A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA"

Átírás

1 A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA PÉCS, 2008.

2 Megjelenik: A címlapon: Nyomdai munkák: Felelős vezető: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése gondozásában Baranya megye címere a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Házi Nyomdájában dr. Farkas Tibor A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési- és sportkoncepcióját összeállította: Kaufmann Eszter, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala vezető-tanácsosa Az összeállításban szakmai közreműködők alfabetikus sorrendben: Baronek Jenő, Barta Ferenc, Becze Lászlóné, Bódoghné Koncz Julianna, Bognár Miklós, Bóta András, Brandstätterné dr. Temesy Tünde, Csala Nándor, Csóka László, dr. Papp Gábor, dr. Rákóczy István, dr. Tihanyi László, Fazekasné Visnyei Irma, Erdeiné Békési Valéria, Gebhardt Csaba, Grozdics László, Grünhut Gábor, Gyenes Zsuzsanna, Haász János, Halászné Györki Anna, Herbai János, Horváth László, Hotter László, Kehidai László, Kósa Sándor, Mitterhuber Mónika, Németh Karola, Paku Lajos, Papp Csaba, Papp Gyula. Rabb József, Rendeki Ágoston, Rózsás Péter, Sey Gábor, Szabó Zoltán, Tátrai Bea, Vajdicsné Gubritzky Magdolna, Varga János, Várhalmi Zsolt, Vida Dezső, Závoczky Szabolcs. Készült: 25 példányban a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Házi Nyomdájában 2

3 T a r t a l o m j e g y z é k I. Bevezetés...4 II. A sport társadalmi és gazdasági környezete Baranya megyében...7 III. A sport területei Az iskolai testnevelés és diáksport A szabadidősport A versenysport, utánpótlás-nevelés A fogyatékkal élők sportja...33 IV. A sport feltételrendszere A sport létesítményhelyzete, -ellátottsága A sportfinanszírozás A sport szervezeti és irányítási rendszere...50 V. A sport innovatív elemei A sportszakemberképzés, -továbbképzés A sportegészségügy A sporttudomány A sportinformációs rendszer A nemzetközi sportkapcsolatok...65 Mellékletek...68 Baranya megyében alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint (2006.)...68 A Baranya Megyei Önkormányzat közép- és alapfokú oktatási intézményeinek az iskolai testneveléshez rendelkezésre álló feltételei (2008.)...69 A Baranya Megyei Önkormányzat közép- és alapfokú oktatási intézményeiben működő iskolai sportkörök (2008.)...71 A Tárt kapus sportlétesítmény akció Baranya megyében ( )...73 Sportegyesületek részvétele a csapatsportok nemzeti bajnokságaiban (2008.)...75 Versenyek és sportesemények száma Baranya megyében ( )...76 A megyei sportági szak- és sportszövetségek élősport támogatása ( )...77 A Fogyatékkal élők Baranya megyei Sportszövetségének tagszervezetei (2008.)...78 A városi önkormányzatok tulajdonában lévő sportlétesítmények a megyében (2007.).79 Az Orfűi Sporttábor térítésmentes biztosítása sportolók számára ( )...82 A Baranya Megyei Önkormányzat sportcélú támogatása ( )...84 A magyar sport szervezetrendszere (kivonat)...86 A megyei sport ernyőszervezetek, a megyei/körzeti sportszervezetek kapcsolata a Baranya Megyei Önkormányzattal...87 A Baranya Megyei Önkormányzat sportfeladat-ellátási rendszere ( )...88 A megyei szintű alapfokú sportszakember-képzés létszám adatai ( )...90 A megyei szintű alapfokú sportszakember-képzés vizsgáztatási adatai ( ).90 A Baranya Megyei Önkormányzat részvétele nemzetközi sportkapcsolatokban

4 I. Bevezetés A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A koncepció nem más, mint a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók. A koncepció a rendelkezésre álló feltételek segítségével, a meghatározott keretek között fejlesztést indukálhat, eredményeket érhet el adott körben. A Baranya Megyei Önkormányzat testnevelési- és sportkoncepciójának fő célja, hogy meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, illetve hosszú távú feladatokat, melyek végrehajtása során a megye sportjában rejlő értékek megőrizhetők és gazdagíthatók, az egyetemes magyar sport stratégia céljai megvalósulhatnak, a lakosságának mind szélesebb köre számára lehetővé válhat az egészséges, mozgásgazdag életmód. A koncepció célja továbbá, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a megye sportját érintő, korábban hozott döntéseit felülvizsgálja, módosítsa, különös tekintettel a 210/1999.(IX.29.) Kgy. határozattal elfogadott, majd a 186/2001.(XII.18.) Kgy. határozattal módosított (legutóbbi) megyei testnevelési és sportkoncepcióra, valamint a 132/2002.(XII.12.) Kgy. határozattal elfogadott Fogyatékkal élők sportjának Baranya megyei koncepciójára. A koncepció alapelvei: tegyen eleget a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben, a sportról szóló évi I. törvényben, és a törvényhez kapcsolódó ágazati jogszabályokban a megyei önkormányzatok számára megfogalmazott követelmények teljesítésének; legyen összhangban a sportra vonatkozó európai uniós/nemzetközi dokumentumokkal, különös tekintettel az Európai Sport Chartára; segítse az egyetemes magyar sport hosszú távú fejlesztési céljainak megvalósulását, kiemelten a 65/2007.(VI.27.) OGY határozattal elfogadott SPORT XXI. Nemzeti Sportstratégiában foglaltakat, mely szerint az állam legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. A sport, mint eszköz jelenjen meg a legfontosabb társadalmi célok (egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció) elérése érdekében. A korábbi, versenysport-centrikus szemlélet helyett a mindenki által végezhető sportolást, az egészséges életmód megvalósítását szorgalmazza, melyet elsősorban a gyermekek testi-lelki fejlődésében tart kulcsfontosságúnak; eszközrendszerével fokozottan biztosítsa a megye lakosságának pozitív szemléletének formálását, egészségének és teljesítőképességének megőrzését, a sport legyen mindenki szenvedélye ; tartsa tiszteletben az önkormányzatok és a sporttal foglalkozó szervezetek önállóságát; egy jelenlegi helyzetkép bemutatásán keresztül, a sport (megyei szerveződésű) társadalmi szervezeteinek problémáit, igényeit meghallgatva, adjon irányt a megyei önkormányzat számára a sport különböző területeinek megyei szintű fejlesztésére. A sport jelenlegi helyzete Magyarországon A sport társadalmi megítélése: az emberek zöme jelentősnek ítéli meg a gyermekek sportolását, illetve a rekreációs sportot, azonban a versenysportot is még a kiemelkedően fontos kategóriába sorolják, elsősorban a nemzetközi sikerek miatt (példamutatás). 4

5 A sport területei Az iskolai testnevelés és diáksport: az óvodai és általános iskolai tanulók száma a demográfiai folyamatok következtében folyamatosan csökken; mozgásszegény életmódot folyat a diákok több, mint egyharmada; a gyermekek és ifjúsági korúak rendszeres testmozgása elsősorban az iskolai tanórák keretében valósul meg; a diákolimpiai rendszer alapfokú versenyrendszerében mintegy 300 ezer fő, a középfokú versenyrendszerében mintegy 80 ezer fő vesz részt, azaz mindössze az érintettek 20 %-a; a gyermekek fizikai állapota az előző évek viszonylatában romlik; a kötelező testnevelés órák száma alsó tagozatban 3, felső tagozatban 2,5; a kötelező testnevelési órák jelenleg nem alkalmasak az egészséges életmód fontosságának kellő tudatosítására; a testnevelő hozzáállásán és attitűdjén, valamint a tananyag változatosságán múlik, hogy a diákok szeretik-e az órát. A szabadidősport: az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak azzal, hogy a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra, mégsem tesznek azért, hogy egészségük megőrzése érdekében sportoljanak; a felnőtt népesség 16 %-a sportol, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást, akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet; a fiatalok esetében a sportolók aránya 28%; az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv; a rendszeresen sportolók körében legnépszerűbb a labdarúgás, kocogás, futás, kerékpározás, aerobik, tornázás, úszás; a rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része létesítményhez nem kötötten sportol, általában nem szervezeti keretek között, hanem 72%-uk egyénileg és/vagy családban mozog; nem jellemző a szenior sport. A versenysport és utánpótlás-nevelés: a központi nyilvántartási rendszerben szereplő, versenyengedéllyel rendelkező, igazolt sportolók száma kb. 200 ezer fő; a versenysportra biztosított állami támogatás sportolónként átlagban 20 ezer forint; a szórás jelentős, egyes sportágak esetében 3 ezer forint/fő, más sportágak esetében 300 ezer forint/fő; az utóbbi években megnőtt a nemzetközi konkurencia, de ennek ellenére még mindig az élmezőnyben szerepel Magyarország az olimpiai pontszerzésben; az utánpótlás-nevelésben a versenysportból lemorzsolódott gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított; a fogyatékosok versenysportjának, ezáltal a fogyatékkal élők sportolásának az integrációja a szándék. A sport feltételrendszere A létesítményellátottság, és -helyzet: általánosságban kijelenthető, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentős létesítménygondokkal küzd; a sportlétesítmény ellátottság katasztrofális helyzetben van, mind mennyiségi, mind minőségi mutatók alapján; 5

6 a sportlétesítményhez való hozzáférés a 2500 főnél kisebb településeken a legkevésbé biztosított; a legnagyobb problémát az uszodához való hozzáférés jelenti. A sportfinanszírozás: az EU országaival összevetve Magyarországon a sport alulfinanszírozott; Magyarországon az egyébként is alacsony állami támogatásoktól is messze elmarad a magántőke szerepe; az elosztás intézményi rendszere túlstrukturált, sokcsatornás rendszerben működik, azaz egy szervezet a tevékenységéhez több forráshoz kénytelen fordulni; a finanszírozási rendszer nem kellően részletesen ellenőrzött. A sport szervezeti és irányítási rendszere: a sport szervezeti felépítése túlstrukturált, a szükségesnél több a szervezeti lépcső és egység; több szervezet nagyszámú apparátussal és aránytalanul sok működési költséggel tevékenykedik, az információáramlás pedig minimális és nehézkes a szervezetek között; a vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, és az együttműködés hiánya jellemzi valamennyi szintet; a sportigazgatás (mint a közigazgatás) országos-megyei-települési struktúrára épül, de a nevesített feladatok ellátásához nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva, melynek eredménye ellátatlan feladatok; a központi sportigazgatás továbbra is kapcsolatot tart a megyei, valamint megyei jogú városok még működő sportigazgatási szerveivel, de a kapcsolatrendszer újragondolása elindult: a kialakulóban lévő regionális és kistérségi közigazgatási rendszerhez közelít; a gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították a sportegyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a több szakosztályos sportegyesületek, helyükre a néhány, vagy csupán egy szakosztályt működtetők lépnek; a sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma jelentősen csökkent, ugyanakkor növekedett a versenyrendszerben nem szereplő sportegyesületek száma; a sportvállalkozási forma elsősorban a csapatsportágak mellett jelent meg, elsősorban a látványsport jelleg kihasználása miatt. 6

7 II. A sport társadalmi és gazdasági környezet Baranya megyében Baranya megye társadalmi, gazdasági állapota nem függetleníthető az ország, a régió társadalmi, gazdasági állapotától. A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek, melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők. Rontotta a megye helyzetét a megye periférikus földrajzi elhelyezkedése, nehéz megközelíthetősége, a Délszláv válság és a rossz gazdasági szerkezet. A régiók rangsorában a megelőző ciklus során a Dél-Dunántúli régió helyzete nem változott, az egy főre jutó GDP alapján továbbra is negyedik. A régión belül a megyék helyzete átrendeződött. Baranya megye a középmezőnyben található, jelenleg 11. a rangsorban. A gazdaság alapját a vállalkozások képezik, amelyek a gazdasági szervezetek döntő hányadát adják, a régió közel 92%-át. A Dél-Dunántúlon a vállalkozások 41 %-a Baranyában található év végén megyénkben a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma volt, 2,5%-kal kevesebb az előző évinél. Ezen belül a vállalkozások száma 3 %-kal mérséklődött, a társas vállalkozás formába tartozók 2,5%-os növekedése, és az egyéni vállalkozások számának 6%-os csökkenése következtében. A vállalkozások száma csaknem minden nemzetgazdasági ágban csökkent. Ugyanakkor a népességszámra vetített fajlagos mutatók értéke (1000 lakosra vetítve) Baranya megyében 114. A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, illetve Baranya megye, a gazdasági exportteljesítménye alacsony. A regisztrált munkanélkülieknek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya a dél-dunántúli régióban 2004-ben 8,5% volt, másfél százalékponttal magasabb, mint 2000-ben év végén a KSH adatai szerint a éves lakosok közül mintegy fő tartozott a gazdaságilag aktív népesség körébe. A foglalkoztatottak száma , a munkanélkülieké főt tett ki. A munkanélküliek, illetve álláskeresők száma 2006-ban 4,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a évi 14,1%-ról 13,3%-ra mérséklődött. Az országos összehasonlításban a Dél-Dunántúlt jellemző munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb érték, növekedését tekintve pedig a legszámottevőbb a régiók között. A megyében ez az érték a megelőző évekre jellemző csökkenéssel szemben az utóbbi két évben markánsan emelkedő tendenciát mutatott. Ennek következtében tovább nyílik az olló a baranyai és az országos átlagos munkanélküliségi helyzetet kifejező mutató értékei között, amely megyénk leszakadási folyamatának tükröződése. A meghirdetett államreform jegyében folyik az államigazgatási szervek régiós átszervezése. Bár az érintett hatóságok és hivatalok hányadának központja Pécsen kap helyet, ugyanakkor több, fontos regionális szerepkörű intézmény székhelye a szomszédos megyeszékhelyre került, amely magától értetődően Baranyában köztisztviselői létszámleépítéseket generál. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint (2006.) (melléklet) Az ország népességének természetes fogyása több évtizede tart, és Baranyában is érzékelhető. Továbbra is fogy a megye lakossága, az elmúlt években is fő volt csökkenés mértéke. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz jellemző. Kivételt ez alól egyes Pécs agglomerációs körzetébe tartozó települések (pl.: Kozármisleny, Keszü, stb.) jelentenek. A népesség 60%-a 12 városban (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Bóly, Harkány, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány), 40%-a 289 községben él, amelyek 90%-a 1000 fő alatti apró település. 7

8 A népesség 7 %-a tartozik valamely nemzetiséghez. A pozitív vándorlási egyenleget is beszámítva a megye népessége év végére ténylegesen 397 ezer fő-re csökkent. A természetes fogyás mellett csökkenti a megye lakosságát az elvándorlás, melynek egyik legfontosabb ösztönzője a munkavállalás, az elvándorlók körében nőtt a szakképzett fiatalok aránya. Baranya megye lakosságának várható alakulása Baranya Pécs Baranya Pécs nélkül Forrás: évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A megyében folyó oktató-nevelő munka, illetve a megyében működő nevelési-oktatási intézmények számának alakulása az alábbiakban összegezhető. Bemutatása azért szükséges, mert a sport, az egészséges életmód elsődleges intézményesített kereteinek tekinthetők. Az óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok többsége óvodáztatási kötelezettségeit óvodák fenntartásával és működtetésével valósítja meg. Egyre több önkormányzat azonban már nem tart fenn óvodát, a gyermekeket megállapodás szerint más települések óvodáiban látják el. Tovább csökkent az önálló intézményként működő óvodák száma. Az óvodások közel 60%-a városi óvodákban nyer elhelyezést. Az óvodai csoportok számának csökkenése mellett az óvodákba felvett gyermekek száma több helyen meghaladja a férőhelyek számát. A fenntartó önkormányzatok intézmények összevonásával az óvodákat többcélú közoktatási intézmények részeivé alakították, vagy tagóvodaként óvodaegységekként működtetik. Az alapfokú oktatás-nevelés Elsősorban az apró- és törpefalvakban az alsófokú közoktatási intézmények csak nehezen tarthatók fenn. A települési önkormányzatok intézményfenntartó társulásokat hoztak létre kötelező közoktatási alapfeladataik jelenleginél racionálisabb ellátása érdekében. Többcélú közös igazgatású intézmények létrehozásával és fejlesztésével, több települést érintő intézményfenntartó társulások kialakításával, a fenntartói jogok kistérségi társulásnak történő átadásával várhatóan biztosíthatók az intézményekkel szembeni eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint a feladatok szakos ellátása és az irányítás szakszerűsége egyaránt. A középfokú oktatás A középiskolák férőhely kapacitása az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt megyénkben. Az érettségivel záruló középfokú oktatás expanziója az elmúlt négy évben tovább tartott, de a továbbtanulás szempontjából releváns korosztályba tartozók számának csökkenése következtében a folyamat megállt től érzékelhetően csökken a tanulólétszám a 9. évfolyamon. A kedvezőtlen folyamat eredményeként a szakiskolai oktatásban résztvevők száma folyamatosan csökken. Ez a képzés és a munkaerőpiac összehangolatlanságát fokozza. Pécsen kívül Bólyban, Villányban, Siklóson, Sellyén, Vajszlón, Szigetváron, Szentlőrincen és Sásdon a települési önkormányzatok, illetve más, 8

9 nem önkormányzati fenntartók látnak el középfokú oktatást - önként vállalt feladatellátás keretében. Pécs Megyei Jogú Város középfokú oktatási intézményrendszere lehetőséget biztosít megyei és térségi beiskolázásra mind a középiskolákban, mind pedig a szakiskolákban. Baranya megye középfokú iskoláinak férőhely kapacitása meghaladja a továbbtanulók számát. A közoktatási intézmények fő adatai fenntartó szerint 2005/2006. tanév Fenntartó Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Középiskola Feladatellátási helyek száma Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, természetes személy Egyéb ÖSSZESEN Pedagógusok száma Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, természetes személy Egyéb ÖSSZESEN Gyermekek, tanulók száma Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, természetes személy Egyéb ÖSSZESEN Forrás: évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A bemutatás nem nélkülözheti a megye felsőoktatását, mivel intézményei a megye szellemi életében meghatározó szerepet töltenek be, illetve a megye humánerőforrásának záloga. A felsőoktatás megyei/régiós intézménye a Pécsi Tudományegyetem, mely közel harminc ezres hallgatói létszámával, kétezer oktatójával és tíz karával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, a Dél-Dunántúl tudásközpontja, egyidejűleg Magyarország legrégebbi egyeteme, gyökerei 1367-ig nyúlnak vissza. Tradicionális, klasszikus értékeket képvisel, és egyidejűleg sikeresen alkalmazkodik a jelen és a jövő kihívásaihoz. Hatása majdnem minden tudásterületet lefedő oktatási kínálatával messze meghaladja Pécs határait. Szekszárdon önálló kara, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen jelentős létszámú képzési programja működik. A hallgatók 60 %-a nem a régióból, hanem az ország más, távoli területeiről jön a Pécsi Tudományegyetemre tanulni. Az egyetemi karok: az Állam- és Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, az Egészségtudományi Kar, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, az Illyés Gyula Főiskolai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Művészeti Kar, a Pollack Mihály Műszaki Kar, valamint a Természettudományi Kar. 9

10 III. A sport területei A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények céljából. (Európai Sport Charta) A sportban igazgatási és szervezési szempontból három területet lehet megkülönböztetni: iskolai és diáksportot, szabadidősport (rekreációs sportot), valamint versenysportot. Ezek szorosan összefüggnek egymással, integrált egészként szükséges kezelni. Az egyes területek érintik az épek és fogyatékkal élők sportját együttesen is, ezért néhány alkalmazásban nem külön, hanem az épek sportjának területeiben jelenítik meg a fogyatékkal élők sportját. III. 1. Az iskolai testnevelés és diáksport Az iskolai testnevelés és diáksport jelentősége elsősorban a korosztály fogékonyságában rejlik. Az iskolai testnevelés óra, illetve a tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozások alapozzák meg a gyermekek fizikai kondícióját, ugyanakkor ezek azok az (első) keretek, melyek között megszerettethető a mozgás, illetve tudatosítható a sportos, egészséges életmód fontossága. Jelentősége továbbá, hogy mással nem helyettesíthető értékeivel hozzájárul a fiatalok testi, lelki egészségéhez, szellemi é fizikai erőnlétük kialakításához, szabálytisztelő, pozitív közösségi magatartás megalapozásához, a reális önértékelés és önbecsülés kialakulásához. Szerepét az is erősíti, hogy a diákok többsége kizárólag iskolai keretek között végez rendszeres testmozgást. Általános helyzetkép A gyermekek, fiatalok sportolására, szabadidejének eltöltésére vonatkozó (legutóbbi) országos felmérések alapján: a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást; a diákolimpia versenyrendszerében a diákok 19%-a vesz részt; a sportszövetségi versenyrendszerben a gyermekek 6%-a sportol; az életkor emelkedésével csökken a rendszeresen sportolók száma. A Nemzeti Sportstratégia többek között az alábbiakban jelölte meg ennek okait: a testnevelő tanárok motivációjának hiánya; nincs kellő tudatosítás a tananyag (mozgásanyag) emberi szervezetre gyakorolt hatásáról; pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli foglalkozások rendszere nem egységes szemléletű; a diákolimpia tömegeket megmozgató volta ellenére kevésbé motiválja a diákokat a rendszeres testmozgásra; az igazolt és nem igazolt versenyzők közös versenyeztetésének problematikája; a számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség megjelenésével a piacon számos konkurenciája akadt a sporttevékenységnek. A Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (legutóbbi) állásfoglalása szerint az okok többek között az alábbiakban keresendők: a kötelező testnevelés órák száma kevés: az 1-4. vagy 1-6. évfolyamon heti 3 óra, a felső tagozaton heti 2,5 óra, a évfolyamon heti 2 óra; a testnevelést nemcsak testnevelő tanárok, és testnevelés műveltségi területen végzett tanítók oktatják (1-6. évfolyamon); 10

11 a testnevelő tanárok tanítási időkeretébe nem számít bele a tanulók versenyre kísérése, illetve versenyeztetése, valamint a túrákon, táborokban való részvétele; az iskolák pedagógiai programjában általában nem került kiemelt helyre az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés; az iskolai egészségfejlesztő programok irányításával nem a testnevelő tanárokat bízzák meg; az iskolai sportkörök működésére biztosított (központi költségvetésből származó) összeg ( diáksport normatíva ) megszűnt, nem címkézve kerül a fenntartókhoz; az iskolai sportköröknek kevés lehetőségük van pályázatok benyújtására, ezáltal forrásaik szűkösek. A Baranya Megyei Diáksport Tanács a kialakult helyzet előidézőjeként többek között az alábbiakat jelöli meg: a közoktatási törvény iskolai sportra (is) kedvezőtlen módosítása (óraszámok, munkaidőkeret, finanszírozási nehézségek, stb.); a pályázati lehetőségek csökkenése; a szponzori támogatás megszűnése; a sportlétesítmények állagának romlása; a testnevelők aktivitásának csökkenése. Baranya megyei helyzetkép Az iskolai testnevelés feltételrendszerének változása szorosan kapcsolódik a közoktatási intézményrendszer elmúlt években bekövetkező átalakulásához (lásd. A sport gazdasági és társadalmi környezete Baranyában című részben), különös tekintettel a közoktatási intézményekben működő sportlétesítményekre. Ahogy a közoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatokat ellátó helyek száma folyamatosan csökken, úgy változik a tornaterem, tornaszoba száma is. Csak néhány helyen sikerült a fenntartó önkormányzatnak a tornaszobából jelentős anyagi ráfordítással, illetve központi költségvetési forrásból - tornatermet kialakítani, de ez igen ritka. Szabadtéri létesítménnyel a közoktatási intézmények zöme nem rendelkezik. Ahol van, ott elsősorban bitumenes vagy salakos kézilabdapálya vagy futópálya található Tornateremmel, tornaszobával ellátott intézmények száma Tornatermek, tornaszobák száma összesen Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező általános iskolák száma Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező gimnáziumok Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező szakközépiskolák Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező szakiskolák Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező speciális szakiskolák Tornatermek összesen Tornaszobák összes Tornatermek összesen Tornaszobák összes Tornatermek összesen Tornaszobák összes Tornatermek összesen 7 7 Tornaszobák összes Tornatermek összesen 1 1 Tornaszobák összes. 1 1 Forrás: évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 11

12 A tornatermek, tornaszobák nagy része rossz állapotban van, felújításra szorul. Az üzemeltetésükhöz szükséges anyagiakat a fenntartók nehezen tudják biztosítani, ezért évek óta nem történt felújítás, fejlesztés. Ennek ellenére több esetben a közoktatási intézmény bevételi forrása a sportlétesítmény bérbeadása, ami néha veszélyeztetheti az alapfeladat ellátást is. A közoktatási intézmények iskolai testneveléshez szükséges sporteszközökkel, sportfelszerelésekkel ellátottsága igen eltérő. Vannak olyan alapfokú oktatási intézmények, ahol a pedagógiai programjuk megvalósításához szükséges alapvető eszközök is hiányoznak (lásd: kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltak elérésének problémái). Azonban olyan is akad a megyében (főleg a megyeszékhelyen), ahol a jó gazdálkodás eredményeként sikerült olyan speciális sportági eszközöket beszerezni, ami több helyen kuriózumnak számítana (például: aerobik és fitness eszközök, stb.). Az ellátottságot, csak úgy, mint a sporteszközök, -felszerelések állapotát elsősorban az anyagi források befolyásolják. Amióta az iskolai testnevelésre és diáksportra fordítandó kötött normatíva ( Ft/tanuló) nincs a központi költségvetésben, azóta a közoktatási intézmények fenntartói saját hatáskörben rendelkeznek arról, hogy ezt az összeget mire kívánják fordítani. Jellemzően az egyéb gazdálkodási problémáik miatt nem az iskolai testnevelés és diáksport élvez előnyt. Csak kevés olyan közoktatási intézmény van, ahol továbbra is ekkora összeget szánnak a rendszeres testmozgás feltételeinek megteremtéséhez. Vannak azért kivételek: előfordul, hogy a fenntartói és közoktatás-vezetői szándék találkozik, és az önkormányzat közvetlenül, saját költségevetéséből juttat támogatást erre a sportterületre. Az iskolai testnevelés személyi feltételei adottak a megyében: az évfolyamtól szinte minden közoktatási intézményben a testnevelési órákat (főiskolai vagy egyetemi végzettségű) testnevelő tanárok vagy testnevelés műveltségi területen végzett tanítók oktatják. Kisebb települések közoktatási intézményeiben előfordul, hogy nem felsőfokú pedagógus végzettséggel, hanem sportedzői képesítéssel tartanak délutáni, tömegsport foglalkozásokat, illetve az iskolai sportkörökben sportági csoportfoglalkozásokat. A diáksport alapfeladata a közoktatásban (6-19 éves korig) tanuló fiatalok iskolán kívüli sportfoglalkoztatási és versenyrendszerének kialakítása, működtetése és az intézmény pedagógia programjával összhangban, azt kiegészítő és gazdagító szabadidős sporttevékenységek szervezése. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény arról rendelkezik, hogy az iskola köteles biztosítani ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Ez utóbbi forma kedvezőbb a forrásszerzés szempontjából, de sajnos kevés intézmény választja, a sok adminisztratív és összetett pénzügyi-gazdálkodási teendőkre hivatkozással. Baranya megyében is inkább az iskolai sportkör (ISK) működtetése a jellemző, csak néhány esetben látja el feladatokat diáksport egyesület. A megyében működő iskolai sportkörök száma az intézmények összevonása, illetve betagozódása miatt az elmúlt években változott, jellemzően kismértékben csökkent. A diáksport versenyrendszerének Baranya megyei szervezője és irányítója a Baranya Megyei Diáksport Tanács (a továbbiakban: DST) amely a Magyar Diáksport Szövetség területi szervezete a megye diáksport szervezeteire épülő, tevékenységüket összehangoló, önkormányzati elv alapján működő érdekképviseletet ellátó, társadalmi szervezet ben jött létre és akkor alakultak meg a kistérségi/körzeti szinten működő Diáksport Bizottságok Pécs, Komló, Mohács, Siklós és Szigetvár központtal is. A rendszerváltást követően, a civil szerveződések létrehozását támogató, az egyesületi jogról és a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályok megszületése után vált a Diáksport Tanács - majd folyamatosan a 12

13 diáksport bizottságok (továbbiakban: DSB-k) többsége - önálló jogi személlyé. Jelenleg csak Siklós és térsége, valamint a Középiskolai Diáksport-bizottság nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, így működését a megyei szervezet alapszabálya szerint végzi. A DST legfőbb döntéshozó szerve a küldöttközgyűlés, melynek kizárólagos jogköre az éves költségvetés és a közhasznúsági jelentés elfogadása, valamint a tanévre szóló versenykiírás és versenynaptár jóváhagyása. Ennek megfelelően évente legalább kétszer ülésezik. A küldöttközgyűlések közötti időszakban általában havonta ülésezik a háromtagú elnökség és negyedévente az aktuális teendők miatt a tagszervezetek vezetőivel kibővült elnökség. A szervezet gazdálkodását háromtagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az operatív feladatokat (versenyek, programok szervezését, nyilvántartások vezetését, nevezések továbbítását, kapcsolattartást a tagszervezetekkel, szakszövetségekkel, a versenyek helyszínein szükséges pénzügyi feladatok ellátását, stb.) a DST titkára látja el. A területi szervek, a DSB-k elnökei választott tisztségviselők, többségükben testnevelő tanárok. Sportszervezési tevékenységükhöz a helyi önkormányzatoktól vagy iskolájuktól, esetenként a kistérségi társulásoktól kap(hat)nak segítséget. A Diáksport Tanács célja, hogy a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésének elősegítése érdekében megkedveltesse a rendszeres testedzést, sportolást, növelje a rendszeresen sportoló diákok számát és a versenysport utánpótlás bázisát. Tevékenységi körében első helyen az alapfokú, a szabadidős és a diákolimpiai versenyrendszer szervezése és lebonyolítása áll. Ezt a feladatot a Magyar Diáksport Szövetség versenyrendszere alapján elkészített, egyes tanévre vonatkozó versenyprogramjuk alapján látják el. Ebben (egy tanévben általában) csak a megyei diákolimpiai versenyek - melyek 12 sportágban és hat korcsoportban kerülnek megrendezésre - több mint 70 versenynapot jelentenek. Ezeket előzik meg a tagszervezetek, a DSB-k által rendezett körzeti diákolimpiai versenyek. A megyei diákolimpia program- és versenyrendszerben a tanulói részvétel összességében növekedett annak ellenére is, hogy az összes tanulólétszám a megyében csökkent. Ezt annak a tudatában is eredményként értékeli a DST, ha egy diák több versenyen is részt vesz, hiszen számuk minden évben szerepel a kimutatásban. Sportág Asztalitenisz Atlétika Duatlon Grundbirkózás Játékos sportverseny Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Torna Úszás Szellemi Diákolimpia Összesen Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) A DST megyei versenyeken kívül országos diákolimpiai döntők, térségi elődöntők, bajnokságok, valamint különböző sportági szakszövetségek/sportszövetségek által szervezett diáksport versenyek rendezéséből is részt vállal. A diákolimpiai versenyeket kiegészítik a szabadidős diák rendezvények, mint például az amatőr kézilabda, kosárlabda és röplabda csapatversenyek, illetve az évenként különböző módon szervezett Diáksport 13

14 Napok (pl ben Megyei Sportnap, 2006-tól Integrált Sportnap) és lehetőség szerint a nyári diáksport-vezető táborok. Az alapfokú, a szabadidős és a diákolimpiai versenyrendszer lebonyolításának feltételei: A DST az infrastrukturális hátteret, vagyis egyrészt az iskolai sportlétesítményeket, másrészt az önkormányzatok, illetve a sportegyesületek által fenntartott létesítményeket bérlés útján tudja csak biztosítani, ami komoly anyagi terhet ró a szervezetre (főleg az évente növekvő bérleti- és hozzákapcsolódó közüzemi díjak figyelembe vételével). A DSB-k a körzeti programokhoz a körzetközpontok önkormányzati fenntartású, elsősorban iskolai sportlétesítményeit használják, eltérő fizetési feltételekkel. A megyei döntők, illetve országos elődöntők, döntők helyszíne gyakran a speciális elvárások miatt a városokba koncentrálódik, ahol nem csak a létesítményt biztosítják az üzemeltetők, hanem a szükséges sporteszközöket is. Sajnos olyan eset is előfordul, hogy speciális eszköz híján, a programon részt vevő intézmények, vagy a tanulók hozzák a versenyen induláshoz szükséges eszközöket. A megyei diákolimpiai felkészülési- és versenyprogram létesítményei körzetenként, illetve a sportlétesítmény jellege szerint: Komló Mohács Pécs Siklós Szigetvár Fedett Városi Sportközpont - Komló Uszoda - Komló Munkacsarnok- Komló Városi Sportcsarnok - Mohács Lauber Dezső Sportcsarnok PVSK-csarnok Hullámfürdő Sportcsarnok Harkány Sportcsarnok Sellye Városi Sportcsarnok - Szigetvár Szabadtéri Bányász Sportkör sportpályái - Komló Városi sportpályák Sásd Sportpálya - Szászvár MTE pálya - Mohács Újvárosi pálya- Mohács Várkői Diáksport Centrum PVSK pálya Városi Műjégpálya Sportpálya Beremend Sportpálya Harkány Sportpálya Sellye Sportpálya Siklós Sportpálya Sellye Sportpálya - Szigetvár Sportpálya - Szentlőrinc Várkői Diáksport Centrum Pécs PVSK pálya Pécs MATÁV pálya - Pécs Városi Műjégpálya - Pécs Körzet iskolák sportcsarnok tornaterem tornaszoba szabadtéri száma Komló Mohács Pécs Siklós Szigetvár Középiskolák Összesen Városi Sportcsarnok - Mohács Lauber Dezső Sportcsarnok - Pécs Középiskolák Gandhi Sportcsarnok - Pécs Hullámfürdő Pécs PTE ÁOK Tornacsarnoka - Pécs PEAC Tornacsarnok Pécs PTE TTK Tornacsarnoka Pécs PTE TTK Sportcsarnoka - Pécs Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) 14

15 A DST a humánerőforrást, vagyis a játékvezetőket és versenybírókat, a versenyeken/rendezvényeken közreműködőket a megyei sportági szakszövetséggel/sportszövetséggel együttműködésben, vagy testnevelő tanárok bevonásával, saját forrás felhasználásával biztosítják. A versenyek/rendezvények kötelező sportorvosi felügyeletét a Baranya Megyei Sportorvosi Intézet közreműködésével oldják meg. Ezek költségeit saját forrásból finanszírozzák, a hatályos szakszövetségi versenybírói/játékvezetői díjakról szóló iránymutatások, valamint a sportorvosi díjakról szóló jogszabály figyelembe vételével, a hatályos számviteli eljárásoknak megfelelően. A feltételek biztosításához szükséges anyagi eszközök, a DST számára rendelkezésre álló források jelentős része a megyei önkormányzattól, illetve azon keresztül a központi sportigazgatási szervtől származik. Átfutó tételként jelentkezik a DST gazdálkodásában a résztvevők hozzájárulása a táborokhoz, illetve a Magyar Diáksport Szövetség által az országos versenyek rendezési költségeire átutalt összeg. A kiadások zöme közvetlenül az alapfeladat ellátáshoz (verseny- és programrendszer működtetéséhez) kapcsolódik: teremés pályabérleti díjak, versenybírói- és játékvezetői díjak, oklevelek, érmek, kupák vásárlása. Kiadásként jelentkezett évtől a főállású titkár bére, és jelentős kiadási tétel még személyi kifizetésekhez kapcsolódó közterhek is. Költségvetésük főbb mutatói alapján megállapítható, hogy a működési támogatást folyamatosan felváltotta az élősport támogatása, illetve a centralizált felhasználást a körzeti/helyi rendezvényekre átadás. Bevételek BMÖ és NSH MDSZ (orsz. versenyekre) Pályázat Közhasznú tev.-ből (részvételi díjak) Tagdíj Összesen Összesen az átfutó tételek nélkül* Kiadások Anyagjellegű (közhasznú tevékenységből származó) Bér jellegű (a titkár bére) Megbízási díjak (orvosi ügyelet, előadói díjak stb.) Közterhek Versenybírói díjak Egyéb működési és dologi (versenyek + működtetés) Tagszervezetek tám.-a Nemzetközi kapcsolatok Összesen Összesen az átfutó tételek nélkül* Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) 15

16 Feladatellátási kötelezettség A sportról szóló évi I. törvény a települési és helyi önkormányzat feladataként is meghatározza: az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlás feltételeinek megteremtését; az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerinti biztosítását. Továbbá a megyei önkormányzat sportszervezési feladatkörében állapítja meg: a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeinek segítését; az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítését. Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlás feltételeinek megteremtése, és az iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek biztosítása törvényi kötelezettséget a Baranya Megyei Önkormányzat a fenntartásában lévő közoktatási intézményekben teljesítette. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában négy, alapvetően sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását (szegregáltan) biztosító alapfokú oktatási intézmény, és három középiskola van. Az intézményekben az iskolai testneveléshez és sporttevékenységhez szükséges feltételek részben vagy teljes egészében rendelkezésre állnak. Kimutatás a Baranya Megyei Önkormányzat közép- és az alapfokú közoktatási intézményeinek az iskolai testneveléshez rendelkezésre álló feltételeiről (melléklet) Az intézmények megfelelnek a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben foglaltaknak, mely szerint kötelesek biztosítani ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik az iskolai sportkör működését. A hét intézmény közül csak egy nem, vagy csak részlegesen felel meg a törvényi kötelezettségnek, ahol a heti két-két órában tartott tömegsporttal kívánják kiváltani az iskolai sport feladatellátását. Kimutatás a Baranya Megyei Önkormányzat közép- és az alapfokú közoktatási intézményeiben működő iskolai sportkörökről (melléklet) A területén tevékenykedő sportszövetségek működésük alapvető feltételeinek segítése, illetve Az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítése törvényi kötelezettség teljesítését a Baranya Megyei Önkormányzat elsősorban a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal való együttműködés keretei között valósította/valósítja meg. A DST a tevékenységét évtől a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Sportcsoportja, és annak megszűnte után a Hivatal Humánszolgáltatási Irodája aktív közreműködésével, a diáksport titkári teendőinek teljes körű ellátásával és a szükséges munkafeltételek biztosításával végezte. A gazdasági, pénzügyi feladatokat - megállapodás alapján - a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségének alkalmazásában álló munkatársak végezték évben a Baranya Megyei Önkormányzat saját feladataiból (a szervezet profiljának megfelelően) - szerződés alapján és a feltételek biztosításával 16

17 néhányat a DST-nek átadott. Az átvállalt feladatok, illetve a teljes tevékenységrendszer önálló irányítása és szervezése miatt indokolttá vált a szervezet alapszabályának módosítása is (titkár feletti munkáltatói jog, képviseleti rend stb.), illetve a belső működési rend (intézkedési és döntési jogkörök, kapcsolatrendszer, iratkezelés stb.) racionalizálása évtől ugyanis a titkár a Tanács alkalmazottjaként végezte munkáját. Ezzel egyidejűleg a DST a megyei önkormányzat Apáca utcai épülettömbjében kialakított helyiségbe is átköltözött évben egy új feladat-ellátási szerződés alapján - a DST feladatai egyrészt bővültek (pl. táborok és továbbképzések szervezésével), másrészt megszűntek (pl. az Alpok-Adria Iskolai Testnevelés és Sport Munkacsoportjában részvétellel); majd évben lejárt a feladat-ellátási szerződés. A BMÖ ezzel nem a diáksport feladatok ellátásától kívánt elszakadni, hanem egy új, költséghatékonyabb formát keresett a szervezettel való együttműködésre, illetve a közös feladatellátásra. Ennek eredményeképp született meg az az együttműködési megállapodás, amiben a megyei önkormányzat vállalta/vállalja, hogy Hivatalán belül biztosítja július 1-től a diáksport titkári teendőinek ellátását, és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket. A megállapodás elsősorban szakmai együttműködésre irányult, a diáksport gazdasági- pénzügyi feladatait továbbra is szerződés alapján a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége látja el. A Baranya Megyei Önkormányzat a DST működéséhez, illetve program- és versenyrendszer működtetéséhez nem csak az infrastruktúra és humánerőforrás teljes vagy részben biztosításával járult hozzá, hanem pénzeszközök átadásával is segítette a sportszervezet céljainak megvalósítását, és ezzel a törvényi kötelezettségének teljesítését. Alapvetően saját forrásból, de a központi sportigazgatási szervtől a megyei sportfeladatok ellátására kapott támogatásból juttatott a DST, illetve a DSB-k számára. Év Támogatás jellege, forrása Támogatás összege (e Ft) DST működési támogatása saját forrásból DST élősport támogatása saját forrásból DST élősport támogatása központi forrásból Összesen: DST működési támogatása saját forrásból DST élősport támogatása saját forrásból DST élősport támogatása központi forrásból Összesen: DST működési támogatása saját forrásból DST élősport támogatása saját forrásból DSB-k élősport támogatása központi forrásból 670 Összesen: DST működési támogatása saját forrásból DST, DSB-k élősport támogatása saját forrásból DST, DSB-k élősport támogatása központi forrásból Összesen: A Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Diáksport Tanács között kölcsönösen jó az együttműködés. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a DST képes a megye valamennyi iskolájával közvetlen kapcsolatot kialakítani, sokszínű versenyzési lehetőséget biztosítani, valamint tájékoztatási, továbbképzési rendszer kialakítani és működtetetni. Ugyanakkor egy olyan szervezet, melynek munkájában a résztvevők és a segítők önzetlen minőségi munkája jellemez. 17

18 Egyetemi, főiskolai sport A Sporttörvény alapján, különösen a sportszövetségek típusaira tekintettel, a diáksporthoz szorosan kapcsolódik az egyetemi és főiskolai sport. A megyeszékhelyen található Pécsi Tudományegyetem tíz karán jelenleg közel 30 ezer hallgató tanul. A hallgatók sportolási aktivitása igen különböző, ami annak a függvénye is, hogy a testneveléssel és sportolással milyen formában találkoznak a felsőoktatási intézményben. A sport szempontjából kiemelendő a Természettudományi Karon működő Testnevelés- és Sporttudományi Intézet. A sportszakember-képzés régiós bázisának alapvető tevékenységi köre a testnevelő-edző, illetve sportszervező-sportmenedzser képzés (Bolognai folyamatban), de a korábbi testnevelő tanárképzés, -továbbképzés is a profiljukban maradt. Jelenleg a különböző szakokon összesen 590 hallgatójuk van. A korábbi testnevelési tanszékből intézetté alakult szervezet jelentős szerepet vállal a sportlétesítmények gondozásában, üzemeltetésében is. Az egyetemen tanuló hallgatók nagy része az általános testnevelés tantárgyi keretei között foglalkozik rendszeres testmozgással. A Bologna rendszer bevezetésével (2006. év) egyidejűleg minden hallgató számára az általános testnevelés teljesítése nem csak elérhető, hanem bizonyos karokon kötelezővé vált. Ez növelte a rendszeres testmozgást végző hallgatók számát. Ugyancsak növelte a sportoló hallgatók számát az, hogy évben az általános testnevelés bekerült az egyetem 10 %-os szabadon választható tantárgyai közé: így az általános testnevelésre járó hallgatók - a feltételek teljesítésével kreditpontot kaphatnak. A hallgatók nem csak tantárgyi keretek között sportolhatnak az egyetemen, hanem szabadidejükben szervezett formában is. Az egyetemi versenysportot a nagy hagyományokkal rendelkező, és kiváló eredményeket elérő PEAC sportegyesület karolja fel, az egyetemi szabadidősport tevékenységeket a helyi Diákönkormányzat szervezi. Fejlesztési irányok, feladatok Célok meghatározása: a fejlesztési koncepció középpontjába kell emelni az oktatási ágazattal közösen az iskolai testnevelést és diáksportot, mely az egészségmegőrzés és utánpótlás legfőbb bázisa kell, hogy legyen; a diákok egészséges életmódra nevelésének elősegítése; a rendszeres sportolás megkedveltetése; a rendszeres testedzést végző és versenyszerűen sportoló diákok számának növelése, ezáltal a versenysport utánpótlás bázisának szélesítése; a diákok számára elérhetővé tenni a sportban való részvételt, részükre rendszeres tájékoztatást és felvilágosítást adni az alapvető sportolási lehetőségekről, a nem versenyszerű testedzési formákról; a gyermekek testedzéséhez, sportolásához szükséges feltételrendszer kiépülésének, biztosításának elősegítése; diáksportban résztvevők képviseletének és érdekvédelmének megfelelő szintű biztosítása. A helyzetelemzésből és célmeghatározásból adódó feladatok: 1. Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenységben: a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekben továbbra is szükséges biztosítani az iskolai testnevelés és sporttevékenység feltételeit, különösen az infrastruktúra, és a sporteszközök tekintetében; 18

19 a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő alapfokú intézményekben segíteni kell a gyermekek versenylehetőséghez jutását (ami a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális fejlesztési és nevelési eszköz is egyben); a feltételek biztosíthatóságához szükséges a források bővítése, különösen a pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása. 2. Az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének segítésében: a Baranya Megyei Önkormányzat a feladatellátásáról továbbra is a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal együttműködésben kíván gondoskodni oly módon, hogy ellátja a diáksport sportszakmai és - igény szerint a gazdálkodási-pénzügyi feladatait, részt vesz a megyei diákolimpiák szervezésében, és - igény szerint és lehetőségéhez mérten biztosítja a diákolimpia felmenőrendszerű versenyinek költségeit; a Baranya Megyei Önkormányzat segíti a települési/körzeti diákversenyek, bajnokságok szervezését, lebonyolítását, ugyanakkor ösztönzi a megyei és körzeti diáksport szervezeteket a többcélú kistérségi társulásokkal történő együttműködés kialakítására: a megyei diáksport struktúra és társulási szerkezet összhangba hozására, ezáltal a források lehívhatóságára, hatékonyabb kihasználására; a Baranya Megyei Önkormányzat egyet ért azzal, hogy a jelenlegi diákolimpiai versenyrendszer megtartása mellett bővíteni kell az alapfokú versenyeket, a tantervi és legnépszerűbb sportágakban, továbbá biztosítani kell az időszakos programok egymásra épültségét, a rendszerességet, folyamatosságot, a magasabb szintű versenyekre történő eljutás lehetőségét; ösztönözni szükséges az együttműködés kialakítását az iskolák, a kollégiumok, az iskolai sportkörök, a diáksport egyesületek és helyi sportegyesületek között. III. 2. A szabadidősport A szabadidősport lényege az egészségmegőrzésében, javításában, a hasznos időeltöltéséből adódó összetett értékben rejlik. Fontos, mert a sport, a mozgás élettani előnyén kívül jelentős közösségformáló ereje is van. Szerepét továbbá az is erősíti, hogy Magyarországon a szervezett szabadidő-eltöltésnek jelentős hagyományai és szervezetei, előzményei vannak. Általános helyzetkép Az emberek szabadidejének eltöltésére, illetve a szabadidőben végzett testmozgásra, testedzésre vonatkozó (legutóbbi) országos felmérések alapján megállapítható, hogy Magyarországon a szabadidő-eltöltési kultúrában jelentős változások, sőt torzulások következtek be: a felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (minimum heti 2 alkalom, és minimum fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol (egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak); a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni tv-nézéssel, amelyre a felnőtt lakosság 144 percet fordít naponta; az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák; a jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni, ami egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelenthet; a szabadidős sporttevékenységet végzők (szabadidő-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést; 19

20 jelenleg csak a népesség kis hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squash pálya); a munkaadók még nem kellő mértékben ismerik fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a szabadidős sporttevékenység. A Nemzeti Sportstratégia ennek okait többek között az alábbiakban foglalta össze: több társadalmi réteg nincs fogyasztói helyzetben, hiányzik a fizetőképes kereslet, ami akadályozza a sportolási forma és hely szabad megválasztását; a létesítményhez való hozzáférés korlátozott; a társadalom sporttal és egészséggel kapcsolatos szemlélete fokozatos átalakításra szorul; nincsenek kellőképp kihasználva a tömegkommunikációs és a direkt kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek; hiányoznak a korosztályokra, célcsoportokra lebontott stratégia és keretprogramok; hiányzik a szabadidősport szervezésében résztvevő szervezetek között az együttműködés: az önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek, az önkénteseknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti közösségeknek és az egyénnek jobban össze kell fogniuk; a munkahelyi sportolás feltételeinek hiánya, a munkahelyi sportolás szemléletének torzulása, a munkahelyen töltött idő mennyiségének növekedése. A Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség (a tapasztalat alapján) a kialakult helyzetképből többek között az alábbi problémákat emeli ki: nagyon nagy a különbség (és egyre növekszik) az egyes társadalmi rétegek között, ami különösen az igényekben és az anyagi helyzetben mutatkozik meg; csak a középosztálynak van olyan anyagi helyzete, amely az igényét ki tudja elégíteni; ez alatt vagy eleve nincs meg az igény a szabadidő hasznos, sportjellegű eltöltésére, vagy sajnos anyagi helyzete nem teszi ezt lehetővé; az igazán felső réteg jelentős része már egészen másra vágyik nekik már valami különös és drága szabadidősport foglalkozás kell, amit meg is tud fizetni; a velük együttműködő szervezetek, elsősorban települési önkormányzatok szerepe továbbra is meghatározó a résztvevők mozgósításában; ugyanakkor az elnyert támogatást tekintetében szinte minden esetben prioritást élvez az iskolai szabadidősport, ezért a felnőtt lakosság szabadidősportjára fordított támogatások fokozatosan csökkenek; a szabadidősport végzéséhez szükséges velejárók költségei viszont folyamatosan növekednek (például az utazás, a sporteszközök, -felszerelések), ami szintén megtorpanást idéz elő a sportolni vágyóknál; a sport szó még mindig sokakat riaszt! helytelen kommunikáció tapasztalható a szabadidősportban. Baranya megyei helyzetkép A szabadidősport feltételrendszere - az elmúlt évek viszonylatában összetett, és néhány esetben ellentmondásos változáson ment keresztül. A szabadidősport végzésére alkalmas létesítmények száma növekedett a megyében. A létesítményhez kötött tevékenységek infrastrukturális feltételei javultak: több településen (főként a városokban) ma már multifunkcionális sportlétesítmények, fitness-termek, műfüves pályák, stb. várják a mozogni vágyókat. Ugyanakkor a szabadban űzhető, hagyományos szabadidősportokhoz (például kocogás, gyaloglás, kerékpározás) szükséges feltételek mind mennyiségben, mind minőségben hiányosak: nincs kellő számú a kerékpár-út, hiányoznak a megfelelő parkok. 20

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL A közhasznú társaságokra vonatkozó törvényi szabályozások rendelkezéseinek megfelelõen, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület elnöksége - a társadalmi szervezet alapszabályával

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (V. 03.) önkormányzati rendelete A sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport!

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ megalakulásának indítékai Közel 80.000 fogyatékos diák tanul integrált és szegregált oktatási intézményekben Magyarországon;

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata a városi sportlétesítmények Használati Szabályzatának jóváhagyásáról Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(II.26.) rendelettel módosított 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tárgy: Döntés az Orfűi Sporttábor térítésmentes biztosításáról utánpótláskorú sportolók számára

Tárgy: Döntés az Orfűi Sporttábor térítésmentes biztosításáról utánpótláskorú sportolók számára Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám: 711-5/2008. Melléklet: 1 db E l ő t e r j e s z t é s a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Részletesebben

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA A Képviselő-testület 353/2011. (XI. 24.) sz. kt. határozatának melléklete MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5800 MEZŐKOVÁCSHÁZA, ÁRPÁD U. 176. MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2016.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata Jankó János Általános Iskola és Gimnázium OM 028396 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Tel./Fax: 06-68/462-069 www.jankojanosiskola.hu; e-mail: iskola@jankojanos.sulinet.hu Számlaszám: 10402142-21422890 Jankó

Részletesebben

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. március 26-ai testületi ülésére Tárgy: 2015. évi sporttámogatások Előterjesztő:, a közgyűlés elnöke Előadó:

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011)

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) Készítette: Kusztor Csaba (elnök) Mágocs Községi Sport Kör Mágocs, 2008. december 18. 1. Mágocs nagyközség sportjának elemzése Mágocs Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Iskolai Sportkör szakmai programja

Iskolai Sportkör szakmai programja Iskolai Sportkör szakmai programja 2010-2011. tanév Összeállította: Fábosné Józsa Zsuzsanna Keresztesné Lengyel Erzsébet Bognár Tamás Czirják György Tápiószecső, 2010. szeptember 1. 1 A szakmai program

Részletesebben

2013. év 1.félévi beszámoló

2013. év 1.félévi beszámoló ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:

Részletesebben

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31.

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31. Magyar Birkózó Szövetség Sportágfejlesztési Program ismertetése Budapest, 2013. október 31. A sportágfejlesztési program céljai Igazolt versenyzői létszám növelése Egyesületi rendszer megerősítése, minőségi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának 2008. február 13-ai ülésére

E l ő t e r j e s z t é s a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának 2008. február 13-ai ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke Szám: 416-2/2008. Melléklet: 4 db E l ő t e r j e s z t é s a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Magyar Frizbi Szövetség

Magyar Frizbi Szövetség Magyar Frizbi Szövetség székhely: 1118 Budapest, Somlói utca 72. fsz. 3. adószám: 18445011-1-43 nyilvántartási szám: 37248 2012. évi Egyszerűsített éves beszámoló Magyar Frizbi Szövetség Egyszerűsített

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI DIÁKSPORT VERSENYNAPTÁR-TERVEZET

2014/2015. TANÉVI MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI DIÁKSPORT VERSENYNAPTÁR-TERVEZET 2014/2015. TANÉVI MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI DIÁKSPORT VERSENYNAPTÁR-TERVEZET A versenynaptár tervezett időpontokat és helyszíneket jelöl. A versenykiírások tartalmazzák a konkrétumokat, melyek letölthetők

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged Egyesületünk - Az ATSK Szeged alakulása: 1996 - Utánpótlás-nevelésre

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Miskolc Városi Diáksport Szövetség 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Tel.: (46) 512-775 E-mail: miskolc.diaksport@gmail.com Honlap: www.mvdsz.hu K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2011 Miskolc, 2012.

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55. (6) bekezdésében

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ Az Egyesület neve: Újpesti Torna Egylet Székhelye: 1044 Budapest, Megyeri út 13. Adószáma: 19803124-2-41 Főe: Képviselője: 9319 - Egyéb sport

Részletesebben

Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 13. 18827006-1-16. 2009. évi Közhasznúsági jelentése

Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 13. 18827006-1-16. 2009. évi Közhasznúsági jelentése Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 13. 18827006-1-16 2009. évi Közhasznúsági jelentése Újszász, 2010. március 12. Fehér János főtitkár 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ A Magyar Lábtoll-labda

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2300 Ráckeve, Kossuth u. 73. Telefon: 06/66/640 304, Fax.: 66/640 305 www.citycollege.hu E mail: citycoll@gmail.com Adószám:

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth L. u. 13. 2008. évi Közhasznúsági jelentése

Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth L. u. 13. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Magyar Lábtoll-labda Szövetség 5052 Újszász, Kossuth L. u. 13. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Újszász, 2009. március 10. Főtitkár 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ A Magyar Lábtoll-labda Szövetség 2008. évben

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Búzavirág SC 2008. évi közhasznúsági jelentése

Búzavirág SC 2008. évi közhasznúsági jelentése Búzavirág SC 2008. évi közhasznúsági jelentése. Számviteli beszámoló Nagyon kevés volt az év eleji nyitó bevételünk (8.500 Ft) ezért Mix torna szervezésre és rendkívüli helyzetünk támogatására kaptunk

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző Mezőkövesd Város Önkormányzat 156/2009. (V.05.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A Napirend megállapítása 1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző Dr. Kerékgyártó

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése Tartalom 1. A SZERVEZET ALAPADATAI... 2 2. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ... 3 3. KIMUTATÁS

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

2013/2014. TANÉVI MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI DIÁKSPORT VERSENYNAPTÁR-TERVEZET

2013/2014. TANÉVI MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI DIÁKSPORT VERSENYNAPTÁR-TERVEZET 2013/2014. TANÉVI MEGYEI ÉS PÉCS VÁROSI DIÁKSPORT VERSENYNAPTÁR-TERVEZET A versenynaptár tervezett időpontokat és helyszíneket jelöl. A versenykiírások tartalmazzák a konkrétumokat, melyek letölthetők

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága. 21-2/2012.(11.29.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága. 21-2/2012.(11.29.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYE JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága 21-2/2012.(11.29.) számú határozata a 2012. évi sportcélú működési támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntésről A Bizottság

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (III. 29.) KT.

Részletesebben

A 510/2013.(03.27.) 841301 2013. 1. 14 000 13 000 1 000 2. 87 488 11 000 8 700 40 59 688 8 100 3. 19 000 3/1 2703/2011. (IX.

A 510/2013.(03.27.) 841301 2013. 1. 14 000 13 000 1 000 2. 87 488 11 000 8 700 40 59 688 8 100 3. 19 000 3/1 2703/2011. (IX. 510/2013.(03.27.) jóváhagyja a 841301 Sportcélú támogatás cím 2013. évi felosztását az alábbiak szerint: Feladat megnevezése, Összege (eft-ban) 1. Fővárosi sportágazati, pályázati rendszer fenntartása

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása Szakmai beszámoló Községi Sportegyesület Iváncsa 2454 Iváncsa, Arany J. u. 1. Az Egyesület elnöke: Baki Imre Az Egyesület vezetősége: Nagy András (szakosztály vezető), Lestár István (technikai vezető),

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 3/2008. (III.12.) számú rendelete. Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 3/2008. (III.12.) számú rendelete. Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/2008. (III.12.) számú rendelete Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 56/2009.(XII.23.),

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013.

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013. Jakabszállás elérhetősége 2 : I. Jakabszállás Községi Lovas Sportpálya teljes körű fejlesztése, kiépítése Jakabszállási Lovas Sportegyesület Konfár János elnök 20/54-111-66 - Jakabszállás és vonzáskörzete

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Pénzügyi beszámoló 2010.

Pénzügyi beszámoló 2010. Pénzügyi beszámoló 2010. BEVÉTELEK Egyesületi bevételek 588.504 Pályázatok, egyéb támogatások 120.000 Magánszemélyek támogatása 294.640 Önkormányzati működési támogatás 1,972.468 2011. év terhére előleg

Részletesebben

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG 1 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. 2 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

RENDELET HATÁROZATOK MELLÉKLETEK

RENDELET HATÁROZATOK MELLÉKLETEK 2011. június 23. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 11/2011. (VI. 23.) önkormányzati rendelet A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 5/2011. (II. 24.) önkormányzati

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Készült a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. (3) bekezdésének megfelelően.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA 31.sz. melléklet a 10/2010. (1.18.) számú határozathoz SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4)

Részletesebben

A Színyei Merse Pál Gimnázium Iskolai Sportkör. Szervezeti és Működési Szabályzata

A Színyei Merse Pál Gimnázium Iskolai Sportkör. Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2009. október 01. A Színyei Merse Pál Gimnázium Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata 1. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 52 (7) és (9) valamint a 114 (1), a diáksportkörökről,

Részletesebben

KÉTEGYHÁZA NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA 1

KÉTEGYHÁZA NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA 1 KÉTEGYHÁZA NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA 1 I./ Sportkoncepció szükségessége, célok, feladatok II./ Az önkormányzat feladatai a helyi sportélet szervezésében II/1. Óvodai, iskolai testnevelés II/2. Diáksport

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója

A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója Nemzeti Sport Intézet részére 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tárgy: Szakmai beszámoló 1 (Beadási határidő: 2013. július 30.) A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója Egyesületünk sportfejlesztési

Részletesebben

SPORTSZAKMAI GYAKORLAT

SPORTSZAKMAI GYAKORLAT Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelési- és Sporttudományi Intézet SPORTSZAKMAI GYAKORLAT Testnevelő Edző Bsc Nappali tagozat TEMATIKA DOKUMENTUMOK ÜGYMENET Testnevelő Edző Bsc Nappali

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére [Ide írhatja a szöveget] PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 E-mail: polgarmester@papa.hu 141. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december

Részletesebben