövetségi versenyrendszerben a gyermekek 6%-a sportol; az életkor emelkedésével csökken a rendszeresen sportolók száma. A Nemzeti Sportstratégia többek között az alábbiakban jelölte meg ennek okait: a testnevelő tanárok motivációjának hiánya; nincs kellő tudatosítás a tananyag (mozgásanyag) emberi szervezetre gyakorolt hatásáról; pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli foglalkozások rendszere nem egységes szemléletű; a diákolimpia tömegeket megmozgató volta ellenére kevésbé motiválja a diákokat a rendszeres testmozgásra; az igazolt és nem igazolt versenyzők közös versenyeztetésének problematikája; a számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség megjelenésével a piacon számos konkurenciája akadt a sporttevékenységnek. A Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (legutóbbi) állásfoglalása szerint az okok többek között az alábbiakban keresendők: a kötelező testnevelés órák száma kevés: az 1-4. vagy 1-6. évfolyamon heti 3 óra, a felső tagozaton heti 2,5 óra, a évfolyamon heti 2 óra; a testnevelést nemcsak testnevelő tanárok, és testnevelés műveltségi területen végzett tanítók oktatják (1-6. évfolyamon); 10

11 a testnevelő tanárok tanítási időkeretébe nem számít bele a tanulók versenyre kísérése, illetve versenyeztetése, valamint a túrákon, táborokban való részvétele; az iskolák pedagógiai programjában általában nem került kiemelt helyre az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés; az iskolai egészségfejlesztő programok irányításával nem a testnevelő tanárokat bízzák meg; az iskolai sportkörök működésére biztosított (központi költségvetésből származó) összeg ( diáksport normatíva ) megszűnt, nem címkézve kerül a fenntartókhoz; az iskolai sportköröknek kevés lehetőségük van pályázatok benyújtására, ezáltal forrásaik szűkösek. A Baranya Megyei Diáksport Tanács a kialakult helyzet előidézőjeként többek között az alábbiakat jelöli meg: a közoktatási törvény iskolai sportra (is) kedvezőtlen módosítása (óraszámok, munkaidőkeret, finanszírozási nehézségek, stb.); a pályázati lehetőségek csökkenése; a szponzori támogatás megszűnése; a sportlétesítmények állagának romlása; a testnevelők aktivitásának csökkenése. Baranya megyei helyzetkép Az iskolai testnevelés feltételrendszerének változása szorosan kapcsolódik a közoktatási intézményrendszer elmúlt években bekövetkező átalakulásához (lásd. A sport gazdasági és társadalmi környezete Baranyában című részben), különös tekintettel a közoktatási intézményekben működő sportlétesítményekre. Ahogy a közoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatokat ellátó helyek száma folyamatosan csökken, úgy változik a tornaterem, tornaszoba száma is. Csak néhány helyen sikerült a fenntartó önkormányzatnak a tornaszobából jelentős anyagi ráfordítással, illetve központi költségvetési forrásból - tornatermet kialakítani, de ez igen ritka. Szabadtéri létesítménnyel a közoktatási intézmények zöme nem rendelkezik. Ahol van, ott elsősorban bitumenes vagy salakos kézilabdapálya vagy futópálya található Tornateremmel, tornaszobával ellátott intézmények száma Tornatermek, tornaszobák száma összesen Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező általános iskolák száma Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező gimnáziumok Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező szakközépiskolák Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező szakiskolák Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező speciális szakiskolák Tornatermek összesen Tornaszobák összes Tornatermek összesen Tornaszobák összes Tornatermek összesen Tornaszobák összes Tornatermek összesen 7 7 Tornaszobák összes Tornatermek összesen 1 1 Tornaszobák összes. 1 1 Forrás: évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 11

12 A tornatermek, tornaszobák nagy része rossz állapotban van, felújításra szorul. Az üzemeltetésükhöz szükséges anyagiakat a fenntartók nehezen tudják biztosítani, ezért évek óta nem történt felújítás, fejlesztés. Ennek ellenére több esetben a közoktatási intézmény bevételi forrása a sportlétesítmény bérbeadása, ami néha veszélyeztetheti az alapfeladat ellátást is. A közoktatási intézmények iskolai testneveléshez szükséges sporteszközökkel, sportfelszerelésekkel ellátottsága igen eltérő. Vannak olyan alapfokú oktatási intézmények, ahol a pedagógiai programjuk megvalósításához szükséges alapvető eszközök is hiányoznak (lásd: kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltak elérésének problémái). Azonban olyan is akad a megyében (főleg a megyeszékhelyen), ahol a jó gazdálkodás eredményeként sikerült olyan speciális sportági eszközöket beszerezni, ami több helyen kuriózumnak számítana (például: aerobik és fitness eszközök, stb.). Az ellátottságot, csak úgy, mint a sporteszközök, -felszerelések állapotát elsősorban az anyagi források befolyásolják. Amióta az iskolai testnevelésre és diáksportra fordítandó kötött normatíva ( Ft/tanuló) nincs a központi költségvetésben, azóta a közoktatási intézmények fenntartói saját hatáskörben rendelkeznek arról, hogy ezt az összeget mire kívánják fordítani. Jellemzően az egyéb gazdálkodási problémáik miatt nem az iskolai testnevelés és diáksport élvez előnyt. Csak kevés olyan közoktatási intézmény van, ahol továbbra is ekkora összeget szánnak a rendszeres testmozgás feltételeinek megteremtéséhez. Vannak azért kivételek: előfordul, hogy a fenntartói és közoktatás-vezetői szándék találkozik, és az önkormányzat közvetlenül, saját költségevetéséből juttat támogatást erre a sportterületre. Az iskolai testnevelés személyi feltételei adottak a megyében: az évfolyamtól szinte minden közoktatási intézményben a testnevelési órákat (főiskolai vagy egyetemi végzettségű) testnevelő tanárok vagy testnevelés műveltségi területen végzett tanítók oktatják. Kisebb települések közoktatási intézményeiben előfordul, hogy nem felsőfokú pedagógus végzettséggel, hanem sportedzői képesítéssel tartanak délutáni, tömegsport foglalkozásokat, illetve az iskolai sportkörökben sportági csoportfoglalkozásokat. A diáksport alapfeladata a közoktatásban (6-19 éves korig) tanuló fiatalok iskolán kívüli sportfoglalkoztatási és versenyrendszerének kialakítása, működtetése és az intézmény pedagógia programjával összhangban, azt kiegészítő és gazdagító szabadidős sporttevékenységek szervezése. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény arról rendelkezik, hogy az iskola köteles biztosítani ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Ez utóbbi forma kedvezőbb a forrásszerzés szempontjából, de sajnos kevés intézmény választja, a sok adminisztratív és összetett pénzügyi-gazdálkodási teendőkre hivatkozással. Baranya megyében is inkább az iskolai sportkör (ISK) működtetése a jellemző, csak néhány esetben látja el feladatokat diáksport egyesület. A megyében működő iskolai sportkörök száma az intézmények összevonása, illetve betagozódása miatt az elmúlt években változott, jellemzően kismértékben csökkent. A diáksport versenyrendszerének Baranya megyei szervezője és irányítója a Baranya Megyei Diáksport Tanács (a továbbiakban: DST) amely a Magyar Diáksport Szövetség területi szervezete a megye diáksport szervezeteire épülő, tevékenységüket összehangoló, önkormányzati elv alapján működő érdekképviseletet ellátó, társadalmi szervezet ben jött létre és akkor alakultak meg a kistérségi/körzeti szinten működő Diáksport Bizottságok Pécs, Komló, Mohács, Siklós és Szigetvár központtal is. A rendszerváltást követően, a civil szerveződések létrehozását támogató, az egyesületi jogról és a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályok megszületése után vált a Diáksport Tanács - majd folyamatosan a 12

13 diáksport bizottságok (továbbiakban: DSB-k) többsége - önálló jogi személlyé. Jelenleg csak Siklós és térsége, valamint a Középiskolai Diáksport-bizottság nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, így működését a megyei szervezet alapszabálya szerint végzi. A DST legfőbb döntéshozó szerve a küldöttközgyűlés, melynek kizárólagos jogköre az éves költségvetés és a közhasznúsági jelentés elfogadása, valamint a tanévre szóló versenykiírás és versenynaptár jóváhagyása. Ennek megfelelően évente legalább kétszer ülésezik. A küldöttközgyűlések közötti időszakban általában havonta ülésezik a háromtagú elnökség és negyedévente az aktuális teendők miatt a tagszervezetek vezetőivel kibővült elnökség. A szervezet gazdálkodását háromtagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az operatív feladatokat (versenyek, programok szervezését, nyilvántartások vezetését, nevezések továbbítását, kapcsolattartást a tagszervezetekkel, szakszövetségekkel, a versenyek helyszínein szükséges pénzügyi feladatok ellátását, stb.) a DST titkára látja el. A területi szervek, a DSB-k elnökei választott tisztségviselők, többségükben testnevelő tanárok. Sportszervezési tevékenységükhöz a helyi önkormányzatoktól vagy iskolájuktól, esetenként a kistérségi társulásoktól kap(hat)nak segítséget. A Diáksport Tanács célja, hogy a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésének elősegítése érdekében megkedveltesse a rendszeres testedzést, sportolást, növelje a rendszeresen sportoló diákok számát és a versenysport utánpótlás bázisát. Tevékenységi körében első helyen az alapfokú, a szabadidős és a diákolimpiai versenyrendszer szervezése és lebonyolítása áll. Ezt a feladatot a Magyar Diáksport Szövetség versenyrendszere alapján elkészített, egyes tanévre vonatkozó versenyprogramjuk alapján látják el. Ebben (egy tanévben általában) csak a megyei diákolimpiai versenyek - melyek 12 sportágban és hat korcsoportban kerülnek megrendezésre - több mint 70 versenynapot jelentenek. Ezeket előzik meg a tagszervezetek, a DSB-k által rendezett körzeti diákolimpiai versenyek. A megyei diákolimpia program- és versenyrendszerben a tanulói részvétel összességében növekedett annak ellenére is, hogy az összes tanulólétszám a megyében csökkent. Ezt annak a tudatában is eredményként értékeli a DST, ha egy diák több versenyen is részt vesz, hiszen számuk minden évben szerepel a kimutatásban. Sportág Asztalitenisz Atlétika Duatlon Grundbirkózás Játékos sportverseny Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Torna Úszás Szellemi Diákolimpia Összesen Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) A DST megyei versenyeken kívül országos diákolimpiai döntők, térségi elődöntők, bajnokságok, valamint különböző sportági szakszövetségek/sportszövetségek által szervezett diáksport versenyek rendezéséből is részt vállal. A diákolimpiai versenyeket kiegészítik a szabadidős diák rendezvények, mint például az amatőr kézilabda, kosárlabda és röplabda csapatversenyek, illetve az évenként különböző módon szervezett Diáksport 13

14 Napok (pl ben Megyei Sportnap, 2006-tól Integrált Sportnap) és lehetőség szerint a nyári diáksport-vezető táborok. Az alapfokú, a szabadidős és a diákolimpiai versenyrendszer lebonyolításának feltételei: A DST az infrastrukturális hátteret, vagyis egyrészt az iskolai sportlétesítményeket, másrészt az önkormányzatok, illetve a sportegyesületek által fenntartott létesítményeket bérlés útján tudja csak biztosítani, ami komoly anyagi terhet ró a szervezetre (főleg az évente növekvő bérleti- és hozzákapcsolódó közüzemi díjak figyelembe vételével). A DSB-k a körzeti programokhoz a körzetközpontok önkormányzati fenntartású, elsősorban iskolai sportlétesítményeit használják, eltérő fizetési feltételekkel. A megyei döntők, illetve országos elődöntők, döntők helyszíne gyakran a speciális elvárások miatt a városokba koncentrálódik, ahol nem csak a létesítményt biztosítják az üzemeltetők, hanem a szükséges sporteszközöket is. Sajnos olyan eset is előfordul, hogy speciális eszköz híján, a programon részt vevő intézmények, vagy a tanulók hozzák a versenyen induláshoz szükséges eszközöket. A megyei diákolimpiai felkészülési- és versenyprogram létesítményei körzetenként, illetve a sportlétesítmény jellege szerint: Komló Mohács Pécs Siklós Szigetvár Fedett Városi Sportközpont - Komló Uszoda - Komló Munkacsarnok- Komló Városi Sportcsarnok - Mohács Lauber Dezső Sportcsarnok PVSK-csarnok Hullámfürdő Sportcsarnok Harkány Sportcsarnok Sellye Városi Sportcsarnok - Szigetvár Szabadtéri Bányász Sportkör sportpályái - Komló Városi sportpályák Sásd Sportpálya - Szászvár MTE pálya - Mohács Újvárosi pálya- Mohács Várkői Diáksport Centrum PVSK pálya Városi Műjégpálya Sportpálya Beremend Sportpálya Harkány Sportpálya Sellye Sportpálya Siklós Sportpálya Sellye Sportpálya - Szigetvár Sportpálya - Szentlőrinc Várkői Diáksport Centrum Pécs PVSK pálya Pécs MATÁV pálya - Pécs Városi Műjégpálya - Pécs Körzet iskolák sportcsarnok tornaterem tornaszoba szabadtéri száma Komló Mohács Pécs Siklós Szigetvár Középiskolák Összesen Városi Sportcsarnok - Mohács Lauber Dezső Sportcsarnok - Pécs Középiskolák Gandhi Sportcsarnok - Pécs Hullámfürdő Pécs PTE ÁOK Tornacsarnoka - Pécs PEAC Tornacsarnok Pécs PTE TTK Tornacsarnoka Pécs PTE TTK Sportcsarnoka - Pécs Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) 14

15 A DST a humánerőforrást, vagyis a játékvezetőket és versenybírókat, a versenyeken/rendezvényeken közreműködőket a megyei sportági szakszövetséggel/sportszövetséggel együttműködésben, vagy testnevelő tanárok bevonásával, saját forrás felhasználásával biztosítják. A versenyek/rendezvények kötelező sportorvosi felügyeletét a Baranya Megyei Sportorvosi Intézet közreműködésével oldják meg. Ezek költségeit saját forrásból finanszírozzák, a hatályos szakszövetségi versenybírói/játékvezetői díjakról szóló iránymutatások, valamint a sportorvosi díjakról szóló jogszabály figyelembe vételével, a hatályos számviteli eljárásoknak megfelelően. A feltételek biztosításához szükséges anyagi eszközök, a DST számára rendelkezésre álló források jelentős része a megyei önkormányzattól, illetve azon keresztül a központi sportigazgatási szervtől származik. Átfutó tételként jelentkezik a DST gazdálkodásában a résztvevők hozzájárulása a táborokhoz, illetve a Magyar Diáksport Szövetség által az országos versenyek rendezési költségeire átutalt összeg. A kiadások zöme közvetlenül az alapfeladat ellátáshoz (verseny- és programrendszer működtetéséhez) kapcsolódik: teremés pályabérleti díjak, versenybírói- és játékvezetői díjak, oklevelek, érmek, kupák vásárlása. Kiadásként jelentkezett évtől a főállású titkár bére, és jelentős kiadási tétel még személyi kifizetésekhez kapcsolódó közterhek is. Költségvetésük főbb mutatói alapján megállapítható, hogy a működési támogatást folyamatosan felváltotta az élősport támogatása, illetve a centralizált felhasználást a körzeti/helyi rendezvényekre átadás. Bevételek BMÖ és NSH MDSZ (orsz. versenyekre) Pályázat Közhasznú tev.-ből (részvételi díjak) Tagdíj Összesen Összesen az átfutó tételek nélkül* Kiadások Anyagjellegű (közhasznú tevékenységből származó) Bér jellegű (a titkár bére) Megbízási díjak (orvosi ügyelet, előadói díjak stb.) Közterhek Versenybírói díjak Egyéb működési és dologi (versenyek + működtetés) Tagszervezetek tám.-a Nemzetközi kapcsolatok Összesen Összesen az átfutó tételek nélkül* Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) 15

16 Feladatellátási kötelezettség A sportról szóló évi I. törvény a települési és helyi önkormányzat feladataként is meghatározza: az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlás feltételeinek megteremtését; az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerinti biztosítását. Továbbá a megyei önkormányzat sportszervezési feladatkörében állapítja meg: a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeinek segítését; az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítését. Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlás feltételeinek megteremtése, és az iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek biztosítása törvényi kötelezettséget a Baranya Megyei Önkormányzat a fenntartásában lévő közoktatási intézményekben teljesítette. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában négy, alapvetően sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását (szegregáltan) biztosító alapfokú oktatási intézmény, és három középiskola van. Az intézményekben az iskolai testneveléshez és sporttevékenységhez szükséges feltételek részben vagy teljes egészében rendelkezésre állnak. Kimutatás a Baranya Megyei Önkormányzat közép- és az alapfokú közoktatási intézményeinek az iskolai testneveléshez rendelkezésre álló feltételeiről (melléklet) Az intézmények megfelelnek a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben foglaltaknak, mely szerint kötelesek biztosítani ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik az iskolai sportkör működését. A hét intézmény közül csak egy nem, vagy csak részlegesen felel meg a törvényi kötelezettségnek, ahol a heti két-két órában tartott tömegsporttal kívánják kiváltani az iskolai sport feladatellátását. Kimutatás a Baranya Megyei Önkormányzat közép- és az alapfokú közoktatási intézményeiben működő iskolai sportkörökről (melléklet) A területén tevékenykedő sportszövetségek működésük alapvető feltételeinek segítése, illetve Az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítése törvényi kötelezettség teljesítését a Baranya Megyei Önkormányzat elsősorban a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal való együttműködés keretei között valósította/valósítja meg. A DST a tevékenységét évtől a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Sportcsoportja, és annak megszűnte után a Hivatal Humánszolgáltatási Irodája aktív közreműködésével, a diáksport titkári teendőinek teljes körű ellátásával és a szükséges munkafeltételek biztosításával végezte. A gazdasági, pénzügyi feladatokat - megállapodás alapján - a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségének alkalmazásában álló munkatársak végezték évben a Baranya Megyei Önkormányzat saját feladataiból (a szervezet profiljának megfelelően) - szerződés alapján és a feltételek biztosításával 16

17 néhányat a DST-nek átadott. Az átvállalt feladatok, illetve a teljes tevékenységrendszer önálló irányítása és szervezése miatt indokolttá vált a szervezet alapszabályának módosítása is (titkár feletti munkáltatói jog, képviseleti rend stb.), illetve a belső működési rend (intézkedési és döntési jogkörök, kapcsolatrendszer, iratkezelés stb.) racionalizálása évtől ugyanis a titkár a Tanács alkalmazottjaként végezte munkáját. Ezzel egyidejűleg a DST a megyei önkormányzat Apáca utcai épülettömbjében kialakított helyiségbe is átköltözött évben egy új feladat-ellátási szerződés alapján - a DST feladatai egyrészt bővültek (pl. táborok és továbbképzések szervezésével), másrészt megszűntek (pl. az Alpok-Adria Iskolai Testnevelés és Sport Munkacsoportjában részvétellel); majd évben lejárt a feladat-ellátási szerződés. A BMÖ ezzel nem a diáksport feladatok ellátásától kívánt elszakadni, hanem egy új, költséghatékonyabb formát keresett a szervezettel való együttműködésre, illetve a közös feladatellátásra. Ennek eredményeképp született meg az az együttműködési megállapodás, amiben a megyei önkormányzat vállalta/vállalja, hogy Hivatalán belül biztosítja július 1-től a diáksport titkári teendőinek ellátását, és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket. A megállapodás elsősorban szakmai együttműködésre irányult, a diáksport gazdasági- pénzügyi feladatait továbbra is szerződés alapján a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége látja el. A Baranya Megyei Önkormányzat a DST működéséhez, illetve program- és versenyrendszer működtetéséhez nem csak az infrastruktúra és humánerőforrás teljes vagy részben biztosításával járult hozzá, hanem pénzeszközök átadásával is segítette a sportszervezet céljainak megvalósítását, és ezzel a törvényi kötelezettségének teljesítését. Alapvetően saját forrásból, de a központi sportigazgatási szervtől a megyei sportfeladatok ellátására kapott támogatásból juttatott a DST, illetve a DSB-k számára. Év Támogatás jellege, forrása Támogatás összege (e Ft) DST működési támogatása saját forrásból DST élősport támogatása saját forrásból DST élősport támogatása központi forrásból Összesen: DST működési támogatása saját forrásból DST élősport támogatása saját forrásból DST élősport támogatása központi forrásból Összesen: DST működési támogatása saját forrásból DST élősport támogatása saját forrásból DSB-k élősport támogatása központi forrásból 670 Összesen: DST működési támogatása saját forrásból DST, DSB-k élősport támogatása saját forrásból DST, DSB-k élősport támogatása központi forrásból Összesen: A Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Diáksport Tanács között kölcsönösen jó az együttműködés. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a DST képes a megye valamennyi iskolájával közvetlen kapcsolatot kialakítani, sokszínű versenyzési lehetőséget biztosítani, valamint tájékoztatási, továbbképzési rendszer kialakítani és működtetetni. Ugyanakkor egy olyan szervezet, melynek munkájában a résztvevők és a segítők önzetlen minőségi munkája jellemez. 17

18 Egyetemi, főiskolai sport A Sporttörvény alapján, különösen a sportszövetségek típusaira tekintettel, a diáksporthoz szorosan kapcsolódik az egyetemi és főiskolai sport. A megyeszékhelyen található Pécsi Tudományegyetem tíz karán jelenleg közel 30 ezer hallgató tanul. A hallgatók sportolási aktivitása igen különböző, ami annak a függvénye is, hogy a testneveléssel és sportolással milyen formában találkoznak a felsőoktatási intézményben. A sport szempontjából kiemelendő a Természettudományi Karon működő Testnevelés- és Sporttudományi Intézet. A sportszakember-képzés régiós bázisának alapvető tevékenységi köre a testnevelő-edző, illetve sportszervező-sportmenedzser képzés (Bolognai folyamatban), de a korábbi testnevelő tanárképzés, -továbbképzés is a profiljukban maradt. Jelenleg a különböző szakokon összesen 590 hallgatójuk van. A korábbi testnevelési tanszékből intézetté alakult szervezet jelentős szerepet vállal a sportlétesítmények gondozásában, üzemeltetésében is. Az egyetemen tanuló hallgatók nagy része az általános testnevelés tantárgyi keretei között foglalkozik rendszeres testmozgással. A Bologna rendszer bevezetésével (2006. év) egyidejűleg minden hallgató számára az általános testnevelés teljesítése nem csak elérhető, hanem bizonyos karokon kötelezővé vált. Ez növelte a rendszeres testmozgást végző hallgatók számát. Ugyancsak növelte a sportoló hallgatók számát az, hogy évben az általános testnevelés bekerült az egyetem 10 %-os szabadon választható tantárgyai közé: így az általános testnevelésre járó hallgatók - a feltételek teljesítésével kreditpontot kaphatnak. A hallgatók nem csak tantárgyi keretek között sportolhatnak az egyetemen, hanem szabadidejükben szervezett formában is. Az egyetemi versenysportot a nagy hagyományokkal rendelkező, és kiváló eredményeket elérő PEAC sportegyesület karolja fel, az egyetemi szabadidősport tevékenységeket a helyi Diákönkormányzat szervezi. Fejlesztési irányok, feladatok Célok meghatározása: a fejlesztési koncepció középpontjába kell emelni az oktatási ágazattal közösen az iskolai testnevelést és diáksportot, mely az egészségmegőrzés és utánpótlás legfőbb bázisa kell, hogy legyen; a diákok egészséges életmódra nevelésének elősegítése; a rendszeres sportolás megkedveltetése; a rendszeres testedzést végző és versenyszerűen sportoló diákok számának növelése, ezáltal a versenysport utánpótlás bázisának szélesítése; a diákok számára elérhetővé tenni a sportban való részvételt, részükre rendszeres tájékoztatást és felvilágosítást adni az alapvető sportolási lehetőségekről, a nem versenyszerű testedzési formákról; a gyermekek testedzéséhez, sportolásához szükséges feltételrendszer kiépülésének, biztosításának elősegítése; diáksportban résztvevők képviseletének és érdekvédelmének megfelelő szintű biztosítása. A helyzetelemzésből és célmeghatározásból adódó feladatok: 1. Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenységben: a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekben továbbra is szükséges biztosítani az iskolai testnevelés és sporttevékenység feltételeit, különösen az infrastruktúra, és a sporteszközök tekintetében; 18

19 a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő alapfokú intézményekben segíteni kell a gyermekek versenylehetőséghez jutását (ami a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális fejlesztési és nevelési eszköz is egyben); a feltételek biztosíthatóságához szükséges a források bővítése, különösen a pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása. 2. Az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének segítésében: a Baranya Megyei Önkormányzat a feladatellátásáról továbbra is a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal együttműködésben kíván gondoskodni oly módon, hogy ellátja a diáksport sportszakmai és - igény szerint a gazdálkodási-pénzügyi feladatait, részt vesz a megyei diákolimpiák szervezésében, és - igény szerint és lehetőségéhez mérten biztosítja a diákolimpia felmenőrendszerű versenyinek költségeit; a Baranya Megyei Önkormányzat segíti a települési/körzeti diákversenyek, bajnokságok szervezését, lebonyolítását, ugyanakkor ösztönzi a megyei és körzeti diáksport szervezeteket a többcélú kistérségi társulásokkal történő együttműködés kialakítására: a megyei diáksport struktúra és társulási szerkezet összhangba hozására, ezáltal a források lehívhatóságára, hatékonyabb kihasználására; a Baranya Megyei Önkormányzat egyet ért azzal, hogy a jelenlegi diákolimpiai versenyrendszer megtartása mellett bővíteni kell az alapfokú versenyeket, a tantervi és legnépszerűbb sportágakban, továbbá biztosítani kell az időszakos programok egymásra épültségét, a rendszerességet, folyamatosságot, a magasabb szintű versenyekre történő eljutás lehetőségét; ösztönözni szükséges az együttműködés kialakítását az iskolák, a kollégiumok, az iskolai sportkörök, a diáksport egyesületek és helyi sportegyesületek között. III. 2. A szabadidősport A szabadidősport lényege az egészségmegőrzésében, javításában, a hasznos időeltöltéséből adódó összetett értékben rejlik. Fontos, mert a sport, a mozgás élettani előnyén kívül jelentős közösségformáló ereje is van. Szerepét továbbá az is erősíti, hogy Magyarországon a szervezett szabadidő-eltöltésnek jelentős hagyományai és szervezetei, előzményei vannak. Általános helyzetkép Az emberek szabadidejének eltöltésére, illetve a szabadidőben végzett testmozgásra, testedzésre vonatkozó (legutóbbi) országos felmérések alapján megállapítható, hogy Magyarországon a szabadidő-eltöltési kultúrában jelentős változások, sőt torzulások következtek be: a felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (minimum heti 2 alkalom, és minimum fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol (egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak); a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni tv-nézéssel, amelyre a felnőtt lakosság 144 percet fordít naponta; az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák; a jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni, ami egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelenthet; a szabadidős sporttevékenységet végzők (szabadidő-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést; 19

20 jelenleg csak a népesség kis hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squash pálya); a munkaadók még nem kellő mértékben ismerik fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a szabadidős sporttevékenység. A Nemzeti Sportstratégia ennek okait többek között az alábbiakban foglalta össze: több társadalmi réteg nincs fogyasztói helyzetben, hiányzik a fizetőképes kereslet, ami akadályozza a sportolási forma és hely szabad megválasztását; a létesítményhez való hozzáférés korlátozott; a társadalom sporttal és egészséggel kapcsolatos szemlélete fokozatos átalakításra szorul; nincsenek kellőképp kihasználva a tömegkommunikációs és a direkt kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek; hiányoznak a korosztályokra, célcsoportokra lebontott stratégia és keretprogramok; hiányzik a szabadidősport szervezésében résztvevő szervezetek között az együttműködés: az önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek, az önkénteseknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti közösségeknek és az egyénnek jobban össze kell fogniuk; a munkahelyi sportolás feltételeinek hiánya, a munkahelyi sportolás szemléletének torzulása, a munkahelyen töltött idő mennyiségének növekedése. A Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség (a tapasztalat alapján) a kialakult helyzetképből többek között az alábbi problémákat emeli ki: nagyon nagy a különbség (és egyre növekszik) az egyes társadalmi rétegek között, ami különösen az igényekben és az anyagi helyzetben mutatkozik meg; csak a középosztálynak van olyan anyagi helyzete, amely az igényét ki tudja elégíteni; ez alatt vagy eleve nincs meg az igény a szabadidő hasznos, sportjellegű eltöltésére, vagy sajnos anyagi helyzete nem teszi ezt lehetővé; az igazán felső réteg jelentős része már egészen másra vágyik nekik már valami különös és drága szabadidősport foglalkozás kell, amit meg is tud fizetni; a velük együttműködő szervezetek, elsősorban települési önkormányzatok szerepe továbbra is meghatározó a résztvevők mozgósításában; ugyanakkor az elnyert támogatást tekintetében szinte minden esetben prioritást élvez az iskolai szabadidősport, ezért a felnőtt lakosság szabadidősportjára fordított támogatások fokozatosan csökkenek; a szabadidősport végzéséhez szükséges velejárók költségei viszont folyamatosan növekednek (például az utazás, a sporteszközök, -felszerelések), ami szintén megtorpanást idéz elő a sportolni vágyóknál; a sport szó még mindig sokakat riaszt! helytelen kommunikáció tapasztalható a szabadidősportban. Baranya megyei helyzetkép A szabadidősport feltételrendszere - az elmúlt évek viszonylatában összetett, és néhány esetben ellentmondásos változáson ment keresztül. A szabadidősport végzésére alkalmas létesítmények száma növekedett a megyében. A létesítményhez kötött tevékenységek infrastrukturális feltételei javultak: több településen (főként a városokban) ma már multifunkcionális sportlétesítmények, fitness-termek, műfüves pályák, stb. várják a mozogni vágyókat. Ugyanakkor a szabadban űzhető, hagyományos szabadidősportokhoz (például kocogás, gyaloglás, kerékpározás) szükséges feltételek mind mennyiségben, mind minőségben hiányosak: nincs kellő számú a kerékpár-út, hiányoznak a megfelelő parkok. 20