a K+F tevékenység helyzete, néhány hatékonysági, finanszírozási összefüggése Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a K+F tevékenység helyzete, néhány hatékonysági, finanszírozási összefüggése Magyarországon"

Átírás

1 Fejlesztési és Módszertani Intézet Kutatástól az innovációig a K+F tevékenység helyzete, néhány hatékonysági, finanszírozási összefüggése Magyarországon október

2 Szerkesztette és a kutatást irányította: Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója Szerzők: Dr. Báger Gusztáv Goldperger István az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének kutatója Dr. Varga György az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének kutatója 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 5 I. RÉSZ KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGON Miért az innováció? Magyarország helye Európa innovációs térképén A K+F tevékenység Magyarországon A K+F helyek száma Kutatók és fejlesztők A K+F ráfordítások Huszonegyezer kutatási-fejlesztési téma Szabadalmi aktivitás A magyar szabadalmi piac Mit ér a szabadalom, ha magyar? Innováció a feldolgozóiparban A high-tech szektor nem üdvözít A vállalkozói tőkéről illúziók nélkül Hátrányban a kezdők Az állam a piacon A kockázati tőke bizalmi tőke Gazdaságpolitika innovációspolitika nélkül Szervezeti széttagoltság Gyenge mobilitás gyenge tudásáramlás Pályáztatási és pénzügyi bürokrácia A finn modell Prioritások hogyan? A cluster filozófia Lopakodó paradigmaváltás 76 II. RÉSZ A K+F KÖLTSÉGVETÉSI FINANSZÍROZÁSA, HATÉKONYSÁGA, JOGI SZABÁLYOZÁSA Az állami források szerepe a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a statisztikai adatok alapján A K+F ráfordítások alakulása az elmúlt másfél évtizedben A K+F ráfordítások főbb szerkezeti problémái A K+F támogatási előirányzatai az állami költségvetésben A K+F funkciók előirányzatai az állami költségvetésben A statisztikai és a költségvetési K+F adatok közötti különbség főbb tételei A K+F költségvetési támogatásának pontosabb meghatározása a funkcionális osztályozás korszerűsítésével A funkcionális osztályozás elvei és gyakorlata az állami költségvetés tervezésében 100 3

4 13.2. A K+F funkciók a COFOG új változatában Egy ellenőrzési szempont Az innovációs törvény és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A törvény szükségessége Az új finanszírozási konstrukció és a szabályozás sajátosságai Az innovációs törvény célja, hatálya, jellege A törvény fő szabályozási területei A kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott feladatok A költségvetési K+F támogatások egyes felhasználási területei A K+F ráfordítások elhatárolásának problémái a felsőoktatási intézményekben A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Az innovációs törvénnyel összefüggő ellenőrzési feladatok 132 III. RÉSZ EGY NYILVÁNVALÓ PARADIGMAVÁLTÁS, AVAGY A MAGYAR FELZÁRKÓZÁS FELTÉTELEI 135 IRODALOMJEGYZÉK 139 MELLÉKLETEK 141 4

5 Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás! William Shakespeare: Hamlet Bevezető Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás! idézzük Shakespeare gondolatát mindjárt kötetünk indító oldalán, talán nem is teljes tudatában annak, mennyire időszerű, mennyire valóságtartalmú ma is napjainkban, s lesz egyre inkább a szerző intelme. Nem mást mond ezzel ugyanis Shakespeare, mintha azt mondaná: Gondolkodás (gondolkodj), Horatio, gondolkodás! Mert gazdálkodni amióta e fogalom reális tartalmat nyert azt is jelenti, hogy gondolkodni: számításba venni, megismerni, összevetni, mérlegelni, dönteni, elszámolni és mindenekelőtt megújítani, korszerűsíteni Az Európai Unió az ún. lisszaboni stratégia keretei között határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaság növekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges. Ennek legfontosabb feltételeként a tudásalapú gazdaság kiépítését jelölik meg. A stratégia keretében kitüntetett helyet és szerepet szántak a kutatási-fejlesztési tevékenység javításának az oktatás és képzés korszerűsítésének és fejlesztésének tennivalóit már korábban programba foglalták, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosításának, valamint a kutatási eredmények hasznosításának, a szélesen értelmezett innovációs aktivitás élénkítésének. Az EU-t többek között az állampolgárokat leginkább foglalkoztató társadalmi problémák késztették e lépések elhatározására. Ezek: a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, a környezet és az életminőség állapota. Nemzetállami és EU-régió szinten ezeket egészíti ki az a gond, hogy Európa népessége egyre inkább elöregedik. Magyarországnak eminens érdeke az EU-ban elhatározott stratégia adaptálása, azaz a gazdaságpolitikai törekvéseket mind inkább a tudásalapú vagy inkább a tanuló gazdaság kiépítésének a szolgálatába kell állítani és az ebből fakadó követelményekkel, lehetőségekkel összehangolni. Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete a leírtakat is, a számvevőszéki-pénzügyi ellenőrzési tapasztalatokat is figyelembe véve már az elmúlt egy-két évben is foglalkozott néhány olyan téma vizsgálatával, elemzésével (a magyarországi egészségügy helyzete, a felsőoktatás fejlesztése, finanszírozásának kérdései), amelyek szorosan kap- 5

6 csolódnak a tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítésének tervéhez. Az Intézet elhatározta, hogy a témát munkatervébe állítja, azaz kísérletet tesz majd egy összefoglaló tanulmány kidolgozására. Az ördög azonban mint tudjuk a részletekben van! Ebből következően, meg a kérdés sokszínűsége, bonyolultsága miatt is célszerűnek látszott azt az utat követni, hogy az elkészült résztanulmányokat önállóan is megjelentetjük, illetve a szokásos utat bejárva menet közben szakértőkkel megvitatjuk, a különféle nézeteket ütköztetjük, s ez által mind a részeredményt, mind a végeredményt megalapozottabbá, kiérleltebbé tesszük. Így készült el első lépésben ez a kötet, amely a kutatási-fejlesztési tevékenység és az innováció sokrétű kérdéskomplexumával foglalkozik. Ennek önálló megjelentetését, illetve vitára-bocsátását még inkább indokolja, hogy a tudásalapú gazdaság egyik kiemelten fontos, ha nem a legfontosabb kérdéskörével foglalkozik. A kötet közvetlenül nem a vonatkozó ÁSZ vizsgálatok tapasztalataira, jelentéseire, hanem önálló kutatásokra épül, de számos megállapítása mint később kiderül teljesen összhangban van az ÁSZ Jelentés a központi költségvetésből kutatás-fejlesztési célokra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről című, 2004 augusztusában készített anyagának főbb megállapításaival. Példaként pusztán néhány összecsengő következtetés: A kutatás-fejlesztésben hazánkban inkább a kínálat- és nem a keresletvezérelt K+F tevékenység a jellemző. A kutató-fejlesztő helyek teljesítménye kevéssé piac- és gyakorlatorientált. Eredményeiket főként a publikációk, szakkönyvek száma és az idézettségi mutatók jellemzik. A szabadalmi aktivitás nem megfelelő. Szükség van egy innováció-politikai stratégia kidolgozására, a K+F tevékenység teljes körű áttekintésére a finanszírozási mechanizmus felülvizsgálatával együtt. A hazai kutatás-fejlesztés állami irányítása, koordinációja megosztott volt az OM, az MTA és az ágazati minisztériumok között. A K+F tevékenységben az alap- és alkalmazott kutatásokat végző költségvetési kutatóhelyek töltöttek be meghatározó szerepet (az állami források nagy aránya a vállalkozói forrásokkal szemben), a vállalkozói szféra viszonylag háttérbe szorult. 6

7 A KSH adatok jelentősen eltérnek a költségvetésből és a zárszámadásból nyerhető összesített adatoktól. Az Intézet munkatársai külső szakembereket bevonva tovább dolgoznak a tudásalapú gazdaság, társadalom egyes résztémáinak a kimunkálásán, s majd egy összefoglaló, szintetizáló munka összeállítását is tervezik. Nem állítjuk, hogy megtaláltuk a bölcsek kövét, hogy máris annak birtokában vagyunk. Az eddigiek során szerzett tapasztalatok alapján azonban úgy véljük meg lehet határozni néhány súlyponti kérdést, amelyek kidolgozására fokozott gondot kell majd fordítani. Ezek megítélésünk szerint összhangban vannak a hazai adottságokkal, követelményekkel, de a nemzetközi tapasztalatokkal is. (Nem kívánjuk megelőlegezni, főleg direktben ajánlani, de az általunk súlypontinak vélt kérdések megválaszolása kormányzati vagy más szintű döntések alapjává is válhat.) 1. Kötetünkből, de más forrásból is egyértelmű, hogy vitatható az alap-, az alkalmazott kutatások, valamint a kísérleti fejlesztés mára kialakult aránya Magyarországon. Többen úgy értékelik, hogy ez főként a kísérleti fejlesztés kívánatosnál alacsonyabb aránya nagyban hozzájárul a hazai K+F alacsony hatékonyságához, a nem kielégítő mértékű és hatásosságu innovációhoz. Mindennek alapján célszerű, sőt elengedhetetlen e kérdés sokoldalú elemzése, értékelése, a lehetőségekkel és az adottságokkal, az irányokkal összhangban egy jobb arány és összhang kialakítása, érvényesítése. Ez azonban nem pusztán aránykérdés. Az alapkutatásnak a hatékonyság és versenyképesség alakulásában betöltött szerepét illetően az a fő kérdés, hogy az innovációs folyamatokban hasznosul-e az így megszerzett tudás, van-e elegendő kutatási és innovációs projekt, amely révén a célzott alapkutatások eredményeit társadalmi és üzleti haszonná lehet transzformálni. 2. Már a felsőoktatás helyzetével, fejlesztésével és finanszírozási kérdéseivel foglalkozó elemző anyagunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a hatékonyság, a gazdaságosság javításának egyik kulcsterülete és lehetősége az intézményrendszer fejlesztése. E kötet megerősít ebben, sőt azt sugallja, hogy a kérdést általánosabban, azaz az egész tudásalapú gazdaság vonatkozásában fokozottan szem előtt kell tartani. Az is nyilvánvaló, hogy ennek számvevőszéki, ellenőrzési következményeivel is számolni kell, vagyis a kapcsolódó költségvetési terület pénzügyi ellenőrzésének az intézményfejlesztést a vizsgálatok fókuszába kell állítania. 7

8 3. A tudásalapú gazdaságnak nemcsak hozadéka lesz (várjuk!), hanem ráfordítások is terhelik. Gondoljunk csak a megnövekedett idejű képzésre, az élethosszig tartó tanulásra (life-long learning LLL), a kutatási-fejlesztési tevékenység kibővítésére stb. stb. Mindezen túl a tudásalapú gazdaság, társadalom nem pusztán a termelőképes tudást jelenti és igényli, hanem a kultúra, a művészet, általában a szellemi környezet minőségének lényeges javítását. Ennek is megvannak, meg lesznek a költségvonzatai. Fontos kérdés, hogy a szereplők közül ki, hogyan viselje a költségeket, ki hogyan, milyen formában járuljon ezekhez hozzá. Egyetlen példa: a munkaerő számottevően növekvő képzési költségeit az egyén, az állam vagy a munkaadó viselje? Az első esetben a költségeknek be kell épülniük a munkabérbe, a másodikban az adókba. Melyik a célszerűbb, illetve milyen arányok célszerűek? Annak vizsgálata is rendkívül fontos, hogy az egész folyamat milyen feladatok megoldását igényli az egyének, a különféle társadalmi csoportok, az állam, a kormányok, de nem kevésbé a gazdasági versenyszféra részéről. Minderre nagy gondot kívánunk fordítani a későbbi munkáinkban, de úgy véljük, hogy az ezzel való foglalkozás sokkal szélesebb körnek a feladata. (Ezért is vetjük fel ezt a témakört is!) 4. Az előző pontban kifejtettekből következik, hogy a téma kutatása nem kerülheti meg a polgári demokratikus állam szerepét, funkcióit, illetve azt, hogy mekkora szerepe lehet (legyen) a piacnak, a piaci automatizmusok működésének a tudásalapú gazdaság, társadalom kiépülésében, működtetésében. Ide kapcsolódik az a probléma, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom természete a társadalmi és a szociális kohézió erősítésével harmonizál, avagy a piaci és társadalmi differenciálódás fokozódásának irányzatát erősíti? 5. Mint már jeleztük, az EU 2000-ben Lisszabonban az európai szociális háló, környezetvédelmi modell és a dinamikus növekedés fenntarthatósága érdekében határozta el szóban forgó stratégiai döntéseit, azaz kedvező társadalmi-gazdasági-szociális hatásokat vár ezektől. Az eltelt négy év eredményei a várakozást azonban csak részben igazolják vissza, ami még inkább ráirányítja a figyelmet: a tudásalapú gazdaság milyen hatásokkal jár, illetve a globalizáció szülte törekvések, folyamatok hogyan hozhatók összhangba az új viszonyokkal. Pusztán néhány példa: - a már rendkívül egyenlőtlen jövedelemarányok még inkább a szélsőséges differenciálódás irányába mennek, vagy ; 8

9 - a munkaidő növelése a járható és célravezető út a termelékenység soha nem tapasztalt magas színvonala mellett, amihez kapcsolódik a felzárkózó országok kényszerű bércsökkentési versenye annak érdekében, hogy versenyképességük javuljon ; - hogyan lesz magasabb szintű foglalkoztatottság a nyugdíjkorhatár kitolódásával, a munkaidő hosszabbításával, miközben az aktivitási ráta jellemzően 70% körül alakul a fejlett országokban, nem beszélve a világgazdaság más, szegény, lemaradó régióiról; - fenntartható-e egyes szektorok, elsősorban a nagy szolgáltató ágazatok uralmi helyzete stb. 6. Hazánkban is minden területen mindent meg kell tenni a tudásalapú gazdaság kiépüléséért. Ezt nem lehet megkérdőjelezni. A lehetséges irányokkal, azok hatásaival azonban sokoldalúan foglalkozni kell, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mi felé haladunk, mivel számolhatunk gazdaságilag, társadalompolitikailag egyaránt. Mindezt az olvasó figyelmébe ajánlva bocsátjuk útjára jelen kötetünket. Egy elégtételünk lehet, ha visszaigazolódik, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. 9

10 I. RÉSZ KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 1. Miért az innováció? A magyar gazdaságban kimerülőben vannak a versenyképes (értsd: alacsony) munkabéren és a betanított munkán alapuló növekedési tartalékok. Erre utal az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemének lassulása. A mutató dinamikája az előző év százalékában 2001-ben 104,1, 2002-ben 103,8 és 2003-ban 103,4 volt. A gazdasági növekedés dinamikájában fontos tényező volt az elmúlt három négy évben a túlköltekező és részben mesterséges keresletet teremtő államháztartásnak. Ez a politika azonban nem folytatható. A növekedési hajtóerők lassulására utal az is, hogy a munkaképes korú népesség gazdasági aktivitása évek óta az Európai Unió (EU) átlagos 69,3 %-os szintjétől jóval elmarad, 60,5 %. Ez az immár tartós teljesítmény-kiesés is arra utal, hogy a gazdasági növekedésnek az 1995 óta tartó szakasza lezárult, illetve lezárulóban van; a kialakult bérszínvonalon a munkaképes korú népesség számottevő része gazdaságilag nem aktivizálható, ez a munkaerő az adott feltételek között már nem hasznosítható profitábilis módon. Az elmúlt három évben egyre erőteljesebb az élőmunka helyettesítése tőkével. A nemzetgazdaság és mindenekelőtt a feldolgozóipar tőkeintenzitása számottevően növekedett és ez a folyamat nem zárult le. Miközben a vállalati szektor tőkekereslete jelentősen, addig munkakereslete csak kismértékben 2004 közepétől lassuló ütemben növekszik. A feldolgozóiparban a munkaerő-felhasználás már 2000 vége óta csökken, mégpedig a 2003 óta élénkülő ipari konjunktúra ellenére. 1 Amennyiben elfogadjuk azt, hogy a gazdasági növekedés szükségszerű kísérőjelensége a gazdaság tőkeintenzitásának fokozódása, akkor az ország tőkevonzó és tőkeképző képességének erősítéséhez eminens érdek fűződik. Ezt csak erősíti az EU-hoz történő felzárkózás kényszere. Az EU-hoz korábban csatlakozó országok Írország, Spanyolország vagy Portugália 1 Magyar Nemzeti Bank: Jelentés az inflációról február, május és augusztus. 10

11 sikeres felzárkózásában jelentős szerepe volt ezen országok tőkevonzó és tőkemegtartó képességének. Ez a helyzet mit sem változott. Ami változott, az a tőkevonzó képesség tartalma. Mint annakidején a föld vagy a természeti erőforrások, úgy ma a tudás az az erőforrás, amelynek gyarapításába és felhasználásába fektetett tőke kínálja a legkedvezőbb megtérülést, a tőke legjobb értékesülését. A versenyképesség, a gazdasági növekedés és a tudás termelése, s hasznosítása közötti összefüggést immár axiomaként fogadja el a világ. Ezt bizonyítja az a világméretű versenyfutás is, ami a tudományos kutatásban és az innovációs képességek erősítésére irányuló tőkebefektetések növelésében tapasztalható. 2 Az Európa Tanács 2000-ben elindította az ún. lisszaboni folyamatot, amelynek stratégiai célja az, hogy az Unió 2010-re váljék a világ legversenyképesebb tudásalapú (tanuló!) gazdaságává ben a Tanács azzal konkretizálta e cél eléréséhez vezető utat, hogy az unió átlagos GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítása érje el a 3 %-ot úgy, hogy a ráfordítások kétharmada az üzleti szférából származzék. Az EU Bizottsága ( kormánya ) 2005 februárjában úgy értékelte az immár öt évre viszszatekintő lisszaboni folyamatot, hogy Európának ismételten összpontosítania kell erőit ahhoz, hogy feltölthesse lanyhuló teljesítményű gazdasági motorját. 3 Ez azt jelzi, hogy az EU igazában nem valósította meg a várt ütemben stratégiai célját. Jenez Potocnik, az EU tudomány és kutatási biztosa szerint ébresztőre van szükség. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, Európa elveszíti azt a lehetőségét, hogy vezető globális tudásalapú gazdasággá váljék." A tíz közép-európai ország csatlakozásával az Európai Innovációs Eredménytáblázat (EIE) 2004-hez fűzött szakértői riport szerint még karakteresebbé vált az ún. európai paradoxon; azaz az EU-25-ök viszonylag erőteljes tudományos teljesítménye a korábbinál is gyengébb fejlesztési, tudáshasznosítási, azaz innovációs teljesítménnyel párosul. Erre utal az is, hogy az európai vállalkozások 2003-ban kevesebbet fordítottak K+F-re, mint 2002-ben és mint az 2 Itt kell megjegyezni, hogy a Kínai Népköztársaság 1995 és 2002 között a GDP-arányos K+F ráfordítást 0,6 %- ról 1,2 %-ra, majd 2003-ban 1,3%-ra növelte. A kutatók száma meghaladja a Japánban működő kutatók számát. A gazdaság K+F intenzitása gyors ütemben nő. Erre utal a évre kitűzött cél: elérni a 1,5 %-os GDParányos K+F ráfordítást. A közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 2002-ben 50 milliárd dollár volt, a legnagyobb a világ országai közül. A letelepedő nemzetközi cégek az alacsony technológiájú tömegtermelésről áttérőben vannak a közepes technológiát képviselő ágazatok termelésének fejlesztésére. Például ilyen a gépkocsiipar vagy a kommunikációs eszközök gyártása. (Forrás: Martin Schaaper: An emerging knowledgebased economy in China? OECD, Directorate for Science, Techology and Industry. DSTO/DIC[2004]4.) 3 J. M. Barroso nyilatkozata. (Financial Times február 18.) 11

12 Európán kívüli vállalatok. Ez állapítható meg az EU keretében működő ipari vállalkozások K+F befektetéseiről először készített felmérés adataiból is. 4 Az EU top 500 társaság mintegy 100 milliárd eurót fektetett be a K+F-be; ami mintegy a fele annak az összegnek, amelyet az EU-n kívüli top 500 társaság költött erre a célra ban. Míg az EU top 500-ak K+F ráfordításai 2 %-kal csökkentek, addig az EU-n kívüli top 500-aké közel 4 %-kal nőttek. Mindebben a konjunkturális hatásokon kívül a költségvetés kiszorító hatása és a kockázatviselő képesség gyengülése is szerepet játszik, mégpedig éppen az EU átlagos teljesítményében nagy súllyal szereplő országokban. Míg az EU innovációs teljesítménye 1966 óta lényegében nem változott, addig az Amerikai Egyesült Államok és Japán teljesítménye javult, azaz Európa viszonylagos lemaradása nőtt. A 2004 évi jelentés mint láttuk még európai paradoxonról szól. A közeljövőben megjelenő EIE 2005 jelentéshez fűzött szakértői vélemény azonban megkérdőjelezi az európai paradoxon létezését. Nem látják ugyanis bizonyítottnak azt a korábbi állítást, hogy Európa magas szintű tudományos teljesítményével globális méretekben is vezető szerepet játszana. A szakértői álláspont szerint nem bizonyítható az, hogy Európa kiválóan teljesít a lineáris innovációs modell vagy lánc kezdő fázisában (tehát a tudományos kutatásban), s gyengesége vagy lemaradása csak az innovációs lánc további fázisaiban, azaz a tudás áramoltatásában, szétterítésében és hasznosításában mutatkozik meg. 5 A lisszaboni folyamat (egyik) pillére a tudás gyarapítása és a felhalmozott tudás elterjesztése, szétáramoltatása és hasznosítása az innováció. Ezért az EU Bizottságának beszámolója 2005 februárjában azt a javaslatot terjesztette elő, hogy - az Unió milliárdokkal több pénzt pumpáljon a K+F-be; - Európa hozza létre a világhírű amerikai Massachusetts Institute of Technologyhoz hasonló saját elit akadémiáját és - a kormányok a nemzeti championokkal szemben inkább a K+F-ben érdekelt innovatív, s az életciklusuk korai szakaszában lévő start-up vállalkozásokat támogassák. 4 EU Industrial R&D Investment Scoreboard. (2003.); Stagnation of K+F intensity a major thret to the European knowledgeleased economy. 19 July G. Dosi M. S. Labini P. Llerena.: Expert Report. 12

13 2. Magyarország helye Európa innovációs térképén A nemzetközi összehasonlítás ugyan segíthet a tájékozódásban, a fő vagy tipikus irányzatok felrajzolásában, de egy olyan bonyolult folyamat elemzésében, mint a K+ F és az innováció, az összehasonlításból levonható következtetésekkel megfelelő körültekintéssel kell bánni. Önmagában az innovációs kapacitás mérése is bonyolult; nem hasonlítható például a gépi kapacitások felméréséhez. Előbbiben ugyanis olyan puha elemek a meghatározóak, mint a tudás, a felhalmozott know-how, a trade- mark, a copyright, a menedzsment kompetenciája, a szellemi tulajdon védelme, az innovációs hálózatokba való integráltság stb. Ezeknek a tényezőknek a felmérése önmagában is számos módszertani problémát vet fel. Ezen kívül figyelembe kell venni az egyes országokra jellemző piaci viszonyokat: a verseny intenzitását, a gazdaság szerkezeti eltéréseit stb. (Ezen megfontolásokkal nem a nemzetközi összehasonlítások hitelét kérdőjelezzük meg; inkább az azokból elvonható következtetések továbbgondolására és a magyar viszonyokra történő adekvát alkalmazására kívánunk ösztönözni.) Valamely gazdaság növekedési és innovációs kapacitása nemcsak a kutatási-fejlesztési szektor, a tudásipar kínálatától függ, hanem attól a képességétől is, ahogyan a tudásipar eredményeit és az új technológiai eljárásokat felszívni, alkalmazni és elterjeszteni képes, továbbá a tudásiparral szemben támasztott követelmények intenzitásától. Egy, a gazdasági felzárkózás periódusában lévő ország számára a tudás elterjesztésére szolgáló mechanizmus és intézményrendszer, valamint a felszívó kapacitás növekedése kulcsfontosságú abban a termelékenységi versenyben, amely világrészek, régiók és országok között folyik. Immár a negyedik alkalommal tették közzé 2004-ben az Európai Innovációs Eredménytáblázatot (EIE), amely az EU 25 tagországa mellett Bulgária, Románia, Törökország, Izland, Norvégia, Svájc, valamint az USA és Japán innovációs teljesítményéről is képet ad. 6 Az EIE 20 mutató alapján ad képet az egyes országok innovációs teljesítményéről és annak dinamikájáról, jóllehet egyes országok vonatkozásában e mutatók nem mindegyike elérhető. Így a (legkevesebb) mutató összesítéséből készített Összesített Innovációs Index (ÖII) alkalmas a nemzeti innnovációs teljesítmények összehasonlítására. A 20 mutatóból négy minősítő csoportot képez az EIE. Ezek: - az innováció humán erőforrásai (5 mutató); 6 European Innovation Scoreboard Comparative Analysis of Innovation Performance. (Comission Staff Working Paper. SEC [2004] 1475 Brussels.) 13

14 - új ismeretek, tudás-alkotás (4 mutató); - a tudás átadása és alkalmazása (4 mutató); - az innováció finanszírozása, teljesítménye és piaca (7 mutató). Az innováció egy sokdimenziós koncepció, amely meghaladja a K+F-hez kapcsolódó technológiai megújulás határait. Olyan tényezőkről van szó, amelyek a technológiai innováció komplementerének tekinthetők: így a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak a megújítása, a termelés és az elosztás új módszereinek bevezetése, a termék design (formatervezés) új eredményei, a hatékonyabb és megújított menedzsment, új munkaszervezési módszerek, a munkafeltételek javítása vagy a szakmai továbbképzés. Az innovációnak ez a szélesebb körű értelmezése lehetővé teszi azt, hogy a vállalati szintű innováció jobban, reálisabban legyen megragadható és értékelhető. Az EIE által kimunkált innovációs ország rangsor viszonylagos, azaz nem lehet abszolút módon értelmezni. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország EIE eredménye a kétszerese a másikénak, az nem jelenti azt, hogy az előző ország tényleges innovációs teljesítménye is kétszerese az utóbbinak. 1. sz. ábra 1,00 Az összesített innovációs index ,90 0,80 0,70 0,68 0,70 0,75 0,76 0,77 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,14 0,15 0,17 0,18 0,20 0,24 0,25 0,25 0,26 0,27 0,28 0,29 0,30 0,30 0,31 0,32 0,34 0,39 0,40 0,44 0,44 0,45 0,46 0,47 0,49 0,54 0,54 0,56 0,10 0,05 0,00 TR PL RO CY LV EL SK MT HU LT CZ BG LU PT ES IT SI EE AT NO EU15 IE NL FR BE UK IS DK DE CH US FI SE JP 14

15 2. sz. ábra Az átlagos innovációs teljesítmény-trend Összesített innovációs index ,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 Lendületett Lendületben levők vesztők FI SE CH DE DK IS FR UK NL BE IE AT NO EE IT CZ LU ES SI LT BG PT SK HU EL LV CY PL RO Lemaradók TR Felzárkózók Átlagos trendmutató változás (%) Az európai rangsort Finnország és Svédország vezeti (a rangsor és évi adatokra épül). Magyarország az ÖII ország- rangsor utolsó harmadában, igaz annak a csoportnak az élén helyezkedik el. A Központi Statisztikai Hivatal évi előzetes adatai (lásd később) alapján feltételezhető, hogy a K+F tevékenység humán- és pénzügyi ráfordításai szempontjából Magyarország viszonylagos helyzete minden bizonnyal romlott. Az innovációs teljesítmény-trendet tartalmazó koordináta-rendszer a vertikális tengely mentén az országok jelenlegi innovációs teljesítményét, a horizontális tengely mentén az országok középtávú teljesítmény-trendjét úgy mutatja be, hogy az utolsó számbavételi év (2000) teljesítmény-mutatóját összeveti a megelőző három év átlagos teljesítményével. A szaggatott vonalakkal felrajzolt tengelyek az EU 25-ök teljesítményének középértékét mutatják. Így négy teljesítmény- és trendmező alakul ki: - olyan országok, amelyeknek összesített teljesítmény-mutatói és teljesítmény dinamikái is az EU átlaga felett helyezkednek el (ezek az országok az elől haladók, a lendületben lévők); - olyan országok, amelyek az ÖII átlaga alatt helyezkednek el, de az átlagos teljesítmény-trendet meghaladva a felzárkózók mezejébe kerültek; 15

16 - olyan országok, amelyek az ÖII átlagától elmaradtak és teljesítmény-trendjük is kisebb az átlagosnál, így a lemaradók csoportjába kerültek; - végül azok az országok, amelyek az ÖII alapján meghaladják az európai átlagot, de teljesítmény-trendjük elmarad attól, s így a lendületet vesztők mezőjébe kerültek. Magyarország Ciprussal, Lengyelországgal, Litvániával, Luxemburggal, Spanyolországgal, Szlovákiával és Szlovéniával együtt a felzárkózó országok csoportjában található. Igaz, ez a pozitív trend a legtöbb újonnan csatlakozó ország esetében az ÖII (egyik-másik összetevője) alacsony bázisértékének köszönhető. Magyarország a közepes technológiájú és a feldolgozóipar high-tech szektorában foglalkoztatottak arányát, a GDP-arányos állami K+F finanszírozás mutatóját, valamint a hightech szektor hozzáadottérték arányát és az informatikai, kommunikációs technológia GDParányos ráfordításait illetően közelíti (vagy haladja meg) az EU 25-ök és az EU 15-ök átlagos mutatóit. Figyelemreméltó, hogy ezek a közelítő vagy az EU átlagot meghaladó mutatók input jellegűek; az innovációs output-ra jellemző mutatókban Magyarország jelentős lemaradásban van (lásd az 1. sz. táblázatot). Az EIE a 21 teljesítmény-mutató mindegyikében külön-külön bemutatja az első három helyezettet. Finnország, Svédország és Dánia viszi el a helyezéseknek több mint az 50 %-át. A nagy európai országok közül Németországé a vezető szerep kilenc helyezéssel. Magyarország egyetlen harmadik helyezést ért el a GDP-arányos informatikai-kommunikációs technológiai ráfordítások mutatójával. 1. sz. táblázat Az EU és Magyarország innovációs teljesítménye az EIE alapján MUTATÓ EU 25-ök EU 15-ök Magyarország Az élet,-természet-és műszaki tudományok felsőfokú hallg./az összes felsőfokú hallg.,% 11,5 12,5 4,8 A felsőfokú oktatásban résztvevők/a év közötti népesség, % 21,2 21,8 15,4 Továbbképzésben résztvevők/a év közötti népesség, % 9,0 9,7 6,0 A közepes és a high-tech iparban foglalkoztatottak/az öszszes foglalkoztatott, % 6,60 7,10 8,27 A high-tech szolgáltatásban foglalkoztatottak/az összes foglalkoztatott,% 3,19 3,49 3,14 Állami K+F ráfordítás/gdp, % 0,67 0,69 0,66 Vállalkozási K+F költség/gdp, % 1,27 1,30 0,36 16

17 High-tech találmányi bejelentések az EPO*-nál/Millió népesség, db 26,0 30,9 4,0 Az USPTO** által megadott high-tech szabadalmak/millió népesség, db 9,4 11,2 0,5 Találmányi bejelentések az EPO-nál/Millió népesség, db 133,6 158,5 18,3 Az USPTO által megadott szabadalmak/millió népesség, db 59,9 71,3 4,9 KKV-k által bevezetett házon belüli innováció/az összes kkv, % 31,7 32,1 _ KKV-k által kooperációban bevezetett innováció/az összes kkv, % 7,1 6,9 11,1 Innovációs költség/feldolgozóipari árbevétel, % 2,15 2,17 1,40 KKV-k által bevezetett nem technológiai innováció/összes kkv, % 49,0 _ 29,0 High-tech kockázatitőke- befektetés/összes kockázatitőkebefektetés,% _ 50,8 8,0 Magvetőtőke-befektetés/GDP, % 0,025 0,025 0,002 Új termék (a piacon) értékesítési árbevétele/összes árbevétel, % 5,9 5,9 1,4 Új termék (a vállalatnak) értékesítési árbevétele/összes árbevétel, % 16,8 17,1 4,9 Informatikai és kommunikáció-technológiai ráfordítás/gdp, % 6,3 6,2 9,4 A high-tech hozzáadott érték/a feldolgozóipar hozzáadott értéke, % 12,7 14,1 16,0 *EPO: Európai Szabadalmi Hivatal. **USPTO: US Szabadalmi Hivatala. Ahhoz, hogy igazában értékelni lehessen Magyarország elhelyezkedését Európa innovációs térképén, célszerű megismerkednünk a K+F a tudásipar hazai helyzetével és fejlődési irányzataival. 3. A K+F tevékenység Magyarországon Elöljáróban tisztázandó: a közbeszédben használatos K+F nem azonosítható az innovációval. A K+F célja a tudás gyarapítása, új összefüggések és problémák feltárása, illetve felismerése. Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése; új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben; a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása. 7 7 Commission Staff Working Paper. (SEC[2004]1475, Brussels.) 17

18 A K+F és az innováció fogalomkörének ilyen megkülönböztetése szükséges ahhoz, hogy a hazai K+F-re vonatkozó adatok körét helyesen értelmezzük. A továbbiakban a Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és Fejlesztés 2003 című kiadványának adatait vagy az azok alapján készített számításokat használjuk. A KSH adatgyűjtési körébe tartozó intézmények és tevékenységek a nemzeti innovációs rendszernek (NIR) csak egy részét reprezentálják. Ez a csak idézőjelben értendő, mert Magyarországon az NIR-t alkotó humán és reál (gazdasági) tényezők jelentős hányadát a K+F szektor köti le. Így az innováció magyarországi állapotának megértéséhez nélkülözhetetlen a hazai tudásipar szerkezetének és fejlődésének, fejlődés-irányának ismerete. A KSH adatszolgáltatása a kutató-fejlesztőintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások önbevallásán alapszik. Ezek az adatok elsősorban a K+F helyek és a K+F témák számára vonatkozóan távolról sem egyenszilárdságúak. Az adatközlést az éppen érvényes finanszírozási, adózási stb. lehetőségek és szabályok, valamint egyéb szubjektív megfontolások befolyásolják. Tapasztalatok szerint ennek következményei leginkább a felsőoktatási intézmények K+F adatszolgáltatásában érzékelhetők. A tanulmány ezért nem egy statikus állapotot rögzít, hanem a változások irányának, a K+F tevékenység tendenciáinak bemutatására törekszik A K+F helyek száma A K+F helyek száma Magyarországon 2003-ban 2470 volt. Az összes K+F hely száma 1995 és 2003 között 71 %-kal nőtt. Ezen belül a kutató-fejlesztő intézeteké és az egyéb kutatóhelyek száma 57, a felsőoktatási K+F helyek száma 46,8 %-kal bővült, a vállalkozási K+F helyeké közel megháromszorozódott. Ezen időszakon belül, 2000 és 2003 között a kutatófejlesztő intézetekben 39, a felsőoktatásban 14,6 és a vállalkozásokban 41 %-kal nőtt a K+F helyek száma ben, 2003-hoz viszonyítva újabb 2 %-kal, 2520-ra emelkedett az összes K+F hely száma. A vállalkozói K+F helyek növekedési üteme 2001-ben kiugró 32 % volt. Ez a dinamika 2002-ben erőteljesen (6 %-ra) csökkent, majd 2003-ban stagnálás következett. Így a vállalkozási K+F helyek száma mindösszesen 674, az összes K+F hely 27,3 %-a. A stagnálást 2004-ben csökkenés követte: a vállalkozási K+F helyek száma mintegy 650-re azaz 3,7 %- kal, az összes K+F hely %-ára mérséklődött. 18

19 A felsőoktatásban 8 : 2002-ben 2,5, 2003-ban alig 1 %-kal nőtt a K+F helyek száma. A statisztika itt regisztrált 1628 K+F helyet, az összes K+F hely 66 %-át ben viszonylag dinamikusan (4,2 %-kal) nőtt e szektorban K+F helyek száma, amely így megközelítette az 1700-at, az összes K+F hely 67 %-át. Viszonylag tartós gyarapodás csak a kutató-fejlesztő intézetekben tapasztalható, ahol a évi 7,5 %-os gyarapodást követően 2003-ban 17,5 %-kal nőtt a K+F helyek száma, amely így elérte a 168-at, az összes K+F hely 6,7 %-át ben további 3,6 %-os növekedés történt, s ezzel ebben a szektorban 174-re nőtt a K+F helyek száma (az összes K+F hely mintegy 7 %-a) Kutatók és fejlesztők Az összes K+F helyen foglalkoztatott statisztikai létszám a évi főről jelentéktelen mértékben főre csökkent úgy, hogy ezen belül a kutatók-fejlesztők száma a évi főről alig 2 %-kal, főre nőtt 2003-ban ben ra nőtt az összes K+F létszám úgy, hogy a tudományos kutatók és fejlesztők száma kismértékben, főre csökkent. Az összes létszámból fő (illetve 5876 fő kutató-fejlesztő) a kutató-fejlesztő intézetekben (23 %), fő (illetve fő kutató) a felsőoktatásban (59 %) és 8722 fő (illetve 5358 kutató-fejlesztő) a vállalkozási szektorban (17,6 %) dolgozott (2004. évi adat). Az egy kutatóhelyre jutó átlagos létszám 19,6 fő, ezen belül az egy K+F helyre jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma 12 fő úgy, hogy a kutató-fejlesztő intézetekben 33,7, a felsőoktatásban 11,2, a vállalkozásokban 8,2 fő. Az összes kutató-fejlesztő létszám 82 %-át olyan K+F helyek foglalkoztatják, amelyek állami tulajdonban vannak és/vagy a költségvetési finanszírozás jelentős arányban fedezi működési költségeiket. A kutatókkal és fejlesztőkkel való ellátottság szempontjából Magyarország Görögország és Lengyelország között helyezkedik el, közelítve, de még nem elérve Portugália azonos mutatóját (lásd a 2. és a 3. sz. táblázatot). A foglalkoztatottak szektorális megoszlásában je- 8 Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet egy korábbi tanulmánykötetében (A felsőoktatás átalakulása, a finanszírozás korszerűsítése. Módszertani Füzetek december) már részletesen foglalkozott a kutatásfejlesztés helyzetével, különösen annak finanszírozási, közgazdasági összefüggéseivel, elemeivel a felsőoktatásban. A fenti tanulmány vonatkozó részeit a tájékozódás megkönnyítése végett a 3. sz. mellékletben szó szerint átvettük, s közöljük. 19

20 lentős és stratégiai jelentőségű különbség van Magyarország és az EU 15-ök között. Ennek reprezentatív megjelenítésére idézzük az ezer foglalkoztatottra jutó K+F személyzet magyar és finn adatait: míg a kutató-fejlesztő intézetekben a finn-magyar arány kétszeres, a felsőoktatásban 1,2-szeres, addig a vállalkozási szektorban hétszeres (!) a finnek javára. Ezek az eltérő szektorális létszámarányok objektíve különböző K+F és innovációs stratégiák jegyei. A statisztikai létszám munkaidejének pusztán bizonyos hányadát fordítja tényleges K+F tevékenységre. Ezért a KSH a K+F tevékenységre fordított tényleges munkaidő arányában a teljes munkaidejű K+F személyzetre számított létszámadatokat is közli. Mivel 2003-ban a teljes munkaidőre átszámított létszám jobban csökkent, mint a tényleges (statisztikai) létszám, a de facto K+F tevékenységre fordított munkaidő aránya 2003-ban valamelyest csökkent. A statisztikai létszám 1,2 %-os növekedésével szemben a számított teljes munkaidejű létszám mintegy 6 %-kal, a évi főről főre csökkent 2004-ben. Ez annak a következménye, hogy a statisztikai, vagyis a tényleges létszám a vállalkozási szektorban csökkent, a felsőoktatásban pedig nőtt. A következményt a két szektorban erőteljesen eltérő K+F-re fordított munkaidőarányok magyarázzák. Az egy K+F helyre jutó számított összes létszám a évi 9,4 főről 8,7 főre csökkent 2004-ben. Ezen belül az egy kutatóhelyre jutó tudományos kutatók és fejlesztők száma (6 fő) lényegében nem változott. A kutató-fejlesztő intézetekben a ténylegesen K+F tevékenységre fordított munkaidőarány 68,5, a felsőoktatásban 30 és a vállalkozási K+F helyeken 76 %. A számított létszám alapján az összes K+F foglalkoztatott 33,8 %-a, ezen belül a kutató-fejlesztő létszám 31,4 %-a a kutató-fejlesztő intézetekben működik. A felsőoktatási intézmények részesedése az összes számított K+F létszámból 36, a kutatói létszámból 40 %. A vállalkozói szektor foglalkoztatja az összes K+F létszám 30, a kutató-fejlesztő létszám 28,7 %-át. A számított létszám alapján jelentősen átrendeződik a K+F szektor statisztikai létszám alapján kialakult struktúrája: megnő a kutató-fejlesztő intézetek és különösen a vállalkozási szektor, míg számottevően csökken a felsőoktatási szektor aránya és jelentősége. 20

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

versenyben (2004-2014) 2014)

versenyben (2004-2014) 2014) Magyarország g pozíci ciói i a nemzetközi zi innováci ciós versenyben (2004-2014) 2014) Török Ádám Csuka Gyöngyi Az előzm zmények 2002-es MKT Vándorgyűlés: Kérdés: milyenek a magyar pozíciók a nemzetközi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben